O R A D E A2 0 1 1

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României

POP, OVIDIU Judeţul Bihor / Pop Ovidiu ; coord.: dr. Aurel Chiriac, dr. Rodica Petrea; cu contribuţia: dr. Sim Dumitru. - Ed. a 4-a, rev. - Oradea: Duran’s, 2010

ISBN 978-973-1903-22-4

I. Chiriac, Aurel (coord.)II. Petrea, Rodica (coord.)III. Sim, Dumitru

913(498-35 Bihor)(084)

Judeţul Bihor - Bihor county - Bihar megye - România Autori: Aurel Chiriac (Coordonator)Ovidiu D. Pop (dtp, layout, foto)

Diana Goga (Coperta)

Colaboratori: dr. Rodica Petrea, dr. Dumitru Sim

Traducere şi corectură: Larisa Fofiu, Ecaterina Hanţiu, Teleki Enikő, Pop Catalina, Felicia Duma, Mihaela Duma, Bokor Ágota

Foto: Andrei Posmoşanu, Szilágyi Lóránd, Doru Sicoe, Groupromo, Sergiu Aursulesei, Claudiu Szabo, Mihnevici Cristian, Aranyics Orsolya, Nelu Madău, Tudor Croitoru, Cristian Davidovici, Patrick Pop

Imaginile cu Oradea de altădată aparţin fototecii Muzeului Ţării Crişurilor şi colecţiei de ilustrate ale dlui Doru Sicoe.

Duran`s410174- Oradea, Str. Iasomiei nr. 4, Tel./Fax: 00 4 0359 401 562www.durans.ro / www.oradea-bihor.rohttp://issuu.com/vertigoro/docs/bihor-monografie

Toate drepturile asupra acestei lucrări aparţin editurii Duran’s.

All rights reserved to Duran’s Puiblishing House.

A tanulmánnyal kapcsolatos összes jog fenntartva a Duran’s Kiadó által.

Reproducerea integrală sau parţială, precum şi folosi-rea unor materiale din prezentul volum se poate face numai cu acordul scris al editurii Duran’s.

Any partial or integral reproduction, as well as the use of some materials (from this volume), can be made only with the written approval of Duran’s Publishing House.

A kötet teljes vagy részleges másolása valamint egyéb, a kötetben megjelenő adatok felhasználása kizárólag a Duran’s Kiadóval kötött írásos szerződés alapján valósulhat meg.

2

Situarea teritoriului Bihorului în apropi-erea unor rute comerciale importante pen-tru acest colţ de lume, încă din antichitate, şi, apoi, la confluenţa unor mari civilizaţii – ale Occidentului şi ale Răsăritului Europei – din a doua jumătate a mileniului I şi-a pus amprenta asupra evoluţiei societăţii omeneşti trăind pe aceste meleaguri. Una din consecinţele aces-tui ultim statut a fost că după anul 1000 s-au consacrat coordonatele care personalizează realitatea umană circumscrisă arealului ad-ministrativ propriu zonei: pluralismul etnic, confesional şi cultural.

Mărturiile materiale scoase la iveală de arheologi au demonstrat că daco-geţii, care au format ramura nord-dunăreană a tracilor, s-au impus, în a doua jumătate a mileniului I î. Hr., ca şi populaţie autohtonă în spaţiul carpato-danubiano-pontic, inclusiv în Bihorul de astăzi, dar şi că cimerienii, ilyrii, celţii, hunii, avarii şi gepizii – între secolele VI î.Hr. şi VII/VIII – au avut o contribuţie de luat în seamă la maturizarea civilizaţiei din această parte a Europei Cent-rale şi de Sud-Est. De la dacii “bihoreni” au rămas cetăţi şi tezaure – Tăşad, Sacalasăul Nou, Şuşturogi (secolele I î. Hr. – I d. Hr.) – care atestă nu numai stabilitatea lor în acest areal geografic, ci şi nivelul de dezvoltare atins de statul dac în epoca clasică.

În timpul existenţei Daciei romane (secolele II–III), dacii liberi, rămaşi în afara graniţelor provinciei romane, au derulat în continuare relaţii economice şi nu numai, cu populaţia acestuia. Pentru ca, după retragerea administraţiei romane, în vremea împăratului Aurelian (271), o parte dintre coloniştii romani să trăiască în continuare alături de dacii liberi, contribuind la procesul de romanizare, ce a cul-minat cu apariţia poporului român spre sfârşitul mileniului I (sec. VIII).

Din veacul al VI-lea şi până în cel de-al IX-lea slavii se vor constitui în populaţia cu rol deter-minant asupra destinului religios al românilor, orientaţi de acum înainte spre relaţia cu biserica Răsăritului. Din secolul al X-lea, ungurii, aşezaţi în Câmpia Pannoniei, îşi vor îndrepta interesul special spre Bihor şi Transilvania deopotrivă, pe care le vor include treptat Regatului Ungariei, între secolele XI – XIII. Rămânerea acestora în noua realitate politică – administrativă va avea drept consecinţă, pe termen lung, convieţuirea românilor şi maghiarilor, cei dintâi aparţinând cultului ortodox şi ceilalţi celui catolic, ambele rezultate în urma schismei bisericii creştine, din 1054. Această situaţie a generat complexe transformări în istoria regiunii şi a contribuit la afirmarea unei civilizaţii specifice, personalizate prin contribuţia fiecărui grup etnic ce a trăit în acest areal geografic.

Din veacul al XI-lea, Comitatul Bihor a devenit o unitate administrativ-teritorială în componenţa Regatului Ungariei, apoi, din 1567 şi până în 1660, în aceea a Principatului Tran-silvaniei. Au urmat 32 de ani de apartenenţă la Paşalâcul de Oradea (1660–1692), iar, de la sfârşitul secolului al XVII-lea (1692) la Imper-iul Habsburgic, respectiv din 1867, la Imperiul Austro-Ungar. De la 1 decembrie 1918 Bihorul, devenit judeţ, este integrat Regatului României, din care va face parte până la 30 septembrie 1940 când, prin Dictatul de la Viena, o parte este redată vechiului stăpân,parte care, însă, va reveni între graniţele României, de la 12 octom-brie 1944. În toată această lungă perioadă de istorie, românii şi maghiarii vor fi naţionalităţile stabile şi principale ca număr, în ordinea menţionată. Este, însă, tot atât de adevărat că pentru o durată mai lungă sau mai scurtă de timp se vor regăsi aici şi alte naţionalităţi – italieni, turci, germani, evrei, slovaci, ruteni, sârbi, polonezi, rromi etc. – care au avut un rol semnificativ în progresul economic şi cultural-

artistic al Bihorului.Întemeierea, mai întâi, a Capitlului ro-

mano-catolic şi , la sfârşitul veacului al XI-lea, de către Ladislau I, regele Ungariei, a Episcop-iei romano-catolice de Oradea, a determinat decăderea Bihariei ducelui Menumorut - după ce mai multe secole aceasta a deţinut o poziţie primordială în vestul României (sec. VIII – X), din calitatea de centru politic şi religios al părţii de vest, incluse voievodatului în fruntea căruia se afla. Datorită noului stăpân feudal, relaţiile cu Apusul se vor intensifica, iar cele cu Răsăritul vor fi tot mai greu de întreţinut de către ortodocşi, ca urmare a unor măsuri restrictive impuse de noua putere. Dar, dincolo de opreliştile impuse de autorităţile dominante, complexele monas-tice, lăcaşurile de cult, aşezările rurale şi cele urbane existente în evul mediu central şi sud-est european confirmă forţa celor două culte istorice de a se exprima şi de a-şi consolida in-dividualitatea etnică şi confesională.

Pe plan artistic, regăsirea stilurilor bizan-tin, romanic, gotic, renascentist, baroc şi, mai aproape de vremurile noastre, secession, ne-oromânesc, în regiune, confirmă dinamismul unei societăţi care şi-a manifestat mereu orgo-liul de a fi în pas cu vremurile. Ansamblul de cult ortodox de la Voivozi (secolele XII-XIV), da-torat unor meşteri locali, catedralele romanică şi gotică ale Episcopiei romano-catolice din Oradea (secolele XII-XVI), donjoanele romanice de la Cheresig, Adrian (secolul XIII), lăcaşurile de cult romanice şi gotice din Bihor ridicate între secolele XII-XVI (Abram, Tămaşda, Parh-ida, Tileagd etc.), Cetatea Oradiei, un reper al renaşterii transilvane şi chiar dintr-un areal geografic mai larg (secolele XVI–XVII), bisericile de zid ortodoxe de la Seghişte (secolul al XV-lea), aceasta perpetuînd un plan încununat cu o absidă definitorie Răsăritului, şi Tinăud (secolul al XVII-lea), de plan triconc, ambele reprezen-tative pentru arhitectura de cult românească medievală, lăcaşurile de cult aparţinătoare ba-rocului din Oradea, Beiuş, Salonta, Aleşd etc., romano-catolice, ortodoxe, reformate (secolul XVIII), edificiile destinate instituţiilor publice, ne-oclasice şi eclectice (secolul XIX), construcţiile aparţinătoare curentului secession, de la în-ceputul veacului XX, care dau un farmec aparte centrului Oradiei şi ale unor oraşe precum Salonta, Aleşd, Valea lui Mihai, Marghita, edi-ficiile neoromâneşti din anii interbelici, şcolare şi civile, alături de bisericile de zid neobizan-tine realizate în acelaşi răstimp la Oradea, Beiuş, Aleşd, Tilecuş, Tinca, Holod, sunt doar câteva pilde care conving asupra permanenţei dialogului înfiripat între civilizaţiile Apusului şi Răsăritului în acest teritoriu, într-o durată lungă de timp, precum şi asupra importanţei valorilor datorate acestora.

Pe parcursul mileniului al II-lea Bi-horul, cu oraşele, târgurile şi satele sale, a devenit o realitate teritorială unde, pe de o parte, comunităţile circumscrise acesteia s-au străduit să îşi păstreze tradiţiile specifice, transmise de la o generaţie la alta, iar, pe de altă parte, au urmărit să fie în pas cu realizările cultural-artistice şi nu numai, asigurându-şi în acest fel şansa progresului. Aşa s-a ajuns ca în secolul al XV-lea aici să fie un observator astronomic şi ca fizicianul Georg Puerbach sa calculeze eclipsele de soare şi lună pe baza aşa numitelor Tabulae Varadiensis. Oradea a reuşit să se impună ca o urbe de seamă a umanis-mului central şi sud-est european, datorită unor episcopi romano-catolici erudiţi (Andrea Scolari, János Vitéz de Zredna etc.); să pro-moveze o şcoală capitulară romano-catolică de renume în regiune, unde au studiat Nicolae Olahus, ajuns apoi arhiepiscop al Ungariei, dar şi Ianus Pannonius; să ridice, în perioada când principii reformaţi ai Transilvaniei au controlat oraşul, Cetatea Oradiei, unul din monumentele de arhitectură pilduitoare pentru renaşterea din această parte a Europei. Acestora din urmă se datorează şi înfiinţarea unei tipografii (1565) care a funcţionat mult timp aici, precum şi a unei şcoli superioare de ştiinţe umane (secolul XVII). În acelaşi timp, în Bihor, biserica din lemn - remarcabilă prin armonia proporţiilor, de-corul sculptat şi pictura interioară de factură ortodoxă - devine emblematică pentru lumea românească, circulaţia cărţii vechi tipărite la

Iaşi, Bucureşti, Târgovişte, Braşov, Orăştie, Alba Iulia etc. se transformă într-un fenomen firesc, care va atinge o amploare unică în secolul al XVIII-lea, obiceiurile populare de străveche origine sunt respectate cu stricteţe, contribuind la consolidarea conştiinţei de neam. Toate aces-tea relevă profunzimea efortului autohtonilor şi al populaţiilor alogene trăind în zonă şi certifică asupra contribuţiei acestora la conturarea personalităţii civilizaţiei Europei, în general.

Târgurile Bihorului medieval au coagulat o activitate economico–comercială de mare dinamism şi diversitate. Celebritatea târgului anual al Oradiei, unde ajungeau produse prove-nite din Europa, Asia, Orient, dar şi ale bresle-lor urbei, va fi benefică pentru întreg Bihorul, ştiut fiind că populaţia rurală a fost motivată, astfel, în a dezvolta economii complementare ocupaţiilor principale, agricultura şi creşterea animalelor. La rândul lor, târgurile Beiuşului, Aleşdului, Salontei, Marghitei, Tileagdului, Ce-fei, etc. s-au impus şi au rămas în timp pieţe de desfacere, atât pentru marfa oferită de breslaşii orădeni, cât şi pentru cea datorată satelor cu meşteşugari specializaţi de aici, care vor cunoaşte însă o remarcabilă afirmare în lumea românească din depresiunea Beiuşului între secolele XVII–XX, când fierarii, lemnarii, olarii, spătării, sumănării, tăbăcarii vor fi cu prioritate apreciaţi pentru realizările lor.

Pentru comunitatea omenească din Bi-hor, epoca cuprinsă între 1692–1918 s-a dovedit a fi decisivă din punctul de vedere al promovării modernităţii pe plan economic, social–politic, confesional, urbanistic şi cultural-artistic. Curtea de la Viena, prin aplicarea reformelor curentului iluminist austriac, a căutat să con-sacre o formulă de viaţă îndestulătoare pentru traiul cotidian şi să asigure un cadru oficial de exprimare a drepturilor specifice fiecărei naţionalităţi din Imperiul Habsburgic. Româ-nii, cu componenta macedoromână, maghiarii, germanii, evreii, slovacii, rutenii, sârbii etc., datorită politicii împăraţilor luminaţi austrieci, au obţinut rezultate semnificative în afirmarea iniţiativelor economice private, a individualităţii etnice şi în trecerea de la o mentalitate de tip medieval la una modernă, singura în măsură să ofere şansa maturizării conştiinţei naţionale.

Episcopi importanţi, din secolele al XVIII-lea şi al XIX-lea au readus Oradea şi Bihorul în rândul regiunilor dinamice din punctul de ve-dere al vieţii spirituale. Ignatie Dărăbant, Samuil Vulcan, români greco-catolici Csaky Imre, Pata-chich Adam, romano-catolici, au avut un rol de luat în seamă pe acest plan, repunând cartea şi şcoala în drepturi. La fel membrii Consistoriu-lui ortodox din Oradea, de la 1792 începând, a militat pentru şcoala proprie şi pentru emanci-parea culturală a propriilor enoriaşi.

Fără îndoială, prin implicarea reprezen-tanţilor bisericilor ortodoxe, greco-catolice, aceasta din urmă creată la începutul veacului al XVIII-lea, romano-catolice, reformate, moza-ice, respectiv a celor ce au susţinut ideile ilu-ministe, fie ei români, maghiari sau de alte etnii – Petru Maior, Gheorghe Şincai, Samuil Micu, Ioan Corneli, Ignatie Darabant, Samuil Vulcan sau Pray György, Katona István, Granoczy Antal etc. şi în Bihor s-a reuşit un salt spectaculos în ceea ce priveşte modernizarea mecanismelor de funcţionare a vieţii sociale, economice, confesionale, culturale şi, în egală măsură a concepţiei de dezvoltare urbanistică a aşezărilor în general. Totodată, este de remarcat climatul de efervescenţă nemaiîntâlnit până atunci în domeniul instrucţiei primare, gimnaziale şi su-perioare – acum, spre exemplu, se pun bazele Academiei Regale (1780), cu specializările filoz-ofie şi, apoi, drept (1788), iar la 1828 a Gimnazi-ului greco-catolic de băieţi din Beiuş, important pentru destinul românilor din Bihor şi nu numai - în cazul şcolilor primare şi gimnaziale limbile de predare sunt specifice fiecărei naţionalităţi, tipăririi de cărţi maghiare, germane şi române, vieţii muzicale – să nu uităm că la Oradea au dirijat corul catedralei romano-catolice stat Michael Haydn şi Ditter von Dittersdorf - şi, nu în ultimul rând, arhitectonice şi arhitecturale.

Un impact deosebit asupra modului de existenţă, în general, asupra cadrului construit în special, l-a avut programul de sistematizare a aşezărilor rurale şi urbane promovat în în-

4

treg Imperiul. “Tragerea la linie” (1772–1774) a afectat majoritatea satelor Bihorului, aducând modificări de esenţă în ceea ce priveşte habi-tatul tradiţional de până atunci, dominat de aşezările de tip risipit, şi a consacrat con-trolul statului asupra activităţilor productive, în vederea impozitării acestora. Un alt efect al sistematizării rurale a fost ctitorirea, în secolele respective, de noi lăcaşuri de cult, care s-au alăturat celor existente sau refăcute deja. În cazul lumii româneşti au fost vizitate bisericile de lemn, pictate de zugravi români localnici sau veniţi din ţările române, cum a fost cazul lui David Zugravu de la Curtea de Argeş.

În acelaşi timp, Oradea şi târgurile pros-pere din Bihor (Beiuş, Salonta, Aleşd, Marghita, Tileagd, Ceica, Tinca, Valea lui Mihai) încep, între secolele al XVIII-lea şi prima jumătate a celui de al XX-lea, să îşi desăvârşească pla-nurile urbanistice, prin conturarea centrelor şi prin îmbogăţirea zestrei de clădiri cu destinaţie instituţională, socială, culturală şi de locuinţe. Este răstimpul când, de pildă, Oradea îşi definitivează trama stradală principală şi când îşi dobândeşte o personalitate aparte, datorită stilului secession în arhitectură, pătruns la cumpăna dintre mileniile II şi III, când oame-nii locului îşi vor promova, în a doua jumătate a secolului al XIX-lea, interesele culturii cărora le aparţin prin remarcabile personalităţi ale perioadei (Ioan Munteanu, Alexandru Cmeciu, Nicolae Oncu, Alexandru Roman, Emanuil Gojdu, Nicolae Jiga sau Arany János, Márki Sándor, Rómer Flóris, Bunyitay Vincze, Karác-sonyi János etc.); când, în anii de trecere dintre secolele XIX-XX Iosif Vulcan, creatorul revistei „Familia”, şi Ady Endre, unul dintre iniţiatorii revistei „A Holnap”, vor deveni exemple, pe de o parte, ale iubirii faţă de naţiunea căreia le aparţin, iar, pe de altă parte, ale dorinţei de a colabora pe plan cultural în ciuda unor legi res-trictive în domeniul limbii şi al instrucţiei.

Modernitate înseamnă în Bihor şi trece-rea, în a doua jumătate a secolului al XIX-lea, spre industria de fabrică, chiar dacă micii meseriaşi sunt în continuare numeroşi, intro-ducerea treptată a mijloacelor de comunicaţie (căi ferate, poştă, telegraf, telefon), serviciilor publice (spital) şi de siguranţă publică (poliţia, pompierii). Apoi, apariţia unui număr mare de asociaţii, societăţi şi fundaţii cu scop caritabil, cultural şi de asistenţă socială, reprezentând fie interesele etniei proprii, fie ale comunităţii.

Nu este mai puţin adevărat că mutaţiile relevate deja s-au produs într-o etapă istorică în care naţionalităţile din Imperiu îşi fac pub-lice documentele programatice certificând dreptul de a fi a fiecăruia încă de la la sfîrşitul veacului al XVIII-lea, cum a fost Supplex Li-bellus Valachorum,pentru români, în care sunt aduse în atenţie argumente de la care pornind pot emite speranţe cu privire la îm-plinirea dorinţelor acestora; când s-au deru-lat revoluţiile de la 1848-1849, avînd scopuri distincte pentru românii şi maghiarii ardeleni, când s-au intensificat mişcările naţionale din recent creatul Imperiu Austro-Ungar (1867) – la sfârşitul secolului al XIX-lea şi începutul celui de al XX-lea - care au pus în discuţie inclusiv regândirea graniţelor Europei Centrale.

Sfârşitul primului război mondial aduce cu sine apariţia României Mari, alături de Ce-hoslovacia, Serbia, etc, cea dintâi proclamată la 1 Decembrie 1918, la Alba Iulia, eveniment la care au luat parte şi românii bihoreni, cu delegaţia cea mai numeroasă. Începând din 20 aprilie 1919, data intrării armatei regale con-duse de generalul Traian Moşoiu în Oradea, românii, maghiarii, evreii, slovacii, germanii, sârbii, rutenii, rromii etc. din judeţul Bihor vor fi implicaţi în procesul de integrare în Regatul României, pe plan politic, social, religios, eco-nomic, financiar, industrial, agricol, urbanistic şi cultural-artistic. În acelaşi timp, se creează Episcopia ortodoxă a Bihorului, după veacuri de aşteptări, şi se reorganizează Episcopia greco-catolică a Bihorului, Episcopia romano-catolică de Oradea, Episcopia reformată de Piatra Craiu-lui şi Biserica baptistă, română şi maghiară,dar apare şi biserica penticostală, astfel că Oradea îşi consolidează statutul model, valabil şi astăzi din perspectiva realităţii multiconfesionale.

Este ştiut faptul că anii interbelici s-au

detaşat prin prosperitate economică, în ciuda marii crize financiare care s-a făcut simţită şi în regiune, la care au contribuit toate gru-purile etnice trăind în Bihor. Românii au mili-tat, ca de altfel şi conlocuitorii acestora, să îşi promoveze tradiţiile prin unor asociaţii, reviste ce aveau un program în acest sens, iar, pe de altă parte, pentru a constitui instituţii de sine stătătoare, de stat şi nu numai, în domeniul te-atrului, datorită cărora au avut loc spectacole în limba română şi maghiară; muzicii - con-certele marelui George Enescu s-au organizat periodic aici - muzeelor, insistându-se mai cu seamă pe dezvoltarea sectorului etnografic, dar şi prin iniţierea unor saloane de artă la care au participat plasticieni români şi maghiari din Oradea, Beiuş etc. Nu mai puţin importantă a fost menţinerea, încă o vreme, a Facultăţii de Drept, pînă în 1936, cînd se transferă la Cluj, după aproape un veac şi jumătate de existenţă în Oradea. Firesc, la finalizarea celor propuse în epocă, un rol de seamă l-au avut numeroşi intelectuali de rasă ai Bihorului (Teodor Neş, George Bacaloglu, Nicolae Firu, Francisc Hubic, M.G. Samarineanu, George A. Petre, Petru E. Papp, Constantin Pavel, Angela Selegian-Bute-anu, Vioara Ignat Ciordaş, Ioan Buşiţia, Niculiţă Pop, Nicolae Irimie, Fehér Dezső, Tabéry Géza, Andrássy Ede, Réte Alexandru, Király József, Török Gyula, Székely Armin, Fárágo Dezső, Macalik Alfred, Tibor Ernö, Balogh Istvan, Leon Alex, Román Páll etc.), ce au consacrat un cli-mat de efervescenţă spirituală exemplar.

La sfârşitul anilor interbelici, când s-au acutizat conflictele politice ce au stat la baza declanşării celei de-a doua conflagraţii mondi-ale, a avut loc impunerea Dictatului de la Vi-ena (1940–1944), în urma căruia Bihorul este împărţit, o parte revenind Regatului Ungariei, inclusiv Oradea. Zona rămasă în România şi-a avut centrul la Beiuş, de unde s-au apărat in-teresele statului român. În teritoriul ocupat au urmat peste patru ani ce au marcat dramatic existenţa unei părţi dintre membrii societăţii civile, a românilor şi evreilor în mod special, pentru ca în timpul evenimentelor militare din toamna anului 1944, să fie afectate toate gru-purile etnice aflate în calea frontului (români, maghiari, evrei, rromi etc.).

Începând cu 12 octombrie 1944 Bihorul s-a reîntregit, datorită ofensivei victorioase a armatelor române şi sovietice. Anii care au urmat s-au distins prin insinuarea în struc-turile de conducere ale ţării a reprezentanţilor comuniştilor, care au construit scenariul de abdicare forţată a regelui Mihai I, la 30 decem-brie 1947. Judeţul Bihor, cu oraşele (Oradea, Salonta, Marghita, Beiuş, Dr. Petru Groza - Ştei, Nucet, Vaşcău) şi cele 448 de aşezări rurale (86 comune şi 362 sate), respectiv oamenii locului au aflat, treptat, ce înseamnă controlul instau-rat de partidul unic asupra existenţei de zi cu zi, asupra vieţii economice, sociale, politice, reli-gioase şi culturale în general, precum şi anula-rea, de către ideologii comunismului, a ierarhiei valorilor. Totodată s-a promovat o politică de a rezolva problema locuinţelor, prin impunerea unor construcţii tipizate şi a altora ce trebuiau să rămână emblematice pentru epocă, s-a pus accentul pe crearea unor platforme industriale mamut, dar s-au şi creat la Oradea instituţii culturale profesioniste şi un institut pedago-gic, devenit după 1989 una din cele mai mari universităţi ale României.

Revoluţia declanşată la 22 decem-brie 1989 a pus capăt unei ere ce s-a dovedit a fi ostilă omului şi drepturilor fundamen-tale ale acestuia. Eliberarea energiilor inte-rioare, încătuşate până atunci, a stat la baza iniţiativelor private şi la afirmarea a numeroase personalităţi creatoare în toate domeniile de activitate. Deşi, tranziţia prelungită a generat stări de incertitudine şi în Bihor, la toate nivele de manifestare ale societăţii locului, totuşi au fost depăşite situaţiile de criză, reuşind să se menţină liniştea. De altfel, Bihorul multietnic, multiconfesional şi multicultural a demon-strat, prin oamenii săi, cât de important este să trăieşti în respectul celuilalt şi cât de important este să îţi respecţi istoria trecută şi prezentă, proprie şi comună, deopotrivă.

Dr. Aurel CHIRIAC

5

The position of the Bihor area on the main trade routes of this part of the world, from Antiquity and later at the meeting point of two great civilizations – Western and Eastern Europe – in the 1st Millennium, lead to the development of local society. One of the consequences of this latest condition was that at the end of this historical period the specific characteristics that define the Bihor community were revealed: ethnical, religious and cultural pluralism.

The archeological discoveries attes-ted that the Dac-Gets, the north-Danubian branch of the Traks, were the leading popu-lation in the Carpathian-Danubian-Pontical area, by their number, in the second half of the 1st century b.c. Beside this popula-tion others were also present in this area: the Cymerians, Illyrs, Celts, Huns, Avars and Gepids – between VI b.c. and VII/VIII –, who significantly contributed to the matura-tion of the Central and South-Eastern Eu-ropean civilization. On the other hand, from the Dacs from Bihor we have fortress ruins and treasure left, in Tăşad, Sacalasăul Nou, Şuşturogi (I b.c. – I) –, proving not only their establishment in the geographical area, but also the development level of the dac village in the classical era.

During the time of the Roman Dacia (II–III), the free Dacs remained outside the borderlines of the antique state continuing their economical relations with the roman province. After the remission of the Ro-mans, during the Aurelianus Empire (271), part of the roman colonials continued living together with the free Dacs, having their contribution to the Romanization process of the Dacs and so towards the formation of the Romanian population.

From the VIth century until the IXth the Slavic population will have the greatest, decision role to the religious destiny of the Romanians, definitively orientating them towards the Oriental Church. From the Xth century the Hungarians, who settled down in the Pannon plateau will orientate their interest towards Bihor and Transylvania, and step by step they include them to the Hungarian Kingdom between XI–XIII. Their perseverance in the Carpathian territory of today’s Romania will be followed in time by the cohabitation of Romanians and Hun-garians, the first ones having Orthodox re-ligion, and the other being Catholics, both resulted by the Christian church’s schism in 1054. This situation generated complete transformations in the history of this region, contributing to the affirmation of a specific civilization, very personalized due to the contribution of each nationality who were living in this geographical area.

From the XIth, Bihor shire became an administrative unit belonging to the Hun-garian Kingdom, later on, between 1567 and 1660 it belonged to the Transylvanian Principates. 32 years of belonging to the Oradea Pasalik (1660–1692) followed, and then from the end of the XVIIth it became part of the Habsburg Empire, from 1867 part of the Austro-Hungarian Empire. At the 1st of December 1918 Bihor became a county and it’s tied to the Romanian Kingdom, belong-ing there until the 30th of September 1940 when, by the Vienna Treaty, part of Bihor County is given back to the old master for a short while; and it’s going to belong within the Romanian borders again from 1944, Oc-

tober the 12th. All this long history period Romanians and Hungarians will be the ba-sic nationalities by number, in the men-tioned order. It has to be mentioned that for different periods of time there will be other nationalities as well in Bihor, as Italians, Turks, Germans, Jews, Slovaks, Rutens, Serbs, Polish, and Gypsies etc. who will have important role in the economical and cultural development of Bihor.

After holding the leading position in politics and religion in Western Romania (VIII – X), due to the establishment of the Roman-Catholic Capitle (shrine) first and later, the establishment of the Roman Catholic Bisho-pric of Oradea by I. László King of Hungary at the end of the XIth Century, lead to the decline of Biharia to the duke of Menumorut. Due to the new feudal principal, the relationships with the West will be enforced, but relations with the Oriental world will be less by the day, the Orthodox are going to be unable to keep their relations because of restrictions from the authority. Far beyond the threats from the authorities the existing medieval monastic centers, churches, villages and towns from Central and South-Eastern Europe confirm the force of the two historical cults in order to express themselves and to enforce their ethnical and confessional individuality.

Artistically, the presence of Byzan-tine, Romanesque, Gothic, Renaissance, Baroque and later on the Secession, Neo-Roman styles in the area proves the dyna-mism of a society which manifested its pride to be modern. Here we mention the church complex from Voivozi (XII-XIV), which is hand made by local craftsmen, the Romanesque and Gothic cathedrals of the Roman Catho-lic Bishopric from Oradea (XII-XVI), the Ro-manesque dungeons from Cheresig and Adrian (XIII), the Romanesque and Gothic church from Bihor from the XII-XVIth Centu-ry (Parhida, Tileagd etc.), Oradea Fortress, an example of the Transylvanian (and even larger area) Renaissance (XVI–XVII), the Orthodox stone churches from Seghiste (XV), developing a characteristic nave of the Orient, as well as the one from Tinăud, ex-ample of the medieval Romanian church’s nave (XVII), Baroque churches from Oradea, Beiuş, Salonta, Aleşd etc., Roman-Catholic, Orthodox, Reformed churches (XVIII), Neo-classical and Eclectical institution buildings (XIX), Secession buildings from the begin-ning of the XXth, giving a special atmosphere to the center of Oradea and other towns as well: Salonta, Aleşd, Valea lui Mihai, Marghi-ta, Neo-Roman buildings from between the two world wars, Neo-Byzantine churches from Oradea, Beiuş, Aleşd, Tilecuş, Tinca, Holod, are only some of the examples of the permanent dialogue between the Occiden-tal and Oriental civilization on these lands, which lasted for a longer period of time, and also examples of the importance of the exis-ting common values.

Along the IInd millennium, Bihor coun-ty, together with its towns, markets and vil-lages became a territorial reality where the surrounded communities kept their specific traditions, on the other hand they proved that it is eager to catch up with latest cul-tural and other different currents in order to complete its development and progress. For example, due to a number of illuminated Roman-Catholic bishops such as Andrea Scolari, János Vitéz de Zredna etc., An in-teresting detail that asserts the town’s impor-tance is related to the person of the astronomer Georg Peuerbach who in the middle of the 15th century held that the 0 meridian passed right through Oradea. The fortress hosted a working astronomic observer from which sun and moon eclipses were calculated (Tabulae Varadiensis).

Oradea came to attest its importance as a humanist center in Central and South-Eastern Europe, to promote a capitulary Ro-man Catholic school for the region, due to the Reformed principals of Transylvania to

build the fortress of Oradea, which is one of the remarkable architectural monuments from the Renaissance period of Europe. Thanks to them a functional typography was founded here in 1565 and a humanist College as well in the XVIIth Century. In the same time, the wooden church from Bihor, with is harmonious proportions, carved in-terior and Orthodox mural painting became an emblem for the Romanian society. The circulation of the printed old books from Iasi, Bucureşti, Târgovişte, Braşov, Orăştie, Alba Iulia etc. turns into a constant, assur-ing the development of this phenomenon into a unique extension in the XVIIIth. The ancient traditions are strictly kept, contribu-ting to the national identity consciousness. All these facts show us the value of the ef-forts of the local population and their share to the general personalization of Europe.

Markets in the medieval Bihor have been developing an economical-trade ac-tivity with high dynamism and diversity. The celebrity of the yearly market in Oradea brought commerciant with goods from Eu-rope, Asia and Far East¸ but also from the local craftsmen, which was a blessing for Bihor region. The population developed ad-ditional occupation beside the basic ones (agriculture and animalfarm). Markets from Beiuş, Aleşd, Salonta, Marghita, Tileagd, Cefa etc. functioned and persevered as re-tail markets both for craftsmen from Oradea and from the villages. Due to this trade ac-tivity the local craftwork came to a strong development in the Romanian world from the Beius Basin between XVII–XX, when the forgers, timbers, potters, furriers etc. will be appreciated for their work.

For Bihor society the 1692–1918 period was crucial for the modern thinking in eco-nomics, social-politics, religious, urbanistic and cultural life. The court from Vienna, by the engagement of the Austrian illuminist reforms searched to assure an average welfare and life style and also an official frame for expression for each nationality from the Habsburg Empire. In this situation the Romanians, with their Macedonian com-ponent, the Hungarians, Germans, Jews, Slovaks, Rutens and Serbs, due to the illu-minist policies obtained major results in the affirmation of their ethnical individualities and in the changing of medieval mentalities into modern ones. This was the only meas-ure which could offer the chance of matura-tion of the national conscience.

There is no doubt, by a strong co-operation between the Roman Catholic, Orthodox and Greek Catholic church (cre-ated at the beginning of the XVIIIth century), Reformed, Mosaic church together with the Romanian, Hungarian and other illuminist thinkers as well – Petru Maior, Gheorghe Şincai, Samuil Micu, Ioan Corneli, Ignaetie Darabant, Samuil Vulcan or Pray György, Katona István, Granoczy Antal etc.-, Bihor could realize a spectacular development in society’s welfare, economical, religious, cul-tural and also urbanistical strategy-thinking mechanisms. We have to underline the re-markable teaching activity of the time, pri-mary, secondary and postgraduate teaching for all ethnicities in their mother tongue, the printing of books in Hungarian, German and Romanian languages. During this time were established the Royal Academy (1780) with specialization in Philosophy and Law on a later stage, the Greek-Catholic Boy Gymnasium in Beius in 1828 - important establishments for the Romanians’ destiny from Bihor and other areas. Also has to be mentioned the musical and arts activity, as Michael Haydn and Ditter von Dittersdorf visited and stayed in Oradea.

A special effect over the general life-style from the area and especially over the built heritage had the systematization program of rural and urban settlements, promoted all over the Empire during 1772–

6

1774. The “Tracking” affected most of the villages from Bihor, bringing major changes in the traditional habitat from that time (be-ing dominated by spread settlements so far) and bringing state control over pro-duction, in order to introduce taxation. The other effect of rural systematisation was the building and restauration of numerous cult buildings, enriching the existing ones. Most of them are wooden churches, having extraordinary aesthetic quality, painted by local Romanian painters or other from the Romanian Lands, such as David Zugravu from Curtea de Arges.

In the same time Oradea and the pros-pering markets from Bihor (Beiuş, Salonta, Aleşd, Marghita, Tileagd, Ceica, Tinca, Valea lui Mihai) began to complete their urbanisti-cal project, between the end of the XVIII and beginning of the XXth century. They reorgan-ize the downtown area of each city, build new buildings with public, social, cultural and inhabiting destination. It is the time when Oradea finshes its street-screen, defining its personality due to the secessionist build-ings in architecture at the turning point be-tween the two milleniums, when remark-able personalities of the time promote the general weal of culture (Ioan Munteanu, Alexandru Cmeciu, Nicolae Oncu, Alexan-dru Roman, Emanuil Gojdu, Nicolae Jiga or Arany János, Márki Sándor, Rómer Flóris, Bunyitay Vincze, Karácsonyi János etc.). At the meeting point of the XIXth and XXth cen-tury Iosif Vulcan, the founder of “Familia” paper and Ady Endre, cofounder of “A Hol-nap” paper (tomorrow, H.) will be examples of both nationalist expressivity and will of cultural cooperation.

Modernization in Bihor is also the in-dustrialization from the middle of the XIX th century, even if the craftsmen are still in big number on the market. The introduc-tion of communication channels (railway, post, telegraph, telephone), public services (hospital) and public security (police, fire brigades), the rising of a number of associa-tions, societies and foundations dealing with various goals (charity, culture, social assist-ance, ethnical, communitary) are also basic parts of development and progress.

The changes came in moments when the different nationalities from the Impe-ria publish their programs (from the fall of the XVIIIth Century, such as Supplex Libellus Valachorum), including hopeful arguments, like during the 1848-49 revolution, when the Romanians and Hungarians from Transyl-vania have had separate goals, or when the national movements of the newly created Austro-Hungarian Empire (1867) firmed (XIX-XX), driving to the rethinking of border-lines in Central Europe.

The end of the First World War brings the appearance of Great Romania, pro-claimed in 1918 December 1st in Alba Iulia, where Romanians from Bihor also took part, with the biggest number as presence. From the 20th of April 1919, the day when the Roy-al Army of the Romanian Kingdom entered Oradea with general Traian Moşoiu in front, Romanians, Hungarians, Jews, Slovaks, Germans, Serbs, Rutens, Gypsies etc from the newly created Bihor county will be part of the political, social, religious, economical, financial, industrial, agricultural, urbanisti-cal and cultural integration program into the Romanian Kingdom. In the same time it is founded the Greek-Catholic Bishopric of Oradea, the Orthodox Bishopric of Oradea, the Roman-Catholic Bishopric of Oradea, the reformed Bishopric of Piatra Craiu-lui, the Baptised Romanian and Hungarian Church, and the Pentecostal church, so that leads to Oradea municipal city consolidation – as it is today as well – a model in the multi-confessional reality’s perspective. A remark-able contribution to this process has been brought by bishops, as Roman Ciorogariu, Demetrie Radu and Sulyok István.

It is well known that Bihor, between the two world wars showed economical prosperity although the great financial cri-sis. Especially the efforts of the Romanians contributed to the cultural preservation of heritage with the help of small associations and magazines and also by creating inde-pendent and state-owned institutions as the theatre, where Romanian and Hungar-ian shows were presented, music and con-certs as well. From time to time there were organized concerts with the great George Enescu. Museums, specially ethnographic exhibitions and artistic shows were organ-ized in this period, with the participation of Romanian and Hungarian artists from Oradea and Beius. It was also very impor-tant the sustainance of the Law Faculty until 1936, when it is moving to Cluj after almost 150 years of existence in Oradea and Bihor. Of course, fulfilling the goals of the age by the most important personalities of the time (Teodor Neş, George Bacaloglu, Nico-lae Firu, Francisc Hubic, M.G. Samarineanu, George A. Petre, Petru E. Papp, Constantin Pavel, Angela Selegian-Buteanu, Vioara Ignat Ciordaş, Ioan Buşiţia, Niculiţă Pop, Nicolae Irimie, Fehér Dezső, Tabéry Géza, Andrássy Ede, Réte Sándor, Király József, Török Gyula, Székely Armin, Faragó Dezső, Macalik Alfréd, Tibor Ernő, Balogh István, Leon Alex, Román Pál etc.) lead to a spir-itual effervescence in this area.

Right before the Second World War when the political conflicts have strength-ened, as a result of the imposition of Vienna treaty (1940–1944), Bihor is shared; part of it comes back to the Hungarian Kingdom, in-cluding Oradea. The part which remained in Romania had its center in Beius, in order to protect the interests of the Romanian state. In the occupied territories along a period of four years the war events affected dra-matically part of the civil society, espe-cially the Romanians and Jews, then after the fall of 1944 brought tragedy to ethnicities affected by the frontline, Hungarians as well.

In 1944, October the 12th Bihor has been reintegrated due to the victory of the Romanian and soviet army. The following years were under the sign of communism, their representatives followed to enter the state’s conducting system, until they forced the king of Romania, Mihai I for abdication on the 30th of December 1947. Bihor county, its towns (Oradea, Salonta, Marghita, Beiuş, Dr. Petru Groza - Ştei, Nucet, Vaşcău) and 448 villages (86 communes 362 boonies), with all the people living there found out, step by step what is the meaning of a central, unique, state party’s control system in everyday life, economy, social, political, religious and cul-tural issues and also what is the cancellation of any value by the communist ideology. In the meanwhile a living area-systematization policy was promoted in order to resolve the living area for people, by ready-made block-houses and emblematic buildings. In archi-tecture the importance came to build huge industrial plateaus, but also professional cul-tural institutions and a pedagogical institute, which became one of the biggest universities of the country after 1989.

The revolution from 1989, December 22 ended a hostile era which neglected human rights. The liberation of inner energies was at the base of private initiatives and affirma-tion of numerous creative personalities in every domain. Although the long transition period generated insecurity in Bihor, too, at each levels of society, the crisis situations in economy, social life, religion and cul-ture have been managed in peace so far. In fact, in a multiethnic, multiconfesional and multicultural Bihor the people proved how important is to live with the respect of each other.

Dr. Aurel CHIRIAC7

Az itt élő közösség fejlődését jelentős mértékben befolyásolta, hogy a bihari térséget feltehetőleg már az ókorban fontos kereskedelmi utak keresztezték, és hogy az idők folyamán a két nagy civilizáció, a nyugat- és kelet-európai kultúra metszéspontjában feküdt, már az első évezredben. A civi-lizációk közti kölcsönhatás történelmi következményei a mai napig fellelhetőek Bihar nemzetiségi, vallási és kulturális sokszínűségében.

A régészek által feltárt tárgyi bi-zonyítékok alapján tudjuk, hogy a géta-dákok, a trákok észak-dunai leszármazottai már a Krisztus előtti első évezred második felében jelen voltak ezen a földön csakúgy, mint az egész Kárpát-medencében. A leletek igazolják, hogy az időszámításunk előtti 6. századtól kezdődően az időszámításunk utáni 8. századig az illírek, kelták, hunok, avarok és a gepidák jelentős mértékben járul-tak hozzá ezen vidék, illetve az egész Közép-és Keletközép-Európa társadalmának alakulásához. A „bihari” dákoktól Tasádfőn, Újsásteleken, Sitervölgyben az i.e. 1. szá-zadból fennmaradt kincsek és várak iga-zolják a dák állam ókori fejlettségi szintjét.

A római kori Dácia idején (1-2. szá-zad) az újonnan keletkezett határvonalakon kívül esett szabad dákok folytatták a római birodalommal létrejött gazdasági kapcso-latok ápolását. 271-től, Aurelianus császár uralkodása idején a római adminisztrációt kivonták Dáciából, de a római hódítók egy része a területen maradt, együtt élt a sza-bad dákokkal, és így hozzájárult azok elró-maiasodásához, illetve a későbbiekben a román nép kialakulásához.

A 6. századtól kezdve a 9. századig a szláv népcsoportnak volt meghatározó sze-repe a román nép vallási fejlődésében, a Keleti Egyház felé irányítva azt. A 10. szá-zadtól a Pannon síkságon letelepedett magyarok “érdeklődése” kiterjedt Bihar vidékére és Erdély területére is, amit az-tán a 11-13. századokban fokozatosan a Magyar Királyság területéhez csatoltak. A magyarok letelepedése a jelenlegi Romá-nia Kárpátok határolta területén az 1054-es egyházszakadás következtében görög-keletivé lett románok és a római katolikus magyarok hosszútávú együttélését ered-ményezte. Mindez összetett változásokat eredményezett Európa ezen részének történelmében, nagy mértékben hozzá járult a nemzetek meghatározó szellemi-ségének kialakulásához.

A 11. századtól a bihari dukátus a Magyar Királyság egyik területi–közi-gazgatási egysége lett, 1567-től 1660-ig az Erdélyi Fejedelemséghez, majd 32 éven át - 1660 és 1692 között- a váradi pasalikhoz tartozott, a 17. század végétől a Habsburg Birodalomhoz, 1867-től pedig az Osztrák-Magyar Monarchiához. 1918. december elsején az egyesülés következtében Bihar is a Román Királyság részévé vált és az is maradt 1940. szeptember 30-ig, amikor a Bécsi döntés értelmében a megye egy része visszakerült régi tulajdonosához, majd 1944. október 12-től visszacsatolták Romániához. E hosszú történelmi időszak

alatt a románok és a magyarok állandó és számszerűen is meghatározó népei a régiónak. Hosszabb-rövidebb ideig más nemzetiségek is megjelennek Biharban, köztük olaszok, törökök, németek, zsidók, szlovákok, rutének, szerbek, lengyelek, romák stb., akik fontos szerepet töltöttek be a régió gazdasági, művészeti és kulturá-lis fejlődésében.

Miután több évszázadon keresztül (a 8. és a 10. század között) elsődleges szerepet töltött be politikai és vallási szempont-ból ezen a vidéken, Ménmarót Biharjának hanyatlását okozta, hogy I. László magyar király a 11. század végén Váradra helyezett egy katolikus káptalant és püspökséget. A feudális magyar uralkodónak köszönhetően megszilárdult a kapcsolat a Nyugattal, az ortodox egyház viszont a hatalom megszo-rításainak következtében egyre nehezeb-ben tudott kapcsolatot tartani a Kelettel. A középkori monostorok, templomok, városok és falvak létrejötte egyaránt bizonyítja, hogy állandósult a bihari társadalom etnikai és vallási sokszínűsége.

Művészeti szempontból a bizánci, román, gótikus, reneszánsz, barokk, később a szecessziós, illetve a neoromán stílus jelenléte a régióban igazolja a helyi tár-sadalom mindig korszerűségre törekvő dinamizmusát. Építészeti szempontból számottevő fontosságúak a 12-14. század-ban épült, helyi mesterek készítette almasze-gi ortodox épület-együttes, a váradi Római Katolikus Püspökség román stílusú és gó-tikus katedrálisai, a körösszegi és adorjáni román stílusú, 13. századi őrtornyok, a Bihar megyei románkori és gótikus templomok (Pelbárthida, Mezőtelegd stb.), a váradi vár, az erdélyi reneszánsz kiemelkedő építménye (16-17. század), a tinódi háromhajós román kőtemplom (17. század), a 18. században épült barokk római-katolikus, ortodox és refomátus templomok Nagy-váradon, Nagyszalontán, Belényesben, Élesden, a 19. századi neo-klasszikus és eklektikus középületek, a Nagyvárad, Nagyszalonta, Élesd, Érmihály-falva és Margitta központját sajátos báj-jal felruházó 20. század eleji szecessziós épületek, a két világháború közötti neo-román épületek (iskolák és lakóházak), a városok neobizánci kőtemplomai (Nagy-várad, Belényes, Élesd, Tenke, Hollód). Mindezek a bihari társadalom kreatív ere-jét, illetve két civilizáció határán a Kelet és a Nyugat közötti párbeszédet szemléltetik.

A második évezred folyamán a bihari térségben a vásárvárosok és falvak folya-matosan megőrizték sajátos hagyomá-nyaikat, generációkon át életben tartották szokásaikat, ugyanakkor sikereket értek el a kulturális felzárkózás terén is biztosítva ezáltal önmaguk számára a haladást. Ek-koriban jelölte itt ki a nulladik hosszúsági kört az osztrák fizikus és csillagász, Georg Peuerbach (1423-1461), aki csillagvizs-gálót is létesített a városban, ahol a nap- és holdfogyatkozások bekövetkeztének idejét is kiszámította (Váradi Táblák - Tabulae Varadiensis). Váradnak sikerült Közép- és Délkelet-Európa egyik humanista központjává válnia, létrehoznia a régióban jelentős sze-repet betöltő római katolikus káptalani iskolát, Erdély református fejedel-meinek köszönhetően pedig felépítenie a várat, az erdélyi és kelet-európai reneszán-sz egyik legjelentősebb építészeti remekét, de emb-lematikusakká váltak ugyanakkor Bihar arányaiban harmonikus, faragván-yaiban és falfest-ményeiben egyedi fatem-plomai is. A 18. században folyamatosan

érkeztek Biharba a Jászvásásárban, Bu-karestben, Targovisten, Brassóban, Szász-városban, Gyulafehérváron nyomtatott könyvek, ékesszólóan bizonyítva az itt élő őslakosság és az ide származottak közös igyekezetét arra néve, hogy meghonosítsák az európai civilizációt.

A középkori vásárok dinamikus gaz-dasági–kereskedelmi tevékenységei voltak Biharnak. Az évente megtartott váradi vásár hírneve például jótékony hatás-sal volt az egész vidékre, ugyanis a világ minden tájáról: Európából, Ázsiából, Távol-Keletről érkeztek ide kereskedők. A város céhei fellendítették a kézműipart és a kereskedelmet, vagyis a földművelést és állattenyésztést kiegészítő ágazatokat is. A Belényesben, Élesden, Nagyszalontán, Margittán, Mezőtelegden, Cséffán ren-dezett vásárok jó felvevő piacai voltak a váradi kézműves céheknek csakúgy, mint a Belényes környéki kézművesfalvak mes-terembereinek is, akik mint vasművesek, famegmunkálók, fazekasok, szűcsök nagy elismerésnek örvendtek a 18-20. század-ban.

Az 1692–1918 közötti időszak meg-határozó volt a bihariak számára mind a gazdasági és társadalmi-politikai, mind a vallási és művészeti-kulturális fejlődés terén. A bécsi udvar a felvilágosodás szelle-mében alkalmazta reform-jait, a korszerű, kényelmes életfeltételek és sajátos jogok biztosítására törekedett a Habsburg Biroda-lom nemzetei számára. Az itt élő románok, magyarok, németek, zsidók, rutének, szerbek közössége például makedo-románokkal bővült, a felvilágosult osztrák császárok politikájának köszönhetően ugyan-akkor jelentős eredményeket értek el nemzeti sajátosságaik megőrzésében, a középkori gondolkodásmódnak időszerű szemlélettel való felváltásában, illetve megkezdődhetett a nemzeti öntudat kiteljesedése.

Azoknak az ortodox, görög-katolikus, római-katolikus, református, mózeshitű felvilágosult eszméket valló egyházi szemé-lyiségeknek köszönhetően mint Petru Maior, Gheorghe Şincai, Samuil Micu, Ioan Corneli, Samuil Vulcan vagy Pray György, Katona István, Gánóczy Antal látványos haladás mutatkozott Bihar társadalmi, gazdasági, vallási, kulturális életében. Lényeges e-leme a fejlődésnek, hogy Biharban minden szinten felélénkült az anyanyelvi oktatás, egyidőben a magyar, német és román nyelvű könyvek nyomtatásával. A zenei és kulturá-lis élet fejlődését beszédesen érzékelteti, hogy évekig időzött Váradon Michael Haydn és Ditter von Dittersdorf.

Különös hatással volt a vidékre, a lét módjára, de fontos volt az építészet szem-pontjából is, a Birodalomban általánossá vált településrendészeti program. A „Vo-nalba állítás” (1771-1774) nagymértékben érintette a bihari falvakat és városokat, mely megváltoztatta az addigi szétszórt hagyo-mányos építészetet, lehetővé téve az állami ellenőrzés és adóztatás rendszerének biz-tosítását.

Egy másik hatását a település-rendészeti tervek rendszerének az új egy-házi alapítások alkották, ezek építkezési rendszerezése, melyek a már létező egy-házakkal és azok restaurálásával párhu-zamosan jöttek létre. Ezek nagyrészét kiváló értékű fatemplomok alkotják, melye-ket helyi vagy havasalföldi festők, mint a Curtea de Arges-i David Zugravu, alkotásai díszítenek.

Ezzel egyidőben, a 18. század és a 20. század első fele között, a fejlődő Várad és

8

a bihari városok (Belényes, Szalonta, Élesd, Margitta, Mezőtelegd, Magyarcséke, Tenke, Mihályfalva) elkezdték az urbanisztikai tervek tökéletesítését, a városközpontok ki-alakítását intézményi-, szociális-, kulturá-lis jellegű értékes középületek és lakások építésével.

A 19. század második fele, a század-forduló az az időszak, amikor Nagyvárad fejlesztési utcahálózata és Főutca arcu-lata kibontakozott, sajátos jelleget nyert, a szecessiós építészeti stílus jegyében behatolt a harmadik-második évezred közt, amikor saját nemzeti kultúrájukat gazdagító kíváló korabeli személyiségek tevékenykednek Váradon (Ioan Munteanu, Alexandru Cmeciu, Nicolae Oncu, Alexand-ru Roman, Emanuil Gojdu, Nicolae Jiga vagy Arany János, Márki Sándor, Rómer Flóris, Bunyitay Vincze, Karácsonyi János). A Familia újság megalapítója - Iosif Vulcan és a Holnap újság kezdeményezője - Ady Endre jeles példái a századforduló kortár-sainak, egyrészt a saját nemzedékükhöz fűződő szeretetük, másrészt a kulturális együttműködést előmozdító tevékenységük révén.

Habár a kisiparosok száma ezután is számottevő marad, Bihar megye korszerűsödése egyben, a nemzetiségi és közösségi érdekeket szolgáló 19. szá-zadi iparosítást, a közlekedési és kommu-nikációs csatornák (vasút, posta, távirda, telefon) folyamatos bevezetését, a közszol-gáltatások (pl. kórház) és közbiztonság (csendőrség, tűzoltóság) működtetését, a jótékonysági, művelődési és társadalmi segélyszervezetek megjelenését jelenti.

Az említett változások ugyanak-kor olyan időben történtek, amikor a nemzetiségek nyilvánosságra hozták prog-ramjaikat, olyan sajátos érvekre építve, amelyek például megkülönböztetik az 1848-49-es forradalom céljait az erdélyi románok és a magyarok körében, illetve amikor az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeti moz-galmai megerősödtek és napirendre került Közép-Európa határainak átrendezése.

Az első világháború vége eredményez-te Nagy-Románia megjelenését, amelyet 1918. december elsején kiáltanak ki a gyu-lafehérvári nagygyűlésen, amelyen bihari románok is részt vettek. 1919. április 20-val kezdődően, amikor a Traian Mosoiu által vezetett királyi hadsereg bevonult Nagy-váradra, a Bihar megyei románok, magya-rok, zsidók, szlovákok, németek szerbek, rutének, romák mind a Román Királysághoz való csatlakoztatás alanyaivá váltak politikai, gazdasági, pénzügyi, ipari, mezőgazdasági, urbanisztikai és művészeti-kulturális szem-pontból. Tudvalevő, hogy a két világháború közötti időszakban gazdasági fellendülés jel-lemezte a vidéket, a jelentős gazdasági vál-ság ellenére. Ugyanekkor egy évszázad után megalakul a Bihar Megyei Ortodox Püspök-ség, átszervezik a Bihar Megyei Görög-Ka-tolikus Püspökséget, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséget, a Királyhágómel-léki Református Püspökséget, valamint a román, illetve magyar Baptista egyházakat és a Pünkösdi Közösség megalakulása, ezáltal Nagyvárad megszilárdítja megyei jogú város minőségét – ami napjainkban is- a többvallásos társadalmak között modell értékűnek tekinthető. Jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a folyamathoz többek között Roman Ciorogariu, Demetrie Radu és Sulyok István püspökök is.

A fellendülés elsősorban a biha-riak kultúrát fenntartó erőfeszítésének köszönhető, amely fontosnak tartotta a

hagyományőrzést,mindenekelőtt a már jól bejáratott, régen működő intézmények továbbéltetésével, illetve újak alapításával. Egyik legfontosabb intézmény a színház volt, ahol román és magyar nyelvű előadásokat és hangversenyeket tartottak –(George Enescu is fellépett)-, a múzeumban néprajzi kiál-lítások és képzőművészeti tárlatok nyíltak. Külö-nösen Nagyváradon és Belényesben volt élénk kulturális tevékenység, román és magyar művészek közreműködésével. Nem kevésbé volt fontos a Jogi Egyetem fenntartása egészen 1936-ig, amikor is átköltöztették Kolozsvárra szinte másfél évszázados Nagyváradi működés után. A korszakban végbement eseményekhez jelentős mértékben hozzájárultak azok a Bihar megyei személyiségek (Teodor Neş, George Bacaloglu, Nicolae Firu, Francisc Hubic, M.G. Samarineanu, George A. Petre, Petru E. Papp, Constantin Pavel, Angela Selegian-Buteanu, Vioara Ignat Ciordaş, Ioan Buşiţia, Niculiţă Pop, Nicolae Irimie, Fehér Dezső, Tábéry Géza, Andrássy Ede, Király József, Török Gyula, Székely Ármin, Faragó Dezső, Macalik Alfréd, Tibor Ernő, Balogh István, Leon Alex, Román Pál), akik példaértékű szellemi pezsgést idéztek elő a megye életében.

A két világháború közötti időszak vége felé a politikai konfliktusok újból kiéleződtek, és a Bécsi döntés (1940) értelmében Bihart kettéosztják, egyik része visszatér a Ma-gyar Királysághoz. Az 1940-44 között zajló második világháború eseményei egyaránt fájdalmasan érintették a bihari román, magyar és zsidó közösségek civil életét.

A román és szovjet hadsereg közös, győzedelmes támadása eredményeként 1944. október 12.-én Bihar megye ismét egyesült. Az ezt követő években a kom-munisták fokozatosan átvették az állam vezetését, s 1947. december 30-án I. Mihály román királyt lemondásra kényszerítet-ték. Bihar megye városainak (Nagyvárad, Nagyszalonta, Margitta, Belényes, Dr. Petru Groza - Vaskohsziklás, Nucset, Vaskoh) és 448 vidéki településének (86 község és 362 falu) lakosai lassan megtanulták, mit jelent az egypártrendszer működése, a közpon-tosított államhatalom jelenléte a minden-napi életben, hogyan befolyásolja a válla-latok működését és hogyan semmisíti meg az addigi értékrendet. Ugyanakkor itt is érvényesült a városok és falvak település-fejlszetési politikája: az urbanizációnak mondott, a lakásprobléma megoldását szolgáló típusépületek tömeges felhúzá-sa, illetve a korra jellemző emblematikus építmények, az ipari mamutok létrehozása, bár létesítettek kulturális intézményeket is, valamint egy tanárképző főiskolát, ami aztán 1989 után Románia egyik legnagyobb egyetemévé fejlődött.

Az 1989 decemberének eseményei egy olyan korszaknak vetettek véget, amely az ember alapvető jogait is semmibe vette. A belső energiák felszabadulása szabad teret biztosított a magánkezdeményezéseknek, a kreatív személyiségek kibontakozásának. Bár a hosszantartó átmeneti időszak Bihar-ban is bizonytalanságérzetet szült, a békés élet érdekében sikerült kezelni a gazdasági, társadalmi, vallási, kulturális és művészeti élet válsághelyzeteit: mint a történelem során már annyiszor, ismét bebizonyoso-dott, hogy a helyi lakosság körében a soknemzetiségű, sokvallású, multikulturá-lis Biharban mennyire fontos az egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése.

Dr. Aurel CHIRIAC9

Abram

Abrămuţ

Adoni

Albeşti

Albiş

Aleşd

Almaşu Mare

Almaşu Mic (Balc)

Almaşu Mic (Sârbi)

Alparea

Ant

Apateu

Arpăşel

Aştileu

Ateaş

Auşeu

Avram Iancu

Balc

Batăr

Băile Felix

Băiţa

Băiţa Plai

Bălaia

Băleni

Bălnaca

Bălnaca-Groşi

Beiuş

Beiuşele

Belejeni

Belfir

Berechiu

Betfia

Beznea

Bicaci

Bicăcel

Biharia

Birtin

Bistra

Bogei

Boianu Mare

Boiu

Borod

Borozel

Borş

Borşa

Borumlaca

Borz

Botean

Bratca

Brădet

Brăteşti

Briheni

Brusturi

Brusturi (Finiş)

Bucium

Bucuroaia

Budeşti

Budoi

Budureasa

Buduslău

Bulz

Bunteşti

Burda

Burzuc

Butani

Cacuciu Nou

Cacuciu Vechi

Cadea

Calea Mare

Cărăsău

Cauaceu

Căbeşti

Călacea

Călăţani

Călăţea

Călugări

Căpâlna

Cărăndeni

Cărănzel

Cărpinet

75

76

153

134

89

54

80

80

146

128

79

126

81

77

96

78

79

80

81

144

60

60

157

120

152

152

56

106

111

158

143

144

86

114

121

82

162

133

156

83

102

84

84

85

139

148

151

119

86

91

134

123

87

113

97

104

134

133

88

89

90

91

88

146

125

125

78

64

121

103

82

92

127

157

77

94

93

121

121

941110

Index

Căuaşd

Câmp

Câmp-Moţi

Câmpani

Câmpani de Pomezeu

Cefa

Ceica

Ceişoara

Cenaloş

Cetariu

Cetea

Cherechiu

Cheresig

Cheriu

Cheşa

Cheşereu

Cheţ

Chijic

Chioag

Chiraleu

Chiribiş

Chistag

Chişcău

Chişirid

Chişlaz

Cihei

Ciocaia

Ciuhoi

Ciuleşti

Ciumeghiu

Ciutelec

Cociuba Mare

Cociuba Mică

Codru

Codrişoru

Cohani

Coleşti

Copăcel

Copăceni

Corbeşti

Corboaia

Cordău

Cornişeşti

Corniţel

Coşdeni

Cotiglet

Crânceşti

Crestur

Cresuia

Criştioru de Jos

Criştioru de Sus

Cubulcut

Cucuceni

Cuieşd

Curăţele

Curtuişeni

Cusuiuş

Cuzap

Damiş

Delani

Derna

Dernişoara

Dicăneşti

Dijir

Diosig

Dobreşti

Dobricioneşti

Dolea

Drăgăneşti

Drăgeşti

Drăgoteni

Dumbrava

Dumbrăvani

Dumbrăviţa

Dumbrăviţa de Codru

Duşeşti

Fânaţe

Făncica

Fâşca

Fegernic

160

70

70

95

132

96

97

97

101

98

84

99

159

128

103

99

58

104

146

100

156

77

130

126

100

144

64

101

147

102

156

103

130

151

78

75

70

104

142

97

83

144

110

84

132

97

110

76

106

105

105

64

136

87

106

107

120

133

86

56

108

108

112

75

109

110

125

148

111

112

135

117

91

117

151

97

95

76

164

1461110

Păuleşti

Păuşa

Peştere

Peştiş

Petid

Petrani

Petreasa

Petreu

Petrileni

Picleu

Pietroasa

Pociovelişte

Pocluşa de Barcău

Pocluşa de Beiuş

Pocola

Poiana Cornetu

Poiana (Criştioru de Jos)

Poiana Tăşad

Poiana (Tăuteu)

Poienii de Jos

Poienii de Sus

Poieţari

Pomezeu

Ponoară

Popeşti

Poşoloaca

Prisaca

Răbăgani

Răcaş

Râpa

Reghea

Remetea

Remeţi

Rieni

Rogoz

Rohani

Roit

Rontău

Roşia

Fegernicu Nou

Felcheriu

Feneriş

Ferice

Finiş

Fiziş

Fogaş

Fonău

Forău

Forosig

Fughiu

Galoşpetreu

Gălăşeni

Gepiş

Gepiu

Gheghie

Ghenetea

Ghida

Ghighişeni

Ghiorac

Ginta

Girişu de Criş

Girişu Negru

Giuleşti

Goila

Grădinari

Groşi

Gruilung

Gurani

Gurbediu

Gurbeşti (Căbeşti)

Gurbeşti (Spinuş)

Haieu

Hăuceşti

Hârseşti

Hidiş

Hidişelu de Jos

Hidişelu de Sus

Hinchiriş

Hodiş

Hodişel

Hodoş

Holod

Homorog

Hotar

Hotărel

Husasău de Criş

Husasău de Tinca

Huta

Huta Voivozi

Ianca

Ianoşda

Inand

Inceşti

Ineu

Ioaniş

Iteu

Iteu Nou

Izbuc

Izvoarele

Josani (Căbeşti)

Josani (Măgeşti)

Lacu Sărat

Lazuri

Lazuri de Beiuş

Lăzăreni

Leheceni

Leleşti

Leş

Livada Beiuşului

Livada de Bihor

Loranta

Lorău

Lugaşu de Jos

Lugaşu de Sus

Lunca

Luncasprie

Luncşoara

Lupoaia

Marghita

Margine

Mădăras

Măgeşti

Măgura

Mărţihaz

Meziad

Mierag

Mierlău

Miersig

Mihai Bravu

Miheleu

Mişca

Mizieş

Moteşti

Munteni

Nădar

Nimăieşti

Niuved

Nojorid

Nucet

Ogeşti

Olcea

Olosig

OradeaOrtiteag

Orvişele

Oşand

Oşorhei

Otomani

Paleu

Palota

Parhida

Păcăleşti

Pădurea Neagră

Pădureni

Păgaia

Păntăşesti

Index

146

128

131

91

113

113

148

118

162

117

128

153

125

121

114

78

58

80

136

102

93

115

158

130

92

111

78

121

130

158

92

147

144

100

95

132

116

116

120

117

127

141

117

124

161

123

119

118

83

150

109

124

96

97

119

113

75

75

94

165

92

125

132

137

120

121

94

91

126

111

126

87

86

122

122

123

110

78

117

58

75

124

125

130

124

135

155

116

118

138

121

100

111

130

90

147

106

154

126

60

142

127

64

29

125

87

118

128

140

129

145

154

111

54

164

83

111

87

126

77

54

103

131

135

76

136

87

130

106

100

151

131

77

105

104

156

91

91

131

132

86

133

157

163

134

110

158

165

135

90

136

142

93

143

144

137

1312

Index

Roşiori

Rotăreşti

Rugea

Saca

Sacalasău

Sacalasăul Nou

Salonta

Santăul Mare

Santăul Mic

Sarcău

Satu Barbă

Satu Nou

Săbolciu

Săcădat

Săcuieni

Sântion

Sârbeşti

Sârbi

Sebiş

Secătura

Seghişte

Sighiştel

Sfârnaş

Sitani

Sititelec

Socet

Sohodol

Spinuş

Spinuş de Pomezeu

Stracoş

Stânceşti

Subpiatră

Sudrigiu

Suplacu de Barcău

Suplacu de Tinca

Surduc

Surducel

Şauaieu

Şerani

Şerghiş

Şilindru

Şimian

Şinteu

Şişterea

Şoimi

Şoimuş

Ştei

Şuiug

Şumugiu

Şuncuiş

Şuncuiuş

Şuştiu

Şuşturogi

Talpe

Talpoş

Tarcea

Tămaşda

Tămăşeu

Tărcaia

Tărcăiţa

Târguşor

Tărian

Tăşad

Tăut

Tăutelec

Tăuteu

Teleac

Telechiu

Tileagd

Tilecuş

Tinăud

Tinca

Toboliu

Tomnatic

Topa de Criş

Topa de Jos

Topa de Sus

Topeşti

Totoreni

Tria

Tulca

Ţeţchea

Ţigăneştii de Beiuş

Ţigăneştii de Criş

Ucuriş

Uileacu de Beiuş

Uileacu de Criş

Uileacu de Munte

Ursad

Urseşti

Urvind

Urviş de Beiuş

Vadu Crişului

Vaida

Valea Cerului

Valea Crişului

Valea de Jos

Valea de Sus

Valea lui Mihai

Valea Mare de Codru

Valea Mare de Criş

Valea Târnei

Varasău

Varviz

Vaşcău

Vălani de Pomezeu

Vălanii de Beiuş

Vărăşeni

Vărzari

Vărzarii de Jos

Vărzarii de Sus

Văşad

Vâlcele

Vârciorog

Viişoara

Vintere

Voivozi (Popeşti)

Voivozi (Şimian)

Zăvoiu

Zece Hotare

138

142

83

88

108

108

64

85

85

146

75

154

139

139

64

140

141

80

129

93

147

88

134

105

104

100

134

91

142

101

100

151

64

143

144

131

145

116

141

85

123

146

111

86

123

95

101

132

118

150

92

147

132

112

91

161

136

148

93

104

164

126

84

164

149

149

150

98

151

135

66

75

116

113

152

123

98

111

81

153

79

154

155

155

99

115

112

81

98

156

88

161

157

157

54

158

159

163

163

110

110

112

155

108

160

161

111

87

127

162

157

129

151

123

122

151

163

138

148

86

136

95

68

117

84

150

87

133

70

132

161

134

133

70

70

107

148

164

165

117

133

149

142

152

1312

Sălacea

Sălard

Săldăbagiu de Barcău

Săldăbagiu de Munte

Săldăbagiu Mic

Sălişte

Sălişte de Beiuş

Sălişte de Pomezeu

Sălişte de Vaşcău

Sărand

Sărsig

Săucani

Săud

Sâmbăta

Sâniob

Sânlazăr

Sânicolau de Beiuş

Sânnicolau de Munte

Sânicolau Român

Sânmartin

Sânmartin de Beiuş

Sântandrei

Sântelec

Sântimreu

O R A D E A

O R A D E A C I T YN A G Y V Á R A D

1600-1919 / 1940-1944 1920-1940 1965-1989 1990-

Municipiul Oradea este reşedinţa judeţului Bihor şi este unul din cele mai semnificative centre economice, sociale şi culturale din nord-vestul României.

Număr de locuitori: 206.527

Scurt istoric: Arealul orădean a fost, prin poziţia sa geografică de excepţie, un loc propice locuirii încă din perioada neolitică. Cercetările arheologice desfăşurate de-a lungul anilor au delimitat aşezări aparţinând acestei perioade, dar şi epocii bronzului, a primei vârste a fierului la Oradea “Salca”, “Parcul Petőfi” şi Oradea “Sere”. Este demn de amintit, funcţionarea pe Dealul Viilor a unei fortificaţii dac-ice, dezafectată în momentul cuceririi Daciei de către oştile romane. Piese arheologice de excepţie, provenind din amintitele aşezări, stau astăzi la loc de cinste între colecţiile Muzeului Ţării Crişurilor. Evul de mijloc este marcat de stabilirea la Oradea a unei episcopii romano-catolice, în anul 1092, moment de debut şi al primei cetăţi medievale din localitate, ridicată prin strădania regelui Ladislau I. Toponimul Oradea (Varadinum) a fost atestat documentar în anul 1113, când a fost pomenit, într-o diplomă a abaţiei de Zobor şi primul episcope local, Syxtus alături de Saul, primul comite de Bi-hor atestat în regiune. O mănăstire purtând hramul Sfintei Fecioare Maria a înnobilat austera cetate ridicată aici de pomenitul rege. Unul dintre cele mai dramatice momente din lunga istorie a oraşului de pe Crişul Repede a fost marcat de marea invazie tătară din anul 1241, primăvara acelui an marcând în fapt distrugerea completă a oraşului dar şi a cetăţii. Călugărul Rogerius, peregrin prin părţile transilvane în acel moment, ne-a lăsat prin a sa Carmen Miserabile, una din-tre cele mai veridice descrieri a tragediei care a marcat Oradea în amintitul an. În ciuda distrugerilor oraşul şi-a revenit rapid, secolul al XV-lea marcând, prin activitatea câtorva episcopi, dintre care s-a re-marcat umanistul Andrea Scolari, perioada sa de glorie. O nouă ce-tate, dar mai ales o nouă catedrală ridicată în stil gotic, au transfor-mat oraşul în loc de pelerinaj, mulţimile închinându-se la moaştele Sfântului Ladislau, ocrotitorul urbei, care avea o capelă aparte în catedrală. Miniaturile care apar pe Cronica Pictată de la Viena ne arată monumentul, cu un fronton impozant, străjuit de două turnuri, alături de detalii legate de momentele construcţiei. Un amănunt in-teresant, dar care mărturiseşte importanţa oraşului, este legat de persoana astronomului Georg Peuerbach care la mijlocul veacului al XV-lea a socotit că meridianul zero trecea tocmai pe la Oradea. În cetate a funcţionat în acel timp şi un observator astronomic, de unde erau calculate eclipsele solare şi de Lună. Mijlocul secolului al XVI-lea a reprezentat pentru Creştinătate o mare încercare în confruntarea cu Semiluna. Nici oraşul Oradea nu a făcut excepţie de la acest efort, dovadă fiind ase-diul din vara anului 1598, când oştile otomane au fost respinse de la porţile cetăţii. Acesta este momentul în care principii ardeleni hotărăsc redefinirea fortificaţiei orădene după modelul italian bastionar, cel mai bun, din punct de vedere strategic pentru acele vremuri. Lucrările au fost demarcate de către Ioan Sigismund, principele Ardealului, cu sprijinul material al întregii ţări. În final, rodul acestor eforturi s-a materializat într-una dintre cele mai mari fortificaţii din centrul Europei, care a rezistat cu succes înfruntărilor vremii. Cetatea Oradiei dispunea de un ansam-blu de cinci bastioane unghiulare care acopereau toate direcţiile de foc ale artileriei de asediu, ajutată de un şanţ inundat în scopul contracarării oricărui atac al infanteriei inamice. Cele două mari asedii, cel turcesc, soldat cu ocuparea cetăţii în 1660, respectiv ocupaţia habsburgică începută în 1692, au marcat profund realităţile de ordin etnic, confesional şi social ale ur-bei. Perioada de pace care urmează va aduce în peisajul orădean un aflux de populaţie activă, atât în plan economic, cât şi în plan spiritual, fenomen care îşi va pune amprenta în plan urbanistic printr-o serie de clădiri monumentale: Palatul Baroc, Catedrala Romano-Catolică, Claustrul Ursulinelor, Ansamblul Mănăstirii Mizericordienilor, Cate-drala Greco-Catolică Sf. Nicolae, Biserica cu Lună, Palatul Episcopiei Greco-Catolice şi altele. În plan economic, secolul al XIX-lea aduce cu sine un progres susţinut de avântul tehnologic, care în Oradea se va contura prin reţeaua de transport în comun, electrificarea stradală, alimenta-rea cu apă potabilă şi canalizare, dotări care vor deservi ansamblurile monumentale noi construite: Clădirea Primăriei Oradiei Mari, Com-plexul “Vulturul Negru”, Teatrul de Stat, Cafeneaua “Astoria”, Ho-telul “Transilvania”, Palatul de Justiţie, Gara Centrală etc. Populaţia oraşului număra în acel moment peste 70 mii de locuitori, români, maghiari, evrei, nemţi şi slovaci, care puneau umărul deopotrivă la prosperitatea urbei de pe Crişul Repede. Primul Război Mondial aduce cu sine schimbări majore de ordin politic, teritorial şi naţional. Oraşul începe să înregistreze un aflux de populaţie românească venită din lumea rurală, alături de intelectualitatea naţională şcolită la Colegiul Premonstratens (Cole-giul Naţional “M. Eminescu”), la Liceul Regal-Real (Colegiul Naţional “E. Gojdu”) şi Academia Tereziană de Drept. Cultura românească, alături de cea maghiară, dar şi a lumii evreilor va înregistra un vec-tor ascendent până în momentul Dictatului de la Viena, eveniment în urma căruia oraşul, ca şi partea de nord a judeţului vor fi supuse unui nemilos proces de epurare etnică, soldat cu expulzări în masă (1940-1944). Prima jumătate a anului 1945 va conduce la reins-taurarea administraţiei româneşti, iar după mai puţin de trei ani la cea comunistă, de import, prin care toate valorile autohtone au fost înlocuite cu cele marxist-leniniste. Acum oraşul va beneficia de ridicarea unor cartiere de blocuri de locuinţe standardidizate, acele cuburi bine cunoscute, fără personalitate şi fără pic de stil, iar viaţa culturală şi spirituală vor fi supuse ideologiei socialiste. După 22 decembrie 1989, redobândirea dreptului la liberă exprimare aduce cu sine apariţia unor noi construcţii moderne, dezvoltarea vieţii culturale şi spirituale care va ţine cont de respectul faţă de celălalt, într-un municipiu multietnic şi multiconfesional.

Oradea

16

Atestare documentară 1113 episcopus Waradiensis

www.oradea.ro

cca. 1903

1598

The city of Oradea is the residence city of Bihor County and it is one of the most significant econom-ic, social and cultural centre of the north-western Romania. No. of inhabitans: 206.527

Short history: Because of its geographical situation, Oradea was a place for living even since the Neolithic times. The archaeo-logical research conducted over time have revealed settle-ments belonging to that period but also to the Bronze Age and early Iron Age at Oradea “Salca”, “Parcul Petőfi” and Oradea “Sere”. On “Viilor” Hill there was once a Dacian fortification that at the Romans conquer had been disabled by the armies. “Tara Crisurilor” Museum holds now many valuable archaeological pieces coming from these settlements. The Medium Eve is marked by the establishment of a Roman-catholic bishopric in 1092, the début of the first medieval fortress built thanks to King’s Ladislau I. The topo-nym Oradea (Varadinum) was documentary certified in 1113 when it has been mentioned in a diploma of the abbey by Zobor and the first local bishop, Syxtus together with Saul, the first attested governor of the shire of Bihor. A monastery patronized by Saint Mary ennobled then the gloom austere fortress. One of the most dramatic moments in the long history of the city was the great Tartar invasion from 1241 when the spring brought along the destruction of the city and the fortress. A pilgrim in the Transylvanian lands, the monk Rogerius has left us in his Carmen Miserabile one of the most truthful descriptions of the tragedy that marked Oradea in that year. Despite of the destructions, the city recovered fast and the 15th century was a glorious period due to the activ-ity of some bishops, such as the humanist Andrea Scolari. A new fortress and a new gothic cathedral transformed the city in a place for pilgrimage where the crowds kneeled at the relics of Saint Ladislau, the protector of the town, who had a chapel in within the cathedral. The miniatures on the painted chronicle from Vienna show us the monument with its trian-gular cornice watched by two towers and details related to the stages of building. An interesting detail that asserts the town’s importance is related to the person of the astronomer Georg Peuerbach who in the middle of the 15th century held that the 0 meridian passed right through Oradea. The fortress hosted a working astronomic observer from which sun and moon eclipses were calculated. The middle of the 16th century meant for Christian-ity a great test when it had to face the Sublime Porte. Oradea was no exception to this effort, the proof being the siege from the summer of 1598 when ottoman armies were rejected at the fortresses gates. That was the moment when the princes of Ardeal decide to redefine the fortification after the Italian stronghold model, the best from a strategic point of view. The works were commenced by Ioan Sigismund, prince of Ardeal with the ma-terial support of the whole country. The result of those efforts materialized in one of the largest fortifications from Central Europe which hold out against all the conflicts of those times. The fortress of Oradea had a 5 angular bastion ensemble that covered all the fire di-rections of the siege artillery, helped by a flooded fosse meant to counteract against the enemy pedestrians. The two grate sieges, the Turkish – that ended up with the occupation of the fortress in 1660 and the habsburgic occupation started in 1692 have deeply marked the ethnical, confessional and social realities of the town. The peaceful period to follow brought in an inflow of active population in both economic and spiritual fields, a phenomenon that laid an imprint on the urban plan through a series of monumental buildings: the Baroque Palace, the Roman-catholic Cathe-dral, “Claustrul Ursulinelor”, “Mizericordienilor” monasteries, St. Nicolas Greek-catholic cathedral, the Moon Church, the Greek-catholic Bishopric Palace etc. The 19th century brought in the economical field a sustained progress, a technological development – the tram-way, street illumination, and potable water supply and sewer-age systems, all to serve the new monuments: Oradea City Hall, “Vulturul Negru” Complex, State Theatre, “Astoria” Café, “Transylvania” Hotel, Justice Palace, Central Train Station etc. The city had a number of over 70 thousand inhabitants, Ro-manian, Hungarian, Jews, Germans and Slovaks who worked together for the prosperity of the town. The First World War brought major political, ter-ritorial and national changes. The city begins to receive a flow of Romanian countrymen that would join national intellectuals brought up at Premonstratens College (National College “M. Eminescu”), la Regal-Real Highschool (National College “E. Gojdu”) and Theresian Academy of Law. Romanian culture would register an ascendant vector until the moment of the Vienna Dictate, after which the city as well as the northern part of the county would be sub-jects to a ruthless ethic filtering resulting in mass expelling. The first half of the 1945 drove to the re-estab-lishment of Romanian administration and less than 3 years later the communist one, an imported one through which all authentic values had been replaced by the Marxist-Leninist ones. New neighborhoods of standardized, styleless, lacking personality blocks of apartments would be build – the well known cubes and cultural and spiritual life would be subdued to socialist ideology. After 22nd of December 1989, the regained right of free expression puts an end to standardization – new modern buildings are being build and cultural and spiritual life will de-velop towards mutual respect in a city of multiethnic and mul-ticonfessional reality.

Documentary testimony 1113, episcopus Waradiensis

Oradea

18

www.oradea.ro

1693

Nagyvárad

19

www.oradea.rowww.nagyvarad.ro

Nagyvárad (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel’ký Varadín, latinul Magnowaradinum, a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A település a régió legnagyobb városa.

Lakosok száma: 206527

Rövid történet: A város története az ókorig nyúlik vissza, az idők során a régészeti kutatások feltárt települések “Sal-ca”, “Petőfi Park” és a nagyváradi “Sere” tartoznak ezen időszakhoz, a bronzkor és a korai vaskorból. Ekkor alapí-tottak egy települést a Szálkadomb környékén a rómaiak. Ennek létét régészeti leletek is alátámasztják, melyeket a Körösvidéki Múzeumban lehet megtekinteni. Nagyvárad történetét Szent László király legen-dái vezetik be. A történészek közül egyesek szerint Szent István király uralkodásának második felében megalapította a bihari püspökséget, amelyet 1091 után I. László király Váradra tett át. Az áthelyezéskor I. László korában már állt az általa 1083 után létesített Szűz Mária-prépostság. Más történészek szerint Szent László a bihari püspökséget nem áthelyezte Váradra, hanem püspökséget alapított itt. A nagyváradi hagyomány 1092-t tartja a püspökség alapítási évének. Várad első írásos említése – mint civitas Waradiensis – 1113-ból maradt fenn a zólyomi Benedek-rendi apátság egyik oklevelében. 1130 körül II. István király Váradra telepítette a premontrei rendet. III. Béla király kérésére 1192-ben a pápa szentté nyilvánította I. László királyt. Scolari András püspöksége alatt (1409–1426) Várad a békés fejlődés útján haladt, virágzott a művészet, a kultúra, az ipar, a kereskedelem és a tudomány is. A humanista műveltség legnagyobb váradi képviselője Vitéz János püspök volt, aki külön csillagvizsgálót tartott fenn - az osztrák fizikus és csillagász, Georg Peuerbach (1423-1461) által - , olyan táblázatot készített, amellyel a nap- és a holdfogyatkozásokat előre ki lehetett számítani. Mivel a táblázatánál a váradi meridiánt vette alapul, ezért a “Váradi táblák” (Tabulae Varadiensis) nevet adta neki. A váradi káp-talan tagjai között élt ebben az időben a latinul verselő Ja-nus Pannonius is. A 16. század második felében, az Oszmán Biro-dalom fölemelkedésének időszakában hozzákezdtek a vár megerősítéséhez, a munkálatok 1570 és 1618 között zajlot-tak, itáliai építőmesterek irányításával. A mai formájában látható várat (amely a legjobb állapotban megmaradt olasz reneszánsz stilusban épült vár) több alkalommal, így 1474-ben és 1598-ban is megostromolták, de csak 1660-ban sik-erült elfoglalni. 1598 őszén öt héten át ostromolta a török sereg, de nem járt sikerrel. A váradiak oldalán harcoltak az osztrákok, vala-mint Mihály vajda, Havasalföld fejedelme is, de melléjük állt az eső, amely elöntötte a török tábort, és a betegségek is, amelyek megtizedelték azt. Két évvel később mégis sikerült elfoglalniuk a várat, amelyet 1692-ig tartottak uralmuk alatt, amikor ismét Magyarország fennhatósága alá került. A török hódoltság idején a várost egy pasaság székhelyévé tették. 1890-ben Nagyvárad Bihar vármegye székhelye volt, egyben vasúti csomópont, ahonnan hét irányba ágazott el a vasút. A városban 17 templom és hat kolostor állt, két kat-edrális, két püspöki palota, valamint számos reprezentatív köz- és magánépület. A város népessége 38.557, többségük magyar és zsidó volt. A 20. század elején a korszerű ipar a városfejlődés meghatározó tényezőjévé vált. Neves építészek maradan-dót alkottak a historizmus és a szecesszió jegyében. A város fejlődését példázza 1894-ben a vízmű megépítése és a vezetékes víz bevezetése a városba, amit közel egy évtized múlva a csatornázás is követett, 1904-ben villamosművet létesítettek, ezzel megoldódott a közvilágítás is, 1906-ban beindulhatott a villamosközlekedés. Az Első Világháború hoz jelentős politikai vál-tozások, a helyi és nemzeti szinten. A városba kezd beáram-lani a román lakosság a vidékről és a nemzeti értelmiség amelyk a tanulmányaikat a Premontrei Főiskolán és Jogakadémián (a mai “Mihai Eminescu” Főgimnázium), a Főreáliskolán (a mai Emanuil Gojdu Főgimnázium) és a Tu-dományos Akadémián végeszték. A román, a magyar és a zsidó kulturális élet felvirágzik mig a 1940. augusztus 30-i bécsi döntés alapján Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz és etnikai tisztogatás és tömeges kitoloncolások következnek be. A háború vége felé Nagyváradot kétszer bombázták a szövetséges légierők, 1944. június 2-án és szeptember 6-án. Az 1945-ös év elsó felében a román vezetőségü közigazgatás jön létre a városban, amelyik csak három év után átkerül az import, marxista-leninista, minden érték nélküli ideológiai vezetéshez. Az 1960-as évektől nagyiramú iparosítás vette kezdetét. Nagyvárad nyugati részén egy teljesen új ipartelepet hoztak létre és új lakónegyedek épülnek standard, komunista igényű panelházakkal (blok-kok). A kulturális és spirituális élet ki lett téve a szocialista ideológiának. 1989-es decemberi forradalom után megszűnt a diktatórikus rendszer, megalakultak a helyi közigazgatás új szervei, többpártrendszer váltotta fel az addigi kommu-nista egyeduralmat. Új, modern épületek jellenek meg a városban. A kulturális és spirituális élet szabad fejlődése, a másik iránti tisztelet jelében, egy több nemzetiségű és több vallásu európai városnak nőtte ki magát.

Első okleveles említés1113, episcopus Waradiensis

1863

1860

Pornind de la Supermarket “Crişul” (vezi harta) pe Calea Republicii, la cca. 100 m. pe stânga apare clădirea fostului Palat al Finanţelor Publice [1] (1890, stil eclectic), azi Policlinica. Vizavi, pe partea dreaptă, se află Biserica Ro-mano - Catolică Olosig [2] (ridicată la 1784, actuala construcţie datează din 1904).Aproape lipită de biserică, în partea stângă a faţadei acesteia, se întinde clădirea Spitalului militar [3], una dintre puţinele clădiri ce nu şi-au schimbat destinaţia din sec. XVIII (iniţial clădirea a fost ridicată de ordinul călugărilor franciscani, în 1731, fiind apoi cedată armatei în 1788, când franciscanii au fost obligaţi să părăsească oraşul). O altă clădire cu origini călugăreşti, situată aproximativ vizavi, este Spitalul mizericordienilor [4] (1760, în stil ba-roc târziu), aflat pe str. Republicii nr. 33, actual sediu al Direcţiei sanitare. În corpul clădirii funcţionează şi astăzi farmacia spitalului de odinioară, fiind astfel cea mai veche farmacie din Oradea.

Monumente istorice şi arhitectonice- Zona centrală pietonală

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

The starting point is the “Crisul” Supermarket (see the map) on Republicii Street. Then, about 100 m on the left, you can see the Palace of the Public Finances [1] (1890, Eclectic style), today the Polyclinic. Opposite the street, on the right side, there is the Olosig Roman-Catholic Church [2] (built in 1784, the present build-ing dates from 1904). The Military Hospital [3] almost linked to the left side of the church, is one of the few buildings that has not changed its destination since the 13th century (initially was built at the order of the Franciscan monks in 1731, then in 1788 it was given to the army because the Franciscans were forced to leave town). Another building constructed by the monks, just opposite the street, is the Hospital of the Mercifulls [4] (1760, late Batoque style) on 33 Republicii Street, today the headquarters of the Medical Board. The building is still hous-ing the pharmacy of the former hospital and it is the oldest pharmacy in Oradea.

Historical and Architectonic Monuments - The pedestrian central zone

A Körös (Crisul) áruháztól (ld. térkép) a Fő utcán elindulva mintegy száz méter után balra feltűnik a volt Pénzügyigazgatósági Palota [1] épülete (1900, eklektikus stílusban – ifj. Rimanóczy Kálmán), mely ma járóbeteg-gondozónak ad otthont. Szemben látható az olaszi római katolikus plébániatemplom, a Barátok temploma [2], amelyet 1784-ben építettek, ám mai kinézetét az 1903–1905 között átépítés során nyerte el, ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján. A templom mellett, annak főhomlokzatától balra található a ka-tonai kórház [3], azon kevés épület egyike, amelyek rendeltetése a 18. század óta nem változott. (A templom melletti szárnyát ere-detileg a ferences rend építtette 1738-ban, majd 1788-ban átadták a hadseregnek, amikor a ferenceseknek el kellett hagyniuk a várost). Majdnem szemben a templommal egy másik, eredetileg egyházi rendeltetésű épület látható, az irgalmasrendi kórház [4] (1760-ban épült kései barokk stílusban), a Fő (Republicii) utca 33. szám alatt, mely ma is egészségügyi intéz-mény székhelye, és amelynek földszintjén ma is üzemel a régi kórház gyógyszertára, a város legrégebbi patikája. Ezek után eljutunk a Fő utcának a sétáló szakaszához, amelyet 2006-ban alakítottak ki a ma látható formájában.

Műemlékek és építészet - Belvárosi sétálóutca

1

20

35. Strada Republicii / Republicii street / Fő utca6. Capela romano-catolică ”Îngerii Păzitori” (1754-1760) / The “Gardin An-gels” roman-catholic chapel (1754-1760)/ Az irgalmas rend kápolnája (1754-1760)7. Biserica romano-catolică ”Sfânta Brigit-ta” - azi biserica ortodoxă cu hramurile Sf. Treime şi Pogorârea Sf. Duh (1693) / The Saint Brigitta Roman-Catholic church, today Orthodox church / A Szent Brigitta római katolikus templom, ma ortodox Sf. Treime templom

2

7

4

5

6

Intrând apoi pe sectorul pietonal al str. Republicii (cu pavajul refăcut în forma actuală în anul 2006), ajungem după cca. 200 m. în dreptul altor două palate impunătoare. Palatul Apollo [8], pe partea dreaptă, colţ cu str. Mihai Eminescu, terminat în anul 1914 (arh. Rimanoczi K. Jr.) în stil secession caracteristic, cu numeroase elemente decorative şi statui de inspiraţie antică. Vizavi, pe partea stângă, o altă construcţie demnă de strada principală - Pa-latul Moszkovits [9] (1905). Peste drum, pe partea dreaptă, colţ cu str. Mihai Eminescu se ridică Pa-latul Stern [10] 1908-1909).Cotind la stânga în dreptul acestei clădiri, pe str. Parcul Traian, ajungem după cca. 50 m. la clădirea Băncii Naţionale [11] (fosta Bancă-Austro-Ungară, 1913), după care apare Palatul Justiţie [12], termi-nat la 13 august 1898, o construcţie impunătoare şi masivă, realizată în mai puţin de 3 ani, în stil eclectic, care adăposteşte din nou (2001) Tribu-nalul şi alte instituţii ale justiţiei. Pe partea opusă a parcului se găseşte fosta Casă a comitatului Bihor [13] (probabil 1855), astăzi sediu al Prefecturii şi al Consiliului Judeţean Bihor. În sala festivă a clădirii a fost expus în anul 1910 avionul realizat în Oradea într-una din primele “fabrici de aeroplane” din Eu-ropa! În părculeţul dintre cele două clădiri se află muz-eul memorial Ady Endre [14] (unul din cei mai importanţi poeţi maghiari, care a trăit şi în Oradea), clădirea fiind iniţial (1868) o foarte cunoscută caf-enea, iar azi demisolul clădirii are din nou aceeaşi destinaţie! Refăcând traseul, trecem pe colţ pe lângă o clădire masivă cu etaj, care a fost ridicată în 1880, cu destinaţia de hotel şi restaurant, adăpostind apoi din anul 1929 Casa Naţională [15]. În continuare, la următorul colţ al str. Republicii cu str. R. Cioro-gariu, pe partea stângă putem admira Palatul Rimanoczy [16] (1906-1907, arh. Rimanoczy Jr.).Cotind la dreapta pe str. R. Ciorogariu, la cca.100 m. pe partea dreaptă a străzii, la nr. 3, apare clădirea care adăposteşte din anul 1920 Palatul Episcopiei Ortodoxe Române [17] (1903, clădit ca reşedinţă a familiei de arhitecţi Rimanoczy). Revenind pe prin-cipala arteră comercială şi pietonală a oraşului, întâlnim pe partea dreaptă faţada mănăstirii (claustrul) Ursulinelor şi biserica Sfânta Ana [18], ridicate în1772-1773 în stil baroc (pe zidul bisericii, în stânga intrării este plasată o plăcuţă care indică nivelul apelor Crişului la inundaţiile din august 1851; încălzirea globală începuse deja...? ).La mică distanţă, pe partea stângă, apare o clădire al cărei exterior nu este deloc remarcabil: hotelul Parc [19], ridicat în 1903, cu numeroase elemente decorative în stil secession la interior ce merită admirate (feronerie, vitralii, ancadramente, etc.), şi care a fost multă vreme situat în categoria hotel-urilor din reţeaua Ritz şi a adăpostit personalităţi de seamă aflate în trecere prin Oradea: N. Iorga, G. Enescu, regele Carol al II-lea, Rabindranath Tagore, s.a.Plecând din dreptul hotelului Parc, avem în faţă la capătul zonei pietonale clădirea fostei cafenele “Royal” [20], în stil secession autentic, care a fost una dintre cele mai elegante şi frecventate localuri de acest gen. Ansamblul (început în 1890), mai in-cludea un hotel, băi publice, restaurant cu terasă spre Criş, a fost primul complex impunător de clădiri şi servicii din Oradea, iar interiorul deose-bit de elegant al fostei cafenele (apoi “fostul” res-taurant Oradea) nu mai poate fi din păcate vizitat astăzi. Alături de acest complex, în partea dreaptă, se află Casa Poynar [21], o clădire reprezentativă, ridicată în doar 6 luni în anul 1907, în stil seces-sion cu influenţe renascentiste italiene (arh. F. Sz-taril). Cele două clădiri menţionate se află deja în Piaţa Ferdinand (fosta Piaţa Teatrului), despre care Iorga nota în impresiile sale “...acea piaţă de fală şi gală” unde se pot vedea bănci, palate şi desigur teatrul. Începutul lucrărilor a debutat la 11 iulie 1899 iar la 15 octombrie1900 (după numai 15 luni!) se inaugura acest lăcaş de cultură, după planurile unor arhitecţi din Viena. Teatrul din Oradea [22] este unul dintre cele mai reuşite exemple ale ec-lectismului, cu faţada principală neoclasică, cu un portic, coloane cu capiteluri compozite care susţin un fronton triunghiular decorat cu basoreliefuri, având în faţă două statui alegorice. În partea stângă a teatrului poate fi admirată clădirea Hotelului Astoria [23] (1902, arh. F. Sz-taril) iar vizavi de acesta se găseşte fostul Hotel Transilvania [24] (azi sediu de firme), construit în anul 1904 în stil eclectic şi inaugurat cu mare fast ca hotel şi cafenea “Pannonia” (până în 1914), apoi numit “Pallas” până în 1945. Sala mare de la parter, cu ornamentaţia interioară originală în stil secession mai adaposteşte şi azi un restaurant. Alături se află fosta Casă de economii a comitatu-lui Bihor [25], inaugurată în iulie 1892 (azi sediu al băncii BRD), ridicată în actuala înfăţişare în anul 1907, în stil caracteristic secession.

Monumente istorice şi arhitectonice- zona centrală pietonală

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

8

22

9

10

14

1511

12

13

After a 200 m walk on the Pedestrian precinct of the Republicii St. (with the pavement fixed in 2006), we found ourselves in front of two impressive pal-aces: the Apollo Palace [8] on the right side, at the corner with Mihai Eminescu St., finished in 1914 (architect Rimanóczy Kálmán jr.) in the Secession style with numerous decorative elements and stat-ues of antique inspiration. Opposite the street, on the left side, there is a building wothy of this street: the Moszkovits Palace [9] (1905). Across the street, on the right side, at the corner with Mihai Eminescu St., is the Stern Palace [10] (1908-1919). Then turn-ing left on Parcul Traian St., after 50 m, we reach the headquarters of the National Bank [11] (the former Austro-Hungarian Bank, 1913), followed by the Law Court [12] finished on the 13th of August 1898, an impressive and massive building, ready in less than three years in the Eclectic style, since 2001 the Court House. On the opposite side of the park we find the former House of Bihor County [13] (probabbly 1855), now the County Prefecture and the Bihor County Council. In 1916, the plane built in Oradea in one of the first „plane factories” frop Europe was displayed in the festivity hall. In the small park situated between the two build-ings, we find the „Ady Endre” Memorial Museum [14] (one of the most famous Hungarian poets who lived in Oradea, too). Its basement has preserved the initial destination of the building, that of a café. Coming back on the same route on Republicii St., on the corner, we pass by a massive one-floor building, constructed in 1880, initially as a hotel and restaurant and since 1929 “The National House” [15]. At the next corner of the Republicii Street with R. Ciorogariu st., on the left side, one can admire the Rimanoczy Palace [16] (1906-1907, architect Rimanóczy Kálmán jr.). Turning right on R. Cioroga-riu st. (at about 100 m on the right side of the street, at number 3) we see the building of the Palace of the Romanian Orthodox Bishops [17] since 1920 (1903, built by the Rimanóczy architects as a family residence). Returning to the main commercial and pedestrian precinct of the town, we can notice on the right side, the facade of the Ursuline Monas-tery and the St. Ana Church [18] built in 1772-1773 in Baroque style (at the entrance on the wall, on the left side, there is a bord indicating the flood le-vels from august 1851,(could global warming have started then...?).At a short distance, on the left, we find ourselves in front of a building with a completely unremarkable exterior, the Parc Hotel [19] (1903), but inside with numerous decorative elements in the Secession style. The hotel should be admired for its interior (iron mongery, stained glass windows, framings. Etc.) For a long period of time the hotel belonged to the same category as the Ritz Hotels did, accomo-dating personalities that passed through Oradea: Nicolae Iorga, George Enescu, King Charles II, Rabindranath Tagore, etc. Leaving the hotel, at the end of the pedestrian precinct, is the former Royal Cafe [20], authentic Secession Style, one of the most elegant and freqvented cafes. The pile (begun in 1890) also included a hotel, public bathes and a restaurant with a terrase with a view on the river. It represents the first impressive pile of build-ings and services from Oradea. Unfortunately the extremely elegant interior of the former cafe (then the Oradea Restaurant) can no longer be admired. Next, on the right, there is the Poynar House [21], a representative building erected in only 6 months (1907), in Secession Style with Italian Renaissance influences, (architect F. Sztaril). The two buildings mentioned above are situated in the Ferdinand Square „ that square of fame and glory” as for Iorga called it in his memories. Here we can see banks, pallaces and the theatre [22]. The construc-tion works to the theatre began on the 11 th of July, 1899 and it was inaugurated on the 15th of October 1900, after only 15 months. It stands for one of the most representative buildings of the Eclectic Style, with a neoclassical main facade, with bas reliefs and with two allogorical statues in front. On the left side, one can admire the Hotel Astoria [23] (1902, architect F. Sztaril) and just opposite the street the former Transylvania Hotel [24] built in 1904 in Ec-lectic style and inaugurated as the Pannonia Hotel and Restaurant (till 1919), then renamed „Pallas” (till 1945). The large hall from the groundfloor with its original elements in the Secession Style, is still a restaurant. Next, we see The Savings Bank of Bihor County [25] inaugurated in July 1892 (today the headquarters of a bank, BRD). Its present ap-pearance dates since 1907, „in the Secession style”. Here we are on the right bank of the Crisul Repede River, at the end of our first route.

Historical and Architectonic Monuments - The pedestrian central zone

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

24

17

26 27

26. Corso27. Clădirea Baroului de avocaţi (1909)/ Az Ügyvédi kamara (1909) / The Bar Association 28. Bazarul (1900) / The “Bazar” / A Bazár

16

18

28

19

Mintegy kétszáz méter megtétele után két impozáns palotához érünk: jobboldalt az 1914-ben befejezett szecessziós Apolló palota [8] látható (ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte), amelynek homlokzatán számos díszítőelem és antik jellegű szobor van. Szemben vele, a bal oldalon egy másik, a Fő utca arculatához méltó épület áll, a Moskovits-palota [9] (1905 – ifj. Rimanóczy Kálmán). Az utca túloldalán, jobboldalt, a Szaniszló (ma Eminescu) utca sarkán a Stern-palota [10] (1904–1905; Tervezők: Komor Marcell és Jakab Dezső) látható. Ha ennél a kereszteződésnél balra fordulunk, a Széchenyi (ma Traian) parkba érünk, és mintegy ötven méterre meglátjuk a Nemzeti Bank [11] (volt Osztrák-Magyar Bank, 1912; Tervező: Al-pár Ignác) épületét. Ezután következik az 1898-ban átadott Igazságügyi Palota [12] eklektikus stílusú épülete. (tervező: Kiss István). 2001 óta ismét a törvényszéknek és egyéb igazságügyi intézményeknek ad otthont. Szemben, a park túloldalán áll az egykori vármegyeháza [13] (az 1760-as években épült, 1855-ben kibővítették), melyet ma is a megyei intézmények, a prefektúra és a megyei önkormányzat használ. Az épület dísztermében tették közszemlére 1910-ben a Nagyváradon, Európa egyik első “repülőgépgyártó- üzemében” készült repülőgépet. A két épület közötti kis parkban áll az Ady Endre Emlékmúzeum [14], a költő ugyanis egy ideig a városban élt. Az épület, mely 1898-ben készült el eredetileg Mülleráj néven ismert nyári kioszk volt, az alagsorban jelenleg is kávézó működik. Ugyanezen az útvonalon visszatérve a Fő utcára, a sarkon elhaladunk egy emeletes épület mellett, amelyet 1887-ben építettek Knapp Ferenc terve alap-ján. Eredetileg Széchényi Szállóként és vendéglőként üzemelt, majd 1929-től a Román Nemzeti Ház [15] működött benne. Tovább haladva, a Fő utca és az Úri (ma Ciorogariu) utca sarkán baloldalt megcsodál-hatjuk id. Rimanóczy Kálmán velencei gótikából ihletődő palotáját [16] (1905; Tervező: ifj. Rimanóczy Kálmán). Jobbra fordulva mintegy száz méter megtétele után, az Úri utca jobb oldalán, a 3-as szám alatt egy újabb neogótikus stílusú emeletes épület tűnik szembe, amely 1920 óta az ortodox püspökségnek [17] ad otthont. Az épület 1903-ban épült, és eredetileg a Rimanóczy család tulajdona volt. Visszatérve a város fő kereskedelmi utcájára, job-boldalt az Orsolya zárda és Szent Anna-templom [18] 1858 óta neogótikus homlokzata tűnik szembe. Eredetileg a templomot és a mellette levő klauzúra épületet 1773–1774-ben építették barokk stílus-ban. A templom falán, a bejárattól balra egy tábla látható, amely a Körös 1851-es áradásakor mért vízszintet jelzi. Nem messze a templomtól, balol-dalt a Park Szálló [19] látható, amely egy barokk épület átalakítása nyomán 1915-ben nyerte el mai arculatát. Belsejében számos, megtekintésre ér-demes szecessziós díszítőelem látható (kovácsolt vas korlátok, ólomüveg-ablakok, stb.). Számos, a városon átutazó személyiség szállt meg itt: Nico-lae Iorga történész, George Enescu zeneszerző, II. Károly román uralkodó, Rabindranath Tagore, stb. A Park szállótól tovább indulva a sétálóutca végén az egykori Rimanóczy Szálló épülete látható, föld-szintjén az egykori Royal kávéházzal, amely a város egyik legelegánsabb és legnépszerűbb ilyen intéz-ménye volt. Az egykori szálloda Körös-parti szárnyát 1892-ben építették, míg a Bémer (ma Ferdinad) térre néző szárnyat 1900-ban toldották hozzá, úgyszintén eklektikus stílusban, id. Rimanóczy Kálmán terve alapján. Az egykori Royal kávéházban [20] (később Oradea, azaz Nagyvárad vendéglő) jelenleg ideigle-nesen egy bútorüzlet működik. Az épületegyüttes mellett látható a Poynár ház [21], egy reprezentatív szecessziós épület, amelyet 1907-ben építettek Szta-rill Ferenc terve alapján. A két utóbbi épület már a Bémer (ma Ferdinánd) téren áll, amely Nicolae Iorga román történész szerint “büszke és puccos tér”, és amelyet banképületek, paloták és a színház övez. A teátrum [22] építési munkálatai 1899. július 11.-én kezdődték el, és 1900. október 15.-én már fel is avatták a bécsi Fellner és Helmer építésziroda által tervezett épületet. A színház a nagyváradi eklektika egyik legsikerültebb képviselője neoklasszicista, por-tikuszos főhomlokzatával, valamint oszlopsorával, amely egy domborművekkel díszített timpanont tart, előtte pedig két szobor látható. A színház baloldalán az Astoria (az egykori Emke) Szálló [23] épülete (1902; Tervező: Sztarill Ferenc. Ebben ismerkedett meg 1903 szeptemberében Ady Lédával, illetve itt született meg 1908-ban a Hol-nap irodalmi társaság gondolata. Vele szemben, a másik sarkon az 1904-ben eklektikus stílusban épült, 1920-ig Pannónia, majd 1945-ig Pallas néven működő egykori Transzilvánia szálló [24] áll, amely ma egy cég székháza (Tervező Guttman József). A földszinti nagyterem ma is vendéglőként működik, ez megőrizte eredeti szecessziós díszítését. Mellette látható az egykori Nagyváradi Központi Takarékpénztár [25] 1907-ben átadott épülete (ma a Román Fejlesztési Bank székháza), amelynek az ifj. Rimanóczy Kálmán által megálmodott szecessziós stílusú homlokzatából mára már kevés maradt meg.

Műemlékek és építészet - A belvárosi sétálóutca

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

26

22

2

2. Piaţa Ferdinand / Ferdinand Square / Ferdinand tér

24

20

21

25 23

Alegem ca punct de plecare Primăria Oradea [29], situată pe malul stâng al Crişului Repede, o clădire impunătoare în stil neoclasic, având un turn im-presionant ca dimensiuni şi eleganţă. Inaugurată la 10 ianuarie1904, după doi ani de la demara-rea construcţiei, Primăria şi-a păstrat pâna azi destinaţia. Datorită arhitectului Rimanóczy Kálman s-a realizat una dintre cele mai frumoase clădiri cu funcţie de primărie din ţară, care se remarcă prin Sala mare de şedinţe şi eleganta casă a scărilor. În faţa primăriei este amplasată Biserica catolică Sf. Ladislau [30], ridicată aici între anii 1723-1733. Piaţa Unirii este o arie reprezentativă şi pentru diversitatea confesională a oraşului. La cca. 200 m. de primărie, pe aceeaşi latură a pieţii, se află Palatul Episcopiei Greco-Catolice [31] (1905, arh. Rimanoczy K. Jr.) în stil eclectic, unde predomină elementele decorative bizantine. În imediata apropiere, pe colţ cu str. Iuliu Ma-niu se află Catedrala greco-catolică “Sfântul Nicolae”[32] (1806-1810, arh. Giovanni Quai). Pe aceeaşi stradă, la cca. 50 m. se află clădirea ce adăposteşte Liceul greco-catolic [33] (1925), realizată în stilul neoromânesc. Pe partea opusă a pieţei se află Biserica cu lună [34] (1784-1790), o clădire impunătoare, în stil baroc clasicizant, cu turnul înalt de 40 m; în turn a fost plasat în 1793 mecanismul cu glob ce indică fazele lunii pe cer şi care funcţionează cu aceeaşi precizie de peste două secole! Continuând plimbarea pe aceeaşi latură a pieţii ajungem la una din cele mai impunătoare şi totodată interesante clădiri din oraş - Palatul Vulturul Negru [35] (arh. Jakab Dezsö şi Marcell Komor ). Inima complexului de clădiri îl constituie pasajul central, în forma de Y, cu intrare dinspre Piaţa Unirii şi ieşiri spre străzile Independenţei şi Vasile Alecsandri. Acest pasaj se pare că a fost inspirat de celebra galerie Vittorio Emanuele din Milano. Complexul, conceput cu două faţade - una spre piaţă şi alta spre Criş - este reprezentativ pen-tru stilul secession, şi cuprinde un hotel (recent renovat în stilul original), o sală mare şi una mică de spectacole, restaurant, cafenea, cofetărie şi nu-meroase magazine. Părăsind piaţa pe str. V. Alec-sandri, avem ocazia de a mai admira câteva clădiri interesante: pe partea dreapta Palatul Moskovits [36], la numerele 7 şi 11, apoi Casa Deutsch [37] (1906-1910) la nr. 4, “un bibelou de arhitectură secesionistă” cu întreaga faţadă decorată cu mo-tive populare florale (azi sediu de bancă). Ajungând la capătul străzii, intrăm în Piaţa 1 Decembrie: pe partea dreaptă, la cca. 50 m., putem admira unul din cele mai reprezentative palate orădene ridicate de comunitatea evreiască - Palatul Ullmann [38] (1913, arh. F. Lobll). Construit în stil secession vi-enez, are un parter înalt placat cu faianţă verde-albăstruie, plus 3 etaje şi mansardă, iar faţada este decorată cu medalioane în relief de stuc şi butoni de cărămidă. Caracteristic acestei clădiri este ba-sorelieful reprezentând leul nubian şi sfeşnicul cu şapte braţe (menora) realizat din ceramică şi smalţ metalic bronz-verzui. În apropierea palatului se află Sinagoga ortodoxă [39] (1890) de pe str. Mi-hai Viteazul, funcţională şi astăzi. Pe colţul opus al străzii (colţ cu str. Gen. Moşoiu,) se află Mănăstirea Capucinilor [40] şi biserica mănăstirii. Traversând parcul, pe partea opusă se poate vedea o clădire masivă, fostă Hală comercială [41] (1893-1895, arh. Rimanoczy Kalman Sr.), în care a funcţionat şi şcoala superioară comercială (azi adăposteşte Facultatea de Medicină). Pe aceeaşi parte a pieţei, în dreapta clădirii facultăţii se află o altă podoabă arhitectonică: Colegiul Naţional “Emanuil Go-jdu” [42], ridicat în 1896 (arh. Knapp F.) pe malul Crişului Repede, în care a funcţionat iniţial Şcoala arhireală. Părăsind piaţa pe str. Independenţei către Piaţa Unirii, pe colţul stâng al străzii străjuieşte Casa Fuchs [43] (1904, arh. Marcell Komor şi Jakab Dezsö.), în stil secession. Puţin mai departe, pe partea dreaptă a străzii străbătută de tramvaie, apare Sinagoga israelită neologă [44] (1878).

Monumente istorice şi arhitectonice ale Oradiei – zona centrală

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

28

29

29

31

32

33

30

The starting point of this part is the City Hall [29], a neoclassic building with an impressively elegant tower situated on the left bank of the Crisul Re-pede River. It is a massive and impressive build-ing that combines the majestic and elegant style with the functionality of an administrative institu-tion: a sober facade in the neoclassical style and a tower that evokes the Italian Renaissance and dominates the square. Inaugurated on the 10th of January 1904, two years after the beginning of the construction works, the City Hall has preserved its initial destination (architect Rimanoczy Kalman). The large Meeting hall and the impressive stair house, decorated with frescos, are probably among the most beautiful interiors that can be seen in a city hall in Romania.St. Ladislau [30], a catholic church situated oppo-site the street, was built in 1723–1733. When the construction works for the city hall began it was suggested that the church should be moved away in order to enlarge the square. The Unirii Square is a representative area for the confessional diversity of the town: 200 m from the city Hall, on the same side of the square, there is the Palace of the Greek Catholic Bishopric [31] (1905, architect Rimanoczy K. Jr.) in Eclectic Style with Byzantine decorative elements. Next to it, at the corner with Iuliu Maniu Street, we see the Greek Catholic Cathedral [32] (1806 – 1810, architect Giovanni Quai), on the same street about 50 m away, we reach the Greek Catho-lic Highschool [33] (1925), built in a neo-romanian style. The Moon Church [34], an orthodox church, is situated on the other side of the square. It is an impressive building, in the academic Baroque style with a 40 m high tower; in 1793, a mechanism with a globe showing the phases of the noon on the sky was placed in the tower. The mechanism has been functioning with the same precision for more than two centuries! Following the same side of the square, we reach one of the most beautiful and interesting buildings from the town: the Black Eagle Palace [35] (architects Jakab Dezsö and Marcell Komor, 1907 - 1909). The heart of this pile is the central way passage, in the shape of the let-ter “Y”, with the entrance on Unirii Sq. and the exits on Independentei St. and on V. Alecsandri St. The passage way seems to have been inspired by the famous Vittorio Emanuele Gallery Milan. This pile, designed with two facades one with the view on the square and one on the river is representative for the Secession Style. It included a hotel (recently renovated in its original style), two festivity halls (one large and small), a restaurant, a cafe, a con-fectionery and numerous shops. Leaving behind the square, on V. Alecsandri St., we have the chance to admire a few interesting buildings; Moskovits Palace [36] at no. 7 and 11 on the right side, then the Deutsch House [37] (1906 – 1910) at no. 4, „a jewel of the Secession-ist architecture” with the entire facade decorated with folk floral motives (now the headquarters of a bank). At the end of the street, we enter the 1 De-cecembrie Square: on the right side, at about 50 m, we can admire one of the most representative palaces from Oradea built by the Jewish commu-nity – the Ullmann Palace [38] (1913, arch. F. Lo-bel). Built in the Viennese Secession style, it has a light groundfloor sided with greenish/bluish tiles, three floors, an attic and a facade decorated with medallions in stucco bold relief and brick cuff links. Representative for this building is the bas-relief of a Nubian lion and the candlestick with seven arms made of ceramics with bronze-greenish email. The Orthodox Synagogue [39] (1890) on Mihai Viteazu St. is close to this palace and it is still functional. The Capuchin Monastery [40] and the church of the monastery are just across the street. Crossing the park, on the other side, we can see a massive building, the former Commercial Hall [41] (1893 – 1895, architect Rimanoczy Kalman senior) and the Superior School of Commerce (today the Faculty of Medicine). On the same side of the square, on the right of the faculty, we can see another architec-tural jewel: the Emanuil Gojdu National College [42] (1896, architect Knapp F.) situated on the bank of the river.Leaving the Independentei Street and heading to-wards the Unirii Square, on the left corner of the street, we come across the Fuchs House [43] (1904, architects Marcell Komor and Jakab Dezsö.), in Se-cession style. A little bit farther, on the right side of the street, we find the Neolog Synagogue [44] (1878).

Historical and Architectonic Monu-ments of Oradea – Central Zone

30

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

33

35

45. Piaţa Unirii / Unirii Square / Egyesülés tere (volt Szent László)

36

35

35

45

Kiindulási pontként válasszuk a Sebes-Körös bal partján álló városházát [29]. Impozáns épület, ame-ly a méltóságteljes eleganciát ötvözi egy középület funkcionalitásával. Visszafogott, neoklasszicista homlokzatával, valamint az olasz reneszánszt idéző tornyával uralja a teret. Az 1904. január 10.-én, két év munkával elkészült városháza ma is a tervező (ifj. Rimanóczy Kálmán) által szánt feladatot látja el. Az ülésteremnek, valamint a falképekkel díszített, impozáns lépcsőháznak köszönhetően a nagyváradi városháza belseje minden bizonnyal az ország legszebbjei közé tartozik. A városházával szemben a Szent László ró-mai katolikus plébániatemplom [30] áll, amely 1723 és 1741 között épült. Tornyot 1800-ban emeltek a templomhajó elé. A Szent László (ma Unirii) tér egyébként jól tükrözi a város felekezeti sokszínűségét: mintegy kétszáz méterre a váro-sházától, a tér ugyanazon oldalán áll az eklek-tikus görög katolikus püspöki palota [31] (1905; Tervező: ifj. Rimanóczy Kálmán), amelynek stílusj-egyei között a román és a bizánci elem az uralkodó. Közvetlen közelében, a Beöthy Ödön (ma Iuliu Maniu) utca sarkán áll a görög katolikus székes-egyház [32] (1800-1810), ugyanebben az utcában, mintegy ötven méterre pedig a görög katolikus gimnázium [33] (1934; Tervező: Szallerbeck Antal). A tér szemközti oldalán látható a Holdas templom [34]. Az 1784 és 1790 között klasszicizáló barokk stílusban épült, impozáns ortodox templom tornya negyven méter magas. A toronyban 1793-ban egy gömböt helyeztek el, amely a Hold állását mutatja, és amely több mint kétszáz éve ugyanolyan pon-tosan működik. A tér ugyanezen oldalán folytatva sétánkat eljutunk a város legimpozánsabb és legérdekesebb épületéhez, a Fekete Sas palotához [35]. Az épületkomplexum szíve a központi, Y alakú átjáró, amelynek bejárata a Szent László térről nyílik, de ki lehet jutni rajta a Kossuth (ma Inde-pendentei) és a Zöldfa (ma Alecsandri) utcákra is. Az épületkomplexum 1907–1908-ban épült Komor Marcell és Jakab Dezső terve alapján. A palota mintájául valószínűleg a milánói Viktor Emánuel galéria szolgált. A szecessziós stílusú épület két homlokzata közül az egyik a Körösre, a másik a Szent László térre néz, többek között a közelmúlt-ban korhűen restaurált szállodának, egy kisebb és egy nagyobb előadóteremnek, vendéglőnek, kávéháznak, cukrászdának és számos üzletnek ad otthont. A Zöldfa (ma Vasile Alecsandri) utca irányába ha-ladva, elhagyva a teret további értékes épületeket csodálhatunk meg. Jobboldalt, a 7. és 11. szám alatt a szecessziós Moskovits-palota [36] (1910–1911; Tervező: Vágó László és Vágó József), majd a Zöldfa utca 4. szám alatt a Deutsch-házat [37] (1906–1910), amelyet népies virágmotívumokkal díszített homlokzat jellemez. Ma bankszékházként működik. Az utca végére érve kijutunk a Nagyvásár (ma December 1) térre. Jobboldalt, mintegy ötven méterre az egyik legreprezentatívabb, a város izra-elita közössége által emelt épület tárul elénk: az Ullmann-palota [38] (1913; Tervező: Löbl Ferenc). A bécsi szecessziós stílusú épület homlokzatának alsó részét kékeszöld kerámia borítja, egyébként három emelet és manzárdszint található benne. A homlokzatot stukkóval és domborművekkel díszített medalionok díszítik. Az épület egyik ismertető jegye a menórát és núbiai oroszlánt ábrá-zoló dombormű, amely bronz- és zöldes árnyalatú kerámiából készült. A palota közelében, a Zárda (ma Mihai Viteazul) utcában áll az ortodox zsinagó-ga [39] (1890; Tervező: Bach Nándor), amely ma is működik. Az átellenben lévő sarkon (Kapucinus– ma Mosoiu utca) található az egykori kapucinus zárda és templom [40]. 1836–1838 között építet-ték Barthel György terve alapján. Átkelve a parkon, annak túloldalán látható az egykori Kereskedelmi Csarnok [41] (1893–1896; Tervező: Phann és Gaál), amelyben kereskedelmi iskola is működött. Ma a Nagyváradi Egyetem orvosi- és gyógyszerészeti kara található benne. A tér ugyanezen oldalán, az egyetemtől jobbra az Emanuil Gojdu Gimnázium [42] áll, amely 1896-ban épült Knapp Ferenc tervei alapján állami főreáliskolának. A Nagyvásár térről a Kossuth (ma Independentei) utcán át ismét a Szent László tér felé haladva az utca bal oldalán a szecessziós stílusú Füchsl-palota [43] áll (1902–1903; Tervező: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos). Ki-csit távolabb, az utca – ahol egyébként villamos is köz-lekedik – jobb oldalán áll a neológ zsinagóga [44] (1878; Tervező Busch Dávid).

Műemlékek és építészet - A városközpont épületei

32

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

38

43

46. Hanul Arborele Verde (1760), azi aici funcţionează Teatrul Arcadia pentru copii şi tineret şi diverse magazine / The Arborele Verde Inn (Green arbor), today The Arcadia Theatre for Kids and Youth and shops (1760) / A Zöldfa fogadó, ma az Arkádia Ifjúsági és Gyermekszínház és üzletek találhatók benne (1760)

40

39

44

42

37

41

46

Datorită distanţelor mai mari dintre monumen-tele propuse pe acest traseu, este recomandabilă alocarea unui interval de cca. 3-4 ore sau folosirea autoturismului.Alegând ca punct de pornire magazinul Crişul, acelaşi ca şi pentru primul traseu, ne îndreptăm pe Calea Republicii spre gara Oradea [47]. Cunoscută drept Gara Mare, pentru că Oradea dispunea deja din sec. XIX de încă două gări, clădirea a fost construită între 1868 şi 1870. În august 1870 a avut loc prima călătorie de probă a unui tren de per-soane pe traseul Oradea-Cluj; ineditul traseului l-au constituit de la început cele 4 tuneluri aflate pe parcurs. Părăsind piaţa şi lăsând gara în spate, parcurgem cca. 250 m. pe străduţa din stânga blocurilor situate vizavi, ajungând în faţa Palatu-lui Baroc [48], în fapt Palatul Episcopiei Romano-Catolice din Oradea, o replică la scară redusă a Palatului Belvedere din Viena. Acesta este unul din cele mai valoroase edificii construite în stil baroc pe teritoriul României; la fel ca şi celelalte două construcţii din apropiere, Bazilica romano-catolică Sf. Maria [49] şi Şirul Canonicilor [50], palatul a fost ridicat în a doua jumătate a secolului al XVIII-lea. Cele trei obiective formează împreună cel mai important complex baroc din România, precum şi unul din cele mai reprezentative ale Europei. Cele 117 camere ale palatului în formă de U, ai căror pereţi acoperiţi cu fresce au adăpostit până de curând “Muzeul Ţării Crişurilor”, au un număr de 365 de ferestre, câte una pentru fiecare zi a anului. Piatra de temelie a fost pusă în mai 1762, arhitec-tul clădirii fiind Franz Hillebrandt, iar lucrările au fost finalizate în 1776. Catedrala, realizată conform planurilor arhitectului italian Giovanni Battista Rica, este situată în imediata vecinătate şi a fost finalizată patru ani mai târziu, în vremea domniei împărătesei Maria Tereza. Un grup de clădiri inter-esante îl formează, peste drum de catedrală, “Şirul canonicilor” alcătuit din 10 case, ridicate între 1768 şi 1875 pentru a servi drept locuinţe capelanilor episcopiei; acestea sunt reunite printr-un şir de ar-cade sprijinite pe 56 de stâlpi, coridorul fiind podit cu grinzi de lemn.În imediata apropiere a complexului baroc se află fostul Muzeu al societăţii de arheologie şi istorie [51] (1896) al judeţului Bihor. Următorul obiectiv important îl constituie cetatea Oradea, la care vom ajunge parcurgând str. Roman Ciorogariu spre zona centrală. Pe această stradă, avem ocazia de a admira pe partea dreaptă clădirea impunătoare a actualului Colegiu Naţional “Mihai Eminescu”, ridicată în 1874, sediu al fostei Academii de drept [52] (care funcţiona la Oradea deja din 1788!) şi al Liceului premonstratens (arhigimnaziul). Alături se află biserica ordinului premonstratens [53] ridicată în1772. Cotind la dreapta după biserica lăsăm în stânga Palatul poştelor [54], iar apoi la capătul străzii facem la stânga, intrând pe str. Mo-scovei, care ne ofera posibilitatea de a mai desco-peri alte monumente de interes: pe partea stângă, fosta clădire a Cercului catolic [55] (1914) care este azi sediul Filarmonicii Oradea, iar pe colţul drept al străzii, Casele Adorján I [56] şi II [57] (1904-1906). Ajungem astfel din nou în piaţa Ferdinand, din faţa teatrului, de unde vom traversa podul peste Criş spre Piaţa Unirii, având ocazia să mai admirăm o dată numeroasele monumente arhitectonice aflate aici. Continuând pe direcţia înainte, avem posi-bilitatea să ajungem până la Universitatea Oradea [58] (cca.1 km.), situată într-un adevărat campus, pe locul unde s-a înălţat complexul de clădiri al unei şcoli de jandarmi (1912), într-un stil seces-sion sobru. Dacă timpul nu ne permite această deplasare, vom coti la stânga pe lângă Biserica cu Lună, pe str. Gen. Moşoiu, apoi în continuare de-a lungul parcului din Piaţa 1 Decembrie; la capătul străzii se află clădirea noii Catedrale Ortodoxe, pe platoul din faţa căreia putem lăsa maşina pentru a ne deplasa în Cetatea Oradea [59], situată în spa-tele catedralei. Cetatea a fost ridicată începând cu secolul XI şi a devenit în timp o adevărată emblemă a oraşului, individualizându-se printr-o formă pentagonală unică în Estul Europei. Dincolo de zidurile cetăţii funcţionau: o bibliotecă, un observator astronomic, o tiparniţă şi o şcoală. În biserica catolică [60] sau în cimitirul ei şi-au găsit odihna veşnică nu mai puţin de şapte capete încoronate: Ladislau I (decedat la 25 iulie 1095, adus la Oradea în perioada 1130-1134), Andrei al II-lea (înmormântat în 1235 la Oradea), Ştefan al II-lea, Ladislau al IV-lea Cumanul (asasinat în 1290 la Cheresig), regina Beatrix (soţia lui Carol Robert de Anjou, în 1319), regina Maria (soţia lui Sigismund de Luxemburg, in 1396) şi regele-împărat Sigis-mund de Luxemburg (în 1437).

Monumente istorice şi arhitectonice - Zone limitrofe centrului

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

34

47

48

4948

49

50

Due to the long distances between the monuments from this route we recommend a lapse of time of 3 to 4 hours or the use of a car. The starting point of this route is the Crisul Supermarket, just like for the first route, but this time we take the Republicii Street to-wards the Railway Station [47]. It is also known as the Great Railway Station because Oradea had already two stations in the 19th century. It was built between 1868 and 1870. The first journey of a personal train on the route Oradea – Cluj took place in August 1870. From the beginning, the 4 tunnels from the route rep-resented the novelty of the journey. Leaving behind the station and the square, at about 250 m on the left street, we reach the Barogue Palace [48], in fact the Palace of the Roman – Catholic Bishopric of Oradea, a replica at a reduced scale of the Belvedere Pallace in Vienna. It is one of the most significant Baroque buildings from Romania. The palace together with the other neighbouring buildings, the St. Mary Roman – Catholic Basilica [49] and the Canonical Row [50], were built in the second half of the 18 th century. They form the most important pile of Baroque buildings from Romania and also one of the most representa-tive from Europe. Till recently the 117 rooms of the Palace that has the shape of the letter U and whose walls are covered by frescos, sheltered the Tarii Crisurilor Museum. The Palace has 365 windows, one for each day of the year. The head stone of the Pal-ace was laid in May 1762. Franz Hillebrandt was the architect and the works were finalized in 1776. The Cathedral, built according to the plans of the Italian architect Giovanni Battista Rica, is situated in the proximity of the Palace and it was finished four years later, during the reign of Empress Mary Thereza. Just across the street, an interesting group of building of 10 houses, built in 1768 – 1875, that served as dwell-ings for the chaplains, form the Cannonical Row. The houses are united by a row of archways supported by 56 pillars. The corridor is floored with wooden beams. The Museum of History and Archeology Society [51] (1896) is situated close by. Our next sight is the Fortress of Oradea. To get there we walk down the Roman Ciorogariu Street and head towards the central zone. On this street we have the chance to admire, on the right, the building of the Mihai Eminescu National College (1874), the former Academy of Law [52] (that functioned in Oradea since 1788!) and the Premonstratens Highschool. The Catholic Church [53] is next to the college and it was built in 1835-1853. Then, turning right we leave the Post Palace [54] and on the left at the end of the street, we turn left and enter the Moscovei Street. Here we can discover other monuments: on the left, the former building of the Catholic Group [55] (1914) and now the Philarmonic Orchestra of Oradea and at the right end of the street, the Adorjan Houses I [56] and II [57] (1904-1906). Here we are again in the Fer-dinand Square, in front of the theatre. From here we cross the bridge towards the Unirii Square. We can admire one more time the numerous architectural buildings from this zone. Going straight ahead we get to the University of Oradea [58] (about 1 km away) situated in a real „university campus” on the place where a school of gendarmerie once stood (1912) (Secession style). If the time permits, we turn left at the Church with the Moon, on Gen. Mosoiu Street, then pass by the park on Piata 1 Decembrie Street. At the end of the street we see the Orthodox Cathedral, still under construc-tion. We can leave the car on the parking place, in front of the Cathedral, and walk to the Fortress of Oradea [59] that is right behind the Cathedral. The works at the fortress began in the 11th century and, in time, it has become the symbol of the town. It is remarkable due to its pentagonal shape, unique in Eastern Europe. Within the walls of the fortress, there were a library, an astronomical observatory, a printing press and a school. The Catholic Church [60] and the cometry are the resting place for no less then 7 royalty: Ladislau1 ( decreased on July 25, and brought to Oradea in 1130-1134 ), Andrew 2 (buried in Oradea in 1235 ), Steven 2 Ladislau 4 the curman( murdered at Cheresig in 1290), Queen Beatrix (the wife of King Carol Robert of Anjou, in 1319), Queen Mary (the wife of Sigmund of Luxemburg, in 1396) and the King-Emperor Sigmund of Luxemburg (in 1437).

Historical and Architectonic Monuments - The area outside the centre

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

36

51

61. Biserica Evanghelkică (1903) / The Lutheran Church / A nagyváradi evangélikus templom62. Biserica Reformată Oraşul Nou (1835-1853)/ The Orasul Nou (New Town) Reformed Church / Az újvárosi református templom63. Institutul Sf. Vincenziu, azi Liceul Romano-Catolic “Szent Laszlo”(1869) / The Saint Vince Institute / Szent Vince intézet64. Biserica ortodoxă cu hramul Sf. Arhang-heli Mihail şi Gavril (1768-1779) / The Orthodox Church Sf. Arhangheli Mihail and Gavril / Orto-dox templom Sf. Arhangheli Mihail şi Gavril64A. Universitatea Agora University / Agora Egyetem64B. Palatul Rhédey Palace / Rhédey Palota (XVIII)65. Podul Intelectualilor / The Intellectual bridge/ A Garasos híd

5253

61

56

57

55

54

61

62

64A

63

65

64B

Mivel a körutunk során felkeresendő látnivalók vi-szonylag nagy távolságra vannak egymástól, javasolt, hogy mintegy 3-4 órát szánjunk a túrára, vagy üljünk autóba.Akárcsak az első útvonalon, itt is a Körös áruháztól in-dulunk, és a Fő (ma Republicii) utcán a vasútállomás irányába haladunk. A Nagy-állomásként [47] ismert épület – mivel a városban már a 19. századtól további két állomás is van – 1857-ben épült, majd 1902-ben átépítették a ma is ismert formában. A Nagyvárad – Kolozsvár útvonalon 1870-ben tette meg az első próbautat egy személyvonat; az útvonal különleges-sége, hogy négy alagúton is áthalad a szerelvény, amíg célba ér.Magunk mögött hagyva az állomást, mintegy 250 mé-terre az épülettel szemben álló tömbházak közötti utcában megérkezünk a római katolikus püspöki palo-tához [48], amely a bécsi Belvedere palota kicsinyített mása. Az 1761–1777 között Franz Anton Hillebrand terve alapján épített palota Románia területén talál-ható legértékesebb barokk műemlékek közé tartozik, akárcsak a Bazilika és a Kanonok-sor.Az utóbbi három épület az ország legnagyobb barokk épületegyüttesét alkotja, amely Európában is az egyik legjelentősebb. Az U alakú palota 117 szobája – mely-nek kápolnája falait freskók díszítik – a közelmúltig a Körösvidéki Múzeumnak adott otthont. A palota köz-vetlen közelében levő székesegyház [49] Giovanni Battista Ricca és Franz Anton Hillebrandt tervei alap-ján készült 1751–1780 között.A székesegyházzal szembeni érdekes épület-csoport, a Kanonok sor [50] tíz 1750 és 1875 között épült pro-vinciális klasszicizáló stílusú barokk házból áll. Itt lak-tak a káptalan tagjai. A házak előtt 56 oszlopon nyugvó árkádsor fut, az árkádok alatti folyosót deszkaburkolat borítja. A barokk épületegyüttes szomszédságában, a Múzeum utcában áll az egykori Bihar Megyei Régészeti és Történelmi Egyesület Múzeuma [51] (1895; Tervező id. Rimanóczy Kálmán).A következő jelentős célpont a nagyváradi vár, amely felé az Úri (ma Roman Ciorogariu) utcán indulunk el. Itt megcsodálhatjuk az utca jobb oldalán álló Mihai Eminescu Főgimnázium impozáns épületét, amely 1874-ben épült, és amely korábban a Jogakadémiának (ez már1788 óta Nagyváradon működött) és a Pre-montrei Főgimnáziumnak [52] adott otthont. Köz-vetlen szomszédságában áll az 1741–1766 között épült klasszicizáló barokk stílusú premontrei templom [53], amelynek tervezője Vépi Máté pálos szerzetes volt. A templom mellett jobbra fordulva elhagyjuk a Postapalo-tát [54], majd az utca végén balra térve megérkezünk a Szilágyi Dezső (ma Moscovei) utcába. Itt további érdekes épületeket vehetünk szemügyre: baloldalt áll az eklektikus Katolikus Kör [55] egykori épülete (1895; Tervező: ifj. Rimanóczy Kálmán, 1914-ben bővítették ki az udvari szárnnyal Sztarill Ferenc terve nyomán), amely ma a Nagyváradi Filharmónia székhelye: A job-boldali saroképület a szecessziós stílusú Adorján-ház [56] (1903; Tervező: Komor Marcell és Jakab Dezső). Közvetlen mellette a 4. szám alatt egy újabb szecesz-sziós stílusú bérház található. Ez is építtetőjéről Ador-ján-házként [57] ismert, és úgyszintén Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. Ily módon ismét a Bémer (ma Ferdinánd) térre érkeztünk, a színház elé, ahol átkelünk a hídon, így ismét megcsodálhatjuk az itt álló műemléképületeket. Folytatva utunkat, a Nagyváradi Egyetemhez [58] érkezünk (mintegy egy kilométeres útszakasz), amely valódi egyetemi campus közepén áll, azon a helyen, ahol 1912–1913-ban egy csendőriskola épületkomplexumát alakították ki Vágó József terve alapján szecessziós stílusban. Amennyiben nem futja időnkből erre a kitérőre, a Holdas templom mellett balra fordulunk a Kapucinus (ma Mosoiu) utcában, és egyenesen haladunk tovább a Nagyvásár (ma Decem-ber 1) park mellett. A park túlsó végében magasodik az új épülő ortodox katedrális épülete, az előtte lévő parkolóban ott hagyhatjuk autónkat, hogy gyalog foly-tassuk utunkat a vár felé, amely a katedrális mögött áll. A várat [59] a 11. században kezdték el építeni, és idővel a város jelképévé vált. Az épületet ötszög alakú alaprajza teszi különlegessé, amely Kelet-Európában egyedülálló. A vár falai között könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött. A várban álló katolikus székesegyházban [60] hét uralkodó talált végső nyug-helyet: I. (Szent) László (1095 július 25-én hunyt el, és 1130 és 1134 között hozták Nagyváradra), II. András (akit 1235-ben temettek itt el), II. István, IV. Kun László (akit 1290-ben a közeli Körösszegen gyilkoltak meg), Beatrix királyné (Róbert Károly felesége, 1319), Mária királynő (Luxemburgi Zsigmond felesége, 1396-ban) és Luxemburgi Zsigmond (német-római császár és ma-gyar király, 1437).

Műemlékek és építészet - A belvárost övező terület

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

38

58

66

58A. Biblioteca Univerităţii / Library of the University / Az egyetem könyvtára58B. Sala de sport a Univerităţii / Sportshall of the University / Az egyetem sportcsarnoka59A. Parcul Dendrologic Cetate / The Arboretum from Oradea Fortress / A nagyváradi vár arborétuma66. Garnizoana (1898), viitorul sediu al Muzeului Ţării Crişurilor / The future Tarii Crisurilor Muse-um / A Honvéd Hadapród iskola (ma a Körösvidéki Múzeum székháza)

58A

58B

59

60

59

59 59A

40

OradeaNagyvárad

67. Muzeul memorial Iosif Vulcan (1887) / Iosif Vulcan Museum / A Iosif Vulcan Múzeum68. Spitalul Orăşenesc (1806) / The town hospital/ A városi kórház (Bihar Megyei Közkórház)69. Fostul sediu al Lojei Masonice Regele Ladislau, astăzi sediul Direcţiei Regionale a Vămilor (1901) / Former house of the Ladislau King`s Freemasons Lodge / László Király Szabadkőművespáholy (ma a területi vámigazgatóság székháza) 70. Clădirea Institutului de Credit şi Economii ”Bi-horeana” (1912-1914) / Credit House “Bihoreana”/A volt “Bihoreana” Takarékpénztár épülete71. Mănăstirea Immaculata, azi Grupul Şcolar Sanitar Vasile Voiculescu (1860-1870) / Immaculata Monastery / Immaculata Zárda72. Camera de comerţ şi industrie (1908) azi Com-pania de apă) / The former Chamber of Commerce and Industry / A Gazdasági és Iparkamara volt épülete73. Biblioteca “Gheorghe Şincai” (2002-2007)/ County Library (2002-2007)/ A volt megyei könyvtár74. Vila Okanyi-Schwartz fost sediu al Camerei de comerţ şi industrie (1911) / Okanyi-Schwartz house/ Az Okanyi-Schwartz villa75. Muzeul memorial “Aurel Lazăr” (1905) / “Aurel Lazăr” Museum / “Aurel Lazăr” emlékmúzeum76. Muzeul Militar Naţional (1895)/ National Milli-tary Museum / Katonai Múzeum77. Casa Lévay (1894) / Levay House/ A Lévay ház78. Casa Darvas La Roche (1910-1911) / Darvas La Roche house / A Darvas La Roche ház79. Casa de Păstrare şi Economii (1880-1990) 80. Capela Sf. Ladislau (1900) / Saint Laszlo chapel/A Szent László kápolna

67

68

69

70

71

73

72

74

75

76

77

78

79

80

42

OradeaNagyvárad

OradeaNagyvárad

44

81. Biserica seminarului greco-catolic, azi biserica ortodoxă Sf. Mare Mucenic Gheorghe (1858) / The church of the Greek-Catholic Seminar / A Szemi-náriumi templom82. Biserica reformată Olosig (1784) / The Olosig Reformed Church / Az Olaszi református templom83. Mănăstirea şi biserica franciscană Adormirea Maicii Domnului (1994) / The Greek-Catholic Mo-nastery / A görög katolikus kolostor és templom84. Biserica Municipală a Oradiei cu hramul Naşterea Mariei - „Biserica Militară” (Sec. XVII) /Nasterea Mariei Orthodox Church / A megyeszék-hely ortodox temploma85. Biserica reformată Olosig din cartierul Rogerius (1996-2005) / Olosig Reformed Church / A várad-rogériuszi református templom86. Capela Rhédey (1804) / The Rhédey chapel / A Rhédey-kápolna87. Biserica de lemn Sf. Martiri Constantin Brânco-veanu şi fii săi (1760-1762 Letca Sălaj) / Wooden Church / A nagyváradi Egyetemnél lévő fatemplom88. Turnul şi biserica reformată din Episcopia (1732-1764) / The tower and the Reformed Church from Episcopia / A biharpüspöki református templom és tornya89. Biserica baptistă (1912-1913) / The Baptist Church / Baptista templom90. Biserica romano-catolică Sf. Treime (1727) / The “Holy Trinity” Roman-Catholic Church / A Szőlősi Szentháromság római katolikus plébániatemplom91. Biserica ortodoxă Sf. Ierarh Nicolae - ”Biserica Albastră” (1938-1952) / Sf. Ierarh Nicolae Orthodox Church / Rogériuszi ortodox templom - Kék templom92. Biserica de lemn Sf. Mare Mucenic Gheorghe (1998)/Ortodox Wooden Church / Ortodox fatemplom93. Biserica baptistă “Emanuel” - a doua ca mărime din Europa / Emanuel Baptist Church / Emanuel baptista templom94. Mănăstirea Sfintei Cruci (1992) / Holy Cross Or-thodox Monastery / A Szent Kereszt ortodox kolostor

81 82

83

84

85

86

88

87

89 90

91

93

92

94

OradeaNagyvárad

46

95. Universitatea“Emanuel” /University / Emanuel Egyetem96. Universitatea Creştină “Partium” /Partium Christian University / Partiumi Keresztény Egyetem97. Sediul Inspectoratului de Poliţie Judeţean Bihor/ Police Headquaters / A Bihar Megyei Rendörség székhelye 98. Seminarul greco-catolic (1844-1928) / The Greek-Catholic seminary / A görög-katolikus fiú iskola99. Inspectoratul de Stat în Construcţii100. Agenţia de Protecţie a Mediului / Environmental Protection Agency / Környezetvédelmi Igazgatóság101. Centrul de Excelenţă NATO HUMINT / NATO Centre of Excellence / NATO Központ102. Institutul Sfântul Iosif, azi Inspectoratul Şcolar (1867-1868) / Saint Joseph Institute / Szent József Intézet (ma tanfelügyelőség)103. Camera de comerţ şi industrie / The Chamber of Commerce and Industry / A Gazdasági és Iparka-mara épülete104. Aeroportul Oradea / Airport / Repülőtér105. Casa de Cultură a Sindicatelor / Sindicate`s Culture House / Szakszervezetek Művelődési Háza 106. Biblioteca Judeţeană “Gheorghe Şincai”/ County Library / A volt megyei könyvtár107. Liceul Teologic Penticostal “Betel” şi Centrul Creştin “Salem”108. Administraţia Financiară Oradea / Financial Administration Oradea / Adóhivatal109. Spitalul Clinic de Neurologie şi Psihiatrie (1902-1903) / Neuro Hospital / Ideg és Elmegyógy-intézet110. Maternitatea / Maternity / Szülészet111. Spitalul judeţean / County Hospital / A Megyei korház112. Spitalul Clinic Municipal “Gavril Curteanu” (1965-1969) / Hospital / A “Gavril Curteanu” kórház113. Inspectoratul pentru Situaţii de Urgenţă “Crişana” / Inspectorate for Emergency Situations / Sürgősségi Helyzetek Területi Hivatala

95

96

97 98

99

100

101 102

103

104

105

106

107

108

110

109

111

112

113

OradeaNagyvárad

48

114

115

116

117

114. Bazinul Olimpic “Ioan Alexandrescu” - cea mai modernă din România/ The Olympic Swimming pool - the most modern in Romania / Ioan Alexandrescu olimpiai uszoda - a legkorszerűbb Romániából4. Jacques Rogge, preşedintele CIO, primeşte titlul de Doctor Honoris Causa a Universoităţii Oradea115. Stadionul tineretului (Oraşului) -1900 - / Tineretului Stadium / A Tineretului stadion116. Stadionul Municipal “Iuliu Bodola” / The “Iuliu Bodola” City stadium / A “Bodola Gyula” városi stadion117. Arena “Antonio Alexe” (1973)117B. Gala Atletismului Bihorean118. Strandul Municipal / Municipal lido / A városi strand 119. Strandul Ioşia / Iosia lido / Az Őssi strand120. Orăşelul Copiilor / Kids Town / Gyermekváros

5

117B

119

118

120

OradeaNagyvárad

www.oradea.ro www.nagyvarad.ro

121. Galeria Euro Foto Art122. Galeria de Arte Vizuale123. Ansamblul Artistic Profesionist “Crişana” / Crisana Artistic Professional Ensemble/ A Crisana néptánc együttes124. Ansamblul Artistic Profesionist “Nagyvárad” / Nagyvárad Artistic Professional Ensemble / A Nagyvárad néptánc együttes 125 Scenă la Teatrul de Stat (trupa Iosif Vulcan) / Scene at the Theatre / Iosif Vulcan színésztársulat előadása126. Spectacol la Teatrul Arcadia / Scene at the Arcadia Theatre / Előadás az Arkádia Színházban127. Scenă la Teatrul de Stat (trupa Szigligeti) / Scene at the Theatre / Szigligeti Ede színésztársulat előadása128. Cvartetul Intermezzo129. Cvartetul Varadinum130. Concert jazz-rock (Balogh Joe, Marius Pop, Bader Oliver Robert)131. Metropol - legendara trupă a anilor `70 / Metropol - the legendary rock band of the 70s / A 70-es évek legendás rock csapata, a nagyváradi Metropol 132. Concert rock cu trupa orădeanului Dutka András / Rock concert with Andras Dutka`s band / Rock koncert Dutka András együttesével 133. Concert A.G. Weinberger134. Celelalte Cuvinte - legendara trupă a anilor `80/ Cele-lalte Cuvinte - the legendary rock band of the 80`s / A 80-es évek legendás rock csapata, a Celelalte Cuvinte135. Filarmonica Oradea136. Rockfilamonica Oradea (Florian Chelu) 137. Spectacol a Şcolii de Arte „Francisc Hubic” / “Francisc Hubic” School of Arts / Francisc Hubic Művészeti iskola előadása

121

123 124

125 126 127

128 129

50

122

130

131

133

134

135

137 136

132

144 145

OradeaNagyvárad

138. Expo Varadinum139. Toamna Orădeană / Oradea`s Fall / Nagyváradi Ősz140. Goran Bregovic pe scena Toamnei Orădene / Goran Bregovic at the scene of Oradea`s Fall / Goran Bregovic a nagyváradi Ősz Fesztivál szinpadán141 Festum Varadinum142. Carnavalul Florilor / Flowers Carnival / Virág karnevál143. Majális 144. Târgul Meşterilor Populari / Fair of the Craftsmen / Népművészeti vásár 145. Serbările Cetăţii / Fortress Fest / Vár napok

138

139 140

142 143141

O R A Ş E

C I T I E SV Á R O S O K

Oraşul Aleşd este situat pe drumul european E60, la circa 38 km est de municipiul Oradea.

Localităţi componente: Aleşd (1291), Pădurea Neagră (1954), Peştiş (1302, Pestus), Tinăud (1219, villa Tinod).Nr. de locuitori: 10757

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă Tinăud (sec XVII), biserica ortodoxă de lemn Peştiş (sec.XVIII), cetatea Piatra Şoimului Peştiş (sec XIII), castelul Batthyányi (1894), azi spitalul Aleşd. Sărbători populare câmpeneşti şi evenimente socio-culturale din zonă: Târgul de vară “Aleşdana”.Elemente peisagistice: Gruiul Pietrii, locul fosilier din Valea Lionii.

Élesd város az E60-as európai út mentén fekszik, Nagyváradtól 38 km-re keletre.

Hozzá tartozó települések: Élesd (1291), Feketeerdő (1954), Pestes (1302, Peştiş), Tinód (1219, villa Tinod).Lakosok száma: 10757

Történelmi és építészeti örökség: Tinód - Ortodox templom (XVII. század), Pestesi ortodox fatemplom – (XVIII. század), Sólyomkő vára – Pestis (XIII. század), Flórarét kastély (XIX. század), Batthyányi kastély (1894), amely ma az élesdi kórház épülete. Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek:élesdi nyári vásár.Szép tájak:a lugosi Kőliget (Gruiul Pietrii) és kövület lelőhely (Valea Lionii).

1

11 12

Atestare documentară 1291 villa Elusd

Documentary testimony 1291 villa Elusd

Aleşd is located in the eastern part of Bihor county, near the border with Cluj county, at a distance of 38 km from Oradea.

Villages around: Aleşd (1291), Pădurea Neagră (1954), Peştiş (1302, Pestus), Tinăud (1219, villa Tinod).No. of inhabitans: 10757

Historical and architectural monuments:the orthodox church from Tinăud (the XVIIth century), the wooden orthodox church from Peştiş (the XVIIIth century), the Piatra Şoimului fortress from Peştiş (the XIIIth cen-tury), the Poiana Florilor castle (the XIXth cen-tury), the Batthyányi castle (1894), which today hosts the Aleşd hospital.Folklore and socio-cultural habits:Aleşd summer fair.Sightseeing:Gruiul Pietrii, fossil findingplace in Valea Lionii.

Első okleveles említés1291 villa Elusd

4

3

2

Castelul Zichy de la Poiana Florilor (sec. XIX)/ 1. The Poiana Florilor Zichy castle / Magaslaki Zichy kastély, ma kolostorBlazonul familiei 2. Zichy / Crest of Zichy family / A Zichy család címerePeştiş-Ruinele cetăţii Piatra Şoimului / The ru-3. ins of the Piatra Şoimului fortress / Sólyomkő vára – PestesPoiana Florilor - Biserica de lemn / The 4. Wooden orthodox church from Poiana Florilor / Magaslak- ortodox fatemplomVedere din centru / Downtown of Aleşd / Élesd 5. központjaCastelul Batthyány-Bethlen (sec. XIX) - azi 6. Spitalul Municipal / Batthyány-Bethlen castle / Batthyány-Bethlen-kastélyCasa Létai (Finaţele Aleşd)/ The Létai house / 7. A Létai ház - 1910Pădurea Neagră - fosta fabrica de sticlă / The 8. former glass manufactory / A volt üveggyárŞtrandul Aleşd / Alesd lido / Az élesdi strand 9. Peştiş - biserica ortodoxă de lemn (1797) / The 10. Wooden ortodox church from Peştiş / Ortodox fatemplom

11. Sediu bancă / Bank headquarters / Bankház 12. Arhitectură / Architecture / Épületrészlet13. Biserica romano-catolică / The Roman- Catholic church / Római katolikus templom 14. Sculptură - Pieta / Sculpture / Köztéri szobor15. Aleşd - Biserica ortodoxă / Orthodox church / Ortodox templom16. Tinăud - biserica ortodoxă (1659) / Orthodox church Tinăud / Tinód - ortodox templom

54

AleşdÉlesd

www.alesd-bihor.ro

2

5 6

10

13 14

15

16

9

87

Oraşul Beiuş este situat la 63 km de Oradea pe drumul european E76, pe direcţia sud–est. Este aşezat pe malul drept al Crişului Negru şi străbătut de aflu-entul acestuia - Valea Nimăieşti. La 25 km se află staţiunea climaterică Stâna de Vale, situată la alti-tudinea de 1100 m, una dintre cele mai renumite staţiuni montane de odihnă din România.

Localităţi componente: Beiuş(1270 Beneus), Delani (1828 Gyalán)Nr. de locuitori: 10985Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă “Sf. Dimitrie” (1927), Casina Romană (1871), Şcoala Civilă de Fete (1890), Internatul pavelian de fete (1900), liceul “Samuil Vulcan” (1828, 1899), biserica romano-catolică “Sf. Treime” (1752), biserica reformată (1780-1782) şi biserica ortodoxă “Sf. Arhangheli Mihail şi Gavril” (1738) – Beiuş.Etnografie şi manifestări tradiţionale: Zilele municipiului şi Târgul săptămânal din fie-care joi.

Belényes 63 km-re fekszik Nagyváradtól délke-letre, az E 76-os európai műút mentén, a Fekete-Körös jobb partján. A települést átszeli a folyó egyik ága, a Nyimesd völgyét alkotva. 25 km-re innen emelkedik Biharfüred 1100 méter magasan, Románia egyik legnevesebb hegyvidéki üdülőhelye.

Hozzá tartozó települések: Belényes (1270 Beneus), Gyalán (1828 Gyalán)Lakosok száma: 10985Történelmi és építészeti örökség: “Szent Demeter” ortodox templom (1927), római Casina (1871), Polgári Leányiskola (1890), Leánybent-lakás (1900), Samuil Vulcan Gimnázium (1828, 1899), Szentháromság római katolikus templom (1752), református templom (1780-1782) és Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox temploma (1738).

Atestare documentară 1270 Benenus, Belynes, Belenjnes

Documentary testimony 1270 Benenus, Belynes, Belenjnes

Beiuş is situated at a distance of 63 km from Oradea on the E76 European road. The Crişul Negru river borders the town at a side, and one of the river-channels (Valea Nimăieşti) flows through it. Stâna de Vale resort lies 25 km from here, at a height of 1100 m. It is one of the most famous mountain resorts of the country.

Villages around: Beiuş (1270 Beneus), Delani (1828 Gyalán)No. of inhabitans: 10985Historical and architectural monuments: The “Sf. Dimitrie” Orthodox church (1927), The Ro-man Casina (1871), Girls’school (1890), The Pave-lian boarding school for girls (1900), The “Samuil Vulcan” highschool (1828, 1899), The “Sf. Tre-ime” Roman-Catholic church (1752), the re-formed church (1780-1782) and the “Sf. Arhangheli Mihail and Gavril” Orthodox church (1738) – Beiuş.

Első okleveles említés1270 Benenus, Belynes, Belenjnes

1

5

6

2

3

4

Beiuş - vedere aeriană / Aerial view / Belényes 1. madártávlatbólInternatul pavelian de fete / The Pavelian 2. boarding school for girls / Pedagógia liceumCasa Forgács (1753) / Forgács-house / 3. Forgách-házŞcoala generală “Nicolae Popoviciu” / The 4. Nicolae Popoviciu Elementary school / Nicolae Popoviciu Általános Iskola Biserica reformată / The reformed church / 5. Református templom Biserica romano-catolică “Sfânta Treime” / 6. The “Sfânta Treime” Roman-Catholic church/ Szentháromság római katolikus templomMuzeul de istorie şi etnografie / Museum / 7. Múzeum. Colegiul Naţional “Samuil Vulcan” / The 8. “Samuil Vulcan” National College / Samuil Vulcan Főgimnázium Placa memorială / Memorial plaque / 9. Emléktábla

10. Interior restaurant / Restaurant inside / Étterembelső 11. Ştrandul Beiuş / Lido / Strand 12. Biserica ortodoxă din deal / Orthodox church from the hill / Ortodox templom13. Biserica ortodoxă Delani / The church from Delani / Gyalányi ortodox templom14. Nuntă în biserica ortodoxă “Sfântul Dimitrie” / Wedding / Esküvő15. Biserica ortodoxă “Sfântul Dimitrie” (fostă greco-catolică) / The “Sf. Dimitrie” Orthodox church / Szent Demeter ortodox templom16. Muzeul de istorie şi etnografie / Museum / Múzeum 17. Casa Ioan Ciordaş, azi Grup Şcolar Ioan Ciordaş / Ioan Ciordaş house, today high school Ioan Ciordaş ház, ma iskola

56

BeiuşBelényes

www.beius.ro

7

8

9

10

141516

11

12 13

17

Municipiul Marghita, unul din cele mai tinere centre urbane din Româ-nia, se află în nord-vestul judeţului Bihor, la 58 km de Oradea şi la numai 30 km de frontiera cu Ungaria.

Localităţi componente: Marghita, Cheţ (1397 Kech), Ghenetea (1345 Ghenethe).Nr. de locuitori: 17175

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica romano-catolică “Sf. Maria” (1772), biserica reformată (sec. XVI-XVIII) şi castelul Csáky (sec. XVIII) – Marghita.Obiective turistice: Drumul Crucii – GolgotaPrincipalul punct turistic din oraş este ştrandul termal, cu hotel şi camping, atrăgând anual sute de turişti din toată ţara şi folosind apa geotermală în scop balnear.

Margitta Románia egyik legfiatalabb megyei rangú város, Bihar megye északnyugati részén terül el Nagyváradtól 58 km-re, csupán 30 km-re Magyarország határától.

Hozzá tartozó települések: Margitta, Kéc (1397 Kech), Genyéte (1345 Ghenethe).Lakosok száma: 17175

Történelmi és építészeti örökség:Mária római katolikus templom (1772), Reformá-tus templom (XVI-XVIII. század) és a Csáky kastély (XVIII. század).Turisztikai látványosságok: A Kálvária. A város legfontosabb turisztikai létesítménye a szál-lodával és kempinggel ellátott termálfürdő, amely évente több száz turistát vonz az ország területéről, de külföldről is. A fürdő hévize gyógyhatású.

Atestare documentară 1216 villa Margneta

Documentary testimony 1216 villa Margneta

Marghita town, one of the youngest urban cen-tres from Romania, located at the north-western part of Bihor county at a distance of 58 km from Oradea, 30 km from the Hungarian border.

Villages around: Marghita, Cheţ (1397 Kech), Ghenetea (1345 Ghenethe).No. of inhabitans: 17175

Historical and architectural monuments: the “Sf. Maria” Roman-Catholic church (1772), the Reformed church (XVI-XVIII) and the Csáky Castle (XVIII) – Marghita.Tourism: Cross’ Road – Golgota. The most impor-tant touristic attraction of the town is the thermal spa with hotel and camping, hosting hundreds of tourists every year from all over the country. It is famous for the geothermal water with healing qualities.

Első okleveles említés1216 villa Margneta

1

2

3

6

4

Biserica reformată (1630) / The Reformed 1. church / A református templomCheţ - biserica ortodoxă “Adormirea 2. Maicii Domnului” / Orthodox church / Kéci ortodox templom Biserica greco-catolică / The Greek-Cath-3. olic church / Görög katolikus templom Primăria oraşului Marghita (sec. XVI)/ Town 4. Hall / Margittai Polgármesteri HivatalColegiul Naţional “Octavian Goga” / Na-5. tional College / Főgimnázium Vedere aeriană / Aerial view / Légi felvétel 6. Ştrandul cu apă termală / Thermal spa / 7. Termálfürdő Zilele Marghitei / Marghita Days / Város 8. napok.Drumul Crucii / The Cross Way / A kereszt 9. útja

10. Biserica romano-catolică (1722) / The Roman-Catholic church / Római katolikus templom 11. Biserica ortodoxă Ghenetea / The Orthodox church / Ortodox templom 12. Vedere aeriană / Aerial view / Margitta Madártávlatból13. Judecătoria Marghita / Law court/ Bíróság 14. Ghenetea - vedere aeriană / Aerial view / Genyéte madártávlatból

58

MarghitaMargitta

www.marghita.ro

5

Municipiul Marghita, unul din cele

7

9

8

10 11

12 13

14

Oraşul Nucet este situat la poalele munţilor Bihor, în pitoreasca depresiune a Beiuşului, la 12 km de oraşul Ştei şi 93 de km de Oradea. Din Nucet, pe şoseaua DN75, turiştii pot ajunge în zona Arieşeni – Vârtop, punct de plecare către numeroase obiective de in-teres: Poarta Bihorului, Groapa Ruginoasă (rezervaţii geologice), Valea Sighiştelului şi pârtia de schi de la Arieşeni.

Localităţi componente: Nucet, Băiţa (1585 Rézbánya), Băiţa PlaiNr. de locuitori: 2394

Monument istoric: biserica romano-catolică „Sfânta Maria Mică” (1780) – Băiţa.Elemente peisagistice: Poarta Bihorului, Groapa Ruginoasă (rezervaţii geologice).

Diófás a Bihari Hegység lábánál fekvő tel-epülés, a festői belényesi medence szívében 12 km-re Vaskohsziklástól és 93 km-re Nagyváradtól. Diófásról a DN75-ös országú-ton megközelíthető a Vertop hágó, ahonnan túrázni lehet a Bihar-kapuhoz, Rozsdasza-kadékhoz (geológiai rezervátum) és a sípá-lyához.

Hozzá tartozó települések: Diófás, Rézbánya (1585 Rézbánya), Băiţa Plai.Lakosok száma: 2394

Történelmi örökség: Kisboldogasszony római katolikus templom (1780) – Rézbányán.

Nucet town is located at the feet of the Bihor Mountains in the beautiful Beius Depression at a distance of 12 km from Ştei and 93 km from Oradea. From Nucet the DN75 national road leads the tourists to the Arieşeni – Vâr-top region, which is a starting point for many interesting sights: Poarta Bihorului, Groapa Ruginoasă (geological reservations), Valea Sighiştelului and a ski slope in Arieşeni.

Villages around: Nucet, Băiţa (1585 Rézbánya), Băiţa PlaiNo. of inhabitans: 2394

Historical monument: the “St. Maria Mică” Roman-Catholic church (1780) – Băiţa.Sightseeing: Poarta Bihorului cave, Groapa Ruginoasă – The Rust-Coloured Pit

1

4 5

8

Satul de vacanţă Vârtop / Vartop holiday 1. willage / Vertop vakációs faluBăiţa Plai 2. Biserica romano-catolică „Sfânta Maria 3. Mică” Băiţa (1780) / The Roman-Catholic church / Római katolikus templom Vedere din Nucet / Landscape / Látkép 4. Vedere din Băiţa / Landscape / Látkép5. Primăria oraşului Nucet / The Town Hall / 6. Diófási Polgármesteri Hivatal

7. Biserica ortodoxă din curtea Spitalului de Psihiatrie Nucet / The Orthodox church from The Psychiatric Hospital / Ortodox templom a Pszichiátriai Kórház udvarán8. Băiţa / Rézbánya9. Parapantă / Gliding / Siklóernyős10. Biserica ortodoxă din Nucet/ The Orthodox church / Ortodox templom 11. Vârtop / Vertop hágó

60

NucetDiófás

www.primarianucet.ro

2

3

7

6

9 10

11

Municipiul Salonta, al doilea ca număr de locuitori din judeţul Bihor după mu-nicipiul Oradea, este aşezat în extremitatea vestică a ţării, lângă graniţa cu Ungaria (punct de trecere a frontierei la distanţă de 15 km), la 40 km sud de Oradea.

Nr. de locuitori: 18137Monumente istorice şi de arhitectură: „Turnul Ciunt” (sec. XVII). Călătorul aflat în Sa-lonta se poate opri în casele ce au aparţinut poeţilor Arany János, Sinka István şi Zilahy Lajos, poate depune o floare la statuile acestora sau a revoluţionarului paşoptist Kossuth Lajos sau poate admira Turnul Ciunt ori Palatul “Arany” care adăposteşte Biblioteca orăşenească “Teo-dor Neş” şi o galerie de artă. Demne de interes sunt şi bisericile oraşului şi clădirea Primăriei.

Nagyszalonta városa a lakosok számát tekintve Bihar megye második legnagy-obb települése Nagyvárad után. A város az ország legnyugatibb pontján fekszik, közel Magyarország határához (15 km távolságra a határátkelőtől).

Lakosok száma: 18137Történelmi és építészeti örökség: Csonkatorony (XVII. század). A látogató a városban megtekin-theti az Arany János Emlékmúzeumot, amely a felújított Csonkatoronyban van, Sinka István, Zilahy Lajos szülőházát, Kossuth Lajos köztéri szobrát. Az Arany Palotában kapott helyet a Teo-dor Neş városi könyvtár, valamint egy művészeti galéria. A látnivalók között számos templomot és a városháza épületét is megemlíthetjük.

Atestare documentară 1332 sacerdos de villa Zalancha

Documentary testimony 1332 sacerdos de villa Zalancha

Salonta is the second largest settlement from Bihor county, after Oradea, and it is loca-ted at the western part of the country near the Hungarian border.

No. of inhabitans: 18137Historical and architectural monuments: The “Truncated Tower” (XVII). The visitors of Salonta can see the memo-rial houses of Arany János, Sinka István and Zilahy Lajos, the statue of Kossuth Lajos, the “Truncated Tower” and the “Arany” Palace which hosts the “Teodor Neş” library and an art gallery. The building of the Town Hall, and the churches are also very interesting.

Első okleveles említés1332 sacerdos de villa Zalancha

1

3

2

1211

13

1. “Turnul Ciunt” (1636) / The “Truncated Tower”/ Csonkatorony2. Salonta în Cartea Recordurilor Guiness, cu cea mai mare cantitate de gulaş, gătită în acelaşi recipient / Guinness World Record - The biggest Gulas / Gulyás világrekord Nagyszalontán3. Muzeul Arany János / Museum / Múzeum4. Parcul Central / Central park / A központi park5. Preşedintele Slovaciei, Ivan Gasparovici, în vizită la Consulatul Onorific al Republicii Slovace / President of Slovakia visiting the Honorifc Consulate of the Slovak Republic / Ivan Gasparovici, a szlovák elnök, a Bihar megyei Szlovák Konzulátusánál6. Biserica ortodoxă (1931) şi statuia lui Avram Iancu 7. Monumentul Bocskai / The Bocskai monument / Bocskai emlékszobor8. Biserica baptistă (1903) / The Baptist church / Baptista templom9. Biserica reformată (1750)/ The Reformed church / Református templom10. Statuia Kosuth Lajos (1901) / Statue / Kosuth Lajos Szobor11. Primăria oraşului Salonta (1906) / Town Hall / Polgármesteri Hivatal12. Biserica romano-catolică (1875) / The Roman-Catholic church / Római katolikus templom13. Biserica ortodoxă “Pogorârea Sfântului Duh”, fostă greco-catolică (1933 - 1937)/ Orthodox church / Ortodox templom14. Statuia lui Arany János (1907) / Statue / Arany János szobra15. Teodor Neş - bust / Statue / Teodor Neş szobra16. Casa natală lui Arany János / Arany János memorial house / Arany Porta 17. Strand / Lido / Strand 18. Gara Salonta / Railway Station / Vasútállomás62

SalontaNagyszalonta

www.salonta.net www.salonta.ro

număr de locuitori din judeţul Bihor după mu

6 7

98

14

10

15

16

17 18

5

4

Cel mai nou oraş al judeţului Bihor, se află pe drumul naţional 19, ce leagă Oradea de Satu Mare, la 40 km nord faţă de Oradea. Este nod feroviar al căilor ferata Oradea – Satu Mare şi Săcueni - Şimleul Silvaniei; din anul 2004 punct de trecere a frontierei cu Ungaria.

Localităţi componente: Săcueni (1214 Sashad), Cadea (1270 villa Kaga), Olosig (1294 Enlolazy), Cubulcut (1294 Kubulkut), Ciocaia (1338 villa Chokol), Sânnicolau de Munte (1294 Sanctus Nicolaus).Nr. de locuitori: 11599Monumente istorice şi de arhitectură: Curie nobiliară (Casa Fényes, sec. XVIII) – Ciocaia; Biserica reformată (sec. XVIII); Biserica romano-catolică „Sf. Maria Imaculata” (1711-1768) şi Pa-latul Studenberg (sec. XVIII) – Săcueni.Elemente peisagistice: Parcurile dendrologice Cadea şi Săcueni, lacul vărgat „Cicoş”Etnografie şi manifestări tradiţionale: Manifestarea anuală „Toamnă pe Valea Ierului” (prima sâmbătă şi duminică din luna octombrie) – Săcueni. Ştrandurile termale de la Săcueni şi Sânnicolau de Munte sunt cunoscute în toată Transilvania.

Székelyhíd az Érmelléken, Nagyváradtól 40 km-re északra fekszik, a 19-es főúton. A Nagy-várad - Szatmárnémeti és a Székelyhíd – Szilágy-somlyó vasútvonal csomópontja és 2004-től román-magyar határátkelőhely.

Hozzá tartozó települések: Székelyhíd (1214 Sashad), Nagykágya (1270 villa Kaga), Érolaszi (1294 Enlolazy), Érköbölkút (1294 Kubulkut), Csokaly (1338 villa Chokol), Hegyközszentmiklós (1294 Sanctus Nicolaus).Lakosok száma: 11599Történelmi és építészeti örökség: a XV. (XVII) szá-zadi gótikus református templom, a XVII. századi barokk római katolikus templom, a Stubenberg kastély, a pincesor, a turulmadaras millenniumi emlékmű, a Rákóczi-, Petőfi- és Ady emléktáblák, a csokalyi Fényes Elek emlékpark, a Csíkos tó. A székelyhídi és a hegyközszentmiklósi termál-strand Erdély szerte ismert. Az Érmelléki Ősz kul-turális versenynek (szeptember első hétvégéjén) és az Érmelléki Borversenynek tíz éves nagysikerű hagyománya van.

Atestare documentară 1214 Sashad

Documentary testimony 1214 Sashad

Săcueni lies along the E 671 road, linking Oradea – Satu Mare, 42 km from Oradea. It is a junction of Oradea – Satu Mare and Săcueni – Şimleul Sil-vaniei railway lines and from 2004 is a public road crossing point with Hungary.

Villages around: Săcueni (1214 Sashad), Cadea (1270 villa Kaga), Olosig (1294 Enlolazy), Cubulcut (1294 Kubulkut), Ciocaia (1338 villa Chokol), Sâni-colau de Munte (1294 Sanctus Nicolaus).No. of inhabitans: 11599Historical and architectural monuments: the Reformed church (18th century), the Roman-Catholic church (1711-1768), the Stubenberg Castle (18th century) today primary schoool, the Fenyes House (18th century)Sights: the Cicos lake, the dendrological parks from Cadea and Săcueni.Events: every year is held The Ermelleki Osy (Er region Autumn) festival. The thermal baths from Săcueni and Sannicolau de Munte are well-known all over Transylvania.

Első okleveles említés1214 Sashad

1

98

4 5

1. Vedere aeriană / Aerial view / Madártávlatból2. Palatul Dietrichstein-Stubenberg (XVIII) / Palace / Dietrichstein - Stubenberg kastély3. Pivniţe (Drumul vinului) / Wine cellars / Pincesor (Sósút)4. Primăria oraşului Săcueni / Town Hall / Székelyhídi Polgármesteri Hivatal5. Cadea - fosta reşedinţă a familiei contelui Pongrácz Jenő (1820) / Lónyai-Pongrácz castle / Nagykágyai Lónyai-Pongrácz kastély6. Biserica reformată Ciocaia (1724-1725) / The Reformed church / A csokalyi református templom7. Casa de Cultură Săcueni / The Cultural House / Kultúrotthon8. Biserica reformată Cubulcut (1730) / Reformed church/ Érköbölkúti református templom9. Vedere aeriană / Aerial view / Madártávlatból10. Biserica reformată Olosig (1825-1835) / Reformed church / Érolaszi református templom11. Ştrandul termal Săcueni / Thermal lido / A székelyhídi termálfürdő12. Ştrandul termal Sânnicolau de Munte / Thermal lido/ Hegyközszentmiklósi termálfürdő13. Ciocaia - Curia nobiliară Fényes (XVIII) - rămăşiţe/ Fényes mansion / Fényes Elek kúria maradványa14. Biserica reformată Săcueni (XIII) / The reformed church / A székelyhídi református templom15. Biserica romano-catolică Săcueni (1764-1768) / The Roman-Catholic church / A székelyhídi római katolikus plébaniatemplom 16. Casă din Sânnicolau de Munte / Old house / Hegyközszentmiklósi régi ház 17. Biserica reformată Cadea (1799) / Reformed church / Nagykágyai református templom

64

SăcueniSzékelyhíd

www.sacueni.ro www.szekelyhid.ro

16

17

2 3

7 6

13

12

15

10 11

14

Mică aşezare de la poalele Munţilor Apuseni, oraşul Ştei este străbătut de DN 76 (E79), ce leagă municipi-ile Oradea şi Deva, la 81 km sud-est de Oradea şi este situat pe malul drept al Crişului Negru. Este un oraş (cunoscut ca Dr. Petru Groza sub regimul comunist) care a luat naştere în anul 1952 lângă satul cu acelaşi nume.

Nr. de locuitori: 8648

Vaskohsziklást, a Nyugati Érchegység lábánál meghúzódó kis települést a 76-os főút (E79) szeli át, amely összeköti Nagyváradot és Dévát. A városka Nagyváradtól 81 km-re fekszik délkelet irányban, a Fekete-Körös jobb partján. A várost 1952-ben alapították az azonos nevű falu mellett, a szomszédos Réz-bányán kitermelt uránérc őrlésére. 1958 és 1990 között Dr. Petru Groza volt a város neve, Románia korábbi miniszterelnökéről.

Lakosok száma: 8648

Atestare documentară 1580 Skey

Documentary testimony 1580 Skey

It is a small settlement at the feett of the Apuseni Mountains (Western Carpathians), 81 km south-east from Oradea, on the right banks of Crisul Negru River. The Oradea- Deva DN 76 (E79) road crosses Ştei. The town was founded in 1952, near a village of the same name, as an industrial center for the grinding of uranium mined in nearby Băiţa. Between 1958 and 1996, it was named Dr. Petru Groza, after the Romanian socialist leader who had died in 1958.

No. of inhabitans: 8648

Első okleveles említés1580 Skey

1

Vedere aeriană / Aerial view / Madártáv-1. latbólCasă / House / Ház2. Biserica ortodoxă “Sfinţii Apostoli Petru 3. şi Pavel“ / Orthodox church / Ortodox templomStatuia lui Miron Pompiliu / Statue / 4. Miron Pompiliu szoborNoua biserică ortodoxă / The new ortho-5. dox church / Az új ortodox templomPompierii / Fire department / 6. TűzoltóosztagSediu de firmă / Company headquaters/ 7. CégszékhelySediu de firmă / Company headquaters/ 8. CégszékhelyPrimăria / Town Hall / Városháza9.

66

ŞteiVaskohsziklás

www.stei.ro www.primariastei.ro

Apuseni, oraşul Ştei este străbătut

9

2

4

3

5

8

6

7

Oraşul Valea lui Mihai este situat în partea de nord–vest a judeţului Bihor, la 67 km. de Oradea. Intravilanul cât şi ex-travilanul aparţinător oraşului se încadrează în unitatea de relief de câmpie, în zona de câmpie înaltă subcolinară a Câmpiei Careiu-lui (Nyirului).

Nr. de locuitori: 10317

Etnografie şi manifestări tradiţionale: Zilele Salcâmului în Floare (luna mai).

Érmihályfalva város Bihar megye északnyu-gati határán terül el, 67 km-re Nagyváradtól, fontos vasúti és közúti csomópont Nagyvárad és Szatmár között, ugyanakkor nemzetközi közúti és vasúti határátkelő Magyarország irányába. A település mezőváros, földrajzi-lag a Nyíri (Károlyi) síkság magasdombjaihoz tartozik.

Lakosok száma: 10317

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: Nyíló Akác Napok (májusban).

Atestare documentară 1270 praedium Mihail

Documentary testimony 1270 praedium Mihail

Valea lui Mihai lies along the E 671 (DJ 19) road, 67 km from Oradea and Satu Mare. It is a railway junction of Oradea – Satu Mare and Carei - Debrecen rail line. Valea lui Mihai – Nyirábrány is a public road and railway border crossing point.

No. of inhabitans: 10317

Etnography and heritage: Blossoming Acacia Days held in May.

Első okleveles említés1270 praedium Mihail 3

41

13

2

15

Biserica romano-catolică / The Roman-1. Catholic church / A római katolikus templom Fosta primărie / The former Local Hall / 2. A régi polgármesteri hivatal Clopot din 1941 / Bell from 1941 / Ha-3. rang 1941-ből Monumentul martirilor anticomunişti 4. din 1956 / Anticomunist monument from 1956 / Az 1956-os “Érmihályfalvi Csoport” emlékműve Primăria oraşului Valea lui Mihai / 5. Town Hall / Érmihályfalvi Polgármesteri HivatalCarul alegoric cu flori al oraşului Valea 6. lui Mihai de la Carnavalul Florilor Debreţin 2006 / The truck of flowers from Valea lui Mihai from the Flower Carnival, Debrecen 2006 / Érmihályfalva virágkocsija a debreceni Virágkarneval-ról Gara / Railway station / Vasútállomás7. Monument / Monument / Emlékmű8. Sediu bancă - fostă farmcie (1802)/ 9. Bank headquarters / Bank - régi patika

10. Sinagoga / Synagogue / Zsinagóga 11. Biserica reformată (1714) / The Re- formed church / Református templom12. Zilele Salcâmului în Floare / “Salcâmul în Floare” Days / Nyíó Akác Napok 13. Interior din biserica romano-catolică / The interior of the Roman-Catholic church / Római katolikus templom14. Muzeul Orăşenesc de Istorie şi Etno- grafie “Andrássy Ernő” / Museum / Andrássy Ernő Múzeum15. Vedere aeriană / Aerial view / Madártávlatból

68

Valea lui MihaiÉrmihályfalva

www.valealuimihai.rowww.ermihalyfalva.ro

14

partea de nord–vest a judeţului Bihor,

6

11

5

12

9

10

8

7

Oraşul este situat în extremitatea sud-estică a judeţului Bihor, la o distanţă de 86 km faţă de municipiul Oradea, pe DN76 (E79), în depre-siunea Beiuşului, pe cursul superior al râului Crişul Negru.

Localităţi componente: Vaşcău (1552 Nayhko), Câmp (1600 Keompeolsboy), Câmp-Moţi (1600 Keompelsboy), Coleşti (1580 Kolest), Vărzarii de Sus (1552 Felseofywes), Vărzarii de Jos (1552 Alsofywes).Nr. de locuitori: 2839

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica de lemn „Sfinţii Arhangheli” (sec. XVIII) – Coleşti.Elemente peisagistice: Avenul Câmpeneasca şi Izbucul Boiu (rezervaţie speocarstică).

Vaskóh. A város Bihar megye délkeleti határánál fekszik, 86 km-re Nagyváradtól, a 76-os főút mentén (E79), a belényesi medencében, Fekete-Körös felső folyásán.

A község falui: Vaskóh (1552 Nayhko), Câmp (1600 Keompeolsboy), Câmp-Moţi (1600 Keom-pelsboy), Kolafalva (1580 Kolest), Felsőfüves (1552 Felseofywes), Alsófüves (1552 Alsofywes).Lakosok száma: 2839

Történelmi és építészeti örökség: Szent Arkan-gyalok fatemplom (XVIII. század) – Kolafalván.Szép tájak: Kimpanyászka-barlang és Vaskohmező búvópatak (karsztikus barlang-rezervátum).

Atestare documentară 1552 Nayhko

Documentary testimony 1552 Nayhko

Vaşcău town is situated at the south-east-ern extremity of Bihor county, at a distance of 86 km from Oradea on the DN76 (E79) road. Geographically it lies in the Beiuşului Depression on the superior course of the Crişul Negru River.

Villages around: Vaşcău (1552 Nayhko), Câmp (1600 Keompeolsboy), Câmp-Moţi (1600 Keom-pelsboy), Coleşti (1580 Kolest), Vărzarii de Sus (1552 Felseofywes), Vărzarii de Jos (1552 Alsofy-wes).No. of inhabitans: 2839Historical and architectural monument: The “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Coleşti.Sightseeing: The Câmpeneasca aven and The Boiu spring (speo-carstical reservation).

Első okleveles említés1552 Nayhko

1

2

3

7 8

Panoramă / Panorama / Tájkép1. Câmp - cuptor de var / Field – Lime 2. oven / Mészégető kemence a mezőnCasă veche / Old house / Régi ház3. Car vechi / Old carriage / Régi szekér4. Biserica ortodoxă Vărzarii de Jos (1857) 5. / The Orthodox church from Vărzarii de Jos / Alsófüvesi ortodox templomBiserica de lemn Coleşti (1752) / The 6. wooden church in Coleşti / Kolafalvi fatemplomSculptură / Sculpture / Szobor7. Biserica ortodoxă Câmp (1850) / 8. The Orthodox church from Câmp / Vaskohmezői ortodox templomCasa Memorială Nicolae Bogdan / The 9. Nicolae Bogdan memorial house / Nicolae Bogdan Emlékház

10. Coleşti - case vechi / Coleşti – old houses / Kolafalva – régi házak11. Biserica romano-catolică Vaşcău (1744) The Roman-Catholic church / A vaskohi római katolikus templom12. Biserica ortodoxă Vaşcău (1716) / The Orthodox church / Vaskohi ortodox templom13. Biserica ortodoxă Vărzarii de Sus (1859) / The Orthodox church / Felsőfüvesi ortodox templom

70

VaşcăuVaskóh

www.primariavascau.ro

4 5 6

9 10

11 12 13

C O M U N E

C O M M U N E SK Ö Z S É G E K

Első okleveles említés1216 villa Abram

Documentary testimony 1216 villa Abram

Atestare documentară 1216 villa Abram

Comuna Abram se află în zona Dealurilor Barcăului, fiind străbătută de râul Barcău. Se află la 6 km de municipiul Marghita şi 64 km nord de Oradea.

Localităţi componente: Abram (1291 villa Abram), Cohani (1454 Kolyan), Dijir (1410 Dizer), Iteu (1321 Lykeu) , Iteu Nou (1956), Margine (1406 possesio walachalis Zeltarlow), Satu Barbă (1406 Barby, Barby Janusfalwa), Şuiug (1422 possesio volachalis Zvnyogd).Nr. de locuitori: 3354Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn “Sf. Arhangheli” (1700) – Margine.Etnografie şi manifestări tradiţionale: atelier de împletituri din nuiele – Şuiug.

1

5

6

2

3

7

Abram village lies in the region of Barcau Hills, the Barcau river crosses it. It is located 6 km from Marghita and 64 km from Oradea.

Villages around: Abram (1291 villa Abram), Co-hani (1454 Kolyan), Dijir (1410 Dizer), Iteu (1321 Lykeu), Iteu Nou (1956), Margine (1406 possesio walachalis Zeltarlow), Satu Barbă (1406 Barby, Barby Janusfalwa), Şuiug (1422 possesio vol-achalis Zvnyogd).No. of inhabitans: 3354

Historical monument: “Sf. Arhangheli” Ortho-dox wooden church (1700) – Margine.Etnography and heritage: basketwork in Suiug.

Érábrány község a Berettyó völgyében terül el, 6 km-re Margittától és 64 km-re Nagyváradtól.

A község falui: Érábrány (1291 villa Abram), Be-rettyókohány (1454 Kolyan), Dizsér (1410 Dizer), Lüki (1321 Lykeu), Újlüki (1956), Széltalló (1406 possesio walachalis Zeltarlow), Újbártfalva (1406 Újbárfalva, Barby Janusfalwa), Szunyogd (1422 possesio volachalis Zvnyogd).Lakosok száma: 3354

Történelmi örökség: Arkangyalok ortodox fatemplom (1700) – Széltallón.Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: a szunyogdi kosárfonó

4

Abram – biserica fostei mănăstiri pre-1. monstratense (1234) / The church of late premonstratense mansion / Az érábrányi volt premontrei kolostor temploma Margine – biserica ortodoxă de lemn 2. (1700) / The orthodox wooden church / A széltallói ortodox fatemplom Iteu – casă veche3. / Old house / Lüki régi házŞuiug – casă veche4. / Old house / Szunyogdi régi házSatu Barbă – vedere5. / Sight / Újbártfalvi látkép Dijir – vedere 6. / Sight / Dizséri látképIteu – pivniţe vechi7. / Old cellars / Lüki régi pincék

AbramÉrábrány

75

www.abram.go.ro

Petreu – casă veche (1850) şi biserica 1. reformată (XVII) / Old house and the Re-formed church / Monospetri régi ház és a református templomPetreu - biserica ortodoxă (1890-1900) 2. / The orthodox church / A monospetri or-todox templom Abrămuţ - biserica reformată (XIII)3. / Re-formed church/ Vedresábrányi reformá-tus templomFăncica - vedere4. / Sight / Érfancsikai látképCrestur - ruine biserică medievală5. / Medieval church ruins / Apátkeresztúri középkori templomromConacul Zíchy6. / Zíchy Mansion / Zíchy-kúria

AbrămuţVedresábrány

5

3

4

6

1

Első okleveles említés1334 Mogosabraam

Documentary testimony 1334 Mogosabraam

Atestare documentară 1334 Mogosabraam

Comuna Abrămuţ este situată la 65 km de Oradea pe direcţia nord-est, la 4 km de Marghita.

Localităţi componente: Abrămuţ (1332 Mogosa-braam), Crestur (1311 Kereztwr), Făncica (1274 Felfonchika), Petreu (1215, 1229 villa Petri).Nr. de locuitori: 3019

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (1643) – Abrămuţ. cetatea de pământ “Zongora” de la Petreu.

Abramut lies in the north-eastern part of the county, 65 km from Oradea, and 4 km from Marghita.

Villages around: Abrămuţ, (1332 Mogosabraam) Crestur (1311 Kereztwr), Făncica (1274 Felfon-chika), Petreu (1215, 1229 villa Petri).No. of inhabitans: 3019

Historical and architectural monument: the reformed church in Abramut from 1643, the soil fortress “Zongora” in Petreu.

Vedresábrány Bihar megye északkeleti részén, Nagyváradtól 65 km-re, Margittától 4 km-re helyezkedik el.

A község falvai: Vedresábrány, (1332 Mogos-abraam), Apátkeresztúr (1311 Kereztwr), Ér-fancsika (1274 Felfonchika), Monospetri (1215, 1229 villa Petri).Lakosok száma: 3019

Történelmi és építészeti örökség: az 1643-ban épült vedresábrányi református templom, a monospetri Zongora földvár.

2

76

www.primaria-abramut.ro

1 2

3

4

5

6

Aştileu Esküllő

Első okleveles említés1335 Uskeleu

Documentary testimony 1335 Uskeleu

Atestare documentară 1335 Uskeleu

Comuna Aştileu este aşezată în partea de nord-est a judeţului Bihor, la o distanţă de 40 km de Oradea, fiind situată la contactul dintre pla-toul calcaros Pădurea Craiului şi depresiunea tectonică de tip golf Vadu Crişului.

Localităţi componente: Aştileu (1335 Uskeleu), Călăţea (1475, 1552 Kalotha), Chistag (1220 villa Questest), Peştere (1692 Bestele / Pestere), Po-iana Cornetu.Nr. de locuitori: 3799

Monument istoric: conac (sec. XVIII) – Aştileu.Elemente peisagistice: peştera Igriţa (rezervaţie speologică).

Aştileu village is in the north-eastern part of the county, 40 km far from Oradea, being located at the borderline of the limestone plateau of Pădurea Craiului and the tectonic depression of Vadu-Crişului.

Villages around: Aştileu (1335 Uskeleu), Călăţea (1475, 1552 Kalotha), Chistag (1220 villa Quest-est), Peştere (1692 Bestele / Pestere), Poiana Cornetu.No. of inhabitans: 3799

Historical monument: mansion (XVIII) – Aştileu.Sightseeing: Igriţa cave (speological reservation).

Esküllő község a megye északkeleti részén fekszik, 40 km-re Nagyváradtól, a Királyhágó mészkő-fennsíkja és Körösrév tektonikus medencéjének találkozásánál.

A község falvai: Esküllő (1335 Uskeleu), Kalota (1475, 1552 Kalotha), Keszteg (1220 villa Quest-est), Kőrösbarlang (1692 Bestele / Pestere), Po-iana Cornetu.Lakosok száma: 3799

Történelmi örökség: esküllői kúria (XVIII. század).Látnivalók: Igric barlang (barlangászati rezervátum).

7

Peştere – biserica ortodoxă (1934-1952) 1. / The orthodox church / Az körösbar-langi ortodox templom Aştileu - vedere 2. / Sight / Esküllői látképChistag – carieră de piatră 3. / Stone exploitation / A kesztegi kőbányaPoiana Cornetu – biserica ortodoxă 4. / The orthodox church / A Poiana Cornetu ortodox templom Călăţea - gospodărie 5. / Farm / Kalotai gazdaságCălăţea - vedere 6. / Sight / Kalotai látképChistag – fabrica de ciment 7. / Cement factory / A kesztegi cementgyár

77

www.primaria-astileu.ro

2

4

6

3

5

1

7

Első okleveles említés1406 posseisio walachalis Ewsy

Documentary testimony 1406 posseisio walachalis Ewsy

Atestare documentară 1406 posseisio walachalis Ewsy

Comuna Auşeu este situată în depresiunea Vad-Borod, mărginită la nord de munţii Plopişului. Se află pe drumul european E 60, la 47 km est de Oradea şi la 8 km de Aleşd.

Localităţi componente: Auşeu (1406 posseisio walachalis Ewsy), Cacuciu Vechi (1482, 1552 Olah Kakwch), Codrişoru, Gheghie (1406 possesio walachalis Gegen), Groşi (1406 possesio walacha-lis Thythews), Luncşoara (1214 villa Loc).Nr. de locuitori: 3035

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Apostoli Petru şi Pavel” (sec. XVIII) - Gheghie, castelul de vânătoare Zichy (1860), biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheor-ghe” (1760) – Luncşoara, casa parohială (1927) - Groşi, arhitectură tradiţională şi moară de apă – Luncşoara.Manifestări etnografice şi tradiţionale: colecţia de artă Petre Bodeuţ – Auşeu;

Auşeu is situated in the Vad-Borod depression, bordered in north by Plopişului Mountains. You can reach it by the E 60 road, 47 km from Oradea and 8 km from Aleşd.

Villages around: Auşeu (1406 posseisio walacha-lis Ewsy), Cacuciu Vechi (1482, 1552 Olah Kakwch), Codrişoru, Gheghie (1406 possesio walachalis Gegen), Groşi (1406 possesio walachalis Thythews), Luncşoara (1214 villa Loc).No. of inhabitans: 3035

Historical and architectural monuments: the ”Sf. Apostoli Petru and Pavel” Orthodox wooden church (XVIII), Zichy castle (1860) – Gheghie; the “Sf. Gheorghe” Orthodox wooden church (1760) – Luncşoara, parish from Groşi (1927), traditional architecture and watermill – Luncşoara.

Etnography and heritage: Petre Bodeuţ art-work-collection – Auşeu

Kisősi község a Rév-Báród medencében található, északról a Réz-hegység határolja. Az E60-as főút mentén fekszik, 47 km-re Nagy-váradtól és 8 km-re Élesdtől.

A község falvai: Kisősi (1406 posseisio walacha-lis Ewsy), Oláhkakucs (1482, 1552 Olah Kak-wch), Szekatura, Kőrösgégény (1406 possesio walachalis Gegen), Tőtös (1406 possesio walacha-lis Thythews), Élesdlok (1214 villa Loc).Lakosok száma: 3035 Történelmi és építészeti örökség: Péter Pál ortodox fatemplom (XVIII. század), Zichy-kastély (1860) – Körösgégény; Szent György Ortodox fatemplom (1760) –Élesdlok, a tőtösi parókia, az élesdloki hagyományos építészet és vízimalom.

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: Petre Bodeuţ műgyűjteménye Kisősiben.

Gheghie - biserica ortodoxă de lemn (sec. 1. XVIII) / The orthodox wooden church / A körösgégényi fatemplomCacuciu Vechi – arhitectură veche / 2. Old architecture / Oláhkakucsi régi községháza épületdísz Gheghie - biserica ortodoxă de lemn 3. (sec. XVIII) - detaliu / The orthodox wooden church - detail / A körösgégényi fatemplom - részletAuşeu – casa Alexandru Roman (1826-4. 1897) / Alexandru Roman (1826-1897) house / A kisősi Alexandru Roman (1826-1897) EmlékházLuncşoara - biserica ortodoxă de lemn 5. (1760) / The orthodox wooden church / Az élesdloki fatemplomGroşi – poarta de lemn a casei natale 6. Petre Bodeuţ (1917-1995) / The wooden front door of Petre Bodeuţ born house / A tőtösi Petre Bodeut szülőház fakapujaGheghie – fostul castel de vânătoare 7. Zíchy (1860) / The late Zíchy Castle / A körösgégényi volt Zíchy kastély

78

Auşeu Kisősi

Avram Iancu Keményfok

2

6

4

53

Első okleveles említés1828 Keményfok

Documentary testimony 1828 Keményfok

Atestare documentară 1828 Keményfok

Comuna Avram Iancu este cea mai sudică comună din partea bihoreană a Câmpiei Crişurilor, pe drumul naţional E79 ce leagă Oradea de Arad, la 58 km de Oradea.

Localităţi componente: Avram Iancu (1828 Keményfok), Ant (Ont 1353), Tămaşda (1169 villa Tamasd).Nr. de locuitori: 1828

Monumente istorice şi de arhitectură: „Biseri-ca veche” (biserică, sec. XIII-XIV) – „Simonta” (aşezare, ep. bronzului) şi „Barantău” (aşezare, ep. dacică) – Tămaşda.

Avram Iancu is a village in the south-eastern extremity of the Câmpia Crişurilor from Bihor county, along the E79 national road at a distance of 58 km from Oradea.

Villages around: Avram Iancu (1828 Keményfok), Ant (Ont 1353), Tămaşda (1169 villa Tamasd).No. of inhabitans: 1828

Historical and architectural monuments: “Old Church” (XIII-XIV) – “Simonta” (ancient settlement) and “Barantău” (ancient dacian settlement) – Tămaşda.

Avram Iancu község, a Körös-fennsík bihari részének legdélebbi települése, az E79-es főúton fekszik Arad és Nagyvárad között, ez utóbbitól 58 km-re.

A község falvai: Keményfok (1828 Keményfok), Ant (Ont 1353), Tamáshida (1169 villa Tamasd).Lakosok száma: 1828

Történelmi és építészeti örökség: Régi temp-lom (XIII-XIV. század) – Simonta (bronzkori tele-pülés) és Barantó (dák település) – Tamáshida.

Tămaşda – vedere cu bazilica romanică 1. (sec. XIII) / Sight with the middle age origin, Romanesque style, once three naves church built of brick (13th century)/ Tamáshidai látkép a régi román stílusú templommal (XIII. század)Ant – biserica reformată (1862) / The 2. reformed church / Az anti református templom Avram Iancu - Statuia lui Avram Iancu/ 3. Statue of Avram Iancu / Avram Iancu szobraTămaşda – Primăria cu biserica ortodoxă 4. în fundal (1866) / Local Hall with the ortodox church in the back / A tamáshi-dai községháza, háttérben az ortodox templomCrişul Negru la Ant / The Black Criş at 5. Ant / A Fekete-Körös AntnálAvram Iancu - Vedere / Sight / Kemény-6. foki látkép

1

79

BalcBályok

Első okleveles említés1213 terra Baluc

Documentary testimony 1213 terra Baluc

Atestare documentară 1213 terra Baluc

Comuna Balc se află în zona Dealurilor Barcăului, fiind străbătută de râul Barcău. Se află la 22 km nord-est de municipiul Marghita şi la 80 km de Oradea.

Localităţi componente: Balc (1213 terra Baluc), Almaşu Mare (1760-1762 Almás), Almaşu Mic (1291-1294 villa Alumas), Ghida (1386, 1410 villa olachalis Deda), Săldăbagiu de Barcău (1406 poss. Walachalis Zaldobagh).Nr. de locuitori: 3579

Monumente istorice şi de arhitectură: „Cariera de piatră” (aşezare din neolitic) – Balc; amplasament de fortificaţie medievală (sec. XIII-XIV) – Almaşu Mare, biserica reformată (1791) şi castelul Deghenfeld-Schönburg (1896), azi sediul schelei de producţie Suplacu de Barcău – Balc.

Elemente peisagistice: Parcul Dendrologic Balc.

Balc is in the Barcăului Hills region, the Barcău river flows through it. You will find it at 22 km from Marghita city and 80 km from Oradea.

Villages around: Balc (1213 terra Baluc), Almaşu Mare (1760-1762 Almás), Almaşu Mic (1291-1294 villa Alumas), Ghida (1386, 1410 villa olachalis Deda), Săldăbagiu de Barcău (1406 poss. Walachalis Zaldobagh).No. of inhabitans: 3579

Historical and architecture monuments: „Stone-pit” (stone-age settlement) – Balc; medieval fortress (XIII-XIV) – Almaşu Mare, Reformed Church (1791) and Deghenfeld-Schönburg Castle (1896), today industrial center Suplacu de Barcău – Balc.

Sightseeing: Dendrological Park Balc.

Bályok község a Berettyó völgyében lévő település, melyet a Berettyó folyó szel át Margitta várostól 22-, Nagyváradtól 80 km-re.

A község falvai: Bályok (1213 terra Baluc), Koz-maalmás (1760-1762 Almás), Kisalmás (1291-1294 villa Alumas), Berettyódéda (1386, 1410 villa ol-achalis Deda), Száldobágy (1406 poss. Walachalis Zaldobagh).Lakosok száma: 3579 Történelmi és építészeti örökség: református temp-lom (1791) és a Degenfeld-Schönburg kastély (1896), mely ma a berettyószéplaki termelők székháza.

Szép tájak: Bályoki dendrológiai park.

1

2

3

5

6

4

Balc – vedere aeriană cu castelul 1. Deghenfeld-Schönburg (1896) şi biserica reformată (XIII) / Aerian view with the Deghenfeld-Schönburg castle and the Reformed Church / Madártávlatból a Degenfeld-Schönburg kastély és a református templom BályokonSăldăbagiu de Barcău - vedere / Sight / 2. Száldobágyi látkép Almaşu Mare - domeniu de vânătoare 3. / Hunting domain / A kozmaalmási vadászterületCantonul de vânătoare Fagu / Hunting 4. house Fagu / Fagu erdészházBalc - Primăria / Local Hall / A bályoki 5. községháza Almaşu Mic - car cu boi / Ox chariot / 6. Kisalmási ökrösszekérBivoli din Ghida / Buffalo / Berettyódédai 7. bivalyok

7

80

Batăr Feketebátor

Első okleveles említés1202-1203 Batur

Documentary testimony 1202-1203 Batur

Atestare documentară 1202-1203 Batur

Batăr is situated at the most eastern extremi-ty of the Câmpia Crişurilor, the Crişul Negru River flows through it. It is located 17 km from Salonta town and 57 km from Oradea.

Villages around: Batăr (1202-1203 Batur), Arpăşel (1326 Arpad), Talpoş (1344 Talpamezew), Tăut (1316 Toty).No. of inhabitans: 5241

Historical and architectural monuments: “Hârbod” (settlement XIV) and “Turkish Church” (noble residence and fortress from the XV-XVI) – Batăr, Moskovits castle (1850), today kindergarten – Arpăşel; the “Sf. Gheorghe” Or-thodox wooden church (1789) – Tăut.Sightseeing: Dendrological Park Batăr and Arpăşel.

Etnography and heritage: numismatic collection.

Feketebátor község a Körös-fennsík keleti határán fekszik 17 km-re Nagyszalontától, 57 km-re Nagyváradtól, melyet a Fekete-Körös szel át.

A község falvai: Feketebátor (1202-1203 Batur), Árpád (1326 Arpad), Talpas (1344 Talpamezew), Feketetót (1316 Toty).Lakosok száma: 5241 Történelmi és építészeti örökség: Hârbod (XIV. századi település) és Törökök temploma (XV-XVI. századi nemesi kúria erődítménnyel), Mosko-vits-kastély (1850), ma óvoda Árpádon; Szent György ortodox fatemplom (1789) Feketetóton.Szép tájak: a bátori és árpádi dendrológiai park. Néprajzi és hagyományörző tevékenységek: numizmatikai gyűjtemény.

Comuna Batăr este situată la extremitatea estică a Câmpiei Crişurilor, fiind străbătută de Crişul Negru. Se află la 17 km de municipiul Salonta şi 57 km de Oradea.

Localităţi componente: Batăr (1202-1203 Batur), Arpăşel (1326 Arpad), Talpoş (1344 Talpamezew), Tăut (1316 Toty).Nr. de locuitori: 5241

Monumente istorice şi de arhitectură: „Hârbod” (aşezare sec. XIV) şi „Biserica turcilor” (reşedinţă nobiliară fortificată din sec. XV-XVI) – Batăr, Caste-lul Moskovits (1850), azi grădiniţă – Arpăşel; biseri-ca ortodoxă de lemn „Sf. Gheorghe” (1789) – Tăut.Elemente peisagistice: Parcul Dendrologic Batăr şi Arpăşel.

Manifestări etnografice şi tradiţionale:colecţie numismatică.

Talpoş - vedere / Landscape / Talpasi 1. látképArpăşel – casa poetului Sárközi Gerő 2. (1908 – 1977) / The Memorial house of poet Sárközi Gerő / Sárközi Gerő költő szülőházaArpăşel - castelul Markovits (1850), azi 3. grădiniţă / The Markovits castle, today kindergarden / Az árpádi Markovits-kastély, ma óvodaBatăr - Primăria / Local Hall / A feketebá-4. tori községházaTăut – biserica ortodoxă (1789) / The Or-5. thodox church / A feketetóti fatemplomBatăr – fostă reşedinţă nobiliară (1901) / 6. Ex noble residence / A feketebátori volt nemesi kúria (Lovassy kastély)Biserica reformată Arpăşel (1789) / The 7. Reformed church from Arpasel / Árpádi református templom

1

2

3

54

6

81

www.batar.ro

7

Biharia Bihar

Első okleveles említés1075 civitas Bichor

Documentary testimony 1075 civitas Bichor

Atestare documentară 1075 civitas Bichor

Biharia is situated in the western part of Bi-hor County, on the national road which links Oradea to Satu-Mare. It lies on the left side of Cosmo brook, a tributary stream of Barcau, north from Oradea (14 km). The commune is crossed by the railway and by the 191 county road Biharia - Marghita.

Villages around: Biharia (1075 civitas Bichor), Cauaceu (1213 villa Kouachi).No. of inhabitans: 5879

Historical and architectural monuments: the Ground Fortress from the VII-IX century and the monument of the general Gáspár András (1848 – 1849), “Lutărie and Cărămidărie” (ancient settlement and cemetery XIV) and “Grădina de legume” (settlement XI-XIII) – Biharia, reformed church (1785) – Cauaceu.

Local events: Youth days - “Ziua Cetăţii” – held in august.

Bihar község Bihar megye nyugati részén, a Nagyvárad—Szatmár főúton fekszik, a Be-rettyóba ömlő Kösmő patak bal partján, Nagy-váradtól északra (14 km). Áthalad rajta a vasút és a 191-es Bihar-Margitta megyei út.

A község falvai: Bihar (1075 civitas Bichor), Hegyközkovácsi (1213 villa Kouachi).Lakosok száma: 5879 Történelmi és építészeti örökség: Földvár (7-9. Századi erődítmény), Agyagos és Téglás (14. Századi település és temető), Vete-ményes (11-13. Századi település), valamint Gáspár András honvéd tábornok emlékműve (1848 – 1849) Biharon, református templom (1785) Hegyközkovácsin.

Helyi események: A község legjelentősebb rendezvénye a háromnapos Földvári Ifjúsági Találkozó, augusztusban.

Comuna Biharia este situată în partea de vest a judeţului Bihor, pe şoseaua naţională Oradea - Satu Mare. Se găseşte pe malul stâng al pârâului Cosmo, afluent al Barcăului, la nord de Oradea (14 km). Este traversată de calea ferată spre Satu Mare şi de drumul judeţean 191 Biharia - Marghita.

Localităţi componente: Biharia (1075 civitas Bi-chor), Cauaceu (1213 villa Kouachi).Nr. de locuitori: 5879

Monumente istorice şi de arhitectură: „Cetatea de pământ” (fortificaţie sec. VII-IX), „Lutărie şi Cărămidărie” (aşezare, cimitir sec. XIV) şi „Grădina de legume” (aşezare sec. XI-XIII) – Biharia, biserica reformată (1785) – Cauaceu.

Evenimente locale: Festivalul de trei zile al tine-rilor - “Ziua Cetăţii – luna august.

Cauaceu – vedere cu biserica reformată 1. (1785) / Sight with the reformed church/ Hegyközkovácsi, látkép a református templommalStatuia Regelui Ştefan / Statue of King 2. Stefan / István király szobraBiharia - vedere aeriană cu biserica 3. reformată (XIV) / Aerial view / Bihar madártáblatbólPiaţa de la Biharia / Market / A bihari piac4. Biserica reformată Biharia (1802)/ 5. Reformed hurch / Bihari református templomBiserica romano-catolică Biharia (1826)/ 6. Roman Catholic Church / Római kato-likus templomCetatea de pământ de la Biharia (sec 7. VIII-IX) / The Ground Fortress / A bihari földvár

2 3

45

7

82

www.comunabiharia.ro

6

1

7

Comuna Biharia este situată în partea

Boianu Mare Tasnádbajom

Első okleveles említés1358 Bayon

Documentary testimony 1358 Bayon

Atestare documentară 1358 Bayon

Boianu Mare is situated in the north-western extremity of the county, on the Barcăului Hills, 18 km from Marghita and 76 km from Oradea.

Villages around: Boianu Mare (1358 Bayon), Corboaia (1913 Korbolytelep den of Boianu Mare), Huta (1913 Almaszeghuta), Păgaia (1474 Wzthatho poss. Olahalis), Rugea (1913 Ruzsatag, den of Bo-ianul Mare).No. of inhabitans: 5879

Historical monument: the “Sf. Arhangheli” Or-thodox wooden church (1686) painted in 1785 – Boianu Mare.Etnography and heritage: Christmas carols (Stea, Viflaiem, Pomul), traditional architecture and weaving – Boianu Mare.

Nagybajom község a megye északnyugati határán fekszik a Berettyó völgyében, Margittá-tól 18- és Nagyváradtól 76 km-re.

A község falvai: Tasnádbajom (1358 Bayon), Korbojtelep (Tasnádbajomi tanya, 1913 Kor-bolytelep), Hutatelep (1913 Almaszeghuta), Úsz-tató (1474 Wzthatho poss. Olahalis), Ruzsatag (1913 Ruzsatag, Tasnádbajomi tanya).Lakosok száma: 5879

Történelmi örökség: Arkangyalok ortodox fatemplom (épült 1686-ban, festették 1785-ben).Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: karácsonyi kántálás, hagyományos építkezés, szövés.

Comuna Boianu Mare este situată în extremi-tatea nord-vestică a judeţului, în Dealurile Barcăului, la 18 km de Marghita şi 76 km de Oradea.

Localităţi componente: Boianu Mare (1358 Ba-yon), Corboaia (1913 Korbolytelep, cătun al satului Boianu Mare), Huta (1913 Almaszeghuta), Păgaia (1474 Wzthatho poss. Olahalis), Rugea (Ruzsatag, cătun al satului Boianul Mare 1913).Nr. de locuitori: 5879

Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1686) pictată în 1785 – Boianu Mare.Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de colindat (Stea, Viflaiem, Pomul), arhitectură tradiţională, ţesături – Boianu Mare.

Boianu Mare – biserica ortodoxă de lemn 1. (1686) / The orthodox wooden church / A tasnádbajomi ortodox fatemplomPăgaia - biserica ortodoxă (1938) / Ortho-2. dox church/ Ortodox templomPăşunea de la Rugea / Rugea`s lease / A 3. ruzsatagi legelőBoianu Mare - vedere / Lanscape / Tas-4. nádbajomi látképCorboaia - vedere / Lanscape / 5. Korbojtelepi látkép

1

42

5

3

83

Borod Nagybáród

Első okleveles említés1291-1294 Baroud

Documentary testimony 1291-1294 Baroud

Atestare documentară 1291-1294 Baroud

Borod lies in the Vad-Borod depression, bor-dered in the north by the Plopişului Mountains. It is situated along the E 60 European road, 58 km from Oradea and 19 km from Aleşd.

Villages around: Borod (1291-1294 Baroud), Boro-zel (1291 Baroud), Cetea (1392 Chechyas), Corniţel (1392 Chormel), Şerani - Šarány in Slovak (1913 Den of satului Borod), Valea Mare de Criş (1392 Nagypatak).No. of inhabitans: 4154

Historical monument: “Old Cemetery” and Ro-manesque Church-ruins (XIII-XIV) – Borod.Etnography and heritage: folklore dances and customs (singing, twisting), unwritten theatre – Borod.

Báród, a Rév-Báród medencében fekvő község, Nagyváradtól 58 km-re, Élesdtől 19km-re, az E60-as műút mentén található. Északon a Réz-hegység szegélyezi.

A község falvai: Nagybáród (1291-1294 Baroud), Kisbáród (1291 Baroud), Cséklye (1392 Chech-yas), Báródsomos (1392 Chormel), Sarán - Šarány szlovákul (1913 Nagybáródi tanya), Felsőpatak (1392 Nagypatak).Lakosok száma: 4154

Történelmi örökség: Az Ótemető és román stílusú templom (XIII-XIV. század).Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: néptánc és a helyi szokások, népi színjátékok .

Comuna Borod este situată în depresiunea Vad-Borod, mărginită la nord de munţii Plopişului. Se află pe drumul European E 60, la 58 km est de Oradea şi la 19 km de Aleşd.

Localităţi componente: Borod (1291-1294 Ba-roud), Borozel (1291 Baroud), Cetea (1392 Chech-yas), Corniţel (1392 Chormel), Şerani - Šarány în slovacă (1913, cătun al satului Borod), Valea Mare de Criş (1392 Nagypatak).Nr. de locuitori: 4154

Monument istoric: „Cimitirul vechi” şi amplasa-ment de biserică romanică (sec. XIII-XIV) – Borod.Manifestări etnografice tradiţionale: dansuri po-pulare şi obiceiuri (clacă de tors, colindat), teatru nescris – Borod.

987

5

4 6

3

2 1

Piatra Craiului / Királyhágó1. Borod - vedere / Landscape / Korbojtelepi 2. látképCetea - vedere / Landscape / Cséklyei 3. látképŞerani – clopot din 1904 / Bell from 1904 / 4. Saráni harang 1904-bőlŞerani – şcoala-biserică romano-catolică / 5. School and Catholic church / A saráni ka-tolikus templom-iskolaCorniţel - vedere / Landscape / Báródso-6. mosi látképValea Mare de Criş - biserica ortodoxă 7. (1935) / The orthodox church / A felsőpataki ortodox templomBorozel - biserica ortodoxă (1871–1875) / 8. The ortodox church / A kisbáródi ortodox templomGard de nuiele / Hedge / Sövénykerítés9.

84

BorşBors

Első okleveles említés1215 villa Burs

Documentary testimony 1215 villa Burs

Atestare documentară 1215 villa Burs

Borş village is located in the western part of Romania, and it is crossed by DN1- E60 which leaves the country at Bors Customs and makes the connection with the most im-portant international roads from Western and Central Europe. The distance between Bors and Oradea is 12 km.

Villages around: Borş (1215 villa Burs), Santăul Mare (1219 villa Zamtou, Zantou), Santăul Mic (1291, 1294 villa Petri filii Vrdug), Sântion (1215 predium monasterii Sancti Joannis Baptiste).No. of inhabitans: 3410

Etnography and heritage: during the last week-end of July people organise the days of the village.

Bors község területe az ország nyugati határáig nyúlik, az E60-as nemzetközi főút mentén, amely Bors határátkelőnél hagyja el az országot, összekapcsolván azt Közép-és Nyugat-Európa legfontosabb nemzetközi úthálózataival. Itt van Románia legnagyobb közúti határátkelőhelye. Bors község Nagyváradtól 12 km-re nyugatra fekszik.

A község falvai: Bors (1215 villa Burs), Nagyszántó (1219 villa Zamtou, Zantou), Kisszántó (1291, 1294 villa Petri filii Vrdug), Biharszentjános (1215 predium monasterii Sancti Joannis Baptiste).Lakosok száma: 3410

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: számos pihenni és horgászni vágyónak nyújt kikap-csolódási lehetőséget a községhez tartozó tavak. A melegvizű források és a községi erdő kirán-dulásra, túrázásra csalogat.Július utolsó hétvégéjén rendezik a nagysikerü községi napokat.

Comuna Borş este situată pe fron-tiera de vest a ţării, de o parte şi de alta a şoselei DN1 - E60, care

iese din ţară prin punctul de frontieră Borş şi face legătura cu principalele drumuri internaţionale spre centrul şi vestul Europei. Distanţa între centrul comunei şi municipiul Oradea este de 12 km.

Localităţi componente: Borş (1215 villa Burs), Santăul Mare (1219 villa Zamtou, Zantou), Santăul Mic (1291, 1294 villa Petri filii Vrdug), Sântion (1215 predium monasterii Sancti Joannis Baptiste).Nr. de locuitori: 3410

Manifestări etnografice tradiţionale: lacurile din comună prezintă un loc de agrement şi pescuit sportiv. Deasemenea, existenţa izvoarelor ter-male şi pădurea comunală reprezintă locuri favo-rabile excursiilor şi recreaţiei. Zilele comunei se organizează la sfârşitul lunii iulie.

1

6

4 3

5 7

8

9

Borş - vedere aeriană / Aerial view / Bors 1. madártávlatbólBorş – zona industrială / Industrial park / 2. A borsi ipari telepŞcoala “Tamási Áron” / High school/ 3. A borsi Tamási Áron Általános és Szakképző IskolaPescari la Santăul Mic / Fishing at the 4. lake / Kisszántói halászokBalastiera Sântion / Ballast / A bi-5. harszentjánosi kavicsbányaZilele comunei Borş / Borş commune 6. days / A Borsi Községi NapokBorş – biserica reformată (1780)/ The 7. reformed church / A borsi református templomSantăul Mic – biserica reformată (1790)/ 8. The reformed church / A kisszántói református templom

9. Vama Borş / Borş customs / A borsi határátkelőhely

85

2

www.pcbors.ro

Bratca Barátka

Első okleveles említés1435 Brata

Documentary testimony 1435 Brata

Atestare documentară 1435 Brata

Bratca is located in the eastern extremity of the Crisul Repede Pass right under the Pădurea Craiului Mountains at a distance of 65 km from Oradea.

Villages around: Bratca (1435 Brata), Beznea (changed the name from Delureni in 1996), Damiş (1587-1589 Damos), Lorău (1406 pos-sesio wealachalis Lorew), Ponoară (1913 Remetelórév), Secătura (den of Bratca), Valea Crişului (1392 Nagypatak).No. of inhabitans: 5567

Historical and architectural monuments: The “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1723) – Delureni; the “Sf. Arhangheli” Ortho-dox wooden church (1795) – Valea Crişului.Etnography and heritage: wedding habits, New Year’s Eve customs (Vergelul), baptism (Chi-raleisa), unwrtitten theatre, watermill – Bratca; horn-violin players – Damiş.

Barátka község a Sebes-Körös szurdokának keleti határán terül el, a Királyhágó lábánál, kb. 65 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Barátka (1435 Brata), Báródbeznye (1996-ban változott meg Delureni elnevezésből), Erdődámos (1587-1589 Damos), Remetelórév (1406 possesio walachalis Lorew), Kőrösponor (1913 Remetelórév), Secătura (Barátkai tanya), Nagyfeketepatak (1392 Nagypatak).Lakosok száma: 5567

Történelmi és építészeti örökség: Arkangyalok fatemplom (1723)– Beznye; Arkangyalok fatemplom (1795) – a Királyhágón.Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: lakodalmas, újévi szokások, vízkereszt (Chiralei-sa), szerepjátékok, vízimalom; az erdődámosi kürthegedűsök.

Comuna Bratca este localizată la extremi-tatea estică a Defileului Crişului Repede, sub poalele Munţilor Pădurea Craiului. Este la aproximativ 65 km de Oradea.

Localităţi componente: Bratca (1435 Brata), Bez-nea (schimbat denumirea din Delureni în 1996), Damiş (1587-1589 Damos), Lorău (1406 possesio walachalis Lorew), Ponoară (1913 Remetelórév), Secătura (cătun al satului Bratca), Valea Crişului (1392 Nagypatak).Nr. de locuitori: 5567

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1723) – Delureni; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1795) – Valea Crişului.Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de nuntă, obicei de Anul Nou (Vergelul), obicei de Bobotează (Chiraleisa), teatru nescris, moară de apă – Bratca; instrumentişti la vioara cu goarnă – Damiş.

1 5

2 7

3 6

984

Valea Crişului – vedere / Landscape / 1. Nagyfeketepataki látképBratca - vedere / Landscape / Barátkai 2. látképDamiş - peisaj / Landscape / Erdődámosi 3. látképValea Brătcuţei / Brătcuţei valley / A 4. Brătcuţa völgyeBeznea - biserica ortodoxă de lemn 5. (1723) / The orthodox wooden church / A báródbeznyei ortodox fatemplomValea Crişului - biserica ortodoxă de lemn 6. (1795) / The orthodox wooden church / A báródbeznyei ortodox fatemplomLorău – stâncă / Rock / Remetelórévi 7. sziklaSecătura – gard din lemn / Pale / Fa-8. kerítésToamna / Autumn / Ősszel9.

86

www.primaria-bratca.ro www.bratca.com

Brusturi Tataros

Első okleveles említés1360 locus sessionalis Tatarpatak

Documentary testimony 1360 locus sessionalis Tatarpatak

Atestare documentară 1360 locus sessionalis Tatarpatak

Brusturi lies among the Oradea Hills and Der-nei Hills, 40 km north-west from Oradea, be-ing crossed by Fânaţelor brook.

Villages around: Brusturi (1360 locus sessiona-lis Tatarpatak), Cuieşd (1451, 1496 Kewesd), Lo-ranta (1954 den of Cuieşd), Orvişele (1954 den of Brusturi), Păuleşti (1413 Tothfalwa), Picleu (1469 Bogdanfalwa), Ţigăneştii de Criş (1588 Czigafalwa), Vărăsău (1913 Varaszótanya).No. of inhabitans: 4377

Historical monument: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1600) – Ţigăneştii de Criş.

Tataros község Várad és Derna domb-jai között fekszik északnyugat irányba 40 km-re Nagyváradtól, a Fonó patak mellett.

A község falvai: Tataros (1360 locus sessionalis Tatarpatak), Kövesd (1451, 1496 Kewesd), Lóla-patak (1954 Kövesdi tanya), Orviseltanya (1954 Brusturi tanya), Felsőtótfalu (1413 Tothfalwa), Szóvárhegy (1469 Bogdanfalwa), Cigányfalva (1588 Czigafalwa), Varaszótanya (1913 Varaszótanya).Lakosok száma: 4377

Történelmi örökség: Arkangyalok ortodox fatemplom (1600) Cigányfalván.

Comuna Brusturi este situată între Dealurile Oradiei şi Dealurile Dernei, la 40 km nord-vest de Oradea, fiind străbătută de pârâul Fânaţelor.

Localităţi componente: Brusturi (1360 locus ses-sionalis Tatarpatak), Cuieşd (1451, 1496 Kewesd), Loranta (1954 cătun al satului Cuieşd), Orvişele (1954 cătun al satului Brusturi), Păuleşti (1413 Tothfalwa), Picleu (1469 Bogdanfalwa), Ţigăneştii de Criş (1588 Czigafalwa), Vărăsău (1913 Var-aszótanya)Nr. de locuitori: 4377

Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1600) – Ţigăneştii de Criş.

1 2

3 7

4 5

6

8

9

Ţigăneştii de Criş – gospodărie / House-1. hold / Cigányfalvi udvarŢigăneştii de Criş – biserica ortodoxă 2. de lemn (1600) / The orthodox wooden church / A cigányfalvi ortodox fatemplomCase din Orvişele / Houses in Orvişele / 3. Orviseltanyai házakClopotul din Tătăruş / Bell / A tatarosi 4. harangŢăran din Loranta / Farmer / Lólapataki 5. parasztVărăsău – casă veche / Old house / Var-6. aszótanyai régi házCuieşd – pivniţă / Cellar / Kövesdi pince7. Pod de lemn / Wooden bridge / Fahíd8. Picleu – biserica ortodoxă (1950 – 1953)/ 9. The orthodox church / Szóvárhegyi ortodox templom

87

www.primariabrusturi.ro

Budureasa Bondoraszó

Első okleveles említés1588 Budwduraz

Documentary testimony 1588 Budwduraz

Atestare documentară 1588 Budwduraz

Budureasa has the most extended commune of the county, being located at the western extremity of Bihor Mountains south-east from Oradea at 75 km (12 km from Beiuş and 13 km from Stâna de Vale).

Villages around: Budureasa (1588 Budwduraz), Burda (1588 Burda), Saca (1537 Zeek), Sălişte de Beiuş (1588 Zelesthe), Teleac (1580, 1692 Telek).No. of inhabitans: 2672

Historical monument: the “Sf. Gheorghe” Or-thodox wooden church (1645, brought from Nimăieşti) – Saca.Sightseeing: Stâna de Vale leisure resort; the Valea Izbucelor streams; Southern view of the Cârligaţi top; south-eastern part of Piatra Grăitoare (botanical reservation); the Cetatea Rădesei (tunnel-cave, mixed reservation).Etnography and heritage: wedding case-makers, painting eggs at Easter, Vigil games (funereal custom), popular fabrics and sewings, embroideries.

Bondoraszó a megye legnagyobb területü községe, a Bihari hegység nyugati határán fek-szik, Nagyváradtól délkeletre 75-, Belényestől 12- és Biharfüredtől 13 km–re.

A község falvai: Bondoraszó (1588 Budwduraz), Bor-da (1588 Burda), Száka (1537 Zeek), Belényessze-leste (1588 Zelesthe), Telek (1580, 1692 Telek).Lakosok száma: 2672

Történelmi örökség: a szákai Szent György orto-dox fatemplom (1645-ben hozták át Nyimesdről).Látnivalók: Biharfüredi üdülőtelep; búvópatakok, beszélő kövek (növénytani rezervátumok), Aragyá-sza barlang (alagút-barlang, vegyes rezervátum).Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: ládakészítő mesterek (hozományládák), hímesto-jás-festés, virrasztó játékok (temetkezési szokás), népi szövés és varrás.

Budureasa este comuna cu cea mai mare suprafaţă din judeţ, fiind situată în extremitatea vestică a Munţilor Bihor, sud-est de Oradea la 75 km (12 km de Beiuş şi 13 km până la Stâna de Vale).

Localităţi componente: Budureasa (1588 Bud-wduraz), Burda (1588 Burda), Saca (1537 Zeek), Sălişte de Beiuş (1588 Zelesthe), Teleac (1580, 1692 Telek).Nr. de locuitori: 2672

Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheorghe” (1645, adusă de la Nimăieşti) – Saca.Elemente peisagistice: molhaşurile (turbăriile) din Valea Izbucelor; versantul sudic al vârfului Cârligaţi; versantul sud-estic al Pietrei Grăitoare (rezervaţii botanice); Cetatea Rădesei (peşteră-tunel, rezer-vaţie mixtă).Manifestări etnografice tradiţionale: meşteri lădari (lăzi de zestre), încondeiatul ouălor de Paşte, jocuri de Priveghi (obicei la înmormântări), ţesături şi cusături populare.

4

2 31

7

8

9

65

88

Lăzile de zestre ale meşterului popular 1. Ioan Oancea din Budureasda / Dowry chest from Budureasa / Hozományos ládaBurda - casă tradiţională / Traditional 2. house / Bordai hagyományos házSălişte de Beiuş – casa natală a poetului 3. Gheorghe Pituţ / Born house / Gheorghe Pituţ költő szülőháza BelényesszelesténBudureasa - Vedere aeriană / Aerial view/ 4. Bondoraszó madártávlatbólSălişte de Beiuş – casă tradiţională / 5. Traditional house/ Belényesszelestei hagyományos házBudureasa - biserica ortodoxă (1792)/ 6. The orthodox church / Bondoraszói ortodox templomTeleac - biserica ortodoxă (1909) / The 7. orthodox church / Teleki ortodox templomSaca – biserica ortodoxă de lemn (1645) / 8. The orthodox wooden church / A szákai ortodox fatemplomVatră / Old fireside / Búbos kemence9.

www.budureasa.ro

Buduslău Érbogyoszló

Első okleveles említés1552 Bogyzlo

Documentary testimony 1552 Bogyzlo

Atestare documentară 1552 Bogyzlo

Buduslău is next to the county road Valea lui Mihai – Marghita, 10 km from Marghita and 20 km from Valea lui Mihai, in the Ier river field, at a distance of 66 km north-west from Oradea.

Villages around: Buduslău (1552 Bogyzlo), Albiş (1373 Albeus).No. of inhabitans: 1963

Historical and architectural monuments: reformed church (XV) – Albiş; reformed church (XVIII) – Buduslău.

Events: since 1994 in Buduslau and since 2001 in Albis people organise the days of the village every year. The traditional religious holidays play an important role in the life of the village.

Érbogyoszló Bihar megye északi részén fek-szik, az Érmihályfalva–Margitta megyei út mentén, Margittától 10-, Érmihályfalvától 20- és Nagyváradtól 66 km-re.

A község falvai: Érbogyoszló (1552 Bogyzlo), Albis (1373 Albeus).Lakosok száma: 1963

Történelmi és építészeti örökség: Református templom (15. század) - Albis, Református temp-lom ( XVIII. század) – Bogyoszló.

Rendezvények: Bogyoszlón 1994-től, Albison 2001-től rendszeresen megrendezik a faluna-pokat. A község életében jelentős szerepet tölt be a hagyományos ünnepek megtartása.

Comuna Buduslău se întinde lângă drumul judeţean Valea lui Mihai – Marghita, la 10 km. de Marghita şi la 20 km de Valea lui Mihai, în Câmpia Ierului, la aproximativ 66 km nord- vest de Oradea

Localităţi componente: Buduslău (1552 Bogyzlo), Albiş (1373 Albeus).Nr. de locuitori: 1963

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (sec. XV) – Albiş; biserica reformată (sec. XVIII) – Buduslău.

Evenimente locale: Zilele satelor se organizează anual, la Buduslău începând din anul 1994, la Albiş din 2001. Sărbătorile religioase tradiţionale ocupă un loc important în viaţa localnicilor.

1 2

43

5 6 7

Buduslău - biserica reformată (sec. 1. XVIII) / The reformed church / Az érbo-gyoszlói református templomAlbiş – monument / Monument / Az albisi 2. emlékműBuduslău – investiţie particulară / Particu-3. lar investment / Érbogyoszlói vállalkozásCasă veche din Buduslău / Old house / 4. Érbogyoszlói régi ház Albiş – monument / Monument / Albis - 5. emlékműCruce / Cross / Feszület az erdőben6. Albiş - biserica reformată (sec. XV) / The 7. reformed church / Az albisi református templom

89

www.buduslau.ro

Bulz Csarnóháza

Első okleveles említés1406 possesio

walachalis Chornahaza

Documentary testimony 1406 possesio

walachalis Chornahaza

Atestare documentară 1406 possesio

walachalis Chornahaza

Bulz is situated at north from Vlădeasa Gorge, at the influence of Iad into the Crişul Repede River, 70 km east from Oradea.

Villages around: Bulz (1406 possesio walachalis Chornahaza), Munteni (1954), Remeţi (formed by incorporate of Lorău-Ponoară-Remeţi willages in 1954).No. of inhabitans: 2397

Sightseeing: The Valea Leşului Cave (speo-carstic reservation), Boceasa Top (biological reservation), Lesu Accumulation Lake, with a surface of 148 ha and 28,3 mil. cubic metre of water, is one of the most popular place for holydays.Etnography and heritage: Watermills– Mun-teni and Remeţi.

Csarnóháza a Vlegyásza-hegység északi részén fekszik, a Jád-patak Sebes-Köröbe torkolásánál, Nagyváradtól 70 km-re.

A község falvai: Csarnóháza (1406 posse-sio walachalis Chornahaza), Munteni (1954), Jádremete (Lorău-Ponoară-Remeţi faluk összeolvadásából keletkezett 1954-ben).Lakosok száma: 2397

Látnivalók: Lesi barlang (karsztikus barlangrezervátum), Boceasa csúcs (természeti rezervátum), a Lesi gyűjtőtó – 148 hektár és 28,3 mill. köbméter víz – egyike a legkedveltebb szabadidő-helyeknek. Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: vízimalmok Jádremetén és Munteni-ben.

Comuna Bulz este situată în nordul Masivului Vlădeasa, la revărsarea Văii Iadului în Crişul Repede, la 70 km est de Oradea.

Localităţi componente: Bulz (1406 possesio walachalis Chornahaza), Munteni (1954), Remeţi (contopit în satul Lorău-Ponoară-Remeţi 1954).Nr. de locuitori: 2397 Elemente peisagistice: Peştera din Valea Leşului (rezervaţie speo-carstică), Vârful Boceasa (re-zervaţie biologică), Lacul de acumulare Leşu, cu o suprafaţă de 148 ha şi un volum de apă de 28,3 mil. m3 a fost dat în folosinţă în anul 1973, fiind un loc ideal pentru petrecera concediilor şi a timpului liber.

Arhitectură tradiţională: Mori de apă – Munteni şi Remeţi.

1

2

5

3

6

4

Spre vârful Scoroşeţu (1158 m) / On 1. the way to Scoroşeţu peak (1158 m) / A Scoroşeţu csúcs feléBarajul lacului de acumulare Leşu / The 2. gate of Leşu Lake / A Lesi-tó gátja Valea Iadului / Iadului Valley / A Jád 3. völgyeLacul fără fund de la Remeţi / The bot-4. tomless lake from Remeţi / A jádremetei feneketlen tóŢăran din Munteni / Farmer / Munteni-i 5. parasztŞcoala din Bulz / School / A csarnóházi 6. iskola Biserica ortodoxă veche de la Remeţi 7. (1895) / The old Orthodox church / A régi ortodox templom Jádremetén

90

www.primariabulz.bihor.ro

7

Bunteşti Bontesd

Első okleveles említés1588 Buntafalva

Documentary testimony 1588 Buntafalva

Atestare documentară 1588 Buntafalva

Bunteşti is situated among the Beiuşului Hills, about 80 km south-east from Oradea and 20 km from Beiuş.

Villages around: Bunteşti (1588 Buntafalva), Brădet (1587 Bradet), Dumbrăvani (1588), Ferice (1588 Ferichie), Leleşti (1588 Lalesth), Poienii de Jos (1587 Alsopöen), Poienii de Sus (1587 Felse-opöen), Săud (1588 Zoodh), Stânceşti (1600 Bika Falua).No. of inhabitans: 4766

Historical and architectural monuments: the “Sf. Ioan Teologul” Orthodox wooden church (1733) – Brădet; the “Schimbarea la faţă” Orthodox wooden church (1752) – Dumbrăveni; the “Sf. Ioan Gură de Aur” Orthodox wooden church (1724) – Stânceşti.Sightseeing: Ferice Plai-Hoanca (mixed reservation).Etnography and heritage: medical herbs collec-tors, watermill– Poienii de Sus; purification fires every spring (40 saints) – Brădet; traditional fabrics – Brădet and Dumbrăveni; poligonal granaries (XVIII-XX) – Ferice; the only un-ename-lled ceramics workshop in Bihor county – Leleşti; watermill– Săud.

Bontesd község Belényes dombjai között fekszik, Nagyváradtól kb. 80 km-re délkeletre, Belényestől 20 km-re.

A község falvai: Bontesd (1588 Buntafalva), Bihar-fenyves (1587 Bradet), Dombrovány (1588), Fericse (1588 Ferichie), Lelesd (1588 Lalesth), Alsópojény (1587 Alsopöen), Felsőpojény (1587 Felseopöen), Szód (1588 Zoodh), Kisbékafalva (1600 Bika Falua)Lakosok száma: 4766

Történelmi és építészeti örökség: biharfenyvesi Sf. Ioan Teologul fatemplom (1733); Fatemplomok (1752) - Dumbraveni (1724) – Békafalva.Látnivalók: a fericsei Plai-Hoanca (szénafüvek, ve-gyes rezervátum).Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: Gyógynövényszedés, vízimalom – Felsőpojény; tavaszi tisztítótűz (40 vértanú) és hagyományos textíliák - Biharfenyves; sokszögű csűrök (XVIII-XX. század) – Fericse; Bihar megye egyetlen utánozhatat-lan kerámiát készítő műhelye – Lelesd; vízimalom.

Comuna Bunteşti este situată în Dealurile Beiu-şului, la aproximativ 80 km sud–est de Oradea şi 20 km de Beiuş.

Localităţi componente: Bunteşti (1588 Buntafalva), Brădet (1587 Bradet), Dumbrăvani (1588), Ferice (1588 Ferichie), Leleşti (1588 Lalesth), Poienii de Jos (1587 Alsopöen), Poienii de Sus (1587 Felseopöen), Săud (1588 Zoodh), Stânceşti (1600 Bika Falua).Nr. de locuitori: 4766

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica de lemn „Sf. Ioan Teologul” (1733) – Brădet; biserica de lemn „Schimbarea la faţă” (1752) – Dumbrăveni; biserica de lemn „Sf. Ioan Gură de Aur” (1724) – Stânceşti.Elemente peisagistice: Ferice Plai-Hoanca (fâneţe piemontane nealterate, rezervaţie mixtă).Manifestări etnografice tradiţionale: Culegători de plante medicinale, moară de apă – Poienii de Sus; focuri purificatoare de primăvară (40 de sfinţi) – Brădet; textile tradiţionale – Brădet şi Dumbrăveni; şuri poligonale (sec. XVIII-XX) – Ferice; unicul centru de ceramică nesmălţuită din Bihor – Leleşti; moară de apă – Săud.

Brădet - vedere / Lanscape / Biharfenyvesi 1. látképMoara de apă de la Poienii de Jos (sec XVIII), 2. mutată în anul 1974 la Complexul Muzeal Naţional ASTRA din Sibiu / Old water mill from Poienii de Jos (18th century), moved to ASTRA National Museum Complex from Sibiu in 1974/ Alsópojényi vízimalom (XVIII. Sz.), 1974-ben a szebeni Astra Országos Múzeumba költöztettékStânceşti - biserica ortodoxă de lemn (1724) / 3. The orthodox wooden church / A kisbékafalvai fatemplomLocalnici din Bunteşti / People from Bunteşti 4. / Bontesdi lakosokBunteşti - casă tradiţională / Traditional house / 5. Bontesdi hagyományos házBrădet - biserica ortodoxă de lemn (1733) / 6. Orthodox wooden church / A biharfenyvesi fatemplomDumbrăvani - biserica ortodoxă de lemn (1752)/ 7. The orthodox wooden church / A dombroványi ortodox fatemplomLocalnică din Dumbrăvani / Woman from 8. Dumbrăvani / Dombroványi parasztasszonyFerice - peisaj / Lanscape / Fericsei látkép9.

12

3

4

5

6 7

9

8

91

CăbeştiBiharkaba

Első okleveles említés1552 Kabafalwa

Documentary testimony 1552 Kabafalwa

Atestare documentară 1552 Kabafalwa

Căbeşti village is situated at the confluence of two creeks: Roşia and Sohodol, between the village Roşia and Remetea, south-east of Oradea at a distance of aprox. 76 km.

Villages around: Căbeşti (1552 Kabafalwa), Goila (1828 den of Căbeşti), Gurbeşti, Josani (1956 den of Căbeşti), Sohodol (1552 Laywr, Kyszohoda).No. of inhabitans: 2082

Historical and architectural monuments: the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (XVIII) – Goila; the “Sf. Nicolae” Ortho-dox wooden church (1799) – Gurbeşti.

Etnography and heritage: twisters from Căbeşti and Josani; superior adduction water-mills (XIX-XX), traditional fabrics – Căbeşti and Sohodol.

Biharkaba község a Rosia és Szohodol torkolatánál fekszik, Rosia és Révremete falvak között, Nagyváradtól délkeletre, kb. 76 km-re.

A község falvai: Biharkaba (1552 Kabafalwa), Goila (1828 Biharkabai tanya), Gorbolyfalva , Krajnikfalva (1956 Biharkabai tanya), Aszóirtás (1552 Laywr, Kyszohoda).Lakosok száma: 2082

Történelmi és építészeti örökség: Szűzanya ortodox fatemplom (18. század) és a görbesdi Szent Miklós ortodox fatemplom (1799).

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: Kabán és Krajnikfalván fonók, vízimalmok (19-20. század) és hagyományos textiliák Kabán és Szohodolon.

Comuna Căbeşti se află la confluenţa pârâurilor Roşia şi Sohodol, între comunele Roşia şi Remetea, la aproximativ 76 km. sud–est de Oradea.

Localităţi componente: Căbeşti (1552 Kabafalwa), Goila (1828 cătun al satului Căbeşti), Gurbeşti, Josani (1956 cătun al satului Căbeşti), Sohodol (1552 Laywr, Kyszohoda).Nr. de locuitori: 2082

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (sec. XVIII) – Goila; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1799) – Gurbeşti.

Manifestări etnografice tradiţionale: ţesătoarele din Căbeşti şi Josani; mori de apă cu aducţiune superioară (sec. XIX-XX), textile tradiţionale – Căbeşti şi Sohodol.

1

2 4 3

5 6

7

Căbeşti - peisaj / Landscape / Biharkabai 1. látképGoila – biserica ortodoxă de lemn (sec. 2. XVIII) / The Orthodox wooden church / A goilai ortodox fatemplomPeşteră din Valea Strămturii / Cave in 3. Strâmturii Valley / Barlang a Stramturii völgybenJosani - biserica ortodoxă (1768) / The 4. Orthodox church / Krajnikfalvi ortodox templomGurbeşti - biserica ortodoxă de lemn 5. (1799) / The Orthodox wooden church / Gorbolyfalvi ortodox fatemplomSohodol – moara de apă / Water mill / 6. Aszóirtási vízimalomGoila - peisaj / Landscape / Goilai látkép7.

92

93

1 6

72

3

8

4

5

Első okleveles említés1552 egyhazas Gyanta

kapolnas Gyanta

Documentary testimony 1552 egyhazas Gyanta

kapolnas Gyanta

Atestare documentară 1552 egyhazas Gyanta

kapolnas Gyanta

Căpâlna lies along the Crişul Negru river, south-east from Oradea, at a distance of 50 km.

Villages around: Căpâlna (1552 Egyhazas Gyanta, Kapolnas Gyanta), Ginta (1213 villa Gyonta, Genta), Ro-hani (den of Ginta), Săldăbagiu Mic (1599 Also Zaldo-bagy), Suplacu de Tinca (1291-1294 Zeplak, sacerdos de villa Zeplak)No. of inhabitans: 2013

Historical and architectural monuments: the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (1724) – Căpâlna; the “Sf. Ierarh Nicolae” Orthodox wooden church (1769) – Săldăbagiu Mic.

Etnography and heritage: Popular dances.

Feketekápolna község a Fekete-Körös mentén fek-szik, Nagyváradtól délkeletre 50 km-re.

A község falvai: Feketekápolna, Gyanta (1213 villa Gyonta, Genta), Rohani (Gyantai tanya), Kőrösszáldobágy (1599 Also Zaldobagy), Tenke-széplak (1291-1294 Zeplak, sacerdos de villa Zeplak).Lakosok száma: 2013

Történelmi és építészeti örökség: Szent Miklós fatemplom (1724) Kápolnán; Szent Miklós Püspök fatemplom (1769) Körösszáldobágyon.

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: néptánc.

Comuna Căpâlna este situată pe cursul Crişului Negru, la aproximativ 50 km sud–est de Oradea.

Localităţi componente: Căpâlna (1552 Egyhazas Gyanta, Kapolnas Gyanta), Ginta (1213 villa Gyonta, Genta), Rohani (cătun al satului Ginta), Săldăbagiu Mic (1599 Also Zaldobagy), Suplacu de Tinca (1291-1294 Zeplak, sacerdos de villa Zeplak)Nr. de locuitori: 2013

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica de lemn „Sf. Nicolae” (1724) – Căpâlna; biserica de lemn „Sf. Ierarh Nicolae” (1769) – Săldăbagiu Mic.

Manifestări etnografice tradiţionale: dansuri popu-lare.

Ginta - vedere aeriană / Aerial view / 1. Gyanta madártávlatbólCăpâlna - vedere aeriană / Aerial view / 2. Feketekápolna madártávlatbólSuplacu de Tinca - vedere aeriană / Aerial 3. view / Tenkeszéplak madártávlatbólRohani - vedere aeriană / Aerial view / 4. Rohani madártávlatbólSăldăbagiu Mic – casă pictată / Painted 5. house / Körösszáldobágyi festett házSăldăbagiu Mic – biserica ortodoxă de 6. lemn (1796) / The orthodox wooden church/ A körösszáldobágyi ortodox fatemplomBiserica reformată de la Ginta (1857-7. 1859) / The reformed church from Ginta / Gyantai református templomCăpâlna – biserica ortodoxă de lemn 8. (1724) / The orthodox wooden church / A feketekápolnai ortodox fatemplom

Căpâlna Feketekápolna

www.primaria-capilnabh.ro

Cărpinet Kerpenyéd

Első okleveles említés1588 Carpinet

Documentary testimony 1588 Carpinet

Atestare documentară 1588 Carpinet

Cărpinet is situated in the north-western part of Bihor county, on the 76 (E 79) national road Oradea-Deva, 94 km from Oradea. At north it is bordered by the town of Vaşcau, at south by Criştioru de Jos.

Villages around: Cărpinet (1588 Carpinet), Călugări (changed the name from Ponoarele in 1996), Izbuc (1588 Zohodol), Leheceni (1588 Lehechien).No. of inhabitans: 2245

Sightseeing: Izbucul de la Ponoare (speocarstic reservation).

Etnography and heritage: pottery (red enamelled ceramics) – Leheceni, Cărpinet; watermill– Călugări.

Kerpenyéd község Bihar megye délnyugati részén fekszik a Nagyváradot Dévával összekötő 76-os főúton, 94 km-re Nagyváradtól. Északon Vaskoh városával szomszédos, délen pedig Alsóbiharkristyór községgel.

A község falvai: Kerpenyéd (1588 Carpinet), Kalugyer (1996-ban változott meg Ponoarele elnevezésből), Vaskohaszód (1588 Zohodol), Lehecsény (1588 Lehechien).Lakosok száma: 2245

Látnivalók: a ponori búvópatakok (karsztikus barlangrezervátum).

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: fazakas mesterek (mázas vörös kerámia) – Le-hecsényben és Biharkristyóron, Kalugyeren vízi-malom.

Comuna Cărpinet este situată în partea de sud-vest a judeţului Bihor, pe drumul naţional 76 (E 79) Oradea-Deva, la 94 km de Oradea. Se învecinează la nord cu oraşul Vaşcău, iar la sud cu comuna Criştioru de Jos.

Localităţi componente: Cărpinet (1588 Carpi-net), Călugări (schimbat denumirea din Ponoa-rele în 1966), Izbuc (1588 Zohodol), Leheceni (1588 Lehechien).Nr. de locuitori: 2245

Elemente peisagistice: Izbucul (intermitent) de la Călugări (rezervaţie speocarstică).

Manifestări etnografice tradiţionale: Meşteri olari (ceramică roşie smălţuită) – Leheceni, Cărpinet; moară de apă – Călugări.

Biserica ortodoxă de lemn de la Mănăstirea 1. Izbuc (1696), adusă de la Beiuş în anul 1957 / The Orthodox woden church (1696) from Izbuc Monastery, brought here from Beiuş in 1957 / A vaskohaszódi kolostor ortodox fatemploma (1969), melyet 1957-ben költöztettek el Belényesből Călugări - peisaj / Landscape / Kalugyeri 2. látképIzbucul (intermitent) de la Călugări / The 3. intermittent source / A kalugyeri búvópa-takokIzbuc - biserica ortodoxă (1859) / The 4. Orthodox church / Vaskohaszódi ortodox fatemplomPreot de la Mănăstirea Izbuc / Priest / 5. A vaskohaszódi kolostor papjaCărpinet - biserica ortodoxă (1870-1871) / 6. The orthodox church / Kerpenyédi ortodox templomCărpinet - peisaj / Landscape / Kerpenyé-7. di látképOlar din Leheceni (Raul Bocşe) / Pot-8. tery from Leheceni/ Lehecsényi fazekas mester Olărit la Leheceni / Pottery at Leheceni / 9. Lehecsényi fazekak.

10. Colecţia personală Burta Marţian din Izbuc / Private collection / Burta Martian magán gyűjteménye

1

2

5

3

6

7 8

9

4

94

www.carpinet.net

95

Câmpani Felsőmezős

Első okleveles említés1600 Alsokimpány

Felsökimpany

Documentary testimony 1600 Alsokimpány

Felsökimpany

Atestare documentară 1600 Alsokimpány

Felsökimpany

Câmpani is in the south of the county, at the feet of the Bihor Mountains, between Ştei and Nucet towns, along the DN 75 road, 89 km from Oradea.

Villages around: Câmpani (1600 Alsokimpány, Felsökimpany), Fânaţe (1600 Fonacz), Hârseşti (1588 Herchiesth), Sighiştel (1503 presbyter val-achalis de Segesfalva), Valea de Sus (1600 Walle Nigra).No. of inhabitans: 2658

Historical monument: the “Sf. Dimitrie” Ortho-dox wooden church (1724) – Fânaţe.Sightseeing: Valea Sighiştelului (speo-carstic reservation).

Felsőmezős község a megye déli részén fek-szik, a Bihar-hegység lábánál, Királyhágó és Nucset között a 75-ös főúton, Nagyváradtól 89 km-re.

A község falvai: Felsőmezős (1600 Alsokimpány, Felsökimpany), Fonóháza (1600 Fonacz), Herzafalva (1588 Herchiesth), Kisszegyesd (1503 presbyter valachalis de Segesfalva), Felsőfeketevölgy (1600 Walle Nigra).Lakosok száma: 2658

Történelmi örökség: Szent Demeter ortodox fatemplom (1724) – Fonóháza.Látnivalók: szegyesdi patak völgye (karsztikus barlangrezervátum).

Comuna Câmpani este aşezată în sudul judeţului, la poalele Munţilor Bihor, între oraşele Ştei şi Nucet, pe DN 75, la 89 km distanţă de Oradea.

Localităţi componente: Câmpani (1600 Alsokimpány, Felsökimpany), Fânaţe (1600 Fonacz), Hârseşti (1588 Herchiesth), Sighiştel (1503 presbyter val-achalis de Segesfalva), Valea de Sus (1600 Walle Nigra).Nr. de locuitori: 2658

Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Dimitrie” (1724) – Fânaţe.Elemente peisagistice: Valea Sighiştelului (rezervaţie speo-carstică) - 412,60 ha

Câmpani - gard de nuiele / Hedge / 1. Felsőmezősi sövényValea de Sus - vedere / Landscape / 2. Biharkabai látképCununie religioasă în biserica ortodoxă 3. Sighiştel (1943-1957) / Wedding at the orthodox church / Esküvő a kisszegyesdi ortodox templombanClopot / Bell / Harang4. Fânaţe - Moara cu “Dube” (1877) mutată 5. în anul 1966 la Complexul Muzeal Naţional ASTRA din Sibiu / Mill with “Dube” (1877) moved to ASTRA National Museum Complex from Sibiu in 1966 / Fonóházi vízimalom (1877), 1966-ban a szebeni ASTRA Országos Múzeumba költöztettékValea Sighiştelului / The Sighiştel 6. Valley / Kisszegyesd völgyeFânaţe - biserica ortodoxă de lemn 7. (1724) / The orthodox wooden church / A fonóházi ortodox fatemplomFânaţe - sculputură din lemn / Wooden 8. sculpture / Fonóházi fafaragás

1 2

3

4

6

5

7

8

www.primariacomuneicimpani.ro

Cefa Cséffa

Első okleveles említés1302 villicus de Chepha

Documentary testimony 1302 villicus de Chepha

Atestare documentară 1302 villicus de Chepha

Cefa lies in the south-western part of the county towards Arad, 30 km from Oradea. It could be reached from the E 671 (DN 79) road.

Villages around: Cefa (1302 villicus de Chepha), Ateaş (1283 possesiones Athas), Inand (1369 Inand)No. of inhabitans: 6325

Historical monuments: The “Sf. Arhangheli” Or-thodox church (1852) – Inand.

Events: in September people organize the days of the village, at Christmas there is a song competition, on the last Sunday of August there is the meeting of those who emigrated from Inand. There is also an annual custom opening with Geszt place from Hungary.

Cséffa község az ország nyugati felén talál-ható, Magyarországgal határos település Bi-har megye délnyugati részén. Nagyváradtól 30 km-re fekszik, a Nagyváradot Araddal összekötő 79-es főút mentén.

A község falvai: Cséffa (1302 villicus de Chephal), Atyás (1283 possesiones Athas), Inánd (1369 Inand),Lakosok száma: 6325

Történelmi örökség: Arkangyalok ortodox temp-lom (1852) – Inánd.Látnivalók: a radványi erdő madárállománya (ál-lattani rezervátum).

Helyi események: Szeptemberben rendezik a falunapokat, karácsonykor dalversenyt, au-gusztus utolsó vasárnapján az Inándon szület-tek találkozóját, és ugyancsak évente egyszer közösen nyitják meg a határt a magyarországi Geszt helységgel.

Comuna Cefa este situată în partea de vest a ţării, la graniţa cu Ungaria, în sud-vestul judeţului Bihor, la circa 30 km de Oradea, pe DN 79 ce leagă Oradea de Arad, prin Inand.

Localităţi componente: Cefa (1302 villicus de Chepha), Ateaş (1283 possesiones Athas), Inand (1369 Inand).Nr. de locuitori: 6325

Monument istoric: biserica ortodoxă „Sf. Arhang-heli” (1852) – Inand.Elemente peisagistice: colonia de păsări din pădurea Rădvani (rezervaţie zoologică).

Evenimente locale: în septembrie se organizează zilele comunei, de Crăciun spectacol de colinde, iar în ultima duminică a lui august întâlnirea fiilor satului Inand. Anual deschidere de frontieră cu localitatea Geszt (Ungaria).

Lacurile din Parcul Natural Cefa / The 1. lakes from Cefa/ A cséffai tavakCefa - Muzeul Parohial / Presbitery 2. Museum / A cséffai parókia múzeumaPescuit la Cefa / Fishing / Horgászat3. Inand - biserica ortodoxă (1826) / The ortho-4. dox church / Az inándi ortodox templomCefa - biserica romano-catolică / The Ro-5. man-Catholic church / A cséffai római ka-tolikus templomCefa - biserica ortodoxă (1883) / The Ortho-6. dox church / A cséffai ortodox templomAteaş - biserica ortodoxă (1913) - detaliu / 7. The Orthodox church - detail / Az atyási or-todox templom - részletColonia de păsări din Pădurea Rădvani/ 8. Heron population in Rădvani forest / Gémtelep a radványi erdőben

9. Parcul Natural Cefa / Cefa Natural Park / Cséffai Természeti Park

1

2 3

4 5 6 7

96

www.primariacefa.bihor.rowww.parccefa.ro

8

9

Ceica Magyarcséke

Első okleveles említés1389 Cheke

Documentary testimony 1389 Cheke

Atestare documentară 1389 Cheke

Ceica is located south-east of Tăşadului Hills, 33 km from Oradea on the road to Beiuş (DN 76 – E 79).

Villages around: Ceica (1389 Cheke), Bucium (1508 Bwchon), Ceişoara (1508 Choksara), Corbeşti (1828, 1851 Korbest), Cotiglet (1492 Koghlygeth), Duşeşti (1508 Dwsafalwa), Inceşti (1828 Jántsesd).No. of inhabitans: 4105

Historical and architectural monuments: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1734) – Ceişoara; the “Sf. Arhangheli” Or-thodox wooden church (XVIII) – Cotiglet; the “Pogorârea Sf. Duh” Orthodox wooden church (XIX) – Duşeşti.

Etnography and heritage: Christmas carols and wishes, superior adduction watermill – Ceişoara.

Magyarcséke község a Tasád völgyétől délkeletre húzódik, a megyeszékhelytől 33 km távolságra Belényes irányába (DN 76 – E 79).

A község falvai: Magyarcséke (1389 Cheke), Tőkefalva/Bucsum (1508 Bwchon), Cseszvára (1508 Choksara), Hollószeg (1828, 1851 Korbest), Kótliget (1492 Koghlygeth), Dusafalva (1508 Dwsa-falwa), Jancsófalva (1828 Jántsesd).Lakosok száma: 4105

Történelmi és építészeti örökség: Arkangya-lok ortodox fatemplom (1734) Cseszvárán és Kótligeten (XVIII. század); a dusafalvai ortodox fatemplom (XIX. század).

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: kolindálás (barangolás), felsőmeghajtású vízi-malom Cseszvárán.

Comuna Ceica se situează la sud-est de Dealurile Tăşadului, la aproximatix 33 km. de Oradea pe drumul spre Beiuş (DN 76 – E 79).

Localităţi componente: Ceica (1389 Cheke), Bucium (1508 Bwchon), Ceişoara (1508 Chok-sara), Corbeşti (1828, 1851 Korbest), Cotiglet (1492 Koghlygeth), Duşeşti (1508 Dwsafalwa), Inceşti (1828 Jántsesd).Nr. de locuitori: 4105

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1734) – Ceişoara; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhan-gheli” (sec. XVIII) – Cotiglet; biserica ortodoxă de lemn „Pogorârea Sf. Duh” (sec. XIX) – Duşeşti.

Manifestări etnografice tradiţionale: obicei de colindat cu turcă, moară de apă cu aducţiune superioară – Ceişoara.

Corbeşti – Peisaj / Lanscape / Hollószegi 1. látképDuşeşti – Biserica ortodoxă de lemn (sec. 2. XIX) / The orthodox wooden church / A dusafalvi ortodox fatemplomCeişoara – Biserica ortodoxă de lemn 3. (1734) / The orthodox wooden church / A cseszvári ortodox fatemplomCeica – vechiul han / Old hostelry / Ma-4. gyarcsékei régi csárdaCorbeşti – Biserica de lemn (secolul al 5. XVII-lea, cu picturi din secolul al XVIII-lea), mutată la mănăstirea Sfânta Cruce din Oradea / The orthodox wooden church, moved to Oradea, at Holy Cross Orthodox Monastery / A hollószegi fatemplom a-mely át lett költöztetve a nagyváradi Szent Kereszt ortodox kolostorhozCotiglet – Biserica ortodoxă de lemn (sec. 6. XVIII) / The orthodox wooden church / A cseszvári ortodox fatemplomLocalnică din Corbeşti / Woman from 7. Corbeşti / Hollószegi parasztasszony

1

2 3

4 5

6

7

97

Első okleveles említés1208 villa Satar

Documentary testimony 1208 villa Satar

Atestare documentară 1208 villa Satar

Cetariu lies in the north – eastern part of the county, 15 km from Oradea.

Villages around: Cetariu (1208 villa Satar), Şişterea (1291-1294 villa Suhtur, Sehtu), Şuşturogi (1372 Surdula), Tăutelec (1272 Totthelek, villa Thouthelek).No. of inhabitans: 3892

Historical and architectural monuments: the “Sf. Maria” Roman-Catholic church (1804-1809), the catholic parish house (1743) and the reformed church (XVII-XVIII) – Cetariu; the re-formed church (XV) – Şişterea.

Local Events: in August people organise the days of the village, called “Hegyközi Napok”. There are also grape harvest festivals, carni-vals and sport competitions.

Hegyközcsatár község északkeletre, a megye-székhelytől 15 km-re fekszik.

A község falvai: Hegyközcsatár (1208 villa Satar), Siter (1291-1294 villa Suhtur, Sehtu), Sítervölgy (1372 Surdula), Hegyköztóttelek (1272 Totthelek, villa Thouthelek).Lakosok száma: 3892

Történelmi és építészeti örökség: Szűzanya római katolikus templom (1804-1809), római ka-tolikus plébánia (1743) és a a református temp-lom (XVII-XVIII.század) - Hegyközcsatár; a siteri Árpád-kori (református) templom (15. század) és a régi ház (13. század).

Helyi események: augusztusban a falunapok, szüreti bál, farsangolás és sportversenyek.

Comuna Cetariu se află la nord–est de Oradea, la 15 km.

Localităţi componente: Cetariu (1208 villa Satar), Şişterea (1291-1294 villa Suhtur, Sehtu), Şuşturogi (1372 Surdula), Tăutelec (1272 Totthelek, villa Thouthelek).Nr. de locuitori: 3892

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica romano-catolică „Sf. Maria” (1804-1809), casa parohială a Parohiei Romano-Catolice (1743) şi biserica reformată (sec. XVII-XVIII) – Cetariu; biserica reformată (sec. XV) – Şişterea.

Evenimente locale: Zilele Comunei organizate în luna august, Balul Strugurilor, Carnavalul şi întreceri sportive între localităţi.

Cetariu - lac / Lake / Hegyközcsatári ha-1. lastóCetariu – biserica reformată (sec. XVII-XVIII 2. / The reformed church / A hegyközcsatári református templomCetariu – biserica romano-catolică Sfânta 3. Maria (1804-1809) / The Roman Catholic church / A hegyközcsatári római katolikus templomCetariu - primăria / Local hall / A hegy-4. közcsatári Polgármesteri HivatalŞişterea – biserica reformată (sec. XV / The 5. reformed church / A siteri református templomLacul Popii / Lake / A siteri halastó6. Şuşturogi – biserica ortodoxă (1936) / Or-7. thodox church / Sitervölgyi ortodox temp-lom

CetariuHegyközcsatár

1

2 4

3

6

98

www.cetariu.ro

5

7

Comuna Cetariu se află la nord–est

Első okleveles említés1220 villa Kerequi

Documentary testimony 1220 villa Kerequi

Atestare documentară 1220 villa Kerequi

Cherechiu lies in the north – western part of the county, 47 km from Oradea. It can be reached on the E 671 road.

Villages around: Cherechiu (1220 villa Kerequi), Cheşereu (1215 villa Quesereu), Târguşor (1203 Forum Reginae).No. of inhabitans: 2484

Interesting places: the bell of the reformed church (510kg) from Târguşor has the ni-cest sound in the region. The Fráter Mansion was built in 1600. The Reformed Church of Cheşereu was built in 1784 and its bell was moulded in 1645.

Kiskereki község 47 km-re fekszik Nagyvárad-tól északnyugatra, az Érmelléken. A település az E 671-es főúton közelíthető meg.

A község falvai: Kiskereki (1220 villa Kerequi), Érkeserű (1215 villa Quesereu), Asszonyvására (1203 Forum Reginae).Lakosok száma: 2484

Turisztikai látványosságok: az asszonyvásári református templom harangja, amelynek súlya 510 kg, és az 1600-ban épült Fráter-kúria. A kiskereki református templom 1784-ben épült, harangját 1645-ben öntötték.

Comuna Cherechiu este aşezată la 47 km. de Oradea pe direcţia nord–vest, în Câmpia Ieru-lui, putând fi accesată de pe drumul E 671.

Localităţi componente: Cherechiu (1220 villa Kerequi), Cheşereu (1215 villa Quesereu), Târguşor (1203 Forum Reginae).Nr. de locuitori: 2484

Obiective de interes turistic: clopotul de 510 kg. al bisericii reformate din Târguşor; conacul Fráter din aceeaşi localitate a fost construit în jurul ani-lor 1600; biserica reformată din Cheşereu a fost construită în anul 1784, clopotul acesteia a fost turnat în 1645.

CherechiuKiskereki

Cherechiu - vedere aeriană cu biserica 1. reformată (1802) / Aerial view with teh Reformed church / Kiskereki református templom madártávlatbólTârguşor – casă ţărănească / Small old 2. house / Asszonyvásári nádfedeles házCopii din Cherechiu / Kids from 3. Cherechiu / Kiskereki gyerekekBiserica romano-catolică Cheşereu 4. (1831) / The Roman Catholic church from Chesereu / Érkeseri római katolikus templomBiserica reformată Târguşor (1790) / 5. The Reformed church from Târguşor / Asszonyvásári református templomBiserica reformată Cheşereu (XV) / The 6. Reformed church from Chesereu / Érke-serüi református templomCherechiu – casă ţărănească / Old 7. peasant house / Kiskereki parasztház

1

2 3

4 5

99

www.cherechiu.ro www.kiskereki.ro

6 7

Első okleveles említés1213 villa Lazdi

Documentary testimony 1213 villa Lazdi

Atestare documentară 1213 villa Lazdi

Chişlaz lies in the Barcăului Depression, being crossed by the Barcău river, north-east from Oradea, 60 km away from the city along the 191 county road.

Villages around: Chişlaz (1213 villa Lazdi), Chiraleu (1291-1294 villa Kyraly), Hăuceşti (1909 Hăuceşti, Höke), Mişca (1255 Mikche), Pocluşa de Barcău (1213 villa Puklusteluk), Sânlazăr (1291-1294 villa Lazar), Sărsig (1490 Sarszeg).No. of inhabitans: 3451

Historical and architectural monuments: the reformed church (XIV) and “Sf. Maica lui Isus” Catholic Church (1754) – Mişca.

Etnography and heritage: Hungarian folk dances – Mişca.

Vámosláz község a Berettyó medencében fekszik, Nagyváradtól északkeletre 60 km távolságra, a 191-es megyei úton, a Bere-ttyó folyó szeli át.

A község falvai: Vámosláz (1213 villa Lazdi), Berettyókirályi (1291-1294 villa Kyraly), Hőke (1909 Hăuceşti, Höke), Micske (1255 Mikche), Poklostelek (1213 villa Puklusteluk), Szentlázár (1291-1294 villa Lazar), Sárszeg (1490 Sarszeg).Lakosok száma: 3451

Történelmi és építészeti örökség: református templom (XIV. század) és a Jézus anyja római ka-tolikus templom (1754) Micskén.

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: micskei magyar néptánc.

Comuna Chişlaz este aşezată în Depresiunea Barcăului, fi-ind străbătută de râul Barcău. Se află la 60 km nord–est de Oradea, pe dru-mul judeţean 191.

Localităţi componente: Chişlaz (1213 villa Lazdi), Chiraleu (1291-1294 villa Kyraly), Hăuceşti (1909 Hăuceşti, Höke), Mişca (1255 Mikche), Pocluşa de Barcău (1213 villa Puklusteluk), Sânlazăr (1291-1294 villa Lazar), Sărsig (1490 Sarszeg).Nr. de locuitori: 3451

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (sec. XIV) şi biserica romano-catolică „Sf. Maica lui Isus” (1754) – Mişca.

Manifestări etnografice tradiţionale: dansuri po-pulare tradiţionale maghiare – Mişca.

ChişlazVámosláz

Mişca – casa Jákó (sec. XVIII) 1. / Jako house / A micskei Jákó házMişca - Biserica romano-catolică (1754) 2. / The roman-catholic church / A micskei római katolikus templomMişca – biserica reformată (sec. XIV) 3. / The reformed church / A micskei református templomHăuceşti – clopot din sat 4. / Bell / A hőkei harangSânlazăr - vedere 5. / Landscape / Szentlázári látképChişlaz - Primăria 6. / Local hall / A vámoslázi községházaChişlaz – ştrandul termal 7. / Thermal lido from Chislaz / A vámoslázi termál fürdőChiraleu - casă ţărănească 8. / Old house / Berettyókirályi parasztházMişca – centru creştin 9. / Christian centre / Ifjúsági és Katekétikai Központ Micskén

1

5

2

6

7

4

3

8

9

100

www.cetariu.ro

Ciuhoi/SâniobBerettyócsohaj/Szentjobb

Első okleveles említés1291-1294 villa Chuey

Documentary testimony 1291-1294 villa Chuey

Atestare documentară 1291-1294 villa Chuey

Ciuhoi lies 35 km from Oradea, at the central-north part of the county, on the Oradea - Mar-ghita road. According to the 2008 referendum, the coummune becomes Sâniob from Ciuhoi.

Villages around: Ciuhoi (1291-1294 villa Chuey), Cenaloş (1342 Chalanus), Sâniob (1169 abbas de Sancto Iog), Sfârnaş (1332 sacerdos de villa Fornus).No. of inhabitans: 2292

Local events: Sâniob is an old famous pilgrim-age place, for some important events such as King Stefan I Day. Interesting places: the catholic church from Sâniob, the monastery from 1905, the Lukacs mill from 1800.

Berettyócsohaj község a megye közepén é-szak irányába helyezkedik el, alig 35 km-re Nagyváradtól. A 2008-as népszavazás Szerint, a Szentjobb lett a község községközpont.

A község falvai: Berettyócsohaj (1291-1294 villa Chuey), Biharcsanálos (1342 Chalanus), Szentjobb (1169 abbas de Sancto Iog), Berettyófarnos (1332 sacerdos de villa Fornus).Lakosok száma: 2292

Helyi események: Szentjobbi híres zarándokhely. Szent István király ünnepe, új kenyér ünnepe, falunapok és szeptember 8-án templomi búcsú. Turisztikai látványosságok: a szentjobbi római katolikus templom, az 1905-ben épült zárda és az 1800-as években épült apátsági malom.

Comuna Ciuhoi este situată în partea central-nordică a judeţului, la numai 35 de km de Oradea. Conform referendumului din anul 2008, comuna Ciuhoi devine Sâniob.

Localităţi componente: Ciuhoi (1291-1294 villa Chuey), Cenaloş (1342 Chalanus), Sâniob (1169 abbas de Sancto Iog), Sfârnaş (1332 sacerdos de villa Fornus).Nr. de locuitori: 2292

Evenimente locale: Sâniob este un loc de pelerinaj vestit pentru câteva evenimente importante cum ar fi: sărbătoarea regelui Sfântul Ştefan, Pâinea Nouă, Ziua Comunei şi la 8 septembrie Bâlciul Bisericii. Obiective turistice: biserica romano-catolică Sâniob, mănăstirea din 1905 şi moara abaţiei construită în anii 1800.

Blazonul Abaţiei de la Sâniob / Coat of 1. arms of The Abbey from Sâbtion / A szent-jobbi apátság címereSit arheologic la Sâniob / Archeological 2. site / Ásatások SzentjobbonSâniob – moara abaţiei (1800) / The Lukács 3. mill / A szentjobbi Lukács apátsági malomSâniob – vedere aeriană / Aerial view / 4. Szentjobb madártávlatbólSâniob – Centrul Creştin / Christian centre / 5. Keresztény központ SzentjobbonCenaloş - Casa de copii / Orphanage / 6. A biharcsanálosi gyerekotthonSâniob – biserica romano-catolică (1736) 7. / The catholic church / A szentjobbi római katolikus templomCiuhoi – biserica ortodoxă (1896) / The or-8. thodox church / A berettyócsohaji ortodox templomDegustător de vin / Wine taster / Borkós-9. toló

10. Ziua satului Sâniob / Saniob willage day / A szentjobbi falunap

1

2 3

84

5 9

7

6 10

101

www.ciuhoi.ro

Comuna Ciuhoi este situată în partea central-nordică a judeţului, la numai 35 de km

Első okleveles említés1216 villa Semec

Documentary testimony 1216 villa Semec

Atestare documentară 1216 villa Semec

Ciumeghiu lies in the south-western part of Bihor county, 50 km far from Oradea, bordered at north by the administrative territory of Salonta town, at west by Hungary.

Villages around: Ciumeghiu (1216 villa Semec), Boiu (1232 Nogboy, Kysdedboy), Ghiorac (1214 villa Gyoroc)No. of inhabitans: 4383

Historical and architectural monuments: Miskolczy castle (1779), today medical centre– Ciumeghiu; castle (XIX), today medical sanato-rium “Cighid” – Ghiorac.

Sightseeing: Dendrological Park Cighid – Ghiorac.

Illye község a megye délnyugati részén fekszik, Nagyváradtól 50 km-re, északon Nagyszalon-tával határos, nyugaton pedig Magyarország-gal.

A község falvai: Illye (1216 villa Semec), Mezőbaj (1232 Nogboy, Kysdedboy), Erdőgyarak (1214 villa Gyoroc)Lakosok száma: 4383

Történelmi és építészeti örökség: Miskol-czy kastély (1779), ma orvosi rendelő; XIX. szá-zadi kastély, ma szanatóriumként működik Erdőgyarakon.

Látnivalók: a csegődgyaraki dendrológiai park.

Comuna Ciumeghiu este aşezată în partea de sud–vest a judeţului Bihor, la 50 km de Oradea, fiind învecinată la nord cu teritoriul administrativ al oraşului Salonta, iar la vest cu Ungaria.

Localităţi componente: Ciumeghiu (1216 villa Semec), Boiu (1232 Nogboy, Kysdedboy), Ghiorac (1214 villa Gyoroc)Nr. de locuitori: 4383

Monumente istorice şi de arhitectură: caste-lul Miskolczy (1779), azi dispensar medical – Ciumeghiu; castel (sec. XIX), azi sanatoriul „Cighid” – Ghiorac.

Monument natural: Parcul Dendrologic Cighid – Ghiorac.

Ciumegiu - biserica ortodoxă (1938) / 1. The orthodox church / Az illyei ortodox templomCiumegiu – castelul Miskolczy (1779) / 2. The Miskolczy castle / Az illyei Miskolczy kastélyCastelul Miskolcy (1779) / The Miskolczy 3. castle / Az illyei Miskolczy kastélyCiumegiu – lac / Lake / Illyei tó4. Blazonul familiei Tisza / Crest of Tisza 5. family / A Tisza család címereGhiorac – Sanatoriul Cighid (Castelul 6. Tisza 1884-1898) / Cighid sanatorium / A csegődi szanatórium (Tisza kastély)Ciumeghiu – car vechi / Old chariot / Régi 7. szekérLa plimbare / Walk / Kacsaséta8. Recoltă / Harvest / Termés9.

10. Boiu – biserica reformată / The reformed church / A mezőbaji református templom11. Spre Boiu / On the way to Boiu / Mezőbaj felé

CiumeghiuCsömög

1

2

3

4 5 6

7 10

8

9

11

102

Cociuba Mare Alsókocsoba

Első okleveles említés1445 Kochoba

Documentary testimony 1445 Kochoba

Atestare documentară 1445 Kochoba

Cociuba Mare is located in the central part of the Crişul Negru valley in the Şoimi-Tinca depression, southern part of Bihor county, 50 km far from Oradea.

Villages around: Cociuba Mare (1445 Kochoba), Cărăsău (1371 possessiones walachales Karazou inferior et superior), Cheşa (1374 Kesehaza), Petid (1374 Peteghd).No. of inhabitans: 3234

Historical and architectural monuments: „Fântâniţa” (stone age settlement) and „Cohăreşti” (iron-age settlement) – Cociuba Mare.

Alsókocsoba község a Fekete-Körös folyásának középső részén található, a Sólyom-Tenke medencében, 50 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Alsókocsoba (1445 Kochoba), Karaszó (1371 possessiones walachales Karazou inferior et superior), Kisháza (1374 Kesehaza), Petegd (1374 Peteghd).Lakosok száma: 3234

Történelmi és építészeti örökség: kőkori és vaskori leletek Alsókocsobán.

Comuna Cociuba Mare este aşezată pe valea mijlocie a Crişului Negru în depresiunea Şoimi-Tinca în sudul judeţului Bihor, la apro-ximativ 50 km. sud-est de Oradea.

Localităţi componente: Cociuba Mare (1445 Kochoba), Cărăsău (1371 possessiones walach-ales Karazou inferior et superior), Cheşa (1374 Kesehaza), Petid (1374 Peteghd).Nr. de locuitori: 3234

Monumente istorice şi de arhitectură: „Fântâniţa” (aşezare neolitică) şi „Cohăreşti” (aşezare, epoca fierului) – Cociuba Mare.

Cociuba Mare – casa parohială / Parish 1. house / Az alsókocsobai parókiaCărăsău - biserica ortodoxă (1949) / 2. The ortodox church / A karaszói ortodox templomCheşa – biserica reformată (sec. XX)/ The 3. reformed church / A kisházi református templomCociuba Mare - biserica ortodoxă (1899-4. 1900) / The orthodox church / A alsóko-csobai ortodox templomCheşa – poartă / Front door / Kapu5. Cociuba Mare – meci de fotbal / Football 6. game / Mérkőzés AlsókocsobánPetid – fermă de vaci / Cow farm / Petegdi 7. tehénfarm

1

2 3 5

4

6

7

103

www.primariacociubamare.ro

Copăcel Kiskopács

Első okleveles említés1508 Kopachel

Documentary testimony 1508 Kopachel

Atestare documentară 1508 Kopachel

Copăcel is a pitoresque and hill-surrounded village, 22 km south-east of Oradea.

Villages around: Copăcel (1508 Kopachel), Bucu-roaia (1508 Bokorvanya), Chijic (1236 Kuegeg), Po-iana Tăşad (1954 den of Tăşad), Sărand (1236 villa Zaram), Surduc (1508 Zwrdoc).No. of inhabitans: 2473

Historical and architectural monuments: the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wood-en church (1754) – Bucuroaia; the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1782) – Surduc.

Etnography and heritage: carved gates – Copăcel.

Kiskopács község festői, dimbes-dombos tája a megyeszékhelytől 22 km-re, délkeletre taláható.

A község falvai: Kiskopács (1508 Kopachel), Bokor-vány (1508 Bokorvanya), Kegyek (1236 Kuegeg), Kopácsmező (1954 Tasádfői tanya), Szaránd (1236 villa Zaram), Élesdszurdok (1508 Zwrdoc).Lakosok száma: 2473

Történelmi és építészeti örökség: Szűzanya ortodox fatemplom (1754) Bokorványban és Szurdokon (1782).

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: kiskopácsi faragott kapuk.

Comuna Copăcel este aşezată într-o regiune deluroasă, dar pitorească, la 22 km sud-est de municipiul Oradea.

Localităţi componente: Copăcel (1508 Kopachel), Bucuroaia (1508 Bokorvanya), Chijic (1236 Kuegeg), Poiana Tăşad (1954 cătun al satului Tăşad), Sărand (1236 villa Zaram), Surduc (1508 Zwrdoc).Nr. de locuitori: 2473

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1754) – Bucuroaia; biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1782) – Surduc.

Manifestări etnografice tradiţionale: porţi sculptate – Copăcel.

Poiana Tăşad – peisaj / Landscape / 1. Kopácsmezői látképSurduc – Biserica ortodoxă de lemn 2. (1782) / The orthodox wooden church / Az élesdszurdoki ortodox fatemplomBucuroiaia – Biserica ortodoxă de lemn 3. (1754) / The orthodox wooden church / A bokorványi ortodox fatemplomBivoli din Surduc / Buffalos from Surduc / 4. Élesdszurdoki bivalyokIaz / Water gang / Víztároló5. Copăcel – Biserica ortodoxă (1934) / The 6. orthodox church / Kiskopácsi ortodox templomChijic - Biserica ortodoxă (1905) / The 7. orthodox church / A kegyeki ortodox templom

1

2 5

6

3

7

4

104

www.comunacopacel.go.ro www.primaria-copacel.ro

Criştioru de Jos Biharkristyór

Első okleveles említés1588 Chiscior

Documentary testimony 1588 Chiscior

Atestare documentară 1588 Chiscior

Criştioru de Jos is the southernmost village of the county, along the Oradea-Deva European road, 96 km far from Oradea.

Villages around: Criştioru de Jos (1588 Chiscior), Bâlc (1213 terra Baluc), Criştioru de Sus, Poiana (1587 Felseopöen), Sălişte de Vaşcău (1588 Ze-lesthe).No. of inhabitans: 1641

Etnography and heritage: every first Sunday in July the “La izvorul lui Horea” field-feast, at the border of Poiana with Sălişte de Vaşcău; pottery (enamelled red ceramics) at Criştioru de Jos and Sălişte de Vaşcău.

Biharkristyór község a megye legdélebbi tele-pülése, 96 km-re van Nagyváradtól a Déva felé vezető európai jelzésü úton.

A község falvai: Biharkristyór (1588 Chiscior), Bâlc (1213 terra Baluc), Felsőbiharkristyór, Biharmező (1587 Felseopöen), Vaskohszeleste (1588 Zelesthe). Lakosok száma: 1641

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: Horea forrása mezei ünnepség, amelyet Biharmező, Szelistye és Vaskoh határán rendeznek minden év júliusának első vasár-napján; fazekasműhelyek (zománcozott vörös kerámia).

Comuna Criştioru de Jos este cea mai de sud comună a judeţului, aflându-se pe drumul european E79 ce leagă Oradea de Deva, la 96 km sud-est de Oradea.

Localităţi componente: Criştioru de Jos (1588 Chiscior), Bâlc (1213 terra Baluc), Criştioru de Sus, Poiana (1587 Felseopöen), Sălişte de Vaşcău (1588 Zelesthe) .Nr. de locuitori: 1641

Manifestări etnografice tradiţionale: serba-rea câmpenească „La izvorul lui Horea”, la ho-tarul dintre Poiana şi Sălişte de Vaşcău în prima duminică din iulie; meşteri olari (ceramică roşie smălţuită) la Criştioru de Jos şi Sălişte de Vaşcău.

În drum spre cătunul Bâlc / On the way to 1. Bâlc / A Bâlc felé vezető útonSerbarea câmpenească “La Izvorul lui 2. Horea” / Village festival / Falusi ünnepPoiana - vedere / Lanscape / Biharmezői 3. látképCascada Hotăran / Hotăran waterfall / A 4. Hotăran - vízesésPopasul lui Horea / Horea`s stage / 5. Horea pihenőjeCriştioru de Sus - fostă moară de apă / 6. Former water mill / Felsőbiharkristyóri volt vízimalom

1

4

5

62

3

105

Curăţele Tisztásfalva

Első okleveles említés1692 Czuracel

Documentary testimony 1692 Czuracel

Atestare documentară 1692 Czuracel

Curăţele lies in the south-east of the county, in the Beiuşului depression, neighbouring the city of Beiuş at south-east, 70 km from Oradea.

Villages around: Curăţele (1692 Czuracel, Kurac-sel), Beiuşele (1588 Kys Bellenies), Cresuia (1588 Krezwlye), Nimăieşti (1552 Vajdafalva), Pociovelişte (1600 Poczaveleste).No. of inhabitans: 1641

Etnography and heritage: wood-carvers – Cre-suia; watermill– Curăţele; shoemakers (opin-ci)– Nimăieşti.

Tisztásfalva község Bihar megye délkeleti részén a Belényesi medencében, Belényes város közelében, Váradtól 70 km-re fekszik.

A község falvai: Tisztásfalva (1692 Czuracel, Kurac-sel), Kisbelényes (1588 Kys Bellenies), Kereszély (1588 Krezwlye), Nyimesd (1552 Vajdafalva), Póc-safalva (1600 Poczaveleste).Lakosok száma: 1641

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: fafaragás (főleg mezőgazdaságban használatos szerszámok faragása) Kereszélyen; vízimalom Tisztásfalván és bocskorgyártók Nyimesden.

Comuna Curăţele este situată în partea de sud-est a judeţului Bihor, la 70 km de Oradea, în depresiunea Beiuşului, învecinându-se la sud-est cu municipiul Beiuş.

Localităţi componente: Curăţele (1692 Czuracel, Kuracsel), Beiuşele (1588 Kys Bellenies), Cre-suia (1588 Krezwlye), Nimăieşti (1552 Vajdafalva), Pociovelişte (1600 Poczaveleste).Nr. de locuitori: 1641

Manifestări etnografice tradiţionale: cioplitori în lemn (unelte agricole),singura localitate din ţară unde se mai fac scări de lemn – Cresuia; moară de apă – Curăţele; meşteri opincari – Nimăieşti.

Iconostasul bisericii ortodoxe din 1. Curăţele (1862) / Iconostasis of the orthodox church from Curăţele / A tisz-tásfalvai ortodox templom ikonosztáza.Nimăieşti - biserica ortodoxă / The 2. orthodox church / A nyimesdi ortodox templom.Pociovelişte – casă veche / Old house / 3. Pócsafalvai régi ház.Curăţele - peisaj / Landscape / Tisztás-4. falvi látképCresuia - biserica ortodoxă (1740-1750)/ 5. The orthodox church / A nyimesdi orto-dox templomPociovelişte - biserica ortodoxă / The 6. orthodox church / A pócsafalvi ortodox templom.Beiuşele - biserica ortodoxă (1865) / The 7. orthodox church / A kisbelényesi ortodox templomBeiuşele – tradiţii agrare / Customs / 8. Hagyományos földművelésCresuia - atelier de fabricat scări de 9. lemn / Craft workshop - wooden stair-case / Falétrát gyártó műhely

1 2 3

4

5 6 7

8

106

8

Első okleveles említés1342 Kurthuelus

Documentary testimony 1342 Kurthuelus

Atestare documentară 1342 Kurthuelus

Curtuişeni is the northernmost village of the county situated in the Ierului Field, 7 km from Valea lui Mihai and 70 km from Oradea.

Villages around: Curtuişeni (1342 Kurthuelus), Văşad (1219 villa Voznad).No. of inhabitans: 3791

Historical and architectural monuments: “Dealul Cărămidăriei” (neolithic settle-ment) and “Dealul Capelei” (church ruins and cemetery, XIII-XIV) – Curtuişeni; “La ţigani”. (neolithic settlement) and “Dealul viilor” (iron age settlement) – Văşad.

Érkörtvélyes a megye legészakibb települése, az Érmelléken fekszik 7 km-re Érmihályfalvától és 70 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Érkörtvélyes (1342 Kurthuelus), Érvasad (1219 villa Voznad). Lakosok száma: 3791

Történelmi és építészeti örökség: Téglagyárdomb (kőkori település) és Kápolnadomb (XIII-XIV. századi templomromok és temető); Cigányék (kőkori település) és Szőlődomb (vaskori település) –Vasadon.

Comuna Curtuişeni este cea mai nordică comună a judeţului, în Câmpia Ierului, fiind la 7 km distanţă de oraşul Valea lui Mihai şi la 70 km de Oradea.

Localităţi componente: Curtuişeni (1342 Kurthuelus), Văşad (1219 villa Voznad).Nr. de locuitori: 3791

Monumente istorice şi de arhitectură: „Dealul Cărămidăriei” (aşezare neolitică) şi „Dealul Capelei” (ruină de biserică şi cimitir, sec. XIII-XIV) – Curtuişeni; „La ţigani”. (aşezare neolitică) şi „Dealul viilor” (aşezare, ep. fierului) – Văşad.

CurtuişeniÉrkörtvélyes

Curtuişeni - intrare în sat / Entrance / 1. Érkörtvélyesi látképVăşad - biserica ortodoxă (1709) / The 2. orthodox church / Az érvasadi ortodox templomVăşad - peisaj/ Landscape / Érvasadi 3. látképCurtuişeni - biserica reformată (1840-4. 1848) / The reformed church / Az érkörtvélyesi református templomCurtuişeni - Primăria / Local hall / Az 5. érkörtvélyesi Polgármesteri HivatalCurtuişeni – Casa de Cultură / Culture 6. house / Az érkörtvélyesi kultúrotthon

1

2 3

4 5

6

107

www.curtuiseni.rowww.erkortvelyes.ro

Derna Felsőderna

Első okleveles említés1406 possesio

walachalis Olahdarna

Documentary testimony 1406 possesio

walachalis Olahdarna

Atestare documentară 1406 possesio

walachalis Olahdarna

Derna is situated in north-eastern part of Bihor, among the Dernei Hills, 50 km from Oradea, and 35 km from Marghita.

Villages around: Derna (1406 possesio walachalis Olahdarna), Dernişoara (1406 possesio walachalis Magyardarna), Sacalasău (1406 poss. Walachalis Sasthelek), Sacalasău Nou (Nový Šaštelek in Slo-vak), Tria (1466 Therye).No. of inhabitans: 3020

Historical monument: the “Sf. Nicolae” Ortho-dox wooden church (1721) – Sacalasău.

Felsőderna község a megye északkeleti részén helyezkedik el a dernai dombok között, 50 km-re Nagyváradtól és 35 km-re Margittától.

A község falvai: Felsőderna (1406 possesio walachalis Olahdarna), Alsóderna (1406 possesio walachalis Magyardarna), Sástelek (1406 poss. Walachalis Sasthelek), Újsástelek (Nový Šaštelek szlovákul), Terje (1466 Therye).Lakosok száma: 3020

Történelmi örökség: a sásteleki Szent Miklós ortodox fatemplom (1721).

Comuna Derna este situată în partea de nord-est a judeţului Bihor, pe Dealurile Dernei, la o distanţă de 50 km faţă de Oradea şi la 35 km faţă de Marghita.

Localităţi componente: Derna (1406 possesio walachalis Olahdarna), Dernişoara (1406 possesio walachalis Magyardarna), Sacalasău (1406 poss. Walachalis Sasthelek), Sacalasăul Nou (Nový Šaštelek în Slovacă), Tria (1466 Therye).Nr. de locuitori: 3020

Monument istoric şi de arhitectură: biseri-ca ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1721) – Sacalasău.

Sacalasăul Nou - vedere / Landscape / 1. Újsásteleki látképTria - peisaj / Landscape / Terjei látkép2. Dernişoara – biserica ortodoxă de lemn 3. (1786) / The orthodox wooden church / Az alsódernai ortodox fatemplomDernişoara - casă veche / Old house / 4. Alsódernai régi házSacalasău - vedere / Landscape / 5. Sásteleki látképSacalasăul Nou – biserica romano-6. catolică / The catholic church / Az újsásteleki római katolikus templomDerna – poşta / The post office / A 7. felsődernai postahivatalDernişoara – fântână / Well / Alsódernai 8. kút

1

3 4

2

5

6 7

8

108

Első okleveles említés1278 Gyoziyk

Documentary testimony 1278 Gyoziyk

Atestare documentară 1278 Gyoziyk

Diosig lies in the north-western part of the county, 32 km far from Oradea, twisting two major geo-morfological sites: the lower field in the centre and in the western part, and the hill-shaped formation in the north-eastern part of the village.

Villages around: Diosig (1278 Gyoziyk), Ianca (1291-1294 Joanka, villa Ivance)No. of inhabitans: 9636

Historical and architectural monuments: the “Zíchy” castle (1701) and the reformed church (1609) – Diosig.Etnography and heritage: “Diosig Days” every first weekend in September.

Bihardiószeg község Nagyváradtól 32 km-re fekszik, a megye északnyugati részén. A községet két geomorfológiai alakzat határolja: a középnyugati részen síkság, északkeleten dombvidék, mely kedvező feltételeket biztosí-tott a szőlőtermesztéshez.

A község falvai: Bihardiószeg (1278 Gyoziyk), Jankafalva (1291-1294 Joanka, villa Ivance)Lakosok száma: 9636

Történelmi és építészeti örökség: Zíchy kastély (1701) és a református templom (1609).Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: Diószegi Napok szeptember első hétvégéjén.

Comuna Diosig este situată în partea de nord-vest a judeţului, la 32 km distanţă de Oradea, încadrându-se în două mari formaţii geo-morfologice - cea de câmpie joasă din partea centrală şi de vest şi cea colinară din partea de nord-est a comunei, ceea ce a favorizat dezvoltarea podgoriilor în zonă.

Localităţi componente: Diosig (1278 Gyoziyk), Ianca (1291-1294 Joanka, villa Ivance)Nr. de locuitori: 9636

Monumente istorice şi de arhitectură: castelul „Zíchy” (1701) şi biserica reformată (1609) – Diosig.Manifestări etnografice tradiţionale: manifestarea culturală „Zilele Diosigului” în prima sâmbătă şi duminică din luna septembrie.

Diosig - vedere aeriană / Aerial view / 1. Bihardiószeg madártávlatbólZilele Diosigului / Diosig`s Days / 2. Diószegi NapokDiosig – Primăria / Tawn Hall/ 3. A bihardiószegi polgármesteri hivatalDiosig - biserica reformată (1609) / 4. The reformed church / A bihardiószegi református templomCastelul Zíchy (1701) / The Zíchy castle / 5. A Zíchy-kastélyBiserica romano-catolică Diosig / The 6. Roman Catholic church/ A bihardiószegi római katolikus templomIanca – troiţă din lemn din curtea 7. bisericii reformate / Wooden troita at the reformed church / Faemlékmű a janka-falvi református templom kertjében

DiosigBihardiószeg

1

3

2

6 4 7

5

109

www.diosig.ro

Dobreşti Bihardobrosd

Első okleveles említés1508 Wasnosfalwa

Documentary testimony 1508 Wasnosfalwa

Atestare documentară 1508 Wasnosfalwa

Dobreşti lies 38 km south-east from Oradea.

Villages around: Dobreşti (1508 Wasnosfalwa), Cornişeşti (1588 Korpafalva), Crânceşti (1508 Kranikfalva), Hidişel, Luncasprie (1692 Lunkaspri), Răcaş (1954 den of Luncasprie), Topa de Jos (1326 locus Tuppatheluk, Tupatheleke), Topa de Sus (1508 Felsew Topa).No. of inhabitans: 5680

Historical and architectural monuments: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1725) – Luncasprie, the “Adormirea Maicii Domnului“ Orthodox wooden church (1731 ) – Topa de Jos, watermills – Luncasprie and Topa de Sus. Sightseeing: Gorge in “Galeria de Bauxită”, watercave from Valea Letea, watercave from Valea Videi, caves in Stanul Cerbului, Valea Cadului, Dealul Teiuş, and Sifoanelor cave.

Bihardobrosd község Nagyváradtól 38 km-re fekszik délkeletre.

A község falvai: Bihardobrosd (1508 Wasnos-falwa), Nagykerpesd (1588 Korpafalva), Karáncs-falva (1508 Kranikfalva), Nánhegyes, Lankás (1692 Lunkaspri), Răcaş (1954 Lankási tanya), Alsótopa (1326 locus Tuppatheluk, Tupatheleke), Felsőtopa (1508 Felsew Topa).Lakosok száma: 5680

Történelmi építészeti örökség:Lankás - Arkangyalok ortodox fatemplom (1725) – az alsótopai ortodox fatemplom (1731), vala-mint a felsőtopai vízimalom. Szép tájak: Bauxit szurdok, léte-völgyi vizes barlang, vida-völgyi vizes barlang, a szarvas-völgyi barlangok, Tövis völgye, Zsilipes barlang.

Comuna Dobreşti este situată la 38 km sud-est de Oradea.

Localităţi componente: Dobreşti (1508 Wasnos-falwa), Cornişeşti (1588 Korpafalva), Crânceşti (1508 Kranikfalva), Hidişel, Luncasprie (1692 Lunkaspri), Răcaş (1954 cătun al satului Lunca-sprie), Topa de Jos (1326 locus Tuppatheluk, Tupatheleke), Topa de Sus (1508 Felsew Topa).Nr. de locuitori: 5680

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn Sf. Arhangheli (1725 ) – Lun-casprie, biserica ortodoxă de lemn “Adormirea Maicii Domnului” (1731 ) – Topa de Jos, mori de apă – Luncasprie şi Topa de Sus. Monumente naturale: Avenul din Galeria de Bauxită, Peştera cu Apă din Valea Letea, Peştera cu Apă din Valea Videi, Peşterile din Stanul Cerbu-lui, Peştera din Valea Cadului, Peştera Sifoanelor.

Răcaş – peisaj / Landscape / Zankásta-1. nyai látképLuncasprie – biserica ortodoxă de lemn 2. (1725) / The orthodox wooden church / A lankási ortodox fatemplomOcolul Silvic Dobreşti / Forestry District / 3. A bihardobrosdi kerületi erdőhivatalLacul Vida / The Vida lake / A Vida-tó4. Copii din Luncasprie / Kids / Lankási 5. játszótérTopa de Jos – biserica ortodoxă de lemn 6. (1731) / The orthodox wooden church / Az alsótopai ortodox fatemplomTopa de Sus – biserica ortodoxă de lemn 7. (1796) / The orthodox wooden church / A felsőtopai ortodox fatemplom

1

3

2

4

5

6

7

110

Drăgăneşti Dragánfalva

Első okleveles említés1522 Draganfalwa

Documentary testimony 1522 Draganfalwa

Atestare documentară 1522 Draganfalwa

Drăgăneşti is located south-east of Oradea and Beiuş, on the Oradea-Deva European road between, 71 km far from Oradea.

Villages around: Drăgăneşti (1522 Draganfalwa), Belejeni (1552 Belezen), Grădinari (1422 possesio hungaricalis Negerfalwa), Livada Beiuşului (1956 Râturi), Mizieş (1580 Mezess), Păcăleşti (1895 Pa-kala), Păntăşeşti (1580 Panthosfalwa), Şebiş (1552 Nagyhsebes), Talpe (1580 Talpfalwa), Ţigăneştii de Beiuş (1692 Csigany falua).No. of inhabitans: 2927

Historical and architectural monuments: the “Buna Vestire” Orthodox wooden church (1686) – Belejeni; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1724) – Şebiş; the “Adormirea Maicii Dom-nului” Orthodox wooden church (1731) – Talpe.

Dragánfalva község a megyeszékhelytől és Belényestől délkeletre fekszik, a Déva felé vezető európai út mentén, 71 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Dragánfalva (1522 Dragan-falwa), Belezsény (1552 Belezen), Kisnyégerfalva (1422 possesio hungaricalis Negerfalwa), Livada Beiuşului (1956 Râturi), Mézes (1580 Mezess), Pakala (1895 Pakala), Panatasa (1580 Panthos-falwa), Kőrössebes (1552 Nagyhsebes), Talp (1580 Talpfalwa), Cigányosd (1692 Csigany falua).Lakosok száma: 2927

Történelmi és építészeti örökség: ortodox fatemplom Belényeshegyen (1686); ortodox fatemplom Körössebesen (1724) és Talpán (1731).

Comuna Drăgăneşti este situată la 71 km sud–est de Municipiul Oradea, pe drumul european ce leagă Oradea de Deva.

Localităţi componente: Drăgăneşti (1522 Dra-ganfalwa), Belejeni (1552 Belezen), Grădinari (1422 possesio hungaricalis Negerfalwa), Livada Beiuşului (1956 Râturi), Mizieş (1580 Mezess), Păcăleşti (1895 Pakala), Păntăşeşti (1580 Pan-thosfalwa), Şebiş (1552 Nagyhsebes), Talpe (1580 Talpfalwa), Ţigăneştii de Beiuş (1692 Csigany fa-lua).Nr. de locuitori: 2927

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Buna Vestire” (1686) – Belejeni; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1724) – Şebiş; biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1731) – Talpe.

Şebiş – biserica ortodoxă de lemn(1724)/ 1. The orthodox wooden church / A körössebesi ortodox fatemplomMizieş – vedere aeriană / Aerial view / 2. Mézes madártávlatbólBelejeni – biserica ortodoxă de lemn 3. (1724) / The orthodox wooden church / A belezsényi ortodox fatemplomPăcăleşti – vedere aeriană / Aerial view / 4. Păcăleşti (Pakala) madártávlatbólTalpe – biserica ortodoxă de lemn (1731)/ 5. The orthodox wooden church / A talpi ortodox fatemplomDrăgăneşti - vedere aeriană / Aerial view/ 6. Dragánfalva madártávlatból

1

2

43

5 6

111

www.draganesti.ro

Drăgeşti Drágcséke

Első okleveles említés1508 Dragckeke

Documentary testimony 1508 Dragckeke

Atestare documentară 1508 Dragckeke

Drăgeşti is situated in the hilly region of south-western side of the Pădurea Craiului Moun-tains, on the Oradea-Beiuş DN 76 national road, 26 km from Oradea and 36 km from Beiuş.

Villages around: Drăgeşti (1508 Dragckeke), Dicăneşti (1508 Dekanfalva), Stracoş (1508 Istrakos), Tăşad (1508 Thasadfew), Topeşti (1508 Kysthoppa).No. of inhabitans: 2569

Historical monuments: “Cetăţuia” (fortress and settelment, IV b. c.-I a.c.) – Tăşad, watermill– Stracoş.

Sightseeing: ivy arbre (natural monument) – Drăgeşti.

Drágcséke a Királyhágó dombosabb, délnyugati oldalán, a 76-os műút mentén, a Nagyvárad–Belényes útszakaszon, 26 km-re fekszik a megyeszékhelytől.

A község falvai: Drágcséke (1508 Dragckeke), Dékányos (1508 Dekanfalva), Isztrákos (1508 Istrakos), Tasádfő (1508 Thasadfew), Toposd (1508 Kysthoppa).Lakosok száma: 2569

Történelmi örökség: Fellegvár (i.e. IV.–i.u.I. szá-zadi erődítmény – Tasádfő.

Látnivalók: repkény (természetvédelmi övezet); isztrákosi vízimalom.

Comuna Drăgeşti este situată în regiunea deluroasă de pe versanţii sud-vestici ai Munţilor Pădurea Craiului, pe şoseaua naţională DN 76 Oradea-Beiuş, la 26 km sud-est de Oradea şi la 36 km distanţă de Beiuş.

Localităţi componente: Drăgeşti (1508 Dragckeke), Dicăneşti (1508 Dekanfalva), Stracoş (1508 Istrakos), Tăşad (1508 Thasadfew), Topeşti (1508 Kysthoppa).Nr. de locuitori: 2569

Monumente istorice şi de arhitectură: „Cetă-ţuia” (aşezare fortifi-cată, sec. IV î.e.n.-sec. I e.n.) – Tăşad, moară de apă – Stracoş.

Monument natural: iedera arborescentă (monu-ment al naturii) – Drăgeşti.

Spre Stracoş / To Stracoş / Isztrákos felé1. Drăgeşti - casă veche / Old house / 2. Drágcsékei régi házSimplitate / Simplicity / Jellegzetes 3. kerítésVremuri uitate la biserica din Topeşti / 4. Forgotten times in the church of Topeşti / “Megállt az idő” a toposdi templombanDicăneşti – artă în gheaţă / Ice art / 5. JégszoborCalcarele tortoriene de la Tăşad / 6. Miocene (tortorian) chalc from Tăşad / A tasádfői miocén mészkő Tăşad - steag şi troiţă / The flag and 7. cross / A tasádfői kereszt

1 2

45 3

112

7

6

Első okleveles említés1291 castrum nostrum Fenes

Documentary testimony 1291 castrum nostrum Fenes

Atestare documentară 1291 castrum nostrum Fenes

Finiş lies in the south-west part of Bihor, at a 553 m medium height, at the meet-ing point of Beiuşului Depression with the Codrului Mountains, 67 km far from Oradea.

Villages around: Finiş (1291 castrum nostrum Fenes), Brusturi (1956 den of Finiş), Fiziş (1552 Fyzegh), Ioaniş (1422 Janosfalwa), Şuncuiş (1422 Sonkolos).No. of inhabitans: 3693

Interesting places: monastery and the orthodox wooden church in Huta and troutery.

Historical monument: “Béla Fort” (1244) – Finiş.

Várasfenes község a megye délnyugati részén fekszik, 553 m magasan, a Belényesi medence és a Béli-hegység találkozásánál, 67 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Várasfenes (1291 castrum nos-trum Fenes), Papkútfürdő (1956 Várasfenesi tanya), Füzegy (1552 Fyzegh), Kőrösjánosfalva (1422 Janosfalwa), Belényessonkolyos (1422 Sonkolos).Lakosok száma: 3693

Látnivalók: a hutai kolostor és ortodox fatemplom, pisztrángnevelde.

Történelmi örökség: a fenesi vár, vagy Bélavár(1244).

Comuna Finiş este aşezată în partea de sud- vest a judeţului Bihor la o altitudine medie de 550 m în zona de contact a depresiunii Beiuşului cu Munţii Codrului, la 67 km de Oradea.

Localităţi componente: Finiş (1291 castrum nos-trum Fenes), Brusturi (1956 cătun al satului Finiş), Fiziş (1552 Fyzegh), Ioaniş (1422 Janosfalwa), Şuncuiş (1422 Sonkolos).Nr. de locuitori: 3693

Obiective interesante: mănăstirea şi biserica de lemn de la Huta şi păstrăvăria de la Huta.Monument istoric şi de arhitectură: ”Cetatea Finiş” (1244) – Finiş.

Finiş - vedere aeriană / Aerial view / 1. Várasfenes madártávlatbólFiniş - ruinele cetăţii Finiş (1244) / Ruins 2. of Béla Fort / Várasfenes, az egykori BélaváraFiniş – biserica ortodoxă (1847–1848)/ 3. The orthodox church / A várasfenesi ortodox templomSărbătoare la schitul Huta / Holiday at 4. the Huta abbey / Ünnep a hutai kolos-tornálBrusturi - cruci vechi / Old cross / Régi 5. keresztekBiserica ortodoxă de lemn de la schitul 6. Huta (1927) / The orthodox wooden church at the Huta abbey / Ortodox fatemplom a hutai kolostornálIoaniş - vedere aeriană / Aerial view / 7. Kőrösjánosfalva madártávlatbólLoc de chermeză în valea Finiş / Place 8. for fun in Finis valley / Szabadtéri ünnepeknek kiszabott hely a Fenes völgyben Şuncuiş - vedere aeriană / Aerial view / 9. Belényessonkolyos madártávlatból

FinişVárasfenes

1 2

3

4 5 6

7

9

8

113

www.primariafinis.bihor.ro

Gepiu Gyapjú

Gepiu is at half way between Oradea and Salonta, 20 km south of Oradea.

Villages around: Gepiu (1332 sacerdos de villa Gapyu), Bicaci (1291-1294 Bykach).No. of inhabitans: 1711

Sightseeing: forest and lake in Gepiu.

Gyapjú község félúton Nagyvárad és Nagy-szalonta között fekszik, Nagyváradtól 20 km-re délre.

A község falvai: Gyapjú (1332 sacerdos de villa Gapyu), Mezőbikács (1291-1294 Bykach).Lakosok száma: 1711

Látnivalók: a gyapjúi erdő és gyűjtőtó.

Comuna Gepiu se află la mijlocul distanţei între Oradea şi Salonta, la 20 km sud de Oradea.

Localităţi componente: Gepiu (1332 sacerdos de villa Gapyu), Bicaci (1291-1294 Bykach).Nr. de locuitori: 1711

Elemente peisagistice: pădurea şi lacul de acumulare Gepiu.

Bicaci - peisaj / Landscape/ Mezőbikácsi 1. látképGepiu - biserica ortodoxă (1850) / The 2. ortodox church / A mezőbikácsi ortodox templomBicaci - biserica ortodoxă (1956) / The 3. orthodox church / A gyapjúi ortodox templomBicaci – biserica romano-catolică 4. (1813) / The Roman-Catholic church / A mezőbikácsi római katolikus templomLacul de la Gepiu / The lake from Gepiu / 5. A gyapjúi halastóGepiu Colonie – biserica ortodoxă / 6. The orthodox church / A gyapjúkolóniai ortodox templom8. Păsări de curte / Poultry / Baromfi7.

Első okleveles említés1332 sacerdos de villa Gapyu

Documentary testimony 1332 sacerdos de villa Gapyu

Atestare documentară 1332 sacerdos de villa Gapyu

1

8 6 2

7

5 4

3

114

www.comuna-gepiu.ro

Girişu de Criş Kőrösgyéres

Első okleveles említés1221 Predium Guerus

Documentary testimony 1221 predium Guerus

Atestare documentară 1221 predium Guerus

Girişu de Criş is 15 km south-west of Oradea, in the Crişului Repede Field, on the DJ 797/A road.

Villages around: Girişu de Criş (1221 predium Guerus), Cheresig (1289 Kereseg), Tărian (1341 Teryan), Toboliu (1213 villa Gyan).No. of inhabitans: 3212

Historical monument: fortress-tower (XIII-XIV) – Cheresig.

Local events: on each 21st of May people orga-nise the village day at Tarian. At Girisu de Cris they organise annually the Romanian – Hun-garian Friendship Days in partnership with the Hungarian local administration of Korosszega-pati and Harsand (Hungary).

Körösgyéres község Nagyváradtól 15 km-re fekszik, délnyugati irányba, a 797/A megyei úton, a Sebes-Körös síkságán.

A község falvai: Körösgyéres (1221 predium Guerus), Körösszeg (1289 Kereseg), Köröstarján (1341 Teryan), Vizesgyán (1213 villa Gyan).Lakosok száma: 3212

Történelmi örökség: a körösszegi Csonka Torony (XIII-XIV. század).

Helyi események: Május 21.-én falunapot rendeznek Köröstarjánban. Ugyancsak évente rendezik meg a román-magyar barátság napját, a magyarországi Körösszegapáti és Harsánd te-lepülésekkel közösen.

Comuna Girişu de Criş este aşezată la 15 km de Oradea către sud–vest, în Câmpia Crişului Repede, pe DJ 797/A.

Localităţi componente: Girişu de Criş (1221 pre-dium Guerus), Cheresig (1289 Kereseg), Tărian (1341 Teryan), Toboliu (1213 villa Gyan).Nr. de locuitori: 3212

Monument istoric: donjon de cetate (sec. XIII-XIV) – Cheresig.

Manifestări locale: în 21 mai a fiecărui an se organizează ziua satului la Tărian. Tot anual au loc şi “Zilele Prieteniei Româno – Maghiare” or-ganizate de comună în colaborare cu localităţile Körösszegapáti şi Harsánd din Ungaria.

Girişu de Criş – biserica ortodoxă 1. (Sec. XX) / The orthodox church / A kőrösgyéresi ortodox templomTărian - biserica ortodoxă (Sec. XX) / The 2. orthodox church / A kőrösgyéresi ortodox templomGirişu de Criş - biserica romano–catolică 3. (1792) / The Roman-Catholic church / A körösgyéresi római katolikus templomGirişu de Criş - Primăria / Local Hall / A 4. kőrösgyéresi községházaTărian - biserica romano–catolică (1865) / 5. The Roman Catholic church / A köröstar-jáni római katolikus templom

1 2

3

4

5

115

Hidişelu de Sus Harangmező

Első okleveles említés1214 Harangve Mezew

Documentary testimony 1214 Harangve Mezew

Atestare documentară 1214 Harangve Mezew

Hidişelu de Sus lies in the mid-southern part of Bihor County, on the Oradea-Beiuş DN 76 national road, 17 km far from Oradea.

Villages around: Hidişelu de Sus (1214 Harangve Mezew), Hidişelu de Jos (1435 Alamamezeo), Mierlău (1214 Nyr Mezew), Sân-telec (1435 Zentelek), Şumugiu (1692 Somody, Symeggy, Pusta Somogy).No. of inhabitans: 3324

Historical monument: the “Sf. Arhengheli” Or-thodox wooden church (XVIII) – Hidişelu de Jos.

Harangmező község Bihar megye délközép részén terül el Nagyváradtól 17 km távolságra, és átszeli a 76-os, Belényes felé vezető műút.

A község falvai: Harangmező (1214 Harangve Mezew), Almamező (1435 Alamamezeo), Nyárló (1214 Nyr Mezew), Biharszenttelek (1435 Zen-telek), Váraduzsopa (1692 Somody, Symeggy, Pusta Somogy).Lakosok száma: 3324

Történelmi örökség: Arkangyalok ortodox fa-templom (XVIII. század).

Comuna Hidişelu de Sus se află situată în partea central sudică a judeţului Bihor, traversată de drumul naţional DN 76 Oradea-Beiuş, la 17 km sud-est de Oradea.

Localităţi componente: Hidişelu de Sus (1214 Harangve Mezew), Hidişelu de Jos (1435 Alamamezeo), Mierlău (1214 Nyr Mezew), Sân-telec (1435 Zentelek), Şumugiu (1692 Somody, Symeggy, Pusta Somogy).Nr. de locuitori: 3324

Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Hidişelu de Jos.

Şumugiu - vedere aeriană / Aerial view / 1. Váraduzsopa madártávlatbólHidişelu de Jos - pârtia de schi / The 2. ski slope from Hidişelu de Jos / Az almamezői sípályaHidişelu de Sus - biserica ortodoxă de 3. lemn (1998) / The orthodox wooden church / A harangmezői ortodox fatemp-lomSântelec - peisaj / Landscape / Bihar-4. szentteleki látképHidişelu de Jos - peisaj / Landscape / 5. Almamezői látképHidişelu de Jos - biserica ortodoxă de 6. lemn (1730) / The orthodox wooden church / Az almamezői ortodox fatemp-lomMierlău - strada principală cu biserica 7. ortodoxă (1910) / main street with te Or-thodox church / Nyárlói főutca az ortodox templommal

1

2 3

64

5

7

116

www.primaria-hidiseludesus.ro

Holod Pusztahollód

Első okleveles említés1326 possesio Hydus

Documentary testimony 1326 possesio Hydus

Atestare documentară 1326 possesio Hydus

Holod is located at about 40 km south-east ofOr-adea and it is crossed by Crişul Negru river. It is also a railway-knot.

Villages around: Holod (1326 poss. Hydus), Dumbrava (1828 Mocsár), Dumbrăviţa (1374 Dombrawytza), Foro-sig (1508 Forrozeegh), Hodiş (1326 possesio populosa Hudus), Lupoaia (1508 Farkaspathaka), Valea Mare de Codru (1828 Nagy Patak, Valle Mare), Vintere (1349 terra seu poss. Felwenter, Felventer).No. of inhabitans: 3560

Local events: Every year on the last Sunday of March local authorities organise the Iosif Vulcan Memorial Days, an important figure of Romanian literature and culture. Holod cultural and sports days are also organised annually on the penultimate Saturday and Sunday of the year.

Pusztahollód a megyeszékhelytől délkeletre fek-szik, Nagyváradtól 40 km-re, a Fekete-Körös szeli át. A település vasúti csomópont.

A község falvai: Pusztahollód (1326 poss. Hydus), Tenkemocsár (1828 Mocsár), Kisdombró (1374 Dombrawytza), Forrószeg (1508 Forrozeegh), Káp-talanhódos (1326 possesio populosa Hudus), Far-kaspatak (1508 Farkaspathaka), Alsópatak (1828 Nagy Patak, Valle Mare), Venter (1349 terra seu poss. Felwenter, Felventer).Lakosok száma: 3560

Helyi események: minden év márciusának utolsó vasárnapján Iosif Vulcan hollódi születésű írástudó emlékére szerveznek kulturális eseményeket. Ha-sonlóképpen éves rendszerességgel tartják meg a hollódi kulturális- és sportnapokat, az év utolsóelőtti hétvégéjén.

Comuna Holod este aşezată la aproximativ 40 km sud–est de Oradea, fiind străbătută de Crişul Negru.

Localităţi componente: Holod (1326 poss. Hydus), Dumbrava (1828 Mocsár), Dumbrăviţa (1374 Dombra-wytza), Forosig (1508 Forrozeegh), Hodiş (1326 posse-sio populosa Hudus), Lupoaia (1508 Farkaspathaka), Valea Mare de Codru (1828 Nagy Patak, Valle Mare), Vintere (1349 terra seu poss. Felwenter, Felventer).Nr. de locuitori: 3560

Evenimente locale: anual, în ultima duminică a lunii martie se ţin manifestările culturale în memoria lui Iosif Vulcan, ilustru cărturar, născut la Holod. De asemenea, penultima sâmbătă şi duminică, anual, au loc manifestările cultural-sportive Zilele Holodului.

Holod - statuia lui Iosif Vulcan (1973) / 1. Statue of Iosif Vulcan writer / A puszta-hollódi születésű Iosif Vulcan író szobraDumbrăviţa - biserica ortodoxă (1924)/ 2. The orthodox church / A kisdombrói ortodox templomHolod – Mănăstirea Franciscană / The 3. Franciscan Monastery / A pusztahollódi ferences kolostorHodiş – casă veche / Old house / Kápta-4. lanhodosi régi házDumbrava - biserica ortodoxă (1863) / 5. The orthodox church / A tenkemocsári ortodox templomForosig - vedere / Landscape / 6. Forrószegi látkép Vintere – car vechi / Old chariot / Venteri 7. régi szekérValea Mare de Codru - vedere / Land-8. scape / Alsópataki látkép

1 2

3

4 5

6 7

8

117

www.primariaholod.ro

Husasău de Tinca Biharhosszúaszó

Első okleveles említés1332 sacerdos de villa Hirziezo

Documentary testimony 1332 sacerdos de villa Hirziezo

Atestare documentară 1332 sacerdos de villa Hirziezo

Husasău de Tinca lies in the south-western part of the county, 35 km far from Oradea and 30 km from Salonta.

Villages around: Husasău de Tinca (1332 sacerdos de villa Hirziezo), Fonău (1583 Rwssfalva), Miersig (1337 sacerdos de villa Narzeg), Oşand (1213 villa Vosian), Sititelec (1213 villa Scesul).No. of inhabitans: 2368

Biharhosszúaszó a megye délnyugati részén terül el, 35 km-re Nagyváradtól és 30 km-re Nagyszalontától.

A község falvai: Biharhosszúaszó (1332 sacerdos de villa Hirziezo), Rózsafalva (1583 Rwssfalva), Nyárszeg (1337 sacerdos de villa Narzeg), Vasánd (1213 villa Vosian), Székelytelek (1213 villa Scesul).Lakosok száma: 2368

Comuna Husasău de Tinca este situată în sud-vestul judeţului, la 35 km distanţă de Oradea şi la 30 km de Salonta.

Localităţi componente: Husasău de Tinca (1332 sacerdos de villa Hirziezo), Fonău (1583 Rwssfalva), Miersig (1337 sacerdos de villa Narzeg), Oşand (1213 villa Vosian), Sititelec (1213 villa Scesul). Nr. de locuitori: 2368

Miersig - peisaj / Landscape / Nyárszegi 1. látképHusasău de Tinca - vedere generală / 2. Landscape / Biharhosszúaszói látképLacul de la Miersig / Lake from Miersig / 3. A nyárszegi tóSititelec - vedere / Landscape/ 4. Székelyteleki látképOşand - peisaj / Landscape / Vasándi 5. látképSititelec - biserica ortodoxă / The or-6. thodox church / A székelyteleki ortodox templomFonău - biserica ortodoxă / The orthodox 7. church / A rózsafalvai ortodox templomŞcoala din Husasău de Tinca / 8. School from Husasău de Tinca / A biharhosszúaszói iskolaLacul de pescuit de la Sititelec / Fishing 9. lake / Székelyteleki halastó

1

5

6

72

3 8

4

118

Husasău de Tinca

9

Ineu Köröskisjenő

Első okleveles említés1214 villa Ieneu

Documentary testimony 1214 villa Ieneu

Atestare documentară 1214 villa Ieneu

Ineu lies 15 km east from Oradea and 6 km west from Tileagd, along the riverbanks of Crişul Repede.

Villages around: Ineu (1214 villa Ieneu), Botean (1366 Botthyan), Husasău de Criş (1236 Huzzeuozo).No. of inhabitans: 4070

Historical and architectural monuments: the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1720) and school (1890), Botean.

Köröskisjenő 15 km-re van Nagyváradtól, 6 km-re Telegd községtől, a Sebes-Körös partján. Északról a Nagyváradtól keletre húzódó dombláncok övezik.

A község falvai: Kőröskisjenő (1214 villa Ieneu), Mezőbottyán (1366 Botthyan), Köröskisújfalu (1236 Huzzeuozo).Lakosok száma: 4070

Építészeti hagyaték: Arkangyalok fatemplom (1720) és a bottyáni iskolaépület (1890).

Comuna Ineu este situată la 15 km est de Oradea şi la 6 km vest de comuna Tileagd, pe valea Crişului Repede, fiind aşezată în întregime pe lunca acestui râu şi mărginită la nord de dealurile ce se prelungesc de la Oradea spre est.

Localităţi componente: Ineu (1214 villa Ieneu), Botean (1366 Botthyan), Husasău de Criş (1236 Huzzeuozo).Nr. de locuitori: 4070

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1720) şi şcoala Botean (1890).

Husasău de Criş – cişmea tradiţională / 1. Traditional drip / Köröskisújfalui utcai kútIneu - pădure / Forrest / A köröskisjenői 2. erdőHusasău de Criş - vedere generală / 3. Landscape / Köröskisújfalui látképIneu - biserica ortodoxă (1775-1833) / 4. The orthodox church / A köröskisjenői ortodox templomBotean – biserica ortodoxă de lemn 5. (1720) / The orthodox wooden church / A mezőbottyáni ortodox fatemplomBotean - pictură pe lemn din biserica 6. veche de lemn (1721) înfăţişează moartea sub aspectul unui schelet/ Botean – painting on wood in the old wooden church (1721), it presents death / Mezőbottyán (Botean) – a régi, 1721-ben épült fatemplomban lévő festmény a halált ábrázolja.

1 2

4

3

5

119

6

Lazuri de Beiuş Belényesirtás

Első okleveles említés1588, 1692 Lazur

Documentary testimony 1588, 1692 Lazur

Atestare documentară 1588, 1692 Lazur

Lazuri de Beiuş lies south-east of Oradea and Beiuş, on the Oradea-Deva European road, 80 km far from Oradea.

Villages around: Lazuri de Beiuş (1588, 1692 Lazur ), Băleni (1580 Bolilith), Cusuiuş (1588 Koy-wyenies), Hinchiriş (1588, 1692 Henkeres).No. of inhabitans: 1875

Historical and architectural monuments: the “Înălţarea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1750), Hinchiriş; the “Pogorârea Sf. Duh” Orthodox wooden church (1752), Lazuri de Beiuş, watermill and saw, Lazuri de Beiuş.

Natural monuments: Oşiel cave, Pârâul Ştirbilei cave.

Belényesirtás község a megyeszékhelytől és Belényestől délnyugatra fekszik a Déva felé vezető európai úton, 80 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Belényesirtás (1588, 1692 Lazur ), Balalény (1580 Bolilith), Köszvényes (1588 Koywy-enies), Henkeres (1588, 1692 Henkeres).Lakosok száma: 1875

Történelmi és építészeti örökség: a henkeresi ortodox fatemplom (1750); a köszvényesi ortodox fatemplom (1752), vízimalom és vízifűrész.Természeti örökség: barlangok (Oşiel, Pârâul Ştirbilei)

Comuna Lazuri de Beiuş este situată la sud–est de Municipiul Oradea şi de Beiuş, pe dru-mul european ce leagă Oradea de Deva, la 80 km. de Oradea.

Localităţi componente: Lazuri de Beiuş (1588, 1692 Lazur ), Băleni (1580 Bolilith), Cusuiuş (1588 Koywyenies), Hinchiriş (1588, 1692 Henkeres).Nr. de locuitori: 1875

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Înălţarea Maicii Domnu-lui” (1750), Hinchiriş; biserica ortodoxă de lemn „Pogorârea Sf. Duh” (1752), Lazuri de Beiuş, moară de apă şi joagăr, Lazuri de Beiuş.Monumante ale naturii: peştera din Oşiel, peştera din Pârâul Ştirbilei.

Băleni - păşunea satului / Lease / A 1. balalényi legelőHinchiriş – vedere aeriană / Aerial view / 2. Henkeres madártávlatbólHinchiriş – cruce veche din lemn / Old 3. wooden cross / Henkeres, régi fakeresztCusuiuş – casă veche / Old house / Kösz-4. vényesi régi házHinchiriş – biserica ortodoxă de lemn 5. (1750) / The orthodox wooden church / A henkeresi ortodox fatemplomLazuri de Beiuş – biserica ortodoxă de 6. lemn (1752) / The orthodox wooden church / A belényesirtási ortodox fatemplom

120

1 2

3 4 5

6

120

Lăzăreni Miklóirtás

Első okleveles említés1828 Miklo Lázur

Documentary testimony 1828 Miklo Lázur

Atestare documentară 1828 Miklo Lázur

Lăzăreni lies among the Tăşadului Hills, 30 km south from Oradea, on the 768 county road to Holod.

Villages around: Lăzăreni (1828 Miklo Lázur), Bicăcel (1508 Hozzwbykach), Calea Mare (1552 Magyar Gyepes), Cărăndeni (1493 Karand), Cărănzel (1552,1587 Kyskarand), Gepiş (1338 poss. Chepusteluk), Gruilung, Miheleu (1355 Mehleu).No. of inhabitans: 3039

Sightseeing: limestones from Miheleu

Miklóirtás a tasádmezei dombok között fekszik, 30 km délre Nagyváradtól, a Hollód felé vezető 768-as megyei úton.

A község falvai: Miklóirtás (1828 Miklo Lázur), Pusztabikács (1508 Hozzwbykach), Magyargyepes (1552 Magyar Gyepes), Nagykáránd (1493 Karand), Kiskáránd (1552,1587 Kyskarand), Oláhgyepes (1338 poss. Chepusteluk), Hosszúliget, Méhelő (1355 Mehleu).Lakosok száma: 3039

Látnivalók: a méhelői mészkövek

Comuna Lăzăreni este situată în Dealurile Tăşadului la circa 30 km sud de Oradea, pe drumul judeţean 768 spre Holod.

Localităţi componente: Lăzăreni (1828 Miklo Lá-zur), Bicăcel (1508 Hozzwbykach), Calea Mare (1552 Magyar Gyepes), Cărăndeni (1493 Karand), Cărănzel (1552,1587 Kyskarand), Gepiş (1338 poss. Chepusteluk), Gruilung, Miheleu (1355 Mehleu).Nr. de locuitori: 3039

Monument al naturii: calcarele tortoriene de la Miheleu

Bicăcel – cişmea tradiţională / Tradi-1. tional drip / Pusztabikácsi utcai kútŞcoala din Lăzăreni – School of Lăzăreni/ 2. A miklóirtási iskola Miheleu – iarna pe uliţă / Winter on 3. streets / Méhelő - téli utcaBicăcel – casă veche / Old house / 4. Pusztabikácsi régi ház Bicăcel - păşune / Lease / A puszta-5. bikácsi legelőCărăndeni - biserica ortodoxă (1936) / 6. The orthodox church / A nagykárándi ortodox templomCărănzel – clopot / Bell / A kiskárándi 7. harangCalea Mare - biserica ortodoxă veche 8. (1836) - interior / The old orthodox church - inside / A magyargyepesi régi ortodox templomLăzăreni – Primăria / Local hall / 9. Miklóirtás Polgármesteri Hivatala

10. Miheleu - peisaj de iarnă / Landscape / Méhelői látkép

10

1

2

3

4

9

8

6 7

5

121

Lugaşu de Jos Alsólugas

Első okleveles említés1291-1294 villa Lugas

Documentary testimony 1291-1294 villa Lugas

Atestare documentară 1291-1294 villa Lugas

Lugaşu de Jos is situated in the centre of Bi-hor, along E60, 34 km east of Oradea. The largest part of the village lies in the Vad Borod Depression.

Villages around: Lugaşu de Jos (1291-1294 villa Lugas), Lugaşu de Sus (1291-1294 villa Lugas), Urvind (1282 Vluend).No. of inhabitans: 3314

Historical and architecture monuments: the “Naşterea Maicii Domnului” Orthodox church (XVII) – Lugaşu de Jos; the “Buna Vestire” Orthodox wooden church (1720) – Lugaşu de Sus.

Alsólugas község Bihar megye központi részén fekszik az E60-as műút mentén, kb. 34 km-re keletre Nagyváradtól. A község legnagyobb része a Rév – Báród medencében fekszik, a község központja pedig a Réz-hegység lábánál.

A község falvai: Alsólugos (1291-1294 villa Lugas), Felsőlugos (1291-1294 villa Lugas), Örvénd (1282 Vluend).Lakosok száma: 3314

Történelmi és építészeti örökség:Szűzanya ortodox templom (17. század) – Alsó-lugasi és felsőlugasi ortodox fatemplom (1720).

Comuna Lugaşu de Jos este situată în partea centrală a judeţului Bihor pe drumul european E60, la circa 34 km est de municipiul Oradea. Cea mai mare parte din suprafaţa comunei se întinde în depresi-unea Vad – Borod, pe malul drept al Crişului Repede, care formează aici un important lac de acumulare; satul Lugaşu de Sus se află în zona premontană a munţilor Plopiş.

Localităţi componente: Lugaşu de Jos (1291-1294 villa Lugas), Lugaşu de Sus (1291-1294 villa Lugas), Urvind (1282 Vluend).Nr. de locuitori: 3314

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă „Naşterea Maicii Domnului” (sec. XVII) – Lugaşu de Jos; biserica ortodoxă de lemn „Buna Vestire” (1720) – Lugaşu de Sus.

Lugaşu de Jos – vedere / Landscape / 1. Alsólugasi látképUrvind – biserica reformată (1918) / The 2. reformed church / Az örvéndi református templomLugaşu de Sus – biserica ortodoxă de 3. lemn (1720)/ The orthodox wooden church / A felsőlugasi ortodox fatemp-lomCrişul Repede / Crişul Repede river / A 4. Sebes-Körös AlsólugasnálLugaşu de Jos - biserica ortodoxă (1650) 5. / The orthodox church / Az alsólugasi ortodox templomLugaşu de Sus – vedere / Landscape / 6. Alsólugasi látképUrvind - car vechi / Old chariot from 7. Urvind / Örvéndi régi szekérDrumul european E60 la Urvind / The 8. European road (E60) in Urvind / Az E60-as európai út ÖrvéndenLugaşu de Jos - pensiune (fost castel al 9. contelui Zíchy- 1840) / Pension (ex Zíchy mansion) / Az alsólugasi panzió (volt Zíchy-kúria)

1 2

3 4

5 6 7

9

8

122

Lunca Biharlonka

Első okleveles említés1588 Lonka

Documentary testimony 1588 Lonka

Atestare documentară 1588 Lonka

Lunca is in the south-western part of Bihor, being part of the Codru – Moma Mountains. It is situated at the meeting-line of the Codru–Moma Mountains with the Bihorului Moun-tains – a hill-bridge between the Crişul Alb and Crişul Negru rivers.

Villages around: Lunca (1588 Lonka), Briheni (1588 Brehen), Hotărel (1527-1528 Hathar), Sârbeşti (1692 Szurbesty), Seghişte (1503 presby-ter valachalis de Segesfalva), Şuştiu (1588 Közeb-susdh), Urseşti (1580).No. of inhabitans: 3140

Etnography and heritage: Easter egg-painting, „Lioara”, (springtime custom on the second day of Easter, out in the Churchyard, in order to pray for the dead); traditional fabrics – Lunca; watermills– Lunca and Şuştiu.

Biharlonka a megye délnyugati részén fekszik, a Béli hegységben, a Béli és Bi-hari hegyláncok határán. Ennek a földrajzi alakulatnak különleges szépségét a Fehér- Körös és Fekete-Körös közötti dombok adják.

A község falvai: Biharlonka (1588 Lonka), Ber-hény (1588 Brehen), Határ (1527-1528 Hathar), Szerbesd (1692 Szurbesty), Szegyesd (1503 pres-byter valachalis de Segesfalva), Susd (1588 Közeb-susdh), Urseşti (1580).Lakosok száma: 3140

Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: húsvéti hímestojás-festés, Lioara - tavaszi népszokás, amikor Húsvét másodnapján a falu temetőjébe látogatnak a megemlékezést és örök életet hirdető lakosok; vízimalmok Lonkán és Süsdön.

Comuna Lunca se află în sud–vestul judeţului Bihor, la 84 km de Oradea, încadrându-se în ţinutul Munţilor Codru–Moma, este situată pe limita dintre cele două unităţi de relief – Munţii Codru–Moma şi Munţii Bihorului – ca o punte formată dintr-o zonă de dealuri la cumpăna dintre Crişul Alb şi Crişul Negru.

Localităţi componente: Lunca (1588 Lonka), Bri-heni (1588 Brehen), Hotărel (1527-1528 Hathar), Sârbeşti (1692 Szurbesty), Seghişte (1503 presby-ter valachalis de Segesfalva), Şuştiu (1588 Közeb-susdh), Urseşti (1580).Nr. de locuitori: 3140

Manifestări etnografice şi tradiţionale: încondeiat de ouă de paşte, „Lioara”, obicei de primăvară practicat a doua zi de Paşte în cimitirul satului Lunca odată cu pomenile şi dezlegarea la morţi; textile tradiţionale – Lunca; mori de apă – Lunca şi Şuştiu.

Urseşti – casă veche / Old house / 1. Ursesti-i régi házBriheni - groapă de cartofi / Potatoes 2. hole / Berhényi burgonyagödörUrseşti - biserica ortodoxă (Sec. XIX)/ The 3. orthodox church / Az ursesti-i ortodox templomLunca - biserica ortodoxă (1908) / The 4. orthodox church / A biharlonkai ortodox templomCuptor de var / White heat kiln / 5. MészégetőPăşune Briheni / Lease / A berhényi 6. legelőSârbeşti – casă veche - interior / Old 7. house - inside / Szerbesdi régi házŞuştiu - biserica ortodoxă (Sec XIX)/ 8. The orthodox church / A susdi ortodox templomSeghişte - vedere generală / Landscape / 9. Szegyesdi látkép

1

2 6

3

4 7 8

5 9

123

www.primaria-lunca.ro

Mădăras Madarász

Első okleveles említés1291-1294 Madaraz

Documentary testimony 1291-1294 Madaraz

Atestare documentară 1291-1294 Madaraz

Mădăras lies along the E 671 Oradea-Arad road, 30 km south of Oradea and 9 km from Salonta.

Villages around: Mădăras (1291-1294 Madaraz), Homorog (1202-1203 Homorb), Ianoşda (1203 forun Janosd), Mărţihaz (1291 villa filiorum Marcelli).No. of inhabitans: 3021

Historical monument: the “Mother of God Fall-ing Asleep” Orthodox church at Homorog is an architectural monument (1836-1837).

Madarász község 30 km-re délre fekszik Nagyváradtól, a Körösök síkságán, 9 km-re Nagyszalontától.

A község falvai: Madarász (1291-1294 Madaraz), Oláhhomorog (1202-1203 Homorb), Jánosda (1203 forun Janosd), Marciháza (1291 villa filio-rum Marcelli)Lakosok száma: 3021

Történelmi örökség: az oláhhomorogi ortodox templom (1836-1837).

Comuna Mădăras se află la 30 km. sud de Oradea, în Câmpia Crişurilor, la 9 km de Salonta.

Localităţi componente: Mădăras (1291-1294 Ma-daraz), Homorog (1202-1203 Homorb), Ianoşda (1203 forun Janosd), Mărţihaz (1291 villa filiorum Marcelli).Nr. de locuitori: 3021

Monument istoric: biserica ortodoxă „Adormirea Maicii Domnului” (1836-1837) – Homorog.

Mădăras - motel / Motel / Madarászi 1. motelMărţihaz - biserica ortodoxă / The 2. orthodox church / A marciházai ortodox templomHomorog - biserica ortodoxă (1836) / 3. The orthodox church / Az oláhhomorogi ortodox templomIanoşda - vedere / Lanscape / Jánosdai 4. látképMădăras - ştrand / Lido / A madarászi 5. fürdőHomorog - vedere / Lanscape / Oláh-6. homorogi látképIanoşda - gard de nuiele / Hedge / János-7. dai sövényMădăras - complex agrement/ leisure 8. complex / Madarászi üdülőközpontIanoşda - fântănă / Draw well / Jánosdai 9. gémeskút

1 2

3 4

5

9

6

8

7

124

http://primaria-madaras.ro

Măgeşti Szászfalva

Első okleveles említés1508 Zazhaza

Documentary testimony 1508 Zazhaza

Atestare documentară 1508 Zazhaza

Măgeşti is located in the Vad – Borod Depres-sion, 46 km east from Oradea.

Villages around: Măgeşti (1508 Zazhaza), Butani (1552 Rekasdh), Cacuciu Nou (1482, 1552 Olah Kakwch), Dobricioneşti (1360 Dobrocsonhaza), Gălăşeni (1552 Galoshaza), Josani (den Căbeşti 1956), Ortiteag (1335 Urguteg)No. of inhabitans: 2878

Historical and architectural monuments: the reformed church (XIII) – Cacuciu Nou; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Josani.Sightseeing: Gălăşeni cave (2 km long speo-carstic reservation), Moara Jurjii cave or Izbucul Jurjii cave – in the Galasenilor Valey, Măgeşti. Etnography and heritage: ancient religious books – Josani.

Szászfalva a Rév – Báród medencében fekszik, Nagyváradtól 46 km-re keletre.

A község falvai: Szászfalva (1508 Zazhaza), Rikosd (1552 Rekasdh), Magyarkakucs (1482, 1552 Olah Kakwch), Doborcsány (1360 Dobrocsonhaza), Gálosháza (1552 Galoshaza), Krajnikfalva (1956 Biharkabai tanya), Ürgeteg (1335 Urguteg)Lakosok száma: 2878

Történelmi és építészeti örökség: a magyarkakucsi 13. századi református temp-lom és a krajnikfalvi ortodox fatemplom (13. század)Látnivalók: gelecsényi barlang (2 km. hosszú karsztikus barlangrezervátum), a Gelecsény völgyében található barlangok Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: Krajnikfalván nagy értékű régi imakönyvek találhatók.

Comuna Măgeşti este situată în depresiunea Vad – Borod, la 46 km est de Oradea.

Localităţi componente: Măgeşti (1508 Zazhaza), Butani (1552 Rekasdh), Cacuciu Nou (1482, 1552 Olah Kakwch), Dobricioneşti (1360 Dobrocson-haza), Gălăşeni (1552 Galoshaza), Josani (cătun al satului Căbeşti 1956), Ortiteag (1335 Urguteg)Nr. de locuitori: 2878

Monumente istorice şi de arhitectură: biserică reformată (sec. XIII) – Cacuciu Nou; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Josani.Elemente peisagistice: peştera Gălăşeni (rezervaţie speo-carstică cu o lungime de peste 2 km.), peştera de la Moara Jurjii sau peştera de la Izbucul Jurjii – este situată la obârşia Văii Gălăşenilor.Etnografie şi manifestări tradiţionale: vechi cărţi de cult – Josani.

Măgeşti – casă veche / Old house / 1. Szászfalvi régi házMăgeşti - grădiniţa / Kindergarten / A 2. szászfalvi óvodaJosani – biserica ortodoxă de lemn (sec. 3. XVIII) / The orthodox wooden church / A krajnikfalvai ortodox fatemplomGălăşeni - vedere / Lanscape / Gálosházi 4. látképJosani - vedere / Lanscape / Krajnikfalvi 5. látképDobricioneşti - vedere / Lanscape / 6. Doborcsányi látképCacuciu Nou – biserica reformată 7. (sec. XIII) / The reformed church / A magyarkakucsi református templom

1

2

5

3

6

7

4

125

www.primariamagesti.ro

Nojorid Nagyürögd

Első okleveles említés1229 Villa Irug

Documentary testimony 1229 Villa Irug

Atestare documentară 1229 Villa Irug

Nojorid, as part of the Oradea Metropolitan Area, lies 8 km south from Oradea, on the Oradea-Arad 79 road.

Villages around: Nojorid (1229 villa Irug), Apateu (1219 villa Apati), Chişirid (1273 villa Irgud), Leş (1291-1294 Lesuy), Livada de Bihor (ex den of Nojorid 1954), Păuşa (1291-1294 Posalaka), Şauaieu (1216 villa Sari).No. of inhabitans: 4570

Historical monument: the “Sf. Dumitru” Or-thodox wooden church (1770-1780) , Păuşa.

Nagyürögd község része a nagyváradi metrpolisz övezetnek, a megyeszékhelytől 8 km-re délre fekszik a 79-es műúton.

A község falvai: Nagyürögd (1229 villa Irug), Oláhapáti (1219 villa Apati), Kisürögd (1273 villa Irgud), Váradless (1291-1294 Lesuy), Mácsapuszta (Nagyürögd volt Tanya 1954), Váradpósa (1291-1294 Posalaka), Biharsályi (1216 villa Sari).Lakosok száma: 4570

Történelmi örökség: a váradpósai Szent De-meter ortodox fatemplom (1770-1780).

Comuna Nojorid, componentă a Zonei Met-ropolitane Oradea, se află la 8 km sud de Oradea, pe drumul naţional 79 ce leagă Oradea de Arad.

Localităţi componente: Nojorid (1229 villa Irug), Apateu (1219 villa Apati), Chişirid (1273 villa Irgud), Leş (1291-1294 Lesuy), Livada de Bihor (fost cătun al satului Nojorid 1954), Păuşa (1291-1294 Posalaka), Şauaieu (1216 villa Sari).Nr. de locuitori: 4570

Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Dumitru” (1770-1780) , Păuşa.

Lacul Şauaieu / Lake / A biharsályi tó1. Tradiţie locală în Şauaieu / Local custom/ 2. Biharsályi hagyományNojorid – centru / Centre of Nojorid / 3. Nagyürögdi községi központŞauaieu – peisaj / Landscape / Biharsályi 4. látképChişirid – după vânătoare / After hunting/ 5. Vadászat után a kisürögdi erdőben Livada de Bihor – lacul Alceu / Alceu 6. lake/ A biharsályi tóPăuşa – biserica ortodoxă de lemn (1770-7. 1780) / The orthodox wooden church / A váradpósai ortodox fatemplomObiecte bisericeşti din biserica veche 8. din Apateu/ Church objects / Templomi tárgyak a oláhapáti templombólCămin cultural Leş - mozaic de Aurel Pop 9. / Cultural House / A váradlesi művelődési ház

1

2

4

5

3

6

7

9

8

126

Olcea Olcsa

Első okleveles említés1552 Olchya

Documentary testimony 1552 Olchya

Atestare documentară 1552 Olchya

Olcea is located in the south of Bihor County, 60 km far from Oradea.

Villages around: Olcea (1552 Olchya), Călacea (1312 villa Colosa), Hodişel (1580 Kyshodos), Ucuriş (1344 terra Ukrvs).No. of inhabitans: 2965

The culture house from Ucuriş bears the name of a poet, “Lucreţia Suciu” whose name is linked to the first edition of the “Foaia Literară” revue in Oradea.

Olcsa község a megye déli részén fekszik, 60 km-re Nagyváradtól.

A község falvai: Olcsa (1552 Olchya), Bélkalocsa (1312 villa Colosa), Pusztahodos (1580 Kyshodos), Ökrös (1344 terra Ukrvs).Lakosok száma: 2965

Az ökrösi művelődési ház Lucreţia Suciu költő nevét viseli, akihez a Foaia Literară irodalmi újság 1897–es megjelenése fűződik.

Comuna Olcea este situată în partea de sud a judeţului Bihor, la aproximativ 60 km de Oradea.

Localităţi componente: Olcea (1552 Olchya), Călacea (1312 villa Colosa), Hodişel (1580 Kysho-dos), Ucuriş (1344 terra Ukrvs).Nr. de locuitori: 2965

Căminul cultural din Ucuriş poartă numele poetei “Lucreţia Suciu” pentru a eterniza memoria poetei care a fost din localitatea Ucuriş. De activitatea literară a Lucreţiei Suciu este legată apariţia re-vistei “Foaia Literară” în anul 1897 la Oradea.

Călacea - grădiniţa / Kindergarten / A 1. bélkalocsai óvodaFetiţă din Hodişel / Little girl / Pusztaho-2. dosi kislányOlcea – lac / Lake / Olcsai tó3. Hodişel – gâşte pe uliţi / Landscape / 4. Pusztahodosi látképOlcea - biserica ortodoxă (1947 - 1949)/ 5. The orthodox church / Az olcsai régi ortodox templomCălacea - biserica ortodoxă (1907 - 1909) 6. / The orthodox church / A bélkalocsai régi ortodox templomUcuriş - biserica ortodoxă (1909) / The 7. orthodox church / Az ökrösi régi ortodox templomHodişel - biserica ortodoxă (1989) / The 8. orthodox church / A pusztahodosi régi ortodox templomBine aţi venit! / Wellcome / Isten ho-9. zott! - megyehatár

1 2

43

5 9

6

7

8

127

www.primariaolcea.keysys.ro

Oşorhei Fugyivásárhely

Első okleveles említés1391 Wasarhel

Documentary testimony 1391 Wasarhel

Atestare documentară 1391 Wasarhel

Osorhei, as part of the Oradea Metropolitan Region, lies 8 km east from Oradea, on the E60 road, along the banks of Crişul Repede river.

Villages around: Oşorhei (1391 Wasarhel), Alparea (1272-1290 Alpar), Cheriu (1202-1203 villa Alqueri), Felcheriu (1202-1203 villa Felquery), Fughiu (1236 villa Fudy).No. of inhabitans: 5874

Historical and architectural monuments: the reformed church (XVIII) – Fughiu; the “Adormi-rea Maicii Domnului” Orthodox church (1710) – Oşorhei.

Fugyivásárhely a nagyváradi Metropolisz Övezet része, 8 km-re keletre helyezkedik el a megyeszékhelytől, az E60-as nemzetközi úton, a Sebes-Körös partján.

A község falvai: Fugyivásárhely (1391 Wasarhel), Váradalpár (1272-1290 Alpar), Alkér (1202-1203 villa Alqueri), Felkér (1202-1203 villa Felquery), Fugyi (1236 villa Fudy).Lakosok száma: 5874

Történelmi építészeti örökség: a fugyi re-formátus templom (18. század) és a fu-gyivásárhelyi ortodox templom (1710).

Comuna Oşorhei, componentă a Zonei Metro-politane Oradea este situată în partea de est a municipiului Oradea, la 8 km distanţă, pe şoseaua internaţională E60, fiind aşezată pe terasele râului Crişul Repede.

Localităţi componente: Oşorhei (1391 Wasarhel), Alparea (1272-1290 Alpar), Cheriu (1202-1203 villa Alqueri), Felcheriu (1202-1203 villa Felquery), Fughiu (1236 villa Fudy).Nr. de locuitori: 5874

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (sec. XVIII) – Fughiu; biserica ortodoxă „Adormirea Maicii Domnului” (1710) – Oşorhei.

Păşunea de la Alparea / Lease / A 1. váradalpári legelőOşorhei - biserica ortodoxă veche (1710) 2. şi cea nouă / The old (1710) and the new orthodox churches / A fugyivásárhelyi régi (1710) és új ortodox templomokOşorhei – Centrul Caritas Catolica / Cari-3. tas Catolica Centre / A fugyivásárhelyi Caritas CatolicaCheriu - biserica ortodoxă (1894-1896) / 4. The orthodox church / Az alkéri ortodox templom Panou de întâmpinare Felcheriu / The 5. willage panel of Felcheriu / A felkéri falutáblaCrişul Repede / Crişul Repede river / A 6. Sebes- Körös Fughiu – biserica reformată (sec. XVIII) / 7. The reformed church / A fugyi reformá-tus templomOşorhei - vedere / Landscape / Fu-8. gyivásárhelyi látkép

1

2 3

4 5

6

7

8

128

Paleu Hegyközpályi

Első okleveles említés1291-1294 Fulpaul

Documentary testimony 1291-1294 Fulpaul

Atestare documentară 1291-1294 Fulpaul

Paleu, is one of the newest communes from the county, part of the Oradea Metropolitan Area, and it lies 12 km north from Oradea.

Villages around: Paleu (1291-1294 Fulpaul), Săldăbagiu de Munte (1226 procurator villae Scaldubag), Uileacu de Munte (1291-1294 villa Vylak).No. of inhabitans: 3.400

Hegyközpályi a megye legfiatalabb községei közé tartozik, része a Metropolisz Övezetnek, Nagyváradtól 12 km-re fekszik.

A község falvai: Hegyközpályi (1291-1294 Fulpaul), Hegyközszáldobágy (1226 procurator villae Scaldubag), Hegyközújlak (1291-1294 villa Vylak).Lakosok száma: 3.400

Comuna Paleu, una din cele mai noi comune din judeţ, componentă a Zonei Me-tropolitane Oradea, se află la nord de Oradea la 12 km.

Localităţi componente: Paleu (1291-1294 Fulpaul), Săldăbagiu de Munte (1226 procurator villae Scaldubag), Uileacu de Munte (1291-1294 villa Vylak).Nr. de locuitori: 3.400

Lacul de la Săldăbagiu de Munte 1. cu hanul pescăresc / The lake from Săldăbagiu de Munte with the fishing hostelry / A hegyközszáldobágyi halastó a halászcsárdávalUileacu de Munte - vedere cu biserica 2. romano-catolică (1739) / Landscape with the RomanCatholic church / Hegyközújlaki látkép a római katolikus templommalPaleu - pivniţe de vin şi biserica 3. reformată (1760) / Wine cellars and the Reformed church / Hegyközpályi boros pincék és a református templomSăldăbagiu de Munte - vedere aeriană / 4. Aerial view / Hegyközszáldobágyi látkép

5, 6. Lacul de la Paleu cu restaurante / The lake from Paleu with the restaurants/ A hegyközpályi halastó és éttermei

1

2 3

4 5

129

www.paleu.ro

6

Comuna Paleu, una din cele mai noi comune din judeţ, componentă a Zonei Me-

Pietroasa Vasaskőfalva

Első okleveles említés1587 Petroz

Documentary testimony 1587 Petroz

Atestare documentară 1587 Petroz

Pietroasa lies in the Bihorului Mountains, hosting a part of the most beautiful region of the county – the Apuseni National Park and the famous Bear-Cave from Chişcău. It is 87 km south-east of Oradea and 24 km far of Beiuş.

Villages around: Pietroasa (1587 Petroz), Chişcău (1588 Al-sokoh), Cociuba Mică (1587 Kochioba), Giuleşti (den of Pi-etroasa), Gurani (1587 Gwraryw), Măgura (1690 Magoran), Moţeşti (1956 den of Pietroasa).No. of inhabitans: 3451

Historical and architectural monuments: the “Sf. Gheorghe” Orthodox wooden church (1715) – Cociuba Mică.Sightseeing: Pietrele Boghii, Pietrele Galbenei, Piatra Bulzului (Geological reservation.); caves: Urşilor, Focul Viu, Micula , Borţigului (speocarstic reservations); Cetăţile Ponorului, Săritoarea Bohodei, Platoul Padiş, Bălileasa depression, carstic gorge “Lost world”, Bârsa Whole, Poiana Florilor (mixed reservations). Etnography and heritage: “Horea and Aurel Flutur” Ethnographic Museum, folk dances, unwritten thea-tre – Chişcău; watermills – Gurani and Pietroasa; folk weaving and dances – Pietroasa.

Vasaskőfalva a Bihari hegységben fekszik, határában van a megye legvonzóbb természeti szépsége, a Nyu-gati Érchegység Természeti Parkja, a világhírű Medve-barlanggal. Nagyváradtól 87 km-re délkeletre fekszik, 24 km-re Belényestől.

A község falvai: Vasaskőfalva (1587 Petroz), Kiskoh (1588 Alsokoh), Felsőkocsoba (1587 Kochioba), Zsulest (Vasaskőfalvai tanya), Gurány (1587 Gwraryw), Biharmagu-ra (1690 Magoran), Mocsest (1956 Vasaskőfalvai tanya).Lakosok száma: 3451

Történelmi örökség: a felsőkocsobai ortodox fatemplom (1715). Látnivalók: Boga-kő, Galbina, Bulz-kő (földtani rezervá-tum); Barlangok: Medvebarlang, Eszkimó jégbarlang, Micula, Porcika jégzsomboly, (karsztikus barlangrez-ervátumok); Csodavár, Bohogyó vízesés, “Pádis fennsík”, Bălileasa medence, “Elveszett világ” karsztfennsík, Bársza-katlan, Flóra-rét (vegyes rezervátumok). Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: “Horea és Aurel Flutur” Néprajzi Múzeum, néptánc, népi játékok – Kisjenő; vízimalmok Gurányon és Vasaskőfalván; népi textiliák és táncok.

Comuna Pietroasa este situată în Munţii Bihoru-lui, adăpostind o parte din cea mai frumoasă zonă a judeţului – Parcul Natural Apuseni, cu renumita Peşteră a Urşilor de la Chişcău. Este poziţionată sud–est de Oradea la 87 km şi la 24 km de Beiuş.

Localităţi componente: Pietroasa (1587 Petroz), Chişcău (1588 Alsokoh), Cociuba Mică (1587 Kochioba), Giuleşti (cătun al satului Pietroasa), Gurani (1587 Gwraryw), Măgura (1690 Magoran), Moţeşti (1956 cătun al satului Pietroasa).Nr. de locuitori: 3451

Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheor-ghe” (1715) – Cociuba Mică.Elemente peisagistice : Pietrele Boghii, Pietrele Galbe-nei, Piatra Bulzului (rez. Geo.); peşterile: Urşilor, Focul Viu, Micula , Borţigului (rezervatii speo-carstice); Cetăţile Ponorului, Săritoarea Bohodei, Platoul Padiş, depres. Bălileasa, platoul carstic „Lumea pierdută”, Groapa de la Bârsa, Poiana Florilor (rezervatii mixte). Manifestări etnografice tradiţionale: Muzeul Etnografic “Horea şi Aurel Flutur”, dansuri populare, teatru, nes-cris – Chişcău; mori de apă – Gurani şi Pietroasa; ţesături populare şi dansuri populare – Pietroasa.

Gurani - vedere generală / Landscape / 1. Gurányi látképChişcău - Muzeul Etnografic “Horea şi 2. Aurel Flutur”/ “Horea and Aurel Flutur” Ethnographic Museum / A kiskohi “Ho-rea és Aurel Flutur” Néprajzi MúzeumChişcău - Muzeul Etnografic “Horea şi 3. Aurel Flutur”/ “Horea and Aurel Flutur” Ethnographic Museum / A kiskohi “Ho-rea és Aurel Flutur” Néprajzi MúzeumCociuba Mică – biserica ortodoxă de 4. lemn (1715) / The orthodox wooden church / A felsőkocsobai ortodox fatemplomChişcău - Peştera Urşilor / Bears` Cave / 5. A kiskohi Medve barlang Crişul Pietros / Crişul Pietros river / 6. Köves Körös Moţeşti- peisaj / Landscape / Motesti 7. látképGurani - biserica veche (Sec. XVIII) / The 8. old church/ A gurányi régi templom

1

2 3

4

5

6

130

7 8

PocolaBiharpoklos

Első okleveles említés1422 Alsomolos

Documentary testimony 1422 Alsomolos

Atestare documentară 1422 Alsomolos

Pocola lies in the Beiuşului Depression along the Roşie Valley, on the 76 Oradea-Deva na-tional road, having many hills with a height varrying between 150 and 300 m. It is 55 km from Oradea and 7 km from Beiuş.

Villages around: Pocola (1422 Alsomolos), Feneriş (1580 Feneres), Petrani (1552 Ponthuskew), Poieţari (den of Feneriş, 1956), Sânmartin de Beiuş (1828 Szent Márton).No. of inhabitans: 1678

Biharpoklos község a belényesi medencében fekszik, 55 km-re Nagyváradtól, 7 km-re Belényestől, a Rossa völgyében a 76-os főút mentén Nagyvárad–Déva útvonalon, dombor-zata 150 és 300 m közötti.

A község falvai: Biharpoklos (1422 Alsomo-los), Fenyéres (1580 Feneres), Pontoskő (1552 Ponthuskew), Poieţari (Fenyéresi tanya, 1956), Belényesszentmárton (1828 Szent Márton).Lakosok száma: 1678

Comuna Pocola se află în sudul judeţului, pe drumul naţional 76 Oradea-Deva, la 55 km de Oradea şi la 7 km de Beiuş. Situată în depre-siunea Beiuşului, într-o zonă cu relief colinar cu altitudini cuprinse între 150-300 m este străbătută de Valea Roşie.

Localităţi componente: Pocola (1422 Alsomo-los), Feneriş (1580 Feneres), Petrani (1552 Pon-thuskew), Poieţari (cătun al satului Feneriş, 1956), Sânmartin de Beiuş (1828 Szent Márton).Nr. de locuitori: 1678

Pocola - Primăria / Local Hall / A bihar-1. poklosi községházaSânmartin de Beiuş – biserica ortodoxă 2. veche / The old orthodox church / Belényesszentmártoni régi ortodox templomPocola – casă veche / Old house / Bihar-3. poklosi régi ház Biserica ortodoxă Pocola (1910) / The 4. orthodox church / A biharpoklosi ortodox templomPocola – casa Moruţ Gheorghe / Moruţ 5. Gheorghe`s house / Moruţ Gheorghe biharpoklosi házaPocola – casa Moruţ Gheorghe - detaliu / 6. Moruţ Gheorghe`s house - detail / Moruţ Gheorghe biharpoklosi házaFeneriş - biserica ortodoxă (1922–1930) 7. / The orthodox church / A fenyéresi ortodox templomPocola – peisaj / Landscape / Biharpoklosi 8. szénaboglyák

1

2 3

74

65

8

131

www.primaria-pocola.ro

Pomezeu Kispapmező

Első okleveles említés1492 Papmezzezye

Documentary testimony 1492 Papmezzezye

Atestare documentară 1492 Papmezzezye

Pomezeu is located along the Vida river, south-east at almost 44 km of Oradea.

Villages around: Pomezeu (1492 Papmezzezye), Câmpani de Pomezeu (1492 Papmezeye), Coşdeni (1508 Kosdanfalva), Hidiş (1580 Alsohydassel), Lacu Sărat (den of Pomezeu 1956), Sitani (1508 Zythaanfalva), Spinuş de Pomezeu (1492 Thyws), Vălani de Pomezeu (1508 Alsopathak).No. of inhabitans: 3373

Historical and architectural monuments: fortress ruins (XV-XVI) – Pomezeu, Floarea Morgovan`s house – Pomezeu; the orthodox wooden church (XVII) – Câmpeni de Pomezeu; the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (1730) – Vălani de Pomezeu.

Kispapmező a Vida mentén fekszik, Váradtól kb. 44 km-re délkeletre.

A község falvai: Kispapmező (1492 Papmez-zezye), Nagypapmező (1492 Papmezeye), Kosgyán (1508 Kosdanfalva), Hegyes (1580 Alsohydas-sel), Lacu Sărat (1956 Kispapmezői tanya), Szi-tány (1508 Zythaanfalva), Tősfalva (1492 Thyws), Papmezővalány (1508 Alsopathak).Lakosok száma: 3373

Történelmi és építészeti örökség: várromok (XV-XVI. század), Floarea Morgovan háza Kispapmezőn, az ortodox fatemplom (XVII. század) Nagypapmezőn és Papmezővalányban (1730).

Comuna Pomezeu se află pe cursului pârâu-lui Vida, la aproximativ 44 km sud–est de Oradea.

Localităţi componente: Pomezeu (1492 Papmez-zezye), Câmpani de Pomezeu (1492 Papmezeye), Coşdeni (1508 Kosdanfalva), Hidiş (1580 Alsohy-dassel), Lacu Sărat (cătun al satului Pomezeu 1956), Sitani (1508 Zythaanfalva), Spinuş de Pomezeu (1492 Thyws), Vălani de Pomezeu (1508 Alsopathak).Nr. de locuitori: 3373

Monumente istorice şi de arhitectură: ruine de cetate (sec. XV-XVI) – Pomezeu, casa Floarea Mor-govan – Pomezeu, biserică ortodoxă de lemn (sec. XVII) – Câmpeni de Pomezeu; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1730) – Vălani de Pomezeu.

Spinuş de Pomezeu - distilerie de pălincă/ 1. Distillery of local drink called palinca / Szeszfőzde TősfalvánVălani de Pomezeu – biserica ortodoxă de 2. lemn (1738)/ The orthodox wooden church/ A papmezővalányi ortodox fatemplomVălani de Pomezeu - vedere / Landscape / 3. Papmezővalányi látképSitani - moara de apă / Water mill / Szi-4. tányi vízimalomPomezeu – casa Floarea Morgovan / Floa-5. rea Morgovan`s house / Floarea Morgovan háza Kispapmezőn Şcoala Coşdeni / School / A kosgyáni 6. iskolaPomezeu – Primăria / Local Hall / A Kis-7. papmezei Polgármesteri HivatalCâmpani de Pomezeu – biserica ortodoxă 8. de lemn (1738) / The orthodox wooden church / A nagypapmezei ortodox fatemplomPomezeu - ruinele de cetăţii Kornis (sec. 9. XV-XVI) / Fortress ruins / Kispapmezei várrom

10. Sitani - case vechi / Old houses / Szitányi régi házak11. Hidiş - biserica ortodoxă (1834)/ The orthodox ohurch / A hegyesi régi ortodox templom

1

2 3

4 6

5 7

9

8

10

11

132

www.primariapomezeu.bihor.ro

Popeşti Papfalva

Első okleveles említés1435 Papfalva

Documentary testimony 1435 Papfalva

Atestare documentară 1435 Papfalva

Popeşti is situated in north-east of Bihor, 64 km from Oradea, in the hydrographic basin of Bistra stream (of Barcău river), in the north of the Plopişului Mountains and in the west of the Dernei Hills.

Villages around: Popeşti (1435 possesio walacha-lis Papfalwa), Bistra (1472 possesio walachis Wy-falva), Budoi / Budonoš (1828 Bodonos), Cuzap (1406 possesio walachalis Kwzep), Varviz (1327 Warvyzy), Vărzari (1913 Füves), Voivozi (1406 poss. Valahalis Almazegh).No. of inhabitans: 8322

Historical monument: “Bisericuţa” (cluster ru-ins, XII-XVI), today Voivozi Monastery.

Papfalva a megye északkelti részén, 64 km-re Nagyváradtól, a Bisztra völgyében, a Réz- hegységtől északra, a dernai domboktól nyu-gatra fekszik.

A község falvai: Papfalva (1435 possesio walacha-lis Papfalwa), Sebesújfalu (1472 possesio walachis Wyfalva), Bodonos / Bodonoš (1828 Bodonos), Középes (1406 possesio walachalis Kwzep), Várvíz (1327 Warvyzy), Füves (1913 Füves), Almaszeg (1406 poss. Valahalis Almazegh).Lakosok száma: 8322

Történelmi örökség: Kistemplom (XII-XVI. szá-zadi kolostorromok), ma almaszegi kolostor.

Comuna Popeşti este situată în nord-estul judeţului Bihor, la 64 km de Oradea, în bazinul hidrografic al văii Bistrei, la nord de munţii Plopişului şi la vest de dealurile Dernei.

Localităţi componente: Popeşti (1435 possesio walachalis Papfalwa), Bistra (1472 possesio wala-chis Wyfalva), Budoi / Budonoš (1828 Bodonos), Cuzap (1406 possesio walachalis Kwzep), Varviz (1327 Warvyzy), Vărzari (1913 Füves), Voivozi (1406 poss. Valahalis Almazegh).Nr. de locuitori: 8322

Monument istoric: „Bisericuţa” (ruine de com-plex monastic, sec. XII-XVI), în actuala Mănăstirea Voivozi.

Varviz – car cu boi / Ox chariot / Várvízi 1. ökrösszekér Mănăstirea Voivozi / Monastery of Voivozi/ 2. Az almaszegi kolostorCuzap - biserica ortodoxă (1930) / The 3. orthodox church / A középesi ortodox templomVărzari - pe uliţă / Landscape / Füvesi 4. utcai látképVoivozi - vedere genarală / Landscape / 5. Almaszegi látképBudoi – Liceul Slovac / Slovak gymna-6. sium / A bodonosi szlovák gimnáziumPopeşti - vedere genearlă / Landscape / 7. Papfalvi látképBiserica ortodoxă de lemn (1700) a 8. Mănăstirii Voivozi/ The wooden church from Monastery of Voivozi/ Az almaszegi kolostor fatemplomaPârâul Bistra / Bistra river / A Bisztra-9. patak

1

2

3

4

9

8

5

6 7

133

www.popestibihor.ro

Răbăgani Robogány

Első okleveles említés1552 Rebeghefalwa et Lazur

Documentary testimony 1552 Rebeghefalwa et Lazur

Atestare documentară 1552 Rebeghefalwa et Lazur

Răbăgani lies in the south-eastern part of Bihor County, on the DN 76 road, 48 km far of Oradea.

Villages around: Răbăgani (1552 Rebeghefalwa et Lazur), Albeşti (1508 Albolfalwa), Brăteşti (1954), Budeşti (den of Săucani), Sălişte de Pomezeu (1583 Felseozeleste), Săucani (1580 Zeokefalva), Vărăşeni (1508 Weresfalwa).No. of inhabitans: 2312

Historical and architectural monuments: the “Sf. Teodor Tiron” Orthodox wooden church (1738) – Brăteşti; the “Sf. Trei Ierarhi” Orthodox wooden church (1743) – Vărăşeni.Sightseeing: mezo-thermal springs from Răbăgani (zoological reservation).Etnography and heritage: Christmas and New Year’s Eve carols and wishes (turcă and viflaim) – Vărăşeni.

Robogány a 76-os főút mentén helyezkedik el, Nagyváradtól 48 km délkeletre.

A község falvai: Robogány (1552 Rebeghefalwa et Lazur), Fehérlak (1508 Albolfalwa), Brăteşti (1954), Budeşti (Szokány falu tanyája), Papmezőszeleste (1583 Felseozeleste), Szokány (1580 Zeokefalva), Veresfalva (1508 Weresfalwa).Lakosok száma: 2312

Történelmi és építészeti örökség: Sf. Teodor Tiron ortodox fatemplom (1738); a veresfalvi A Szentháromság ortodox fatemplom (1743).Szép tájak: robogányi mezotermálkori vizek (ál-lattani rezervátum).Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: veresfalvi kántálás.

Comuna Răbăgani este aşezată în partea de sud-est a judeţului Bihor, pe DN76 la distanţa de 48 km de Oradea.

Localităţi componente: Răbăgani (1552 Rebeghe-falwa et Lazur), Albeşti (1508 Albolfalwa), Brăteşti (1954), Budeşti (cătun al satului Săucani), Sălişte de Pomezeu (1583 Felseozeleste), Săucani (1580 Zeokefalva), Vărăşeni (1508 Weresfalwa).Nr. de locuitori: 2312

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Teodor Tiron” (1738) – Brăteşti; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Trei Ierar-hi” (1743) – Vărăşeni.Monument al naturii: izvoarele mezotermale Răbăgani (rezervaţie zoologică).Manifestări etnografice tradiţionale: obicei de col-indat cu turcă şi viflaim – Vărăşeni.

Dealurile Albeştiului / Hills of Albeşti / Fehér-1. laki dombokSomn uşor! / Sweet dreams! / Szép álmokat! 2. Săucani - biserica ortodoxă de lemn (1720)/ 3. The orthodox wooden church / A szokányi ortodox fatemplomSăucani - biserica ortodoxă de lemn (1720) 4. - detaliu / The orthodox wooden church / A szokányi ortodox fatemplomSăucani - biserica ortodoxă de lemn (1720) 5. - detaliu / The orthodox wooden church / A szokányi ortodox fatemplomClopot / Bell / Harang6. Budeşti - peisaj / Landscape / Budesti-i látkép7. Vedere / Sight / Látkép8. Brăteşti - biserica ortodoxă de lemn (1738) / 9. The orthodox wooden church / A brătesti-i ortodox fatemplom

10. Budeşti - peisaj/ Landscape / Budesti-i látkép11. Vărăşeni - biserica ortodoxă (1998)/ The orthodox church / A veresfalvi ortodox templom12. Răbăgani - biserica ortodoxă veche (1864- 1867) / The old orthodox church / A robogányi régi ortodox templom

1 2

3

4 5

7

6

9

8

10

11

12

134

Első okleveles említés1422 Remethe

Documentary testimony 1422 Remethe

Atestare documentară 1422 Remethe

Remetea lies south-east part of the county, 71 km from Oradea, in the Beiuş Depression; the average heights here are between 400 and 800 m.

Villages around: Remetea (1422 Remethe), Drăgoteni (1552 Dragotha), Meziad (1552 Mezgedt), Petreasa (1552 Ponthuskew), Şoimuş (1213 Şoimuş)No. of inhabitans: 3143

Historical and architectural monuments: the orthodox wooden church (XVIII) – Petreasa; the reformed church (XIII) – Remetea; the “Sf. Nico-lae” Orthodox wooden church (1752) – Şoimuş.Sightseeing: Meziad cave (speo-carstic reser-vation), 400 years old oak-tree on a side of the Remetea-Meziad road, watermill in Remetea.Etnography and heritage: Easter eggs painting – Drăgoteni; every summer they organize here the meeting of Remetea’s inhabitants.

Magyarremete község a megye délkeleti részén terrül el, 71 km-re Nagyváradtól, a belényesi medencében, a Rossa-patak mellett. Tengerszint fölötti magassága 400 és 800 m közötti.

A község falvai: Magyarremete (1422 Remethe), Drágota (1552 Dragotha), Mézged (1552 Mezgedt), Petreasa (1552 Ponthuskew), Gyepűsolymos (1213 Şoimuş).Lakosok száma: 3143

Történelmi és építészeti örökség: a solymos-petrászi ortodox fatemplom (XVIII. század); a ma-gyarremetei református templom (XIII. század); a solymosi ortodox fatemplom (1752).Látnivalók: Mézgedi barlang (karsztikus barlang-rezervátum), 400 éves tölgyfa a Remete–Mézged úton, remetei vízimalom.Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: húsvéti hímestojás-festés – Drágota; valamint a Remetén évente megrendezett elszármazottak találkozója.

Comuna Remetea este aşezată în sud-estul judeţului Bihor, la 71 km de Oradea, în Depre-siunea Beiuş, la o altitudine medie cuprinsă între 400 şi 800 m.

Localităţi componente: Remetea (1422 Remethe), Drăgoteni (1552 Dragotha), Meziad (1552 Mezgedt), Petreasa (1552 Ponthuskew), Şoimuş (1213 Şoimuş)Nr. de locuitori: 3143

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn (sec. XVIII) – Petreasa; biserica reformată (sec. XIII) – Remetea; biserica ortodoxă de lemn „SF. Nicolae” (1752) – Şoimuş.Elemente peisagistice: peştera Meziad (rezervaţie speo-carstică), stejarul secular pe şoseaua Rem-etea-Meziad (peste 400 ani), moara de apă din Remetea;Manifestări etnografice tradiţionale: încondeiat de ouă de Paşte – Drăgoteni; anual, vara la Remetea se organizează Sărbătoarea Fii Satului.

RemeteaMagyarremete

Remetea - peisaj / 1. Landscape / Magyarremetei látképRemetea – biserica reformată (sec. XIII) / The 2. reformed church / A magyarremetei református templomŞoimuş– biserica ortodoxă de lemn (1752) / ortho-3. dox wooden church / A gyepűsolymosi ortodox fatemplomMeziad - biserica ortodoxă (1897-1900) / The 4. orthodox church / A mézgedi ortodox templomRemetea – pensiune turistică / Pension / Magyar-5. remetei panzióDrăgoteni – biserica ortodoxă / Orthodox church / 6. A drágotai ortodox templomPeştera de la Meziad / Cave / A mézgedi barlang7. Şoimuş - vedere / 8. Landscape/ Gyepűsolymosi látképStejarul secular aflat pe şoseaua Remetea-Meziad 9. / The oak from Remetea-Meziad road ( more than 400 years old) / Magyarremete és Mézged között található öreg tölgyfa (több mint 400 éves) 10. Drăgoteni – port popular / Traditional folk cos-tumes / Drágotai népviselet Încondeiat de ouă de Paşte – Drăgoteni 11. / Easter eggs painting – Drăgoteni / Húsvéti hímestojás-festés – Drágota

1

2

3

4

5

6

7

8

910

11

135

www.remetea.ro

Rieni Rény

Első okleveles említés1588 Ryeen

Documentary testimony 1588 Ryeen

Atestare documentară 1588 Ryeen

Rieni lies in the superior hydrographic basin of the Crişul Negru river, that crosses it from south to north, 77 km south-east of Oradea.

Villages around: Rieni (1588 Ryeen), Cucuceni (1588 Kakachien), Ghighişeni (1588 Gegesen), Petrileni (1588 Petrilen, Zawoyen), Sudrigiu (1588 Chioma-falva), Valea de Jos (1588 Alsofeketepatak).No. of inhabitans: 3185

Historical and architectural monuments: the “Sf. Mucenic Teodor Tiron” Orthodox wooden church – Rieni; the „Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1738) – Valea de Jos.Etnography and heritage: Easter egg-painting, „Lioara”, (springtime custom on the second day of Easter, out in the churchyard, in order to pray for the dead) in the Rieni and Valea de Jos villag-es, pottery – Valea de Jos; fountains with wheel and balance – Petrileni.

Rény község a Fekete-Körös felső folyásának medencéjében fekszik, Váradtól 77 km-re dél-keletre. A folyó északdél irányban szeli át.

A község falvai: Rény (1588 Ryeen), Kakucsány (1588 Kakachien), Gyegyesény (1588 Gegesen), Petrelény (1588 Petrilen, Zawoyen), Kisszedres (1588 Chiomafalva), Alsófeketevölgy (1588 Alsó-feketepatak).Lakosok száma: 3185

Történelmi és építészeti örökség: a rényi orto-dox fatemplom; az Arkangyalok ortodox fatemp-lom (1738) – Alsófeketevölgy.Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: húsvéti hímestojás-festés, Lioara: tavaszi nép-szokás, amikor húsvét másodnapján a falu temetőjébe látogatnak a megemlékezést és örök életet hirdető lakosok; fazakasműhely Alsófekete Völgyben; a petrelényi kerekes és gémes kutak.

Comuna Rieni se află situată la 77 km sud-est de Oradea, în bazinul hidrografic superior al Crişului Negru care o traversează de la sud la nord.

Localităţi componente: Rieni (1588 Ryeen), Cucu-ceni (1588 Kakachien), Ghighişeni (1588 Gegesen), Petrileni (1588 Petrilen, Zawoyen), Sudrigiu (1588 Chiomafalva), Valea de Jos (1588 Alsofeketepatak).Nr. de locuitori: 3185

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Mucenic Teodor Tiron” – Rieni; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1738) – Valea de Jos.Manifestări etnografice tradiţionale: „Lioara”, obicei de primăvară practicat a doua zi de Paşte în cimitirele satelor Rieni şi Valea de Jos, odată cu pomenile şi dezlegarea la morţi; încondeiat de ouă şi textile tradiţionale – Rieni; centru de olărit – Valea de Jos; fântâni cu cumpănă sau roată – Petrileni.

Rieni – biserica ortodoxă de lemn (1754)/ 1. The orthodox wooden church / A rényi ortodox fatemplomSudrigiu – biserica ortodoxă (1708) - 2. cruci de eroi / The Orthodox church / Ortodox templom PetrelényenValea de Jos – biserica ortodoxă de lemn 3. (1738) / The orthodox wooden church / A kisszedresi ortodox fatemplomGhighişeni - casă de lemn / Wooden 4. house / Gyegyesényi faházSudrigiu - vedere aeriană / Aerial view / 5. Kisszedres madártávlatbólPetrileni – biserica ortodoxă veche (1930) 6. / The old Orthodox church / A régi orto-dox templom PetrelényenCucuceni - vedere aeriană / Aerial view / 7. Kakucsány madártávlatbólCucuceni – biserica ortodoxă de lemn 8. (1730) / The orthodox wooden church / A kakucsányi ortodox fatemplom

1

2

4

3

6

5

7

136

Első okleveles említés1445 Rossa

Documentary testimony 1445 Rossa

Atestare documentară 1445 Rossa

Roşia lies in the south-eastern part of Bihor County, south-west of the Pădurea Craiului Mountains, and 81 km from Oradea.

Villages around: Roşia (1445 Rossa), Lazuri (1956 den of Sohodol).No. of inhabitans: 2644

Historical monument: the “Sf. Nicolae” Ortho-dox wooden church (1779) – Lazuri de Roşia.Sightseeing: caves: Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Farcu, Gruieţ, Topliţa and Vacii (speological reservation).Etnography and heritage: winter customs, 4 water mills – Roşia; horned violin with crafts-men– Lazuri; ancient religious books – Lazuri de Roşia.

Biharrósa a megye délkeleti részén, a Király-hágó délnyugati oldalán fekszik, Nagyváradtól 81 km-re.

A község falvai: Biharrósa (1445 Rossa), Lazuri (1956 Aszóirtás falu tanyája).Lakosok száma: 2644

Történelmi örökség: a Szent Miklós ortodox fatemplom (1779).Szép tájak: Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Farcu, Gruieţ, Topliţa és Vacii barlangok (szpeológiai rezervátumok).Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: téli szokások, 4 vízimalom, kürtöshegedű-készítő mesterek és régi imakönyvek.

Comuna Roşia este situată în partea de sud-est a judeţului Bihor, la poalele de vest a Munţilor Pădurea Craiului, la 81 km. de Oradea.

Localităţi componente: Roşia (1445 Rossa), Lazuri (1956 cătun al satului Sohodol).Nr. de locuitori: 2644

Monument istoric: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1779) – Lazuri de Roşia.Monumente ale naturii: peşterile Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Farcu, Gruieţ, Topliţa şi Vacii (rezervaţii speologice).Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de iarnă, 4 mori de apă – Roşia; meşter de viori cu goarnă – Lazuri; vechi cărţi de cult – Lazuri de Roşia.

Roşia Biharrósa

Roşia – recoltarea cartofilor / Potato 1. harvest / Krumpli ásásRoşia - biserica ortodoxă (1895) / The 2. orthodox church / A biharrósai ortodox templomLazuri de Roşia – biserica ortodoxă de 3. lemn (1779) / The orthodox wooden church / A lazuri-i ortodox fatemplomCheile Albioarei / Albioarei Narrows / 4. Albioarei szorosValea Cuţilor / Cutilor Valley / Cutilor 5. völgye Lazuri – vedere aeriană / Aerial view / 6. Lazuri-i látképAtelierul de viori cu goarnă a meşterului 7. popular Dorel Codoban din Lazuri / The horn violin workshop of Mr. Dorel Codoban from Lazuri / Dorel Codoban trombitás hegedűműhelye LazuribanRuncuri – Traditional Casa8. Roşia - moară de apă tradiţională / Water 9. mill from Roşia / A biharrósai vízimalom

1 2

4

3

5 6

87

9

137

www.padureacraiului.ro

Első okleveles említés1291-1294 villa Drug, Felyghaz

Documentary testimony 1291-1294 villa Drug, Felyghaz

Atestare documentară 1291-1294 villa Drug, Felyghaz

The small commune of Roşiori is located in the Ier Field, 23 km north from Oradea.

Villages around: Roşiori (1291-1294 villa Drug, Felyghaz), Mihai Bravu (founded after the I World War), Vaida (1285 sacerdos de Wauiuada).No. of inhabitans: 3100

Biharfélegyháza az Érmelléken, Nagyváradtól 23 km-re északon fekszik.

A község falvai: Biharfélegyháza (1291-1294 villa Drug, Felyghaz), Mihai Bravu (az első világháború után létrejött település), Biharvajda (1285 sacer-dos de Wauiuada).Lakosok száma: 3100

Comuna Roşiori se află în Câmpia Ierului, la 23 de km nord de Oradea.

Localităţi componente: Roşiori (1291-1294 villa Drug, Felyghaz), Mihai Bravu (sat întemeiat după primul război mondial), Vaida (1285 sacerdos de Wauiuada).Nr. de locuitori: 3100

Roşiori - vedere aeriană / Aerial view / 1. Biharfélegyháza madártávlatbólMihai Bravu – pivniţă veche de vin/ 2. Old wine cellar / Biharfélegyházi régi borospinceVaida – casă veche / Old house / 3. Biharvajdai régi házBalul strugurilor la Vaida / The Grapes 4. Fest at Vaida / A biharvajdai szüreti bálLacul Vaida / Lake / A biharvajdai halastó5. Roşiori – Primăria / Local Hall / A bihar-6. félegyházi községházaVaida– biserica reformată / The re-7. formed church / A biharvajdai református templomRoşiori - pivniţe vechi / Old cellars / 8. Biharfélegyházi régi pincékRoşiori – biserica reformată (1825 - 9. 1837)/ The reformed church / A biharfél-egyházi református templom

10. Sărbătoare / Celebration / Ünnep

RoşioriBiharfélegyháza

1

2

3

4

8

6

7

9

138

www.rosiori.ro

5

10

Első okleveles említés1256 Zakadoth

Documentary testimony 1256 Zakadoth

Atestare documentară 1256 Zakadoth

Săcădat is located east from the city of Oradea, 19 km from it, along the Bucureşti-Oradea railway, and it is crossed by the Crişul Repede river on a length of 6 km.

Villages around: Săcădat (1256 Zakadoth), Borşa (1249 terra Borok), Săbolciu (1256 terra seu poss)No. of inhabitans: 3198

Historical monument: the “Sf. Arhangheli” Or-thodox wooden church (XVIII) – Borşa.

Szakadát község a megyeszékhelytől 19 km-re keletre a Bukarest–Nagyvárad vasútvonal mentén fekszik, a Sebes-Körös partján, amely 6 km hosszúságban szegélyezi a települést.

A község falvai: Mezőszakadát (1256 Zakadoth), Borostelek (1249 terra Borok), Mezőszabolcs (1256 terra seu poss)Lakosok száma: 3198

Történelmi örökség: a borsai Arkangyalok orto-dox fatemplom (XVIII. század).

Comuna Săcădat este aşezată la o distanţă de 19 km est de Municipiul Oradea, pe linia ferată Oradea - Bucureşti, pe valea Crişului Repede care îi brăzdează teritoriul pe o lungime de 6 km.

Localităţi componente: Săcădat (1256 Zakadoth), Borşa (1249 terra Borok), Săbolciu (1256 terra seu poss)Nr. de locuitori: 3198

Monument istoric şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Borşa.

Săcădat Mezőszakadát

Săcădat - vedere / Landscape/ 1. Mezőszakadáti látképSăbolciu – parc / Park / A mezőszabolcsi 2. parkBaraj pe Crişul Repede / Dam on Crişul 3. River / Gát a Sebes-KörösönBorşa – casă veche / old house / Boros-4. teleki régi házCrişul Repede / Crişul Repede river / A 5. Sebes-KörösBorşa – biserica ortodoxă de lemn (XVIII) 6. / The orthodox wooden church / Boros-teleki ortodox fatemplom Săbolciu – biserica ortodoxă (1948) / 7. The orthodox church / A mezőszabolcsi ortodox templomSăbolciu – biserica ortodoxă (1948) / 8. The orthodox church / A mezőszabolcsi ortodox templomBorşa– biserica ortodoxă / The orthodox 9. church / Borosteleki ortodox templom

10. Săbolciu / Săbolciu / Mezőszabolcs11. Săbolciu - Hotel / Hotel / Mezőszabolcsi hotel

1

2 3

4 5

76

8

10

139

www.primariasacadat.bihor.ro

9

11

Első okleveles említés1163 Zolochy

Documentary testimony 1163 Zolochy

Atestare documentară 1163 Zolochy

Sălacea is situated in the northern part of Bihor county, 61 km from Oradea, along the river Ier. The Sălacea – Săcuieni hills and the river Ier are important geographical factors in the life and development of the commune.

Villages around: Sălacea (1163 Zolochy), Otomani (1263 Oltman).No. of inhabitans: 3198

Historical and architectural monuments: mansion (XVIII), mansion (XIX) – Otomani; the “Sf. Maria Imaculata” Roman-Catholic church (1792), the catholic parish (sec.XVIII) – Sălacea.Etnography and heritage: bulrush weaving – Sălacea and Otomani.

Szalacs Bihar megye északi felén terül el, 61 km-re Nagyváradtól, az Ér völgyében. Délen a berettyómenti dombok, északon pedig az Ér-csatorna fogják közre, meghatározva a tele-pülés életét és fejlődését.

A község falvai: Szalacs (1163 Zolochy), Ottomány (1263 Oltman).Lakosok száma: 3.198

Építészeti örökség: XVIII-XIX. századi kúriák, Szeplőtelen Szűz Mária római katolikus tem-plom (1792), Római Katolikus Plébánia (XVIII. század) .Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: Nádfonás – Szalacs és Ottomány területén.

Comuna Sălacea se întinde în partea nordică a judeţului Bihor, la 61 km de Oradea, pe Valea Ierului. Dealurile Sălacea – Săcuieni şi râul Ier sunt factorii geografici determinanţi pentru viaţa şi dezvoltarea localităţii.

Localităţi componente: Sălacea (1163 Zolochy), Otomani (1263 Oltman).Nr. de locuitori: 3198

Monumente istorice şi de arhitectură: conac (sec. XVIII), conac (sec. XIX) – Otomani; biserica romano-catolică „Sf. Maria Imaculata” (1792), casa parohială romano-catolică (sec.XVIII) – Sălacea.Manifestări etnografice tradiţionale: împleti-turi din papură – Sălacea şi Otomani. Comuna îşi sărbătoreşte din anul 1986 zilele localităţii în Sălacea, unde se organizează anual „Zilele Sălăcene” în perioada de sfârşit a lunii iulie - în-ceputul lunii august, iar zilele localităţii Otomani în mijlocul lunii august.

SălaceaSzalacs

Sălacea - podul mare de piatră (cca. 1. 200 de ani) / Stone bridge / A szalacsi Négylyukú kőhíd Sălacea - casă tradiţională / Old house / 2. Szalacsi tájházSălacea – pivniţe de vin (aprox. 1000 3. pivniţe / Wine cellars (about 1000 cel-lars) / Szalacsi borospincék (kb. ezer pince)Otomani – biserica reformată (sec. XIX)/ 4. The reformed church / A ottományi református templom Sălacea – Puţul lui Dózsa / Dózsa`s well/ 5. A szalacsi Dózsa-kút Otomani Conacul Komáromy (XVIII) 6. / Komáromy mansion / Ottományi Komáromy-kúriaSălacea - biserica romano-catolică - 7. interior (1792) / The Roman-Catholic church - inside / A szalacsi római kato-likus templomSălacea - biserica reformată (1798)/ The 8. reformed church / A szalacsi református templom

1

2

3 5

6

7

4

8

140

www.salacea.ro

Első okleveles említés1291-1294 villa Zalard vaiwode

Documentary testimony 1291-1294 villa Zalard vaiwode

Atestare documentară 1291-1294

villa Zalard vaiwode

Sălard lies 23 km north-east from Oradea and it is crossed by the Biharia-Marghita county-road and by the Barcău river.

Villages around: Sălard(1291-1294 villa Zalard vai-wode), Hodoş (1220 Sanctus Henricus), Sântimreu (1220 Sanctus Henricus).No. of inhabitans: 4160

Historical and architectural monuments: “Ce-tatea Adrian” (ruins, XIII), the reformed church (XV) – Hodoş; the reformed church (XIV); man-sion (XVIII) and granary (1792) – Sălard.

Szalárd község 23 km-re fekszik Nagyváradtól északkeletre. A községet átszeli a Bihar–Mar-gitta megyei út, valamint a Berettyó-patak.

A község falvai: Szalárd (1291-1294 villa Zalard vaiwode), Jákóhodos (1220 Sanctus Henricus), Hegyközszentimre (1220 Sanctus Henricus).Lakosok száma: 4160

Történelmi és építészeti örökség: Adorjáni vár-romok (XIII. század); református templom (XV. század) – Jákóhodoson; református templom (XIV. század); kúria (XVIII. század) és hambár (1792) – Szalárdon.

Comuna Sălard este situată la 23 km. nord–est de Oradea. Comuna este străbătută de drumul judeţean Biharia-Marghita şi de râul Barcău.

Localităţi componente: Sălard (1291-1294 villa Zalard vaiwode), Hodoş (1220 Sanctus Henricus), Sântimreu (1220 Sanctus Henricus).Nr. de locuitori: 4160

Monumente istorice şi de arhitectură: „Ce-tatea Adrian” (ruine de cetate, sec. XIII); biserica reformată (sec. XV) – Hodoş; biserica reformată (sec. XIV); conac, azi azil pentru persoane vârstnice (sec. XVIII) şi hambar (1792) – Sălard.

SălardSzalárd

Hodoş – vedere generală / Landscape / 1. Jákóhodosi látképSălard - hambar din anul 1792 / Granary 2. from 1792 / A szalárdi Granárium (1792)Sălard - biserica ortodoxă (Sec. XX) / The 3. orthodox church / A szalárdi ortodox templomSântimreu - biserica reformată (1674)/ 4. The reformed church / A hegyközszent-imrei református templom Sântimreu – statuia Sfântului Emeric/ 5. Statue of Saint Emerich / Szent Imre herceg hegyközszentimrei szobra Ruinele bastionului Adrian (1242) / 6. Adrian Castle - ruins / Adorjáni várromSălard - biserica reformată (sec. XV) / The 7. reformed church / A szalárdi református templom Sântimreu – pivniţă cu vin, interior / Wine 8. cellar / Hegyközszentimrei boros pinceSălard – conacul Bartsch (sec. XVIII) / 9. Bartsch Mansion, today asylum for aged people / Szalárdi Bartsch-kúria, ma öregotthon

10. Fântâna arteziană cu apă minerală de la Sântimreu (cca 700 ani) / Mineral water spring / Ásvány víz - az “Élet Vize” ártézi kút

1 2

4

5

6

9

7

8

141

www.salard.ro

Comuna Sălard este situată la 23 km. nord–

3

10

Sâmbăta Szombatság

Első okleveles említés1508 Zombathsagh

Documentary testimony 1508 Zombathsagh

Atestare documentară 1508 Zombathsagh

Sâmbăta is a commune on the DN76 road, 40 km south – east from Oradea.

Villages around: Sâmbăta (1508 Zombath-sagh), Copăceni (1692 Kopacsal), Ogeşti (1508 Kyshodos), Rogoz (1568 Rogoz), Rotăreşti (1508 Kerekesfalwa), Zăvoiu (1508 Therpefalva).No. of inhabitans: 1672

Historical and architectural monuments: the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1730) – Copăceni; the „Buna Vestire” Orthodox wooden church (XIX) – Ogeşti, the “Sf. Nicolae” Orthodox wooden church (XIX) – Rotăreşti.Sightseeing: Sâmbăta dendrological park.Etnography and heritage: playing the“turca” – Copăceni.

Szombatság község Bihar megye délkeleti részén helyezkedik el, a 76-os főút mentén, Nagyváradtól 40 km-re.

A község falvai: Szombatság (1508 Zombathsagh), Kapocsány (1692 Kopacsal), Csékehodos (1508 Kyshodos), Venterrogoz (1568 Rogoz), Kerekes-falva (1508 Kerekesfalwa), Törpefalva (1508 Ther-pefalva).Lakosok száma: 1672

Történelmi és építészeti örökség: a Szűzanya ortodox fatemplom (1730) – Kapocsány; a XIX. századi oláhhodosi és kerekesfalva ortodox fatemplomok. Látnivalók: Dendrológiai park.Néprajzi és hagyományőrző tevékenységek: kolindálás.

Comuna Sâmbăta este aşezată în partea de sud-est a judeţului Bihor, la o distanţă de 40 km de Oradea pe DN76 spre Deva.

Localităţi componente: Sâmbăta (1508 Zom-bathsagh), Copăceni (1692 Kopacsal), Ogeşti (1508 Kyshodos), Rogoz (1568 Rogoz), Rotăreşti (1508 Kerekesfalwa), Zăvoiu (1508 Therpefalva).Nr. de locuitori: 1672

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Dom-nului” (1730) – Copăceni; biserica ortodoxă de lemn „Buna Vestire” (sec. XIX) – Ogeşti, biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (sec. XIX) – Rotăreşti.Monument al naturii: Parcul Dendrologic din Sâmbăta.Manifestări etnografice tradiţionale: obicei de colindat cu turcă – Copăceni.

Copăceni – biserica ortodoxă de lemn 1. (1730) / The orthodox wooden church / A kapocsányi ortodox fatemplomSâmbăta – biserica ortodoxă (1715) / 2. The old orthodox church / A szombatsági régi ortodox templomRotăreşti – biserica ortodoxă de lemn 3. (1810) / The orthodox wooden church / A kerekesfalvi ortodox fatemplomOgeşti – biserica ortodoxă de lemn 4. (1826) / The orthodox wooden church / A csékehodosi ortodox fatemplomZăvoiu – casă veche / Old house / Törpe-5. falvi régi házCopăceni - vedere generală / Landscape 6. / Kapocsányi látképZăvoiu - peisaj/ Landscape / Törpefalvi 7. látképSâmbăta – parcul dendrologic / 8. The Arboretum from Sambata / A szombatsági arborétum

1

2

3

4

5

6

7

142

8

Első okleveles említés1332 sacerdos de

villa Sancti Nycolay

Documentary testimony 1332 sacerdos de

villa Sancti Nycolay

Atestare documentară 1332 sacerdos de

villa Sancti Nycolay

Sânnicolau Român is crossed by Crişul Re-pede Channel, being a fronteer-commune with Hungary, lying 26 km south of Oradea.

Villages around: Sânnicolau Român (1332 sacer-dos de villa Sancti Nycolay), Berechiu (1334 sacer-dos de villa Brakun), Roit (1291-1294 Ruyd).

No. of inhabitans: 2085

Oláhszentmiklós határmenti település, a községet átszeli a Sebes-Körös csatornája, Nagyváradtól 26 km-re délre fekszik.

A község falvai: Oláhszentmiklós (1332 sacerdos de villa Sancti Nycolay), Felsőbarakony (1334 sac-erdos de villa Brakun), Rojt (1291-1294 Ruyd). Lakosok száma: 2085

Comuna Sânnicolau Român (reînfiiţat în anul 2003) este străbătută de Canalul Crişului Re-pede, fiind comună de frontieră cu Ungaria, situată la 26 km sud de Oradea.

Localităţi componente: Sânnicolau Român (1332 sacerdos de villa Sancti Nycolay), Berechiu (1334 sacerdos de villa Brakun), Roit (1291-1294 Ruyd). Nr. de locuitori: 2085

Sânnicolau Român Oláhszentmiklós

Sânnicolau Român – Primăria / Local 1. Hall / Oláhszentmiklósi községházaBerechiu – biserica ortodoxă (1802) / 2. The orthodox church / A felsőbarakonyi ortodox templomŞcoala de la Roit / School / A rojti iskola3. Roit - apicultură / Beekeeping / Méhész-4. kedés Rojton Sânnicolau Român - biserica ortodoxă 5. (1886) / The orthodox church / Az oláh-szentmiklósi ortodox templomSânnicolau Român - Statuia lui Nicolae 6. Jiga (1790-1870) / Statue of Nicolae Jiga/ Az oláhszentmiklósi Nicolae Jiga szoborSânnicolau Român - biserica baptistă 7. Betleem/ The baptist church/ Az oláh-szentmiklósi baptista templom

143

1

2 3

4 5

6

www.comunasinnicolauroman.ro

7

Sânmartin Váradszentmárton

Első okleveles említés1291-1294 Sanctus Martinus

Documentary testimony 1291-1294 Sanctus Martinus

Atestare documentară 1291-1294 Sanctus Martinus

Sânmartin is part of the Oradea Metropolitan Region, being located 7 km south-east far from the city. It is also crossed by the DN 76 road: Oradea-Băile Felix-Deva. The economical potential of the commune is represented by tourism, by the two major leisure and healthcare resorts from Băile Felix and Băile 1 Mai.

Villages around: Sânmartin (1291-1294 Sanctus Mar-tinus), Băile Felix (1662), Betfia (1522 Beethya), Cihei (1220 villa Chehy), Cordău (1273 terra Kordu), Haieu (1249 terra Hewyo), Rontău (1552 Ronto).No. of inhabitans: 7713

Historical and architectural monuments: “La Crater” (stone findings) – Betfia; “Terasa Peţei” (neolithic set-tlement) – Haieu; Apollo Spa (1896) and wooden church (1785, brought from Brusturi) – Băile Felix; Casino (XX) – Băile 1 Mai; the “Naşterea Maicii Domnului” Ortho-dox church (sec.XIV) – Haieu, castle, today the head-quarters of Sanifarm SA (XVIII).Sightseeing: water lily thermal reservation „Pârâul Peţa” – Băile 1 Mai.Etnography and heritage: unwrtitten theatre – Sân-martin.

Váradszentmárton része a nagyváradi Metrolpolisz Övezetnek, Nagyváradtól 7 km-re helyezkedik el. A községet a 76-os főút szeli át, Félixfürdő és Déva irányába. A település gazdasági bevételét a turizmus különösen a fürdőturizmus jelenti, a községhez tartozó Félixfürdőnek és Május 1 fürdőnek köszönhetően.

A község falvai: Váradszentmárton (1291-1294 Sanc-tus Martinus), Félixfürdő (1662), Betfia (1522 Beethya), Váradcsehi (1220 villa Chehy), Kardó (1273 terra Ko-rdu), Hájó (1249 terra Hewyo), Rontó (1552 Ronto).Lakosok száma: 7713

Történelmi és építészeti örökség: a kráter (kőkori leletek) Betfián; Peceterasz (kőkori település) – Hájó; az Apolló Strand (1896) és ortodox fatemplom (1785-ben hozták át Tatárosból) – Félixfürdőn; Kaszinóépület (XX. század) – Május 1 fürdőn; az ortodox templom (XIV. szá-zad) – Hájó, premontrei rendház (XVIII. századból), ma a Sanifarm Rt székháza - Váradszentmárton.Látnivalók: tavirózsák rezervátuma, Pece patak a Május 1 fürdőn.

Comuna Sânmartin este situată la 7 km sud - est de Municipiul Oradea, fiind componentă a Zonei Metro-politane Oradea. Comuna este străbătută de DN 76 Oradea-Băile Felix-Deva. Potenţialul economic al comunei îl reprezintă activitatea turistică, turismul balnear, reprezentat de renumitele staţiuni balneare Băile Felix şi Băile 1 Mai.

Localităţi componente: Sânmartin (1291-1294 Sanc-tus Martinus), Băile Felix (1662), Betfia (1522 Beethya), Cihei (1220 villa Chehy), Cordău (1273 terra Kordu), Haieu (1249 terra Hewyo), Rontău (1552 Ronto).Nr. de locuitori: 7713

Monumente istorice şi de arhitectură: „La Crater” (de-scoperire, paleolitic) – Betfia; „Terasa Peţei” (aşezare, neolitic) – Haieu; ştrandul Apollo (1896) şi biserica de lemn (1785, adusă din Brusturi) – Băile Felix; Cazinou (sec. XX) – Băile 1 Mai; biserica ortodoxă „Naşterea Maicii Domnului” (sec.XIV) – Haieu, castel, azi sediul Sanifarm SA (sec. XVIII).Monument al naturii: rezervaţia cu nufărul termal „Pârâul Peţa” – Băile 1 Mai.Manifestări etnografice tradiţionale: teatru nescris – Sânmartin.

Rontău – biserica ortodoxă (1725) / The orthodox 1. church / A rontói ortodox templomCordău – biserica ortodoxă (1835) / The orthodox 2. church / A kardói ortodox templomCihei - vedere aeriană / Aerial view / Váradcsehi 3. madártávlatbólCapela de la Haieu (1883), cu elementele arhitec-4. turale romanice, cisterciene şi gotice/The chapel in Haieu, a medieval church from the 14th century, with baroque and romanic elements/A hájói kápolna, amely egy középkori eredetű (14. század) templom, ahol még fölfedezhetők román, ciszterci és gótikus stílusú elemek isHaieu – biserica ortodoxă (1856) / The orthodox 5. church / A betfiai ortodox templomBetfia – biserica ortodoxă (1857) / The orthodox 6. church / A hájói ortodox templomAvenul de la Betfia (86 m) / The vertical cave from 7. Betfia / A betfiai zsombolyDealul Şomleu, unde se află rezervaţia 8. paleontologică Betfia / Şomleu hill with the neolithic conservation area from Betfia / Somleu domb a betfiai kőkori védett területtelSânmartin - vedere aeriană / Aerial view / Várad-9. szentmárton madártávlatból

10. Capela ortodoxă Haieu-Băile 1 Mai (XIII) / The orthodox chapel / A hájói ortodox kápolna11. Sânmartin – biserica romano-catolică (1774) şi castelul (1784) / The Catholic church and the castle / A váradszentmártoni régi római katolikus templom és a volt premontrei rendház144

1 2

54 3

8

9

11

7

www.sanmartin.ro

10

6

Első okleveles említés1291-1294 Sanctus Andreas

Documentary testimony 1291-1294 Sanctus Andreas

Atestare documentară 1291-1294 Sanctus Andreas

Sântandrei is located in the western part of the county, on the Crişurilor Plain, 5 km from Oradea, on the DJ 797 road and it is part of the Oradea Metropolitan Area.

Villages around: Sântandrei (1291-1294 Sanctus Andreas), Palota (1214 Palatium).No. of inhabitans: 3977

Historical and architectural monuments: the “Sf. Anton din Padova” Roman-Catholic church (1824-1829) – Palota; the „Sf. Arhang-heli” Orthodox church (1782) – Sântandrei.Etnography and heritage: Kirvai (Kircheweih), folk festival of the German ethnics (held on the closest Sunday to St. Anton day in June) – Sântandrei.

Biharszentandrás a megye nyugati részén, a körösmenti síkságon fekszik, Nagy-váradtól 5 km-re a 797-es megyei úton. Része a nagyváradi metropolisz övezetnek.

A község falvai: Biharszentandrás (1291-1294 Sanctus Andreas), Újpalota (1214 Palatium).Lakosok száma: 3977

Történelmi és építészeti örökség: a Pádo-vai Szent Antal római katolikus templom (1824-1829) – Palotán; az Arkangyalok ortodox templom (1782) – Szentandráson.Manifestări etnografice tradiţionale: a német kisebbség Kirvai (Kircheweih), keresz-tény folklórünnepélye, melyet júniusban tartanak, a Szent Antal napjához legközelebb eső vasárnapon.

Comuna Sântandrei este situată în partea de vest a judeţului, în Câmpia Crişurilor, la o distanţă de 5 km de municipiul Oradea, pe DJ 797 şi este componentă a Zonei Metropolitane Oradea.

Localităţi componente: Sântandrei (1291-1294 Sanctus Andreas), Palota (1214 Palatium).Nr. de locuitori: 3977

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica romano-catolică „Sf. Anton din Padova” (1824-1829) – Palota; biserica ortodoxă „Sf. Arhangheli” (1782) – Sântandrei.Manifestări etnografice tradiţionale: Kirvai (Kircheweih), sărbătoare folclorică şi creştină a etnicilor germani (duminica cea mai apropiată de sărbătoare Sf. Anton, iunie) – Sântandrei.

Sântandrei Biharszentandrás

Sântandrei – vedre aeriană / Aerial view / 1. Biharszentandrási látképSântandrei – peisaj / Agriculture / Bi-2. harszentandrási mezőgazdaságCavoul contelui Johann Maria Frimont 3. (1759-1831), ctitorul bisericii romano-catolice Sf. Anton din Padova de la Palota/ The vault of Johann Maria Frimont (1759-1831), founder of the catholic church from Palota / Johann Maria Frimont (1759-1831) kriptája az újpalotai római katolikus templombanPalota – placă comemorativă / Memorial 4. tablet / Újpalotai emléktábla Sântandrei - biserica ortodoxă veche 5. (1782) / The old orthodox church / A biharszentandrási régi ortodox templomSântandrei – Primăria / Local Hall / A 6. Biharszentandrási Polgármesteri HivatalApicultor din Palota / Apiculturist / 7. Újpalotai méhészSântandrei - biserica ortodoxă (Sec. XX)/ 8. The orthodox church/ A biharszentand-rási ortodox templomBiserica romano-catolică „Sf. Anton din 9. Padova” de la Palota (Sec. XIX) / The Roman-Catholic church from Palota / Az újpalotai római katolikus templom

145

1 3

2 4

5 6

7 8

9

www.primariasantandrei.bihor.ro

Sârbi Alsótótfalu

Első okleveles említés1291-1294 villa Alumas

Documentary testimony 1291-1294 villa Alumas

Atestare documentară 1291-1294 villa Alumas

Sârbi lies 35 km north-east from Oradea.

Villages around: Sârbi (1291-1294 villa Alumas), Almaşu Mic, Burzuc (1421 possesio wolachalis Borzlyk), Chioag (1421 possesiones wolachalis Kewagh), Fegernic (1213 pred. Fegyuerenuch), Fegernicu Nou (1954 den of Fegernic) , Sarcău (1800 Szarkó).No. of inhabitans: 2999

Historical monuments: Tumulus fields – Fegernicu Nou and Sârbi.

Alsótótfalu Nagyváradtól északkeletre fekszik, 35 km távolságra.

A község falvai: Alsótótfalu (1291-1294 villa Alumas), Kisalmás, Borszeg (1421 possesio wolachalis Borzlyk), Kővág (1421 possesiones wolachalis Kewagh), Almásfegyvernek (1213 pred. Fegyuerenuch), Újalmásfegyvernek (1954 Almásfegyverneki tanya), Szarkó (1800 Szarkó).Lakosok száma: 2999

Történelmi örökség: Tumulok mezők – Újfegyverneken és Tótfaluban.

Comuna Sârbi este situată la nord–est de Oradea, la 35 de km.

Localităţi componente: Sârbi (1291-1294 villa Alumas), Almaşu Mic, Burzuc (1421 possesio wol-achalis Borzlyk), Chioag (1421 possesiones wol-achalis Kewagh), Fegernic (1213 pred. Fegyuer-enuch), Fegernicu Nou (cătun al satului Fegernic 1954) , Sarcău (1800 Szarkó).Nr. de locuitori: 2999

Monumente istorice: câmp de tumuli – Fegernicu Nou; câmp de tumuli – Sârbi.

Almaşu Mic - car cu boi / Ox chariot / 1. Kisalmási ökrösszekérSarcău – motel cu ştrand termal / Motel 2. with thermal water pool / Szarkói motel, termálvizes medencévelSarcău – biserica ortodoxă (1936-1938)/ 3. The orthodox church / A szarkói ortodox templomBurzuc – casă de rugăciuni/ Prayer house/ 4. A borszegi imaházFegernicu Nou – clădirea fundaţiei creştine 5. / The building of the Christian founda-tion / Az újalmásfegyverneki Keresztény Alapítvány székházaChioag - biserica ortodoxă (1875) / The or-6. thodox church / A kővági ortodox templomSârbi – comeplex comercial / Shop / Al-7. sótótfalui üzletSârbi - biserica ortodoxă (Sec. XIX) / The 8. orthodox church/ Az alsótótfalui ortodox templomFegernic – biserica ortodoxă (1934-1940) 9. / The orthodox church / Az almásfegy-verneki ortodox templom

10. Burzuc – casă veche / Old house / Borszegi régi ház

146

1

2 3

4 5

6

7

8

9 10

www.primariasarbi.go.ro

Spinuş Hagymádfalva

Első okleveles említés1523 Halmaghfalva

Documentary testimony 1523 Halmaghfalva

Atestare documentară 1523 Halmaghfalva

Spinuş covers the northern and the north-eastern part of the Ghepiş Depression, parts of the western side of the Dernei Hills and parts of eastern side of the Oradea Hills. It lies at 44 km north-east from Oradea.

Villages around: Spinuş (1523 Halmaghfalva), Ciuleşti (1784, 1828 Csujafalva), Gurbeşti (1828 Gurbest), Nadăr (1400 Nadantelek), Sălişte (1490 Kewesdwghaza).No. of inhabitans: 1265

Historical monument: the orthodox wooden church (1799) – Gurbeşti.

Hagymádfalva a Gyepes medence északkeleti részén fekszik, a dernai nyugati és a váradi ke-leti dombok között, Nagyváradtól 44 km-re.

A község falvai: Hagymádfalva (1523 Halmagh-falva), Csujafalva (1784, 1828 Csujafalva), Görbesd (1828 Gurbest), Nadántelek (1400 Nadantelek), Kövesegyháza (1490 Kewesdwghaza).Lakosok száma: 1265

Történelmi örökség: az ortodox fatemplom (1799) – Görbesd.

Comuna Spinuş cuprinde partea de nord, nord-est a Depresiuni Ghepişului, porţiuni din vestul Dealurilor Dernei şi estul Dealurilor Oradiei, fiind aşezată la la 44 km nord–est de Oradea.

Localităţi componente: Spinuş (1523 Halmaghfal-va), Ciuleşti (1784, 1828 Csujafalva), Gurbeşti (1828 Gurbest), Nadăr (1400 Nadantelek), Sălişte (1490 Kewesdwghaza).Nr. de locuitori: 1265

Monument istoric şi de arhtectură: biserica ortodoxă de lemn (1799) – Gurbeşti.

Gurbeşti – spre casă / On the way 1. home/ Hazafelé GörbesdreSpinuş – casa Lidia / Lidia house / 2. Hagymádfalvai Lidia házSălişte - vie / Grapes / A kövesegyházai 3. szőlősSălişte – casă veche / Old house / 4. Kövesegyházai régi házCiuleşti - vedere generală / Landscape / 5. Csujafalvai látképSălişte - biserica ortodoxă (1928) / The 6. orthodox church / A kövesegyházai ortodox templomNadăr - biserica ortodoxă (1850) / The 7. orthodox church / A görbesdi ortodox templomSălişte – biserica reformată (Sec. XIX)/ 8. The reformed church / A kövesegyházai református templomSălişte - vedere strda principală / Land-9. scape / Kövesegyházai látkép

147

2

1

3

4

5

876

9

www.primaria-spinus.ro

Első okleveles említés1291-1294 villa Zeplac

Documentary testimony 1291-1294 villa Zeplac

Atestare documentară 1291-1294 villa Zeplac

Suplacu de Barcău lies in the north-eastern part of Bihor county at the border with Sălaj county, nearby the Plopiş Mountains where Barcău river starts its flowing to the open field, after crossing the narrow gorge of Mar-ca – Sălaj.

Villages around: Suplacu de Barcău (1291-1294 villa Zeplac), Borumblaca (1327 Borumlak), Dolea (1954 den of Suplacu de Barcău), Fogaş (1954 den of Suplacu de Barcău), Vâlcelele (1956 Râtul Blaghii), Valea Cerului (Čerpotok – in Slovakian).No. of inhabitans: 4600

Berettyószéplak Bihar megye északkeleti részén fekszik, Szilágy megye határához közel a Réz-hegység lábánál, ahol a Berettyó folyó, elhagyván a márkaszéki szurdokot a völgy felé veszi az útját.

A község falvai: Berettyószéplak (1291-1294 villa Zeplac), Baromlak (1327 Borumlak), Dólyapuszta (1954 Berettyószéplaki tanya), Fogaş (1954 Ber-ettyószéplaki tanya), Blágarét (1956 Râtul Blaghii), Cserpatak (Čerpotok szlovákul).Lakosok száma: 4600

Comuna Suplacu de Barcău este situată în partea de nord-est a judeţului Bihor, la limita acestuia cu judeţul Sălaj. Comuna se află la marginea Munţilor Plopiş, acolo unde râul Barcău, ieşind din strâmtorile defileului de la Marca, curge spre câmpie.

Localităţi componente: Suplacu de Barcău (1291-1294 villa Zeplac), Borumblaca (1327 Borumlak), Dolea (1954 cătun al satului Suplacu de Barcău), Fogaş (1954 cătun al satului Suplacu de Barcău), Vâlcelele (1956 Râtul Blaghii), Valea Cerului (Čerpotok – în slovacă).Nr. de locuitori: 4600

1

2 3

4 5

6

7

8

Rafinăria de la Suplacu de Barcău / 1. Oil Refinery / A berettyószéplaki kőolaj finomítóBorumblaca – vedere generală / Land-2. scape / Baromlaki látképSuplacu de Barcău – vedere generală / 3. Landscape / Berettyószéplaki látképBorumblaca – biserica romano-catolică 4. (Sec. XX) / The Roman-Catholic church / A baromlaki római katolikus templomBorumblaca – statuia lui Iisus (1938) / 5. Statue of Jesus/ Jézus szobra szlovák felirattal BaromlakánBorumblaca – casă veche slovacă / 6. Slovak old house/ Baromlaki régi szlovák házValea Cerului - vedere generală / Land-7. scape / Cserpataki látképValea Cerului - case / Houses / Cserpa-8. taki házak

Suplacu de BarcăuBerettyószéplak

148

Suplacu de Barcău

www.suplacudebarcau.ro

Şimian Érsemjén

Első okleveles említés1333 villa Visemian

Documentary testimony 1333 villa Visemian

Atestare documentară 1333 villa Visemian

Simian lies in the north-western part of the county, 75 km from Oradea, 5 km from the Hun-garian border and 3 km from Valea lui Mihai.

Villages around: Şimian (1333 sacerdos de Symi-an), Şilindru (1281 Serend), Voivozi (1406 poss. Valahalis Almazegh).No. of inhabitans: 4053

Historical and architectural monuments: the reformed church from Şimian (17th century) – architectural monument, the Frater and Csiha mansions, the park in the centre of the commune with the bust of the writer Kazinczy Ferenc built in 1907, and the greek-catholic church (17th century) from Şilindru.

Érsemjén Nagyváradtól 75 km-re északnyu-gat irányba, a Magyar Köztársaság határától 5 km-re, Érmihályfalvától 3 km-re fekszik.

A község falvai: Érsemjén (1333 sacerdos de Symian), Érselénd (1281 Serend), Feketefalu (1406 poss. Valahalis Almazegh).Lakosok száma: 4053

Történelmi és építészeti örökség: a község központjában egy szép park közepén áll Kazin-czy Ferenc mellszobra, 1907-ben emeltette a sz-intén neves faluszülötte, Fráter Lóránd. Érdemes megtekinteni a Fráter és Csiha-kúriákat, a semjéni XVII. századbeli református és ugyan-abban a században épült érseléndi görög kato-likus templomokat.

Comuna Şimian se întinde la 75 km de Oradea în direcţia nord–vest, la 5 km de graniţa cu Ungaria, la 3 km de Valea lui Mihai.

Localităţi componente: Şimian (1333 sacerdos de Symian), Şilindru (1281 Serend), Voivozi (1406 poss. Valahalis Almazegh).Nr. de locuitori: 4053

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (sec. XVIII) – Şimian; Merită vizitate Conacele Frater şi Csiha şi parcul din centrul comunei care adăposteşte bustul lui Kazinczy Ferenc, datând din anul 1907; La Şilindru merită vizitată biserica greco-catolică (sec XVIII).

Şilindru – lac pescăresc / Fishing lake / 1. Érselénd – halastóŞimian – liturghie în biserica reformată / 2. Reformed church mass / Istentisztelet az érsemjéni református templombanParcul din Şimian cu biserica reformată 3. (XVII) şi bustul Kazinczy Ferenc (1907) / Park of Simian with the Reformed church and the bust of Kazinczy Ferenc / Az érsemjéni park a református templom-mal és a Kazinczy Ferenc mellszoborralŞilindru – biserica greco-catolică (1780)/ 4. The greek catholic church (1780) / Az érseléndi görög katolikus templom Voivozi - biserica ortodoxă - liturghie / 5. The mass in the orthodox church from Voivozi / Mise a feketefalui templombanConacul Roxin din Şimian (XVIII), azi 6. Muzeul Memorial Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd şi Csiha Kálmán / Roxin Mansion, today museum / Érsemjéni Roxin-kúria, ma Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán emlékmúzeumŞimian - vedere aeriană / Aerial view / 7. Érsemjén madártávlatból Şimian - Ziua comunei / The Day of 8. Simian / Érsemjéni Napok 149

1

2

34

5 6

87

www.simian.ro

150

Első okleveles említés1535 Semtheesth

Documentary testimony 1535 Semtheesth

Atestare documentară 1535 Semtheesth

Şinteu is situated on the top of the Şes Moun-tain, on both sides of DN 1H road, what con-nects Aleşd to Şimleu Silvaniei, 53 km east from Oradea.

Villages around: Şinteu - Nova Huta in Slovakian (1535 Semtheesth), Huta Voivozi (Stára Huta in Slovakian), Socet (1954 den of Şinteu, Huta Sočet in Slovakian), Valea Târnei (1830, 1913 Hármaspa-tak, Zidáreňi in Slovakian).No. of inhabitans: 1291

Etnography and heritage: folk festival held by the Slovak hutenians in August, Rising of May-sign, and the Potato Feast in October – Şinteu.

Sólyomkő a Réz-hegység tetején helyezkedik el, Nagyváradtól 53 km-re, a DN 1H út két olda-lán, amely összeköti Élesdet és Szilágysomlyót.

A község falvai: Sólyomkővár - Nova Huta szlovákul (1535 Semtheesth), Almaszeghuta (Stára Huta szlovákul), Forduló (1954 sólyomkővári tanya, Huta Sočet szlovákul), Hármaspatak (1830, 1913 Hármaspatak, Zidáreňi szlovákul).Lakosok száma: 1291

Néprajzi hagyomány: szlovák folklórfesztivál augusztusban, májusfa állítás, burgonyabál (október) – Sólyomkővár.

Comuna Şinteu se situează pe culmea Munte-lui Şes, de o parte şi alta a DN 1H care leagă oraşul Aleşd cu oraşul Şimleu Silvaniei (Sălaj), la 53 de km est de Oradea şi este locuită de populaţie majoritar slovacă.

Localităţi componente: Şinteu - Nova Huta în slovacă (1535 Semtheesth), Huta Voivozi (Stára Huta în slovacă), Socet (1954 cătun al satului Şinteu, Huta Sočet în slovacă), Valea Târnei (1830, 1913 Hármaspatak, Zidáreňi în slovacă).Nr. de locuitori: 1291

Manifestări etnografice tradiţionale: festivalul folcloric al hutenilor slovaci (august), “Înălţarea semnului de mai”, “Balul Cartofului” (octombrie) – Şinteu.

Şinteu – frescă din biserica romano 1. catolică (Sec. XIX) / Mural from the Roman-Catholic church / Freskó a sólyomkővári római katolikus templom-banValea Târnei – capelă (Sec. XIX) / Chapel 2. / A hármaspataki kápolnaSocet – gospodărie tradiţională / Farm / 3. Fordulói gazdaságŞinteu - biserica romano catolică (1838-4. 1840)/ The Roman-Catholic church / A sólyomkővári római katolikus templomŞinteu – interiorul bisericii romano 5. catolice / The inside of the Roman-Catholic church / Sólyomkővári római katolikus templombelsőTroiţă din Huta Voivozi / Cross from 6. Huta Voivozi / Almaszeghutai keresztŞinteu – casa parohială / Presbitery / A 7. sólyomkővári parókiaŞinteu - vedere generală / Sight / 8. Sólyomkővári látképFerma de bizoni şi mistreţi de la Şinteu 9. / Bison and wild boar farm from Sinteu / Sólyomkővári bölény és vaddisznó farm

10. Preşedintele Slovaciei, Ivan Gasparo- vici, . în vizită la Şinteu / President of Slovakia, Ivan Gasparovici, visiting Sinteu / Ivan Gasparovici - Szlovákia elnökének látogatója Sólyomkőváron

ŞinteuNova Huta - Sólyomkővár

1 2 3

54

6 7

8

Nova Huta - Sólyomkővár

www.primariasinteu.bihor.ro

9

10

151

Şoimi Sólyom

Első okleveles említés1487 Solyond, Sylyond

Documentary testimony 1487 Solyond, Sylyond

Atestare documentară 1487 Solyond, Sylyond

Şoimi is located 67 km south-east from Oradea and it is crossed by the pitoresque gorge of the Crişul Negru River, at the feet of the Codru Moma Mountains.

Villages around: Şoimi (1487 Solyond, Sylyond), Borz (1587 Borzik), Codru (1956 den of Dumbrăviţa de Codru), Dumbrăviţa de Codru (1692 Dom-bruicza), Pocluşa de Beiuş, Sânnicolau de Beiuş (1552 Zenthmiklos), Ursad (1374 poss. Walachalis Vyzath), Urviş de Beiuş (1487 Erwenyes).No. of inhabitans: 3008

Historical and architectural monuments: “Dealul Boţocana” (tower and church) and settlement and cemetery ruins from the feudal age (XI-XIII) – Sân-nicolau de Beiuş; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (XVIII) – Şoimi.Sightseeing: Dealul Pacău (botanical reservation with rare flowers from the region) – Borz.Etnography and heritage: mill-complex along Valea Morilor (XIX-XX) – Borz, water mill – Şoimi and Urviş de Beiuş.

Sólyom község Váradtól délkeletre fekszik, 67 km-re. Átszeli a Bihari hegység lábánál fakadó Fekete- Körös festői szurdoka.

A község falvai: Sólyom (1487 Solyond, Sylyond), Borz (1587 Borzik), Codru (1956 Havasdombrói tan-ya), Havasdombró (1692 Dombruicza), Havaspoklos, Belényesszentmiklós (1552 Zenthmiklos), Urszád (1374 poss. Walachalis Vyzath), Belényesörvényes (1487 Erwenyes).Lakosok száma: 3008

Történelmi és építészeti örökség: a belényesszent-miklósi torony és templomromok, temető ( XI-XIII. század); az Arkangyalok ortodox fatemplom ( XVIII).Látnivalók: Pacău-domb (botanikai rezervátum, bánáti bazsarózsa) – Borz.

Comuna Şoimi este aşezată la 67 km sud–est de Oradea, fiind străbătură de pitorescul defileu al Crişului Negru, la poalele munţilor Codru Moma.

Localităţi componente: Şoimi (1487 Solyond, Syly-ond), Borz (1587 Borzik), Codru (1956 cătun al satu-lui Dumbrăviţa de Codru), Dumbrăviţa de Codru (1692 Dombruicza), Pocluşa de Beiuş, Sânnicolau de Beiuş (1552 Zenthmiklos), Ursad (1374 poss. Walachalis Vyzath), Urviş de Beiuş (1487 Erwenyes).Nr. de locuitori: 3008

Monumente istorice şi de arhitectură: „Dealul Boţocana” (turn şi amplasament de biserică) şi ru-ine de reşedinţă feudală, cimitir (sec. XI-XIII) – Sân-nicolau de Beiuş; biserica de lemn „Sf. Arhangheli” (sec. XVIII) – Şoimi.Monumente ale naturii: Dealul Pacău (rezervaţie botanică, bujorul banatic) – Borz.Etnografie şi manifestări tradiţionale: complex de mori pe Valea Morilor (sec. XIX-XX) – Borz; moară de apă – Şoimi şi Urviş de Beiuş.

Dumbrăviţa de Codru - vedere aeriană cu bi-1. serica ortodoxă (1820-1835) / Aerial view of the orthodox church / Légi felvétel a havasdombrói ortodox templommalBorz - biserica ortodoxă / The orthodox church/ 2. A borzi ortodox templomPod peste Crişul Negru, detaliu/ Bridge over 3. the Crisul Negru River / Híd a Fekete-KörösönDumbrăviţa de Codru - vedere aeriană / Aerial 4. view / Havasdombró madártávlatbólCuptor tradiţional pentru pâine / Traditional 5. oven / Régi kemencePocluşa de Beiuş - biserica ortodoxă (Sec. XIX)/ 6. The orthodox church / A havaspoklosi ortodox templomChemători la nuntă/ Wedding guests / Vőfélyek7. Sânnicolau de Beiuş – vedere aeriană / Aerial 8. view / Belényesszentmiklósi légi felvételŞoimi – biserica ortodoxă de lemn / The ortho-9. dox wooden church / Sólyomi fatemplom

10. Sânnicolau de Beiuş - monument istoric (Sec. XIII)/ Historical monument / Belényesszent- miklósi történelmi műemlék11. Borz – Defileul Crişului Negru - vedere aeriană / Aerial view / Borz madártávlatból

1

2 3

4

5

6

9

8

7

10

11

152

Şuncuiuş Vásonkolyos

Első okleveles említés1256, 1264 Sunkulus

Documentary testimony 1256, 1264 Sunkulus

Atestare documentară 1256, 1264 Sunkulus

Şuncuiuş is in the eastern part of Bihor county, 63 km from Oradea, at the feet of the Pădurea Craiului Moun-tains in the Vad-Borod Depression, along the Crişul Repede River. It is a well-known tourist place due to the geographical shapes and carstic formations from the natural reservation of The Crişul Repede Gorge. The commune is crossed by the DJ 108I road (Tileagd-Vadu Crişului-Suncuiuş-Bratca), that connects the commune to the E 60.

Villages around: Şuncuiuş (1256, 1264 Sunkulus), Bălnaca (1406 Balnak), Bălnaca-Groşi (1956 den of Bălnaca), Zece Hotare (1913 Révtizfalu).No. of inhabitans: 3503

Historical and architectural monuments: “Dealul Simi-onului” (fortress from iron age), “Lesiana” cave (settle-ment in neolithic and medieval age) and “Mişidului” cave (settlement in neolithic and medieval age) – Bălnaca.Sightseeing: Vântului (the longest cave of Romania) and Unguru Mare caves (speo-carstic reservations), Mişidului Canyon and Crişul Repede Gorge (mixed reservations).Etnography and heritage: meeting points and Christ-mas carols, unwritten theatre, folk weaving, water mill – Şuncuiuş.

Vársonkolyos Bihar megye keleti részén fekszik, 63 km-re Nagyváradtól a Királyhágó lábánál. Mivel a Rév–Báród medencében terül el, a Sebes-Körös partján, változatos domborzati formái-nak köszönhetően nagyra értékelik a túrázók. A községet átszeli a DJ 108I megyei út Telegd–Körös-rév–Sonkolyos–Barátka szakaszon, amely összeköti a települést az ettől 1 km távolságra lévő E60-as nemzetközi úttal.

A község falvai: Vársonkolyos (1256, 1264 Sunkulus), Körösbánlaka (1406 Balnak), Körösbánlakai erdő (1956 den of Bălnaca), Révtízfalu (1913 Révtízfalu). Lakosok száma: 3503

Történelmi és építészeti örökség: Simon völgye (vaskori erődítmény), Biró Lajos barlang (kőkori és középkori településmaradványok) Misid (kőkori és középkori tele-pülésmaradványok) – Bánlaka.Látnivalók: Szelek és a Nagy Magyar barlangok (karsz-tikus barlangrezervátum), Misid völgye és a Sebes Körös szurdoka (vegyes rezervátum).Néprajzi hagyomány: Kaláka és kántálás, népi játékok, népi szőttesek, vízimalom.

Comuna Şuncuiuş este situată în partea de est a judeţului Bihor, la circa 63 km de municipiul Oradea, la poalele munţilor Padurea Craiului în depresiunea Vad-Borod, pe valea Crişului Repede. Este o zonă turistică apreciată datorită formelor de relief şi formaţiunilor carstice din rezervaţia naturală Defileul Crişului Repede. Comuna este străbătută de DJ 108I (Tileagd-Vadu Crişului-Suncuiuş-Bratca), care face legătura cu şoseaua E60.

Localităţi componente: Şuncuiuş (1256, 1264 Sunkulus), Bălnaca (1406 Balnak), Bălnaca-Groşi (1956 cătun al satului Bălnaca), Zece Hotare (1913 Révtizfalu).Nr. de locuitori: 3503

Monumente istorice şi de arhitectură: „Dealul Simionu-lui” (fortificaţie tip pinten barat, ep. fierului), „Peştera Le-siana” (punct de locuire, neolitic, ep. feudală) şi „Peştera Mişidului” (punct de locuire, neolitic, ep. medievală) – Bălnaca.Monumente ale naturii: peşterile Vântului (cea mai lungă peşteră din România) şi Unguru Mare (rezervaţii speo-carstice), Cheile Mişidului şi defileul Crişului Repede (rezervaţii mixte).Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de clacă şi colindat, teatru nescris, ţesături populare, hori-toare, moară de apă – Şuncuiuş.

Defileul Crişului Repede / The Gorge of 1. the Crişul Repede River / A Sebes-Körös szurdoka Rafting 2. Bălnaca / Bălnaca / Körösbánlaka3. Şuncuiuş – tabără / Camp / A vársonkolyosi 4. táborközpontPeştera Unguru Mare / Unguru Mare 5. cave / Nagy Magyar-barlangBălnaca - biserica ortodoxă (Sec. XIX) / 6. The orthodox church / A kőrösbánlakai ortodox templomZece Hotare - Sculptură în lemn / Wood 7. sculpture / A révtízfalui fafaragás 9. Şuncuiuş – vedere aeriană / Aerial 8. view / Vársonkolyos madártávlatból

152

1

2 3

4 5 6

7 8

9

www.suncuius.ro

153

Első okleveles említés1163 villa Torsa

Documentary testimony 1163 villa Torsa

Atestare documentară 1163 villa Torsa

Tarcea is situated in the northern part of the county on the E671 road, 60 km from Oradea and 7 km from Valea lui Mihai.

Villages around: Tarcea (1163 villa Torsa), Adoni (1237 terra Odum), Galoşpetreu (1291-1294 Villa Petri in Nyr).No. of inhabitans: 2703

Historical and architectural monuments: Its ancient monuments are the Roman-Catholic church (1786) from Adoni, the Frater I man-sion (1860), the Draveczky mansion (1846), the Frater mansion II (1895), the reformed church (1621) from Galospetreu. The pride of the com-mune is the museum of the traditional country house, inaugurated in 2002 in GalospetreuEtnography and heritage: basketwork and bul-rush weaving – Adoni.

Értarcsa Bihar megye északi részén helyez-kedik el a Nagyvárad – Szatmárnémeti E 671 főűt mentén, 6o km-re Nagyváradtól és 7 km-re Érmihályfalvától.

A község falvai: Értarcsa (1163 villa Torsa), Éra-dony (1237 terra Odum), Gálospetri (1291-1294 Villa Petri in Nyr).Lakosok száma: 4338

Történelmi és építészeti örökség: Az éra-donyi római katolikus templom (1786), a Dra- veczki kúria (1846) ma iskolakönyvtár, Fráter-kúria I (1860) ma rendelő, Fráter-kúria II (1895) és a református vártemplom (1621) – Gálospetri.

Comuna Tarcea este situată în partea de nord-vest a judeţului Bihor, aflându-se la circa 60 km de Oradea şi la 7 km de Valea lui Mihai.

Localităţi componente: Tarcea (1163 villa Torsa), Adoni (1237 terra Odum), Galoşpetreu (1291-1294 Villa Petri in Nyr).Nr. de locuitori: 2703

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica romano-catolică „Sf. Treime”(1786) – Adoni; co-nacul Draveczky (1846) azi clădire de locuit şi bibliotecă şcolară, conacul Frater I (1860) azi dispensar medical, conacul Frater II (1895) – Galoşpetreu, biserica-cetate reformată (1621) Galoşpetreu. Etnografie şi manifestări tradiţionale: împletituri din papură şi nuiele – Adoni, casă piesagistică de pe Valea Ierului - Galoşpetreu.

TarceaÉrtarcsa

Adoni –biserica romano-catolică (1786) 1. / The Roman-Catholic church / Az éra-donyi római katolikus templom Adoni – statuie de frontispiciu, biserica 2. romano - catolică / Frontispiece statue, the Roman-Catholic church / Az éra-donyi római katolikus templom homlok-zati szobraTarcea - biserica ortodoxă (1859) / The 3. orthodox church / Az értarcsai ortodox templomGaloşpetreu - Colecţia de Etnografie 4. creată de Kéri István, într-o gospodărie ţărănească / Ethnographic collection of Mr. Kéri István / Kéri István alkotta falumúzeum GálospetribenGaloşpetreu – conacul Fráter II (1895) / 5. Fráter II mansion / A gálospetri Fráter-kúria IITarcea – vedere aeriană / Aerial view 6. / Értarcsa madártávlatból Galoşpetreu – biserica reformată 7. (1621)/ The Reformed church / A gálos-petri református vártemplomGaloşpetreu – casă tradiţională / Sight 8. house / A gálospetri érmelléki tájház

2

1 3

54

6

87

www.tarcea.ro

154

Tămăşeu Paptamási

Első okleveles említés1219 villa Tumas

Documentary testimony 1219 villa Tumas

Atestare documentară 1219 villa Tumas

Tămăşeu is one of the new communes of the county, 19 km north from Oradea. Tămăşeu has a thermal water pool, and Parhida village has medically proved mineral water in healing different affections.

Villages around: Tămăşeu (1219 villa Tumas), Niu-ved (1200 villa Neueg), Parhida (1216 villa Vodozt), Satu Nou (1828, 1851 Kis-Újfalu).No. of inhabitans: 2000

Paptamási a megye új községei közé tarto-zik, Nagyváradtól 19 km-re északra fekszik. Tamásiban termálvizű strand, Pelbárthidán pedig gyógyhatású ásványvízforrások talál-hatók.

A község falvai: Paptamási (1219 villa Tumas), Nyüved (1200 villa Neueg), Pelbárthida (1216 villa Vodozt), Kügyipuszta (1828, 1851 Kis-Újfalu).Lakosok száma: 2000

Comuna Tămăşeu este una din noile comune ale judeţului, aflându-se la 19 km nord de Oradea. Comuna Tămăşeu are ştrand cu apă termală frecventat nu numai de localnici iar la Parhida există apă minerală recomandată pentru mai multe afecţiuni.

Localităţi componente: Tămăşeu (1219 villa Tu-mas), Niuved (1200 villa Neueg), Parhida (1216 villa Vodozt), Satu Nou (1828, 1851 Kis-Újfalu).Nr. de locuitori: 2000

Tămăşeu – vedere aeriană / Aerial view / 1. Paptamási légi felvételNiuved – casă tradiţională / Old house / 2. Nyüvedi régi házTămăşeu – ştrandul termal / 3. Thermal swimming pool / A paptamási termálfürdőParhida – biserica reformată (sec. XIII)/ 4. The reformed church / A pelbárthidai református templomBalul strugurilor la Parhida / Grape fest / 5. Pelbárthidai szüreti bálSatu Nou - vedere aeriană / Aerial view / 6. Kügyipuszta madártávlatból

1

2

3

4

6

www.tamaseu.ro

Comuna Tămăşeu este una din noile

5

155

Első okleveles említés1332 sacerdos de villa Tharcand

Documentary testimony 1332 sacerdos de villa Tharcand

Atestare documentară 1332 sacerdos de villa Tharcand

Tărcaia lies in the Beiuşului Depression, being crossed by the Crişul Negru River. It is 71 km south-east from Oradea.

Villages around: Tărcaia (1332 sacerdos de villa Tharcand), Mierag (1588 Mirragh), Tărcăiţa (1588 Tarchanichia), Totoreni (1580 Totorfalua).No. of inhabitans: 2144

Historical and architectural monuments: the „Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1756) – Mierag; the „Pogorâ-rea Sf. Duh” Orthodox wooden church (1796) – Tărcăiţa, the “Adormirea Maicii Domnului” Orthodox wooden church (1697) – Totoreni.Etnography and heritage: ancient religious books – Mierag; traditional architecture – Tărcăiţa; water mill on the Crişul Negru River, Totoreni and on Tărcăiţa – Tărcaia.

Köröstárkány a belényesi medencében Váradtól 71 km-re délkeletre fekszik, a Fekete-Körös szeli át.

A község falvai: Köröstárkány (1332 sacerdos de villa Tharcand), Mérág (1588 Mirragh), Tárkánykai (1588 Tarchanichia), Tatárfalva (1580 Totorfalua)Lakosok száma: 2144

Történelmi és építészeti örökség: régi mise- könyvek - Mérág, népi építészet - Kistárkány, vízimalmok - Tatárfalva

Comuna Tărcaia se află la 71 km sud–est de Oradea şi este situată în Depresiunea Beiuşului, fiind străbătută de Crişul Negru.

Localităţi componente: Tărcaia (1332 sacerdos de villa Tharcand), Mierag (1588 Mirragh), Tărcăiţa (1588 Tarchanichia), Totoreni (1580 Totorfalua).Nr. de locuitori: 2144

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii Domnului” (1756) – Mierag; biserica ortodoxă de lemn „Pogorârea Sf. Duh” (1796) – Tărcăiţa, biserica ortodoxă de lemn „Adormirea Maicii domnului” (1697) – Totoreni.Manifestări etnografice tradiţionale: cărţi vechi de cult – Mierag; arhitectură tradiţională – Tărcăiţa; moară de apă pe Valea Crişului Ne-gru, Totoreni şi pe Valea Tărcăiţei – Tărcaia.

TărcaiaKöröstárkány

Tărcăiţa – păşunea satului / Pasture / A 1. kistárkányi legelőTotoreni – biserica ortodoxă de lemn (1697)/ 2. The orthodox wooden church / A tatárfalvai ortodox fatemplomTărcăiţa – biserica ortodoxă de lemn (1796) / 3. The orthodox wooden church / A kistárkányi ortodox fatemplomTărcaia – biserica reformată (Sec. XVIII)/ 4. The reformed church / A köröstárkányi református templomMierag – biserica ortodoxă de lemn (1756)/ 5. The orthodox wooden church / A mérági ortodox fatemplomTărcăiţa – pictură a bisericii de lemn 6. (1796)/ The ceiling of the wooden church / A kistárkányi ortodox fatemplom mennyezete

7. Râpele de la Mierag / Cliffs from Mierag / Mérági vízmosás8. Mierag - car cu boi / Ox chariot / Kisalmási ökrösszekér

1

2

3

6

4

5

7

8

http://korostarkany.uw.hu/

156

Első okleveles említés1291-1294 villa Toty

Documentary testimony 1291-1294 villa Toty

Atestare documentară 1291-1294 villa Toty

Tăuteu is located in the north-eastern part of the county, 56 km from Oradea, in the valley Bistra tributary stream of the Barcău river, in the west of the Plopişului Mountains and in the north of the Dernei Hills.

Villages around: Tăuteu (1291 – 1294 – villa Toty), Bogei (1406 possesio walachalis Bozay), Chiribiş (1219 villa Terebus), Ciutelec (1305 Cheyteluk), Poiana.No. of inhabitans: 4338

Historical monument: the reformed church (XV) – Tăuteu.

Tóti község Bihar megye északkeleti részén fekszik, 56 km-re a megyeszékhelytől a Bisz-tra völgyében, amit a Berettyó bal oldali ága, nyugatról pedig a Réz-hegység határol.

A község falvai: Tóti (1291 – 1294 – villa Toty), Bozsaly (1406 possesio walachalis Bozay), Bisz-traterebes (1219 villa Terebus), Cséhteleki (1305 Cheyteluk), Rétimalomtanya.Lakosok száma: 4338

Történelmi és építészeti örökség: a tóti református templom (XV).

Comuna Tăuteu este situată în nord-estul ju-detului Bihor, la 56 km de Oradea, în bazinul hidrografic al văii Bistrei, afluent de stânga al Barcăului, la vest de munţii Plopişului şi la nord de dealurile Dernei.

Localităţi componente: Tăuteu (1291 – 1294 – villa Toty), Bogei (1406 possesio walachalis Bo-zay), Chiribiş (1219 villa Terebus), Ciutelec (1305 Cheyteluk) , Poiana.Nr. de locuitori: 4338

Monument istoric: biserica reformată (sec. XV) – Tăuteu.

Bogei – poartă de lemn de inspiraţie 1. maramureşană / Wooden front door / A bozsalyi fakapuPoiana – conacul Poroszlay (1860-1870) 2. / Poroszlay Mansion / Rétimalomtanyai Poroszlay-kúriaTăuteu – biserica reformată (sec. XV) / 3. The reformed church / A tóti reformá-tus templomChiribiş - biserica ortodoxă (1909) / The 4. orthodox church / A bisztraterebesi ortodox templomTăuteu – biserica romano-catolică (Sec. 5. XX) / The Roman-Catholic church / A tóti római katolikus templom Tăuteu – elevi ai şcolii generale / Kids 6. from the elementary school / A tóti általános iskola tanulóiCiutelec – parc / Park / A cséhteleki 7. park

TăuteuTóti

1

2

3

4

5

6 7

www.primaria-tauteu.ro

157

Első okleveles említés1256 terra seu poss. Thelegd

Documentary testimony 1256 terra seu poss. Thelegd

Atestare documentară 1256 terra seu poss. Thelegd

Tileagd is situated in the western part of the Vad – Borod Depression, lying along the Crişul Repede River between the Plopiş Mountains and the Pădurea Craiului Mountains. The com-mune is 21 km east from Oradea, on the E 60 road, which connects Oradea to Cluj Napoca.

Villages around: Tileagd (1256 terra seu poss. Thelegd), Bălaia (1622 Kabaláspatak), Călăţani (den of Tileagd, 1954 Călăţeni), Poşoloaca (1291-1294 Pousalaka), Tilecuş (1552 Thelkesdh), Uilea-cu de Criş (1283 poss. Wylak).No. of inhabitans: 7026

Historical and architectural monuments: the reformed church (1775) – Poşoloaca; the reformed church (1507) and the Teleki castle (1848), today a medical sanatorium – Tileagd; the “Sf. Arhangheli” Orthodox wooden church (1785) – Tilecuş.Etnography and heritage: Christmas customs – Tilecuş.

Mezőtelegdet a Rév–Báród-medence nyugati részén találjuk, a Sebes-Körös folyása mentén, a Réz-hegység és Királyhágó között. A község 21 km-re keletre fekszik Nagyváradtól, az E 60-as út mentén, amely Nagyváradot köti össze Kolozsvárral.

A község falvai: Mezőtelegd (1256 terra seu poss. Thelegd), Kabaláspatak (1622 Kabaláspatak), Călăţani (Tileagdi Tanya, 1954 Călăţeni), Pósalaka (1291-1294 Pousalaka), Telkesd (1552 Thelkesdh), Pusztaújlak (1283 poss. Wylak).Lakosok száma: 7026

Történelmi és építészeti örökség: a reformá-tus templom (1775) – Pósalakán; a református templom (1507) és Teleki kastély (1848), ma szanatórium – Mezőtelegden; és a telkesdi orto-dox fatemplom (1785).Néprajzi hagyomány: kántálás – Telkesd.

Comuna Tileagd este situată în vestul depre-siunii Vad – Borod, care se desfăşoară în lungul Crişului Repede între Munţii Plopiş şi Pădurea Craiului. Comuna se află la 21 km est de Oradea, pe drumul european E 60, ce leagă Oradea de Cluj Napoca.

Localităţi componente: Tileagd (1256 terra seu poss. Thelegd), Bălaia (1622 Kabaláspatak), Călăţani (cătun al satului Tileagd, 1954 Călăţeni), Poşoloaca (1291-1294 Pousalaka), Tilecuş (1552 Thelkesdh), Uileacu de Criş (1283 poss. Wylak).Nr. de locuitori: 7026

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica reformată (1775) – Poşoloaca; biserica reformată (1507) şi castelul Teleki (1848), azi sanatoriu – Tile-agd; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli” (1785) – Tilecuş.Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de colindat, horitoare – Tilecuş.

TileagdMezőtelegd

Uileacu de Criş - vedere aeriană / Aerial 1. view / Pusztaújlak madártávlatbolTileagd - bustul Hagymássi Kata, 2. nevasta fostului principe al Transilvaniei Ştefan Bocskay (1605-1606) / The bust of Hagymássi Kata, wife of Stephen Bocskai - Prince of Transylvania / Hagymássi Kata mellszobra, Bocskai István, Erdély fejedelmének feleségeTileagd – frescă biserica reformată 3. (1507) / The reformed church / A mezőtelegdi református templomTileagd – biserica reformată (1507) / 4. The reformed church / A mezőtelegdi templombelsőPoşoloaca – vedere cu biserica 5. reformată (1775) / View of the reformed church / Pósalaki látkép a református templommalTileagd – centru / Centre / A 6. mezőtelegdi község központjaTilecuş – biserica ortodoxă de lemn 7. (1785) / The orthodox wooden church / A telkesdi ortodox fatemplomPoşoloaca – casă veche de 200 ani / 200 8. years old house / Pósalaki 200 éves házTileagd – castelul Haller-Teleki (1848) 9. / Haller-Teleki castle / A mezőtelegdi Haller-Teleki kastély

2

4

3

5

6

7

9

8

www.primariatileagd.rowww.mezotelegd.com

1

Tinca Tenke

Első okleveles említés1338 Tenky

Documentary testimony 1338 Tenky

Atestare documentară 1338 Tenky

Tinca lies at 130 m height on the lower right terrace of the Crişul Negru River, having the Miersigului hills at north and being at 40 km south from Oradea. Tinca has a healthcare and leisure resort with three mineral water springs rich in bicarbonates, calcium, magnesium and sodium. Many tourists and pacients visit the re-sort due to these springs.

Villages around: Tinca (1338 Tenky), Belfir (1552 Belfenyer), Girişu Negru (1169 villa Gyuros), Gurbediu (1584 Gizanfalua), Râpa (1692 Répa Hodos).No. of inhabitans: 7406

Historical and architectural monuments: the “St. Nicolae” Orthodox wooden church (1743) – Tinca. Worth to see the Natural Sciences Museum, with an important collection of the flora and fauna of the re-gion.Sightseeing: Tinca healthcare resort; the Goronişte daffodil field (botanical reservation) – Gurbediu.Etnography and heritage: “Zilele Tincanilor” – the commune days every August.

Tenke község 130 m tengerszint fölötti ma-gasságban fekszik, a Fekete-Körös jobb ol-dali alsó teraszán, Nagyváradtól 40 km-re délre. Tenkefürdő 3 gyógyvízforrással is büszkélkedhet, melyek gazdag ásványi tartalma a turistákat és gyógykezelésre járókat egyaránt vonza.

A község falvai: Tenke (1338 Tenky), Bélfenyér (1552 Belfenyer), Feketegyörös (1169 villa Gyuros), Tenke-görbed (1584 Gizanfalua), Kőrösmart (1692 Répa Ho-dos).Lakosok száma: 7406

Történelmi és építészeti örökség: a Szent Miklós ortodox fatemplom (1743). Érdemes meglátogatni a természetrajzi múzeumot, melynek gazdag növényi- és állattani gyűjteménye bemutatja a régió sajátos élővilágát. Látnivalókk: Tenkefürdő; Nárciszrét (botanikai rez-ervátum) – Tenkegörbeden.Néprajzi hagyomány: minden év augusztusában megrendezik a Tenkei Napokat.

Comuna Tinca este situată la 130 m altitudine, pe terasa inferioară dreaptă a râului Crişul Negru, la 40 km sud de Oradea. Tinca găzduieşte o staţiune balneo-climaterică care dispune de 3 izvoare cu ape minerale bicarbonatate, calcice, magneziene, sodice, carbogazoase, atrăgând numeroşi vizita-tori pentru tratament sau doar pentru petrecerea timpului liber.

Localităţi componente: Tinca (1338 Tenky), Belfir (1552 Belfenyer), Girişu Negru (1169 villa Gyuros), Gurbediu (1584 Gizanfalua), Râpa (1692 Répa Hodos).Nr. de locuitori: 7406

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Nicolae” (1743) – Tinca.Merită vizitat Muzeul de Ştiinţe Naturale, având colecţii de floră şi faună specifice văii Crişului Ne-gru.Monumente ale naturii: Poiana cu Narcise Goronişte (rezervaţie botanică) – Gurbediu.Etnografie şi manifestări tradiţionale: în luna august a fiecărui an se organizează “Zilele Tincanilor”.

Tinca – peisaj / Landscape/ Tenkei látkép1. Râpa - biserica ortodoxă (1936) / The ortho-2. dox church / A körösmarti ortodox templomGurbediu - biserica ortodoxă (1888-1889)/ 3. The orthodox church / A tenkegörbedi orto-dox templom Belfir – orfelinat (XIX) / orphanage / gyerme-4. kotthonTinca - biserica ortodoxă de lemn (1743)/ 5. The orthodox wooden church/ A tenkei ortodox fatemplomBăile Tinca / Tinca Spa / Tenkefürdő6. Băile Tinca – izvoare de apă minearală / 7. Mineral water springs / Tenkefürdői gyógy-vízforrásTinca - biserica ortodoxă - iconostas aurit în 8. aur (1927-1939) / The orthodox church / A tenkei ortodox templomTinca – fermă de struţi / Ostrich farm / A 9. tenkei strucc-farm

158

1

2 3

5

4

7

6

8

9

www.primariatinca.bihor.ro

ToboliuVizesgyán

Első okleveles említés1213 villa Gyan

Documentary testimony 1213 villa Gyan

Atestare documentară 1213 villa Gyan

Toboliu is 20 km south-west of Oradea, in the Crişului Repede Field, on the DJ 797/A road, founded in 10th of january 2008 as a commune, spliting from Girisu de Cris.

Villages around: Toboliu (1213 villa Gyan),Cheresig (1289 Kereseg-1291 Kerus Zeg).

No. of inhabitans: 2057

Historical monument: fortress-tower (XIII-XIV) – Cheresig.

Local Events: cabbage festival in Toboliu

Vizesgyán község Nagyváradtól 20 km-re fek-szik, délnyugati irányba, a 797/A megyei úton, a Sebes-Körös síkságán. A Körösszegi vár-al szemben, a Sebes-Körös bal partjára épült Árpád kori Vizesgyán település valószínűleg egyidős a Körösszegi várral, mivel a falu a várszolgák lakhelye volt, amit a XIII. századi oklevelek is megerősítenek.2008. január 10-én vált ki Körösgyéres községből.

A község falvai: Vizesgyán (1213 villa Gyan).Kőrösszeg (1289 Kereseg-1291 Kerus Zeg),

Lakosok száma: 2057

Történelmi örökség: a körösszegi Csonka Torony (XIII-XIV. század).

Helyi események: a vizesgyáni káposzta fesztivál

Comuna Toboliu este aşezată la 20 km de Oradea către sud–vest, în Câmpia Crişului Repede, pe DJ 797/A, înfiinţată prin reorgani-zarea comunei Girişu de Criş, în baza Legii 375/2007 la 10 ianuarie 2008.

Localităţi componente: Toboliu (1213 villa Gyan), Cheresig (1289 Kereseg-1291 Kerus Zeg) Nr. de locuitori: 2057

Monument istoric: donjon de cetate (sec. XIII-XIV) – Cheresig.

Manifestări etnografice tradiţionale: Festivalul verzei de la Toboliu

Cheresig – vedere / Landscape / 1. Körösszegi látképToboliu - peisaj / Landscape / Vizesgyáni 2. látképToboliu - Festivalul verzei / The Cabbage 3. Festival / A vizesgyáni káposzta fesztiválCheresig - donjon de cetate (sec. XIII-XIV) 4. / Fortress-tower (XIII-XIV) / A körösszegi Csonka torony (13-14. század)Cheresig - Crişul Repede / The Cris rever 5. at Cheresig / A Fekete Kőros Körössze-genCheresig - biserica ortodoxă (1905) / The 6. church / A körösszegi templomToboliu - biserica ortodoxă (1865) / The 7. orthodox church / A vizesgyáni ortodox templom

159

2

4

1

3

5

6

7

160

Tulca Tulka

Első okleveles említés1215 villa Tulka

Documentary testimony 1215 villa Tulka

Atestare documentară 1215 villa Tulka

Tulca lies in the north-western part of Bihor county, 8 km West of Salonta and 48 km South of Oradea.

Villages around: Tulca (1215 villa Tulka), Căuaşd (1316 Kauastelek).No. of inhabitans: 2904

A megye délnyugati részén fekszik Tulka, 48 km-re Nagyváradtól és 8-ra Nagyszalontától.

A község falvai: Tulka (1215 villa Tulka), Kávásd (1316 Kauastelek).Lakosok száma: 2904

Comuna Tulca este aşezată în sud-vestul judeţului Bihor, la 8 km vest municipiul Salonta, la 48 km sud de Oradea.

Localităţi componente: Tulca (1215 villa Tulka), Căuaşd (1316 Kauastelek).Nr. de locuitori: 2904

Tulca - Primăria / Local hall / A Tulkai 1. Polgármesteri HivatalTulca - biserica ortodoxă (1881–1882)/ 2. The ortodox church / A tulkai ortodox templom Căuaşd - biserica ortodoxă (1925-1926)/ 3. The ortodox church / A kávásdi ortodox templom Tulca – moară veche / Old mill / A tulkai 4. régi malomCu căruţa prin Tulca / With chariot / 5. Szekérrel Tulkán

1

2

4 3

5

www.primariatulca.bihor.ro

161

Ţeţchea Cécke

Első okleveles említés1256 terra Chetka

Documentary testimony 1256 terra Chetka

Atestare documentară 1256 terra Chetka

Ţeţchea is situated on the middle course of the Crişul Repede River, on the left bank, under the Tăşadului hills, 34 km east from Oradea.

Villages around: Ţeţchea (1256 terra Chetka), Hotar (1508 Isoparlaga), Subpiatră (1552 Kwallya), Telechiu (1291-1294 villa Teluky).No. of inhabitans: 3164

Historical and architectural monuments: the Local hall, former Zathureczky castle (end of XIX), the “St. George” Orthodox wooden church (1714) – Hotar. Sightseeing: cave from Subpiatră.Etnography and heritage: Christmas carols – Hotar şi Subpiatră; traditional weaving – Hotar.

Cécke község a Sebes-Körös folyásának közepe táján helyezkedik el, a folyó bal partján egészen a tasádi dombokig húzódik, Nagyváradtól 34 km távolságra.

A község falvai: Cécke (1256 terra Chetka), Izsópallaga / Határ (1508 Isoparlaga), Kőalja (1552 Kwallya), Mezőtelki (1291-1294 villa Teluky).Lakosok száma: 3164

Történelmi és építészeti örökség: A polgármesteri hivatal épülete, néhai Zathure-czky (XIX. század végén), Szent György ortodox fatemplom (1714) – Izsópallagán.Látnivalók: Kőaljai barlang.Néprajzi hagyomány: Kántálás és hagyományos szövések.

Comuna Ţeţchea este situată pe cursul mijlociu al Crişului Repede, de pe malul stâng al râului până sub poala dealurilor Tăşadului, la 34 km est de Oradea.

Localităţi componente: Ţeţchea (1256 terra Chetka), Hotar (1508 Isoparlaga), Subpiatră (1552 Kwallya), Telechiu (1291-1294 villa Teluky).Nr. de locuitori: 3164

Monumente istorice şi de arhitectură: sediul primăriei, fost castel Zathureczky (sfârşitul sec. XIX), biserica ortodoxă de lemn „Sf. Gheorghe” (1714) – Hotar. Monument al naturii: peştera de la Subpiatră.Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de colindat – Hotar şi Subpiatră; textile tradiţionale – Hotar.

Hotar - vedere generală / Landscape / 1. Határi látképTabăra de creaţie a Facultăţii de Arte 2. Vizuale Oradea - sculptură în lemn / Wooden sculpture / FafaragásSubpiatră - biserica ortodoxă (1938) / 3. The orthodox church / A kőaljai ortodox templom Ţeţchea - Primăria (fostul castel Zathurec-4. zky (XIX) / Local Hall / A céckei Polgár-mesteri Hivatal, volt Zathureczky-kastélyTelechiu - biserica reformată (1790) / The 5. Reformed church / Mezőtelki református templomŢeţchea - biserica ortodoxă / The Orthodox 6. church / A céckei ortodox templomŢeţchea – vedere aeriană / Aerial view / 7. Cécke madártávlatbólHotar – biserica ortodoxă de lemn (1714)/ 8. The orthodox wooden church / A határi ortodox fatemplomMonumentul eroilor la Ţeţchea / Heroes 9. Monument / A céckei hősök emlékműve

www.primariatetchea.bihor.ro

1 2

3

4

65 7

8 9

Uileacu de Beiuş Belényesújlak

Első okleveles említés1332 sacerdos de villa Vyloko

Documentary testimony 1332 sacerdos de villa Vyloko

Atestare documentară 1332 sacerdos de villa Vyloko

Uileacu de Beiuş lies in the Crişul Negru va-lley, to the east of the beautiful gorge of the river. The village is 82 km far from Oradea, in the south of the county.

Villages around: Uileacu de Beiuş, Forău (1522 Toplyteza), Prisaca (1580 Giapiupataka), Vălanii de Beiuş (1828 Valány, Volány)No. of inhabitans: 2483

Belényesújlak a Fekete-Körös mentén húzódó település, a folyó szurdokától keletre. A község a megye déli részén fekszik, 82 km-re Váradtól.

A község falvai: Belényesújlak, Belényesforró (1522 Toplyteza), Gyepűpataka (1580 Giapiupa-taka), Vălanii de Beiuş (1828 Valány, Volány)Lakosok száma: 2483

Comuna Uileacu de Beiuş este aşezată în lun-ca Crişului Negru, la est de defileul pitoresc al aceluiaşi râu. Comuna este situată în partea de sud a judeţului Bihor la 82 km de Oradea.

Localităţi componente: Uileacu de Beiuş, Forău (1522 Toplyteza), Prisaca (1580 Giapiupataka), Vălanii de Beiuş (1828 Valány, Volány)Nr. de locuitori: 2483

162

Uileacu de Beiuş - vedere aeriană / Aerial 1. view / Belényesújlaki légi felvételUileacu de Beiuş - tabără de creaţie / 2. Creative camp / Belényesújlaki kézműves táborUileacu de Beiuş - fermă de struţi / Os-3. trich farm / Belényesújlaki struccfarm Forău – biserica ortodoxă (1882) / The 4. Orthodox church / A belényesforrói orto-dox templomVălanii de Beiuş - biserica ortodoxă / 5. The orthodox church / A valányi ortodox templomForău - în drum spre casă / on their way 6. to home / Belényesforró - hazafelé

1

4

2

3

5

6

1

3

2

5

6

7

4

Vadu Crişului Körösrév

Első okleveles említés1256 tributum in portu Crysy

Documentary testimony 1256 tributum in portu Crysy

Atestare documentară 1256 tributum in portu Crysy

Vadu Crişului is situated in Eastern Bihor, along the Oradea - Cluj-Napoca railway and the E60 (DN1) Oradea - Cluj-Napoca road at 50 km far from Oradea and 100 km from Cluj-Napoca. The village is next to the opening of the Crişul Repede river.

Villages around: Vadu Crişului, Birtin (1213 villa Bercen), Tomnatic (1954), Topa de Criş (1406 poss. Volahalis Topazhaza).No. of inhabitans: 4394

Historical and architecture monuments: medi-eval tower from “Portus Crisy” – “Vama Sării” or “Casa Zmăului” ( XIII-XVI) – Vadu Crişului, the Or-thodox church (1790) – Vadu Crişului.Sightseeing: Crişul Repede gorge and Vadu Crişului cave (mixed reservations), many caves: Birtinului Hârtopul, Roşie Etnography and heritage: folklor festival „Vama Sării fair” pottery (white ceramics), popular danc-es and Christmas singing – Vadu Crişului.

Körösrév a megye keleti részén található, a Nagyvárad - Kolozsvár vasútvonal mentén, az E60-as főúton, Váradtól 50 km-re, és 100 km-re Kolozsvártól. A település a Sebes-Körösnek a szorost elhagyó kitörésénél fekszik. A sajá-tos domborzati és földtani képződmények meghatározó jelleget adnak a révi medence délkeleti ,,öbölszerű” részének a Réz- hegység és Királyhágó között.

A község falvai: Körösrév, Bertény (1213 villa Bercen), Tomnatek (1954), Kőröstopa (1406 poss. Volahalis Topaza).Lakosok száma: 4394

Történelmi és építészeti örökség: Portus Crisy középkori torony – Sóvám vagy Tündérvár (XIII-XVI), Arkangyal ortodox templom (1790).Látnivalók: Sebes-Körös szoros és Zichy barlang (vegyes rezervátum), barlangok: Bertény, Kecske, Rosia – szemközt a Pestera menedékházzal (nem működő). Néprajzi hagyomány: Sóvámi vásár június első vasárnapján, fazekasság (fehér kerámia), néptánc és kántálás.

Comuna Vadu Crişului se află asezată în partea esti-că a judeţului Bihor, pe calea ferată Oradea - Cluj-Napoca şi pe şoseaua E60 (DN1) Oradea - Cluj-Napoca, la o distanţă de 50 km faţă de Oradea şi la 100 km. faţă de Cluj-Napoca. Localitatea este situată la ieşirea Crişului Repede dintr-un sector îngust de chei (defileu).

Localităţi componente: Vadu Crişului (1256 tribu-tum in portu Crysy), Birtin (1213 villa Bercen), Tomnatic (1954), Topa de Criş (1406 poss. Volaha-lis Topazhaza).Nr. de locuitori: 4394Monumente istorice şi de arhitectură: turn medi-eval de la „Portus Crisy” – „Vama Sării” sau „Casa Zmăului” (sec. XIII-XVI) – Vadu Crişului, biserica ortodoxă „Sf. Arhangheli Mihail şi Gavriil” (1790) – Vadu Crişului.Monumente ale naturii: defileul Crişului Repede şi peştera Vadu Crişului (rezervaţie mixtă), peşterile Birtinului sau peştera Caprei, peştera din Hârtopul fără Fund, peştera RoşieManifestări etnografice tradiţionale: festivalul folcloric „Târgul de la Vama Sării” meşteri olari (ceramică albă), formaţie de dansuri populare şi obiceiuri de colindat – Vadu Crişului.

163

Casa Zmăului (sec. XIII-XVI) - vamă / Casa 1. Zmăului / TündérvárÎn memoria olarilor din Vadu Crişului / 2. In memoriam of the potters from Vadu Crişului / A révi fazekasok emlékéreOlărit în Vadu Crişului / Potter from Vadu 3. Crişului / Révi fazekas asszony Casa în care a locuit Karl Handl, desco-4. peritorul peşterii Vadu Crişului (1903)/ In this house lives Karl Handl, the discover of the Vadu Crişului cave (1903) / Ebben a házban lakott Karl Handl, a révi barlang felfedezője (1903)Birtin - vedere aeriană / Aerial view / 5. Bertényi madártávlatbólBiserica ortodoxă Vadu Crişului (1790)/ 6. The orthodox church / A révi ortodox templomTomnatic - peisaj / Landscape/ Tomnateki 7. látkép

www.vadu-crisului.ro

Vârciorog Vércsorog

Első okleveles említés1492 Verchelogh

Documentary testimony 1492 Verchelogh

Atestare documentară 1492 Verchelogh

Vârciorog is in the Pădurea Craiului Moun-tains, 35 km south-east from Oradea.

Villages around: Vârciorog, Fâşca (1274), Şerghiş (1438 poss. wolachalis Serges), Surducel (1954 den of Vârciorog).No. of inhabitans: 2358

Historical and architecture monuments: the Orthodox wooden church (1759) – Fâşca; the Orthodox wooden church (1742) – Vâr-ciorog.Sightseeing: Osoiu cave (speo-carstic reserva-tion).Etnography and heritage: Christmas carols– Vârciorog.

Vércsorog község a Királyhágó lábánál fekszik, 35 km-re keletre Nagyváradtól.

A község falvai: Vércsorog, Várfancsika (1274), Serges (1438 poss. wolachalis Serges), Kisszurdok (1954 Vércsorogi tanya).Lakosok száma: 2358

Történelmi és építészeti örökség: Fatemplom (1759) – Várfancsikán és Vércsoro-gon (1742).Szép tájak: Oszvai barlang (karsztikus barlang-rezervátum).Néprajzi hagyomány: kántálás.

Comuna Vârciorog este aşezată în Munţii Pădurea Craiului, la 35 km sud–est de Oradea.

Localităţi componente: Vârciorog, Fâşca (1274), Şerghiş (1438 poss. wolachalis Serges), Surducel (1954 cătun al satului Vârciorog).Nr. de locuitori: 2358

Monumente istorice şi de arhitectură: biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli Mihail şi Ga-vriil” (1759) – Fâşca; biserica ortodoxă de lemn „Sf. Arhangheli Mihail şi Gavriil” (1742) – Vârciorog.Elemente peisagistice: peştera Osoiu (rezervaţie speo-carstică).Manifestări etnografice tradiţionale: obiceiuri de colindat – Vârciorog.

164

Apus de soare / Sunset / Naplemente1. Şerghiş - vedere / Landscape / Sergesi 2. látképFâşca - biserica ortodoxă de lemn (1759)/ 3. The orthodox wooden church/ A várfan-csikai ortodox fatemplomVârciorog - crucea luminată / Cross from 4. Vârciorog / A vércsorogi keresztVârciorog - biserica ortodoxă de lemn 5. (1742) / The orthodox wooden church/ A vércsorogi ortodox fatemplomFâşca - de la câmp / People from Fâşca / 6. Várfancsikai lakosokRecoltă / Harvest / Gazdag termés7.

1

2

43

5 6

7

www.varciorog.ro

Viişoara Érszőllős

Első okleveles említés1355 Pachal

Documentary testimony 1355 Pachal

Atestare documentară 1355 Pachal

Viişoara lies 10 km far from Marghita, one can reach it by the DJ 191 Marghita – Tăşnad county road. The village is 67 km north-east from Oradea.

Villages around: Viişoara, Izvoarele (1850 Kis Pac-zalusa), Pădureni (Satul de Necaz, den of Păgaia), Reghea (1797, 1815 Csekenye).No. of inhabitans: 1370

Etnography and heritage: traditional peasant houses .

Érszőllős 10 km-re fekszik Margittától, a DJ 191 Margitta–Tasnád megyei úton közelíthető meg, Váradtól 67 km-re északkeletre.

A község falvai: Érszőllős, Szolnokháza (1850 Kis Paczalusa), Erdőtelep (Satul de Necaz, Úsztatói tanya), Csekenye (1797, 1815 Csekenye).Lakosok száma: 1370

Néprajzi hagyomány: parasztházak.

Comuna Viişoara se află la 67 km nord–est de Oradea şi se întinde la 10 km de Marghita, putând fi accesată pe DJ 191 Marghita – Tăşnad.

Localităţi componente: Viişoara (1355 Pachal), Izvoarele (1850 Kis Paczalusa), Pădureni (Satul de Necaz, cătun al satului Păgaia), Reghea (1797, 1815 Csekenye).Nr. de locuitori: 1370

Monumente de arhitectură: Case tradiţionale ţărăneşti.

165

Pădureni - singura femeie dintr-un sat 1. locuit numai de două persoane (2008) / The only one woman from Pădureni (in the willage lives only two persons) / Az egyetlen erdőtelepi asszony (a faluban csak ketten élnek) Viişoara - vedere din sat/ Landscape / 2. Érszőllősi látképReghea - vedere aeriană / Landscape / 3. Csekenyei látképViişoara – casă tradiţională ţărănească/ 4. Traditional peasant house / Érszőllősi parasztházPădureni - casă tradiţională / Traditional 5. house / Erdőtelepi parasztházIzvoarele - biserica reformată / The Re-6. formed church / Szolnokházi református templomReghea - biserica ortodoxă (1923) / The 7. orthodox church / A csekenyei ortodox templomIzvoarele - biserica ortodoxă (1911) / The 8. orthodox church / A szolnokházai ortodox templom

1 2

3

4 5

6

7

8

http://primariaviisoarabh.ro

T U R I S M

T O U R I S MT U R I Z M U S

Judeţul Bihor este situat în nord-vestul României, fiind străbătut de paralela de 470 latitudine nordică, respectiv meridianul de 220 longitudine estică. Se învecinează cu judeţele Satu-Mare, la nord, Sălaj, Cluj şi Alba, la est, Arad, la sud şi cu Ungaria, la vest, ceea ce-i asigură o poziţie strategică importantă. Extinzându-se pe o suprafaţă de 7.544 km2

(3,2% din teritoriul ţării), ocupă poziţia a şasea în ierarhia judeţelor potrivit acestui criteriu. Din cei 596951 de locuitori ai judeţului, 50,4% trăiesc în mediul urban: municipiile Oradea (reşedinţa judeţului care

are 206235 locuitori), Salonta, Beiuş, Marghita şi oraşele Aleşd, Ştei, Nucet, Valea lui Mihai, Vaşcău şi Săcueni. Cele 91 de comune cu 429 de sate componente concentrează 49,6% din locuitorii judeţului.

Specific este faptul că, pe un spaţiu relativ restrâns, se realizează o succesiune clasică de peisaje variate şi atrac-tive - de câmpie, de deal şi de munte - orientate dinspre vest spre est şi desfăşurate de la altitudinea de 90 m, în Câmpia joasă a Crişurilor, până la 1849 m, altitudinea maximă din Munţii Bihor-Vlădeasa.

Datorită complexităţii structurii geologice s-a constituit o mare varietate a resurselor subsolului. Se remarcă înde-osebi rezervele de bauxită din Munţii Pădurea Craiului, rocile de construcţie (calcare, argilă refractară, marmură ş.a.), apele minerale (Stâna de Vale, Tinca) şi cele geotermale (Băile Felix, Băile 1 Mai), minereurile complexe şi rezervele de lignit.

Clima.Teritoriul judeţului se află sub influenţa circulaţiei vestice ce transportă mase de aer oceanic, umede. Eta-jarea reliefului si particularităţile locale ale suprafeţei active determină existenţa unor diferenţieri sensibile ale climei temperat-continentale moderate. Media anuală a temperaturii aerului prezintă valori cuprinse între 10-110C în zona de câmpie, 7-100C în zona dealurilor şi a munţilor joşi, respectiv 2-70C în aria montană propriu-zisă. Cantităţile medii anuale de precipitaţii cresc dinspre vest, din zona de câmpie (600-650 mm/an), spre est, în treapta montană (1000-1400 mm/an).

Hidrografia. Râurile aparţin bazinului hidrografic al Crişurilor: Barcăul (68 km pe teritoriul judeţului), Crişul Repede (101 km pe teritoriul judeţului), Crişul Negru (136 km pe teritoriul judeţului), Ierul, respec-tiv afluenţii acestora. Din a doua jumătate a secolului al XIX-lea a început amenajarea reţelei hidrografice pen-tru a limita amploarea inundaţiilor şi pentru a deseca zonele joase cu exces de umiditate, prin crearea de numer-oase canale printre care şi Canalul Colector ce leagă Crişul Repede de Crişul Negru. Lacul Şerpilor şi Lacul cu Stuf de lângă Salonta sunt cele mai însemnate lacuri naturale iar dintre lacurile antropice se remarcă cele de baraj (Lacul Leşu, de pe valea Iadei, fiind cel mai important) şi heleşteele din zona de câmpie. Cele mai mari heleştee sunt cele amenajate în scop piscicol: Cefa (598 ha), Tămaşda (200 ha), Homorog (95 ha) şi Inand (30 ha).

Vegetaţia naturală este reprezentată de formaţiunile silvostepei specifice zonei de câmpie (pajişti în alternanţă cu pâlcuri de stejar) şi zona de pădure.

Etajul pădurilor de foioase, extins până la 1000 m, este alcătuit din păduri de stejar pedunculat (Quercus robur), de cer (Quercus cerris) cu gorun (Quercus petraea), de gorun cu carpen, (Carpinus betulus), ulm, (Ulmus foliacea), frasin, (Fraxinus excelsior), păduri de fag (Fagus sylvatica) cu carpen şi păduri de fag. Pădurile de fag cu molid (Picea excelsa) fac trecerea spre etajul coniferelor (1000-1600 m), alcătuit din păduri de molid şi molid în amestec cu brad (Abies alba) şi lariţă (Larix decidua). La peste 1600 m se desfăşoară asociaţiile vegetale subalpine.

În proximitatea apelor se dezvoltă vegetaţia de luncă, cu zăvoaie de plop (Populus alba, nigra), sălcii (Salix alba, Salix fragilis) şi pajişti.

Numeroase specii de plante valoroase sunt ocrotite: nufărul termal (Nymphaea lotus thermalis), liliacul carpatin (Syringa josikaea), ghinţura punctată (Gentiana punctata), narcisa sălbatică (Narcissus angustifolius) oiţele (Anemone narcissiflora), crinul de pădure (Lilium martagon) ş.a.

Fauna bogată cuprinde numeroase specii de interes cinegetic: cerbul (Cervus elaphus), ursul (Ursus arctos), mistreţul (Sus scrofa), căpriorul (Capreolus capreolus), iepurele (Lepus europaeus), fazanul (Phasianus colchicus) etc. Apele de munte sunt excelente domenii de pescuit populate cu păstrăv indigen (Salmo trutta fario), păstrăv curcubeu (Salmo irideus), zglăvoacă (Cattus gobio) şi lipan (Thymallus thymallus). În apele de deal sunt specifici lipanul (Thymal-lus thimallus), cleanul (Leuciscus cephalus) mreana (Barbus barbus) şi scobarul (Chondros-toma nasus) iar în cele de şes, crapul (Cyprinus carpio) şi bibanul (Perca fluviatilis), etc.

Arii protejate. Cele 64 de rezervaţii naturale şi monumente ale naturii plasează judeţului Bihor pe locul al doi-lea în ţară: o rezervaţie naturală geologică si geomorfologică, una speologică, 3 monumente naturale geologice si geomorfologice, 20 de monumente naturale speologice, 13 rezervaţii naturale botanice, 16 rezervaţii naturale mixte, 8 rezervaţii naturale paleontologice şi două rezervaţii naturale zoologice. Cele mai multe sunt concentrate în Parcul Natural Apuseni.

Bihor county is situated in the north-western part of Romania, being crossed by the 47°th parallel of north latitude and the 22°th meridian of east longitude. It neighbours Satu-Mare county in the north, Salaj, Cluj and Alba counties in the east, Arad county in the south and Hungary in the west. With a surface of 7,544 km2 (3.2% of the total surface of the country), Bihor is the sixth largest county in the country.

Out of the 596,951 inhabitants of the county, 50.4% of them live in towns: Oradea (the administrative town of the county with 206,235 inhabitants), Salonta, Beiuş, Marghita, Aleşd, Ştei, Nucet, Valea lui Mihai, Vaşcău, Săcueni, 91 communes, 429 villages.

An essential feature of the county is the classical succession of diverse and attractive landscape on a relatively limited surface: plains, hills, mountains, orientated from west to east, from 90m altitude, in Câmpia Crişurilor, to 1849m altitude in Bihor-Vlădeasa Mountains.

Due to its geologically structural complexity there has been a great variety of soil resources composed. The most important to mention here is bauxite in Munţii Pădurea Craiului, construction rocks (limestone, clay, marble, etc), mineral waters (Stâna de Vale, Tinca) and those thermal (Băile Felix, Băile 1 Mai), complex minerals and resources of brown coal.

Climate. The territory of the county is under the influence of the Western circulations, which transports oceanic, wet air. The terracing of the relief and local surfClimate. The county lies under the influence of the Western Winds that carry wet, oceanic air masses. The terracing relief and local particularities of the active surface lead to differences in the tem-perate continental climate. The average annual temperature of the air varies from 10-11°C in the plains (10.4°C in Oradea) to 7-10°C in the hills and lower mountains and 2-7°C in the higher mountains. The highest temperature of +40°C was registered on 21.08.2000, and the thermal minimum of -29.2°C on 24.01.1942. The average annual precipitation increases from west, from the plain area (600-650 mm/year) towards east in the hilly zone, (700-1000 mm/year) and in the mountains (1000-1400 mm/year). The most frequent winds are from the South, followed by the Western ones and then the Northern Winds. Precipitation quantity average grows from West from the area of fileds (600-650 mm/ year) to the East, towards the mountain areas (1000-1400 mm/year).

Hydrography. The rivers belong to the hydrographic basin of the Cris rivers: Barcău (68 km on the territory of the county), Crişul Repede (101 km on the territory of the county), Crişul Negru (136 km on the territory of the coun-ty), Ierul and their tributary streams. Since the second half of the 19th century the authorities have started the con-struction of the hydrographic net in order to reduce floods and to dry up the lower areas by building numerous chan-nels, such as the Collector Channel which connects the Crişul Repede to the Crişul Negru. There are very few natural lakes. Most important are the Snake Lake (Lacul Şerpilor) and the Reedy Lake (Lacul cu Stuf) near Salonta. There are anthropic lakes, like the ones behind a dam (the most important is theLesu Lake on the Iad river) and the fishponds

Bihar megye Románia északnyugati részén fekszik, a 470-es északi hosszúsági és a 220-as keleti szélességi kör keresztezésénél. Északi szomszédja Szatmár megye, keleten Szilágy-, Kolozs- és Fehér megye, délen Arad megye környékezi, nyugati oldala pedig Magyarországgal határos, mely fontos stratégiai pozíciót biztosít számára. Területe 7544 km2 ( az ország 3,2%-a ), mellyel a megyék területi rangsorában a hatodik helyet foglalja el.

A megye 596951 lakosa közül 50,4% él városon: Nagyváradon, a megyeszékhelyen (206295 lakos), Szalontán, Belényes-ben, Margittán, Élesden, Vaskohszikláson, Dióson, Mihályfalván, Vaskoh és Székelyhíd városokban. A vidéki lakosok aránya 49,6%, mely 91 községben és 429 faluban oszlik meg.

A megye kis területén a különböző domborzati formák klasszikusan váltják egymást – síkság, dombvidék, hegyvidék - nyugatról keletre, 90 m-től (Körös-síkság) 1849 m-ig (Bihar-Vlădeasa hegyek).

A térség komplex földtani szerkezetének köszönhetően változatosan gazdag talajkincsekben. Említésre méltóak a királyerdői bauxit tartalékok, az építkezésben használatos kőzetek (mészkő, agyag, márvány, stb.), az ásványvizek (Bihar-füred, Tenke) és a termálvizek (Félixfürdő, Május 1-fürdő), valamint a komplex ásványok és a lignit tartalékok.

Éghajlat. A megye területileg a nyugati áramlatok hatáskörébe tartozik, melyek óceáni, nedves levegőtömegeket szállítanak. A domborzat rétegződése és a helyi aktív felszín jellegzetességei enyhe különbségeket eredményeznek a mérsékelt-szárazföldi éghajlatban. A hőmérséklet éves átlagértéke 10-11°C a síksági övezetben, 7-10°C a dombvidéken és az ala-csonyabb hegyvidéken, illetve 2-7°C a magasabb hegyvidéken. A csapadék éves átlagértéke a nyugati síksági övezettől (600-650mm/év), a keleti hegyvidékig (1000-1400mm/év) fokozatosan nő.

Vízhálózat. A folyók a Körösök vízgyűjtő medencéjébe tartoznak: a Berettyó (68 km a megye területén), a Sebes-Körös (101 km a megye területén), a Fekete-Körös (136 km a megye területén) és a Szárazér, valamint ezek mellékfolyói. A 19. század második felétől elkezdték a vízhálózat rendbetételét, az árvizek megfékezése érdekében, valamint az alacsony fekvésű, vízfelesleggel küszködő területek lecsapolását, melyet számos csatorna kiépítésével oldottak meg. Ilyen a Körös-csatorna is, mely a Sebes- és a Fekete-Köröst köti össze. A megye legjelentősebb természetes állóvizei a Szalonta melletti Kígyók-tava és Nádas-tó, a mesterségesek közül ilyenek a Jád völgyében levő Lesi-tó, és a síksági övezetben található halastavak. A legkiterjedtebb halastavak környékén Cséffa (598 ha), Tamáshida (200 ha), Oláhhomorog (95 ha) és Inánd (30 ha) a halászat jellegzetes tevékenység.

Az erdők lemezes rétegződését (1000m-ig) kocsányos tölgy- (Quercus robur), cser- (Quercus cerris), gyer-tyán- (Carpinus betulus), szilfa- (Ulmus foliacea), magas kőris- (Fraxinus excelsior), bükk- (Fagus sylvatica) erdők alkotják. Lucfenyves bükkerdők (Picea excelsa) vezetnek a tűlevelűek övezetébe (1000-1600m), melyek luc- és erdei fenyvesekből (Abies alba) valamint vörösfenyőkből állnak. 1600m felett a növényzet alpesi jelleget ölt.

A vizek közelében a lankás növényzet jellemző nyárfákkal (Populus alba, nigra), akácokkal (Salix alba, Salix fragilis) és pázsitfű-félékkel.

Számos értékes növény védettséget élvez: a termál tündérrózsa (Nymphaea lotus thermalis), a kárpáti orgona (Sy-ringa josikaea), a pöttyös tátika (Gentiana punctata), a vadnárcisz (Narcissus angustifolius), a juhocska (Anemone narcis-siflora), az erdei liliom (Lilium martagon), stb.

Gazdag állatvilága számos, vadászati szempontból is értékes fajt tartalmaz: szarvas (Cervus elaphus), medve (Ursus arctos), vaddisznó (Sus scrofa), őzbak (Capreolus capreolus), nyúl (Lepus europaeus), fácán (Phasianus colchicus) stb. A hegyvizek kitűnő halászati lehetőséget biztosítanak, őshonos pisztránggal (Salmo trutta fario), szivárvány pisztránggal (Salmo irideus), és pérhallal (Thymallus thymallus) népesítettek. A dombvidéki vizekre jellemző a pérhal (Thymallus thi-mallus), a domolykó (Leuciscus cephalus), a márna (Barbus barbus) és a paduc (Chondros-toma nasus), a síksági övezetre pedig a ponty (Cyprinus carpio) és a sügér (Perca fluviatilis).

Védett területek. A 64 természeti rezervátum és természeti csoda, mely Bihar megyét országos szinten a második helyre jogosítja, a következőképpen oszlik meg: egy földtani és földszerkezettani természetes rezervátum, 20 természetes barlang, 13 természetes növénytani rezervátum, 16 természetes vegyes rezervátum, 8 természetes őslénytani rezervátum és két természetes állattani rezervátum. A legtöbb rezervátum a Nyugati Szigethegység nemzeti parkjában található.

from the lowlands. The biggest fisheries are at Cefa (598 ha), Tămaşda (200 ha), Homorog (95 ha), Inand (30 ha).Vegetation is represented by the sylvan-steppe, specific to this lowland area (a mixture of dry, green grass and oak

bushes on a flat surface) which is mostly covered at this moment by agricultural parcels, secondary meadows, acacia and deciduous plantations. At the level of deciduous forests, which lies up to 1000 m height, we find different kinds of oak, pedunculate oak(Quercus robur), Turkey oak (Quercus cerris), evergreen oak (Quercus petraea),hornbeam (Carpinus betulus),elm (Ulmus foliacea), ashtree (Fraxinus excelsior), beechtree (Fagus sylvatica). The beech forests, mixed with spruce fir (Picea excelsa) make the transition to the coniferous level (1000-1600 m). We find here sruce firs, fir trees (Abies alba) and larch trees (Larix decidua).

The transitory vegetation (intra-zonal and a-zonal) is represented by downhill plants and poplars (Populus alba, nigra), white and osier willows (Salix alba, Salix fragilis) and meadows, salt soil vegetation (both wet and sandy terrain). Numerous plant species are precious and protected: thermal water lilies (Nymphaea lotus var. Thermalis), Carpathian ivy (Syringa josikaea), and others as Gentiana punctata, Narcissus angustifolius, Anemone narcissiflora, Lilium martagon etc.

The rich fauna consists of numerous species with hunting interest: the horndeer (Cervus elaphus), the bear (Ursus arctos), the wildboar (Sus scrofa), the deer (Capreolus capreolus), the hare (Lepus europaeus), the pheasant (Phasianus colchicus) etc. The mountain rivers are excellent fishing places, populated by trout species (Salmo trutta fario, Salmo iri-deus) and other fish: the miller’s thumb (Cattus gobio) and the grayling (Thymallus thymallus).

The waters of the hilly region are populated by specific fish: the grayling (Thymallus thimallus), the barbel (Barbus barbus), the broad snout (Chondrostoma nasus), and the dace (Leuciscus cephalus). The waters from the plain region are populated by the carp (Cyprinus carpio), the perch (Perca fluviatilis) etc.

The soils of the county are very diverse; in the flat fields the cernozium are dominant, but locally there are sandy soils, alluvium soils, salty soils etc. In the hilly regions we will widely find brown and white soils (luvisoil), and up in the mountains cambisoil and spodisoil is represented in extended areas.

Protected areas. Bihor county holds 64 natural reservations and natural monuments, being at the second place in the country: a geological and geomorphologic reservation, a speological one, three geological and geomorphologic natu-ral monuments, 20 speological natural monuments, 13 botanical natural reservations, 16 mixed natural reservations, 8 paleonthological natural reservations, two zoological natural reservations. Most of them are concentrated in the Apuseni Natural Park, which is mainly part of the Batrana Canyon from the Bihor-Vlădeasa Mountains. The park is meant to protect and conserve the greatest natural and cultural value from the Apuseni Mountains.

170

Treapta montană deţine un potenţial turis-tic de excepţie. Pitorescul zonei datorează

mult alternanţei reliefului domol (culmi largi, rotunjite, prelungi, însorite şi uşor accesibile) cu formele carstice spectaculoase (abrupturi calcaroase, martori structurali, creste, chei, peşteri, polii etc.). Particularităţile reliefului favorizează un turism montan legat mai mult de odihnă şi de staţionare, dar în multe areale se pretează şi celui de ascensiune. Predomină turismul recreativ (drumeţiile montane, speoturismul, sporturile de iarnă, vânătoarea, pescuitul etc.), turismul curativ şi cel cultural. Se practică tot mai mult rafting pe sectoare de pe Crişul Repede, Crişul Negru şi cel Pietros, escalada (pe sectoare din Defi-leul Crişului Repede şi din zona Aleu-Bohodei), canyoning (pe Valea Galbena şi Valea Seacă), speoturism (în Padiş-Cetăţile Ponorului, Defileul Crişului Repede, Cheile Albio-arei Valea Videi, Valea Iadei) şi parapanta (în zonele Roşia, Padis, Stâna de Vale).

Atractivitatea reliefului este completată benefic de alte premise importante de ordin natural: clima favorabilă sporturilor de iarnă (cantitatea mare de zăpadă, şi persistenţa mare a stratului de zăpadă) la Stâna de Vale şi la Vârtop, izvoarele termale şi minerale, izbucurile, nu-meroasele lacuri şi cascade, pădurile cu animale de in-teres cinegetic, râurile nepoluate şi fondul piscicol bogat în specii.

Pădurile, fâneţele întinse si gospodăriile tradiţionale dau o notă particulară zonei, favorizând dezvoltarea tur-ismului rural. Pensiunile turistice rurale sunt concentrate îndeosebi în Depresiunea Beiuşului, Bazinul Crişului Re-pede şi Valea Iadei. Mai căutate sunt cele agroturistice de-oarece produsul lor turistic reflectă trăsăturile caracteris-tice ale gospodăriei ţărăneşti (produse proprii, specialităţi regionale, animale mici şi pentru tracţiune, contact per-sonal cu gazda şi atmosferă tipică gospodăriei ţărăneşti).

Prin prisma atractivităţii turistice, cea mai mare no-torietate o are, incontestabil, subunitatea Bătrâna (Bihorul central sau Padişul) a Munţilor Bihor-Vlădeasa, căreia i se suprapune, în linii generale, Parcul Natural Apuseni, care e destinat protecţiei şi conservării acestei zone de maximă valoare peisagistică şi culturală din Munţii Apuseni. Una dintre cele mai importante zone turistice, Padişul, include mai multe subunităţi: Platoul carstic Padiş (în-tre 1250-1280m, cu numeroase lapiezuri, doline, uvale, sorburi, exurgenţe etc.); Poiana Ponor (o polie tipică în care reapar, printr-un izbuc puternic, apele “pierdute” în Padiş şi apoi dispar, după un parcurs de circa 300m din nou, printr-un un sistem de sorburi, care la ape mari nu drenează decât o parte din ape, cealaltă parte acumulân-du-se într-un minunat lac temporar); Lumea Pierdută (un platou împădurit cu conifere în care se găsesc multe avene, peşteri, doline, izbucuri şi sorburi); Cetăţile Ponorului (una dintre cele mai spectaculoase formaţiuni carstice din ţară, alcătuită din trei avene adânci aflate într-o depresiune cu un diametru de 1 km şi adâncimea de 300 m, împădurită, cu pereţi foarte abrupţi şi un curs de apă cu mai multe sectoare subterane); Izbucul şi Cheile Galbenei (sălbatice, avînd versanţi abrupţi, numeroase peşteri şi cascade); la obârşia afluentului Valea Seacă, se află rezervaţia geologică şi geomorfologică Groapa Ruginoasă, a cărei structură roşcată de ravene impresionante o face deose-

1

Peştera Micula - cascadă / Micula cave / Víz-1. esés a Micula -barlangban

2. Peştera Câmpeneasca / Campeneasca cave / Jókai víznyelőbarlang3. Peştera Pişolca din Valea Sighiştelului / Pisolca Cave / Pisolca barlang4. Cetăţile Ponorului / The fortresses of Ponor / A Csodavár5. Peştera Tăşad/ The Tăşad cave / A tasádfői barlang6. Peştera Ciur Izbuc/ The Ciur Izbuc cave / A Ciur Izbuc barlang7. Gheţarul Focul Viu / The Alive Fire / Az Eszkimó-jégbarlang

2 3

Potenţial turistic

5

6

4

7

172

bit de spectaculoasă; Groapa de la Barsa este un bazin închis cu numeroase şi variate forme

carstice, (Peştera Gheţarul de la Barsa, Peştera Neagră, Peştera Zăpodie), declarat rezervaţie naturală mixtă. La extremitatea sa sudică se află peştera Gheţarul Focul Viu, monument natural de interes naţional, renumită pentru gheţarul subteran.

Zona Valea Sighiştelului-Valea Crăiasa prezintă in-teres turistic mai ales pentru prezenţa reliefului carstic complex (doline, peşteri, văi cu versanţi abrupţi, izbu-curi). Dintre numeroasele peşteri, Peştera Măgura se dataşează datorită peisajul subteran unic. Spectaculoase-le Chei ale Sighiştelului ocupă aprope în întregime valea. Urmare a valorii peisagistice deosebite, Valea Sighistelului a fost declarată rezervaţie naturală mixtă. Peştera Urşilor de la Chişcău, aflată la limita vestică a munţilor, a fost transformată în obiectiv turistic de marcă odată cu ame-najarea ei. Turiştii sunt atraşi de frumuseţea şi bogăţia stalactitelor, stalagmitelor şi de resturile fosile ale ursului de cavernă (Ursus spelaeus). În zona defileului Someşului Cald, aflat în extremitatea nordică, la limita cu Munţii Vlădeasa, se găsesc Cheile Someşului Cald, considerate printre cele mai sălbatice din Munţii Apuseni şi una din cele mai interesante forme carstice, peştera Cetatea Rădesei, declarată rezervaţie naturală mixtă.

Munţii Vlădeasa sau Bihorul nordic se remarcă prin forme de relief greoaie datorită predominanţei rocilor dure, magmatice, având culmile largi şi relativ netede ce se pretează drumeţiilor, văi adânci, cu versanţi abrupţi, favorabile escaladelor, cascadele numeroase, lacuri de acumulare şi izbucuri (Topliţa-Remeţi, izbucul Ciuhandru-lui, izbucurile din Valea Draica etc.) în sectoarele cu relief carstic.

La limita Munţilor Vlădeasa cu Munţii Pădurea Craiului se desfăşoară zona turistică Valea Iadei - Stâna de Vale, o zonă turistică consacrată, ce se remarcă printr-o alternanţă a sectoarelor sălbatice de defileu cu sectoare de lărgire. Existenţa structurilor calcaroase, pe anumite areale, explică prezenţa peşterilor ce se detaşează prin bogăţia speleotemelor. Cele mai importante peşteri sunt amenajate datorită potenţialului turistic şi poziţiei favora-bile: Peştera cu apă de la Bulz, Peştera cu Apă din Valea Leşului ş.a. Abrupturile favorabile escaladelor (Creasta Frunţii - a cărei culme beneficiază de un excelent punct de belvedere, cu o panoramă largă asupra satului Remeţi, Creasta Cicondului, abrupturile din cheile afluenţilor Iadului-Ieduţul etc.), cascadele spectaculoase (Iadolina, Săritoarea Ieduţului şi Vălul Miresei) şi lacurile de acu-mulare Leşu, Munteni şi Bulz întregesc oferta turistică a zonei. Atracţiile turistice sunt completate benefic de fru-mosul liliac transilvan (Syringa josikaea), specie arbustivă endemică ce înfloreşte primăvara. Arealul ocupat de aces-ta în bazinul Văii Iadei a fost declarat rezervaţie naturală.

Depresiunea Stâna de Vale, situată pe cursul supe-rior al Iadei împreună cu staţiunea pe care o adăposteşte, dominată de masive muntoase înalte cu păduri de molid şi fag, reprezintă un nod turistic important al Munţilor Apuseni. Staţiunea balneoclimaterică, cu vatra situată la altitudinea de 1100 m, are un bioclimat favorabil, tonic, ozonificare deosebită şi ape oligominerale şi feruginoase

Potenţial turistic

2

1

1. 2. 3. 4. 5. Peştera Urşilor / The bears cave / Medve barlang

3

4

5

174

valorificate în cadrul unor cure pentru afecţiuni endocrinologice, respiratorii, nevroze astenice,

surmenaj, convalescenţă ş.a. Staţiunea atrage numeroşi turişti şi datorită amenajărilor existente pentru practica-rea sporturilor de iarnă.

Zona Aleului, aflată în sud-vestul Munţilor Vlădeasa, sub Masivul Cârligaţi, este inclusă în Parcul Natural Apuseni. Aceasta se remarcă prin numeroase abrupturi spectaculoase pe care s-au format cascade pitoreşti (Cas-cada Bohodeiului) şi printr-un climat de adăpost. Relieful abrupt favorizează practicarea escaladelor. Pe versantul sudic al Masivului Cârligaţi se afla o rezervaţie botanică ce ocroteşte flora endemică dacică cu oiţe (Anemone narcis-siflora).

Masivul Biharia sau Bihorul sudic, cu altitudinile cele mai mari (1849 m în vârful Cucurbăta Mare), este alcătuit mai ales din şisturi cristaline ce au conservat, pe alocuri, urmele modelării glaciare cuaternare şi a celei ni-vale. Zona Cucurbăta Mare-Piatra Grăitoare oferă cea mai amplă perspectivă a Munţilor Apuseni. Se detaşează prin masivitatea reliefului şi prezenţa circurilor glacio-nivale. Versantul sud-estic al vârfului Piatra Grăitoare (Coasta Brăiesei) prezintă depresiuni crionivale ce adăpostesc specii vegetale relicte ocrotite, pe o suprafaţă de 5 ha. În extremitatea nordică, zona Vârtop a devenit un adevărat sat de vacanţă datorită posibilităţilor deosebite de practi-care a sporturilor de iarnă.

Munţii Pădurea Craiului deţin, la rândul lor, un potenţial turistic însemnat datorită prezenţei pe arii ex-tinse a relieful carstic. Ca rezultat al acţiunii apei subte-rane s-au format numeroase peşteri de interes turistic: peşterile cu apă de la Bulz, din valea Leşului, Ponoraş, Moanei, Bătrânului, Gălăşeni, Igriţa, de la Cubleş, Osoi, Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Bonchii, Cornilor. Numeroasele chei şi defilee întregesc “oferta” turistică naturală: Cheile Videi, Albioarei, Cuţilor, Lazurilor.

Zona Crişului Repede se remarcă printr-un potenţial turistic deosebit, dublat de cel de poziţie şi infrastructură ce îi conferă calitatea de axă majoră de circulaţie. Defileul Crişului Repede, rezervaţie naturală mixtă (geologică, faunistică si fosiliferă cu relief carstic variat), reprezintă o succesiune de lărgiri şi îngustări. Versanţii abrupţi (Stanul Stupului este un perete abrupt de peste 80 m, deosebit de prielnic pentru escaladă), numeroasele peşteri valoroase (Peştera Vântului, 46 km - cea mai lungă din ţara noastră, Peştera Vadu Crişului, descoperită în anul 1903, bine dotată tehnic pentru turism, Peştera Ungurului, amenajată recent), sectoarele mici de chei pe afluenţii Crişului Repede (Cheile Mişidului), pito-rescului văii Brătcuţei, extrem de favorabilă drumeţiilor, reprezintă principalele atracţii ale zonei. Turismul re-creativ, în special speoturismul, raftingul şi escaladele (în sectorul Vad-Şuncuiuş sunt peste 100 de trasee reame-najate), câştigă tot mai mult teren. Rafting şi caiac se pot practica pe unele sectoare ale Crişului Repede, în special în sectorul de nivel mediu, Vad-Bratca.

În terminaţiile sud-vestice ale Munţilor Pădurea Craiului, în imediata apropiere a localităţii omonime, se află Peştera Meziad, declarată rezervaţie naturală. Este una dintre cele mai mari peşteri din ţară, însumând mii de metri de galerii dispuse pe mai multe etaje.

Potenţial turistic

1

Peştera Igrita / Igrita cave / Igrita barlang1. 2. Peştera Măgura din Valea Sighiştelului / Magura cave / József-főherceg barlang3. Peştera Drăcoaia din Valea Sighiştelului / Dracoaia Cave / Sárkány-lyuk4. Peştera Devenţului / Deventului Cave / Devenc barlang5. Peştera Cubleş / The Cubles cave / A Cubles barlang6. Peştera Osoiu / The Osoiu cave / Osoi barlang7. Peştera Porţile Bihorului / Porţile Bihorului cave / Bihar kapuja barlang8. Peştera Biserica din Lunca Acră / The Biserica din Lunca Acră cave / Savanyúréti Templom barlang9. Peştera Gălăşeni / The Galaseni cave / Gálosházi barlang

2

3

5

6

9

4

8

7

176

În Munţii Codru-Moma, de interes turistic este Platoul carstic al Vaşcăului datorită reliefului

carstic de suprafaţă (văi cu doline, uvale, polii, martori de eroziune sub formă de măguri, sorburi), dar mai ales datorită prezenţei izbucului intermitent de la Călugări, declarat monument natural geologic şi geomorfologic, ce atrage numeroşi turişti. Zona Defileului Crişul Negru-Dumbrăviţa, cu forme carstice şi un peisaj deosebit de pitoresc se pretează mai ales drumeţiilor, agroturismului, pescuitului sportiv, sporturilor nautice şi vânătorii.

În treapta de câmpie, absenţa unui relief specta-culos este compensată cu succes de particularităţile vegetaţiei şi ale apelor ce se îmbină perfect într-un peisaj de un farmec particular. Vegetaţia naturală este constituită din pajişti şi resturi ale pădurilor existente odinioară. Mult mai semnificativă ca resursă turistică este vegetaţia acvatică şi palustră caracteristică luncilor şi fâşiei mar-ginale a numeroaselor lacuri din zonă. Astfel, Complexul de lacuri amenajate -Cefa- a cărui valoare peisagistică se datorează întinderilor mari de ape, pădurilor poienite şi vegetaţiei de stuf, papură, pipirig, este deosebit de at-ractiv. Zona umedă, heleşteele Cefa-Rezervaţia naturală Pădurea Rădvani se remarcă, pe lângă vegetaţia palustră şi colonia de păsari pe care o adăposteşte, prin pajiştile de sărături cu Salicornia Herbaceea, Artemisia Maritima şi Festuca pseudovina.

Resursele faunistice ale silvostepei cu o varietate mai redusă sunt compensate însă de efectivele mari de fazani şi căpriori care asigură un fond cinegetic apreciabil, precum şi de bogăţia şi diversitatea faunei piscicole fluviale şi lacustre, toate favorizând turismul sportiv, vânătoarea şi pescuitul. Cele mai importante locaţii de pescuit sunt canalele Cefa III, Cefa IV, canalul colector din vecinătatea Pescăriei Cefa. Amenajarea Cefa are una dintre cele mai bune oferte (două bazine de câte 6 hectare fiecare, popu-late cu crap, caras, ştiucă si somn). La acestea se adaugă şi lacurile de la Livada, Gepiu, Apateu, Miersig, Paleu, Leş, Valea Popilor, Săldăbagiu, populate îndeosebi cu caras şi somotei.

În zona Ier-Barcău-Valea lui Mihai, cele mai im-portante elemente de “atracţie” se leagă de prezenţa nu-meroaselor lacuri, rezervaţiilor naturale, vestitelor pivniţe tradiţionale de vin şi fondului bogat de vânătoare. Ariile protejate Complexul hidrografic Valea Rece (Sălacea), si lacul eutrof natural Cicoş (Săcueni) reprezintă resturi ale mlaştinilor ce erau specifice întregii văi a Ierului, în care este păstrată o floră specifică.

În zona Valea Ierului, lacurile Ianca şi Vaida (lângă Diosig), Cadea (lângă Săcueni), Albiş şi Crestur (zona Marghita), populate cu caras, crap, roşioară, babuşcă, so-motei, somn şi ştiucă se pretează pescuitului sportiv.

Podgoria Diosig exploatează relieful favorabil de câmpie şi dealuri joase cu centrele viticole Diosig, Săcuieni şi Sâniob. Potrivit cercetărilor făcute, existau plantaţii viticole încă din secolul al XVI-lea. Se remarcă vinurile Feteasca albă, Riesling italian, Feteasca regală şi Muscat Ottonel.

Arealul Valea lui Mihai este cunoscut pentru ves-tita sa podgorie, suprapusă Câmpiei nisipoase a Careilor, cu vechi tradiţii. În secolul al XVII-lea viile erau organizate în “grădini de struguri”, separate de terenurile arabile.

Potenţial turistic

Izbucul Galbenei / The Galbina emergence / 1. Galbina vízkitörésIzbucul Ponor / Ponor emergence / Ponor-2. vízkitörésPietrele Galbenei / Galbenei Rocks / Galbina 3. köveiGroapa Ruginoasă / Ruginoasa Abyss / Rozs-4. daszakadékMolhaşurile de la Izbuce / Spring Peat Bogs / 5. TőzeglápokPoiana Ponor / Ponor glade / Ponor-rét 6. víznyelőiCscada Evantai / Evantai waterfall / Eminenciás 7. vízesésCetăţile Rădesei / The forthresses of Rădesei / 8. Az Aragyásza-barlang

3

8

65

4

7

Potenţial turistic

178

În centrul viticol Valea lui Mihai se produce Feteasca regală, Mustoasa de Măderat.

În zonă se află şi rezervaţia naturală de la Voivozi, “Păşunea cu Corynephorus conescens”, specie atlantico -mediteraneană, singura staţiune viguroasă din ţară, în care aceasta creşte spontan. Pe lacurile Şimian şi Văşad se practică pescuitul sportiv.

Una dintre cele mai valoroase zone turistice, complexul balnear Băile Felix-Băile 1 Mai, se află circa 8 km de Oradea. Acesta este renumit pentru proprietăţile curative ale apelor termale oligominerale, radioactive, cu temperaturi de până la 49oC şi ale nămolului sapropelic fosil. Nuanţa mai blândă a climei şi întinsele păduri de foioase adaugă un plus de atractivitate zonei. Complexul dispune de peste 4000 de locuri de cazare, opt baze de tratament, un spital de recuperare, numeroase hoteluri, pensiuni, cluburi şi restaurante, camping-uri, piscine de agrement, terenuri de sport etc. Bazele de tratament sunt dotate cu instalaţii de electroterapie, kinetotera-pie, hidroterapie, aerosoli, săli pentru masaj, săli pen-tru împachetări cu parafină etc., ce asigură efectuarea unei game largi şi complexe de proceduri recomandate, în special, tratării diverselor afecţiuni reumatismale, ginecologice, neurologice ş.a. În staţiunea Băile 1 Mai, rarităţile floristice şi faunistice atrag numeroşi turişti: nufărul termal (Nymphaea lotus thermalis), specie relictă tropicală din terţiar, melcul endemic relict (Melan-opsis parreysii Muhlfeld), peştele endemic roşioara lui Racoviţă (Scardinius erythrophtalmus racovitzai). Lacul Peţa, rezervaţie naturală, este singurul ecosistem termal natural din Europa.

Staţiunea balneară Tinca se află aşezată pe râul Crişul Negru, la 36 km de Oradea. Dispune de valoroase izvoare de ape minerale, apreciate pentru proprietăţile lor curative şi de un bioclimat sedativ. Rezervaţia naturală botanică Poiana cu narcise Goronişte, din i-mediata apropiere, reprezintă un alt element de certă atracţie turistică.

Cascada Hotăran / Hotăran waterfall / Hotăran-1. vízesésCascada Iadolina (10 m) / Iadolina waterfall / 2. Iadolina-vízesésCascada de la Pădurea Neagră / Pădurea 3. Neagră waterfall / Feketeerdői vízesésCascada Bulbuci (40m) / Bulbuci waterfall / 4. Három Király vízesésCascada Oşelu (10m) / Oselu waterfall / Schmidl 5. vízesésCascada de la cariera Pietroasa / Waterfall from 6. Pietroasa quarry / Pietroasa-i kőbányai vízesésCascada Moara Dracului (20m) / Moara Dracului 7. waterfall / Ördögmalom vízesésCascada Bohodei / Bohodei Waterfall / Nagy-8. Phaeton-vízesés

1 3

2

4 5 6

7 8

180

The mountain level holds an extraor-dinary touristic potential. The charm of the Apuseni Mountains, covering the eastern part

of the county, is the result of the combination of diverse physical-geographical, social, economical and cultural el-ements which have clear individuality, driving to a unique panorama with unbelievable touristic values. The beauty of the landscape is ought to the very diverse and friendly combination of natural shapes (large, round and sunny tops, which are easy to climb) with spectacular limestone forms (gaps, structural rips, gorges and canyons, caves etc).

The characteristics of the relief of the Apuseni Mountains offer mountain tourism, closer to enter-tainment and relaxation and also good enough for as-cension. The recreational tourism prevails here (hik-ing, speotourism, winter sports, hunting and fishing etc.), the health-care tourism and the cultural one.

Rafting (in the region of Vadu Crişului-Bratca and along the Crişul Negru and Pietros), climbing (in the re-gion of Vad-Şuncuiuş having over 100 renewed traces along the Aleului-Bohodei area), canyoning (in Valea Galbenă, Valea Seacă), speotourism (in Padiş-Cetăţile Ponorului, Crişul Repede Gorge, Albioarei Gorge, Valea Videi, Valea Iadei) and paragliding (in the region of Roşia, Padiş, Stâna de Vale) are being practiced more and more nowadays.

The attraction of the sight is completed by other important natural premises: favourable climate for win-ter sports (large amount of snow which keeps for over 136 days a year) in Stâna de Vale and Vârtop, the thermal springs and mineral water springs, numerous lakes and waterfalls, forests with important animal species for hunt-ing, unpolluted rivers and a rich fish-base etc. The large forests and meadows, traditional households also enrich the particularities of the region, helping the development of ru-ral tourism. The rural pensions are concentrated especially in the Beiusului Depression, the Crişul Repede Basin and the Iad Valley. It is a great interest towards the agrotourist pensions due to the fact that the touristy product wears the characteristics of a peasant household (private products, regional specialties, small animals and bowing animals, personal contact with the land owner, typical atmosphere).

The Bihor-Vlădeasa Mountains have the most representative peaks, with the height between 1200 and the maximum of 1849 m at the Cucurbăta Mare top from the Biharia gorge. Generally, the sight is dominated by large and long riverbanks, friendly and soft, separated by deep valleys like gorges and gaps.

From the touristy point of view, the biggest attrac-tion is the sun-unit Bătrâna (central Bihor Mountain or Padiş). The Padiş-Cetăţile Ponorului closed basin, having no ground-outflow is representing an important tourist area, including more sub-units: Padiş (high karstic field between 1250-1280 m with numerous geological shapes and for-mations); Poiana Ponor (a typical sight where the hidden and “lost” springs from Padis reappear, an entire system of losing water in smaller and bigger, temporary pounds); Lumea Pierdută: the “Lost World” (a sight with coniferous full of caves and pits, tiny hills, hidden springs and holes); Cetăţile Ponorului (a spectacular karstic formation shaped from three deep horns, where the tectonic estuary is build-ing a 1 km wide, 300 m deep basin, with forest on it, ha-ving extremely sheer walls and a water-course with many underground portions); the Galbena Valley, holding the re-appearance of lost waters from the Galbena brook, waters which disappeared in Padis and Cetatile Ponorului. It has sheer walls, waterfalls, gorges and caves (at the origin of its channel, Valea Seacă, you can find the Groapa Ruginoasă, a sandstone basin over the limestone where the regressive erosion lead to an impressive red structure, called rusty pit. The Bârsa Pit is a closed basin, being a mixed natural re-servation and holding many karstic forms as a wash-out, 16 caves (Glacier Cave from Bârsa, Peştera Neagră, Peştera Zăpodie etc.). The Borţig and Focul Viu depressions from the neighborhood are famous for their underground glaciers.

The Sighiştelului area has touristy attraction by its complex karstic relief, (dolinas, caves, sheer valleys, and hidden springs). From all the 40 caves of this area the most spectacular is the Magura Cave, having the length of over 1800 m. The underground sight calls for active tourism, among the other caves of the Sighiştelului basin. It is the area in the country where most of the karstic forms have borned, counting more than 160 caves over 15 km2 surface (Cocean, P., 1988). Among the caves we mention Tibocoaia, Varniţa, Calului, Peştera de la Faţa Pietrii etc. The Sighiştelului ca-nyon captures almost the entire valley, and due to its special sight-value it has been considered mixed natural reservation.

The Cave of Bears (Peştera Urşilor) from Chişcău, situated at the western extremity of the moun-tains, was considered tourist place from the beginning.

Turisztikai látványosságok Touristic potential

Turisztikai látványosságok Touristic potential

Vârtop - vedere aeriană / Aerial sight / 1. Vertop madártávlatbólStâna de Vale - hotel / Hotel / Biharfüredi 2. szállodaStâna de Vale - Izvorul Minunilor/ The wonder 3. mint / Biharfüred - CsodaforrásVârtop - la schi / Skiings / A vertopi sípálya4. Stâna de Vale - fosta poştă / The ex-post office / 5. A biharfüredi volt postaStâna de Vale - Cabana Gaudeamus, alt. 1252 m 6. / Gaudeamus / A biharfüredi Gaudeamus

182

1

2

The beauty and richness of the stalactites and stalagmites, the paleontological remains of the

cave bear (Ursus spaeleus), including a complete skeleton, are very attractive. The lower level of the cave is active and considered a science reservation.

At the northern extremities, bordering the Vladeasa Mountains, in the nearance of the Someşului Cald springs, appears the limestone, generating the most important karstic phenomena. The most interesting of these is the Cetatea Rădesei cave, considered mixed natural reserva-tion. The Someşul Cald Canyon is one of the wildest from the Apuseni Mountains.

The Vlădeasa Mountains or the Northern Bihor is a massive sub-unit, being characterized by heavy forms, due to the presence of magma rocks. The hard rock is evidenced by the sheer walls, bearing caves and landslides along the rivers, resulting wonderful waterfalls (like the ones along the Iade Valley: Iadolina, Săritoarea Ieduţului and Valul Miresei).The mountaintops are large, smooth and good for hiking, the deep valleys with their sheer walls are just good for cas-cade-formations: Creasta Frunţii – its top holds an excellent panoramic view over the village Remeţi, Creasta Ciocondului and the river gorges of Iadului-Ieduţului, Leşu and others. The chalk structures explain the presence of specific caves in some areas. The most important caves are equipped for visitors due to the great touristic potential of the region and to the easy accessibility: the water cave from Bulz, Faţa Apei, from the Leş valley etc. There are also many hidden springs like in Topliţa-Remeţi, Ciuhandrului, Valea Draica etc.

The Iadei Valley – Stâna de Vale region is a traditional tourist place with remarkable diversity of wild gorges and large basins. The entropic lakes from Leşu, Munteni, Bulz bring additional charm to the area, called also the hydro-graphic basin of the Iade. The tourist attractions are com-pleted by the presence of the Transylvanian lilac (Syringa josikaea), which blossoms in spring. You can find it over the Iade Valley, the region being declared a natural reservation.

Stâna de Vale depression is situated on the upper banks of the Iade river, together with the healthcare and holiday resort with the same name. It is dominated by high massifs, being an important touristy knot from the Apuseni Mountains. The healthcare resort with its center at 1100 m height has a friendly, tonic bio-clime with special ozone-richness and waters enriched with oligo-minerals and iron derivates. The medical effect of these elements is exploited in order to cure hormonal, respiratory affections, tiredness and aftercare period. The region is equipped for winter sports as well.

The Pădurea Craiului Mountains hold an important touristic potential. Due to the presence of charcoal-type rocks the karstic relief has the most extension from the geomorphologic point of view. The mountains are not too high, they rise up to 600 - 800 m height, being sectioned in plateaus by valleys, some of them really smooth (Zece Ho-tare, Podul Glimei etc.) with many karstic formations. As a result of the underground water activity many water-caves appeared: at Bulz, Leş Valley, Ponoraş, Moanei, Bătrânului, Gălăşeni, Igriţa, Cubleş, Osoi, Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Bon-chii, Cornilor. Many gorges and canyons complete the natural sight: Cheile Videi, Albioarei, Cuţilor, Lazurilor. Very impor-tant gorges are along the Crişul Repede river, from Vad and along the Roşia river, at Căbeşti.

4

5

3

6

Turisztikai látványosságok Touristic potential

4

Stâna de Vale - schi şi distracţie / Ski and fun / Sport és 1. kikapcsolódás BiharfüredenVârtop - pârtia de schi / Ski path / A vertopi sípálya2. Stâna de Vale - Izvorul Minunilor/ The wonder mint / 3. Biharfüred - CsodaforrásStâna de Vale - vedere aeriană / Aerial view / Biharfüred 4. madártávlatból

184

3

The Crişul Repede zone is remarkable for its specific touristic potential, being enriched by its

position and infrastructure. The Crişul Repede canyon is a mixed natural reservation (geological, zoological and paleon-tological with diverse karstic shapes), presenting a succession of narrow and enlarged portions of the valley along Bucea-Vadu Crişului. Its spectacular forms come from the Triassic chalk modulation. The sheer walls of the river (Stanul Stupu-lui is an arduous wall, over 80 m high, good for climbing), the numerous caves (the Winds cave - Peştera Vântului, 46 km long, is the longest cave from our country, the Zichy cave - Peştera de la Vadu Crişului, discovered in 1903 is equipped for tourism, Peştera Ungurului renewed, the small canyon segments along the channels of Crişul Repede river (Cheile Mişidului), the pitoresque of Brătcuţa valley, extremely good for hiking etc. represent the most important attractions of the region. The entertainment tourism, specially climbing, speo-tourism and rafting are getting more and more to people’s interest. Rafting and kajaking can be practiced in some parts of the Crişul Repede river, specially in the Vad-Bratca sector.

In the south-western ends of the Pădurea Craiu-lui Mountains, next to the village with the same name, you will find the Meziad cave, one of the biggest caves of this country. It has five different levels, each represent-ing the differences of underground drafting in space and time. The length of the galleries is over 3400 m and the place has been declared natural speological reservation.

The Codru-Moma Mountains are not too high, the peak does not exceed 1000 m, and it is formed by Triassic and Jurassic chalk: dolinas, canyons, plateaus etc. Touristy sights are the Vascau karstic plateau with its various forms, especially with the hiding spring from Călugări, and the Dumbrăviţa de Codru and Crişul Negru Gorge karstic zone. This one has an incredible beautiful sight, good for sporty fishing and aquatic sports, hunting, hiking and agro-tourism. The Finiş-Huta area from the Codrului Mountains is locally well- known, be-ing one of the most beautiful panoramas of these mountains.

The Plopişului Mountains are not very high, less than 750 m and basically formed by crystalline alluviums in the depths. The highest top is the Văratic. In the central parts we can find villages populated by Slovaks, who were inhabited by the Habsburgs here (at the end of the 18th cen-tury, beginning f the 19th century) in order to complete the timber work. Later, they took part in the forestry industry, burning the wood and boiling the ashes for glass-making.

Beside the ethnographical heritage (Slovak traditio-nal households, customs and bearings), the Şinteu-Pădurea Neagră area holds many touristy elements as well.

In the lowlands, the absence of a spectacular relief is successfully balanced by the particularities of vegetation, and by the beautiful waters, enriching the sight with specific charm. The vegetation is formed by mezohygrophil mead-ows and small forest areas, reminisces of former forests. It is more important the aquatic and swampy vegetation, specific for the edge-zones of the present lakes. So, one of the most important aquatic complex is the Cefa built lakes complex, its sight value is due to the extended water surface, the light for-ests and the swampy vegetation (reed, rush, sedge).The hu-mid area of the fisheries from the Cefa-Rădvani Forest natural reservation is remarkable also by its bird colony, by the salty meadows, populated with Salicornia Herbaceea, Artemisia Maritima and Festuca pseudovina. The zoological reduced re-sources of the forest steppe are balanced by a big number of pheasants and deer, offering a remarkable hunting base, and by the diversity of fish species in the rivers and pounds, help-ing the development of sports tourism, hunting and fishing.

2

1

184

Turisztikai látványosságok

Şuncuiuş - Peştera Unguru Mare / Unguru Mare 1. cave / Nagy Magyar barlangŞuncuiuş - castel / Castel / A vársonkolyosi 2. kastélyVadu Crişului - vama sării / Vama Sarii / A révi 3. TündérvárŞuncuiuş - Peştera Unguru Mare, interior / 4. Unguru Mare (Great Hungarian) cave inside / Nagy Magyar barlang belülrőlŞuncuiuş - Peştera Unguru Mare, exterior / Un-5. guru Mare cave outside/ Nagy Magyar barlang bejárataŞuncuiuş - Peştera Vântului / Wind’s cave /6. Sonkolyosi szélbarlangZece Hotare - scuptură în lemn / wood sculp-7. tures / Tíz Határ - fa szoborHotel8. Valea Mişidului - Peştera Lesiana / Lesiana 9. Cave from Misidului Valley / Száraz Biró Lajos barlang a Misid völgyből

186

1

2

South from Oradea, the most important fishing places are the channels Cefa III, Cefa IV and

the collecting channel from the Cefa Fishery neighbourhood (32 km). Cefa resort has one of the best offers in fishery (two pools, 6 hectares each, inhabited with different kinds of fish). We also count the other lakes from the area: Livada, Gepiu, Apateu, Miersig, Paleu, Leş, Valea Plopilor, Săldăbagiu, and the lake in the nearance of Borş – Santăul Mic has special equipment.

In the northern part of the county, in Ier-Barcău-Valea lui Mihai area the most attractive elements are linked to the lakes, natural reservations, famous vineyards and a rich hunting base. You can practice sports fishing on the river Ier and on the lakes near Văşad, Şimian (Valea lui Mi-hai), Ianca and Vaida (close to Diosig), Cadea (near Săcueni), Albiş and Crestur (Marghita). In the Ier valley you can find the hydrographic complex of Valea Rece (Sălacea), and the natural lake of Cicoş (Săcueni), remains of swamps which were characteristic to the Ier valley in the older days, having a specific flora.

The Diosig vineyard exploits the lowland and hilly relief, for its vineries from Diosig, Săcuieni and Sâniob. Ac-cording to researches, the vineyard place dates from the 16th century. Remarkable wines, such as the Feteasca alba (rec-ommended species with fruitful taste and vivacity), Feteasca regala (authorized white wine, impressing the consumer by its charmy odor and rich bouquet) and the Muscat Ottonel (authorized wine, with golden colour and typical perfume) are produced here.

The Valea lui Mihai area is well known for is famous vineyard and the natural reservation from Voivozi, where a meadow of Corynephrus conescens is protected, originally from Atlantic and Mediterranean regions. The Valea lui Mi-hai vineyard lies over the sandy lands of Carei, and has very old vinery traditions. In the 17th century the vineyards where organized in “grape-gardens”, being separated from agricul-ture. In this vinery center from Valea lui Mihai they produce the Feteasca regala wine (recommended, tasteful, easy and fine), Mustoasa de Măderat (authorized, the locals call it Lampau, which is a dominant wine, with strong local influ-ences, twisting together the natural conditions of the fruits and the productions area).

At a distance of 8 km from Oradea there is the bath resort called Băile Felix-Băile 1 Mai, famous for the natural curing elements, oligomineral, radioactive thermal waters with a temperature up to 49o C and for the sapropelic fosil clay you find here. The smooth clime and extended deciduous forests come to complete the attractive sight of the region.

There are 4000 places to rest, eight treatment bases, an aftercare hospital, numerous hotels and pensions, clubs and restaurants, camping and spa, sport grounds etc. The curing bases are specifically equipped for electrotherapy, kinetotherapy, hydrotherapy, aerosol, massage halls etc., in order to complete the largest and most complex healthcare treatments of rheumatic, neurological, gynaecological affec-tions etc.

In Băile 1 Mai bath the floral rarities (thermal water lily– Nymphaea Lotus varietas thermalis- tropical relict spe-cies from the Tertiary) and animal rarities (a species of snail, endemic relict called Melanopsis parreysii Muhlfeld, and of fish, called Scardinius erythrophtalmus racovitzai, which sur-vived to the last glaciations in the Peta lake, the only thermal ecosystem from Europe) lead to consider the region a natural reservation, which calls many tourists in this area.

Tinca healthcare resort holds many springs with mineral water, being situated along the Crişul Negru river at about 36 km from Oradea. It is well known for its mineral waters with medical effects and for the reassuring bio-clime, natural cure elements etc. The botanical reservation with daffodils from Goronişte, in the neighbourhood of Tinca rep-resents another touristic attractive element.

Touristic potential

3

4

8

54

6

7

9

Vadu Crişului - vedere spre defileu / Sight to the 1. defile / A révi szorosPeştera Bătrânului / Bătrânului (Old Man`s or 2. Hell) cave / A Pokol barlangŞuncuiuş - peştera Ungurul Mare / Ungurul 3. Mare cave / A sonkolyosi Nagymagyar-barlangVadu Crişului - Cascada / Waterfall / Révi 4. vízesésVadu Crişului - peştera / The cave / Révi Zíchy-5. barlangVadu Crişului - vedere spre defileu / Sight to the 6. defile / A révi szoros

188

1

A hegyvidék különleges turisztikai vonzerővel rendelkezik. Festői szépsége a mérsékelt

domborzati formák (könnyen elérhető, hosszan elnyúló, kerekített, napos csúcsok) és a látványos karsztikus képződmények (szakadékok, hegygerincek, szorosok, barlangok) váltakozásának köszönhető. A domborzati formák jellegzetessége a pihenni és üdülni vágyók tu-risztikai paradicsomává teszi, de számos hely alkalmas a hegymászásra is. A rekreatív turizmus (hegyi túra, barlangászat, téli sportok, vadászat, halászat) mel-lett a kulturális- és gyógyturizmus is jelentős. Egyre elterjedtebb a rafting (a Sebes-Körös, a Fekete-Körös és Köves-Körös hegyi szakaszain), sziklamászás (a Sebes-Körös szorosában, az Aleu-Bohodei vidéken), vadvizi evezés (Galbina-völgy, r. Valea Galbena és Valea Seacă), barlangászat (Csodavár, r. Padiş-Cetăţile Ponorului; Sebes-Körös-meder, r. Defileul Crişului Re-pede; Cheile Albioarei; Valea Videi; Jád völgye, r. Valea Iadei) és siklóernyőzés (Roşia; Pádis r. Padiş; Bihar-füred, r. Stâna de Vale). A domborzat vonzerejét a következő ter-mészeti tényezők egészítik ki: a téli sportoknak kedvező klíma (nagy mennyiségű hó, tartós vastagságú hóréteg) Biharfüreden (Stana de Vale) és a Vertop-hágón (Var-top), termál- és ásványvizek, erdők, tavak, vízesések, tiszta folyók változatos és gazdag halállománnyal. Az erdők, a kiterjedt kaszálók és a hagyo-mányos háztartások különlegessé teszik a vidéket, és elősegítik a faluturizmus fejlődését. Számos vidéki turisztikai panziót találunk a Belényesi medencében, a Sebes-Körös mentén és a Jád-völgyében. Ezek közül is az agroturisztikai panziók a legkeresettebbek, mivel a falusi háztartások minden jellemző jegyével el vannak látva (saját termékek, helyi jellegzetességek, állatok, közvetlen kapcsolat a házigazdával, a falusi háztartás jellegzetes légköre). A turisztikai attraktivitás szempontjából vitathatatlanul a Bihar-Vladeasa hegység Bătrâna nevű alegysége (Öreg-havas), más nevén Pádis a legjelentősebb, melyet nagyrészt a Nyugati Sziget-hegység Nemzeti Parkja (amely ennek a nagy ter-mészeti és kulturális értékű vidéknek a védelmét és konzerválását hivatott szolgálni) fed le. A fent említett nagy jelentőségű turisz-tikai terület, Pádis több alegységet foglal magába: Platoul carstic Padiş (1250-1280 m számos dolinával, medencével és exokarsztikus jelenséggel); Poia-na Ponor (tipikus helye az elbújó és előbukkanó folyóvizeknek, az ún. elveszett vizeknek, melyek fel-bukkanásuktól körülbelül 300 méternyi láthatóság után újra eltűnnek); Lumea Pierdută (erdős fennsík ter-mészetes kőzetekkel, barlangokkal, dolinákkal, feltörő vizekkel és üregekkel); Csodavár (r. Cetăţile Ponorului - az ország egyik legcsodálatosabb karszt formációja, 1 méteres átmérővel és 300 méter mélységgel, erdős részekkel, meredek falakkal és egy olyan vízfolyással, mely több földalatti szegmensben is jelen van); az Iz-bucul és a Galbina-kőköz (r. Cheile Galbenei - vad vidék meredek lejtőkkel, számos barlanggal és vízeséssel); a Szárazpatakkal (r. Valea Seacă) való talalkozásánál található a geológiai és geomorfológiai rezervátum, a Groapa Ruginoasă (Rozsdaszakadék), melynek rozsdaszínű struktúrája igen különlegessé teszi; a Groapa de la Barsa egy zárt medence, különféle karsz-tikus képződményekkel... (következő oldal)

Turisztikai látványosságok Turisztikai látványosságok

1

2

3 4

5

Cefa - lac de pescuit / Fishing lake / A cséffai 1. halastóSăcuieni - lacul Cicoş / Cicoş lake / A székely-2. hídi Csikós-tóLacul Leşu / Leşu Lake / Lesu tó3. Cefa - lac de pescuit / Fishing lake / A cséffai 4. halastóLacul de la Şişterea / Lake from Sisterea / Sitéri 5. halastóLacul de la Salonta / Lake from Salonta / Nagy-6. szalontai halastóLacul Crestur (Bolcaş) / Lake from Crestur / 7. Apátkeresztúri halastóLacul de la Săcueni / Lake from Săcueni / 8. Székelyhídi halastóLacul de la Marghita / Lake from Marghita / 9. Margittai halastó

190

(Bársza-jégbarlang, r. Gheţarul de la Barsa, Fekete-barlang, r. Peştera Neagră, Zapodie-

barlang, r. Peştera Zăpodie), melyet mindezekért nemzeti természeti rezervátummá nyilvánitottak. Déli részén található az Eszkimó-jégbarlang (Gheţarul Focul Viu), mely nemzeti érdekeltségű természeti mon-umentum, érdekessége földalatti gleccsereiben áll. A Szegyesi-völgy (Valea Sighiştelului) — Királypatak (Valea Crăiasa) térség turisztikai érdekessége komplex karsztikus domborzatában áll (dolinák, barlangok, meredek lejtők és völgyek, fel-bukó vizek). A számos barlang közül kiemelkedő a József főherceg barlang (Peştera Măgura), melynek különlegessége egyedi földalatti látványában áll. Sze-gyes (Sighistel) látványos szorosai majdnem teljes egészében jelen vannak a völgyben. Sighistel völgyét természeti rezervátummá avatták. A Kiskóhi (Chişcău) medvebarlangot turisztikai központtá alakították, amint azt bejárhatóvá tették. A sztalaktitok és szlagmitok gazdagsága és szépsége, a barlangi medve (Ursus spelaeus) fosszilia maradványai a turistákat vonzó helyi látványosságok részei. A Someşului Cald hegyszorosban (a Vle-gyásza, r. Vlădeasa hegység északi részén található) fekszik a Szamosbazár (Cheile Someşului Cald) szo-ros is, melyet a Nyugati Hegység legvadabb vidékének tartanak, és ugyanitt lelhető fel az Aragyásza-barlang (Cetatea Rădesei), melyet különleges karsztikus formái miatt szintén természeti rezervátumként ismernek el. A Vlegyásza (Vlădeasa) hegység (vagy Észak-Bihar) nehézkes kiemelkedéseiről ismert, amit jórészt a kemény, magmatikus kőzet, a magas és relatíve sima falú hegytető határoz meg. Tökéletesen megfelel a ter-mészetjárás, hegymászás céljainak, hiszen a meredek lejtők, a számos vízesés, a gyűjtőtavak és a források (Topliţa-Remeţi, izbucul Ciuhandrului, izbucurile din Valea Draica stb.) mind hozzájárulnak a természet szépségeihez ezen karsztikus körzetekben. A Vlădeasa- és a Királyerdő (Pădurea Craiu-lui) -hegységek találkozásánál a Jád-völgye (Valea Iadei) — Biharfüred (Stâna de Vale) turisztikai zóna található, váltakozó vadszoros és kibővülő részeivel. A bizonyos tájegységeken jelenlévő meszes struktúrák adnak magyarázatot a jellegzetes barlangok kialakulására. A legfontosabb barlangok kialakítása azok helyzetének és turisztikai potenciáljának szám-bavételével történt: a Bulz-i és a les-völgyi (Valea Leşului) vizesbarlangok stb. A hegymászásnak kedvező meredek terü-letek (Creasta Frunţii, melyről csodálatos kilátás nyílik Remeţi községére; Creasta Cicondului, a Iadului-Ieduţul találkozásánál kialakult meredek tájegységekkel), a csodálatos vízesések (Jadolina, r. Iadolina; Szerenád-vízesés r. Săritoarea Ieduţului; Lája-vízesés, r. Vălul Miresei) és a Lesi-, Munteni- és Bulz-gyűjtőtavak mind-mind bővítik a turisztikai változatosságot. A turisztikai látványosságok körébe tartozik az erdélyi orgona is (Syringa josikaea), mely tavasszal virágzik. A Jád-völgyében lévő terület, ahol ez a virág te-rem, ma már természeti rezervátum. A biharfüredi (Stâna de Vale) medence (mely a Jád-folyó felső részén fekszik) menedékházaival a Nyugati hegység egyik kiemelt tu-risztikai kuriózuma, melyet masszív sziklák népesítenek be, bükkfák és lucfenyők takarnak. Balneoklimaterikai állomása, mely 1100 méteres magasságban fekszik,

2

Turisztikai látványosságok

1

Turisztikai látványosságok

3

76

98

54

Turisztikai látványosságok

192

kellemes bioklímával rendelkezik, különleges ozonifikálással és oligominerális vizekkel,

melyeket endokrinológiai-, légzési-, idegi problémákra és lábadozásra hasznosítanak. Ez és a téli sportolási lehetőség számos turistát vonz a vidékre. A Vlegyásza (Vlădeasa) hegység délnyugati részén, a Horgas-havas (Cârligaţi hegyvonulat) lábánál fekvő Aleu térség a Nyugati Természeti Park (Parcul Natural Apuseni) része. Ez főleg mesésen szép, mere-dek lejtőiről híres, mely számos festői vízesés otthona (pl. Nagy Phaeton-vízesés - r. Cascada Bohodeiului). A látványhoz kedvező klíma is társul. A meredek dombor-zat hegymászásra kitűnően alkalmas. A hegység déli végében védett botanikus kert van, ahol a különleges-nek számító “Anemone narcissiflora” is fellelhető. A legnagyobb magasságokkal büszkélkedő Bihar hegység (1849 méteres Cucurbăta Mare csú- csával) nagyrészt kristályos palakövekből áll, mely megőrizte a gleccseres átváltozások nyomait. A Cucurbăta Mare - Piatra Grăitoare tájegységről nyílik a legteljesebb rálátás a Nyugati Hegységre. Dombor-zatának masszív jellege közismert. A Grăitoare (Coasta Brăiesei) délkeleti lejtőjének 5 ha-on védett növényi fajokat találunk. A Vertop térség északi része, a téli sportok űzésének széles skáláját kínálva valódi nyara-lófaluvá nőtte ki magát. Karsztikus domborzatának köszönhetően a Királyerdő-hegység (r. Pădurea Craiului) szintén tu-risztikai kuriózumként emlegetett. A földalatti vizek mozgása számos, turisztikai objektumként számon-tartott, barlang kialakulásához vezetett: Bulzi (vizes barlang), Les-völgy, Ponoraş, Moanei, Bătrânului, Gălăşeni, Cubles, Igriţa, Osoi, Ciur-Izbuc, Ciur-Ponor, Bonchii, Cornilor. Szorosok teljesítik ki a turisztikai lát-nivalók sorát: Cheile Videi, Albioarei, Cuţilor, Lazurilor. A Sebes-Körös övezetének turisztikai befogadó képességét megkétszerezik helyzeti és in-frastrukturális jellemzői, melyek fontos közlekedési csomóponttá teszik. A medence vegyes természeti rezervátuma (geológiai, állattani, és fosszíliai, vál-tozatos karsztikus domborzattal) szélesedések és beszűkülések váltakozó sorozata. A meredek lejtők (pl. a Stanul Stupului - egy több mint 80 m magas fal, mely kifejezetten alkalmas sziklamászásra), számos tech-nikailag jól kiépített, értékes barlang (pl. a Szelek- bar-langja - 46 km, országunk leghosszabbja), a Révi bar-lang (1903-ban fedeztek fel), a Nagymagyar-barlang, a Sebes-Körös mellékfolyóinak mentén elhelyezkedő kis szoros-övezetek ( Mişid - völgye), a festői Brat-cutei völgy (mely kifejezetten kedvelt túrázó útvonal) a környék legfőbb természeti látványosságai. Egyre nagyobb teret nyer a turizmu-son belül a barlangászat, a vadvízi evezés és a sziklamászás (Rév- Sonkolyos övezetében több mint 100 újra kiépített útvonal áll a látogatók ren-delkezésére). A Sebes-Körös egyes részein, kü-lönösen a Rév - Bratca szakaszon megfelelőek a

Băile Felix - rezervaţie de nuferi / Water lily in 1. small pools at Felix spa / A félixfürdői tavirózsa-rezervátum Băile Felix - nufăr / Waterlily / A félixfürdői 2. tündérrózsaBăile Felix - nufăr / Waterlily / A félixfürdői 3. tündérrózsaBăile 1 Mai - Lotusul termal (Nymphaea 4. Lotus Thermalis) / The Thermal water-lily / A püspökfürdői LótuszvirágBăile 1 Mai - Rezervaţia Naturală “Pârâul Peţea” 5. / Rezervation / A püspökfürdői természetvédelmi terület

2 3

1

4

5

4

Turisztikai látványosságok

Băile 1 Mai - vedere eriană / Aerial view / 1. Püspökfürdő madartávlatbólBăile Felix - biserica ortodoxă de lemn (1785) / 2. The orthodox wood church / Ortodox fatemplom FélixfürdőnBăile Felix - biserica greco-catolică de lemn / The 3. Greec-Catholic wood church / A görög-katolikus fatemplom FélixfürdőnBăile Felix - Ştrandul Apollo (1896) / Apollo lido / 4. Félixfürdői Apolló fürdőBăile Felix - vedere aeriană / Aerial view / 5. Félixfürdő madartávlatbólBăile Felix - ştrandul Padiş / Swiming pool / A 6. félixfürdői Padis strandBăile Felix - hotel / Hotel / Félixfürdői szálloda7. Băile Felix - ştrandul Internaţional / Swiming pool / 8. a félixfürdői International strand

194

1

körülmények vadvízi evezésre és a kajakozás-ra.

A Pădurea Craiului délkeleti végén, az azonos nevű község közvetlen közelében található Meziad-barlang szintén természeti rezervátum. Országunk egyik leg-nagyobb barlangjai közé tartozik, mely több szintes folyosóival ejt ámulatba. A Codru-Moma-hegységbeli Vaşcău Karsz-tikus Fennsík karsztikus domborzatának és a Călugări forrásoknak (dolinák, eróziók) köszönheti hírnevét, melyek geológiai és geomorfológiai csodaszámba mennek, és rengeteg turistát vonzanak a környékre. A Fekete-Körös Dumbrăviţa zónája szintén karsztikus képződményei és festői tájai miatt közkedvelt színhelye a túráknak, agroturizmusnak, sporthalászatnak, víz-isportoknak és a vadászatnak. A síkság domborzati változatosságának hiányát nagyszerűen helyettesíti a növényzet és a vizek sajátossága, melyek különleges együttese kivételes ké-pet ad. Az említett növényzet legnagyobb részét gyepes és erdős részek alkotják. Fontos turisztikai látványosság a tavak vízi- és mocsári növényzet. Kiemelkedő a Cséffa-tavak területeinek nagy vízfelületei, erdőtisztásai, és növényvilága (nád, káka és gyékény). A vizes területek a Cséffa Természeti Rezervátum (Cefa - Rezervaţia naturală), Pădurea Rădvani halastavak mocsári növényzetük mellett különböző madárfajaikkal és fűnövényzetükkel (Sali-cornia Herbaceea, Artemisia Maritima, Festuca pseu-dovina) is hívogatólag hatnak. A fás területek állatvilágának némi egy-hangúságát oldja fel az igen nagytestű fácánok és őzbakok jelenléte, valamint a vízi állatvilág gazdagsága, mely kedvez a sportturizmust, vadászatot és halásza-tot választóknak. A legfontosabb halászhelyek a Cséffa III, Cséffa IV csatornák, valamint a Cséffai halastavak közelében található gyűjtőcsatorna. Cséffa az egyik leg-jobban felszerelt központ (2 medence, mindegyik 6 ha, ponttyal, kárásszal, csukával és harcsával). Jól felsze-reltek még Livada, Gepiu, Apateu, Miersig, Paleu, Leş, Valea Popilor és Săldăbagiu tavai, melyek leginkább kárásszal és kis pontyokkal népesítettek. A Szárazér-Berettyó-Érmihályfalva övezet legjelentősebb látványosságai: szép számú tavai, ter-mészeti rezervátumai, hagyományos borospincéi, és a vadászathoz szükséges állatállomány. A hidegvölgyi vízhálózati övezet (Szalacs) és a Csikósi-tó (Székelyhíd) védett részei a Szárazér völgyének, mely jellegzetesen mocsaras terület volt. Maradványait az erre jellemző növényvilág máig megőrizte. A Szárazér völgyében számos helyen űzhető a sporthlászat: Jankafalván és Biharvajdán (Diószeg mellett), Nagykágyán (Székelyhíd mellett), az Albison és Apátkeresztúron. A kárász, ponty, koncér, harcsa és csuka a legjellemzőbb halfajok. Podgoria Diosig sík- és dombvidékes övezete

3 2

4

7 8

5 6

Ştrandul cu valuri din Băile 1 Mai (cel mai 1. vechi din România~ 1835) / The pool with arti-ficial waves in 1Mai (the oldest in the country) / A püspökfürdői (Május 1) hullámfürdő (Románia legrégibb ilyen jellegü létesítménye ~1835)Complex hotelier şi Spa în Băile Felix / Hotel 2. and spa center in Felix spa / Félixfürdői üdülőközpont Băile Felix - Ştrandul Felix/ Felix pool / A 3. félixfürdői Felix strandBăile Felix - Ştrandul Felix/ Felix pool / A 4. félixfürdői Felix strandBăile Felix - Ştrandul cu apă termală Apolo 5. (1896) / The thermal water swiming resorts in Felix spa “Apolo” (1896), / Az Apolló-ter-málstrand (1896)Băile 1 Mai - Ştrandul Venus/ Venus swimming 6. resort / A püspökfürdői Venus strand

196

kedvezően hat Diószeg, Székelyhíd és Szent-jobb borászati központjainak termelésére. Ku-

tatások bizonyítják, hogy már a XVI. században jelen volt a szőlőtermesztés. A környék borainak legjelentősebb nevei a Fehér Leányka, Olasz Riesling, Királyleányka és az Otonel Muskotály. Mihályfalva környéke borvidékéről híres, mely vetekszik a hagyományőrző Károlyok alföldjével. A XVII. században a szőlőtőkéket szőlőkertekbe rendez-ték, elválasztva más megművelt földektől. Az itt talál-ható bortermelői központban Királyleányka és Măderati Mustos borokat állítanak elő. A közeli Almaszegi Ter-mészeti Rezervátumban az országban egyedülállónak számít az itt honos atlanti-mediterrán növény, a “Co-rynephorus conescens”. A Şimian és Văşad tavakon sporthalászati lehetőség is nyílik. Az egyik legértékesebb turisztkai zóna, a Félix-Május1 balneáris központ, mely körülbelül 8 km-re fekszik Nagyváradtól. Különlegessége termál-, ás-ványi- és radioaktív vizeinek tisztító és kúráló hatásában áll, melyek hőmérséklete akár a 49 °C-ot is elérheti. A kellemes klíma és a nagy kiterjedésű lombhullató erdők növelik a hely különleges hatását. A komplexum több mint 4000 ember ellátására alkalmas. 8 kezelési alapot kínál, othhont ad egy regenerációs kórháznak, számos hotelnek, szórakozóhelynek és étteremnek. Camping, úszómedence, sportpálya emelik a környezet színvonalát. A kezelőközpontok elektroterápiás, kine-toterápiás, hidroterápiás, aeroszolos berendezésekkel, masszázsszalonokkal, parafinos pakolásokra alkal-mas termekkel vannak ellátva, így a szolgáltatások bő választékát nyújtják legfőképpen a reumatikus, nőgyógyászati és neurológiai problémák kezelésére. A püspökfürdői növény- és állatvilág ritkaságai, a védett Lótuszvirág (Nymphaea lotus thermalis), csiga (Melan-opsis parreysii Muhlfeld), racovitai piros hal (Scardinius erythrophtalmus racovitzai) is számos turistát vonz.A Pece-tó (termeszetvédelmi terület) az egyetlen ter-mészetes termál ökoszisztéma Európában. A Tenkei Balneoterápia-központ 36 km-re Nagyváradtól, a Fekete-Körös mellett húzódik. Több gyógyhatású természetes ásványvízforrással ren-delkezik, melyek nyugtató bioklimatikus hatásuk miatt széles körben ismertek. A közvetlen közelében talál-ható Goronistei Nárcisz Rét (természetvédelmi terület) szintén fontos turisztikai látványosságnak számít.

1

2

Turisztikai látványosságok

3

4

5

6

Colecţii muzeale / Museum Collections / Múzeumi gyűjteményei

Şură din zona Damiş / Shed from Damis / 1. Fászer Dámis kőrnyékérőlValea Ierului - casa tradiţională / Traditional 2. house from Ierului Valley / Érmelléki tajház

Muzee / Museums / Múzeumok3. Salonta - Nagyszalonta (Arany János); 4. Izbuc (Burta Marţian); 5. Săcueni - Székelyhíd; 6. Galoşpetreu - Gálospetri; 7. Chişcău (Flutur);8. Curtuişeni - Érkörtvélyes; 9. Beiuş - Belényes; 10. Remetea - Magyarremete; 11. Salonta - Nagyszalonta (Arany porta; 12. Tinca - Tenke;13. Valea lui Mihai - Érmihalyfalva; 14. Şimian- Érsemjén

1

3

5

4

6

2

987

10

12 14

11

13