rDICŢIO N AR

R O M À N - M A G I A RP E N T R U SCO LA ŞI C A S Ă

I S K O L A I É S H Á Z I

R O M Á N - M A G Y A R

IRTA

L Á Z Á R I C S J Á N O S ,TANÁR.

SIBIIü - NAGY- SZEBENTIPĂRITURĂ ŞI EDITURA LUI W. KRAFFT.

1886.

DE

I O A N L Â Z Â R I C I ÜPROFESOR.

SZÓTÁR

DICŢIONAR?

R O M Â N - M A G I A R

P E N T R U S C 0 L Ă ŞI CASĂ

DE

IO A N L Ä Z Ä R I C I Ü ,

PROFESOR.

SIBIIU,TIPĂRITURĂ ŞI EDITURA LUI W. KRAFFT.

1886.

... » ;

I S K O L A I É S H Á Z I

R O M Á N - M A G Y A R

SZÓTÁR

IRTA

L Á Z Á R I C S J Á N O S ,

TANÁR.

BCU Cluj-Napoca

N AGY-SZEBEN ,

W. KRAFFT NYOMDÁJA- ÉS KIADÁSÁBAN.

1886.

YA

Alfabetul. — A betűrend.a (ă, â), 6, c (ce, ei), d (çl), e (é, e, ê), f , g (ge, gi),

h, i (î), j , l, m, n, o (à), p , r, s (f), t (ţ), u, v (x), z.

Notă. Literele din parantese n’au separate grupe de cuvinte. Jegyzet. A zárjelközti betűknek nincs külön szócsoportjuk.

n .

Scurtări. — Rövidítések.

/ = m = sz = n = i =

főnév — sustantiv. melléknév — adiectiv. számnév — numeral, névmás — pronume, ige — verb.

h = határozd — adverb.

__ j viszonyrag,viszonyszól — preposiţiune.

k = kötszó — conjuncţiune.

I '>, *í

A.Aba-abale f . durva fejér török

posztó. [— gyáros.Abagiu-ï, f . posztókereskedő, Abànos-ï, / . ébenfa.Abate-ut, i. a se — eltérni,

kihágni.Abatere-i, f . kihágás, eltérés. Abecedar-e, f . abecekönyv. Abia, h. alig.Abona-ez*at, i. előfizetni. Abonat-á, m, előfizetett. Abonement-urï, / . előfizetés. Abonent-ă, f . előfizető. Absorbi-it, i. kiszívni, kiinni ;

igénybe venni.Abur-ï, / . gőz, pára. [zölgés. Aburélá-ell,/. kipárolgás, kigő- Aburi-esc-it, i. a se — , kipá­

rologni ; kipárolagtatni, ki- gőzölögtetni.

Abus-uri, / . visszaélés.■ Ac-e, / . tű.Acar-ï, tűmester. [tok.Acaret-urí, / . jószág, fekvő bir- Acariţă, / . tűpárna.Acarniţă, e. tűtok.Acăţa-at, i. akasztani. Accent-uri-e,/“.ékezet,hangsúly. Accentui-esc-it, i. hangsúlyozni,

hangoztatni.Accentuire-ï, / . hangoztatás,

hangsúlyozás.Accept-uri, / . váltó. Accepta-at, i. elfogadni.

Accesibil-ă, m. hozzáférhető. Acel-aceea, n. az, amaz. Acelalalt-aceealaltă, n. a másik. Acest-acésta, n. ez, emez. Acestalalt-acéstalaltá, n. e z ,

emez, a másik.Acestasl-acéstasí, n . ez, emez.

• Aci-acilea, h. itt, itten. Acicular-á, m, tűalaku. Acoiű-e, nagytű. [oda.

•Acolo, acolea, h. ott, ottan, Acompania-ez-at, i. kisémi. Acoperement-e, / . födél, födő,

takaró.Acoperi-it f . fedni, takarni. Acoperire-i, f . fedés, takarás. Acoperis-e. f . fedél, tető. Acoperitor-óre, m. fedő, takaró. Acord-urí, f . összhangzat. Acorda-ez-at, i. hangoztatni,

engedélyezni.Acordare-án, f . hangoztatás,

egyetértés, beleegyezés, en­gedélyezés.

Acrélá-i, f . savanyúság. Acri-esc-it, i. savanyítni, a se

— , megsavanyodni. Acrime-I, f . sav.Acrisor-órá, m. kévéssé, kicsi

savanyu. [dék.Acritura-l, / . savanyított folya- Acru-á, m. savanyú. Acsiomă-e, f . alapelv. [bán).

I Act-uri, / . felvonás (a színház-

6 Act-e — Aerian-ă.

Act-e, / . beadvány, hivatalos irat; a lua — despre ceva, tudomást venni valamiről.

Activ-ă, m. cselekvő, [kásság. Activitate,/, cselekvőség, mun- Actor-!, / . színész.Actriţă-e, / . színésznő. Aculeţ-e, / . tücske, kis tű, —

cu gămălie, gombostű. Acum-acuma, h. most, mostan. Acusa-ez-at, i. bepanaszolni,

beperelni, vádolni. Acusativ-ï, / . tárgyeset.Acuşi, k. mindjárt, rögtön. Acuşică, h. mindjárt, rögtön. Adauge-us, i. hozzáadni. Adaugere, / . hozzáadás, össze- . adás. [hozzáadás.Adaus-urí, / . pótlás, ráadás, Adălmaş-aldămaş-e,/. áldomás. Adăpa-at, i. ittatni.Adăpare, / . ittatás. [kút, tó. Adăpătore-î, / . ittatási hely, — Adápost-urí, m. menedékhely. Adäposti-it,, i. óvni, védeni. Adăpostire, / . menedék, óvás. Adăsta-at, i. várni.Adăstare, / . várás, várakozás. Adăuga-at, i. hozzá adni, tenni. Adăugare, / . hozzáadás. Adăugător-0re, m. hozzáadó,

tevő, gyarapító.Adecă, k. azaz, u. m. Ademeni-esc-it, ?. édesgetni. Ademenire-!, / . édesgetés. Ades, adese-orï, h. gyakran. Adeveri-esc-it, j. bizonyítani. Adeverinţă-e, / . bizonyítvány. Adeverire-i, / . bizonyítás. Adeveritor-óre, ni. bizonyító. Adevêr-urï, / . igazság, valóság. Adevërat-â, m. való, igaz.

Adie-at, i. kis szellő jár.Adiectiv-e, / . melléknév.Adiere, / . szellő járás.Adineaori, h. az imént, kevés­

sel ez előtt.Adins-urí, / . szándék ; din — ,

h. szándékosan, intr’ — , szándékosan.

Adiutant-ţî, / . segédtiszt.Administra-ez-at, i. igazgatni,

kezelni, kormányozni.Administrativ-ă, m. közigazga-

tó, kezelő.Administrator-!, igazgató, ke­

zelő, kormányzó. [gatás.Administraţie-iune, / . közigaz-Admiral-!,/. tengernagy, [tál.Admiralie, / . tengernagyi hiva-Adopta-ez-at, i. gyermek gyár

nánt felvenni valakit ; örökbe fogadni. [alunni.

Adormi-jt, i. aludni, altatni,Adormire-ï, f. altatás, halálozás.Adormitor-óre, m. altató.Adriatic'ă, m. adriai.Aduce, adus, ?. hozni.Aduna-at, i. gyűjteni, szedni.Adunare-! /• gyűlés, összeadás.Adunátor-óre, m. gyűjtő.Adunătură-!, ö.sszegyüjtés, ra­

kás.Adunc-ä, m. mély.Adûnc-urï, / . mélység.Adunci-esc-it, í . mélyedni.Adûncime-ï, mélység, örvény.Aduncire-í, mélyedés.Advocat* ţî, / . ügyvéd.Adi-astădI, h. ma, manap.Aer, / . levegő ; a-şl da aer, a

nagyot játszani. [tetni.Aeri-esc-it, i. szellőzni, szellőz-Aerian-ă, m. levegői.

Aerisare-ï — Alătura-at. 7

Aerisare-ï, / . szellőztetés, szel­lőzés. [lőztetni.

Aerisi-esc-it, i. szellőzni, szel-Aerografie, / . levegőleirás.Aerologie, / . levegőtan.Aerostat, / . léghajó.Afară, h. kün, de — , kívülről ;

— de, azon kívül, kivéve, din — , pe din — , kívülről, könyv nélkül.

Aferim! A. nagyon jó ! helyes!Afion-óne, / . opium.Afiş-uri, / . falragasz.Afla-at, i. találni, feltalálni; a

se — de faţă, jelen lenni.Aflare-än, f . találás, feltalálás,

találmány.African-ă, m. afrikai, [sértés.Afront-uri, f . csúfság, szégyen,Afuma-ez-at, i. füstölni.Afumare-ärl, / . füstölés.Afumat-är, m. füstölt.Afund-ä, m. mély.Afunda-ez-at, ». mélyedni.Afurisanie, f . átok, átkozás.Afurisi-esc-it, ». átkozni.Agat-ţî, / . agátkő.Agaţ-ţî, f . akáczfa.Agăţa-at,- i. aggatni, akasztani.Agăţare-ărî, / . akasztás.Agent-ţî, / . ügynök.Agenţie-î, f . ügynökség.Ager-ä, m. éles, élezés, éles-

eszü, gyors. [siteni.Ageri-esc-it, i . élesíteni, hegye-Agerime-í, f . éleseszüség, él-

czesség, csalfaság.Aghie-i, f . rendőrség.Agonisélá-elí f . keresmény, ke­

reset, szerzemény.Agonisi-esc-it, i. keresni, sze­

rezni, gyűjteni.

Agonisire-i, f . keresmény, ke­reset, szerzemény. [dászi.

Agricol-á, m. foldmivelői, gaz- Agricultură-î, f . földmivelés. Agris-i, / . pőszmetecserje. Agrisa-e, / . pöszméte, egres. Agronom-i, f . gazdász. Agronomic-á, m. gazdászi. Agronomie-i, f . gazdászat. Aguridă-e, f . éretlen szőllő,

éretlen bogyó.Ah, ah, jaj.Aiasmä-e, / . szentelt viz. Aicea, aici, h. itt, itten, ide ;

p’aici, erre ; de icï, innen. Airea-aiurea, h. máshol,—hová. Ajun-urí, / . böjt, a nagy ünnep

előestéje ; — al Crăciunului, karácson előestéje.

Ajuna-at, i. böjtölni, nem enni semmit.

Ajunge-ajuns, i. érni, utolérni, elérni, elégséges lenni.

Ajnngere-i, / . elérés, utólérés. Ajuta-at, i. segíteni, segélyezni. Ajutare-ï, f. segélyezés. Ajutátor-óre, m. segélyző. Ajutor-óre, f . segély, segítség. Ajutora-ez-at, ?. segélyezni, se­

gíteni.Ala, ăla, ăl, n. az, amaz. Alabastru-I, f . alabastrom. Alaiű-uri, f . kiséret, diszmenet. Alaltă-di, h. a múltkor, nem

rég óta.Alalta-ierï, h. tegnap előtt. Alaltă seră, h. tegnapelőtt este. Alamă, / . sárgaréz.Alămar-î, / . bádagos. AlAmâie-i, / . ezitrom. [fa. Alămâiîi = lămâiii, f . ezitrom- Alătura-at, i. mellékelni.

8 Alăturare-âri — Amanet-urï-e.

Alăturare-ărî, f . melléklés. Alăturat-ă, m. mellékelve. Alăturea, v. mellett, mellé. Alb-ă, m. fehér.Albastru-ă,m. kék, világoskék. Albästriü-ie, m. kékes. [to. Albélâ-elï,/. fehérítő, keményi- Albeneţ-âţă, ni. fehérkes. Albi-esc-it, i. fehéríteni.. Albicios-ósá, m. fehéres. Albina-e, / . méh.Albinárit-urî, f . méhészet. Albiniţă-e, / . méhecske. Albire-ï, / . fehérítés. Album-urí, / . album. Albus-urí, / . tojásfehérke. Alcal-urï, / . hamany. Alcätui-esc-it, i. alkotni, össze-

állítani, készíteni. [állítás. Alcătuire-irî, f alkotás, össze- Alchimie, / . aranycsináló mes­

terség.Alchimist-stí, / . aranycsináló. Alcohol-urí, f . borszesz. Alcov-óve, f . fülke, erkély. Aldamas-e, f . áldomás.Alee, / . sétahely.Alegător-î, / . választó. Alegátor-óre, m. válogató. Alege-ales, i. választani, [tás. Alegere-Í, / . választás, váloga- Alegorie-ï, f . allegória. Alerga-at, ?. nyargalni, ügetni,

futni. [nyargalás.Alergare-ări, f . futás, ügetés, Alergátor-óre, m. ügető, futó,

nyargaló. [gatott.Ales-ésá, m. választott, vála- Alesui-esc it, ?. lesni, olálkodni. Alesuire-Í, / . lésés, leselkedés. Alesuitor;óre, m. leselkedő. Alfabet-urï,/. abecze, betűrend.

Alfabetic*ă, m. abecze szerint. Algebra-e, f . betűszámtan. Algirean-á, m. algiriai.Alia-at, i. szövetkezni.Aliat-ă, m. szövetkezett. Alianţă-e, f . szövetkezés. Alica, halicä-e, / . sörét .(a pus­

kában).Alifie-ï, f . kenőcs.Alina-at, i. csendesíteni, a se — ,

csendesülni.Alinare-í, / . csendesités, csen-

desülés, könnyítés. Alişveriş-urî, / . árilczikk, üzlet. Almanac-urí, f . naptár. Almar-e, f . szekrény. .Áltar-e, / . oltár.Altădată, k. máskor.Altcum, k. máskép, különben. Altiţă-ţe, / . válvarrás a női

ingeken.Altmintrea, h. és k. máskép,

különben.Altoi-esc-it, oltani.Altoiéla-eli, / . oltás.Altoitor-ï, /*. oltó.Altóiü-i, f . oltovány.Aluat-urï, f . kovász.Alun-í, / . mogyorófa.Alună-e, f . mogyoró. Aluneca-at,* í. siklani. Alunecare-ărî, f . siklás. Alunecator-óre, m. síkos. Alunecos-osă = lunecos-osă, m.

síkos.Alunecuş-urî = lunecuş, sikon-

ka, sik jég. [— bokor.Aluniş-urî, f . mogyoró erdő, Aluniţă-e, / . kis mogyoró ;

anyajel az arczban.Alvie-í, f . meder, folyóágy. Amanet-urí-e, / . zálog.

Amar-ă — Anarcbist-şti. 9

Amar-ă, m. keserű.Amar-urI, / . keserűség, nyo­

morúság. [vagoló női ruha. Amazonă-e, / . amazonnő, lo- Amägi-esc-it, i. csalni. Amăgire-!,/. csalás, csalatkozás. Amăgitor-ore, m. csaló. Amána-at, i. halogatni. Amărăciune-!, / . keserűség. Amăra-esc-ít, i. keseriteni, a

se — , keserűim. Amărea-ele, / . tövis. Ambar-harabar-e, / . gabonás. Ambasadă-e, / . követség* Ambasador-!, / . követ. Ambiţie-iune,/. önérzet, becsű-

letérzés.Ambiţios-osă, m. önérzetés. Ambrozia, / . isteni eledel,

ambrozia.American-ä, m. amerikai. Amerinda-ez-at, i. utravalóval

ellátni.Amerínta-at, /. fenyegetni. Amerinţare-ărî, / . fenyegetés. Amerinţător-dre, m. fenyegető. Amesteca-at, ?. vegyiteni, a se

— , vegyülni.Amestecare-ărî, / . vegyités. Amestecătură-!, / . vegyiték. Ameţelă-elî, / kábulás, szédü­

lés, ájulás.Ameţi-esc-it, ?. szédülni. Ameţire, / . szédülés, ájulás. Ameţitor-0re, m. széditő, bo-

londitó. [letesség.Amërunt-urï, / . apróság, rész- Amërunti-esc-it, i, apritani. Amêndoi-ôuë n. mindkettő.

■Amfibie-I, / . kétéltű (állat). Amiaclí, / . dél.Amin, / . ámen (imában).

Aminte, a-şi aduce — , eszébe jutni, emlékezni.

Amintirea, / . emlékeztetés.Amiral, admirai.Amiralie, admiralitate, tenger­

nagyi méltóság, — hivatal.Amnar-e,/. aczél, tüzverőaczél.Amor, / . szerelem.Amorez-ï, / . szerető.Amorţi-esc-it, ».megmerevedni.Amorţire, megmerevedés.Amploiat-ţi, hivatalnok.Amputa-ez-at, ?. levágni.Amurg, / . szürkület, — de

sara, esti szürkület.Amuţa-at, i . uszítani.Amuţare-î. / . uszítás.Amuţâlă-el!, / . megnémulás.Amuţi-esc-it, ». megnémulni.Amuţire-!, / . megnémulás.Amvon-óne, / . szószék, pre-

dikálószék.An-i, / - év, esztendő.Anaforă, / . jelentés, Ítélet.Anafură, / . szentelt kenyér.Anahronism-e, f. anachronis-

mus, téves időszámítás.Anale, / . évkönyvek.Analisa-ez-at, «. elemezni.Analisă-e, / . elemezés.Analitic-ă, m. felbontó eljárás,

vegyelemzési. [értelmű.Analog-ogă, m. hasonló, hason-Analogia-!,/. hasonlítás, hason-

értelmüség.Analogic-ă, m. hasonértelmü.Ananas-şi,/.ananas (gyümölcs).Anarchie-!,/, anarchia, törvény­

telenség.Anarchist-şti, / . törvényes ál­

lapotok ellen működő, anar­chista.

10 Anason — Apusan-ă.

Anason = anison, / . ánis. Anatomie-!, / . anatomia. Anatomist-şti, f . anatomista,

bonczoló.Ancora-ez-at, i. horgonyozni,

horgonyt vetni. Ancorare-ărî, / . horgonyozás. Ancoră-e, / . horgony. Anecdotă-e, f . anekdota. Anevoie, h. bajosan, nehezen. Angarie, / . kaláka, szolga-

munka, adó.Anin = arin-ï, / . égerfa. Anina-at, i. akasztani, aggatni,

függeszteni. [kivétel.Anomalie, f . szabálytalanság, Antereü-e, / . görög kabát. Anti, v. ellen.Antică-!, / . régi mű, régiség. Anticvár-!, f. régész. Anticvitate-ăţî, / . régiség. Antipatic-ă, m. ellenszenves. Antipatie-!, / . ellenszenv. Antipod-dï, / . ellenlábos. Anţerţ, / . harmadév..Anuar-e, / . évkönyv.Anume, h. nevezetesen. Anumi-esc-it, /. nevezni. Anutimp-urí, f . évszak.Aoleo ! — jaj nekem ! [kás. Apartament-e,/ . lakosztály, la- Apatie, / . érzéstelenség. Apă-e, f . v íz . [Őrizni.Apăra-at, i. védeni, oltalmazni, Apârare-ăr!, f . védelem. Apărăment-e, f . védeszköz. Apărăt<5re-orî, f . védd. Apasa-at, i. nyomni. Apásátor-óre, nyomó. Apătos-osă, m. vizes, nedves. Apel-urí, / . felhívás. Apelaţie-iune, / . felebbezés.

Apetit, / . étvágy. [hajlani. Apleca-at, i. szoptatni, hajolni, Aplecare, f . hajlás, szoptatás. Apocalipsul, / . Szt.-János nyi-

latkoztatása (a szentirásban). Apogeu-ur!, f . földtávolság. Apoi, k. azután, aztán, továb­

bá, erre. [tanulságos mese. Apolog-óge,/ . dicsérő beszéd, Apologist-st!, / . védő szónok. Apoplexie, / . guttaütés. Apos-ósá, m. vizes.Aposta-at, i. vallását elhagyni. Apostasie-!, / . vallástagadás. Apostat-ţî, f . vallástagadó. Apostol-!, / . apostol. Apostolicesc-éscá, m. apostoli. Apostolié-!, / . apostolság, val*

lásmissio.Apostrof-urí, f . hiányjel. Apriat-ă, m. tiszta, nyílt. Aprilie, f . április. Aprinde-aprins, i. gyüjtani ; a

se — , gyuladni. Aprindere-i,/.gyuladás. [noncz. Aprod-dï, f . aprod, inas, táj Apropiabil-á, m. hozzáférhető. Apropie-at, ■/. közeledni. Apropiere-ï, f . közeledés. Aprópe, h. közel, alig, körül­

belül.Apuca-at, ?*. megfogni, meg­

csípni, kezdeni, megszokni. Apucătură-!, / . fogás, fortély. Apune-apus, i. leáldozni (a

nap), leszálni.Apunereí, f . leáldás, lenyug­

vás, leszálás.Apururea, h. mindig, örökké. Apus, / . nyugat este. Apusal-ă, m. \Apusan-ä, m. /

Ara-at — Aritmetic-ă.

Ara-at, ?. szántani.Arab-ï, / . arab (nép). Arababulä, / . zagyvalék. Arabesc-éscâ, ni. arab. Arabesce, h. arabul.Arabia, f . Arabia.Arabic*ă, m. arabiai.Aramă, / . réz, vörösréz. Aram ărie-î,/. rézárii, rézverde. Arare-orl, h. ritkán.Arare-ărî, / . szántás. Arámos-ósá, m. rezes. Arămui-esc-it, i. rézzel bevonni. Arărit, gabnavám.Arăta-at, i. mutatni, jelenteni. A rătare-ărî,/. mutatás, jelentés. Arätätor-öre, m. mutató, magya­

rázó.Arătură-Î, / . szántás.Arc-urï, / . iv.Arcadá-e, / . ivesboltozat. Arcan-e,/.karikás ostor, lászszó. Archéologie, / . régidolgok le-

irása, régiségtan. Archidiacon-ï,/. esperes (kath.) Archiducat-e, / . főherczegség. Archiduce-cí, / . főherczeg. Archiducésá-e, / . fdherczegnd. Archiepiscop-i, / . érsek. Archiepiscopesc-éscâ, m. érseki. Archiepiscopie-í, / . érsekség. Archiereü-i, / . fópap. Archimandrie, / . apátság. Archimandrit-ţî, / . apát. Archipelag-e, / . szigettenger. Architect-ţî, / . épitész. Architedtonic-ă, m. épitészeti. Architectură-i, / . építészet. Archivar-ï, / . \ . , , , ,Archivist-şti, / . / lrattarnok' Archont-ţî, / . athenebeli fő-

hivatalnok.

. 11

Archontărie, / . főhivatal. Arcus-urï, / . nyil.Arde-ars, i. égni, égetni; fájni. Ardeiü, / . paprika.Ardere-ï,/. égés, égetés. [tani. Ardica-at, ?. felemelni, felálli- Ardëtor-ore, m. égő, égető. Arest-urï, fogság.Aresta-ez-at, f. fogságba vetni,

letartóztatni.Arestant-ţî, ./. fogoly. Arestare-ărî, / . letartóztatás. Arendare-ărî, / . bérbeadás. Arêndas-sï, / . bérlő.Arendă-e, / . bér, haszonbér. Argat-ţî, / . szolga. Argăselă-elî, / . cserzőlé. Argasi-esc-it, / . czerzeni. Argäsire-I, / . cserzés. Argăsitor-î, / . tímár, cserző. Argăsitură-Î, / . czerzés. Argea-ele, / . takácskunyhó. Argint-ăriî,/. ezüst, ezüstnemü. Arginta-ez-at, i. ezüstezni. Argintar-i, / . ezüstmives. Argintárie-í, / . ezüstnemü. Argintător-i, / . ezüstöző. Argument-e,/ . érv, bizonyíték. Argumenta-ez-at, i. érvelni, bi­

zonyítani.Argumentare-ărî, / . érvelés,

bizonyítás, bizonyitgatás. Arhangel-t, / . arkangyal. Ariciu-í, f . sün, sündiszné. Arie-i, / . csűr, szérű, felület. Arin-I, / . égerfa.Aripa-i, /. szárny.Aristocrat-ţî, / . főur. Aristocratic-ă, m. főúri. Aristocraţie-î, / . aristokraczia. Aritmetic-ă, m. számtani, szá­

moló.

Aritmetică-!, / . számtan. Arma-ez-at, i. fegyverkezni. Armalie, armarie, f . nemesi

levél, czimer.Armare-ărî,/ . felfegyverkezés. Armaş-î, / . hadaprod. Armat-ă, m. felfegyverkezett. Armatură-î, / . fegyverkezet. Armă-e, / . fegyver.Armăsar-!, / . ménló. Armean-că, / . örmény. Armenesc-éscà, m. örményes. Annenesce, h. örményesen. Armie-Ï, f . armádia, hadsereg. Armonic-ă, m. összhangzó. Armonie-ï, / . összhangzás,

egyetértés.Armonios-ósá, m. összhang-

zatos.Armorie, / . czimer, nemesi

czimer, nemesi levél. Armură-!, / . fegyverzet. Arnăut-ţî, / . albán. Arnăuţesc-âscă, w. albáni. Arnăuţoică-e, f . albánnő Arpagic-ă, f . apró maghagyma. Arpăcas, f . árpakása.Ars-ă, m. égett, égetett. Arsiţă-ţe, / . darázs, forróság. Arsură-!, / . égés, égetés. Artesian-ă, m. ártézi, puţ — ,

ártézi kút.Articol-ï, f . névelő.Artifice-!, f . művész. Artificios-ósá, m. művészi. Artificiu-!, f . művészet. Artilerie-ï, f . tüzérség. Artilerist-st!, f . tüzér. Arturisi-esc-it, i. tulliczitálni,

tuligérni, felhajtani, [harag. Arţag-uri, / . harag, hirtelen Arţăgos-osă, m. haragos.

1 2 Aritmetică-! —

Arunca-at, i. hajigálni, dobni, lökni.

Aruncare-ărî, / . \ dobás, dobá-Aruncătură-î, / . /lás.hajigálás.Arvon-óne,/. teplom előtti tér,

udvar. [arbona.Arvună-e, f . előpénz, foglaló,Arvuni-esc-it, i. előpénzt adni,

a vásárt megkötni, a vásárt lefoglalni, [sáriás, foglalás.

Arvunire, f . előpénzadás, vá-Asalt-urï, f . roham.Asculta-at, ?. hallgatni, szót

fogadni, engedelmeskedni.Ascultare-ărî, / . hallgatás, en­

gedelmesség.Arcuitător-óre, m. engedelmes.Ascunde-ns, i. rejteni, elrejteni,

dugni, bújni, bujtatni.Ascundere-!,/, rejtőzés, buvás,

elrejtőzés.Ascundátóre-orí, / . búvóhely.Ascuns-ă, m. elbújt, elrejtőzött;

intr — , titkosan.Ascuţi-it, i. fenni, élesíteni.Ascuţire-!, f. fenés, élesítés,

köszörülés.Ascuţit-ă, m. éles, fent.AscuHtóre-orí, / . fenkő.Ascuţiş-urî, / . él.Asemena-ez-at, i. hasonlítani.Asemenare-ărî, / . hasonlítás.Asemenátor-óre, m. hasonló.Asemenea, A. hasonlóan, szinte,

ép úgy.Asemui-esc-it, i. hasonlítani.Asérá, h. tegnap este.Asfalt, / . földszurok, földolaj.Asiatic-ă, m. azsiai.Asigura-ez-at, i. biztosítani.Asiguranţă-ănţî, / . biztosíték

bizonyosság.

Asiguranţă-ănţi.

Asigurare-ărî — Atlas. 13

Asigurare-ărî, / . biztosítás.Aspidă-e, siklókigyó.Asprélâ-elï, / . érdesség, ke­

ménység, durvaság, szigo­rúság. [szigorítani.

Aspri-esc-it, ». keményíteni,Asprime-Ï, f . szigorúság.Aspru-á, m. szigorú, kemény.Ast-á, n. ez, emez, az. •Astalaltá, n. a másik.Astar-í, / . szita.Astará = astáséra, h. ma este.Ástad!, h. ma, manap.Asteral-a, m. csillagi.Astemper, nyugalom, csend,

mérséklet.Astempera-at, /. csendesíteni,

nyugodni, békét hagyni, mérsékelni.

Astemperare, / . nyugvás, csen­desség, mérsékletesség.

Astrolab-!,/. csillagmagasságot mérő eszköz.

Astrolog-ï, / . csillagász.Astrologic-ă, m. csillagászi.Astrologie-í, / . csillagászat.Astrometru-í, f . csillagmérő.Astru-ï, / . csillag.Astupa-at, ». dugni, dugaszolni.Astupare-ăr!, / . dugaszolás,

bedugás.Astüpátor-óre, m. dugaszoló.Astupus-uri, / . dugó.Asud-urï, / . gyapjuzsir.Asuda-at, i. izzadni.Asudare, / . izzadás.Asudátor-óre, m. izzadós.Asudélá, / . izzadság.Asupra = asuprä, v. felett, felé,

felül, rajta.Asupri-esc-it, ». nyomni, le­

nyomni, szomoritani.

Asupritor-óre, ni. nyomó, lenyo­mó, szomoritó. [múlni.

Asurdi-esc-it, ». némitani, né-Asurdime 1 . / nemasag.Asurdire ; öAsurditor-óre, némitó.Asverli-it, ». dobni, eldobni,

ellökni, hajigálni. [dobó.Asverlitor-óre, /»».hajigáló, lökő,Asvêrlitura-ï, f . dobás, hajigá-

lás, lökés.As!Asa h. hogy ne ! [tehát igy

- darAşa, h. igy, ily módon, Aschie-Í, / . forgács.Aseda-at, i. rendezni, leülni

letelepedni. [helyezkedés Aşedare, f . letelepedés, el Aşedat-ă, m. rendezett, letele

pedett. [alapítás, intézet Asedement-e, f . letelepedés Aşişdirea, h. ép úgy, szintén

hasonlóképpen.Astepta-at, ». várni. [zás Aşteptare-ări, f. várás, várako Asteme-ut, teríteni. Aşternut-e,/. terítés, ágynemű. Atac-urí, f . támadás.Atât-a, sz. annyi.Atâtuţ, sz- csak annyi.Atâţi-a, sz. annyian.Ateism, / . istentagadás. Atenean-a, f . athenebeli.Ateü, f . istentagadó. Atingator-óre, m. érintő, rá

vonatkozó, hozzátartozó. Atinge-ns, i. érinteni, illetni,

vonatkozni.Atingere-!,/, érintés, sértegetés. Atlantic-á, m. atlanti.Atlas, / . atlászhegy, atlasz-

selyem, földrajzi atlasz.

14 Atlet-ţî — Baionetă-e.

Atlet-ţî, / . atleta, viaskodó. Atletic, m. atlétikai.Atletică*e, / . viaskodâştan. Atmosferă-e, / . légkör. Atmosferic-ă, m. légköri. Atom-Ï, / . parány. Atotputernic, m. mindenható. Atotsciinţa, / . mindentudás. Atotsciitor, m. mindentudó. Atotvédőtor, m. mindenlátó. Atrage-as, i. vonzani. Atragere, f . vonzás. Atrágator-óre, m. vonzó.Atuncia, k. és \ , t . A , > akkor, erre.Atunci, n. )Atírdisi-esc-it, i. többet adni

a liczitaczion, tiüliczitálni. Atírdisire, f . tulliczitálás. Atírna-at, ?. akasztani, függesz­

teni, csüngeni. 'Atirnare, f . függés, csüngés. Aţă-e, / . fonal. [rozni.Aţinti-esc-it, í, czélozni, fixi- Aţiţa-at, i. izgatni, bujtogatni,

tüzelni ; — focul, a tüzet gyúj­tani, a*şî — paie în cap, magának bajt okozni, [tás.

Aţîtare-ărî, f . izgatás, bujtoga- Audinţă-e, / . kihallgatás. Auditoriu, / . hallgatóság.Aud, / . hallás.

Audi-it, i. hallani.Audire, / . hallás.Auditor-!, / . hallgató, [dőlni. Augura-at, ?. jósolni, jöven- Augur-ï, ./. jós, jövendőlő. August, f . Ágoston, augusz-

tushó.Aur, f . arany, de — , aranyból. Aurar-ï, f . aranymives. Auri-esc-it, i. aranyozni. Auricula-e,/.kankalin(növény). Auroră-e, / . hajnalpir, — bo- . reală, éjszaki fény. Austral-ă, m. déli.Austriac-ä, m. osztrák. Austru-ï, / . déli, forró szél. Autocrat-ţî, f . önkormányzó. Autocraţie-!, f . Önkormány­

zás, önuralom.Autor-i, / . szerző, iró. Avaet-urí, / . törvénytelen adó. Avantgarda-e, f . előőrs. Avantpost-urí, / . előörség. Avere-í, / . birtok.Avé-ut, i. lenni, birni. Avis-urï, / . értesítés. Aviza-ez-at, i. értesíteni. Avocat-ţî, f . ügyvéd.Avut-a, m. gazdag. [birtok. Avuţie-i, / . gazdagság, jószág, Azimă-e,/. kovásztalan kenyér.

B.Ba, h. nem; k. hanem. Babă-e, / . vén asszony.Babel, f . Babilon.Babilonic-ă, m. babilóniai. Babiţă-e, / . pelikán, gödény. Baciu-ï, / . juhász, ki feji ajuho-

kat ; bátya , öregebb ember.

Bacşiş-urî, f . borra való. Bade-I, / . bátya, öregebb

testvér, öregebb ember. Bae-bái, f . fürdő, melegfürdő,

gyógyfürdő; bánya.Baera-í, / . ingkötő, ingszalag. Baionetă-e, / . szurony.

Bajocori-esc-it — Băcănie-î. 15

Bajocori-esc-it, í. csúfolni, gú­nyolni, kicsufolni.

Bajocorire-ï, / . kicsúfolás, ki- - gunyolás. [nyoló.Bájocoritor-óre, m. csúfoló, gu- Bajocura-ï, / . csúfság.Bal-urï, / . bál, tánczmulatság. Balama-ale, / . Ízület, csukló. Balamut-ă, m. paraszt, együgyű. Balá-e, / . szájnedv, hab, pök,

pökedelem.Balcon-óne, / . fedetlen hely,

erkély. [szar.Balegă-!,/, állati ürülék, trágya, Balet-urï, / . ballet, szinházi ' táncz.

Balota-ez-at, ?. golyózni, azaz : golyó által kisorsolni.

Balotare-ari, / . kigolyózás. Balotaţie-i, / . kigolyózás. Balsam-ur!,/. balzsam, [pocs. Baltac-e, / . hagy fejsze, vaska- Baltă-ţ!, / . mocsár, tó.Ban-ï, / . pénz, krajczár; banus

(méltóság). [pénzintézet. Bahcă-e,/.pad, bank,váltóbank, Bancher-Í, / . bankár, pénzváltó. Bancnotă-e,/.bankó, papírpénz. Bancrotä-ur!,/. csőd. [ember. Bancrotier-ï, / . csődben levő Barăm, h. legalább.Barbar-í, / . barbár.Barbaric-ă, / . barbár. Barbarie-!, / barbárság. Barbarism-ï, / . barbárság,

nyelvtisztaság elleni hiba. Barbă-e, / . szakáll barba sa­

sului , lófark, mezei surló (növény).

Barcarolă-e, / . velenczei dal. Bardă-e, / . b árd , kisnyélü

fejsze.

Barniţâ-e, reggeli könnyű köd. Barometru-!, f . legsulymérő. Báron-!, / . báró.Baronie-ï, / . báróság.Baros-sï, / . nagy kalapács,

csákány.Baróná-ésá, / . báróné. Barză-berze, / . gólya. Basilica-e, f . kis templom. Basm-ur!-e, / . rege, mese. Basma-ale, / . zsebkendő. Basmeluţă-e, / . kis zsebkendő. Bastard-di, /'. fattyú. Bastardi-esc-it, ?. rontani, el-

. csenevészedni.Bastardire-!,/. elcsenevészedés. Baston-óne,/ . sétapálcza, séta­

bot.Bastonas-e, / . kispálcza. Bas-uri, / . agio ; bas boer, főur,

főbojár.Bască, h. külön.Baştie-i, / . bástya. Batalion-óne, / . zászlóalj. Batä-e, / . szegély, pánt. Bate-ut, i. verni, ütni, kopogni,

— în pălmî, tapsolni. Batere, ./. ütés, verés.Baterie-i- / . telep, ágyutelep. Batistă-e, / . batiszt vászon,

zsebkendő.Bavarez-ézá, m. bajorországi. Bavaria, / . Bajorország. Bazaconie-!, / bohócz, bohó­

zat, trágár beszéd.Bazalt-urî, / . bazáltkő. Bazar-ur!, f . bazár, vásártér. Băbică-e, / . vén nagybátya. Băbtrcă-e, / . kis wénecske. Băbîrnac-Î, / . fricska.Băcan-î, / . füszerkereskedő. Băcănie-î, / . füszerkereskedés.

16 Bădişor-î — Bâlbăire.

Bădişor-i, / . \ nagyobb fivér,Bădiţă-i, / . / szerető.Băga-at, i. dugni, bedugni,

tenni, betenni ; a — de sa- mă, figyelni, ügyelni, vigyáz­ni; a — în samă, tekintetbe venni; a — vină cuiva, va­lakit hibáztatni a se — slugă, béresnek beállani, sze­gődni, szegődtetni.

Băgare, / . betevés, bedugás, — de samă, figyelés, ügyelés.

Băiaş-şi, / . bányamunkás, bá­nyász.

Băiat-ă, f . fiú, leány.Băierî, / . belek; din — le ini­

mii, a szív belsejéből.Bâieţel-ei, / . fiúcska.Băieţesce, h. gyermekmódon.Băjeni-esc-it, i. száműzetésbe

menni, kivándorolni.Băjenie-ii, f . száműzetés emi-

gratio.Băjenire-i, / . száműzés.Bălan-ă, \ ,/,Bälaniü’ä , / m\ SZ0ke’ fehér ;

cal fákó ló.Bălaur-i, / . ' sárkány, hydra. Bălega-at, i. ürülni, szarni. Bălegar-e, / . lótrágya. Bäli-esc-it, i. habzani. Bălicări-esc-it, i. piszkitni. Bălitor-ă, m. habzó.Bălitură-î, / . pokelválasztás. Bălos-0să, m. tajtékos, habzós. Bălsămi-esc-it, i. balzsamozni. Băltocăi-esc-it, a vízben túrni,

locskolni.Báltócá-e, />mo*csár. Băltăcărie, / . locskolás; Băltău-0ie, / . kis mocsár. Bălţat-ă, m. tarka.

Bănărie-i, f . pénzverd^. . Bănişor-I, / . kis-, aprópénz. Băniş0ră-e, / . fonott kosár. Bănos-0să, m. pénzes. Bánuélá-eli, f . gyanú, gyanú­

sítás.Bănui-esc-it, i. gyanúsítani. Bănuit-ă, m. gyanúsított. Bánuitor-óre, m. gyanúsító. Bănuţ-i, / . krajczár, kis pénz. Barbat-á, m. szorgalmas, derék,

bátor.Bărbat-ţi, f. férfi, férj. Bárbátesc-éscá, m. férfias, bátor,

derék. [derékason.Bărbătesce, h. férfiasán, bátran, Bărbătuş-î, / . him-(a madarak­

nál). ‘ [ság.Bărbăţie, / . férfiasság, derekas- Bărbăţime, / . férfivilág. Bărbie-i, / . toka.Bărbier-i, / . borbély. Bárbierésá-e, f . borbélynő. Barbierie-i, f . borbélyhelyiség. Bárbos-ósá, m. szakálos. Bărbuţă-e, f . kis szakái, [ni. Băsmui-esc-it, i. regélni, mesél- Bătaie-ăi, / . verekedés, ütés.

ütközet, harcz, háború; a da — , verni.

Bătălie-î, / . ütközet, csata. Bătătură-i, / . akol, delelő. Bătăuş-ă, m. bátor, harczias,

verekedő.Bătând, h. ütegetve, vervén. Bătuci-esc-it, i. veregetni, üte-

getni, egyengetni, lágyítani. Bătut-ă, m. megvert, ütött-;

drum — , járt ut.Băţ-beţe, / . bot, dorong. Bâlbăi-esc-it, i. gagyogni. Bâlbăire, / . gagyogás.

Bârfi-esc-it — Binecuvêntare-arï. 17

Bârfi-esc-it, i. leszólni, csevegni, csúfolni, ócsárolni.

Bârfire, f . csúfolás, leszólás. Barfitor-óre, m. csúfoló. Bárglá-e = zalä, / . karika,

lánczszem.Bârnă-e, / . gerenda.Bâtă-e, / . bot.Bé-ut, i. inni.Bét-á, m. ittas, részeg. Beciü-uri, / . pincze.Beilic-uri, / . robot, szolgálat. Beiü-ï, / . ur, fejedelem. Belciug-e,/. gyűrű, rövid láncz. Belea-le, f . baj, kereszt. Beli-esc-it, ?. nyúzni.Belire, f . nyuzás ; — colţilor,

fogat mutatni.Belşiţă-e, / . bámbusznád. Belveder, / . belveder, szép ki­

látású hely.Beneficiű-e, / . haszon, előny. Berar-ésá, / . sörfőző, — nő. Berá-1, / . zálog, amulet. [bér. Berbant-ţî, / . erkölcstelen em- Berbece-í, / . berbécs, kos. Berc-uri, f . berek, bokor. Bercar-i, / . berekőr, erdőőr. Bere, / . sör.Bergamotá-e,/'. bergamotkörte. Berigatá-e, f . gége.Besi-esc-it, i. íingani, ereszteni. Beşicat-ă, m. daganatos, kele-

vényes.Beşină-e, f . fing, szél. Besinos-ósá, / . fingos.Betég-a, m. beteg.Betélá-elí, / . aranyfonál. Beteji-esc-it, i. megbetegetni. Betesug-uri, f . betegség. Betonica-e, f . sebfű.Beut-ă, Wv ittas, részeg.

L á z á r i c i ű , Dicţionar Român

Beutor-óre, ni. részeges. Beutura-í, / . ital, ivás ; de beüt

inni való.Beznă, f . sötétség.Bëtrân-à, m. öreg, vén. Bétranatic-á, m. vénecske. BëtrânéÇa-e, f . vénség, öreg­

ség, régiség.Bentui-esc-it, nyugtalanitani,

alkalmatlankodni, sértegetni. Béntuitor-óre, m. kínzó, sérte­

gető, neheztelő.Bibilică-e, f . gyöngytyuk. Biblie-i, / . biblia, szent iras. Bibliofil-ï, / . könyvbarát. Bibliograf-ï, f . könyviró. Bibliografic-ă, m. könyvészeti. Biblioman-ï, f . könyvtéboly. Bibliotecar-ï, f. könyvtárnok,

könyvtári őr.Bibliotecă-e, f . könyvtár. Bibol-ï, / . bivaly.Bibolar-î, bivalypásztor. Biboliţă-e, / . bivaltehén. Bicaş-e, / . kovakő, tűzkő. Biciü-e, / . ostor.Biciüi-esc-it, i. osL vozi : Biciuşcă-î, f . kis ostor. Bidinea-ele, f . fehéritő kefe. Biet-biata, w . szegény, boldog­

talan, szánandó.Bila-e, f . teke, golyó.Bilet-e, / . levélke, névjegy. Biliard-urí,/. biliard, tekeasztal. Bină-e, / . mellékepület.Bine, h. jól.Bine-le, / . jó, jószág, előny ;

se fie de bine . váljék egész­ségére !

Binecuventa-ez-at, i. áldani, szentelni, beszentelni.

Binecuventare-árí, / . áldás. -Magiar. 2

18 ßinevoi-esc-it — Boia-ele.

Binevoi-esc-it, i. szíveskedni, méltóztatni. [sen.

Binişor, k. jól, lassan, csende-Biograf-í, / . életrajziró.Biografic-ă, m. életrajzi.Biografie-!, / . életrajz.Bir-urí, / . adó, fejadó.Birjar-í, f . fiakeres, bérkocsis.Birjă-e, f . bérkocsi, fiaker.Birnic'ă, m. adóköteles.Birt-ur!, / . vendéglő, korcsma.Birtaş-î, f . korcsmáros, ven­

déglős.Birui-esc-it, ?. győzni, legyőzni,

kiállani, képes.Biruinţă-e, / . győzelem.Biruitor-óre, m. győzelmes.Bisericas-ï, f templomi ember.Biserică-!, f . templom, egyház.Bisericesc-éscá, m. templomi,

egyházi. [lomba járó.Bisericos-ósá, m. buzgó temp-Bitum, f . aszfált, földi szurok.Bituma-e, f . iratcsomag.Bizuélá-eli, f . bizás, bizalom,

elbizakodás.Bizui-esc-it, i. bizni, építeni.Bizuitor-óre, m. megbízható,

elbizakodó.Bîlciü-urï, / . vásár.Bízic, h. merev, kemény.Blana-e, f szörmebélés, bunda,

prém ; hasáb.Blastru-ï, / . flastrom, tapasz.Blazon-óne, / . czimer.Blăjin-ă, ni. jóságos, szeretetre

méltó, szende, [jámborság.Blăjînătate-ăţ!, f . szendeség,Blánar-í, f . szűcs-, szőcsmester.Blăni-esc-it, i. bélelni bundával,

szőrmével ; — pe cineva,valakit megverni.

Blănire-î, f . bélelni bundával.Blăstăma-at, i. átkozni.Blăstămat-ă, m. átkozott.Blăstămăţie-i, / . gazság, ga­

rázdaság. [csendes.Blând-ă, m. szelíd, jámbor,BlândéÇâ-e, f . jámborság, csen­

desség, szelidség.Bleot-ótá, m. gyáva, rest.Bleotie-í, / . együgyuség, balga­

tagság.Blid-e, / . tál. [rohanás.Blocadă-e,/’. megtámadás, meg-Boa, / . oriáskigyó.Boar-ï, J . Ökörpásztor.Bóba-e, / . szem, bogyó.Bólá-e, / . nyavalya, betegség.Bómbá-e,/ . bogyó, ágyúgolyó,

szó; numai dice nici o — , egy szót sem mond többet.

Bob-í, f . b ab , disznobab ; a da cu — , bab szemekből jövendölni.

Bobiţă-e, f . bogyócska, sze- mecske.

Boboc-ï, / . bimbó ; ludpipe.Bobotézá-e, f . vizkeresztnap.Boccea-ele, f . kötény, női ken­

dő, dohánykötés.Bocsea-ele, j . kerekzsineg.Bodírláü-ai, f . búvár.Boer-ï, / . bojár,Boeresc-éscű, m. bojári.Boeri-esc it, i. bojárositni ; a

se — , bojárosodni.Boerie-i, f . bojárság, nemesség.Boerime-í, f . bojárság, bojár­

világ. [lusi nemes.Boernas-ï, f . falusi bojár, fa-Bogat-ă, ni. gazdag.Bogăţie-!, f . gazdagság.Boia-ele, f . szín, festék.

Boiangerie-ï ... Brazdătură-î. 19

Boiangerie-ï, /. festészet. Boiangiii-!, f . festék, festő. Bojoc-óce, f . állati belek, állati

apróság (belső részek). Bőiből, h. pompásan, bősége­

sen, elégségesen, telesteli. ßolborosi-esc-it, i. bugyogni,

dadogni, hebegni. [forrás. Bolborosire, /'. bugyogás, fel- Bolborositor-óre, ?)>. felforró,

bugyogó, dadogó.Bold-uri, f . füzőszeg, gombocs­

ka, Ösztön.Boldi-esc-it, i. serkenteni, lök­

ni, Ösztönözni.K Boli-esc-it. i. betegeskedni, nya-

* valyáskodni. f Bolin-ï, / . fatapló.

Bolnav-a, m. beteg. Bolnăvi-esc-it, 'i. betegekedni. Bolovan-!, / . nagy kő. Bolt-urí, f . tfígombolya. Bolta-e, / . bolt, boltozat. Bolti-esc-it, i. boltozni, ivezni.

Ÿ , Boltire-i, f . boltozás, ivezés.Boltiţă-e, / . kis bolt.

''ţf Bombai-esc-it, dadogni, zum-

E' inogni.- Bombăire, / . | zummogás, da-

píé Bombănire,/. / dogás, zsongás.

[ Bondoc-óce,/. pöttön, kotyon- fitty, kisrüvid, vastag ember.

Boranţă-e, f . borágó, borics (növény).

Borcan-e, /'. korsó, fazék. Bordeiü-e, /. kunyhó, bordély,

g r - Borfaj-Í, /’. gazember.S Borfe, /. piperenemü.

Bori-esc-it, i. okádni, hányni, j f Boríre, f. okádás, hányás.|r Borítura, / . okádat.K' Boroboţa-e, szerencsétlenség.

Boscorodi-esc-it, i. mormogni, kurranni, d aczoln i.

Bosumfla-at, /. daczolni, duz­zadni. [czolás.

Bosumflare-árí, f. duzzadás, da- Bos-óse, / . tok.Bosorog-óga, vn, sérvényes. [ni. Bosorogi-esc-it, i. sérvénytkap-

, Boşorogire, sérvényezés.I Bot-uri, f . orr, orrmány, száj. j Botanic-ă, m. növénytani, i Botanică-e, növénytan, [dós.; Botanist-sti, f. füvész, növénytu- ; Botez-urT, keresztelés.: Boteza-at, /. keresztelni.

Botezător-!, keresztelő.; Botniţa-e, f . szájkosár.

Boţochină-e, f. növényhagyma. ; Boţochinos-osă, m. hagyma­

szerű, gumós, i Boü-ï, / . ökör. i Boulean-í, f . fiatal ökör.! Boz-í, törpe bodza.I Brad-dt, f . fenyőfa, i Bragagerie, f . korpasőrfőzés.: Bragagiü-ï, f . korpasőrfőző.

Braga, f . korpasőr.Branişte-!, f . magas erdőcske. Braşov, / . Brassó.Braşovan-ă, in. brassói. Brasovénca e, f . brassói nő :

régi nagy hintó.Braţ-e-urî, f. kar.Braţetă-e, t. karperecz. Bradeţ-urî, f . fenyőerdő.

i Brazdá-e, f . barázda, j Bradis-urí, f . fenyőerdő..I Brădişor-î, f. kisfenyő.! Brăţar-e, f . karperecz, ujjas, i Brazda-at, i. barázdálni.■ Brazdare-i, f . barázdálás.

Brăzdătură-î, barázdálás.

20 Brâncă-î — Bun-ă.

Brâncă-!, f . kormos láb ; a da brânci, kilökni.

Brânză-e, / . túró, sajt.Brâslă-e, / . czéh, egylet.Breaz-ă, m. tarka, szűrke.Bric-urï, / . harczi hajó.Briceag-ege, / . bicsak, tolikés.Briciu-e, / . borotváló kés.Brigadă-e, f dandár. [nők.Brigadier-!,/, dandár, parancs-Briliant-uri, f . gyémánt, csil­

lárkő.Brişcă-e, / . = briceag.Brişcă-e, / . briske, lengyel

szekerecske.Britanic-á, m. britaniai.

teknős béka, zár az ajtónál.Bróscá-e, f . béka, — ţest0să.Brojbă-e, f . karaláb, karórépa.Bronz-ur!, f bronz.Broscoiu-Ï, / . varrós béka,

varangy osbéka.Brosterie-í, / . békató.Brostesc-éscá, m. békás.Brotoc-Ï, r-Brotocel-ce!, /Brozbă-e, / . karalábBruma-at, i. dér esik, hóhar­

mat esik, támad.Brumar, / . harmatos

október;— mare, november.Brumă, / . dér, hóharmat.Brumos-osă, m. ködös, veres,

hóharmatos.Brutar-ï, kenyérsütő.Brutărie-!, / . kenyérsütőde.Bubat-ă, m. hirnlos, köteges.Bubá-e, kelevény, gümő, hö-

pörcs ; — reá, — négrá, po- kolvárr ; asta ebuba, ez a baj.

Buboiü-óie, tályog, kelevény, hólyag.

zöldbéka.

hónap,

Bubos-ósá, w. borsokás, pör- senéses.

Bubuliţă-e, / . csuz, hanyság. Bucatá-e,/. gabna, étel, élelem. Bucată-ţî, f . darab.Bucătar-!, / . szakács. Bucatárésá-e, / . szakácsné. Bucătări-esc-it, i. főzni, kony­

hát vezetni.Bucătărie-î, / . konyha. Bucăţel-ele, / . darabocska. Bucăţică-î, f. darabocska. Buche-! == litera-e, / . betíi. Bucher-ï, f . kezdőtanuló. Bucóvná-e, / . abckönyv. Bucsëü-ï,/. rekettye. [örülni. Bucura-at, ?. örvendeni, a se — ,- Bucurie, / . öröm, kedv. [vés. Bucuros-ósá, m. örvendetes, szi- Buestraş-ă, m. sebes lejtő lé­

pésben járó ló.Buestru-éstrá, m. lejtő léptű. Bufnă-e, / . bagoly. [lenni.Bufni-esc-it, i. daczolni, makacs Buget-uri, / . költségvetés, költ­

ség előirányzat.Bühä-e, / . bagoly. [czolni.Buhái-esc-it, i. felduzzadni, da- Bui-esc-it, i. leszálni. Buléndrá-e, / . szajha, kurva. Bulendros-ósá, m. rongyos,

czafrangos.Bulgar-ă, / . bolgár, bolgárné. Bulgăr-!, / . gömbocz. Bulgáresc-éscá, m. bolgár. Buliu-ur!, / . ostya.Bumb-í, / . gomb.Bumbac-un, / . gyapot.Bun-ă, / . nagyatya, nagyanya. Bun-ă, m. jó ; — de ceva, al­

kalmas valamire ; — de gură, szájas.

Bunavestire — Caisa-e. 21

Bunavestire, / . gyümölcsoltó boldogasszony napja hnár- czius 25-én). [ség.

Bunătate-ăţî, / . jóság, jószivü-Bunda-e, f . bunda.Bundulită-e, 1 . , . , ,r> ■« . J ; ţ• kis bunda.Bunduta-e, / 1Bunică-e, f . nagyanya.Bunicel-cea, m. meglehetős jó,

megjár. [jószivü.Bunişor-oră, in. együgyű, jó,Bura*éza-at, /. hidegen esni,

köd képződni.Buracă, / . zúzmara.Bură, / . köd, zúzmara.Burduf-í, f . tömlő'.Burdusi-esc-it, /. potrohosodni ;

a se — , incselkedni, lökdö­sődni.

Burélá, / . köd, fagy.Burete-ţî, f . gomba.Buric-ce, / . köldök.

Bursuc-cí, / . borz.Burtă-e, / . has, altest. Burtos-ósa, ni. hasos, nagyhasu. Buruiana-e, / . burján, gyom*

dudva.Busuioc-óce, f . bazsalikom. Bute-ţî, / . hordó.Butelcă-cî, f . palaczk. Butlănaş-e, t. hordócska, átalag. Butoias-ese, / . hordócska. Butuc-ci, / . tönk, törzs ; — de

róta, kerék ágy.Buturuga-ï, f. törzs, gyökér. Buzat-ă, m. vastagajku.

: Buza-e, / . ajak. [kedni.Buzai-esc-it, /. daczolni, kényes* Buzăit*ă, in. hurkaszájú, vastag­

ajku.Buzdugan-e, f . buzogány. Buzişoră-e, f . kis ajak.

i Buzunar*e, f . zseb. i Buzuţă-e, f . kis ajak.

C.(Ce,

Ca, k. hogy, mint.Cabalá-e, f . ármány, intrika, j Cabalist-ştî, / . ármánykodó, 1

intrikus.Cabaniţă-e, / . bundaköpény. Cabinet-e, f . dolgozó szoba, ;

titkos szoba; kormány tanács. ; Cacao, /. kákáo kávé. Cacăfrică, / . gyáva.Cacior-ă, m. tarkaszinű. [lin. ; Cacom-i,/.hölgymenyét,herme- i Cadă-cădî, f. kád. ;Cadiü-i, / . kádi, török biró. ! Cadril-url, f . négyes franczia, j

táncz.

Ci.)Caduceü, / . mérkurpálcza. Cafea-ele, / . kávé.Cafegiü-í, f . kávémérő, kávé*

készitő.Cafeiű-ele, / . kávé.Cafeiű-i, / . kávéfa.Cafenea-ele, f . kávéház. Cafenet-url, kávéültetvény. Caftan-e, / . török díszruha. Caíc*e, / . ladik, csolnok. Caicciű-i, f . hajós, csolnokos. Caimac-e, / . tejfel. [tartó. Caimacan-i, f . kormányzó, hely - Caisa-e,/.kaiszin szilva, kaiszin

baraczk.

Cal-caí — Caracter-e.

Cal-caï, f. ló ; —- de călărie, hátas ló.

Calabalic-urí, f . málha, holmi.Calafat, f . szösz, a hajóhasa*

dékok betömésére.Calafatuire-ï, / . hajóhasadékok

betömése.Calafon-óne, f . kolofonium, j

vonógyanta.Calapod-óde, / . kaptafa.Calcaburá-Í, / . pof, baraczk.Calce-f, / . békavirág.Cald-ă, m. meleg.Caldărîm, / . utcza kövezet;

piatră de — , kövezetkő.Caldârîmgiü-ï, / . kövező.Cale*căî, f . út, pálya, ösvény,

— bună, szerencsés út ; a găsi cu cale, jónak, méltónak találni ; eszesnek, illedelmes­nek találni; a puné la — , útba igazitni, érvényesíteni, foganatosítani, végrehajtani.

Calésá-e, f. \ , . , . .Calesca-e, /Calfa-e, f . mesterlegény, ta-

noncz.Calic-i, / . koldus, semmihází.Calomfir*e, f . balzsamita.Calorifer-ă, m. melegkészitő.Calp-ü, m. hamis. [ka.Calpac-e, / . magas prémes sap-Calpuran-ï, / . hamis pénzcsi-

náló, csaló.Cam, h. körülbelül, hozzávető­

leg, meglehetősen ; — aşa, körülbelül úgy.

Camătă-e, / . kamat.Cambiu-e, / . váltó.Camfor, /'. kámfor. [ték.Canal-urí, f . csatorna, vizveze-Canapea-ele, f. kánápé.

Canară*e, / . kanári madár.Canat-uri, f . ajtószárny.Canava-ale, f. kanava vászon.Cancelar-ï, /. kanczclár, mi­

niszter.Cancelărie-î, f . iroda.Cancer-rac, / . rákfene, rák­

csillagzat. [pa.Candelă-e, f . lámpa, éjjeli lám-Candidat-ţî, jelölt. [jog.Canon-óne, f . szabály, egyháziCanonic-ă, tu. egyházi törvény

szerint.Canonic-i, f . kanonok.Canoniza-ez-at, i. szentnek nyi­

latkoztatni; egyházilag bün­tetni.

Cantaridá-e, / . körisbogár.Cap-ï, f . főnök, vezér.

Cap-url' f . ) fej’ fe3ezet> véS'Capac-e, f . födő, födél.Capace, m. képes, tehetséges.Capăt, f . vég, csúcs, gerincz.Capişte-şti, f . pogány templom.Capital-urí, / . tőke, főösszeg.Capitală-e, f . főváros.Capitalist-sti, f . tőkepénzes,

tőzsér.Caprá-e, f . kecske; hintóbák,

favágóbak.Capriţ-uri, f. szeszély, akara­

tosság, önfejűség ; tücsök.Capriţios-osă, m. szeszélyes.Car-ă, f , szekér.Car-ï, f . szil, faszú. [puska.Carabiná-e, / . fegyver, rövidCarabinier-i, f . fegyverkovács,

fegyverlakatos.Caracatiţă-e, f . tengeri pók.Caracter-e, f . jellem, gondol­

kodási mód.

Caracteristic-a Căi-esc-il. 23

Caracteristic-ă, m. jellemző. Caraeios-osă, m. bolondos,

tréfás, bohoczos. [zet.Carantină-e, / . veszteglő inté- Caraulá-e, f . főörség, katonai

fogda.Caravane, f . bő török nadrág. Carbonic-ă, m. szénsavas. Card-e, f . takács bogáncs. Cardinal-a, m. és/'.fő, bibornok. Care-I, n. ki, melyik. Carímb-urI, / . csizmaszár. Came-cărnurî, /'. hús.Carpin-i, gyertyánfa. [basz. Cartabos-i, í. véres, májaskol-

' Carte-cărţî, / . könyv. Cartofor-í, / ’. kártyaember. Carton-óne, /. kártyapapir. Cas-urI, / . eset, esély. Casac-ï,/. kozák; borkereskedő. Casa-e, f . ház, szoba; a casă,

otthon, odahaza, haza; om de — , házi ember, házhoz tartozó.

Cascada-e, / . vízesés, zuhatag. Casnă, f . kin, fájdalom, csúfság. Casnic-a, m. házi. [nők.Cassar*ï, f . pénztáros, pénztár- Cassa-e, / . pénztár.Castan-í, _/. gesztenyefa. Castană-e, gesztenye. Castanet-uri, j . gesztenyeerdő. Castaniű-ie, m. gesztenyebarna. Castel-urí, f . vár, kastély. Castravete-ţi, / . ugorka. Castron-óne, _/. kasztról, lábos. Cas-urï, f . )Caşcaval-î /. /Cat-urï, f . házemelet. Catalog-óge, f . jegyzék, laj­

strom. [pasz.Cataplasme, /. borogatás; ta-

sajt, túró.

Cataract-uri, /'. vízesés. Catart-uri, f . árboczfa. Catastrofă-e, f. szerencseváltó-

zas, fordulat, gyászoskime- nete).

Catechism-e, f . káté. Catedraki-e, 7. főtemplom, dóm. Catedra-e, /. szószék, tanszék. Categoric-n, m. kathegorikus,

határozott. [tály.Categorie-í / . kathegoria, osz- Catifea-ele f . bársony. Catifeluţă-e, f . bársonyzsinor. Catir-ï, f . mula, lószamár. Catolic-o, m. katholikus. Catolicism, katholiczismus. Catrafuse, r.zsibárií,lom,kaczat. Caţ-urî, T. kapta, hurok. Caţaveică-e, f . nőbundaféle ;

vakolási kanál. [csogó.Caţă, m. beszélős, csevegő, lo- Caval-e, f . juhászfurulya. Cavaler-ï, /. lovag, ur. Cavaleresc-éscá, m. lovagi. Cavalerie-ï, f . lovasság.Că, k. hogy, mert, mivel. Caca-at, ?. szarni, ronditani. Căcare, / . szarás, ronditás. Căcat-ţî, / . szar, rondaság. Căcăcios-osă, in. szaros, szar­

házi; gyáva.Căcăreţ-î, /• szarházi. Cacárézá-eze, f . birkatrágya. Căce-căci, Jc. mivel, mert. Căciulă-Î, f , sapka. [ző.Cădelniţă-e,y. füstölő, tömjéne- Cădere, / . esés, hanyatlás. Cadé-dut, i. esni, leesni, bukni;

a se — , illeni.Cadi-esc-it, i. tömjenezni. Cádire, / . tömjénezés. [ni. Cai-esc-it, i. vezekelni, megbán-

24 Căinţa — Căprar-i.

Căinţă, / . vezeklés, megbánás.Căiţă-e, / . főkötő.Călare, h. lóháton.Călăraş-şî, / . lovas.Călăreţ-!, / . lovas.Călărie-!, / . hátas ló.Călărime-î, / . lovasság.Călărit-ur!,/.iovaglási ügyesség.Călător-ore, m. utas, vándor.Călători-esc-it, i. utazni, ván­

dorolni.Călătorie-î, / utazás. [zető.Călăuz-î, f . kalauz, útmutató,ve-Călăuzi-esoit, ?. kisérni, ve­

zetni kalauzolni.Călăîi-ăi,./. hóhér, gyepmester.Călca-at, i. lépni, tiporni, ta­

posni; teglázni; a — casa, házmosozást tartani.

Călcare-ări, / . tiprás, áthágás, téglázás ; nyavalyatörés.

Călcător-0re, ni. áthágó, tipró, taposó.

Călcătură-î, / . tiprás, taposás.Căldare-ărî, / . üst.Căldărar-Î, / . üstös.Căldărârie-i,/.üstáru,üstmunka.Căldură-!, / . melegség, hőség.Călduros-0să, m. meleg, heves,

melegitő, hevítő.Cäli-esc-it, i. keményíteni a va­

sat, melegíteni, hevíteni.Călici-esc-it, i. koldussá, sze-

génynyé tenni; a s e — , kol­dussá lenni.

Călifar-!, / . vad lúd.Călimăr-ere, / . tentatartó, ka-

limaris, Íróeszköz.Călindar-e, / . naptár.Călire, / . hevítés, melegítés.Călit-ă, m .hevített, keményített.Călţun-î, / . félcsizma, harisnya.

Călţunaş-î, / . kis félcsizma. Călugăr-!, / . szerzetes. Calugáresc-éscá, m. szerzetesi. Călugări-esc-it, i. szerzetessé

tenni; a se — , szerzetessé lenni.

Călugărie, / . szerzetesség. Călugăriţă-e, / . apácza. Căluşar-!, / . kalusár tánczos. Căluşea-ele, / . kis kancza. Căluşeî-ei, / kis ló. Cämarä-ere, / . kamra. Cămaşă-eşî, / . ing.Cămăraş-î, / . kamarás. Cămăruţa-e, / . éléskamra. Cămătar ţ

í h ■Cămătarnic / , / . uzsorás.

Cămilă-e, / . teve.Cămin-!, / . kémény.Căminar-!, / . kéményseprő,

kéményfeltigyelő.Cănăţue-î, / . kis kanta.Căntar-e, / . gyorsmérő.Cantari-esc-it, i. mérni, mérle­

gelni.Căpăsztru-estre, / . kötőfék.Căpăta-at, /. kapni, nyerni,

találni.Căpătâiu-e, / . vég, fej, párna-

héj ; fără — , szállás nélkül.Câpăţină-i, / . fej, fejüreg; —

de varză, káposztafej ; — de zăhar, czukorsüveg.

Căpătinos-osă, m. makacs, vastag nyakú, csökonös.

Căpcăun-!, / . emberevő, em­berfaló.

Căpetenie-!,/, főnökség, vezér; főtárgy, mestermu.

Căpitan-!,/, százados, kapitány.Căpral-i./ . káplár (katona).Căprar-!, / . kecskepásztor.

Capricon-ï — Când. 25

Câpricorn-Ï, / . sziklabak, Z o ­

diakus, bakkcsillagzat.Căprior-!,/. őzbakk, zergebakk,

szarufa.Căprioră-e, / . őzkecske, zerge.Căpşună-e, / . eper, szamócza.Cáptuséla-elí, / . bél, bélés ;

csalás, verés.Căptuşi-esc-it, i. bélelni, meg­

csalni, megverni.Căptuşit-ă, m. bélelt, megcsalt,

megvert.Căpuşă-!, / . kullancs, atka.Căpută-e,/. fejelés (lábbelinél).Căra-at, /. f . hordani, vinni;

cară-te, hord el magadot, takarodjál !

Cărat-ură, f . hordás, behordás ; — de grâu, buzabehordás.

Cărăbuş-!, f cserebogár.Cărămidă-e, / . tégla.Cărămidărie-î, f. téglavetés, tég­

laégetés.Cărătură-!,/. hordás, behordás.•Cărăuş-!, f . szekeres, fuvaros.Cărbunar-!, / . szénégető.Cărbunărie-î, / . szénegetési

hely, szénpajta.Cărbune-!, / . szén.Cärbuni-esc-it, /. szénégetni,

feketiteni. [tartalmú.Cărbunos-osă, m. szenes, szén-Cărnos osă, ni. húsos.Cărticică-!, / . könyvecske.Cărturar-!, / . Írástudó.Cărţaş ï, / . kártyás.Cäruiu-e, m. ittas, pityuz.Cărunt-ă, m. szürke, ősz.Cârunţi-esc-it, i. őszülni, meg-

ö szülni, szürkülni.Căruţa-ez-at, i. kocsizni, sze-

kerezni.

Căruţaş-!, / , fuvaros, bérkocsis. Căruţă-e,/. kocsi, szekerecske. Cărţulie-!, / . vámjegy, barcza. Căsători-esc-it, /. házasodni. Căsătorie-!, / . házasodás. Cască-at, ?. ásítani; a — gura,

szájat tátani. [gás.Căscare-ărî, / . ásitozás, táton- Căscat-ă, m. tátotszáju, zavart,

bámészkodó. [ház.Căsoie-oî, / . nagyszoba, nagy- Căsuţă-e, / . kisház, kisszoba. Căşună-ez-at, i. okozni. Cata-at, keresni.Cătană-e, /. katona.Cătare, / . kereset.Cătăramă-e, / . csat.Cătărigă-î, / . faláb, kocsonya. Cátun-e, / . kis falu (templom

nélkül). [ni.Căţăi-esc-it, i. csevegni, csavol- Căţea-eîe, / . nosténykutya. Căţel-ei, f fiatal kutya. Căţeli-esc-it, ?. párosodni, köly-

kezni.Căţeluş-!, / . kis kutya. Cáuta-at, i. keresni, gondozni ;

kelleni,Căutare, / . keresés, gondozás. Căutătură, / . keresés, kinézés,

pillantás. [genda.Căzanie-î, / . predikaczio, le- Cazni-esc-it, / . kínozni, keserí­

teni, boszantani, csúfolni. Căznire, / . csúfolás, boszantás,

kinzás.Câlţî, / . szősz. [tömni.Câlţui-esc-it, i. szőszszel be- Câmp-urï, / . mező, szántóföld. Campie-i, / . mezőség.Când, h. mikor; k. midőn, h a;

— ride, — plânge, majd ne-

26 Câne-i — Cércân.

vet, majd sir ; őri — , bár mi­kor, — şi — , néha néba.

Câne-ï, / . kutya, eb.Cănepă-î, / . kender.Cánesc-éscá, ?>/. kutyái.Cânta-at, i. énekelni; a — ín

clavir, zongorázni.Cántare-ári, / . éneklés.Cântăreţ-âţă, m. és f . énekes,

énekesnő.Cârăi-esc-it, ?, kiábálni, lcrá-

kogni kodácsolni.Cârâire, f . kiábálás, krákogás.Cârcă, / . hát, hátgerincz.Cârcei, f . görcs.Cârcîmă-e, f . korcsma.Cârcïmar-ï, f-. korcsmáros.Cárcímárésa-e,/. \ [né.Cârcîmăriţă-e, / . / korcsmáros-Cárcótá-e, f . veszekedés. [da.Cârd-ur!,/. csoport, falka, csor-Cârjă-î, f . mankó, bot, pász­

torbot.Cârlan-ï, / . (egyéves) kos, csikó.Cárlig-e, / . horog.Cárliga-at, i. görbíteni, fodrozni,

kondoritani.Cârmas-ï, f . kormányos.Cârmă-e / . evező kormány,

állam-kormány.Cármui-esc-it, i. kományozni,

vezetni, evezni, igazgatni.Cârmuire-i, f. kormányzás,

evezés.Cármuitor-óre, m. et f . kor­

mányzó, evező.Cârn-ă, m. tompa orrú.Cârnaţ-I, / . kolbász.Cárni-es-it, ?. kanyaritni, gör-

bitni, hajtani.Cârnitură-Î, f . hajlás, görbülés.Cârpaciü-ï, / . foltozó.

Carpí-esc-it, / . foltozni, javitni, összevarrni; ütni.

Cárpire, / . foltozás.Cârpitură-î, / , foltozás.Cartélá-elí, / . roszalás, gáncso­

lás, szcmretrányás.Carti-escdt, i. roszalni, szemre­

hányást tenni, gáncsolni, ve­szekedni.

Câslegï, / . husnapok.Câştig-urî,/. nyeremény, szerze­

mény.Câştiga-at, i. nyerni, szerezni.Câştigare, / . nyeresség.Cât-ă, sz. mennyi ; cu — , meny­

nyiért; încât, a mennyiben, numai de s— , rögtön, mind­járt ; — de mult, bármennyi, bármekkora, mai mult de — , több mint.

Cătăţime-î, f . mennyiség.Câte-câţî? az. hány? hányán?

câte do!, câte trei, kettenként, hármanként, kettő-kettő, há­rom-három; de— orí? hány­szor? — odată, egyszer-egy- szer; al catelea, a catea r hányadik :

Câteva-câţiva, az. nehány, ne- hányan, többen.

Câtinel, h. lassan.Câtuş, h. bár; — de puţin,

bár milyen kevés.Ce, v, mi.Cea-cele, n. az, amaz.Ceacár \Ceachîr Ï kancsbs°kszinu(szem).Céfa-cefe, / . nyak, a fej hátsó

része.Cépá-e, / . hagyma.Céra, f . viasz. [fejei körül).Cércân, f. szentfény (a szentek

Cérceaf-urï — Ceteraş-î. %7

Cérceaf-urï, f . ágyteritő, le- .pedo. [gas.

Cérdac-urï, f, Őrház, sátor, lu- Cérgá-e, f . pokrocz. [das. Cértá-e, f . veszekedés, czivo- Cés-urï, f . óra.Césornic-e, / . óra. 1Césornicar-ï, f . órás. ;Cérsaf-urî, / . ágyteritő.Césca-ï, f . íindzsa, csésze. Céta-e, sereg, csoport. Ceţă-e, f köd. [vázból.Céun-ceaun-uri, / . üst, öntött Ceda-ez-at, i. engedni, áten­

gedni, leengedni.Cel-ceï, ». az, amaz.Censor-i, f . Ítész, kritikus, bí­

ráló, felügyelő.Censurá-I, f. ítélet, kritika, bí­

rálat, nyomtatási engedély. Centigrad-ă, m. százrétu. Centigram - e , / . centigram,

, Vioo gr -Centimetru-i, / . centiméter,

Vioo m .Central-a, központi. [futó. Centrifugal-ă, m. központtól Centrietal-a, m. központhoz

futó.Centru-e, f . központ.Cenu.sa-ez-at, i. hamuzni, ham-

vazni.Cenuşă-î, / . hamu.Cenusiü-e, m. hamuszin. Cenusos-ósá, m. hamus, hamvas. Cenuşotcă, / . hamupipőke. Cep-urí, f . csap.Cepar-ï, / . hagymaámló, hagy- « matermelő.Cepută-e, f . kis hagyma. Cer-urï, f . ég, menny.Cer-i, f . cserfa.

Cerb-í, / . szarvas.Cerbice-i, f . nyak.Cerboica-e, ; ,. , •. ^’ ! /. szarvas tehen. Cerboie-ï, ? •Cerc-urí, f . kör, megye, ke­

rület; abroncs.Cerca*at, i. kisérteni, kisérlcni. Cercare-arí,/ . kísérlet, kisértet. Cercel-eí, f . függő. Cerceta-ez-at, i. vizsgálni, pró­

bálni, keresni.Cercetare-ărî, /. kiséret. Cercetator-ore, in. vizsgáló. Cercevea-ele, f . keret, állvány,

ablakráma.Cercui-esc-it, ?. abroncsozni. Cercuire-i, y. abrancsolás. Cere-ut, i. kérni, követelni. Cerebiş, / . csontvelő. Ceresc-ésca, ni. mennyei, égi. Cerne-ut, i. szitálni, rostálni. Cernere, / . szitálás, rostálás. Cernélá-elí, f . tenta. Cerni-esc-it, i. feketére festeni,

feketitni.Cernit-ă, m. feketített. Cerşi-esc-it, koldulni. Cersitor-óre, m. és f. koldus,

koldusnő.Cerşitorie, / . koldulás. Certa-at, i. szidni; a se — ,

veszekedni, czivakodni. Certare-ári, f . veszekedés, czi-

vakodás.Cerui-esc-it, viaszszalbevonni. Cetate-ăţî, f . város, vár. Cetăţean-ă, m. és f . polgár. Cetăţenesc-dscă, tv. polgári,

városi.Cetăţenie-1, f . polgári jog. Cetăţue-i, / . városka. Ceteraş-î, / . hegedűs.

28 Ceteră-e — Chiti-esc-it.

Ceteră-e, f . hegedű.Ceteţ-eţâ, m. olvasható. Ceti-esc-it, i. olvasni.Cetire, f . olvasás.Cetitor-óre, ni. olvasó.Ceus-ă, m. bandi, kancsi. Ceva-cevaşi,- n. valami. [zó. Chehaia,/. képviselő ,kormány - Cheie, / . kulcs.Chel-à, m . kopasz.Chelar-ï, / . kulcsár. [kezes. Cheltuelă-elî, / . költség, költe- Cheltui-esc-it, i. költeni, költe­

kezni.Cheltuitor-óre, m. költekedő. Chepeneag-ege, / . esőniente. Chiag-urï, / . oltó.Chiar-á, m. tiszta; k. pedig;

— când, akkor is ha. Chibrit-e, / . gyufa. Chibzui-esc-it, i. vélekedni,

gondolkodni, mérlegelni, ta­nácskozni. [legelés.

Chibzuire, / . tanácskozás, mér- Chief-uri, / . jó hangulat, vig

kedély.Chiel-á, m. kopasz.Chielie,/. kopaszság, varrosság. Chiema-at, i. hivni, hivatni,

nevezni.Chiemare-árí, f . hívás, hivatás. Chihlibar, / . borostyánkő. Chilav-á, m. nyomorék, idom-

talan.Chila-e, / . Kila = 400 oka

= 5 köböl = 80 kupa. Chilävi-esc-it, i. nyomorítani. Chilávire, / . nyomoritás. Chilău-ăî, / . nagy vascsákány. Chüie-l, / . szoba, czella. Chilim-urí, /• ágynemű, ágyta­

karó, szőnyeg.

Chilipir-urí, f . könnyű nye- resség.

Chilogram-ï, / . kiló, kilogram.Chilometru-ï, f . kilométer.Chilug-ä, m. kopasz, sima.Chimen, f . kömény.Chimir-e, f . tuszu, őv.Chin-uri, / . kin, fájdalom.Chină, f . kinahéj, kina.Chinez-á, m. kínai, sinai.Chinezesc-ésca, m. kínai.Chingâ-ï, f . nyeregőv.Chinov-I, / . szerzetes.Chinover, f . czinober.Chinovie-í, f . szerzetház, szer-

zetépület, zárda.Chinui-esc-it, kinozni.Chinuire, f . kínzás.Chior-órá, m. kancsi, vak egy

szemen, egyszemű, [rogni.Chiorai-esc-it, i. = corái, ko-Chíori-esc-it, i. kancsikálni.Chiostură-î, / . hosszú gyalu.Chiot-e, / . kiáltás, kiabálás ; a

da — , tele torokkal kiábálni.Chip-urí, f . mód, kép; arcz,

pofa, termet, kinézés.Cliiparos-sï, f . thuja, czyprusfa.Chipuleţ-te, f . kis kép.Chir, / . ur (bizalmasan).Chirias-ï, f . bérlő.Chirie-i, f . bér, házbér.Chirigiű-í, f . fuvaros.Chişea-ele, f. tartó ; — de tu­

tun, dohánytartó.Chit-ţi, / . czethal.Chitéla-ele, / . gondolat, vé­

lemény, öltöny, disz, czi- fraság.

Chiti-esc-it, ?. gondolkozni, cze- lozni ; a se — , magát kiczi- frázni, kiczifritani.

Chitoran-í — Giomagi-esc-it. 2 9

Chitoran-ï, /.patkány, póczegér. Chiveră-e, f . csákó. Chivernisi-esc-it, ?. gondozni,

fenntartani ; a-sï — casa, a házát fentartani, kitakarítani.

Chivot-urí, /. szekrény; hajó. Ciaiü, / tea, csáj.Ciaus-ï, /. altiszt, felügyelő. Cibóta-e, /. csizma.Cibuc-urí, /. csibulc, török pipa. Cicáli-esc-it, ?. veszekedni, ocsá-

volni, csaholni.Cicóre-i f . czikorja.Cigă-î /. kecsege ; kerékcsiga. Cigmegea-ele, f . pénztár. Cilindric-ă, m. hengeres. Cilindru-i, /. henger ; czilinder. Cimbrisor-i, f . \ -,Cimbru-I, / . } csombor- Cimpoias-i, /. dudás, czimpo-

lyás. [lya.Cimpoiu-óie, / duda, csimpo- Cimpovi-esc-it, i. patakoptatni. Cimpovire, / patakoptatás-. Cin-úri,/, rang, szerzet, osztály. Cina-ez-.at, ?. vacsoráim.Ciná-i /. vacsora.Cinci, sz. öt.Cincïdeci, sz. ötven. Cincïdecile, sz. ötvenedik. Cincile, sz. ötödik. Cincïspredece, sz. tizenöt. Cincïspredecele, sz. tizenötödik. Cine ? n. ki ; őri — , bárki. Cineva, ??. valaki.Cinovnic-ï, f . hivatalnok. Cinste, f. tisztelet, becsület ;

ajándék. [ajándékozni.Cinsti-esc-it, i. tisztelni,becsülni, Cinstire-!, / tisztelés, becsülés. Cinstit-ă, m. tisztelt, becsült ;

ajándékozott, adományozott.

Cinterim-uri, / temető.Ciórá-e, /. varjú.Cioban-i. / juhász.Ciobăniţă-e, f . juhászné.Ciobóta-e, / csizma.Cioc-urí, /. csőr.Ciocan-e, f . kalapács.Ciocă-e, f . csóka.Ciocănaş-î,/ bányász, bányász-

apród.Ciocánel-ele, f . kis kalapács.Ciocani-esc-it, i. kalapácsolni.Ciocănire-î, /'. kalapácsolás, k o ­

vácsolás.Ciocanitóre-orí, f . harkály.Ciocănitură-î, f . kalapácsolás.Ciocârlan-ï, f. \ . ,Ciocârlie-Ï. /. ( ï>aCSlrta-Ciocârteü-e!, f . igaszeg, já-

romszeg.Ciocârti-esc-it, i. metszeni, szét­

metszeni.Ciochina-e, f . nyereggomb.Ciocï, /. gyermek, harisnya.Cioclu-ï, /. sirásó.Ciocmanélá-elí, f . veszekedés,

verekedés, czivakodás.Ciocmăni-esc-it, i. csőrrel, csip-

desni, birkózni.Ciocni-esc-it, i. csipdesni.Ciocoi-esc-it, i. hizelegni, ne-

mesiteni; a s e — , behízelegni, csúszni, mászni.

Ciocoiü-i, f . csokoj = nemes.Ciofai-esc-it, i. csemcsegni.Ciôie-ï, f . sárga réz.Ciolac-ă, m. bena, sánta.Ciolávi-esc-it, i. nyomoritni.Ciomag-ege, f . bunkósbot, ha­

daró.Ciomagi-esc-it, i. ütlegelni, bun-

kozni.

3 0 Ciomăgaş-i Ciupitor-óre.

Ciomăgaş-î, f . verekedő. Ciont-ontă, in. tompa, meg­

csonkítva.Cionti-esc-it, i. megcsonkitni. Ciopli-esc-it, i. bárdolni ; finom

móderra tanítani.Cioplit-ă, m. faragott, gyalult;

nevelt, müveit.Cioplitore-orï, / . faragókés, fa­

ragószék.Ciopriţă-e, f . pinczemélyedés,

(gyümölcs eltartásra). Ciorap-I, f . harisnya. Ciorái-esc-it, i. krákogni. Ciorăire-î, f . krákogas. Ciorbă-e, / . leves.Ciordi-esc-it, i. lopni, eldugni,

elcsípni.Ciorchiná-e, f . szőllőgerezd. Cioronélá-e,/ . veszekedés, per­

lekedés.Ciot-un, f . csomó. Cioturos-ósa, m. csomós. Ciovica-e, f . csuvik, Ciovina-e, f . / halálmadár. Ciovlică-î, f. kibicz.Cir-urí, / . pép, ragasztó. Circ-uri, f . czirkus, lovarda. Circula-ez-at, ?. körülfutni, for­

galomba lenni. Circulaţie-iune, / . forgalom. Cireşar-î, cseresnyeáruló. Cirédâ-edï, / ‘.csorda,falka, nyáj. Cirésá-e, / . cseresnye. Ciripi-esc-it, i. csicseregni. Ciripire, f . csicsergés. Ciripit-urí, / . csicsergés. Cismar-I, f . csizmadia.Cisma-e, csizma.Cismărie-î, f . czizmadia ipar. Cismea-ele, / . forrás, kút. Cit-urí, f . virágos fényperkál.

Citerá-e, f. czitera.Citeţ-eţă, m. olvasható.Ciubár-ere, f . cseber.Ciubotar-ï, / . csizmadia.Ciubotá-e, / . csizma.Ciubuc-carí, f . csibuk, török

pipa. [gomba.Ciuciulete-ţî, f . szömörcsök,Ciucurat-íf, m. bojtos.Ciucure-!, f. bojt.Ciudat-ä, m. csodás, különös,

sajátságos, önfejű.Ciudaţie-î, / . különös magavi­

selet; önfejűség, sajátság.Ciudă, / . bosszú, dacz ; ml-e

— , bosszant engem.Ciudi-esc-it, i. a se — , csodál­

kozni, bosszankodni.Ciufuli-esc-it, csúfolni, ócsá­

rolni. [koskodni.Ciuguli-esc-it, csipdesni, tor-.Ciuhă-e,/ . csóva, madárijesztő.Ciuli-esc-it, i . (urechile), (fülét)

hegyezni (a ló).Ciumá-e, / , pestis.Ciumăfaiă, / . bolonditó csalnia.Ciung-ă, m. csonka.Ciungi-esc-it, i. megcsonkitni.Ciungire, f. megcsonkítás.Ciunt-a, m. idomtalan lábú

ember, csonka. [bu.Ciuntit-ă, m. megcsonkitott lá-Ciupag-e, f . ruhaderék (női

ruhánál).Ciupari-esc-it, i. csipdesni, sze­

degetni ; garast garasra össze­rakni.

Ciupércâ-ï, f . gomba.Ciupi-esc-it, i. megcsipdesni.Ciupire, f . csipdesés.Ciupit-a, ni. csipdesett, kopott.Ciupitor-óre, ni. csipdeső.

Ciupitură-! — Clopot-G. 3 1

Ciupitură-!, f . csipdesés. Ciupos-osă, rn. fősvény, zsugori. Ciur-urî, /. rosta.Ciura-ez-at. i. rostálni.Ciurar-î, f . rostacsináló. Ciurui-esc-it, rostálni ; sza­

kadni, ömleni (eső).Ciuşni = cişni-esc-it, ?. precs-

kelni.Ciut-ă, m. szarv nélküli. Ciută-e, J". szarvas telién. Ciuti-esc-it, ?. levetni (a szar­

vakat). [bita.Ciutură-e, f . fapalaczk, trom- Clacă-clăcî, /. kaláka, jobbágy- I munka, robot ; a umbla de t —-, hiába járni.Claie-clăî, f . kazal.Clanţă-e, kilincs.Clapá-e, f. billentyű, szellentyíi. Clarinet-ă, /. klárinet.Clasa-e, /. osztály.Clasic-ă, m. klaszikus.Clavir-e, /. zongora.Clăcaş-î, /. jobbágy. Clădi-esc-it, i. épiteni, felálli-

tani, rakni.Clădire-!, /. épités, rakás. Clănţăni-esc-it, i. károgni, krá-

kogni, kelepelni. [nálni.Clăponi-esc-it, i. kaponyt csi- Clăsa-ez-at, /. osztályozni. Clăsare-ărî, /. osztályozás. Clăti-esc-it, /. rázni, ingatni ;

öblinteni.Clătina-ez-at, ?. biczenni, in­

gatni, rázni.Ciătinare-ărî, f . rázás, ingado­

zás, biczenés. [czenő.Clătinător-ore, m. ingadozó, bi- Clătită-e, f . palacsinta. Clátitor-óre, m. öblintő.

Clătitură-î, f obiintés. Clâncăi-esc-it, i. csörenni, zör-

renni. [nés.Clâncăire, f . csorrenés, zörre- Clefetea-ele, f . pletyka; pintér

eszköz. [rolni.Clefeti-esc-it, i. pletykálni, ocsá- Clei-esc-it, ?. enyvezni. Cleios-osă, m. enyves.Cleire, f . enyvezés.Cleiü, f enyv.Cler-urí, f . papság.Cleşte, f . fogó, csipő.Cleveti == clefeti.Clevetire = clefetire, /. plety-

kálás, ocsárlás.Clică-cî, f . ragadó pép, nyál­

kás anyag; klik == párt, társaság.

Clicos-osă, m. pépes, ragadós. Clin-urí, f . ék, foldás.Clipă-e, f . pillanat. [tás.Clipélá-elí, f . pillanat, pillan- Clipi-esc-it, ?. pillantani. Clipire, /. pillantás.Clironom-ï, f . trónörökös, örö­

kös, utód.Clisă, /. szallona, iszap, agyag,

piszok.Clisos-ósa,m. szallonás,iszapos. Clocă-î, f . kotló, kotlós tyuk. Cloci-esc-it, i. költeni, kotolni,

elzáposodni.Clocit-ă, m,. záp, kotlós. [ség. Clocitură-î, f . rothadás, büdös- Clocot-e, /. forrás (főzésnél). Clocoti - esc-it, i. forrni, bu-

gyogni, főni, bugyborékolni. Clocotire, /. \ [lás.Clocotitură-î, f . / bugyboréko- Clondir-e, f . iivegpalaczk.

! Clopot-e, f . harang.

3 2 Clopotniţă-e — Cojoc-óce.

Clopotniţă-e, f . harangszék, harangállomány.

Clopoţel-ele,/. csengetyű, csör­gő ; harangvirág.

Cloşcă-e, /. kotlós tyuk.Club-urî, /. hasonelvüek tár-

sassága.Cocăz-î,/. veres ribiszke cserje.C<5căză-e, /'.ribiszke, veres szőlő.Cóce-copt, /. sütni ; érni.Códá-e, 1. fark; a face coda

colac, farkalni, forgolódni; céda calului, lófark, mezei surló ; códa boului, farkkoró, gyopár ; códa sorecelului, egérfarku cziczkoró.

Cójá-i, /. kéreg, héj.Cóla-e, f . iv, papirlevél.Cóma-e,/. sörény; hegygerincz.Cópsá-e, f . czomb, csipő.Córdá-e, /. húr.Cósa-e, /. kasza.Cóse-cusut, ?. varrni, himezni,

a — la gherghef, a rámán himezni.

Cóstá-e, /. hegyoldal, lejtő.Cobi-esc-it, i. roszat jelezni,

baljós ölni.Cobila-e, /. koballa.Coborí-it, i. leszállni, leeresz­

kedni, leszármazni.Coboríre, /. leszármazás.Coboris-urï, f . lejtő, leszáló út.Cobur-urí, f . pisztalytartó.Cobuz-urî, \ . -,Cobză-e, //• huros hangszer.Coca-e, f . tészta, kis kenyér.Cocean-em, /. (gyümölcs) tör­

zse, magtartó.Cochet-a, m. hiú, czifra.Cochetărie-!,/, czifraság, tetsz-

vágy.

Cocină-e, /. disznóól. Cocióba-e, f . kunyhó, lyuk. Cocoloş-urî, /. gombocz. Cocolosi-esc-it, /. gombolyítani,

összenyomni.Cocon-ï, /. ur, urfi.Coconas-ï, /. urficska. Coconiţă-e, /. kisasszony. Cocor-ï, f . daru, búb. Cocostirc-ï, f gólya.

I Cocoş-!, f. kakas;— seibatic, \ r - j— de munte, / a-*— la puşcă, punskakakas.

Cocosa-ez-at, i. görbitni (a há­tat) ; a se — , görbülni.

Cocoşat-ă, m. görbehátu. Cocosel-eï, /. kis kakas; se-

prőczirok, fekete üröm. Cocóna-e, /. asszony, úrnő. Cocósa-e, /. púp.Cod-urï, /. törvénykönyv. Codi-esc-it, i. farkalni, csüg­

gedni, lábatlankodni.Codire, /. farkalás, lábatlan­

kodás.Coditură-î, /. határozatlanság,

lábatlankodás.Codobatură-!, f . barázda bille­

gető (madár).Codrean-ă, m. erdei lakos. Codru-ï, /. erdő, magaserdő ;

— de pane, falat, darab kenyér.

Cofă-e, /. kanna, kanta, korsó. Cofetar-!, /. czukrász. Cofetărie-!, /. czukrázda. Cofetură-î,/. czukor sütemény. Coif-urï, /. sisak.Coiog-óge, /. csalétek. Coiü-cóie, f . tők.Cojoc-óce, /. bunda.

Colac-ï — Concentraţie-iune. 3 3

Colac-ï, /. sütemény.Colan-e, /. kardakasztó öv, szíj.Colăcî-esc-it, i. tolvajt keresni,

tudakozódni ; guggolni.Colăcire, /. tudakozódás, ke­

resés, guggolás.Colea, h. itt, ott, oda.Coliba-e, /. kaliba, kunyhó.Colibru-i, /. kolibri (madár).Colilie, /. szénavirág.Colindă-e/. karácsonyesti ének.Colinda-at, ?. kolindálni, körül­

járni,bázról-házra járni és éne­kelni karácsonkor.

Colivă, /. halotti buzatorta, ál­dozati sütemény.

Colivie-ï, /. kalitka.Colnic-ï, f . domb.Colóná-e, /. oszlop ; hasáb

(nyomtatásban).Colóre-ori, /. szín.Colb, h , ott, amott, oda.Colonada-e, /. oszlopsor.Colonie-ï, /. telep, telepitvény.Colonist-şţî, /. telepes.Colţ-urî, /. fog, agyar, sark,

szeglet.Colţuros-osă, m. érdes, görön- |

gyös, egyenetlen, agyaros.Colură-î, /. napfordulási kör.Comanda-ez-at, i. vezényelni,

parancsolni; rendelni, [ló.Comandant-ţî, /. vezér, vezény-Comandare,/. vezényelés ; meg­

rendelés. [delem.Comanderie-i, f . szerzetjöve-Comediant-ţî, f . színész.Comedie-i /. vigjáték.Comerţ-urî, f . kereskedés, for­

galom, érintkezés.Cometă-e,/.üstökös, farkcsillag.Comic-a, m. komikus, vig.

Comisar-ï, /. biztos, ügynök.Comisie-í, f . küldöttség, bizott­

ság.Comitat-e, /. megye.Comitet-e, f . bizottság.Comóra-e, /. kincs, kincses k a­

mara. [tű.Compas-uri, /. kompász, irány-Compătimi-esc-it, i. sajnálni,

résztvenni. [vét.Compătimire, /. sajnálás, rész-Complementar-ă, m. kiegészítő.Compliment-e, /. kiegészítés,

bök, üdvözlet.Complini-esc-it, i. kiegészíteni.Complinire, f . kiegészítés.Complinitor-óre, m. kiegészítő.Complot-uri, /. összeesküvés,

I szövetség.1 Componist-ştî, /. zeneszerző, i Composiţie-iune, /. fogalmaz­

vány, összetétel, zeneszer­zemény. [kompot,

j Compotă-e, /. befőtt gyümölcs,! Compuitor-i = culegător-î, f .

betűszedő.Compune-us, i. fogalmazni, ösz-

szetenni, szerkeszteni.Comun-ă, m. közös, általános,

közönséges.Comunal-ă, m. községi.Comuná-e, /. község. [leni.

I Comunica-at, i. közlekedni, köz-Comuricaţie-iune,/.közlekedés.Con-uri, /. báb, teke.Conac-ï, /. vendéglő, fogadó,

éjjeli szállás, állomás.Conaci-esc-it, i. betérni, m eg­

hálni, ejjelezni. [sitni.Concentra-ez-at, i. központo-Concentraţie-iune, /. központo-

sitás.L ă z ă r i c i ü , Dicţionar Román-Magyar. 3

3 4 Concentrie-ă — Corastă.

Concentric-ă, m. központi.Concinä-e, /. koncsina (kártya

játék).Condeiü-e, /. toll, irón, irótoll.Condică-e, f . anyakönyv, tör­

vénykönyv.Condiţie-iune, /. feltétel.Confronta-ez-at, i. szembe ál­

lítani.Congläsui-esc-it,i.összhangzani,

egyetérteni.Conglăsuire, /. összhangzás,Conglásuitor-órepmösszhangzó.Congres-uri, /. közgyűlés, egy­

házi szinodus.Conic-a, m. bábalaku. [ni.Conjuga-at, i. ragozni, igeragoz-Conjugare-ari, /. igeragozás.Conjunctiv-!, /. kötmód, fog­

laló mód. [ni.Conlucra-ez-at, i. összemunkál-Conlucrător-î, /. munkatárs.Conopidá-e,/. kárfiol, kártifiol.Consciinţă, /. lelkiismeret.Consfinţi-esc-it, i. szentelni, aján­

lani, áldozni.Consfinţire, f . megszentelés.Consfinţitor-ore, m. megszen­

telő.Constituţie-iune, f . alkotmány.Constituţional-ă, m. alkotmá­

nyos.Consulat-e, /. konsulatus, keres­

kedelmi ügynök külföldön.Contabil-!, /. számvevő, szám­

tiszt.Contabilitate, /. számvevőség.Conte-esá, /. gróf, grófné.Conteni-esc-it, i. beszüntetni,

megszűnni, tartóztatni.Continent-e, /. szárazföld.Contract-e-uri, /. szerződvény.

Contradanţ-urî, /. quadril, né­gyes franczia.

Contrahent-ţî, /. szerződő fél.Contrast-e, /. ellentét.Controlă-e, /. ellenőrzés.Controlor-!, /. ellenőr.Copac-ăî, f. teknő.Copac i, /. \ erdei, élőfa.Copaciu-i, j . ) ’ ’Copăcel-eî, f . kisfa, bokor.Copáü-ö, /. kopó, vadászkutya.Copcá-e, f . csat ; a se duce

pe — , meghalni.Copertă-e, f . boríték, takaró.Copia-ez-at, i. másolni.Copie-!, f . másolat.Copil-Ï, /. fiúgyermek.Copilă-e, /. leánygyermek.Copilandru-!, /. ifjoncz.Copilaş-!, /. fiúcska.Copilaresc-éscá, m. gyermekes,

gyerekes. [gyermekiesen.Copiláresce, h. gyermek módra,Copilărie, f . gyermekkor.Copilării, f . gyermekség.Copită-e, f . (ló) pata.Coplesi-esc-it, i. elfedni, el­

nyomni, elárasztani.Coprinde-ins, i. felfogni, elfog- - a

lalni, megölelni, elragadni ; a se — cu ceva, valamivel foglalkozni.

Coprindere-ï, /. foglalás.Coprindător-ore, m. elfoglaló,

befolyadó.Coprins-uri, /. tartalom, kerü­

le t; vagyon, összbirtok.Copt-cóptá, m. sütött, sült, érett.Coptură-! f . genyedés.Corabie-!, /. hajó.Corastă, /. frisen borjúzott te­

hén összement teje.

Corăbier-î. — Grăişor-I. 3 5

Corăbier-î, /. hajós. Corăbierie-î, /. hajósműhely,

hajósmesterség.Corábiórá-e, /. hajócska. Corăî-esc-it, i. korogni.Corb-î, f . holló. [latokat) Corci-esc-it, i. keresztezni (ál- Cordea-ele, /. szallag. Cordi-esc-it, i. összehúzni, fe­

szíteni.Cordiş, h. oldalról, kancsian. Cordovan, /. kordovánbór (fe­

kete).Corfă-e, /. kosár.Corlă-e, f . nyirfajd. [szeglet. Corn-córne, f . szarv, sark, Corn-ï, f . somfa.Cornări-esc-it, i.szarvakat rakni. Cornorat-ă, m. szegletes. Coróna-e, f . korona. [körte. Corobeţă-e, /. vadalma, vad- Corp-uri, f . test; — diploma­

tic, diplomaticus testület. Cörsar-í, f . tengeri rabló. Cort-urí, f . sátor.Corturar-í /. sátoros (czigány). Corvetă-e, gyorshajó.Cosaş-î, kaszás.Cosi-esc-it, i. kaszálni.Cositor, /. ón, czinedény. Cositură.î, /. kaszálás. Cosiţă-e, f . fonat. [tan.Cosmogonie, /. világképződés- Cosmografie, /. világleirás. Cosmopolit-ţî, f . világpolgár. Cosor-órá, /. kerti kés, szőlő-

köször.Cos-í, f . bőrféreg.Cos-urï, f . kas, kosár, gabnár ;

füstfogó.Coşciug-urî, /. koporsó. Coşer-e, f . kukoriczakas.

Coşniţă-e, /. méhkas, tyúkkas. Cosniciórá-e, f . kis kas. Coşuleţ-e, /. kis gabnás, ko­

sár, kas.Cot-cóte, /. könyök.Cot-ţî, /. sing. [tyúkól.Coteţ-e,/. disznóól ; — de găini, Cotí-esc-it, i. a se — , elgörbülni

(az ut), kayarodni.Cotigă-î, /. félkocsi.Cotire-í, f . lökés a könyökkel,

elgörbülés, kanyarodás. Cotiş-urî, /. görbület. Cotitură-î,/. görbület, czikczák. Cotlon-óne, f . nagykémény. Cotoire, /. macskapárosodás. Cotoiü-ï /. kandúr.Cotor-óre, f . tönk, szár, nyél. Cotoronţă-e,/. vén boszorkány. Cotorosí-esc-it, i. kotorni, k e­

resni ; a se — , szabadulni valamitől.

Cotroci-esc-it, i. kotorni. Cotropi-esc-it, i. szétzúzni, szét­

rombolni, megsemmisíteni. Cotropire-í f . rombolás. Cotropitor-óre, m. romboló,

szétzúzó.Crac-í, /. lábszár, nadrágszár. Cracă- e, /. ág.Craiű-i, /. király ; hordár. Crap-í, f . ponty.Crastavete-ţî, /. ugorka. Cratiţă-e, /. lábos.Crăci-esc-it, i. szétterpeszteni. Crăciun, f karácson. Crăiasă-e, /. királyné.Crăie-î, /. királyság.Crăiesă-e, /. királyné. Cráiesc-éscá, m. királyi. Crăişor-î, /. kiskirály; ökör­

szem, (madár).3*

3 6 Crăită-e *— Cucernic-ă.

Crăită-e f . bársonyvirág, ama- ránt; reinette-körte.

Crăpa-at, i. hasítani; dögölni; a — uşa ; az ajtót kissé nyitni, a se — de diuă, pittymallik, szürkülni kezd a nap.

Crătinţă-e, katrincza, kötény.Créstá-e, /. rovat ; — cocoşului,

a kakas taréja.Crede-dut, ?. hinni, vélekedni.Credeü, /’. hiszek egy (istenben).Credincios-ósá, m. hű, hűséges,

igazhitű. [mény vallás.Credinţă, /. hit, hűség, véle-Credit-uri, f . hitel ; tekintély.Creditor-!, f hitelező.Creer-ï, f . agyvelő.Creion-óne, f . rajzirón.Cremene-!, /. tűzkő va.Crepătură-î, f . hasadék, hasítás.Cresce-ut, nőni, növelni, da­

gadni.Crescere, /. növés, nevelés.Crescet-ur!,/. a fej teteje, hegy­

csúcs. [jegyezni.Cresta-ez-at, i. rovatolni, meg-Crestătură-î, /. rovat, bevágás.Creştin-ă, m. /. keresztény.Crestina-ez-at, i. kereszténynyé,

lenni.Crestinesc-ésca, m. keresztényi.Creştinism, f kereszténység.Cretă, f . kréta, döröz.Creţ-crâţă, m. kondor, fodros.Creţitură-Î, f . ráncz, recze, kon-

dorság.Cridă-e, /. csőd.Crimă-e /. bűntény.Criminal-ă m. bíinös, bűntettes.Crin-i, f . liliom (virág).Cristal-e-uri, f . jegecz.Cristeiű-i, /. haris.

Crişă-e, f . vén szűz.Critic-ă, m. kritikus, kényes,

bajos, veszélyes. [bírálat.Critică-! f . kritika, tudományosCriză-e, f . krizis, fordulópont

betegségben, veszély.Croi-esc-it f . szabni.Croiélâ-elï, f . szabás.Croitor-!, /. szabász, szabó.Croncan-ï, f holló, sas.Cronic-ă, m. időrendi, krónikus,

lassú (betegség).Cronică-e, f . időrendi történet.Cronologie-!, időszámítás.Cronometru-i, f . időmérő.Cruce-ï, f . kereszt ; a-si face — ,

keresztet vetni; csodálkozni.Crucifica-at, i. keresztre feszí­

teni, kínozni. [kínzás.Crucificare,/, keresztre feszítés,Crucifix, f feszület. [san.Cruciş, h. keresztben haránto-Crucişa-ez-at, i. keresztezni, ke­

reszt alakban kötni.Cruciuliţă-!, f . kis kereszt.Crud-ă, m. nyers, zöld, éret­

len ; kegyetlen, kemény.Crudel-ă, m. kegyetlen.Crudime-ï, f . kegyetlenség.Crunt-ă, m. kegyetlen, vérszom-

juzó.Cruţa-at, ?. kímélni ; megta­

karítani.Cu, v. — val, — vei; — tóté

că, k. ámbár ; — tóté aceste, mindazon által.

Cualitate, /. minőség, tulaj­donság.

Cub-urf, /. koczka.Cubic-ă, m. koczkás.Cuc-i, f kakuk.Cucernic-ă, m. jámbor, ájtatos.

Cucernicie Curăţenie. 3 7

Cucernicie, /. ájtatosság, jám­borság.

Cucóna-e, /. úrnő, asszony.Cucon-ï, /. úr, urii.Cuconaş-î, f . urficska, urfi.Cuconiţă-e, /. kisasszonyka.Cucovă — lebedă, hattyú.Cucuiű-e, /, daganat, hólyag.Cucuruz-e, /. törökbuza, ku-

koricza.Cucută-e, /. bürök.Cucuvaie-aï, /. bagoly.Cuestor-Ï, /. számvevő.Cuestură-î, /. számvevőség.Cufurélá-elí, /. hasmenés.Cufuri-esc-it, i. a se — , hasme­

nésben szenvedni (állatról).Cufuricios-ósá, m. hasmenéses.Cuget-e, /. gondolat, szándék,

lelkiismeret.Cugeta-at, i. goldolkodni, szán­

dékozni, elmélkedni.Cugetare-ári, /. gondolkodás.Cugetátor-óre, m. gondolkodó,

elmélkedő.Cuib-urï, /. fészek, szállás.Cuisóre, /. szegfű.Cuiü-e, f . szeg.Culá-e, /. rablófészek, rabló­

vár, vártorony.Culca-at, i. lefekünni, aludni.Culcare, /. lefekvés, alvás.Culcuş-urî, /. ágy, fekvőhely,

fészek.Culegátor-óre, szedő;,Culege-cules, i. szedni.Culegere, f . beszedés.Cules-uri, f . aratás, beszedés;

— de viï, /. szüret.Culme-í, /. hegygerincz, hegy­

tető, él, orom. [hegyéles.Culmenos-ósá, m. kiemelkedő,

Cum ? h. hogy ? minő ? mikép ) nici de — , semmiképpen.

Cum, Jc. mint, hogy, mihelyt.Cumetrie-i, f . komaság.Cumétrá-e, f . komaasszony.Cumëtru-i, f . koma.Cumineca-at, a se — , áldozni,

urvacsarát venni.Cuminecare, / . áldozás.Cumnat-á, f . sógor, sógorné.Cumpani-esc-it, i. mérlegelni,

kiegyenliteni.Cumpána-ene,/. kompona, mér-

leg, egyensúly.Cumpănire,/, kiegyenlítés, mér­

legelés. [megvásárolni.Cumpăra-at, ?*. venni, megvenni,Cumpărare-ărî, f . vásárlás.Cumpárátor-óre, m. vevő, vá­

sárló.Cumpët-urï, /. mérséklet.Cumpëta-at, i. a se -—, mérsé­

kelni magát.Cumpétat-á, m. mérsékletes.Cumva, h. talán, valami mó­

don ; orí — , bár mi módon ; nu — , talán nem. [merni.

Cunósce-ut, i. ismerni, megis-Cunóscere, /. megismerés.Cunoscátor-óre, m. ismerő.Cunoscinţă, f . tudás, ismeret.Cununa-at, ?. esketni ; a se — ,

eskünni, házasodni.Cununie-i, /. esketés, házasság.Cupá-e, f . kupa, bögre.Cuptor-óre, /. kályha; juliushó.Cur-uri, /. segg, far.Curat-á, m. tiszta.Cură e,/. gyógyítás, gyógyulás.Curăţel-ică, m. tiszta, czifra.Curáütor-óre, m. tisztitó.Curăţenie, /. tisztaság.

3 8 Curăţi-esc-it — Dac-cï.

Curăţi-esc-it, i. tisztítani, taka- ritni, hántani; a se — de cineva, valakit a nyakáról lerázni. [hántás.

Curăţire-î, f tisztítás, tisztálás, Curbă-e, f . görbe vonal. Curcan-ï, f . pulykakakas. Curcă-e, f . pulyka.Curcubeü-e, f . szivárvány. Curcuma = sofran, f . sáfrány. Curea-ele, f . szíj, szíju. Curechiü, /. káposzta.Curelar 1 „ - ,. , , ,C u re ra r }1’ ^ sz^ > 'árto' Curelárie-i, f . szíjgyártás. Curend, h. gyorsan, hamar. Curgátor-óre, m. folyó. Curge-curs, i. folyni.Curgere-!, f . folyás. [végezni. Curma-at, i .beszüntetni, levágni, Curmal-i, f . datolyafa. Curmalá-e, f . datolya. Curmare, f . megszakítás, be­

szüntetés, megszűnés. Curmeziş, h. harántosan, oldal­

vást, lejtősen.Curpene-ï, f . inda, vadszőlő. Curs-url, /. folyás, tanfolyam,

váltófolyam.Cursă-e, f . kelepcze, kapta. Curte-ţî, f . udvar, udvartartás. Cusătură-î, /. varrás.

D.Da ! h. igen !Da-dete-dádu-dat, i. adni ; aján­

dékozni, a — gură, csókolni ; a — socotéla, beszámolni; a — din gură, kiabálni ; a —»

Cusitor 1 jy , . , ,C u s u to r p ón’ czlnedeny- Custură-!, /. rósz kés. Cusur-urí,/. hiba, hiány, fogyat­

kozás.Cuşbă-e, /. üsttartó görbefa. Cuşcă-e, f . kalitka.Cuşniţă-e, f . kovácsműhely. Cutare, n. valaki, valamelyik. Cute-ţî, /. köszörülő kő. Cuteza-at, i. merni, merészelni,

bátorkodni. [ság.Cutezare, /. merészség, bátor- Cutezător-ore,m. merész, bátor. Cutie-i, f . doboz. [indulás.Cutremur, /. földrengés, föld- Cutremura-at, i. rengeni, resz­

ketni, borzadni.Cuţit-e /- kés.Cuţitaş-e, /. késeczke. Cuţitărie-i, /. késműhely. Cuţitoie-î, f . esztergályos kés. Cuveni-it, i. illeni ; se — , illik. Cuvent-inte, f . szó, ész, jog ;

are — , igaza van; fără — , nincs igaza.

Cuviinţă, /. illedelem, illem. Cuviincios-osă, m. illedelmes. Cuvios-ósá, m. istenfélő, jám ­

bor, ájtatós, illedelmes. Cuvioşie,/. jámborság, ájtatós-

ság, illedelmesség.

cp.)de a berbecul, hengergetni, gurítani.

D ’abia, h. alig, nehezen. Dabilă-!, f . csontváz, gebe. Dac-cï, /. Dák.

Dacă — De curênd. 3 9

Dacă, k. ha. [felé.D’a drépta, h. jobbfelől, jobb-D’a dreptul, h. egyenesen, köz­

vetlenül.Dafin-i, /. babér.Dajdie-dăjdie, /. adó.Daltă-e /. véső.Damă-e, /. hölgy, urhölgy.

Damla nyavalyatörés.Danie-í, /. ajándék.Danţ-urî, f . táncz.Dar-ă, k. de, pedig, azonban,

aşa — , tehát.Dar-urí, f . adomány, ajándék.Daravere — afaceri, f . ügy,

számadás.Dare-dărî, /. adó, adás ; — de

samă, beszámolás.Darnic-ă, m. adakozó.Dascăl-î, /. tanító.Dată-e, m. adva, adott; sz. odată,

egyszer; altă dată, máskor; câte odată, néha.

Datină-e, f . szokás.Dativ-ï, f . tulajdonitó eset.Dator-óre, m. tartozó, köteles.Datorie-i, f . kötelesség, köte­

lezettség, adósság.Datorinţă-e, f . kötelesség.Dădacă-e, /. dajka, pesztra.Dădăţel-eî, f . kökörcsin.Dănănaie-ăî, /. tréfás, komi­

kus ötlet. [matolázni.Dăpăna-at, i. legombolyítaniDăpănare, f . matolázás, gom-

bolyitás.Dărab-urî, /. darab.Dărămat-ă, m. rombolt.Dărămătură-î,/. rombolás, rom,

összerombolás.Dascálesc-éscá, m. tanítói.

Dăscăli-esc-it, i. tanítani, fenyi- teni, szörszálhasogatni.

Dăscălie-i, f . tanítás, tanítói hivatal.

Dăscălime, f . tanítóság.Dătător-ore, m. adakozó.D ’ântâiu, k. először, mindenek

előtt. [szájú.Dârd-ă, m. vaskos, erős, tátat-Dárdui-esc-it, i. dörögni, zö­

rögni. [daczos.Dârj-ă, m. vakmerő, tolakodó,Darjie, /. vakmerőség, dacz.Dârstă-e, f . kallómalom, vá-

nyolómalom.Dârz-ă, m. daczos, vakmerő.D e, v. — tói, — tői ; — ból,

— bői,— h. óta.

! — k. ha; de nu, ha nem, de nu cumva, hacsak nem.

Deal-urï, f. hegy ; la deal, he­gyen fel, felfelé, de — , lefelé.

Dealungul, h. hosszára.Deamerunt, h. apróra, körül­

ményesen.Deaprópe, h. közelről, közel;

pontosan.D e când, h. mióta.D e cât, k. mint ; h. mennyiért.D e câte-orï, sz. hányszor, va­

lahányszor.Deci, le. tehát, következőleg.Declama-ez-at, i. szavalni.Declamaţie-une, f . szavalás.Declina-at, i. ejtegetni, ragozni;

magától elodázni.Diclinaţie-une, f . névragozás,

ejtegetés.Decret-e, f . okmány, rendelet.Decumva, k. hacsak, talán.D e curênd, h. nem rég óta.

4 0 Deda-at — Derbedeü-eï.

Deda-at, ?. szoktatni ; a se — , szokni, megszokni.

De demult, h. régóta. [volról. De departe, h. messziről, tá- De desupt, h. alulról; alul.De dinjos, h. alulról.D e dinsus, h. felülről.De faţă, h. jelen.Defăima-at, i. rágalmazni. Defăimare-ărî, /. rágalom. Defáimator-óre, m. rágalmazó. Degiaba, h. hiába.Degera-at, i. fagyni.Deget-e /. ujj.Degetar-e, /. gyűszű.De la, v. — ból, — bői, — tói,

— tői ; pl. aduce apă de la rîü, hoz vizet a patakból. Am primit epistolă delatată- meiü,levelet vettem atyámtól.

Delătura-ez-at, i. mellőzni. Delăturî, h. félre, oldalvást. Delicat-ă, m. gyöngéd, finom,

kellemes, érzékeny. Delicatéçâ-e, /. gyöngédség, ér­

zékenység, finomság. Deligianţă-e, f . gyorskocsi,

gyorsposta.Delir-uri,/. gyönyör, kéj, öröm. Delisor-óre, f . kis hegy, domb,

lejtő.De loc, h. rögtön, mindjárt. Delungat-ă, m. hosszú ; régi. Deluros-ósá, m. hegyes. Demn-démná, m. méltó. Demnitate-ăţî, f . méltóság. Democrat-ţî, /. népbarát. Democratic-ă, m. népbaráti. D e mult, h. régóta. [ran. D e multe-orí, h. sokszor, gyak- Denar-ï /. fillér.D e nicăirî, h. sehonnan.

Denie-í, /. éjjeli mise, éjjeli istentisztelet.

De nimic-ă, m. semmire való.De nópte, h. éjjel.De noü, h. újra.De obşte, h. általánosan.Deocamdată, h. egyelőre.Deochia-at, i. megigézni.Deochiat-ă. m. megigézett; nem

sikerült.De omenie, in. becsületes, ille­

delmes, tisztességes.Deopotrivă, h. egyenlőleg.Deoseb, h. külön.Deosebi-esc-it, i. megkülöm-

böztetni, elválasztani, kitün­tetni; a se — , megkülöm- bözni, kiválni, kitűnni.

Deosebire, f . külömbség, kü- lömböztetés.

Departe, h. messze, távol.Depărta-ez-at, i. távolítani, el­

távolítani. [távolítás.Depărtare-ărî, f . távolság, el-Depărtat-ă, m. távol, eltávolí­

tott. [táviratozni.Depesa-ez-at, i. sürgönyözni,Depeşă-e f . sürgöny, távirat.De pe urmă, sz. utolsó.Deplin-ă, m. teljes. [kott árú.Deposit-e, /. lerakó hely, lera-De pretutindinea, h. minden­

ünnen, minden oldalról.Deprinde-ns, i. gyakorolni.Deprindere-!, f . gyakorlat.Deprindétor-óre, m. gyakorló.Deprisos, h. felesleges.Depune-us, i. letenni.Deputat-ţî, /. képviselő.Deputaţie-iune, f . követség.Derbedeü-eï, f . utczakoptató,

naplopó, semmittevő, koldus

Deregatorie-ï — Descurca-at. 41

Deregatorie-ï, f hivatal, ha­tóság.

Deregător-î, f . hivatalnok.Dereş-ă. m. szűrke (ló).De rend, h. sorban, közön­

ségesen, rendesen. [kül.Derost, h. szóbeli, könyvnél-Des-désá, m. sűrű.Desagi, f . átalvető.Desameţi-esc-it, i. szédülésből

szabadulni, magához jönni.Desarma-ez-at, i. lefegyverezni.Desarmare-ărî, f . lefegyverzés.Desbarca-at, i. hajóról leszállni,

leszállítani.Desbarcare-ărî, f . leszállitás.Desbate-ut, i. tárgyalni.Desbatere, /. tárgyalás.Desbăra-at, leszoktatni, a se

— , leszokni.Desbáta-ut, i. kijózanodni.Desbátare, f . kijózanodás.Desbátator-óre, m. kijózanodó.Desbina-at, ?. elválasztani, szét­

venni.Desbinare-ârï, f . elválasztás,

egyenetlenség, szétválás.Desbírci-esc-it, i. kiránczosodni.Desbrăca-at, i. levetkőztetni,

a se —, levetkezni.Desbrácare, /. levetkőzés, le-

vetkőztetés. [szekedőket).Descăera-at, i. szétvenni, (a ve-Descálica-at, i. leszállni (lóról).Descarca-at, ?. lerakni, sze­

kérről.Descărcare-ărî,/. lerakás, lövés.Descărcătură-î, /. lerakat, lövés.Descăţa-at, lekötni, leakasz­

tani, lehorgolni, feloldani.Descăţare, /. leakasztás, fel­

oldás.

Descanta-at, i. kuruzsolni.Descântare, f . kuruzsolás.Descantátor-óre, ni. kuruzsoló.Descheietură, nyílás, hasadék.Descheia-at, i. kikulcsolni.Deschide-is, ?. kinyitni; a se

— , kinyílni. [lás.Deschidere, f kinyitás, kinyi-Deschinga-at, i. feloldani (nyer­

get). [őszinte.Deschis-ă, m. nyitott, nyílt ;Deschisator-óre, m. kinyitó.Descinge-ns, i. leővezni, felol­

dani (az ővet).Desclei-esc-it, i. az enyvből

széjjel venni ; a se — , szét menni enyvből. [bői.

Descleire-iri, f . szétválás enyv-Descóse-ut, i. fölfejteni (var­

rást).Descoperi-it, i. felfedezni.Descoperitor-óre, ni. felfedező.Descreţi-esc-it, i. felbontani,

felfejténi fodrot, ránczot.Descrie-is, i. leírni.Descriere-ï, f . leírás.Descriitor-óre, m. leiró.Descuia-at, i. kizárni.Descuiba-ez-at, i. fészket k i­

üríteni.Descuiere, /. kizárás.Descuietor-óre, ni. kizáró.Desculţ-ă, ni. mezítláb, [lit).Desculţa-at, i. levetni (a lábbe-Desculţare, f . lehúzása, vagy

levetközése (a lábbelinek).Descurágia-ez-at, i. bátortala-

nitani ; a se — , bátortala - nodni.

Descurágiare, f . bátortalanitás.Descurca-at, i. szétbontani,

szétfejteni.

4 2 Descurcare-àrï — Despăgubi-esc-it.

Descurcare-ărî, /. szétbontás, szétfejtés. [bontás.

Descurcătură-î, /. feslés, fel-Desdoi-esc-it, i. szétbontani,

szétrakni (a két rétfít).Desemn-uri, ) *Desen-urI, /{•Deserta-ez-at, i. szökni, elszök­

ni, megszökni.Desertare-ărî, f . szökés.Desertor-ï, f . szökevény.Deseverşi-esc-it, végezni,

teljesíteni.Deseversire, /. teljesség; cu

— h. teljesen. [oldani.Desface-ut, ?. felbontani, fel-Desfăşurare-ărî, f . fejtegetés,

felbontás.Desfăta-ez-at, i. gyönyörköd­

tetni; a se — , gyönyörköd­ni, örvendeni, mulatni,

Desfătare-ărî, f . mulatság, gyö­nyör, öröm, kéjelgés.

Desfátui-esc-it, i. lebeszélni, ellentanácsot adni.

Desfiinţa-ez-at, i. feloszlatni, felbontani.

Desfiinţare-ărî, f . feloszlatás.Desfoia-ez-at, i. levelektől le­

fosztani.Desfrena-ez-at, i. lefékezni, le­

venni a féket.Desfrenare-ărî, f . pajkosság,

féktelenség.Desfrénat-á, m. féktelen,pajkos,

pajzánkodó.Desgheţa-at, ?.felolvadni (a jég).Desgheţare, f jégfeloldás.Desghioca-at, i. lehántani.Desgradi-esc-it, i. felfejteni,

felbontani a sövényt.Desgropa-at, i. kiásni.

Desgropare-ári, f . kiásás.Desgropátor-óre, f . kiásó.Desgusta-at, i. kedvetleniteni,

megunni. [ni.Deshăma-at, i. a hámból kifog-Desime-i, /. sűrűség. [fogni.Desjuga-at, f . a járomból ki-Deslega-at, i. feloldani, fel­

szabadítani.Deslegare-ărî, /. feloldás; —

de păcate, bűnbocsánat.Deslegat-ă, m. feloldott.Deslipi-esc-it, i. felpattintani,

felbontani.Desluci-esc-it, i. felfejteni, ma­

gyarázni.Deslucire-i, f . felvilágosítás,

magyarázat, fejtegetés.Deslucitor-óre, m. felvilágosító.Desmădulare-ărî, /. széttago-

sitás.Desmănia-at, i. kibékülni, en­

gesztelni; a se — , engesz- telődni.

Desmierda-ez-at, ?. czirógatni, kedvezni, simogatni, kéj elég­ni, kényeztetni.

Desmierdare-ărî, /. kedvezés, kéjelgés, kényeztetés.

Desmierdat-ă, m. elkényezte­tett, kényes, pajkos.

Desmorţi-esc-it, i. feléledni, éleszteni.

Desmorţire-Î, /. feléledés.Desmosteni-esc-it, i. kitagadni,

örökségből kizárni.Desnădăjduire, f . kétségbeesés.Desnădăjdui-esc-it, ?. kétségbe­

esni. [gozni.Desnoda-at, ?. feloldani, felbo-Despăgubi-esc-it, i. kárpótolni,

kártalanítani.

Despăgubire*! — Dibui-esc-it. 4 3

Despăgubire-!, f . kárpótlás.Despărţi-esc-it, ?. osztani, fel­

osztani, elkülöníteni, elvá­lasztani; a se — , elválni*

Despărţire-!, /. elválás, elkü­lönítés.

Despărţitură-î, /. választó fal, elkülönített hely.

Despecetlui-esc-it, i. felbontani a pecsétet. [békót.

Despiedeca-at, i. feloldani aDespica-at, i. hasítani.Despicătore-orî,/.hasitó penge.Despicătură-î, /. hasadék.Despleti-esc-it, i. hajat felbon­

tani.Despoia-at, i. lenyúzni, levet­

kőzni, rabolni. [teni.Despopora-ez-at, i. népteleni-Despot-ţî, /. zsarnok. [venni.Despotcovi-esc-it, i. a patkot le-Despotic-ă, 771. zsarnoki.Despotism, /. zsarnokság.Despre, v. — ról, — ről, fe­

lől, felett, fölött; — mine, rólam, — tine, rólad, — el, ea, róla, -— női, rólunk,— voi, rólatok, *— ei, ele, róluk; său: felőlem, — ed,— e ; felőlünk,,— etek, — ük; — 10 fi., tiz forintról.

Despreţ, /. megvetés.Despreţui-esc-it, i. megvetni.Despreţuire-Î, /. megvetés.Despuma-ez-at, ?. lehabozni.Desrădâcina-ez-at, i. gyökérből

kihúzni, kitépni.Desruginit-ă, m. rozsdából ki­

tisztult ; illedelmes, müveit.Desumfla-at, i. kipuffasztani,

lelohanni (a daganat).Desuni-esc-it, i. szétválasztani.

Desveţa-at, i. leszokni. [ni.Destăinui-esc-it, i. titkot monda-Destórce-rs, i. visszafelé for­

gatni, visszafelé fonni ; k ifa­csarni, kificzamitni.

Destoinic-ă, m. ügyes, képes, derék. [ség.

Destoinicie, /. ügyesség, képes-Destrăma-ez-at, i. szétbontani

összekuszált szálakat.Destul-ă, 771. elég, elégséges.Destupa-at, i. kidugni, kerí­

tésben nyílást csinálni.Desela-at, i. csípőre bénitni,

megsántitni.Deşert, h. hiába.Desert-értá, m. üres; hiú.Deserta-ez-at, i. üríteni.Deşert-urî, f . sivatag, puszta.Destept-éptá, m. éber, okos.Destepta-at, i. kelteni ; a se

— , felkelni, magához jönni.Detot, h. egészen, teljességgel.Detuna-at, i. dörögni.Detunare-ărî, f . 1Detunätura-I,/. / d0rgeS-Diacon-ï, /. diakónus, a lel-

készi kenet első lépcsője.Diademă-e, f . királynői fejdísz.Dialect-e-ur!, f . tájszólás.Diálog-urí, f . párbeszéd.Diamant-ur!, f . gyémánt.Diametral-ă, m. átló ; — opus,

szembe álló, ellenkező.Diametru-!, f . átló vonal.Diată-e, /. végrendelet.

• Diavol-!, /. ördög, manó.Diavolesc-éscá, m. ördögös.Dibaciü-iá, m. ügyes.Dibăcie-!, /. ügyesség.Dibui-esc-it, i. tapogatni, b i­

zonytalan kézzel dolgozni.

4 4 Dice? = pentruce — Dori-esc-it.

Dice? — pentruce? h. miért? Dicta-ez-at, i. tollba mondani. Dictatură,/, dictatori méltóság. Dietă-e, f . képviselőház, or­

szággyűlés ; életmód, sovány- étel.

Dihonie-ï, f . viszály.Dihor-ï, f . görény.Dijmă-e, f . tized, dézsma. Dimindţă-e, f . reggel; des de

— , kora reggel.Din, v. — ból, — bői.Din adins, h. szándékosan. D incóce, h. innen, innenső

részen. [részen.Dincolo, h. túl, tulnán, túlsó Dinte-H, /. fog.Dintru-e, v. — ból, — bői. Diplomat-ţî, /. államférfi. Diplomă-e, /. oklevél.Disc-urï, /. tányér.Divan-uri, /. törvényszék, ál­

lamtanács.Divan-uri, f . diván, kanapé. Divisie-i, f . osztás ; dandár. Dogă-e, f donga.Dómna-e, f . úrnő, asszony. Dórá, h. talán, tán. Dobitor-óce, /. marha, állat. Dobitocesc-éscá, ni. állati. Dobitoci-esc-it, i. ostoba lenni,

megbutitni ; a se — , meg- butulni, elparasztosodni.

Dobitocie, /. ostobaság. Dodorî-ît, i. leverni, ledönteni. Doborîre-ï,/’. ledöntés, leverés. Dobendă-dî, f . nyeresség. Doctor-ï, f . orvos, tudor. Doctorat-e, /. tudori fokozat. Doctrina-e, f . tanitás, tanulság,

tanítási elv. [nyiték.Document-e, f . okmány, bizo-

Dogană-e, f . vámhivatal. Dogar-ï, f . kádár, pintér. Dogărie-î \ [térség.Dogárit-urí / /. kádárság, pin- Dogmatic-ă, m. valláselvi. Dogmă-e, /. valláselv. Dogóre-orí,/. forróság, égetés;

— morţii, halálóra. Dogori-esc-it, i. perzselni, sütni. Doi-dóué, sz. kettő ; vr'o — ,

egynéhány.Doică-e, f . dajka.Doicie, f . dajkázás, dajkálás. Doile-dóua, *z. második ; a

dóué óra, másodszor. Doiná-e, f . népdal. [gyodó. Doios-ósa. m. fájdalmas, vá- Doioşie, f . fájdalom, vágy. Dojană, f . intés, feddés. Dojeni-esc-it, i. inteni, feddni. Domestic-ă, m. házi, szelíd. Domestici-esc-it, i. szeliditni. Domn-i, /. úr.Domnesc-ésca, m. úri, urasági. Domnesce, h. uriasan. Domnie-i, f . uraság, tisztség. Domnisóra-e, f . kisasszony. Domnişor-î, /. urfi, fiatal úr. Domnitor-ï, f . fejedelem, úr. Domniţă-e, f . kisasszony, as­

szonyka.Domnuleţ-î, /. uracs, urficska. Domol-ólá, m. lágy, csendes. Domoli-esc-it, i. szeliditni, csen­

desíteni, csilapitni.Domolire, f . csilapitás. Domolitor-i, f . csilapitó. Don-urI, f . adomány ajándék. Doniţă-e, f . kanta.Dopus-urï, f . dugó, dugasz. Dor-urï, f . vágy, kívánság. Dori-esc-it, i. vágyni, kívánni.

Doric-ă — Dulgher-!. 4 5

Doric-ă, m. dóriai.Dorinţă-e, /. vágy, kívánság.

Doritor-óre, m. vágyó. Dormi-it, i. alunni, szenderülni. Dos-uri, f . hát, hátsó rész; pe

— , din — , hát mögöl. Dosada-e, /. bánat, aggodalom,

keserűség, szivbánat. Dosădi-esc-it, /. kivánszorodni,

kikelni.Dosnic-ă, m. daczos.Dospélá-1, /.' kovász. Dovadă-edî /. érv, bizonyíték. Dovedi-esc-it, i. érvelni, bizo­

nyítani.Dovléc-ï, f . tök, zölddinye. Dovlecel-e!,/. tököcske. [dög. Drac-!,/. ördög ; ce — , mi az ör- Drag-ă, m. kedves, becses. Dragoste-ï, f . szerelem. Dram-urí, /. drachma. Dramatic-ă m. drámai. Dramă-e, /. dráma. Drácesc-éscá, m. ördögös. Drăculeţ-î, f . ördögöcske. Drăculiţă-e, /. női ördögöcske. Drăgălaş-ă, m. kedves. Drăgăstos-osă, m. szerelmes. Drăguleţ-î, /. kis szerető. Drăguliţă-e f , kis női szerető. Drânc-urï, f . szájdob.Drépta, /. jobb kéz, jobb ol­

dal; la drépta! jobbra! Dregător-î, /. hivatalnok. Drept-uri, f . jog, igazságosság. Drept-dréptá, m. egyenes, he­

lyes, igaz, igazságos. Dreptate-ăţî, /. igazság. Dreptaş-ă, m. jobboldali. Dres-ésá, m. kijavítva. Dres-uri, f . kendözés, arczfes-

ték, tettetés.

Dresa-ez-at, i. szoktatni, ne­velni, fegyelmezni.

Dressură-î,/. szoktatás, fegyel­mezés.

Dric-ur!,/. szekértengelypárna, határrész, dőlő; ágyúágy.

Drojdie-ï \.« > A eleszto.Drojdiuţă-e, / J

Dromedar-!, f . teve.Dropie-ï, /. túzok.Droşcă-e, /. fiaker, droske.Drug-ur!, /. hintórúd.Drum-ur!,/. út, országút, pálya,

járás; — robilor, tejút (az égen).

Drumar-ï 1 /. ,L. > /. utazó.Drumeţ-! / JDucat-e, f herczegség.Duce-dus, i. vinni, viselni, ve­

zetni; a se -— , elmenni.Ducere, /. elm enés; vezetés.Dud-dí, /. szederfa, eperfa.Duducă-e, /. kisasszony.Dudui-it, i. elkergetni.Duel-ur!, /. párbaj.Dugheană-e, f . bolt.Duh-uri, /. szellem, lélek.Duhovnic-í, /. lelkész.Duhovnicesc-éscá, m. lelkészi,

lelkipásztori.Duios-ósá, m. = doios.Dulamă-e, /. hosszú tunika.Dulap-urï, /. szekrény.Dulău-ă!, /. szelindekkutya,

nagykutya.D ulce, m. édes; di de — ,

húsos nap; a mânca de — , zsíros eledelt enni.

DulcéÇâ-urï, f . édesség ; b e ­főtt.

Dulcişor-oră, m. édeses.Dulgher-ï, f ácsmester.

46 i Dumbravă-ăvî — Eden.

Dumbravă-ăvî 1 afiatal e r d o -Dumbrăviora-on n . - , , , „-r T. „ r ikisnatal erdo.Dumbrăviţă-î j

Dumiata, /. uraságod, kegyed.Dumica-at, i. apritni, morzsolni.Duminecă-î, f . vasárnap.Dumitale, /. uraságodnak, ke­

gyednek, magának. [nek.Dumneavostră, /. önök, önök-Dumnezeesc-éscá, m. isteni.Dumnezeire, f . istenség.Dumnezei-esc-it, i. istenitni.Dumnezeu, /. isten.Dungă-î, /. él, vonás, sáv, esik.După, v. után, képest, szerint,

folytán ; k. — aceea, azután ; — ce, miután; — cum, a szerint.

Duplica-at, i. kettőztetni.Duplicat-urï, f . második pél­

dány, másodszor kiadott pél­dány.

Duplu-ă, m. kétszeres.

Duré-ut, i. fájni.Durere-i, f . faj ás, fájdalom ;

— de cap, főfájás. [rögni. Durui-esc-it, i. dörömbölni, zö- Dus-ă, m. elmen ve, v itt , magán

kivül lenni; zace dus, magán kívüli állapotban fekszik.

Dusman-ï, f . ellenség. Dusmánesc-éscá, m. ellenséges. Duşmănie-î, f . ellenségeskedés. Duşumea-ele, f . parchet, tá­

blázott padló.Duzină-e, f . tuczat.Dece, sz. tiz.Decele, sz. tizedik.Decime-Í, /. tizes.Decïui-esc-it, i. megtizedelni. Deü-i, /. isten.Deu! biz isten.Di-le, /. nap.Dice-dis, i. mondani, szólni. Dicere-i, f . mondat.Diuliţă-e, /. nap, kis nap.

E.Ea-ele, n. ő, ők (a nőkről). Éca = étá ! ime ! écá-l — étá-l,

ime, itt van ! écate ! ime ! Eda-e, f . gidó (fiatal kecske). Epa-e, /. kancza.Ér-éra, k. de, pedig.Erăşî, h. ismét.Érbâ-urï, f . fű;— de urechi, fűlfű.— codrului, timsógyökér.— crâţă, fodormenta.— grasă, portulák. [nek).— lui Tatin, czirok (seprii-— şerpelui, sárkányfű.— tăieturii, szagos müge.

Ésca, f . tapló. [tét.Ésmá-esme,/. tünemény, kisér-Echipaj-urí, /. équipage, hintó

és ló, fogat; felszerelés.Económá-e, f . gazdasszony.Econom-ï, /. gazda.Economie-ï, f . gazdaság, taka­

rékosság. [kodni.Economisa-ez-at, i. takarékos-Ecvator, f . egyenlítő.Ecvaţie, /. egyenlít.Ecvinocţiîi-î, f . nap s éjj egyen­

lőség (márcz. és szept. 21).Ed-di, /. gidó (fiatal bakk).Eden, f . éden, paradicsom.

Ederă — Episodic-ă. 4 7

Ederă, f folyondár, repke borostyán.

Edil-ï, f . épitész.Edil-ă, in. építészi.Ediţie-iune, /. kiadás (könyv­

kiadás).Educaţie-iune, f . növelés.Efect = efept-uri, f . hatás. Eftin-ă, 7Ji. olcsó.Eftinătate, /. olcsóság.Egal-ă, m. egyenlő, hasonló. Egalisa-ez-at, «.egyenlővé tenni. Egalitate, /. egyenlőség. Egidă-scut, /. óvás, menedék ;

, vért.Egiptean-ă, in. egyptomi. Egoism, f . önzés, önszeretet. Ei! no! (indulatszó).El-ei, n. ő, ők (a férfiakról). Elastic-a, m. ruganyos. Elasticitate, /. ruganyosság. Electric-a, m. villanyos. Electricitate, /. villanyosság. Elefant-ţi, f . elefánt.

I Elegant-ă, m. elegáns, szép, csinos, illedelmes.

Eleganţă, /.csin, választékosság, szépség.

Elegiac-a, m. elegiai, panaszko­dó, szomorú.

Elegie-i, f . elegia, szomorú dal. Element-e, /. elem; alkatrész,

alapelv.Elementar-á, m. elemi. Elenic-ă, m. görög, hellén. Elev-i, f . növendék.Elevator-i, f . emeltyű. Elevaţiune, /. emelkedés. Elin-i, f . hellen, görög. pr r \ kerülék (mértani

W»r J ) mondat.

Eliptic-ă, m. hiányos. [noki. Elocvent-ă, m. ékesszóló, szó- Elocvenţie, f. ékesszólás, szép

előadás, szónoklás. Emancipaţie, f . felszabadulás. Emblematic-ă, m. jelképes. Emblema-e, f . jelkép. Eminent-ă, m. kitűnő. Eminenţă-e, f . Eminenczia, (bi-

bornoki és primási czim) ki­tűnőség.

Emulatie-iune, f . verseny. Englez-ă, m. angol. Englezesc-ésca, m. angol. Englezesce, h. angolul. Englitera, f . Angolország. Energic-ă, m. erélyes.Energie, /. erély, erélyesség,

bátorság, erő.Enigmă-e, f . talány. Entusiasm, f . lelkesedés. Enumeraţie-iune,t/. felszámolás,

leszámolás.Eparchie-i, f . egyházmegye. Epic-ă, m. épikus, elbeszélő. Epidemic-ă, m. járványos. Epidemie-i/. járvány, ragályos

betegség.Epigraf-uri, f \ 'Epigram-e, /. /Epilepsie, /. nyavalya, nehéz

nyavalya. [toros.Epilepticos-ósa, m. nyavalya- Epilog-urí, f . zárszó.Episcop-i /. püspök. Episcopat-e,/’. püspöki főtanács

püspökség.Episcopesc-ésca, m. püspöki. Episcopie-i, f . püspökség. Episod-óde,/. mellék cselekvés,

mellékének. [vésü.Episodic-ă, m. mellékcsellek-

4 8 Epistat-ţi — Extraordinar-ă.

Epistat-ţi, /. felügyelő, rendőri felügyelő.

Epitaf-urï, /. sírfelirat.Epitrop-i f . kurátor, gyám.Epoletă-e, /. karzsinor, (a tisz­

teknél.)Epopee-i, f . hősköltemény.Epos-uri, /. bösköltemény.Epure-i, /. nyúl.Epuras-ï, f . nyulacska.Eră-e, f . korszak.Erbar-e, f . herbárium, növény­

gyűjtemény.Erbărit-uri,/. legelő, legelő jog.Erbui-esc-it, i. fíivészni, bo-

tánizálni.Erete-ţi, /. tyúkölyv.Erghelie-i, f . herghelie, ménes.Eroic-á, m. hősi, vitézi.Eroü-í, f . hős, vitéz.Eroism, f . hősiesség.Erua-ez-at, i. kifürkészni.Escadron-óne, /. scadron, lo-

vagszázad.Esclamaţie-iune, f . felkiáltás.Esperinţă-e, f . tapasztalat, ta­

pasztalás.Estern-a, m. külső.Estraordinar-a, m. rendkivül.Esi-it, i. kimenni, kitörni, szár­

mazni, előtűnni, a — din cuvent, a beszédből kiesni; a — din fire, magán kivül lenni.

Esire-i, f . kimenet, kilépés.Esitóre-orí, /. árnyékszék.Eterogen-á m. különnemü.Etimologie-i, f . szószármazta-

tástan.Etnografic-ă, m. népleirói.

Etnografie, f . népleirás.Eufonic-ă, m. széphangzatu.Eufonie-ï, f . széphangzat, jó-

hangzat.Euharistie, /. áldozati kenyér,

ostya.Eur, f . déli és keleti szél.European-ă, m. európai.Europenesc-éscá, m. európai.Evangelic-ă, m. evangélikus.Evangelie-ï, f . evangélium.Evlavie, /. jámborság, áj tatos­

ság;Evlavios-ósá, m. istenfélő, jám­

bor, ájtatos. [ringés.Evoluţie -iune, /. kifejlés, ke-Evreesc-éscá, m. héber.Evreesce, h. héberül.Evreű-i, /. héber, zsidó.Examen-e, f . vizsga, próba.Exarch = esarc, f . patriarchai

kiküldött, legátus.Execuţie-iune, f . végrehajtás,

erőszakos behajtás ; halálité- let végrehajtása.

Exemplar-e, f . példány.Exemplu-e, f . példa.Exerciţiu-e, /. gyakorlat.Exod, /. Exodus, Mózes II,

könyve; a szomorujátéknak kimenetele.

Exord-uri, f . bevezetés (a szó­noklatban).

Experienţă, f . = experinţă, tapasztalat, tapasztalás.

Extern = estern-ă, m. külső.Extraneü-e, m. külső tanuló,

ki nem lakik az intézetben.Extraordinar-ă, m. rendkívüli,

szokatlan, ritka.

Fa — Fálos-ósá. 4 9

F.Fa! fă! te asszony! te leány! Fabrica-at, i. gyártani, készíteni. Fabricant-ţî, f . gyáros, gyártó. Fabrică-cî, f . gyár. Fabula-ez-at, i. mesélni. Fabulă-e, f . mese.Face-ut, ?*. csinálni, tenni; ké­

szíteni, cselekedni; a se — , lenni, magát tétetni.

Facere-i, f . cselekvés, tevés, teremtés ; — a lumei, világ-

, teremtés.Factură-Î f . áruszámla.Fag-ï, f . bikkfa.Fagur-ï, /. mézlép, viaszlép. Faimă-e, f . bir.Fain-ă, m. finom (népies). Falanga-e, f . ütés, verés pál-

.czával, ostorral a láb tal­pára (Törökországban).

Fală, /. dicsekvés, gög. Falcă-î, /. álkapcza.Falnic-ă, m. büszke, pompás. Familiar-ă, m. családi, családias,

bizalmas, ismeretes. Familie-ï, f . család. [gó.Fanatic-ă, m. fanatikus, vakbuz- Fanatism, f . vakbuzgóság. Fanfaron-i, f . szájhds. Fantasia-ez-at, i. ábrándozni,

képzelődni. [ábránd.Fantasie, f . képzelő tehetség, Fantast-sti, f . ábrándos. Fantastic-ă, m. ábrándos. Faptă-e, f . tett, cselekvés. Farfurie-ï, f . csésze, tányér. Farfurier-ï, f . edénykereskedő. Faríuriórá-e, f . kis csésze. Fariseism, f . képmutatás.

Fariseu-i, /. képmutató.Fasan-ï, /. fáczán.Fasole, /. bab, pasuly.Faşă-făşi, f . polyakötő.Fatal-ă, m. balsorsu, balvég­

zetű, szerencsétlen.Fatalism, /. fatalismus, vég­

zetben való hit.Fată-fete, /. leány ; — mare,

nagy leány, hajadon.Faţă-feţe,/. arcz, előrész ; faţa

pamêntului, földfelület ; a fi de — , jelen lenni, [mazás.

Făulă-e, f . arcz, nem, szár-Faur-ï, f . kovács.Făcăleţ-e, /. henger, laska-

nyujtó, sodrófa.Făcător-ore, m. tettes, csináló,

végző ; — de bine, jóltevő ; — de réű, gonosztevő.

Făclie-î, /. fáklya.Făcut-ă, m. tett, csinált, végzett.Făgaş-url = ogasie, /. kerék­

vágás. [máros.Făgădar-î, /. fogadós, korcs-Făgădău-ae,/. fogadó, korcsma.Fágáduélá-eli, /. Ígéret.Făgădui-esc-it, i. Ígérni.Făgăduinţă-e, f . Ígéret.Făgăduitor-ore, m. Ígérő.Făinar-î, /. lisztkereskedő.Făină-î, /. liszt.Făinărie-î, /. lisztbolt.Făinos-osă, m. lisztes.Fălcea-ele, /. szánkafa.Făleţ-dţă, m. dicsekvő, büszke.Fălie-î, f . szelet.Fălinar = felinar-e, f. lámpa.Fălos-osă, m. büszke, gőgös.

L á z á r i é i ű, Dicţionar Român-Magiar. 4

50 Făptui-esc-it — Fierb e-fi ért.

Fäptui-esc-it, i. tenni, alakítani, cselekedni.

Făptuire-î, /. cselekvés, esz­közlés, közreműködés.

Făptură-î, /. teremtés, alkotás, termet.

Făr-ă, v. nélkül; — aceea, a nélkül, azon kívül ; — voie, akaratlanul, — soţ, társ nélkül. [morzsolni.

Faráma-at, i. zúzni, apritni, Fărâmare-ărî, f . zúzás, tiprás,

morzsolás. [zsalék.Fărâmătură-î, f . morzsa, mór- Fărâmiţă-e, /. darab, szem. Fărtat-ţî, /. barát, társ. Făţarnic-ă, m. képmutató. Făţări-esc-it, /. színlelni, [tás. Făţărie, f . színlelés, képmuta- Făţiş, h. jelenlétben, szemben. Făulă, /. tartás, külső alak. Fauri-esc-it, i. kovácsolni. Fâsăi-esc-it, ?. fingani, ereszteni. Férá-fere, f . ragadozó állat. Februarie, ,/. februárhó. Fecióra-e, f . szűz, leányka. Fecior-i, /. legény, ifjú, fiú. Fecioras-i, /. fiúcska.Feciorie, f . ifjúság, fiatal kor. Fedeles-e, /. puttón. Federat-a, m. szövetséges. Federativ-á, m. szövetséges. Federaţie-iune, f . szövetség. Fel-urí, /. faj, fajta ; fel de fel,

mindenféle.Felinar-e, f . lámpás.Felie-ï, /. szelet (kenyér). Feligéna = filigiană, f . findzsa

csésze.Femée-í, f . asszony, nő. Femeesc-ésca, m. női. Femeesce, h. nőiesen.

üdvözlet.

Fenice-i, f . Phönix. Fenomen-e, f . tünemény.Fér = fier-férë, f . vas. Ferestă-ştI, /. \Feréstrá-e, f . /Fereca-at, \ vasalni, vasa- Ferecătură-î, /. / lás. Ferestrue = ferestue = feres-

tuicá,/. kis ablak. [fűrész.Ferestráű-aué, /. fürészmalom, Feri-esc-it, i. őrizni oltalmazni;

a se — , őrizkedni.Ferice, m. boldog.Ferici-esc-it, i. boldagitani, sze­

rencséltetni. [ság.Fericire, /. boldogitás, boldog- Fericit-á, m. boldog. Fericitare-ï, \ »Fericitaţie-î, / ‘Ferman-e, /. parancs. Fermec-e f . varázsolás. Fermeca-at, i. elbűvölni kuru-

zsolni.Fermecátor-óre, /. bűvész, bű­

vésznő, lcuruzsoló.Fes-uri, (török) fez, sapka. Festá-e f . tréfa.Festila-e, szöszmécs.Feti-esc-it, i. hajadonnak lenni,

maradni.Fe.tisóra-e, f . leányka.Fetiţă-e, /. leányka.Feţişoră-e, f . arczocska.Fi, suin, eşti, este, suntem,

sunteţi, sunt; eram, fui, fu- sem; fost, i. lenni, létezni.

Fiară-e, /. vadállat.Ficat-urï-e, f . máj.Fier-e, /. vas.Fierar-ï, f . vaskereskedő. Fierărie-î, f . vaskereskedés. Fierbe-fiert, i. főni, főzni, forrni.

Fierbinte — Fleneăni-esc-it. 51

Fierbinte, m. forró. Fierbinţală-elî, /. forróság,'láz. Fiere, f . epe ; méreg. Fiertură-î, foszt, leves,, étel. Fiică-e, f . leányocska. Fiicuţă-e, /. leányocska. Fiindcă, k. mivel, mert, midőn. Fiinţă-e, f . lény, teremtés. Fiiü-ï, f . fiú, gyermek. Filantrop-i, f . emberbarát. Filantropic-ă, m. emberbaráti. Filantropie, /. emberbarátság. Fildeş-urî, f . elefántcsont. Filigean-á, f . csésze. Filologic-ă, m. nyelvészi, Filologie-i,/. nyelvészet, nyelv-

tudomány.Filologist-str, f . nyelvész. Filosof-i, /. bölcs, bölcsész. Filosoíic-á, m. bölcsészi. Filosofie-i, /. bölcseség, böl­

csészet.Filosofism, f . bölcsészet, álböl­

csészet.Filosofist-sti, /. álbölcs.Fin-ă, m. finom, gyöngéd. Fin-a,/. keresztfiú, keresztleány. Finanţ-ţî, j . pénzügyőr. Finanţă-e, f . pénzügy.FinéÇa-e, /. finomság.Finic-cï, f . pálmafa.Fior-í, f . borzadály, iszony. Fiorin-í, f . forint.Fioros-ósa, m. borzadályos,

iszonyatos.Fir-e, f . szál.Firav-ă, m. halvány, zöld, sárga. Fire-ï, f . természet ; preste — í természetfeletti ; a esi din f —, eszét elveszteni. Firesc-éscá, m. természetes. Firfirica-cí, /. ezüsttizes.

Fisidă-e, /. vakablak.Fisic-a, m. természeti.Fisic-ci, /. természettudós.Fisică-cî, /. természettan.Fisiologic-ă, m. élettani.Fisiologie-ï,/. élettan, fisiologia.Fisionomie-ï, f . arcztan, arcz-

képzéstan.Fisionomist-stï, f . arcztudós, ki

az arczból ismeri az embert.Fistic-ci, /. pisztácziafa.Fistie-í, /. pisztáczia.Fiság-ur!,/. töltés, puskatöltés.Fitil-uri, f . kanócz gyutacsbél.Flacara-ï, f. láng, lobogás.Flauta-e, /. fuvola.Flăcăî-esc-it, i. legényeskedni,

agglegényképpen élni.Flăcăiaş-î, /. serdülő legény.Flăcău-î, /. legény, ifjú.Flăcăra-ez-at, i. lobogni.Flămând-ă, m. éhes.Flamândéla-elï, f . éhség.Flămândi-esc-it, i. éhezni.Flămândie, /. éhség.Flămenditore-orî, f . gyomor­

gödör (a marhánál.)Flăutar-î /. 1 r ,,t?>i v , „ /> ( íuvolasF lăutaş-î /. jFleac-urï, /. locsogás, léha be­

széd ; szapulás, trécselés.Fléncá-í,/. locsogó száj ; trécselő

asszony.Fiéndéra-e, /. rongy, kurva,

sároshátu.Flecar-i, m. locsogó, csevegő,

trécselő.Flegmatic-ă, m. hidegvérű, rest,

flegmatikus. [ség-Flegmă, /. flegma, hidegvérü-Flencăni-esc-it, i. csevegni, tré-

cselni, locsogni.4*

5 2 Flenduros-ósá — Frăţietate.

Flenduros-osă, m. rongyos. Flóre-ori, /. virág.Floc-cï, f . pehely, szőr. Flocos-osă, m. pelyhes, szőrös. Florărie-î, /. virágház.Floren-ï, /. forint.Floret-e, /. vivópenge.Florii, /. virág vasárnap.Floricea-ele, ) , ,•cm viragocska.F loncica-ci, ) * öFluer-e, f . furulya.Flueraş-şî, /. furulyás. Flustura-ez-at, i. széjjelfujni,

szétszórni. [piilni.Flutura-ez-at, ?'. rebdeşni, re- Fluturare,/. rebdesés, repülés. Fluturat-ă, m. pillangós, tarka. Fluturas-i, f . kis pillangó. Fluture-í, pillangó.F ó i e - i , l e v é l ; — de hârtie,

ív papir.Fóle-foi, f has, tömlő. Foleş-ă, m. hasas, tömlős. Fóme, /. éhség.Fómete, /. éhség, éhinség. Fórfeci, f . olló, (fórfecá). Forte, h. igen, nagyon. Foc-uri, f . tűz, tűzvész. Focos-ósa, m. tüzes.

Foculeţ-e, f f ‘ klS tuZ' Fofinca = fonf, orrhangon be­

szélő.Foi-í, /. fúvó.Foios-ósá, f . leveles, lombos. Foiţa-e, f . \ levélke, kis le- Foisórá-e, f . / vél. Foísor-óre, f . erkély.Folos-ur!, f. nyereség, haszna,

fortély, hasznosság. Folosi-esc-it, i. használni. Folositor-óre- m. hasznos.

Fond-uri, f . alap, tőke; telek. Fonf-fónfá, f . orrhangon be­

szélő ember.Fonfai-esc-it, ?. orrból beszélni. Forfotélá-elí, f . locsogás, cse­

vegés.Forfoti-esc-it, i. csacsogni, fe­

csegni, locsogni.Format-a, m. alaki.Formă-e, f . alak, termet. Formulă-e, f . minta, szabály. Forţa-ez-at, i. erőszakolni; a

se — , erőltetni. [tetés. Forţare-ărî, f . erőszakolás, eről- Forţă-e, f . erőszak, erő. Fosfor, /. vilió, phoszfor. Fosforic-a, m. villós, phosz-

forikus.Fost-ă, ni. volt, néhai. Fragă-gî, /. eper, szamócza. Fraget-ă, m. gyöngéd, törékeny. Fragment-e, f . töredék, darab. Franc-c'í,/. frank (franczia ezüst

pénz = 40 kr.).Franc-a, m. szabad.Francat-ă, ml fizetve = franco. Francez-ă/1 m. franczia férfi, nő. Franţozesc-0scă, m. franczia. Franţozesce, h. francziául. Franzelă-e, f . zsemle.Frasă = frază-e, /. mondat;

üres beszéd.Fräsen (in)-I, körisfa.Frate-ţi, testvér, fivér. Frăgesime, /. györgédség. Framenta-at, i. gyúrni ; hány­

kolódni.Frăsinet-urî, f . köriserdő. Frăţesc-dscă, testvéri.Frăţesce, h. testvériesen. Frăţie, f . testvériség. Frăţietate, f . testvériség.

Frânge-frânt — Furnică-î. 58

Frânge-frânt, i. törni, szakítani.Frânt-ă, m. tört, megtört.Frântură-!, f . törés, töredék.Freca-at, f . törölni, súrolni;

verni.Frecare-ărî, f . törölés, súrolás,

koptatás ; verés.Frecátóre-or!, /. surlórongy.Freü-ne, f . kantár, fék, kötö-

fék.íV Frică, /. félelem, félsz.

Fricos-ósa, m. félelmes, félénk.Frig-uri, f . hideg, fagy ; hi-- degláz.

, Frigare-ărî, /. nyárs..r Frige-pse-pt, i. sütni, f Friguros-ósá, m. fagyos, hideg. W Fringhie-ï, f . kötél.I Friptură-!, f . sült.

Frumos-ósa, m. szép. f Frumuseţă-uri, /. szépség.

Frumuşel-ică, m. kellemes, kies, csinos.

Fruntaş-!, f . előkelő, fő.» Frunte-ţî, f . homlok; ín — , az

élén.i' Frunză-e, f . levél, lomb.

Frunzătură-î, f . lomberdő. p: Frunzos-osă, m. lombos, leveles, y. Fudul-ă, m. biiczke, gőgös,

képzelődő.Fuduli-esc-it, i. büszkélkedni,

gőgös lenni.Î4 Fudulie, f . büszkeség, gög.: Fugar-!,/’, szökevény; m. gyors

futamu (ló).Fugá-i, f . futás ; a da — , futni,

! » sietni; a lua-o la — , futás­nak eredni, kereket oldani ; de a — , futván, gyorsan,

g' Fugări-esc-it, i. elszalasztani, H elkergetni.

Fugi-it, i. futni, menekülni, szökni.

Fuior-óre,/. szösz, szöszcsomag.F"ulger-e, /. villám.Fulgera-at, i. villámlani.Fum-uri, füst, gőz, a face — ,

füstölni. [tölni.Fuma-ez-at, i. dohányozni, füs-Fumare,/. füstölés, dohányzás.Fumărit-urî, f kéményadó.Fumega-at, i. füstölgetni.Fumos-osă, m. füstölt.Fund-ur!, /. alap, mélység,

fenék.F'undament-urï, f . alap, alap­

fal, alapeszme.Fundamental-ă, m. alapos.Fundă-e, /. fodor, másli.Fune-ï, /. kötél.Funerie-i, f . kötél verő mester­

ség, — ipar.Funingine-!, /. korom.Funioră-e f . kis kötél.Funt-ţî, /. font.Funtenea-ele, f . fejlágy; kis

kút, kutacs.Fûntâna-e, f . kút.Fur-ï, f . tolvajFura-at i. lopni, rabolni.Furcă-cî, /. villa, favilla, —■

de tors, rokka.Fűre!, f . akasztó fa.Furcoiü-óie, /. vasvilla.Furiş, h. pe — , lopozva, titko­

san, észrevétlenül.Furisa-ez-at, i. a se — elosonni,

el — , belopozni.Furnica-at, nyüzsögni, han-

gyázni.Furnicar-e, f . hangyadomb,—

boly.Furnică-!, /. hangya.

5 4 Furtisag-urï — Gatéla-i.

Furtisag-urï, f . tolvajlás, lo- | Fus-e, /. orsó, henger.pás. I Fustanelă-e, f . (albaniai sok-

Furtună-e, f . szélvész, zivatar. ! rétü) szoknya.Furtunos-osä, m. szélvészes. j Fustă-e, f . szoknya.

G.Gadină-i, f . vad, ragadozó ál­

lat, állat.Gae = gaie,/. karvaly, mátyás. Gaitan-e, f zsinór.Gaiţă-e, f . mátyás (madár). Galant-ă, m. illedelmes, galant.

finom szerető. Galanterie-!, f . illedelmesség,

finomság.Galbin-ă, m. sárga; f . arany. Galbulă-e, f- sármány. Galeră-e, f . evező hajó, gulya. Galerie-!, f . folyosó, karzat. Galon-óne, f . paszomány. Galos-óse, f . felső czipő, sár-

czipő.Gamă-e, /. hanglétra, skála. Garbură-e, f sármány. Gard-uri, f . sövény, kerítés. Gardin-urï,/. a faedények fene­

kének körcsatornája.Gata, h. készen.Gaură-e, f . lyuk, verem, gödör. Gaz-uri, f . gőz.Gază-e, f . gáz (vászon). Gazdă-e, f . gazda, háziúr. Gazela-e, f . áfrikai zerge. Gazos-ósa, m. gázos, gáztartó. Gădili-it, ?. csiklandani. Gádilire, f . csildandás. Găgăi-esc-it, gágogni. Găgăire-î, f . gágogás. . Găgăilă, /. zsémbelő, siró. Găgăuţ-ţi, f . balga, ostoba.

I Găinar-î, f . tyúkos, tyukáruló. Găină-i, f . tyúk.Gáinarésá-e, f . tyúkárusnő. Găinărie-î, /. tyúkól.Găinăriţă, /. tyúkház. Găinuşa-e, f . mogyorotyúk.

— de apă, vizi tyúk.— de munte, fajdtyúk.

Gălăgie-î,/. veszekedés, lárma. Gálbézá-e, f . métely. Gălbeji-esc-it, i. mételyezni. Gálbejos-ósa, m. mételyes. Gălbenuş-e, tojássárga. Gălbinel-ei, /. tojásvirág. Gălbini-esc-it, ?. sárgítani ; a

se — , sárgulni.Gălbior-osă, m. sárgás, aranyos. Gălbinare. f . sárgaság (kór). Gálcévá-i,/. veszekedés, felese­

lés, ingerkedés, czivakodás. Gálcevitor-óre, m. veszekedő,

czivakodó.Gálétá-e, /. veder, meritő. Găldtă-ţi, f . veder. Gălgăi-esc-it, i. gárgárizálni. Găluşcă-e, ,f . gombócz. Găman-i, /. faló.Gămălie-!, f . gombostűfej. Gărdini-esc-it, gárgárizálni. Gărgăriţă-e, f . zsizsik. Găsi-esc-it, i. találni.Găsire, /. találás..Gâtélâ-i, f készülés, pipere,

diszités.

Găti-esc-it — Ghebui-esc-it. 5 5

Găti-esc-it, ?. készíteni, végezni, előkészülni, tisztogatni ; a se

I — , öltözködni. [gatás. Gătire-î, /. készülődés, tiszto- Găuri-esc-it, i. fúrni, ásni. Găurice-i,/. kis lyuk. [-tányér. Găvan-ne, f . fatál, faedény, Gade-di, f . hóhér. [tani.Gadili-esc-it, i. csiklani, csiklin- Gadilire, /. csiklintás. Gâfăi-esc-it, i. lihegni. Gâfăire-î, f . lihegés.Găfăit-ă, m. lihegő.Galdeü-ei, /. kis tó. [nat. Gâlcă-cî,/. mirigy, mirigydaga- — ciumii, pestismirigy.

Gálcos-ósá, m. mirigyes. Gáligan-i, f . nagy ügyetlen. Gand-ur!,/. gondolat, szándék;

a avé de — , szándékozni; a se lua de — , csodálkozni, bámulni.

Gândac-ï, f . bogár. Gandácel-ei, f kis bogár. Gándi-esc-it, i. gondolni ; a se

— , elmélkedni.Gândire, /. gondolás. Ganditor-óre, m. gondolkodó,

elmélkedő.Gângar-â, m. orron beszélő. Gângăvire, /. orr által beszélés. Gânsac-ï, f . gunár.Gânscă-e, f . liba, lúd. Gârbaciû-e, f . ostor. Gârbăci-esc-it, i. ostorozni. Gârbov-ă, m. görbe, hajolt ;

nas — , sasorr.Garbovi-esc-it, i. görbíteni, a

se — , görbülni.Gârlâ-e, f . folyó, viz, gödör. Gârniţă-e, f . gyertyánfa.Gâscă-e, f . lúd, liba.

Gâscuţă-e, f . kis lúd.Geaba, h. hiába.Geam-urï, /. üveg, ablak. Geamantan-e, f . bőrönd, pog­

gyász.Géná-gene, f . szempilla. Gelat-ţî, /. hóhér.Gelos-ósá, m. féltő, féltékeny. Geloşie, /. féltékenység. Geme-ut, i. nyögni.Gemere, /. nyögés.General-ï, /. tábornok. General-ă, m. általános. Generalat-e, f . tábornoki, ka­

tonai kerület hivatala. Generaţie-iune, f . nemzedék,

korszak. [meslelkű.Generos-ósá, m. nagylelkű, ne- Gerositate, f . nagylelkűség,

nemeslelküség.Genital ă, m. nemző.Genitale, /. nemzőrészek. Genitiv-ï, /. birtok eset. Genimche-ï, /. térd.Geodesie, /. földméréstan. Geograf-i, /. földleiró. Geografic-ă, m. földrajzi. Geografie-í, f . földrajz. Geologie-ï, /. földtan. Geometric-ă, m. mértani. Geometrie-i, f . mértan. Geometru-i, /. mérnök. Ger-urí, /. fagy.Geratic-ă, m. fagyos. Germania, /. Németország. Germân-ă, m. és f . német. Geros-osă, m. fagyos, [való. Get-beget, m. tiszta, öröktől Ghebos-ósá, m. bolfás, görbe-

hátú, púpos.Ghebui-esc-it, i. púpossá tenni,

a se — , bolfássá lenni.

5 6 Ghelai — Gónga-e.

Ghelai, i. gyere velem. Ghem-urï, f . gombolyag. Ghemuleţ-ţe, f . kis gombolyâg. Gherghef-urï, f . keret, ráma

(hímzésre).Ghiară-ghiere, f karom. Ghiaţă-urî, /. jég.Ghiebä-e, /. köpenyféle. GhieC'Urí, f . kis török fez. Ghieţar-î,/. jégverem, jégáruló. Ghieţărie-i, /. jegverem. Ghimpa-ez-at, ?. szúrni. Ghimp-uri, f . tövis, szurkáló. Ghimpos-ósa, m. szúrós, tövises. Ghimpuros-ósá, m. szúrós, tö­

vises.Ghin-uri, f . rovatkagyalu. Ghinda-e-dí,/.cserfamag, makk. Ghiócá-ghioc, f . kagyló. Ghiocel-eï, f . hóvirág.Ghiont-urî, f . lökés. Ghiontui-esc-it, i. lökni, döfni. Ghips-urï, /. gipsz, fősz. Ghipsărie-i, f . főszkészités. Ghipsui-esc-it,z. gipszelni, gipsz­

szel trágyázni, behinteni. Ghirlandă-e,/. virágkötél, virág-

koszorú.Ghiulea-ele, f . ágyúgolyó. Ghící-esc-it, f . találni, jósolni. Ghícitor-óre, m. jós, jósló, ta­

láló.Giaba, h. hiába.Giambas-Ï, f . lókupecz. Giamën-ï, f . iker.Giamie, f . török templom. Gimnasiü-ï, /. gymnasium. Gimnastica-e, f . tornászat, tor-

názás.Gimnastic-ă, m. tornai. Ginere-Í, f . vő, vőlegény. Gingaş-ă, m. gyöngéd.

Gingaşî-esc-it, ?. dédelgetni, kényesztetni.

Gingăşie, /. gyöngédség.

Giubea-ele, f . bő felső ruha (török). [vászon.

Giulgiií = giolgiü, f . finomGiuvaer-e,/. arany-, ezüstnemű.Giuvaericale, f . ezüstnemű.Giuvaergiü-i, f . arany ezüst mű­

ves. [csibuk szárának.Giuvanea-ele, f . belső csöve aGîngăni-esc-it, i. zengeni, ke-

lepelni.Glas-urí, /. hang, dallam, —

de clopot, harangszó.Glasnicá-e, /. magán hangzó.Glásui-esc-it, énekelni.Glăsuire-î, f . éneklés.Glesná-e, /. bóka, csontocska.Glóbá-e, f . gebe, vén kancza.Glóta-e, /. csoport, gyiilevész,

népfelkelés.Glob-urí, /. teke, golyó.Globi-esc-it, i. bírságolni.Globos-ósá, m. tekealaku, go­

lyós.Globusor-óre, f . golyócska.Glod-urï, /. iszap, sár, mocsár.Gloduros-ósá, m. sáros, mocsá-

ros, iszapos.Glonţ-urî, f . golyó.Glonţişor-ore, f . golyócska.Glugá-i, /. csuklya.Glumá-e, /. tréfa.Glumeţ-âţă, m. tréfás, vig, ko­

mikus.Glumi-esc-it, i. tréfálni.Góna-e, f . hajtás, vágtatás, va­

dászat.Gónga-e, /. rovar, izállat.

Gogă-î — Grijanie. 5 7

Gogă-î, f . vadember, p Godină-e, /. bolonditó csalma.

Goglézá-e, f . badarság. Gogleţ-eţă, m. badar, izetlen,

sliletlen./ Gogoriţă-e, /. gyermekijesztő,

jp* Gol-golă, m. üres, meztelen. Golan-î, /. meztelen koldus. Golătate-ăţî, /. meztelenség. Goli-esc-it, i. üresedni.

1 Goliciune-î, /. meztelenség. Gonaciu-ă, m. hajtó, kergető;

I hágtató bika. [hágni.Goni-esc-it, i. hajtani, kergetni, Gonire-ï, /. hajtás, kergetés,

hágtatás.B Goniţă-e, /. hágtatási, pároso-

* dási vágy (teheneknél). g|‘ Gorun-i, /. tölgyfa.

(I Goruná-é, f . tölgyfa mag. Got-ţî, f . Goth.

J Gotic-á, m. goth(i).Grabă, f . sietség, gyorsaság. Grabnic-ă, m. siető, gyors.

S Grad-urï, f . fok, lépcső, í'; Graiű, f . beszéd, szó, nyelv.

Grajd-iun, f . istálló, ól. Gramatic-ï, f . nyelvtanár. Gramatical-ă, m. nyelvtani. Gramatică-!, /. nyelvtan,

y Gramaticesc-éscá, m. nyelvtani.Grangur-ï, f . sárga rigó.

'. Granîţă-e, f . határ.Grapă-e, f . borona.Gras-ă, m. kövér. [kellem. Graţie, f . kegyelem, kecs, inger,

|:v Graţios-osă, m. kegyelmes ; ke­rn esés, kellemes,

Graur-ï, f . seregély.K Grăbi-esc-it, i. sietni,

i Grăbire, f . sietés, gyorsaság. § Grăbnicie, f. sietség, gyorsaság.

■

Grădea-ele, j . sövényvessző. Grădinar-!, /. kertész. Grădină-e, /. kert. Grádinarésá-e, f . kertészné. Grădinări-esc-it, i. kertészkedni. Grădinărie, f . kertészkedés. Grăi-esc-it, i. szólni, beszélni,

kifejezni.Grăire, /. beszélés. Gráitor-óre, m. beszédes. Grămadă-dî, f . rakás. Grămăzue-î, /'. kis rakás. Granatir-ï, /. gránátos. Grăniţui-esc-it, i. határolni. Grăniţuire, f . határjelzés. Grăpa-at, /. boronálni. Grăscean-ă, m. kövérecske. Grăsime-!, f . kövérség. Grăsuleţ-âţă, m. kövérecske. Grăsuliu-e, m. húsos, lágy, kö­

vérecske.Grăsun-!, /. süldő.Grătar-e, /. rostély. [mag. Grăunte-ţî, /. gabnaszem, vető Gráü-ne., f . buza.GréÇa-e, /. undor.Grebla-ez-at, i. gereblyélni. Greblă-e, /. gereblye. Grec-grécá, m. görög. Grecesc-éscá, m. görög. Grecesce, h. görögül.Grecia, /. Görögország. Grecoică-e, /. görögnő. Greluş-î, /. tücsök.Gresélá-elí, f . hiba, tévedés. Gresi-esc-it, i. hibázni, tévedni. Greţos-osă, m, undorító, [hes. Greű-grea, m. nehéz, súlyos, ter- Greutate-ăţî, f . nehézség. Grier-ï, /. tücsök, prücsök. Grijanie,/, áldozás, úrvacsorát

venni.

5 8 Grijă-î — Haimana-ale.

Grijă-î, f . gond, figyelem, bá­nat, ápolás.

Griji-esoit, /. gondozni, gon­doskodni ; a se — , áldozni, urasztalához járulni.

Grijire, /. gondozás, ápolás.Grijitor - őre, m. betegápoló,

gondozó. [dós.Grijnic-ă, m. gondteljes, gon-Grindă-dî, /. gerenda.Grindeiü-e, /. gerendely.Grindină, f . jégeső.Gripă, f . náthaláz, náthahurut.Griş-urî, f . dara.Gropă-e, /. sír, verem, gödör.Groză-e, f . borzadály, ijedés.Groznic-ă, m. borzadályos, ret­

tenetes, iszonyú. [högni.Grojoni-esc-it, i. röfögni, rö-Gropniţă-e, f . sírbolt.Gros-grósá, m:vastag, sűrű (tej);

— la céfá, vastagnyaku, aka­ratos ; — la pungă, pénzes.

Gros-uri, f . láncz (foglyoknál).Gros-şî, /. törzs, fatörzs.Grosime-!, f. vastagság.Grozav-ă, m. borzasztó.Grozăvie-i,/. rettenetesség, bor-

zasztóság.Grumaz-ï, f . nyak.Gugoşă-e, f . = gogoşe, bur­

gonya ; selyemhernyó bábja.Gugoman-ï, f . ostoba, hájfejii.

Guguli-esc-it, i. kényesztetni; czirogatni, simogatni, dé­delgetni. [tetés, simogatás.

Gugulire,/.dédelgetés, kenyesz-Guiţa-ez-it, i. röfögni.Guler-e, /. gallér.Gunoi-esc-it, i. trágyázni.Gunoiu-óe, f . szemet, trágya.Guraliv-ă, m. szájas, lármázó,

csevegő.Gură-î,/. száj ; nyilás ; — mare,

nagyszájú, lármázó ; — slo­bodă, szabad szájú;— ríului, a folyó szája, beszakadása, din — , szóbeli; cu o gură, egyhangú.

Gusgan-i,/. poczegér, patkány.Gust-uri, /. íz, ízlés ; fără — ,

ízetlen.Gusta-at, ?. ízlelni, kostolni.Gustare, f . ízlelés; reggelizés.Gustos-osă, ni. ízlelős, jóizfí.Guşat-ă, m. golyvás.Guşă-e, /. golyva.Gutuiü-e, f birsalmafa.Gutuie-!, /. birsalma.Guturaiü, /. nátha.Guvernanta-e, f . nevelőnő.Guvernor-ï, f . nevelő-Gût-urï, /. nyak.Gûtlej-urï, /. gége.Gútui-esc-it, i. nyakalni, nyakat

szoritani ; verekedni.

H.Ha ! (kiáltás) ha ! ah ! j Haide, i. megyünk.Habar-ur!,/.gond,bánat; n’am ; Haiduc-ï, /. hajdú, rendőri

— , nem bánom. j szolga; tolvaj.Hagiü-i, f . zárandok. ! Haimana-ale, /. lézengő, kö-Haham-ï, /. főrábinus. j vezettipró, hordár..

Hain-ă — Husar-î. 5 9

Hain-ă, m. nyakas, önfejű. Haină-e, /. ruha öltöny. Halat-urî, /. házi ruha, sláfrok. Halcă-hălcî, /. rézgyűrű. Halviţă, f . hálvál (török süte­

mény, méz és lisztből). Ham-urï, f . hám.Hamal-i, f . hordár.Hambar-e, f . gabnás.Han-uri, f . vendéglő, korcsma. Hanger-e, /. tör, nagy kés. Hangiü-i, /. korcsmáros, ven­

déglős.Hap-urï, /. labdacs.Haraciü-í, /. (török) fejadó. Harfă-e, f . hárfa.Harnic-a, m. ügyes, képes, de­

rék, szorgalmas.Hărnicie,/, képesség, ügyesség. Harta-e, f . térkép.Hasnă-ale, /. pénztár, kincs. Hatîr-urï, f . kedvezmény, szi-

vesség.Haz-urï, /. tréfa, plăcere. Hădărăii-ă!, f . — virşa, varsa,

topagató.Hăciug-ge,/. ostormén. [rogni. Hărăi-esc-it, i. kurjantani, mo- Haraitóre-orí, /. kelepcze. Hărciog-gî, f . hörcsög, [bér. Hărdău-ae, /. hordó, kád, cse- Hărezi-esc-it, i hagyományozni,

ajándékozni.Hartie-i, f . papir.Hârtiuţă-e,/. papirdarabocska. Hăţ-uri, f . gyeplő.Hăţiş-urî, f . csalit, kiserdő. Hăţăi-esc-it, i. a gyeplőt kezelni,

rángatni.Helesteü-eie, /. tó, halasztó. Hemeiu-urí, /. komló. Herestreü-éué, /. fürészmalom.

Herghelie-i, f . ménes.Herleţ-e, f . ásó. [kös, titkos. Himeric-ä, m. képzelődő, tücs- Himeră-e, f . agyrém, tücsök. Himic-ă, /. vegytani.Himie, /. vegytan.Hirotonie, / papi felszentelés. Hirotoni-it, i. felszentelni. Hirurg-gi, f . sebész.Hîd-ă, m. csúnya, csúf. Hîrb-urï, /. cserép. Hírbui-esc-it, i. törni,összetörni. Hîrcă-e, /. koponya.Hodorog-óge, f csevegő ;

gyenge edény. [csogni. Hodorogi-esc-it, i. csevegni, lo- Hoit-urí, / dög.Hohot-urï, /. nevetés, hahota. Hohoi-esc-it, i. hahotázni. Hoţ-hoţă, /. tolvaj, zsebelő. Hoţesc-éscá, m. tolvajló. Hoţie-i, /. tolvajlás. [tokról. Hrană-î, /. táplálék, koszt (álla- Hrănitor-ore, m. tápláló. Hrăni-esc-it, i. táplálni, fen-

tartani.Hrănire, f táplálás, jóllakás. Hrăpi-esc-it, i. rabolni, meg­

ragadni, elragadni.Hrean, /. torma.Hrisov-óve, /. okmány. Huiet-urï, /. kurjantás.Hulă-e, /. gunyolás, csúfság. Huli-esc-it,í. korholni, gúnyolni,

gyalázni.Hulire, /. ócsárolás.Humă,/, agyagföld, sárga föld;

meszes fejér föld. [goly- Hurez = huhurez, /. füles ba- Hurlup-ï, /. korai elszáradt

szilva.Husar-ï, / huszár.

6 0 Iad-urî — Imn-urï.

IIad-urï, /. pokol, alsó világ. Iară, h. ismét.Iarmaroc-óce,/. országos vásár. Iarnă-iernî, f . tél.Iasmă-esme, /. tünemény, ki­

sértet, árnyék.Iasomie-i, f . jázmin.Iatac-ce, f . hálószoba.Iatagan-e, f . övkés, (albán). Iaz-urï, f malom árok, állóvíz,

vizárok.Iarna-e, f . tél.Ibîncă-ce, f nyeregpárna. Ibovnic-ă, f . szerető.Ibric-ï, f . kanta, öntöző ; tál

(fémből) ; — de spălat, mos­dótál.

Ibrisin, f . facsart selyem, var­róselyem.

Ic-uri, /. ék.Ichtiologie, f . haltan, a halók­

ról szóló tudomány. Icni-esc-it, i. fuladni, hányni ;

hányási erőlködés, lenire, f . hányás, fuladás. Icnitură-î, f . hányás.Iconă-e, f . kép, széntkép. Iconar-ï, f . képárus, képfestő. Iconografie-i, f . képleirás. Iconolatrie, f . képimádás. Iconolatru-i, /. képimádó. Iconologie-i, /. képtan.Icră-e, f . haltojas, ikra.Ideal-ă, m. eszményi, képzelődő. Ideal-uri, /. eszmény, előkép. Idee-ï, f . eszme, fogalom. Ideologic-ï, f . eszmetan.Idila-e, /. pásztordal.Idiom-uri, f . tájszólás.

Idiotism, /. ostobaság, nyelv­sajátság.

Idol-ï, /. pogány isten, bálvány. Idolatrie, f . bálványozás. Idolatru-i, /. bálványimádó. Idrogen, /. köneny.Idrograf-ï, f . vizleiró. Idrologie, /. viztan.Idrometru, f . vízmérő. Idropică, f . vizkórság. Idropicus-ă, m. vizkóros. Ierarchie-ă, m. egyházkormány­

zási.Ierarchie, /. egyházi kormány. Ieri, h. tegnap.Iérnâ-ï, tél.Ierna-ez-at, ?. kitelelni. Iernat-url, /. kitelelés. Iernos-ósá, m. téli, hideg. Ierta-at, i. bocsátani, igazolni,

engedni.Iertare-ărî, /. bocsánat. Iertăciune-î, f . bocsánat, cu — ,

engedelemmel.Iertător-ore, m. bocsátó. Igienă, /. egészségtan. Igienic-ă, m. egészségtani. Igumen-ï, /. apát.Igumenie, /. apátság.Iler-e, /. apró himlő, vörheny. Ilot-ţî, /. helóta, rabszolga. Imamea-ele, f . török pipa szip­

kája.Iman-ï, f . imán, török pap. Imita-ez-at, i. utánozni. Imitare-ărî, f. )Imitator-Ï, f . ) utanzaS‘ Imitaţie-ţiî, f . utánzó.Imn-urï, dicsérő dal.

Imoséîâ-elï — Isgoni-esc-it. 61

Imosélâ-elï, /. piszok, sár. Important-á, m. fontos. Importanţă-e,/. fontosság jelen- I tőség, határ.Import-urï, f . \ , , ,Importaţie-i, /. /In-urï, f . len ; — selbatic, vad

len ; — de baltă, gyopár, farkkoró.

Inar-ï, f . lenáruló, lentermelő, leniparos.

Indrisaim, f . gólyaorr, gerely. Inel-e, f . gyűrű. [áruló.Inelar-í, f . gyürügyáros, gyürü- Inima-ï, f . szív . kedély, érzület. Inchisitor-ï, /. inquisitor. Inchisiţie, /. vizsgálat. Insista-at, i. sürgetni. Inspecta-ez-at, i. felügyelni. Inspector-ï, f felügyelő. Interes-uri, f . érdek, kamat,

részvét, önhaszon. Interesa-ez-at, i. érdekelni. Interesant-a, m. érdekes. Interesat-ă, m. érdekelt. Interjecţie-iune, f indulatszó. Intriga-ez-at, i. ármánykodni. Intrigă-!, f . ármány, intrika. Intrigant-ă, m. ármánykodó. Iobagiü-i, f . jobbágy. Iobăgie-!, f . jobbágyság, szol­

gaság.Ionic-ă, m. joniai; architectură

— , joniai építészet. Ipángea-ele,/. csuklyás köpeny. Iperbolă-e, f nagyítás. Iperbolic-ă, m. nagyitó. [ság. Ipocrisie, f . képmutatás, álnok- Ipocrit-ţî, f . képmutató, álnok. Ipohondric-ă, m. lépkóros. Ipohondrie, f . lépkór, hypo- ! chondria.

Ipotenusa-e, f . átfogó.Ipotetic-ă, m. feltételes.Ipoteză-e, f feltevés.Ipotipos-urï, f . szófestés, festői

leírás.Ipsomă-e, /. lágy kenyér.Ireü-eï, /. heréit kos.Isbavă-ăvî, /. mentés, megsza­

badulás, menekvés.Isbăvi-esc-it, i. szabaditni, men­

teni, a se — , szabadulni.Isbăvire, /. szabaditás, szaba­

dulás.Isbândă-e, f . siker, szerencsés

kimenetel.Isbandi-esc-it, i. sikerülni.Isbélá-el!, f . támadás, roham,

összetalákozás, lökés.Isbi-esc-it, i. támadni, ütni,

lökni.Isbucni-esc-it, i. kitörni, szét-

patanni.Isbucnire, /. kitörés.Isbucnitură-î, /. kitörés.Isbuti-esc-it, i. sikerülni, ke­

resztül vinni, — esni.Isbutire-ï, /. siker, szerencsés

kimenetel.Iscăli-esc-it, i. aláírni.Iscălire-î, f . aláírás.Iscălit-ă, m. aláirt.Iscălitor-ore, m. aláíró.Iscălitură-!, /. aláírás.Iscodă-e, f. kém, leső.Iscodi-esc-it, i. kikutatni, kém­

lelni.Iscusi-esc-it,i.ügyes lenni,ügyes­

séget szerezni. [ság.Iscusinţă-e, f. ügyesség, ravasz-Iscusit-ă, m. ügyes.Isgóná-e, /. kergetés, hajtás.Isgoni-esc-it, i . kergetni, hajtani.

6 2 Isgonit-ă — ImblâiKlire.

Isgonit-ă, m. elkergetett.Isgonitor-óre, m. kergető.Islaz-urî, / . legelő.Ismă-e, /. menta; — piperată,

borsmenta; — créçâ, fodar- menta.

Ismene, /. gatya. [újra.Isnovă, h. ismét; de-— , ismét,Ispas-urî, f . áldozó csütörtök;

Kristus menybemeneteli ün­nep.

Ispită-e, /. kisértet.Ispiti-esc-it, i. kisérteni, meg­

vizsgálni.Ispitire, /. kisértetés.lspravă-e, f . kimenetel, siker,

eredmény ; fără — , eredmény nélkül, om de — , megbíz­ható, derék ember.

Isprăvire, /. teljesítés, végzés.Ispravnic-ï, főfelügyelő.Isteţ-âţă, in. éleseszű, bátor,

nagyzó. [esség, bátorság.Isteţime*!, f éleseszüség, ügy-Istm-urï, /.földszoros, földnyelv.Istovi-esc-it, f . folyósítani, iga­

zítani, kiegyenlíteni.Istovire, f . leszámolás, kiegyen­

lítés.Isvod-óde,/.minta, alak, eredet.Isvodi-esc-it, i. kitalálni, felfe­

dezni, kigondolni.Isvodire, f . eredés, származás.Isvor-óre, f. forrás.Isvoras-se, kis forrás.Isvori-esc-it, i. eredni, kiforrni,

kibugyogni.Işlic-cî, /. magas bárány sapka,

kucsma.lubeţ-âţă, m. szerelmes.Iubi-esc-it. i. szeretni.Iubire, /. szeretet, szerelem.

Iubit-ă, m. szeretett.Iubitor-óre, m. szerető.Iuncăr-î, f . junker, fiatal aristo­

crata.Iute, h. hamar, gyors.Iuţdlă-elî, f . gyorsaság.Iuţime, f . gyorsaság.Ivélá-eli, f . előtíinés; ese la

— , napvilágra kerül.Ivi-esc-it, i. előtűnni, előfor­

dulni.Ivire, f . tünemény, előállás.Imbarca-ez-at, i. hajóra szállni.Imbalega-at, i. trágyázni, trá­

gyával bepiszkolni.Imbărbăta-ez-at, i. felbátoritni ;

a se — , felbátorodni.Imbelsuga-at, i. bőséggel el­

látni.Imbelsugare, f . bőség, gazdag­

ság, teljesség.Imbëta-at, i. a se — , részeges-

kedni, ittasodni.Imbëtare-àrï, f . részegség, ré-

szegedés.Imbëtat-à, m. részeg, ittas.Imbétator-óre, m. szédítő, bó-

ditó.Imbëtrâni-esc-it, i. megöre­

gedni.îmbëtrânire, f . megvénülés.Imbia-at, i. kínálni, buzditni.Imbina-at, i. egyesíteni, össze­

tenni (kéttárgyas).Imblăni-esc-it, i. bundával bé­

lelni, bevonni.Imblăti-esc-it, i. csépelni.îmblătire /. cséplés.Imblătitor-i, f . cséplő.Imblândi-esc-it, i szelídíteni,

csendesíteni.Imblándire, f . szelidités.

6 3îmboboei-esc-it — împerat-ţî.

îmboboci-esc-it, ?. rügyezni, îmbogăţire,/, gazdagodás, gaz­

dagítás.îmbogăţi-esc-it, i. gazdagítani, îmboldi-esc-it, i. ösztönözni,

sarkalni, serkenteni, îmboldire, /. ösztönzés. [ni. îmbolnăvi-esc-it, ?. betegesked- îmbrăca-at, ?. öltözni, Öltöz­

tetni ; a se — , öltözkedni. îmbrăcat-ă, m. öltözött, öltöz-

kedett, öltöztetett, îmbrăcăment-minte, /. öltöny,

ruha, ruhadarab, îmbrăţişa-ez-at, i. ölelni ; a se — ,

ölelkezni. [zés.îmbrăţişare, /. ölelés, ölelke- îmbrobodi-esc-it, i. fejét, be-

[a kötni, kendővel, jmbuca-at, i. harapni, falatozni. Imbucătură-î, /. harapás, falat,

falatozás.Imbufna-ez-at, i. a se — , da-

: a czolni, duzzogni. Imbuiba-ez-at, i. tömni, tűitől-

teni, telitni.îmbuibare-ărî, /. táltömés, îmbulzélâ-elï, f . tollongás, tol­

lakodás.Imbulzire-i, f . tolakodás, to- A longás.Imbuna-ez-at, i. csillapitni, meg-

szeliditni; a se — , megsze- A üdülni.Imbunătăţi-esc-it, i. javitni; a

se — , javulni.Imbunătăţire-î, /. javítás, ja- A vulás.Jmmormênta-ez-at, i. eltemetni. Immormentare-ări, /. temetés. Immormentátor-óre, m. sirásó. Immuguri-esc-it, i. rügyezni.

Immuia-at, i. lágyítani, meg- nedvesitni; a se •—, gyen­gülni, lágyulni, engedni.

Immulţi-esc-it, i. szorozni, gya- rapitnijase— , gyarapodni.

Immulţit-ă, m. sokszorozott, gyarapítóit.

Immuldtor-óre, m. sokszorozó,Impăca-at, i. f . kibékitni ; a se

— , kibékülni, engesztelődni.Impăcare-ărî, f . kibékités, ki­

békülés, ldengesztelődés.Impăcător-ore, m. kibékítő, en­

gesztelődé.Impăciui-esc-it, i. kibékíteni ;

a se — , kibékülni.Impăciuire-î, /. kibékülés.Impáciuitor-óre, m. kibékítő,

kiengesztelödő.Impărechere-î, f . párosodás.Impărechia-ez-at, i. párosítani,Impărtăşi-esc-it, i. résztvenni,

részesitni, közleni, része­sülni. [lés.

Impărtăşire-î,/. részesülés, köz-Impărţi-esc-it, i. osztani.împărţire-i, /. osztás.Impărţitor-ore, m. osztó.Impătra-ez-at, i. négyezni.Impeliţa-ez-at, i. a se — , meg-

bőrösödni, megtestesülni.Impeliţat-ă, m. megtestesült.Impena-ez-at, i. beékelni, a se

— , felczifrázni, felékesiteni.Impenat-ă, m. feltollasodott, fel-

czifrázott.|mpestriţa-ez-at, i. tarkázni.împestriţat-ă, ni. tarkázott.Impetica-at, i. foldozni, dara­

bolni. [bolás.Impeticare, /. foltozás, dara-Imp0rat-ţî, /. császár.

6 4 împërâtésa-e — împrumutare-ărî.

împërâtésâ-e f . császárné, împërâtesc-éscâ, m. császári, împërad-esc-it, i. uralkodni, împërâde-i, /. uralkodás ; csá­

szárság.împïedeca-at, i. megakadályoz­

ni, meggátolni, lezárni (a kereket).

Impiedecátóre - őri, /. akadá­lyozó, alabor.

Impietri-esc-it, i. a se — , meg- kövesitni, megkövesedni, megmerevedni.

împïetrire-ï, /. megkövesülés, megmerevedés.

lmpietrit-a, m. megkövesült. Împîezişa-ez-at, i. lejtőssé tenni,

oldalvást futni.Impila-ez-at, i. kényszeríteni,

kényszert alkalmazni, nyom­ni, sújtani.

ímpilátor-óre, m. kényuri, nyo­masztó, sújtó.

Impinge-ns, i. lökni, taszigálni. Implé-ut, i. tölteni, împleti-esc-it, ?. fonni, kötni, împletire, /. fonás, kötés. Ímpletitor-óre, m. fonó. Impletitură-î, f . fonás, kötés, împlëtura-ï, /. töltés. Implini-esc-it, i. teljesíteni, kie­

gészíteni, a se — , teljesülni, împlinire-ï, /. teljesülés, telje­

sítés.împodobi - esc - it, i. díszíteni,

szépíteni, czifritani. împodobire, /. díszítés, împopora-ez-at, i. benépesitni ;

a se — , népesedni, népe­sülni.

împoporare-ărî, f . benépesítés, népesedés.

împotrivă, v. ellen; k. ellenben, împotrivi-esc-it, i. a se — ,ellent-

állani, fellázadni, feleselni, împotrivire-!, /. ellentállás, fe­

leselés.Impotrivnic-a, m. ellenséges, împovăra-ez-at, i. megterhelni,

megnehezitni.împovărare, /. megterhelés,

nyomás.Imprăschia-ez-at, ?. elszórni, împrăschiare, f . elszórás, széj­

jelhintés.împrăschietor-ore, m. pazarló,

elszóró.împrejur, h. körül, körülbelül ;

tăere — , f . körülmetélés. Imprejur-urí, f . környék, împrejura-at, i. körülvenni,

körülzárni, ostromolni. Împrejurare-ărî, /. körülmény, împresura - at, i. elhalmozni,

körülzárni, ostromolni, împresurare-ărî, /. elhalmozás,

ostromlás.Impresurátor-óre, m. ostromló, ímpreuna-at, i. egyesíteni, össze­

gyűjteni ; a se — , összekelni, împreunare,/, egyesítés, össze­

gyűjtés, összekelés. împreună, h. együtt, együttesen, împrïetini-esc-it, «’• összebarát

kozni. [zásîmprïetinire-ï, /. összebarátko Improspëta-ez-at, i. felfrisiteni Improspëtare-àrï, /. felfizetés Improtivi = împotrivi. Improtivnic-ă = împotrivnic. împrumut, h. kölcsönképen. Imprumut-urï, f . kölcsön. Iprumuta-at, ?. kölcsönözni, împrumutare-ărî, f . kölcsönzés

6 5împrumutător-ore — încărca-at.

Ímprumutátor-óre,m.kölcsönző. Impune-us, i. rákényszeríteni,

megterhelni, meghagyni. Împungaciu-ce m. döfös, szűrös, împungător - őre , m. döfös,

szűrös.Impunge-ns, ?. döfni, szúrni. Impungere-í, /. döfés, szúrás, împunsătură-î,/. döfés, szúrás. Imputa-ez-at, i. szemrehányást

tenni, hibáztatni. împuternici-esc-it,f.felhatalmaz­

ni ; a se — , hatalmassá lenni, împuternicire-!, /‘.felhatalmazás, împuternicit-ă, m. felhatalma­

zott.împuţi-esc-it, i. megbüdösődni,

poshadni. [hadás.împuţiciune, /. büdösség, pos- împuţina-ez-at, i. megkevésbi-

teni; a se — , kevésbülni, a fogyni.împuţinare, /. kevésbités. Impuţire-î, /. büdösség, pos-

hadás.împuşca-at, i. lőni, kisütni, (a

puskát).împuşcare-ărî, /. lövés, împuşcătură-!, /. lövés.Ín v. — ba; — be; — bán,

— ben, în şcolă, az iskolá­ban, az iskolába,

înacri-esc-it, i. savanyítani ; a se — , megsavanyódni.

înainta-ez-at, i. haladni, előre menni.

înaintare-ărî, /. haladás, eló'- menetel.

înainte, h. elől, elé, előtt; cél de — , az első, az előlálló.

Inait, h. magasan, înalt-ă, m. magas.

înamora-ez-at, i. a se — , szerel­mes lenni, belészeretni.

Inamorat-ă, m. szerelmes. Inamorezat-ă, m. szerelmes. Inapoï, h. vissza, hátra, înapoia-ez-at, i. visszaadni,

visszaküldeni, viszonozni ; há­trafelé menni, hanyatlani.

înapoiere-!,/, hanyatlás, vissza­esés.

inarma-ez-at, i. felfegyverkezni. Inarmare-ar!,/. felfegyverkezés, înavuţi-esc-it, i. gazdagitni ; a

se — , meggazdagodni. Inălţa-at, /.magasztalni, emelni, înălţare - ărî, /. magasztalás ,

emelés.înălţime-!, /. magasság, înăspri-esc-it, i. szigorítani erő­

síteni.Incai, h. legalább. [bán.In cap, h. éppen, kerekszám- Incă, k. még.Încăîdi-esc-it, i. melegitni, fütni,

meggyuladni. [gités.încăldire, /. fűtés, megmele- încăleca-at, ?*. lóra ülni, felülni, încălecare, /. lóra felülés, lo­

vaglás.încălţa-at, i. czipőt felhúzni,

harisnyát felhúzni, bocskort kötni lábára,

încălţăminte, /. lábbeli. Incăpăstra-ez-at, i. kötőféket

tenni, feltenni.Íncápé-ut, beférni, încăpere-!, /. helyiség, szoba. Incăputa-at, i. fejelni (czipőt). încărbuni-esc-it, i. szenesitni. încărbunire, /. szenesedés, încărca-at, i. felrakni, meg­

terhelni, tölteni.

66 încărcare-ăr! — încredere.

încărcare-ărî, /. felrakás, încărcătură-!, /. felrakás, încătărămă-at, i. becsatolni, ïncânta-at, megbájolni, meg-

bűvölni.Íncantare/.megbűvölés bájolás. încântător-ore, m. bűvölő, bá-

joló. [bitni.încârliga-at, i. horgolni, gör- Incât, h. a mennyiben, încenuşa-ez-at, i. behamuzni,

elvamvazni.încenuşare-ărî, /. beliamuzás,

leégetés, hamuvá tevés, începător-ore, m. kezdő, începe-ut, i. kezdeni, megkez­

deni.începere,/, kezdés, megkezdés. Inceput-urí, /. kezdet, eredet. Incerca-at, ?. kisérleni, próbálni,

kisérteni, tapasztalni, încercare-ârï, /. kísérlet, încercat-ă m. megkisért.Incet, h. lassan, csendesen. Inceta-ez-at, ?. megszűnni, be­

szüntetni, megszakitani, fél­beszakítani. [lés.

încetare-ărî, /. szünet, szünete- Incetinel = încet, lassan. Incheia-at, /bezárni, befejezni, încheiere, /. befejezés, încheietură-!, /. Ízület, csukló. Inchina-at, i. ajánlani, imádni,

tisztelni. [üdvözlés,închinare, /. hajlás, imádas, închinăciune-!, f . meghajlás,

üdvözlet, imádás. închipui-esc-it, i. képzelni, ki­

gondolni.închipuire-!,/, képzelődés, kép­

zelő tehetség.Ínchiria-ez-at, i. bérelni.

închiriat-ă, m. bérelt, închis-ă, m. bezárt ; sötét (szí­

nekről).Inchisóre-or!, /. fogság. Incingátóre-ori, /. öv, övező, încinge-ns, i. övezni, derekat

kötni.încleşta-ez-at, i. a se — meg­

merevedni, megzárkozni, zá­rulni.

Íncóce-mcóc!, h. ide. încolăci-esc-it, i. tekerni, gör-

bitni ; a se -— , görbülni ke­resztbe tett lábakkal leülni,

încolăcire, /. görbülés, tekerés. încolo, h. oda, arrafelé. Incolţi-esc-it, i. marni ; csírázni. Incolţire-î, /. marás ; csírázás, încolţura-ez-at, i. kihegyezni,

harapni.Inconjura-at, i. körülvenni, kö­

rülfogni, ostromolni, înconjurare-ărî, /. körűlvevés. înconjurat-ă m. körülvett, înconjurător-ore, m. körülvevő, încontra, h. ellenben, ellentét­

ben, az ellen.Incorda-ez-at, ?. feszíteni ; a se

— , feszülni.încornorat - ă , m. szarvakkal

ellátott, szarvas, încorona-ez-at, i. megkoronázni. încoronare-ărî, /, koronázás, încotro? h. merre, mely irány­

ban ? n’am încotro, nem te­hetek másként,

încovăi-esc-it, ?. hajlítani, gör- bítni, tekerni.

încovriga-at, i. görbítni, te­kerni, forgatni.

încrede-dut, i. bízni, megbízni, încredere, /. megbízás.

6 7

Incredinţa-ez-at, i. megbízni, | rábízni, biztosítani; a se — , ! eljegyeztetni magát.

Incredinţare-ărî, f. eljegyzés, megbízatás, bizonyosodás.

Incremeni-esc-it, i. megmere- ţ ved ni, bámulni, încremenire, f. rémülés, meg­

merevedés.încreţi-esc-it, i. fodrozni, kondo-

ritani, ránczolni ; a se— ,rán- |a ez o sód ni.Increţire, f . fodrás, ránczolás. Increţitură-î, f. ráncz, fodor. Incrucisa-ez-at, ?. keresztezni,

keresztet vetni.íncrunta-ez-at, i. vérbe már­

tani, vérengzeni, mérgesen nézni.

Incuia-at, i. zárni, bezárni. Incuiba-ez-at, i. a se — , befész­

kelni, befészkelődni. Inciűere-i, f . bezárás. Incuietóre-ori, f . zár. lncumeta-ez-at, ?. a se — , merni,

bátorkodni.Incurca-at, i. összezavarni; a

se — , összezavarodni. Incurcare-ărî, f . összezavarás,' bonyolodás, összekuszálás. Incurcat-a, m. zavart, bonyo- A lódott. [lódás.Incurcătură-î,. f. zavar, bonyo- Indată, h. rögtön, azonnal. Indatora-ez-at, ?. lekötelezni ;I adósságba merülni. [ség. Jndatorare-ărî, f. lekötelezett- Indelete, la îndelete, h. kézügy- ! ben; mai — , kényelemmel. Indeletnici-esc-it, i. a se — ,I foglálkoztatni, foglalkozni,; gyakorolni.

încredinţa-ez-

I îndeletnicire, f. foglalkozás.! îndelung, /?. hosszas ideig. Indelunga-at, ?. hosszabbítani, îndemână, h. kényelmes, la — ,

kézügyben. [tés.Ïndemn-urï, f . buzdítás, síirge- îndemna-at, ?. buzditni, sür­

getni, felbátoritni. îndemnare-ărî, f . buzdítás, sür­

getés, felbátoritás. Indeplini-esc-it, ?. teljesíteni, îndeplinire, /. teljesítés. Indeplinitor-óre, m. végrehajtó,

teljesítő. .îndesa-at, i. nyomni, sajtolni,

préselni ; a se — , tolakodni. Ïndesare-arï, f . nyomás, tola­

kodás.îndesat-ă, m. nyomott, erős,

köpezös, tömör, îndeséla-elï, f. tolakodás. Índesérá, h. estefelé, îndesi = îndesa-at, ?. nyomni, îndestul = destul, /?. elég. îndestula-ez-at, ?. megelégedni, îndestulare, f. megelégedés, îndeşert, h. hiába, —• való. îndërêpt, h. hátul, vissza, îndërëpnic-à, m. daezos. Îndërëpnîci-esc-it, i. daczolni,

ellentállani.îndërëpnicie-i, f . daczolás. Indobitoci-esc-it, i. buta lenni ;

a se — , megbutiîlni. îndobitocire-irï, f. megbutiîlàs. îndoélâ-elï, f. kételkedés, b i­

zonytalanság, határozatlan-

„ ság-îndoi - esc-it, ?. kétszeresitni ;

hajlitni ; a se — , kételkedni, îndoire, /. kétszerezés, kétel­

kedés.

-at — îndoire.

68 îndoit-ă — înfiorător-ore.

Indoit-ă, m. dupla, kétszeres, összehajtott, kétes.

Indopa-at, i. tömni, betömni, îndopare-ărî, /. tömés, în doué, sz. ketté. lndoiosa-ez-at, ?. megilletődni,

meghatni. [tás.îndoioşare, /. megilletődés, ha- îndrăci-esc-it, i. ördöggé lenni. Indrăcire-î, /'.őrültség, dühösség. índragi-esc-it, i. megkedvelni,

megszeretni, szerelmes lenni, îndrăgire-î, /. megkedvelés,

belészeretés.îndrăgit-ă,??i. megszeretett, meg­

kedvelt.îndrasnéla-elï, /. bátorság, me­

részség, vakmerőség, îndrăsneţ - éça , m. vakmerő,

vállalkozó.îndrăsni-esc-it, merészelni,

bátorkodni.índrepta-ez-at, i. javitni, iga-

zitni, egyenesitni, utasitani ; a se — , javulni egyenesedni.

Indreptare-ărî, /. igazítás, javí­tás, irányítás.

îndreptător - óre, m. igazitó, javító.

Indulci-esc-it, ?. édesgetni, eny­híteni. [getés.

îndulcire-ï, f . enyhítés, édes- Indulcitor-óre, m. édesgető, índumnedei-esc-it, i. isteniteni,

megisteniteni.îndupleca-at, i. rábeszélni, meg­

győzni , rábírni ; a se — , meggyőződni.

înduplecare-ărî, /. rábirás, rá­beszélés, indítás,

înduplecător - óre, m. rábíró, indító.

■ índura-at, i. kitartani ; a se — , irgalmazni. [ság.

I Indurare, f . kitartás, irgalmas- I îndurător-ore, m. kitartó, ir­

galmas.j Indeci-esc-it, i. tizszeresitni. i Indëcit-â, m. tízszeres.I Indécit, h. tízszeresen.I Infăina-ez-at, i. belisztezni.I Înfăinare-ărî, f belisztezés.; Infăinoşa-ez-at, i. lisztté lenni,

— tenni.I Infăşa-at, i. bepólyázni, i înfăşura-at, ?. becsomagolni,

betakarni, beburkolni.I înfăşurare-ări, f . beburkolás.] înfăţoşa - ez - a.t, i. előállítani,

megjelenni, szembe állítani.înfăţoşare-ărî, f . megjelenés,

jelentkezés ; előállítás, előmu- tatás.

Infiera-ez-at,?. bélyegezni, vasba verni. [sál.)

! Infierătură-î,/'. bélyegezés (vas- ; înfierbênta-ez-at, ?. tiizesiteni,

hevíteni, forrósitni, a se — , felhevulni, felforrni, meg-

; tüzesedni.înfierbentare-ărî,/. forróságiás,

felhevűlés.ínfige-ipt, i. beékelni, feszíteni.înfiinţa-ez-at, i. létesíteni, ala­

pítani, állítani.Infiinţare-ărî, f . létesítés, felál­

lítás, megállapítás.în fiinţă, h. valóban, valósá­

gosan.ínfiora-ez-at, i. megborzadni,

reszketni.înfiorare-ărî, f . borzadály.ínfiorátor-óre, m. borzadályos,

rettentő.

69înfipt-ă — îngrămădi-esc-it.

înfipt-ă, m. beékelt, ráfeszitett. inflăcăra-ez-at, i. megyulasztani,

lobogtatni.Inflori-esc-it, kivirágozni, vi­

rágozni.înflorire-!, f. virágzás. Infoca-at, ?. feltüzelni ; lelke-

sitni ; a se — , lelkeslűni fel- bevfílni. (lievűlés.

înfocare-ărî, f. feltüzelés fel- înfricoşa-ez-at, i. félemliteni,

megijedni.Înfricoşare - ári, f. félemlités,

ijédelem, aggodalom ; fenye­getés.

Infricoşat-ă, m. rettentő, bor­zasztó; b. igen, nagyon.

Infrumseţa-ez-at, i. szépíteni,' dísziteni ; a se — , szépülni,

magát czifritani. Infrumseţare - ărî, f . díszítés,

szépítés, czifritás. Infrundi-esc-it, i. kilevelezni,

levelet hajtani, lombot kapni, jnfrundit-ă, ni. leveles, lombos, înfrunta - a t , i. megdorgálni,

feddni ; daczolni. înfruntare-ári, f . dorgálás, da-

czolás, támadás, înfrăţi - esc - it, ?. testvérisitni,

a se — , testvérisűlni. înfrăţire-!, f. testvérisűiés. înfrânge-ns, i. hajlítani, meg­

győzni, törni, áthágni. Infrena-ez-at, i. fékezni, vissza­

tartani, mérsékelni, szelidi- A teni.Infrénare-ár!, /. felfékezés (a ; lónak) felkantározás, mér- A séklés.Infumura-ez-at i. füstölődni ;

I képzelődni, fenhejázni.

Infunda-at, ?. betömni, bedugni;a se — , bedugulni,

înfundătură - ï, f . bedugulás, mélyedés, árok.

înfuria-ez-at, i. diihösködni, dühbe ejteni.

Infuriat-ă, m. dühös. Íngáduélá-eli, f . engedelem,

tűrés, várakozás, îngădui-esc-it, i. engedni, meg­

tűrni, várni. (rés.îngăduire-î, f . megengedés, tü- îngălbini-esc-it, i. sárgára fes­

teni ; a se , sárgulni, îngalbinire-ï, f . sárgára festés,

sárgul ás, sárgaság. Ingălbinit-ă, ni. sárga, sápadt. Ingána-at, i. kigunyolni, arcz-

fintorgatni.îngânare-ărî,/. kigúnyolás, arcz-

tintorgatás.îngânfa-ez-at, i. gőgös lennie

felfuvalkodni.îngânfare-arï, f . gőg, felfuval-

kodás, fenhéjazóság. îngenunchere-!, f . térdelés. íngenunchia-at, i. térdelni. Inger-!, f . angyal. Ingeresc-éscá, m. angyali. Inghieţa-at, i. fagyni. Inghieţat-ă, m. fagyott. Inghieţată, /. fagylalt.

; Inghimpa-at, i. megszűrni.înghiţi-it, i. lenyalni, [deklő.

; Inghiţitore-orî, f . garat, nyel- ! înghiţitură-!, f . nyelés, falat.I Ingloda-at,?. iszaposódni, sárral

bepiszkitni, sárba alámerülni. Ingrădi-esc-it, i. bekeríteni, îngrădire-!, f . bekerítés. Ingrămădi-esc-it, i. összehal-

I mozni.

70 îngrămădire-î — înnoire-!.

îngrămădire-!, /".összehalmozás. îngrăşa-at, i. hizni, meghízni ;

hizlalni.îngrăşat-ă, m. hizott, hizlalt, îngrăşătură, f . hizás, hizlulás ;

trágya.îngreţoşa-ez-at, ?. undoritni ;

a se — , undorodni, îngreuia-ez-at, i. f megnehezi- A \ teni, meg-íngreuna-ez-at, i. (terhelni, îngreunare-ăr!,/. megnehezítés.

megterhelés. [aggódni.lngrija-ez-at, ?. gondoskodni, Ingrijare-ărî, /. gondozás, elő­

relátás, gondviselés. Ingrijitor-óre, m. gondoskodó,

felügyelő, őrködő. Ingropa-at, i. temetni, îngropare, /. temetés, îngropăciune-!, /. temetés. Ingrosa-at, ?. vastagítni ; a se

— , vastagodni.Ingrosare, f . vastagodás, îngrozi-esc-it, i. rettenteni; a

se — , megrettenni, meg­borzadni.

îngrozire-!, f . megborzadás. Ingrozitor-óre, m. borzasztó, înhăma - ez - at, i. behámozni,

hámba befogni. Inhămare-ărî, f . behámazás. înhăţa-ez-at, i. hurokra kerülni,

megfogni, megcsípni, în jós, /?. lent, lefelé. Injosi-esc-it, lealacsonyítani, înjosire-!, /. lealacsonyitás. ïnjuga-at, i. befogni a járomba,

leigázni.ïnjumëtâçi-esc-it, ?. felezni, înjunghia-at, i. megszűrni, ke­

resztül szúrni, leőlni.

înjura-at, i. szidni, szitkozódni, înjurător-ore, m. ocsárló, szit­

kozódó.înjurătură-!, f . szitkozódás. înlăptoşa-ez-at, ?. a se — , tejet

kapni, tejes lenni, înlărgi-esc-it, i. tágitni, tágulni, înlăuntru, h. benn, bent, belé. Inlemni-esc-it, i. megfásitni ;

megmerevedni (félelemben), înlemnire-ï, f. megfasitás ; meg­

merevedés, megdermedés. înlesni-esc-it, i. könnyíteni ; a

se — ,megkönnyülni, olcsulni. înlesnire-!,/.könnyítés, olcsulás. Ínlesnitor-óre, m. könnyítő.In loc, h. a helyett, înlumina-ez-at, ?. világitni, meg-

világitni.ïnlungi-esc-it, hosszabbítani ;

a se — , meghosszabbodni. Inmiit-ă, m. ezerszeres. Innădi-esc-it, i. összefűzni, înnăditură-î, /. pótlás, hozzá­

adás, fűzés.Innărăvi - esc - it, i. összeférni,

összeszokni, összesimulni; el- kényesztetni.

Innărăvit-ă, m. összesimult, el- kényesztetett.

înnebuni-esc-it, i. megbolon­dulni, megbolonditni ; téboly lenni.

înnebunire-ï, f. megbolondulás. Inneca-at, ?. fuladni, befuladni. Innecăcios-osă, m. fulasztó. ïnnegri-esc-it, megfeketítni ; a a se — , mégfeketedni. Ínnoda-at, í. bekötni, înnoi-esc-it, újítani, megú­

jítani.înnoire-!, /. újítás.

71Innoitor-óre

Innoitor-óre, m. ujitó. Innomoli-esc-it, i. sárban fe- ,a trengeni ; a se — , besározni, lnnopta-ez-at, éjjelezni ; a se

— , éjjelre elkésni, [borulni. Innora-ez-at, ?. a se — , be- Innorat-ă, m. beborulva. Innoroi-esc-it, ?. bepiszkitni sár­

ral; a se — , eliszaposodni. Innot, f. úszás; a trece cu— ,

átúszni.Innota-at, i. úszni.Innotare-ărî, f. úszás.Inparte, k. részint, különben, înrădăcina-ez-at, ?. ; a se — ,

begyökerezni, gyökeret verni. Inrădăcinare-ărî, f. begyöke-

rezés. [begyökerezve),lnrădăcinat-ă, m. begyökerezett Inrări-esc-it, i. ritkitni, ritkulni. Inrărire-î, f . ritkítás. Inrăutăţi-esc-it, i. megroszab-

bitani, roszszá tenni. Inríuri-esc-it. ?. befolyni, be­

folyást gyakorolni. Inrîurire-ï, f. befolyás.Insă, k. de, pedig, hanem, kü­

lönben.Insă-mî-ţî-şî ; însé-ne-vë-sï, ma­

gam, magad, maga, magunk, magatokjuk (nőnemben).

Insănătoşa-ez-at, i. ; a se — , a meggyógyulni. Insănătoşare-ări, f meggyó- a gyulás. [nyozni.Insăpuni - esc - it, i. beszappa- Insăpunire-î, f. beszappanyozás. Insărăci-esc-it, elszegényedni. Jnsărăcire-î, f . elszegényedés. Insărcina-ez-at, i. megterhelni, înscăuna - ez - at, ?. bevezetni,, széket elfoglalni.

- ínsufletire-í.

Inscorţi-esc-it, i. ; a se — , be- kérgesedni.

In scorţoşa-e z -a t , i. ; a se — , bekérgesedni. [felírni.

Inscrie-is, i. beírni, beíratni,Inscris-ur!,/. irás, Írott okmány.Inscurt, h. röviden, szóval.Insemna-ez-at, ?. jegyezni, meg­

jegyezni, kijelölni.Insëmnat-â, ni. nevezetes, meg­

lehetős.Insënina-ez-at, ?. ; a se — , k i­

derülni, kitisztúlni.Insëra-ez-at, i. esteledni.Insëta-ez-at, i. szomjuzni.Insínui-it, ?. bekebelezni, hize-

legni.Insînuire-Ï, f . behizelgés.Insínuitor-óre, m. behizelgő.Insoţi-esc-it, ?. társítani, elkí­

sérni; a se — , párosodni, összekelni.

Inspăimenta-ez-at, megijesz­teni; a se — , megijedni.

Inspăimentare-ărî, f. megijedés.Inspăimentător-ore, m. ijesztő,

megrettentő.Instrăina-ez-at, i. elidegenitni,

eladni, elvinni.înstrăinare-ărî, f . elidegenítés.Insu-mî-ţî-şî ; însi-ne-vë-însisi, n.

magam, magad, maga, ma­gunk, magatok, maguk.

Insufla-at, i. besúgni, belehelni ; eszébe juttatni.

Insuflare-ărî, f . belehelés.Insufleţi-esc-it, ?. lelkesítni, fe ­

lelevenedni, felbátoritni, fel­tüzelni ; a se — , fellelkesülni, felbátorodni.

Insufleţire-î, f . lelkesedés, lel­kesülés, felbátoritás.

7 2

Insufleţitor-ore, m. lelkesítő, lelkesülő, felbátorító (— odó).

Insura-at, i. házasitni ; a se — , házasodni (a férfiakról szólva)

însurat, m. nősült, házas ; de — , nősülendő.

Insus, h. fent, felfelé. Insusi-esc-it, i. tulajdonitni. Insusire-i, /. tulajdonság, mi­

nőség.Insuţit-ă, m. százszoros, íntardia-at, i. el — , megkésni, intări-esc-it, i. erősíteni, hely­

ben hagyni; a se —-, erő­södni. [edzés,

întărire-î, /. erősítés, erősödés, íntáríta-at, i. izgatni, bosszan­

tani. [tás.Intărîtare-î,/. izgatás, bosszan- intărîtător-ore, m. izgató, bo-

szantó.Intáiü, sz. először.Intâiuaşdată,. sz. első Ízben. Intálni-esc-it, i. találkozni, întâlnire-ï, /. találkozás. Intampina-at, i. találkozni, meg­

előzni.Xntâmpinare-ărî, f . megelőzés,

találkozás. [mogatni.íntemeia-ez-at, i. alapítani ; tá- Intemeiere-í, f . alapítás. Intempla-at, ; a se — , tör­

ténni, véletlenül esni. Intemplare-ărî, f . esemény. Intina-at, besározni, intinde-ns, i. kifesziteni, kite-

ritni, átnyújtani ; a se -—, kiterjeszkedni, kinyujtozni.

Întindere-!, f . kiterjesztés, ki­terjedés ; terület.

Intindëtor-ore, m. kiterjesztő, kiterjedő; nyújtózkodó.

însufleţitor-ore —

Intineri-esc-it, i. fiatalitni ; a se — , fiatalodni ifjadni.

întipări - esc - it , i . benyomni ; a-şî — , megszívlelni, meg- j egyezni.

Intipărire-i, /. benyomás.Intipáritor-óre, m. benyomó.Intórce-rs, ?. visszatérni, fel-

tiirni, visszatéríteni.Intocma = întocmai, h. éppen,

pontosan.Intocmi-esc-it, i. helyreállítani,

rendbehozni, intézni.Intocmire-ï, f . intézés, szervez­

kedés, állapot.Intórcere-i,/. visszatérés; meg­

térés.Intortochia-at, i. összezavarni,

összekuszálni.Intortochetură - ï, f . összeku­

szálás.întovărăşi-esc-it, i. összetár­

sulni, elkísérni, vezetni.Întovărăşire-î, f . társitás, tár­

sulat, kiséret.Intovărăşit-ă, ni. összetársitott,

elkísért.Intra-at, ?. belépni, bemenni,

ereszkedni.Intrare-ări, f . belépés, bemenet.Intr’arma-ez-at, i. felfegyver­

kezni.lntr’aripa-ez-at, i. szárnyalni.Intr’aripat-ă, ni. szárnyas.Intr’ascuns, h. titkosan.íntr’atáta, h. olyannyira.Intre, v. között,, közé.Intreba-at, ?. kérdezni, kérdeni.Intrebare-ărî, f . kérdés.întrebător-ore, m. kérdő.Intrebuinţa-ez-at, i. alkalmazni,

használni.

întrebuinţa-ez-at.

7 3

Intrebuinţare-ărî, f . használás. ţ: alkalmazás.Intrebuinţat-ă, m. alkamazott, I használt. [nyezni.întrece-ut, i. felülmúlni, verse- Intreg-éga, m. egész, jntregi-esc-it, i. kiegészíteni. Intregime-î, /. épség, tökéle- A tesség.Intrei-esc-it, i. háromszorozni. Intreit-ă, m. háromszoros. Intreprinde-ns, vállalkozni. Intreprindëtor-ore, m. vállal- I kozó. [eszközölni.Jntrepune - us, ?. közbelépni, Intrepunere-i,/. közbelépés. Intrista-ez-at, ?. szomoritani ; a a se — , szomorkodni. Intristare-ărî, /. szomorúság, ! gyász.Introducátor-óre, m. bevezető, fntroduce-us, i. bevezetni. Ïntroducere-ï, /. bevezetés. Intru, v. — ban, — ben, benne. Intr’untaiű, h. először, erede- „ tüeg-Intrupa-ez-at, ?. megtestesitni ;

a se — , megtestesülni. Intrupare-ărî, f . megtestesülés ;

egyesülés. [bán.Intr’ínsul-a, n. abban, magá, întuneca-at, i. sötétítni; a se — ,

sötétülni, homályosodni. Intunecare-ari, /. sötétedés, sö­

tétség.íntunecat-a, m. sötét, megsö­

tétedett. [lyos.jntunecos-ósá, m. sötét, homá- lntunerec-(ic)-e, f . sötét, sö­

tétség.Inválmásélá-elí, f . zavar, ren­

detlenség, bonyolodás.

întrebuinţare-ărî

învălmăşi-esc-it, i. bonyolítni, zavarni; a se -— , bonyolulni.

Invăpăia - ez - at, i. felheviilni, feltüzelni, fellobbani.

Invechi-esc-it, i. vénitni ; a se — , megvénülni.

învecinat-ă, m. szomszédos. Invecmici-esc-it, ?. örökíteni. Invedera-ez-at, belátni, érteni. Invederat-ă, m. tiszta, nyilvános.

látható, érthető, învëli-esc-it, ?. bepolálni, bebur­

kolni. [kólát,învëlitôre-orï, f . fejkötés, bur- învëliturâ-ï, /. fejkötés, învëlis-urï, f . bekötés, becso­

magolás, beburkolás. Invenina-ez-at, ?. megmérgezni. Inveninare-ărî,/. megmérgezés. Inverdi-esc-it, i. kizöldfílni. Inverdit-á, m. kizöldíílt. Invermănat-ă, in. férges, înverşuna-ez - at, i. meghara-

gitni, megkeseritni ; a se — , felháborodni, felheviilni.

înverşunat-ă, m. felhevűlt, fel­háborodott.

înverşunare-ărf, f . felháboro­dás, felhevűlés,

Ínveseli-esc-it, ?. örvéndezni, felvidulni.

învëluiala-elï, f . zavarodas, b o ­nyolodás, bonyolítás,

învëluire-ï, /. beburkolás. învëhurï, f . szokás.Înv0ţa-at, ?. tanulni, tanitni ;

a se —i, megszokni. Înv0ţare-î, f , tanulás, înveţat-ă, ni. tanult, megszo ko tt. învëtücel-eï, f . tanítvány. învëÇator- óre, f . tanító, ta­

nítónő.

— înveţător-ore.

74 înveţatorâsă-e — Jidov-î.

învëÇatorésa-e, f . tanítónő.Inv0ţătură-î, f . tudomány, ta­

nulság.învenăţi-esc-it, i. kékitni, kékre

festeni ; a se — , megké- ktílni.

Invêrti-esc-it, i. forgatni; a se — , forogni, forgolódni.

Invertire-!, f . forgás, fordulás.lnvertit-ă, m. forgott, forgo­

lódott.Invertosa-ez-at, i. megkemé-

nyitni, megszilárditni ; a se — , megkeményedni, meg­szilárdulni.

Invertosare-er!, /. megkemé- nyedés, szilárdulás.

Invia-ez-at, ?. feléledni, felele- venitni, feltámadni, [nedés.

Inviere-i,/. feltámadás, feleleve-

I înviermăna-ez-at, i. ; a se — , megférgesedni, megromlani.

Invinge-ns, i. győzni, legyőzni.Invingere-ï, f . győzelem.Invinovăţi-esc-it, i. hibáztatni,

vádolni.! Invins-ă, m. győzött, legyő- ! Ä ZÖtt.Invoi-esc-it, ?. beleegyezni ; a

se — , egyezkedni.Invoiélá-el!,/. egyezkedés; szer­

ződés.Invrajbi-esc-it, i. összeharagitni;

a se -— , összeharagodni.Invrajbitor-óre, m. összehara- A gitó.Invrednici-esc-it, i. méltatni ;

a se — , méltó lenni.Invrednicire-ï, f . méltatás, ér­

dem.

J.Jaf-uri, /. préda, zsákmány. Jalbă-e, /. kérelem, folyamod­

vány.Jale, /. szomorúság, gyász. Jalnic-á, m. szomorú, gyászos. Jaluz-ă, 7ii. féltékeny.Jaluzie-i, f. féltékenység. Jandar-ï, f . csendőr. Jandarmarie-i, j . csendőrség. Jap-ur!, f . lópokrocz.Japiţă-e, /. pozna, vessző. Jar-urí, /. parázs.Jăfui-esc-it, i. zsarolni, zsák­

mányolni.Jăli-esc-it, ?. gyászolni. Jálui-esc-it, i. panaszkodni, si­

ránkozni.

I Jáluiéla-el!, f . panaszkodás.: Jáluitor-óre, m. panaszkodó.I Járui-esc-it, ?. tüzet kaparni.; Jăruire-î, f . piszkálás, kaparás í a tűzben.! Jaruitor-óre, f . tűzkapa, pisz-

kafa, huzó vas.I Jertfá-e, /. áldozat.: Jertfi-esc-it, ?. áldozni.I Jertfelnic-ce, f . áldozati asztal,

oltár.I Jertfire-ï, /. áldozás, jertfitor-óre, m. áldozó.Jeţ-urî, /. szék, karszék. Jicniţă-e, f . buzakamra, csűr. Jidanie-i, /. állat, szörny. Jidov-ï, f . zsidó.

Jidovesc-éscá — Laborator-óre. 7 5

Jidovesc-éscá, m. zsidós. Jidovesce, h. zsidósan.Jilav-á, m. nyirkos, nedves. Jilávi-esc-it,i. nedvesíteni, [ség. Jilăvire-î,/. nyirkosság, nedves- Jimblă-e, /. zsemle.Jintiţă-e, f . összefutott tej.Jir, /. makk, bikkfamag. [ni. Jira-ez-at, ?. jótállani, kezesked- Jirafá-e, f . nyakorján. [dőör. Jitar-ï, f . határőr, mezőőr, er- Jórdá-e /. vessző, korbács. Joc-uri, /. játék, táncz.Jói, f . csütörtök.Jolj-urï, /. finom vászon. Jordeni-esc-it, i. vesszőzni.Jós, h. lent, le, lefelé ; a d a — ,

ledobni, ledönteni.Jubiná-i, f . tisztátalan állat ;; tisztátalan nő.Juca-at, i. tánczolni, játszani. Jucátor-óre, in. játczó, tánczoló. Jucárie-i, /. játékszer.Jucăuş-î f . tánczkedvelő. Judeca-at, i. Ítélni, Ítéletet mon­

dani, bírálni.Judecată-ăţî,/. Ítélet, vélemény;

cu — , okos, eszes. Judecátor-i, /. Ítélő, biró. Judecătoresc - éscá , m. bírói,

törvényszéki. [vényszék. Judecátorie-i, f . bíróság, tör- Jiideţ-uri, f . törvényhatóság ;

megye, kerület.

Jug-urï, /. járom , iga.Jugan-ï, f . ló, heréit ló. Jugastru-ï, /. juharfa. Jugáni-esc-it, ?. herélni. Jugánit-á, m. heréit. Jugánitor-óre, m. f . herélő. Jumará-ári, /. tepertyű, csörge. Jumânare-ărî, f . jégcsap. Jumătate-ăţî, /. fél. Jumătăţi-esc-it, i. felezni. Junc-i, f . tulok, tinó. [leölni. Junghia-ez-at, i. szúrni, leszúrni, Junghiere-i, /'. szúrás, leszurás ;

nyilalás. [ros.Junghietor-ï, f . leszúró, mészá- June-ï, f . ifjú ember ; legény. June-á, m. ifjú, fiatal.Junie-e, /. fiatalság.Junincá-cí, f . ünő, üsző. Jupân-ï, /. úr, mester. Jupanésá-e,/.asszony, mesterné. Jupui-esc-it, ?. nyúzni, lenyúzni,

lehántani.Jur-uri, /. kör, környék; îm ­

prejur, h. köröskörűi. Jura-at,i. esketni; a se — strímb,

hamisan esküdni; eskíinni.I Jurat-á, m. esküdt, esketett.! Jurat-ţî, /. esküdt, (falusi hiva­

talnok).Jurámént-inte, /. eskü. Jurátor-óre, m. eskető. Jurnal-e, f. napló, újság. Juvaer-e, /. ékszer, ldncs.

L .La, v. — nál, — nél; hoz, — | Labá-e, /. lába, lápfej, köröm,

hez, — hoz; la masă, asztal- 1 Labirint-ţî, /. tömkeleg, hoz, asztalnál. ! Laborator-óre, f . műhely; ve-

La-lăutp’.mosni; a se— ,mosdani j gyészi műhely.

76 Lac-un — Lăudător-ore.f

Lac-urï, /. tó, tócsa.Lacăt-ţî, /. lakat.Lacom-ă, m. falánk, sóvár, —

de bani; pénzvágyó. Lacrămă-î, /. köny.Lada-di, /. láda.Lagăr-e, /. tábor.Lalea-ele, f tulipán, biaczint. Lampá-e, /. lámpa. Lampagiü-ï, /. lámpacsinaló. Lance-cï, lándzsa, dárda. Lanţ-uri, f . láncz.Laolaltă, h .összesen. Laptagiü-i, /. tejárus.Lapte-ţî, /. tej ; — închegat,

aludt tej ; — covăsit, — bă­tut, vert tej.

Lapp de pesce, /. haltojás. Lare, /. mosás.Larg-ă, m. tágas, széles. Larmă-e, f . lárma.Lat-ă, m. széles, tágas. Lateral-ă, m. mellékes.Latin-ă, m. latin,Latinesce, /?. latinul. Latinism-ï, f. latinismus. Laţ-urî, f . hurok ; lécz. Laudă-e, /. dicséret.Laută-e, f . hegedű.Lavă, f . láva.Lavendulă-e, f . lavendula. Laviţă-e, f . pad, láda. Laz-uri,/. tisztított hely, legelő. Lăcaş-uri, /. lakás, helyiség. Lacat-e, f . lakat.Lăcătuş-î, f . lakatos.Lăcomie-!, f . vágy, sóvárgás,

falánkság ; — de bani, pénz­vágy.

Lădiţă-e, f . kis láda.Lamâie-ï, f czitrom.Lămâiu-î, f . czitromfa.

Lămuri-esc-it, ?. tisztázni ; a se — , tisztulni.

Lămurire-î, tisztázás, tisztulás.Lăncer-î, f . lándzsás, lándzsa­

kovács.Lănţişor-ore, f . kis láncz.Lănţui-esc-it, i. lánczolni, láncz-

ba verni. [tés.Lăptărie-î,/. tejbodé; tejkészi-Lărgi-esc-it, i. szélesitni, kinyúj­

tani, tágositani.Lárgime-i, f . széllesség.Lărgire-î, f . szélesítés.Lăsa-at, i. hagyni, engedni,

átengedni ; a — din preţ, az árból leengedni ; a —- jós, leereszteni, leejteni.

Lăsare-ărî, /. elhagyás, elha- gyottság; — de lucru, munka­beszüntetés.

Lăscaie-ăî, /. fillér.Lăstar-î, f . rúd, karó, dorong.Lăstun-i, f . partfecske, jég­

madár.Lătra-at, i. ugatni, csávóim.Látrare á ri,* y. , ,, _ , „ ’ y.ugatas, csavolas.Lătrat-un, y & ’Lătrător-ore, m. ugató, csa-

voló.Lătrătură-!,/, ugatás, csavolás.Lătură-!, f . moslék.Lăţi-esc-it, i. szélesiteni.Lăţime-!, /. szélesség.Lăţire-!, /. elterjedés.Lăţitor-ore, m. terjesztő.Lăuda-at, ?. dicsérni ; a se — ,

dicsekedni.Lăudabil-ă, m. dicséretes, di­

cséretre méltó.Lăudare-î, /. dicsérés.Lăudat-ă, m. dicsért. [kedő.Lăudător-ore, m. dicsérő, dicse-

Lăuclă-e — Lesnire-ï. 77

I Lăudă-e, f . gyermekágyas nő. Lăudi-esc-it, ?. gyermekágyban

I; lenni.Lăuruşcă-î, f . vadszőlo.

JLăut-ă, m. mosott, mosdott ; f. haine nelăute, szennyes ruha. • Lăutar-î, f . hegedűs, zenész, t muzsikus; hegedűcsináló.. Lânar-ï, f . gyápjűkereskedő.

E Lână-e, /. gyupjú. r Lânărie-i, f . gyapjúárú. f Lângă, v. mellé, mellette.I Lángóre-í, f . tifus, idegláz.

Lanos-ósá, m. gyapjús. [szer. Leac-uri, /. orvosság, gyógy­

ír Légán-e, f . bölcső.Léfa-ï, f . fizetés, bér.

! Léncá-ce, /. belorvosság.Lésa-lese , f . fonadék, kas,

Ï kocsikás. v Lebedă-de, /. hattyú.

Lega-at, ?. kötni, bekötni; a se — , bekötözni, lekötelezni.

Lecui-esc-it, i. orvosolni. Lecuire-i, /. orvoslás,

í Lecuitor-óre, m. orvosló. |Legare-ărî, /. kötés, kötözés.

Legat-ă, m. kötött.Î Legat-e, /. ajándék, adomány. ; Legăna-at, i. ringatni rángatni,

hintázni, biczenni. Legator-óre, m. f . kötő. Legătură-î, /. kötés, kötet. Lege-ï, f . törvény ; vallás.

1 Legion-óne, /. légió. Legionar-!, /. légionárius. Legitima-ez-at, ?. hitelesíteni. Legitimare-ărî, f . hitelesités. Legitimitate-ăţi, f . törvénye-

sités.Legitimaţie-!, /. hitelesités. Legiui-esc-it, i. perelni.

Legifera-ez-at, ?. törvényt hozni, alkotni.

Legiuit -ă, m. törvényes.Lèguraa-ï, f . zöldség, vastag

étel.Legumăreţ-0ţă, m. zöldséggel

és gyümölcsös el élő.Legum i-esc-it, rosziil élni ;

fösvénykedni ételben.Leit, h. egészen, hasonló ; —

el, egeszen ő, magához ha­sonló.

Lele, leliţă-e,/. öregebb nővér, szeretőm, babám.

Lemn-e, f . fa ; — lui Dum­nezeu, fekete üröm.

Lemnar-i, f . favágó.Lemnarie-i, f . faszin, famunka.Lemnărit-urî, f . favágási jog ,

faadó.Lemnos-ósa, m. fás.Lene, /. restség, lustaság.Lenevi-esc-it, i. restelkedni.Lenevie, f . restelkedés.Lenevos-osă, m. rest, lusta.Lenos-ósá, m. rest, lusta.L eu tă , /. h id eg , lopangos ,

váltó láz.Leoică-ce, f . oroszlán nőstény.Lépada-at, i. eldobni, elvesz­

teni, elejten i; a se — , le­mondani, megtagadni (val­lást).

Lëpadare-arï, f vesztés, e le j­tés; apostasia.

Lépadat-á, m. elhagyott, ellö­kött, elejtett, megtagadott.

Lëpadatura-ï, f . sepredék, se­le jt; kurva; elvetélés.

Lesne, m. könnyű ; — de fă­cut, könnyű végezni, olcsó.

Lesnire-ï,/. könnyítés, olcsóság.

78 Lespede-dï — Lipsire-ï.

Lespede-dï, /. kőtábla. Lespedi - esc - it, i . kőtáblákat

készíteni.Les-urï, /. dög, hulla. Lesesc-éscá, vi. lengyel. Leşie-i, f . lúg.Lesin-uri, /. ájulás.Lesina-at, ?. ájulni, elájulni. Leşiţă-e, f . fekete vadrécze. Leü-lei,/. oroszlán; pénzdarab

( = 42 kr. -|- ágio). Leucá-ce, /. lőcs.Leustian-ï, f . Levisticum. Liber-ă, m. szabad. Libertate-aţî, f . szabadság. Librar-ï, f . könyvárus. Librărie-i, /. könyvkereskedés. Libuţ-î, f . kibicz.Licăi-esc-it, i. nyalni, nyalo­

gatni.Lictor-ï,/. liktor, hivatal szolga. Liguriciü-ï, f . Sz. Jánosbogár. Lighian-e, /. mosdótál. Lighioie-oï, ) tisztátalan vad Lighióna-e, f - ' állat.Liliac-ecï, /. denevér ; orgo­

nafa, szelencze.Liman-urï, f . kikötő.Limbă-Î, f . nyelv; -— oiï, uti-

lap, úti fű.Limbric-cï, /. giliszta. Limburus-sï, f . nyelv (a csat­

nál és sulymérőnél). Limbuţ-uţă, m.csevegő, csacska,

fecsegő, locsogó.Limbuţă-e, f . kis nyelv. Limonadă, f . limonád, Limpede, m. világos, tiszta. Limpedélá-eli, /. tisztaság. Limpedi-esc-it, i. tisztitni. [lás. Limpedire-i, /. tisztázás, tisztu- Lin-a,?w.csendes,szelíd,nyugodt.

Lin-urí, f . kád, cseber.Lindic-cï, f. csikló.Linge-ns, ?. nyalni.Lingaş-ă, /. nyalakadó.Lingári-esc-it, i. élődni.Lingărire-î, f . élődés.Lingău-ăî, f . élősdi.Lingóre-orl, f . idegláz, tifus.Lingurar-ï, /. kaláncsináló, ka-

lán tartó.Lingură-î, f . kalán. [gödör.Lingurea-ele, f . kis kalán, sziv-Linguriţă-e,/. kis kalán; kávés

kalán ; békaporonty.Linguşi-esc-it, i. hizelegni.Lingusire-ï, f . hízelgés.Lingusitor-óre, m. hízelgő.Linial-urï, f . vonalzó.Linie-i, f . vonal, sor.Linisce-ï, f . nyugalom, csend,

béke.Linisci - esc - it, ?. csendesitni,

nyugtatni ; a se — , csende- síílni, nyugodni.

Liniscit-ă, n. csendes, nyugadt.Linte, f . lencse.Lipău-î, /. bojtorján.Lipi-esc-it, ?. összeragasztani,

enyvezni ; a — cu păment, földdel tapasztani, bevonni, a — o palmă, pofozni, a se — de ceva, valamihez ta­padni, simulni.

Lipicios-ósa, m. ragadós.Lipie-i, f . lepény.Lipitóre-orí, f . vérszipó.Lips-ă, /'. nem teljes súly.Lipsa-e, f . hiány, szükség, sze­

génység; nu e de — , nem szükséges.

Lipsi-esc-it, i. hiányozni.Lipsire-ï, f . hiányzás.

Lipsit-ă — Lună-!. 7 9

„Lipsit-ă., m. szűkölködő.! Liră-e,/. lant ; olasz pénz = 42

kr. -f- ágio.Liric-a, m. lantos, âteral-ă, m. betű szerint. ,iterar-ă, m. irodalmi.

Literat-ţî, f . tudós..iteratură-i, /. irodalom.

I Litera-e, /. betű.Litere, /. a szép tudományok. Litograf-i, /. kőiró, lithograf. Litografic-ă, m. kőnyomdai, bitografie-i, / kőnyomda. Litologie-i, /. kőtan.■ itrá-e,/. félfertály, félmeszely.

Litrosi-esc-it, ?. szabaditni; a se— , szabadulni.

Litrosire-i, f . megszabadulás. Liturgie-i, /. mise.Livade-di, /. rét.Loc-uri, /. hely. fbocas-uri, /. lakás. Locui-esc-it, i. lakni. jLocuinţă-e, f . lakás.[Locuitor-i, /. lakó.

iOcustá-e, f . sáska.I Logic-ă, ni. észszerű, logikus.

Logică-î, f . gondolkodástan, logika.

ngicesce, h. észszerűen, -ogodi-esc-it, i. eljegyezni,

bogodná-e, /. eljegyzés, bogodnic-a, /. jegyes, jegybe

l; járó, (ara, vőlegény).I Logofăt-eţî, f iró, Írnok, - I bisericesc, vallásügyér, - S? maré, igazságügyér.

Loitra-e, f . szekérlétra.; bojă-e, f . páholy, bolt.I bopată-ţî, f . lapát, bopätar-i,/. lapátcsináló, evező- ; mester, kanálos gém.

Lord-dï, f . lord (angol főúr).Los-urï, f . sors.Lot-ţî, /. lat ( = L V)Loterie-i, /. lotteria.Lovi-esc-it, i. ütni, lökni, verni,

találni ; a se — , ütközni.Lovire-ï, f . ütés, ütközés.Lovitură-î, f . ütés, ütközés.Loză-e, /. hajtás, inda.Lua-at, i. venni.Luare-ï, f . vevés.Luat-a, m. vett, vásárolt.Lubeniţă-e, f. tök, görögdinye.Lucélá-eli,/. pislogás, villogás.Luci-esc-it, i. fényeskedni, ra ­

gyogni, csillogni, pislogni.Lucire-Ï, f . ragyogás, csillogás,

pislogás.Luciu -ă, m. sima, politiros,

fényes.Lucra-ez-at, ?'. dolgozni, csele­

kedni. [gozás.Lucrare-ărî, f . cselekvés, dol-Lucru-uri, /. dolog, tárgy mű ;

— de nimic, csekélység ; a avé de — , foglalkozni.

Luger = lujer-ï, f . inda, hajtás.Lulea-ele, /. pipa.Lume-i, /. világ ; sok ember.Lumesc-ésca, m. világi, földi,

emberi.Lumesce, h. világiasan.LumeÇ-éÇa, m. világias, érzéki,

életkedvű.Lumina-ez-at, i. világitni.Luminar-ï, /. gyertyacsináló.Luminare-ari, f . gyertya; —

de céra, viaszgyertya.Lumina-i,/. világosság, gyertya.Lunar-a, m. havi, hónapos.Lunatic-a, w. holdkóros.Luna-i, /. hónap, hold.

80 Luncă-! — Mamă-e.

Luncă-!, /. rét, liget.Lung-ă, in. hosszú.Lungan-ă, m. hosszúkás, om

— , idomtalan ember, pozna ember.

Lungăreţ-eţă, m. hosszúkás. Lungime-!, /. hosszúság.Lunî, /. hétfő.Luntraş-!, /. hajós, csolnakos. Luntre-!,/, csolnak, ladik, hajó. Lup-ï, f . farkas.Lupesc-éscá, m. farkasszörű. Lupóica-!, /. farkasnöstény.

Mac-ur!, /. mák, pipacs. Macră-e, /. dorong, fütykös. Macris-e, /. sóska.Madea-ele, /. körülmény, ok. Mag-g!,/. mágus, bölcs, bűvész. Magazie-i, f . tár, raktár. Magazier-ï, /. raktáros. Magic-a, m. büvészi.Magie, /. büvészség. Magistrat-ur!, f . városi tanács,

elöljáró, hivatalnok. Magistratură-!, /. elöljáróság,

hivatal.Maglă-e, /. máglya.Magnat-ţî, f . mágnás, főur. Magnet-ur!, /. delejvas. Magnetic-ă, m. delejes. Magnetisa-ez-at, i. delejezni. Magnetism, /. delej esség. Mahala-ale, /. előváros.Mahometan-ă, m. mahomedá-

nus. [vallás.Mahometism, /. mahométféle Mahon-ï, /. mahagonifa.

Lupta-at, >. harczolni, vias­kodni, ütközni, a se — cu mórtea, a halállal küzdeni, ; vonaglani.

Lupta-e, f csata, ütközet.Lustra-ez-at, i. fényesíteni, simí­

tani ; vizsgálni.Lustru /. fény. [simítani. ,Lustrui-esc-it, ?. fényesíteni, ,Lut-un, /. agyag.Lută, f . sár, iszap.Luteran-ă, m. lutherféle.Lutos-ósa, m. agyagos.

Ma!, h. még, alig; — vertos, különösen, — cu samă, fő- | képpen, — pe urmă, későb- | ben, — toţî, — tóté, csak­nem mindnyájan ; a — cânta, tovább énekelni.

Maia-ele = chiag, /. oltó.Maică-ce, /. anya, apácza.Măicuţă-e, /. anyácska, fiatal

apácza. [utánozni.Maimuţa-ez-at, i. majmolni, ;Maimuţă-e, /. majom.Maimuţoiu-î, /. nagy majom. |Maiú, f . Május. [sulyok.Maiu-uri, /. sulykó, kalapács, ;;Majă-î, /. mázsa.Major-!, /. őrnagy.Mal-ur!, /. part, mart.Malachie - i , /. őnfertőztetés,

onánia.Malotea-ele, /. női bunda.Mamă-e, f . anya ; — bëtrâna,

nagyanya ; — păduri!, erdő- manó, erdőnymfa.

Mandalac-cî — Măluros-osă'. 81

Mandalac-cï, fi. földi mogyoró. Mandanelă-e, f . a tekeasztal

szegélye, rámája, kerete. Mandragoră-!, fi. nadragulya. Mangal-e, /. szénserpenyő, ágy-

melegitő.Manta-ale, fi. mente, köpény. Mantela-e, fi. mente, köpény. Manteluţâ-e, f . kis mente. Marafet-urï, /. tréfa, bohóság. Maramá-e, fi. zsebkendő. Marchitan = sfêrlar, /. szatócs. Mare-ï, m. nagy, öreg ; mai

— , öregebb, nagyobb, cél (cea) mai mare, legnagyobb.

Mare-ărî, fi. tenger, — lucie, nyílt tenger.

Marghióla-e/. divatbáb, bohó. Marghioli-esc-it, i. ; a se — ,

magat kicsípni, szépet tenni. Marin-ă, m. tengeri.Marinar-ï, f . tengerész. Marina-e f . tengerészet. Marfá-urí, fi. portéka, áruczikk. Margine-!, fi. szegély, határ. Marmurá-e, fi. márvány. Martie, /. márczius,Martur-ï, fi. tanú.Marţi, f . kedd. [kedő.Marţafoiii-î, f . kamasz, keres- Masä-mese, f . asztal; — de

scris, Íróasztal.Mascá-e, f . álcza, maskura. Maslin-i, f . olajfa.Masliná-e, /. olajbogyó, aszalt

szőlő.Maslinet-urí, f . olajfaerdő. Maslu-uri, f . utolsó kenet. Maşină-î, /. gép.Maşinărie-i, /. gépezet. Matca-e, /. anyaméh, a méhek í királynéja;medencze,meder.

Matematic-i, /. számtudós. Matematică-î, f . betűszámtan. Material-uri, f anyag. Materialism, /. anyagisági el­

mélet. [bér.Materiali st-şti, f . anyagias em- Materie-i, /.anyag, kelme ; geny. Matriţă-e, f . anyaméh; betű­

öntő forma.Maţ-e, /. bél, hurka.Mazëre, f i borsó.Mazil-í, fi. felfüggesztett vajda. Măcarcă, k. ámbár, ámbátor. Mácelar-i, f . mészáros. Măcelări-esc-it, ?. ölni, mészá­

rolni. [hid-Macelarie-i, fi. hűsbolt, vágó- Mácinare, fi. őrlés. Măcinătură-î, fi. őrlési vám. Măciş-urî, fi. tövismező. Măciucă-cî, fi. dorong, fokos. Măcriş-î, fi. sóska.Mádular-e, fi. tag, rész. Măduvă, fi. velő.Măduvos-osă, m. velős. Măestru-î, fi. mester. Máestrie-i, fi. mesterség. Măestrit-ă, m. mesterséges. Măgădău-î, fi. kamasz.Măgar-!, fi. szamár; — de A-

frica, zebra.Magáresc-éscá, m. szamár. Măgărie, fi. szamárság. Măgăriţă-e, fi. szamárkancza. Măgăruţ-ţî, fi. kis szamár. Măglisi-esc-it, i. csalni; rászedni. Maiog-óge, fi. mozsártörő, ko-

tis, ütő.Mălaiu-ae, fi. máié, kukoricza

kenyér.Măluros-osă, m. magaspartu ;

lisztes, nyálkás.6

82 Mămăligă-î — Mândru-ă.

Mămăligă-î, puliszka.Mănăstire-!, f . zárda.Mănuşar-î, /. keztylis.Mărăcine-!, /. tövisbokor.Mărgăritar-e, gyöngy.Mărgea-ele, f . gyöngy.Mărginaş-ă, m. szomszédos.Mărgini-esc-it, i. határolni, sze­

gélyezni.Mărginire-!, /. határolás.Mărginitor-ore, m. határoló.Mări-esc-it, ?. nagyítani fokozni ;

dicsőíteni.Măriaş, /. máriás (kártyajáték,

régi garas).Măricel-ea, m. nagyocska.Mărime-!, f . nagyság.Mărinimie-!, f , nagylelkűség,

nemeslelküség.Mărinimos-osă, in. nagylelkű,

nemeslelkü.Mărire-!, /. dicsőítés.Marisor-órá, m. nagyocska,Mărita-at, i. férjhezadni, a se

— , ferjliez menni ; măritată, férjezett, de mărit, de mă­ritat, férjhez való (leány).

Măritiş-urî, /. férjezés.Măiii-esc-it, i. megbergetni, pá­

rosítani,(a juhok és birkáktól).Mărmurar-!, f . márványfejtő.Marmuros-ó sä,?n .már vány tartó.Mărturie-i,/'.tanúság,bizonyíték.Mărturisi-esc-it, i. tanúskodni,

bevallani. [kodás.Mărturisire-!,/, bevallás, tanus-Mărunt-ă, m. apró.Mărunţi-esc-it, i. aprítani.Mărunţel-ea, ???. apró. [ság.Mărunţiş-urî, /. apróáru, apró-Măscară-e, f . torzalak, mas­

karád.

I Măscări-esc-it, i. torzalakot csi­nálni, bohoczot játszani.

; Măsea-ele, f . zápfog.! Măsean-î, f . asztaltárs. i Măsliniu-e, m . olajfaszinű.: Măslină-e, ,/. olajtabogyó, a- I szalt szőlő.- Mătanie-i, f . olvasó, hajlás.

i Mătasă-ăsurî, ./'. selyem., Mătăsărie-i, f . selyemáru.I Mătăuz-e, /. meszelő, ecset, j Mătrâţă-e, /. korpa.! Mătrice-1, f . bélgörcs.! Mătura-at, i. seperni.! Măturare-!, \ j Mäturat-e, /. j S e P r e S ': Mătură-!, /. seprű, i Măturică-!, /. kis seprű.! Mătuşă-!, f . nagynéne.! Mătuşică-î, /. nagynénecske.! Măzăriche-î, /. bükköny.I Măzili-esc-it, ?. felfüggeszteni, j felmenteni (a romániai vajda­

ságtól).I Mahni-esc-it, i. keseríteni, szo-

moritani ; a se — , keseredni, szomorkodni.

! Mâhnire-ï, f . keserűség, bánat.I Mâhnit-ă, m. bánatos, szomorú. I Mahnitor-óre, m. keserítő, szo- i moritó, bánatokozó. Mána-at, i. hajtani, kergetni. Mână-î, /. kéz.Manca-at, i. enni. [dél-Mâncare-ărî, f . evés, étel, ele- Mâncărime-î, f . viszketés. Mâncătorie-i, /. zsarolás. Mándri-esc-it, i. büszkélkedni,

kevélkedni, gőgösködni. Mândrie-!, /. büszkeség, ke­

vélység ; szépség. [szép- ! Mândru-ă, m. büszke, kevély,

Mâné-mas — Meteorologic-ă. 8 3

Mâné-mas, i. maradni, betérni. Mâne, h. holnap.Mâneca-at, ?*. korán elindulni. Mánecar-e, f . fűző.Máner-e, /. nyél, fogantyú. Mânere-ï, /. betörés. Mângăia-at, i. vigasztalni. Mângăitor-ore, in. vigasztaló. Mânia-at, i. haragitni ; a se — ,

haragodni.Mânică-î, /. ujas.Mânie, /. harag.Mánios-ósa, m. haragos. Mánjélá-eli, /. piszok, szeny. Mânji-esc-it, i. piszkitni, a se

i — bepiszkolni, szenyesedni. Mánui-esc-it, i. kezelni.

iMânuire-ï, /. kezelés. Mânuşă-e, f . keztyfí. [bolt. Mânuşerie,/. keztyűárú, keztyű- Mânz-ï, f . csikó.Mânzat-ă, m. száraz, meddő (a

tehénről, ha nem tejes). Mânzăli-esc-it, i. csikozni. Mârşav-ă, m. alávaló, piszkos. Mârşăvie-i, /. alávalóság. Mâsgă, f . nyálka, macskaméz.

fagyanta. [kás.Masgos-ósá, in. nedves, nyál- Mâţ-î, f . macskakölyök. Mâţă-e, f . macska.Mea-mele, 1 1 . enyim, enyéim. Mecanic-a, m. gépies, géptani. Mecanism, f . gépiesség. Mecanicesce, h. gépiesen. Meiű, f . köles.Melic-ce, f . vérdaganat, gége-

mirigydaganat (lovaknál). Meliţa-ez-at, i. tilolni. Meliţă-e, f . tiló.Melc-cï, /. csiga.Melodie-i, /. dallam, melodia.

Melodios-ósá, m. dallamos. Melodram-uri, f . énekes szín­

darab.Memorial-url, f . emlékirat. Memorie-i, f . emlékező, tehet­

ség ; emlékezet.Menghiná-e, f . csavaró orsó. Mereu, h. lassan; szüntelenül. Merge-rs, i. menni, járni. Meridian-e,/. délvonal. [nali. Meridional-ă, m. déli, délvo- Merinde-dí, f . útravaló.Merit-e, f . érdem.Merita-at, i. érdemelni. Merisor-ï, f . kis almafa. Mers-urí, járás.Mertic-ce, f . mérték, portio. Meserias-i,/. mesterember, kéz­

műves, iparos.Meserie-i, f . mesterség, ipar. Mestécan-ï-mestacan-ï,/. nyírfa. Mesteca-at, i. keverni, vegyí­

teni, elegyiteni. Mestecare-ărî, f . keverés. Mestecăniş-urî, /. nyírfaerdő. Mestecátura-i, f . vegyülök, ke­

verék.Metafisic-ci, f . metafisikus. Metafisică-Î, /. a természetfelet­

tinek tudománya, metafisika. Metaforă-e,/. áthasonitás (szó­

képlet.)Metal-urï, /. fém.Metalic-a, m. fémes. Metalisi-esc-it, i. fémesiteni. Metalografie-i, f . fémleirás. Metamorfosă - e, /. átalakitás,

átváltozás.Meteleü-ei, f . kamasz. [lás. Metempsicose, f . lélekvándor- Meteor-ï, /. légtunemény. Meteorologic-ă, i .légtűneményi.

6*

84 Meteorologie-i — Mistuitor-óre.

Meteorologie-i,/. légtűnemény- tan, időjárástan.

Metodă-e,/.tanmenet, [meneti. Metodic-ă, m. methodikus, tan- Metonimie-i, /, szóképlet. Metric-á, m. szótagméretű. Metrică, f . szótagméréstan. Metru-ï, /. méter, mérték.Më! n. te! (népies megszólítás),

hé kend !Mër-ï, /. almafa.Mër-e, /. alma.Mësura-at, i. mérni. Mësurare-arï, f . mérés. Mësura-ï, f . mérték.Mentui-esc-it, i. szabadítani,

megmenteni. [tás.Mêntuire-ï, /. mentés, szabadí- Mentuitor-óre, in. szabadító,

megváltó. [macskáról).Miauna-ez-at, i. nyávogni, (a Miazádí, f . dél.Miazánópte, f . éjfél..Mic-a, m. kis, kicsiny. Micrometru-í, f . csillagmérő. Microscop-ópe,/. nagyító üveg. Micsandrá-e, f . viola (sárga). Micsunea-ele, f . kökörcsin. Miie-ï, sz. ezer.Mied, f . mézital.Mied-urí, f . közép, mag, belső,

—- de nópte, éjfél ; — de páne, kenyérbél.

Miea-ele, /. bárány (nőstény). Miel-mieï, /. bárány (him). Mieluşel-ea, /. bárányka. Miercuri, f . szerda.Miere, f méz.Mierlă-e, /. rigó.Mieü-miei, n. enyém. Migăios-osă, m. késlelkedő, ba­

bráló, szőrszálhasogató.

Migăli-esc-it, i. — migăi, kés­lelni, apróra babrálni, szőr. szálhasogatni.

Migălie-i, f . babrálás, szőrszál- hasogatás.

Migdal-i, /. mandulafa.Migdala-e, f . mandula, man­

dulamag.Miji-esc-it,i. szemet behunni, el-

szundorodni.Mijloc-óce, f . közép, eszköz.Mijloci-esc-it, közbejárni, esz­

közölni.Mijlocire-i, f . közbejárás, esz­

közlés.Mijlocitor-óre, m. közbejáró,

eszközlő.Mil-uri, /. mérföld.Milă, /. alamizsna; irgalom,

szánalom.Miliőn-óné, f . millió.Militar-i, f . katona, harczos.Militáresc-éscá, m. katonai.Milităresce, h. katonáson.Miliţie-i, f . katonaság.Milosîrd-ă, m. kegyelmes.Milosírdie, f . kegyelem.Milostenie-i, f . elemosina, ke­

gyelem, irgalmasság.Milostiv - ă, ni. irgalmas, ke­

gyelmes.Milostivire - ï, f . irgalmasság,

kegyelmesség.Milui-esc-it, i. irgalmazni, ke­

gyelmezni, adományozni.Mimă-e, f . arczjelek általi ki­

fejezés. [trácz.Mindir-e, f . szalmazsák, má-Mioră-e,/. egy éves juh, birka.Mistui-esc-it, i. emészteni.Mistuire-i, f . emésztés.Mistuitor-óre, m. emésztő.

Mişca-at — Monitor-óre. 85

Mişca-at, i. mozdítani, indítani, a se — , mozdulni.

Mişcare-ărî, /. mozgás. Mişcăcios - <5să , m. indítható,

mozgatható.Miscátor-óre, m.. mozgató mo-

' zogható ; felkelhető (vagyon).Mişel-ea, m. rossz, gaz (tett). Mişel-eî, f . gazember. Miselie-i, /. gazság. Misui-esc-it, i. hemzseni. Misuire-i, /. hemzsés. Mitarnic-ă, m. megveszteget­

hető ; adományozó.. Mitá-e,/. ajándék; vesztegetés. Mitic-ă, m. egészen kicsi. Mititel-ea, m. kis, kicsi, iczi-

piczi.Mitologic-ă, m. mithologikus. Mitologie-i, /. mithologia. Mitră-e, /. püspöki süveg. Mitropolie-i, /. érsekség. Mitui-esc-it, i. vesztegetni. Mituire, /. vesztegetés. Mituitor-e, m. vesztegető. Mládié-at, i. hajlítani. Mlădiere -ï, /. hajlítás, ruga­

nyosság. [nyos.Mládios-ósa, m. hajlítható, ruga- Mlădiţă-e,/.sarjad0k, galy, inda. Mócrá-e, m. édes cseresnye. Móle-moi,?;/.lágy, puha, gyenge,

erőtelen.Moră-morî, /. malom. Morte-morţi, /. halál; de — ,

halálos, életveszélyes. Moşă-e, f i szülésznő, bába ;

nagyanya.Móste-i, f . ereklye.Mobilá-e, /. butor.Mocan-ă, m. és f . hegyi lakó,

juhgazda, hegyi ló.

Mod-urï, /. mod.Modă-e, f . divat, szokás.Model-e, /. minta.Modern-ă, m. divatos, új.Mogándétá-e, m, utálatos, un­

do ritó.Moina-e, /. \ süppedékes, ned-Moişte-î, /. / vés hely.Mojic-ă, m. paraszt, durva, da­

rabos, közönséges, f . dorocz ember.

Mojicie-i, /. durvaság, paroszt- ság, gyalulatlanság.

Mojicime-ï, f . csőcselék.Mólatic-á, in. lágy, rest, lusta.Moldovean-ă, m. moldovai.Moleculă-e, f . részecske.Molesi-esc-it, i. lustálni, res­

telkedni.Moleşire-î, f . lágyultság ; le­

vertség.Molfăi-esc-it, ?. rágódni.Moliciune-i, f . lustaság, restség,

engedékenység.Molipsi-esc-it, ?. elragasztani,

megrontani valakit.Mölipsit-á, m. ragadósMolişor-oră, in. lágyacska.Molitf-i, /. fennyű (-ő).Molitfelnic-e, f . imakönyv.Molitfă-e, f . ima, könyörgés.Molos-urí, f . omladék, kiásott

föld; romhalom.Moméla-e, f csalétek.Momi-esc-it, v. csalni, inge­

relni, elcsábítani.Monarch-i, f . egyeduralkodó.Monarchie- ă, m. egyedural­

kodói.Monarchie-i,/'. egyeduralkodás.Monedă, monetă-e, pénz.Monitor-óre, f . hivatalos lap.

86 Monometru-i — Mulsură-Î.

Monometru-i, /. ütemmérő. Monopol-urï, f . egyedáru jog. Monosilabă-e, /. egyszótagii. Monument-e, /. emléktárgy. Mops-şî, f . mopskutya. Moral-ă, m. erkölcsös, erkölcs. Morală, f . erkölcstan. Moralist-stï, f . erkölcsianitó. Moralitate, f . erkölcs.Morar-i, f . molnár.Morárésa-e, f . molnárné. Morcov-ï, f sárga murok. Morment-e, f . sirhalom. Mort-ţî, f halott, elhalt. Mort-mórta, m. halott, elhalt. Mortăciune-î, /. dög, hulla. Morun-i, f . viza.Mosor-órá, m. orsó, henger. Mosori-esc-it, i. szomorkodni. Moş-î, f . nagyapa, vén ember. Mosi-esc-it, ?. bábáskodni, szü­

lész szolgálatot tenni. Mosie-i, /. jószág.Mosire-i, f . bábáskodás. Mosmóla-e, f . nászpolja. Moşneag-egî,/. agg, aggastyán. Mosnean-eni, /. földbirtokos. Mostean-ï, f . birtokos, törzs­

lakos.Moştenî-esc-it, i. örökölni. Moştenire-î, J . örökség. Mostenitor-óre, m. örökös. Mototol-ola, m. összegomolyo-

dott ; összecsomagolt. Moţ-urî, f . búb, konty, csokor. Moţ-ţî, /. hegyi lakó.M'oţat-ă, m. búbos, kontyos,

csokros.Moţoi-esc-it, í. biczczenni, bó­

lintani.Moţochină-e, f . búb, csokor. Mreajä-mreji, /. háló.

Mreană-mrene, /. morenah al. Muc-urï, /. gyertyabél.Muc-ï, /. takony Mucălit-ă, m. tréfás, bohós. Mucărî, /. koppantó.Muced-ă, m. penészes. Mucedéla-elï, f . penész. Mucedi-esc-it, i. penészedni. Mucedire-ï, f . penészesedés. Mucenic-ï, f . vértanii.Mucenie-ï, /. vertanúság. Mucigaiü-e, f . penész. Mucos-ósá, m. taknyos.Mufluz-ï, f . csődbe esett. Mugi-esc-it, i. orditni, bőgni;

zúgni.Mugitor-óre, m. ordító, bőgő,

zúgó.Mugire-ï, f orditás, bögés, .

zúgás.Mugur-Ï, /. bimbó, rügy. Mugurel-ei, f . bimbocska, rü-

gyecske.Muguri-esc-it, i. rügyezni, bim­

bózni. [zés.Mugurire-i, /. bimbózás, rügye- Muia-at, i. nedvesiteni, meg­

áztatni, bemártani ; a se •— , megázni.

Muiere, f . megáztatás, meg- lágyitás, bamártás.

Muiere-í, /. nő, feleség, asszony. Muieresc-éscá, in. női, asszonyi. Muieresce, h. nőiesen. Muierusca-ï, 1 ,Muieruk-e, | asszonyka- Muietura-ï, f . nedves tárgy. Mulcomi-esc-it, i. csendesíteni,

vigasztalni.Mulge-ls, fejni.Mulgere-i, f . fej és.Mulsură-i, f fejés.

Mult-ă — Nalbă-e. 87

Mult-ă, sz. sok ; prea -— , igenI sok; mai — , több, cel (cea)

mai mult, legtöbb, [hálálni.Mulţămi-esc-it, i. köszönni, meg- | Mulţime-!, /. sokaság.Mulţumire-î, * /. megelégedés,

köszönés.Mulţumitor-őre, m. hálálkodó,

köszönő, elismerő.Muma-e,/. anya. [vesződség.Muncă-ci, /. fáradság, munka,Munci-esc-it, i. dolgozni, ki- j

nozni, fáradni. [gos. !Muncitor-óre, m. munkás, dől- .Munte-ţî, /. hegy, havas.Muntean-eni, /. hegyi lakó.Muntenesc-éscá,m.hegyi,havasi. jMuntişor-i, /. kis hegy.Muntos-osă, m. hegyesvölgyes,

hegycsoportos.Mura-ez-at, ?. savanyítani, be- !

tenni kovászra.Mură-e, /. szeder.Murătură-!, /: savanyítás, sa- ;

vanyu lé.Murdar-ă, m. piszkos.Murdări-esc-it, i. piszkitni.Murdărie-i, /. piszok.Murg-ă, m. veresbarna (ló).Murgi-esc-it, i. szürkülni, este­

ledni.Muri-it, ?". meghalni.Murire-i, /. meghalás.

Muritor-óre, m. halandó. Murmui-esc-it, i. mogorni. Murmuire-í, /. mormogás. Murmura-ez-at, ?. mogorni. Muscal-i, /. orosz, muszka. Musca-e, /. légy. Muscálesc-éscá, m. orosz. Must, f . most.Mustaţă-e, /. bajusz. Mustăcios-osă, m. bajuszos. Mustra-at, ?.. dorgálni, korholni. Mustrare-ărî, f . dorgálás, kor-

holás, szemrehányás. Muşamă-e, f . viasz vászon. Muşăţel-el, f . pipitértea. Musca-at, ?. marni, harapni, Muşcare-ărî, f . harapás. Muşcător-ore, m. harapós. Muşcătură-!, f . harapás. Muschiü-ï, J . izom, hiis. Muschiü, /. moha. Muşchios-osă, m. izmos, erős. Musinoiu-óe, f . vakondtúrás. Muşiţă-e, muşliţă-e,/. muslicza. Muştar-!,,/, mustár.Muşteriu-!, /. vevő. [minta. Mustră, f. katonai gyakorlat Muză-e, /. múzsa.Muzeü-e, /. régiségtár. Muzical-ă, in. zenei, kenészi. Muzicant-ţî, zenész.Muzică-!, f . zene.Mozoc-ï, /. komondor.

N.Na! ime! itt van! fogja ! ■ Nafta, /. hegyi olaj.Nadă-e, f . függelék, pótdarab. Naiba, /. ördög ; ce — , mi az Nadir, f . lábpont. ördög.Nae-nă!,'/. hajó. | Nalbă-e, /. máivá.

88 Nalt-ă — Năsprit-ă.

Nalt-ă, m. magas.Nap-î, /. fehér répa.Napoleondor-!, f . napoleondor

(arany pénz).Nare-ărî, /. orrlyuk.Nas-urï, f . orr, orrmány ; a da

peste — , orra koppintani, szemrehányást tenni.

Nasal-ă, in. orrhangú.Nasture-!, f . gomb.Naş-ă, f . keresztatya, kereszt­

anya.Nasce-ut, i. szülni; se szü­

letni.Nascere-ï, /. születés.Natural-a, ni. természetes.Naturalisa - ez - at, i. polgari-

sodni, honositani.Naturalisaţie-iune, f . polgarosi-

tás, honosítás, honosodás.Natura-ï, f . természet.Naţie-iune, f . nemzet.Naţional-ă, m. nemzeti.Naţionalitate-ăţî, /'. nemzetiség,Naval-ă, in. hajós, tengeri.Naviga-ez-at, i. hajózni.Navigaţie-i une, f . hajózás.Navigátor-i, f . tengerész, hajós.Naz-urï, f . díszítés, szépítés,

önfejűség, szeszély.Náboiü-e, f . jég, jégtorlás.Nabusélá-eli, f . tikkasztás, fu-

lasztás.Năbuşi-esc-it, i. fuladni, tik-

kanni. [ség-Nădejde-i, f . remény, remény-Nádi-esc-it,/.hozzáfűzni,pótolni.Nădrag-i, f . nadrág.Nădajdui-esc-it, i. remélleni.Năduf, f . tikkasztás, fulasztás,

hőség.Nádusélá-eli, f hőség.

Năduşi-esc-it, i. izzadni, fuladni a hőségtől.

Nălbi-esc-it, i. fehéríteni.Nălbire-i, f . fehérítés.Nálbos-ósa, m. málvaszerii.Nălţa-at, i. emelni ; a se — ,

emelkedni.Nălţare-ărî, /. emelkedés.Nălucă-i, f . tünemény, lidércz,

agyrém.Náluci-esc-it,i.rémleni. [rémkép.Nălucire-i,/. vakitás, tünemény,Nălţime-i, f. magasság.Năpadă-edi, akadály, nehézség.Năpraznic-ă, ni. véletlen, rög­

tön, borzasztó. [dály.Nápádélá-el!, f . elzárás, aka-Năpădi-esc-it, megtámadni,

megrohanni.Năpăstui-esc-it, i. megterhelni,

sújtani, gyanúsítani.Năpăstuire-i, f . sujtás, nyomás,

gyanúsítás.Năpă'stuitor-ore, m. sújtó.Năprăznicie-i, f . véletlenség,

rögtönzés, véletlen megle­petés. [hagyni.

Năpusti-esc-it, felhagyni,cserbeNăpîrcă-i, f . siklókigyó.Năpîrli-esc-it, i. vedleni.Nărav-urî, i. erkölcs,' szokás.Nărăvi-esc-it, L kényeztetni,

rosszul szoktatni.Nărod-odă, m. bolond.Nărodire, f . bolondság.Născoci-esc-it, i. válogatni,

kényeskedni, feltalálni.Născocire-i, f . kényeskedés.Născut-ă, m. született. .Násprélá-el!, f . erősítő.Năsprit-ă, m. szilárdított, durva,

érdes, erős.

Nătăflete-ţî — Necercat-ă. 8 9

Nătăflete-ţî, /. pimasz, tajbász.Nâtârëü-ëï,/. ostoba, bonfordi.Nătâng-a, m. ügyetlen, balog.Năuc-ă, m. együgyű, ostoba.Nâucie-ï, f . együgyűség, osto-! baság.Năvală-ălî, f . roham, támadás.Nâvăli-esc-it, ?. rohanni.Năvălire-î, f . rohanás, [ecske.Nevăstuică-î, /. menyét, meny-Nea ! (felkiáltás) hó !Negă, f . trucz, harag, ördög.Neacoperit-ă, m. fedetlen.Neadevër-urï,/.igazságtalanság;

hazugság.Neadevërat-a, m. igazságtalan,

elferditett. [fedezett.Neaflat-a, m. nemtalált, fel nemNeajuns-uri, f . szükség, hiány.Neales-ésá, m. választhatlan.Neam-urí,/. nép, nemzet, törzs,

család, rokonság.Neamestecat-ă, m. kevertelen.Neamţ-nemţî, f . német.Neaoş-şă, m. kevertelen, tiszta,

eredeti.Neapărat-ă, m. óvtalan, véd­

telen; /). okvetetlen.Neaplecat-ă, m. nem hajlandó,

nem alkalmazott.Neaprins-ă, m. nem gyújtott.Neapropiat-ă, m. megközelit-

hetlen.Nearat-ă, m. szántatlan.Nearătat-ă, ni. be nem mu­

tatott.Neardere-í, /. éghetetlenség,

nem égés, nem égetés.Nears-ă, ni. nem égett, nem

égetett.Neascultare, f . engedetlenség,

szófogadatlanság.

Neascultător-ore, m. engedet­len, szófogadatlan.

Neascuns-ă, m. elrejthetlen, el nem titkolt.

Neastemperare-ărî, f . nyugha- tatlanság, pajzánság, mérsé- ketlenség.

Neaşedare-ărî, f . nyugtalanság, el nem helyezkedés.

Neasédat-á, m. nyugtalan, el nem helyezkedett, pajzán.

Neaşteptat-ă, m. váratban.Neatins-ă, m. érintetlen, elé-

retlen.Neatêrnat-â, * m. független.Neaudit-ă, m. hallatlan.Nebăgare-ărî de samă, f . figyel­

metlenség, észrevétlenség.Nebăgător-ore de samă, m.

figyelmetlen, észrevétlen.Nebiruit-ă, m. gyozetlen, meg­

gy őzhetetlen.Nebotezat-ă, m. kereszteletlen.Nebun - ă, m. bolond, balga,

őrült, téboly, pajzán, vig.Nebunatic-ă, m. pajzánkodó,.

bolondáskodó.Nebuni-esc-it, i. megőrülni, té­

bolyodul, megbolondulni.Nebunie-i, f . bolondság, őrült­

ség, tébolyodás.Nëcaz-urï, f . bánat, keserűség,

kellemettenség. [seriteni.Necăji-esc-it, i. bosszantani, ke-Necăjire-î, f . bosszantás.Necălcat-ă, m. tiportalan, járat­

lan, áthághatlan.Necârmuit-ă, m. fékezhetlen,

kormányozhatlan.Necârpit-ă, m. foldatlan.Necercat-ă, m. kisértetlen, vizs-

gálatlan, tapasztalatlan.

9 0 Necernit-ă — Nedreptate-ăţî.

Necernit-ă, m. feketitlen.Necernut-ă, m. szitálatlan.Necertat-ă, m. szidatlan.Necerut-ă, m. el nem kért.Neceteţ-eţă, m. olvashattamNechiemat-ă, m. hivatlan.Necinste, •/. tiszteletlenség ,

szégyen.Necinsti-esc-it, i. szégyeníteni,

meggy alázni ; sérteni.Necinstire-ï,/. szégyenítés, meg-

gyalázás.Necinstit-á, m. szegyenített meg­

gyalázott.Necioplit-ă, m. gyalulatlan; illet­

len, durva.Neciungit-á, m. csonkitatlan.Neclintit-á, m. ingatlan, ren­

dületlen.Necontenire-i, /. sziínetnélküli-

ség, folytonosság.Necontenit-ă, rn. szünet nél­

küli, folytonos, megszakítás nélküli.

Necopt-ópta, m. éretlen, su- letlen.

Necoverşit-ă, ni. felülmúlhatat­lan, meggydzhetetlen, áthág- hatlan.

Necredinţă-e, /. hűtlenség.Necredut-á, m. hihetetlen.Necugetare-ăr!,/. gondotlanság.Neciigetat-ă,?n.meggondolatlan.Necugetátor-óre, m. meggon­

dolatlan.Necules-ésá, m. szedetlen.Necultivat-ă, m. miveletlen.Necumet-étá, m. határozatlan,

félénk, bárgyú.Necuminecat-á, m. áldozattan,

urvacsorat nem vett.Necomplinit-ă, m. nem teljes.

Necumpănit-a, m. ki nem egyen­lített, meg nem mért, mér­ték nélküli.

Necumpătare-ărî, f mérték- telenség.

Necunoscut-ä, m. ismeretlen.Necurat-ă, m. tisztátalan.Necurăţat-ă = necurăţit-ă, m.

megtisztitatlan, hántatlan.Necurăţenie-!, f . tisztátalanság.Necurmat-ă,w.szüntelen, tartós.Necuviincios-ósá, m. illetlen,

istentelen, illedelmetlen.Necuviinţă-e, f . illedelmetlen-

ség, illetlenség.Necuvios-ósa, rn. nem ájtatos,'

istentelen.Necuvioşie-i, f . istentelenség.Nedărâmat-ă, m. össze nem

omlott.Nedarnic-ă, m. nem adakozó,

fösvény. [ság.Nedárnicie-i, f . nem adakozó-Nedescurcat-a, m. feloldatlan,

fel nem bonyolódott.Nedeslucit-ă, m. megmagyaraz-

hatlan, homályos. [lan.Nedespicat-ă, ???. meghasíthat-Nedespărţit-ă, m. oszthatatlan.Nedestoinic - ă , m. ügyetlen,

képtelen.Nedestoinicie-!,/. ügyetlenség,

képtelenség. [gálatlan.Nedogenit-ă, m. feddetlen, dor-Nedomolit-ă, m. meg nem szelí­

díthető, szelidíthetlen.Nedormire, f . álmatlanság.Nedovedit-ă, ni. bizonyíthatlan,

be nem bizonyított.Nedrept-éptá, m. igazságtalan,

méltatlan. [ság-Nedreptate-ăti, f . igazságtalan-

Nedreptăţi-esc-it — Neîmpletit-ă. 9 1

Nedreptăţi - esc - it, i. igazság­talanságot tenni, sújtani, nyomni, zsarolni.

Nedres-ésá, ni. javithatlan.Nedumerire-i, f . bizonytalan­

ság, nyugtalanság.Nedumerit-ă, m. bizonytalan,

nyugtalan.Neevlavie-!,/. áj tatosság hiány .Neevlavios-ósá, ni. nem ájtatos,

istentelen. [kész.Nefăcut-ă, m. csinálatlan, nemNefâgăduit-ă, m. el nem Ígért,

igérhetetlen.Neferecat-a. m. vasalatlan.Nefrămentat-ă, ni. gyuratlan.Nefrăţesc-dscă, ni. nem test­

véri.Nefrânt-ă, ni. töretlen, ép.Neferici-esc-it, i. szerencsét-

leníteni ; a se — , szerencset- lenűlni.

Nefericire-ï, /. szerencsétlenség, boldogtalanság.

Nefericit-ă, ni. szerencsétlen, boldogtalan.

Nefiert-értá, m. fdzetlen.Nefiinţă:e, /. semmi, nem lét.Nefiresc-éscá, m. természet el­

lenes.Nefolositor-óre, m. haszontalan.Nefrecat-a, ni. reszeletlen ; ta­

pasztalatlan.Nefrică - ï , /. félelmetlenség,

bátorság.Nefricos-osă, ni. nem félénk,

bátor, merész.Nefript-ă, m. sűletlen, nyers.Negândit-ă, m. véletlen, előre

nem gondolt.Neghimpos-ósa, m. tövistelen.Neghină-e, /. konkoly.

Neghinos-ósa, m. konkolyos. Neghiob-ósa, m. balga, együ­

gyű, ostoba.Neghiobie-ï, f . ostobaság. Negoţ-urî,/. üzlet, kereskedés. Negoţia-ez-at, i. kereskedni. Negrăit-ă, m. kimondhatlan. Negrélâ-elï, f . tenta. . Negreşit, h. okvefetlen, biz­

tosan, bizonyosan. Negricios-ósá, ni. feketés. Negrime-i, f . feketeség. Negru-négrá, ni. fekete. Negruţ-ă, f . feketécske. Negură-e, f . köd, sötétség. Neguros-ósa, ni. ködös. Negustor-i, f . kereskedő. Neguţători-esc-it, i. kereskedni. Neharnic-a, m. képtelen. Nehatărît-ă, m. határozatlan. Nehărnicie-i, f . képtelenség. Nehotărîre-î, f . határozottlan-

ság. [ság.Nehotarnicie-i, f . határozatlan- Neiertat-a, ni. nem szabad. Neinteresat-ă, m. önzéstelen. Neisbândă-dî, f . sikertelenség. Neiscusinţă-e, f . tapasztalatlan­

ság, ügyetlenség. Neiscusit-ă, ni. tapasztalatlan,

ügyetlen.Neispovedit-a, m. gyontatlan. Neisprava-e, f . eredménytelen­

ség-Neisprăvit - ă , m. végezetlen,

készületien.Neiubit-ă, m. nem szeretett. Neîmblândit-ă, ni. szelidítlen,

hajlíthatlan.Neîmbrăcat-ă, m. öltöztetlen. Neîmpletit-ă, m. össze nem

fonva.

9 2 Neîmplinit-ă — Nejugănit-ă.

Neîmplinită, m. teljesítetlen.Neîmpodobită, m. diszitetlen.Neimpotrivire-i, f ellentállás

nélkül.Neîncărcată, m. nincs meg­

rakva.Neîncheiată, m. záratlan.Neînchis-ă,, be nem téve.Neîncredere-i,/bizalmatlanság.Neîncurcat-ă, m. nem bonyo­

lítva, kúszálatlan. [zett.Neindatorat-ă, m. nem kötele-Neîndemână, h. nincs kézügy­

ben, nincs kéznél.Neîndeplinit-ă, m. tökély télén,

teljesítetlen, végezbetetlen.Neîndesat-ă, m. nem nyomott.Neindestulare-ărî, /. elégedet­

lenség.Neindestulat-ă, m. elegedetlen.Neîndoit -ă, m. kétségtelen,

biztos.Neindrâsnéla-elï, /. félénkség,

csüggedség, kíslelküség.Neindrăsneţ-âţă,w. nem merész,

bátortalan. [ság.Neindreptare-ărî, /. javitatlan-Neînduplecat-ă, ni. hajlatlan,

hajlithatlan, meggyőzhetlen.Neîndurare-ărî, /. irgalmatlan-

ság, türelmetlenség.Neindurátor-óre, m. irgalmat­

lan, szánalom nélküli.Neînfiinţat-ă, m. nem létesített.Neînfrumseţat-ă, m. diszitetlen.Neînfrenare-ărî, /. fékezettén-

ség.Neîngrădită, bekerítetlen.Neîngrăşat-ă, m. hizatlan, kövér-

telen.Neingrijire-i, /. gondtalanság.Neîngrijit-ă, m. gondtalan.

Neíngrijitor-óre, gondtalan.Neîngropat-ă, m. temetetlen.Neîngroşat-ă, m. vastagítatlan.Neînmulţit-ă, m. szorozatlan.Neînnodat-ă, m. bogozatlan.Neînsemnat-ă,?«.nem nevezetes,

jelentéktelen.Neînstrăinare-ărî,/. elidegenet-

lenség. [len.Neînstrăinată, m. elidegenítet-Neînsurat-ă, m. nőtelen.Neînsufleţit-ă, m. élettelen, lel­

ketlen.Neîntemeiată, m. alaptalan,

oknélküli.Neîntinată, m. sározatlan.Neîntrebată, in. kérdezetlen.Neîntrebuinţat-ă, m. használat­

lan.Neîntristat-ă, m. nem szomorú.Neîntrupare-ărî, /. testnélküli'

ség.Neîntrupat-ă, m. test nélküli.Neînţelegere-i, /. értelmetlen­

ség.Neînţelepciune-i, /. oktalanság,

esztelenség.Neînţelept-âptă, m. oktalan,

esztelen.Neînţeles-âsă, m. érteden.Neînvederat-ă, m. be nem lát­

ható.Neînv0ţât-ă, : m. tudatlan, ta­

nulatlan.Neînv£ţetură-i, /. -tudatlanság-Neînvins-ă, m. meggyőzhetlen-Neînvocală-eli, /. egyenetlen­

kedés.Neínvoire-i, /. egyenetlenkedés.Nejudecat-ă, m. el nem Ítélt.Nejugănit-ă, m. nem heréit,

heréletlen.

Nejurat-ă — Nepărăsit-ă. 9 3

Nejurat-ä, m. esketlen.Nelăut-ă, m. szennyes.Nelegat-ă, m. kötetlen.Nelegiuire-i,/. törvénytelenség.Nelegiuit-ă, in. törvénytelen.Nelocuit-ă, m. lakatlan.Neluat-ă, m. bevehetetlen.Nelucrat-ă,m.munkálatban, nem

készen.Nemăritată, m. nem férjes.Nemărginire-i /. végtelenség,

korlátlanság, határtalanság.Nemărginit-ă, m. határtalan,

korlátlan. [teilen.Nemăsurat-ă, ni. megmérhe-Nemâncat-ă, m. étien, éhgyo­

morral.Nemângăiat-ă, m.vígasztala tlan.Nemângăiere-î, f . vigasztalat-

lanság.Nemângit-ă, m. nem piszkosÉ szeplőtlen.Nemeri-esc-it, ?’. találni, czélt

találni, illenni hozzá.Nemernic-ă, m. nyomorult.Nemestecat-ă, m. kevertelen.Nemet-uri, /. lavina, hógör­

geteg.Nemijlocit-ă, m. közvetlen.Nemilostiv-ă, m. irgalmatlan.Nemilostivire-í, /. irgalmatlan-

ság.Nemincinos-osă, m. nem hazug,

csalhatatlan, igaz.Nemirositor-óre, m. szagtalan,

illat nélküli.Nemişcare-ărî, f mozdulatlan­

ság, megmozdíthatlanság.Nemulţămire-î, hálátlanság.Nemulţămit-ă, m. elégedetlen.Nemulţămitor-ore, m. hálátlan.Nemurire, f . halhatlanság.

Nemuritor-óre, ni. halhatlan.Nemutare-ărî,. f . változhatlan-

ság.Nemţesc-escă, m. német.Nemţesce, h. németül.Nemţoică-ce, f . németnő.Nene, f . bácsi, bátyám.Nenécá-e, f . anya.Nenorocire-ï, f . szerencsétlen­

ség, baj.Nenorocit-ă, m. szerencsétlen.Nenumérat-a, m. számlálhatlan.Nenumit-a, m. meg nem ne­

vezett.Neobicînuit-ă, m. szokatlan.Neobosit-ă, m. fáradhatlan.Neodihnă, /. nyugtalanság.Neodihnit-ă, m. nyugtalan, ag­

godalmas.Neologic-ă, m. neologikus.Neologie-i, f . ujszók haszná­

latáról szóló tan.Neologist-stï, f . neologista.Neomenie,/, becsület hiány, il­

letlenség, durvaság.Neomenire, f embertelenség,

becstelenség.Neomenit-ă, m. meg nem be­

csült, meg nem tisztelt.Neoprit-ă, m. nem tiltott sza­

bad, feltartózhatlan.Neorenduélá-eli, f . rendetlen­

ség; kicsapongás.Neorenduit-ă, m. rendetlen, ös-

szebonyolodott.Neosebit-ă, m. külömbség nél­

kül, osztatlan.Neostenit-ă, m. fáradthatlan.Nepăcătos-osă, m. bűntelen.Nepăcătuit-ă, m. nem bűnös.Nepăgubit-ă m. kártalan.Nepărăsit-ă,???.el nem hagyatott.

94 Nepardosit-ă — Nesădit-ă.

Nepardosit-ă, on. kövezetlen.Nepărtinitor-ore, on. részre haj-

latlan. [lanság.Nepărtinire-î, f . részrehajlat-Nepăscut-ă, on. el nem legel­

tetett. [kozlás.Nepăstrare-ărî, f . pazarság, té-Nepăstrat-ă, m. pazar, nem

gondozott.Nepătrundere, f . áthatlanság.Nepătrundime, f . ki nem kút-,

hatóság.Nepătruns-ă, m. áthatatlan.Nepăţire-î, f . tapasztalatlanság.Nepăţit-ă, on. tapasztalatlan.Nepângărit- ă, in. szeplőtlen,

fertőztetlen.Nepecetluit-ă, on. pecsétlen.Nepedepsire-ï, f . büntetlenség.Nepedepsit-ă, m. büntetlen.Nepieptenat-ă, m. fésületlen.Nepipaire-ï, f . érintetlenség.Nepipăit-ă, m. érintetlen.Nepisat-ä,7?i.töretlen,oröltetlen.Neplăcere-î, /. kellemetlenség,

kedvtelenség.Neplăcut-ă, m. kellemetlen.Neplătit-ă, m. fizetetten.Neplecat-ă, m. hajlatlan.Neplutitor-óre, m. usztathatlan,

hajózhatlan.Nepocăinţă, /. töredelmetlen-

ség, nem bfínbánás.Nepoleit-a, m. csiszolatlan, nem

aranyozott, nem eziistezett.Nepomenit -ă, m. említetten,

meg nem nevezett.Nepoprit-ă, m. nem tiltott.Nepotcovibă, m. nem patkóit.Nepotolit-ă, m. engesztelhetlen.Nepotrivit-ă, m. összeférhetet­

len, össze nem illő.

i Nepovesztit-a, m. megmond- hatlan, leírhatatlan,

j Nepregetat-a, m. habozás nél­kül, késedelem nélkül.

I Nepreţuire-i, f . értektelenség, becsnélküliség. [nélkül.

; Nepreţuit-ă, m. értéktelen, becs- ; Neprevedere-i, f . előre nem

látás, figyelmetlenség.I Neprevedator-óre, m. előre nem

lató, elő vigyázatlan.Neprevédut-á, m. véletlen, előre

nem látott. [len.Nepricepator-óre, m. értelmet-Nepricepere-i,/.éi telmetlenség.Nepriceput-ă, m. értelmetlen.Nepricopsélá - éli, f . tapaszta­

latlanság.Nepricopsit-ă, m. tapasztalatlan.Neprietin-á, m. barátságtalan.Nepriincios-ósá, m. eredmény­

telen, czelszerütlen, kedve­zőtlen.

Neprimiré-i, /. nem fogadás.Neprimit-ă, m. el nem fogadott.Neputincios-osă, in. tehetetlen,

lehetetlen. [hetetlenség.Neputinţă-e,/. tehetetlenség, le-Nepurtat - ă , on. elviselhetlen,

hordozhatlan.Neregulat-â, on. rendetlen.Nerodire-i, f . terméketlenség-Neroditor-óre, m. terméketlen-Nerugat-a, on. kéretlen.Neruginit-ă, m. rozsdátlan.Nerumenit-ă, m. kendőzetlen,

be nem pirosított.Nerupt-a, on. törhetlen.Neruşinat-ă, on. szégyentelen,

szemtelen.Nesaţ-urî, f . telhetetlenség.Nesădit-ă, m. hitetlen.

Nesănătate-ăţ! — Netălcuit-ă. 95

Nesănătate-ăţî,/. egészségtelen- ; ség.Nesănătos-c5să,?'/i.egészségtelen. Nesăpat-ă, m. kapálatlan.

; Nesărutat-ă, m. csókolatlan.I Nesăturat-ă, m. telhetetlen.' Nesăţios-osă, m. nem tápláló, I telhetetlen.iNescai - nescarï, n. bizonyos, I valami ; nescaï érnem, valami

emberek. [lanság.Neschimbare-ărî, f . változhat-

; Neschimbat-ă, m. váltózhatlan I cserélhetlen.Nescine, n. valaki.Nescris-a, m. nem irt. Nescutnrat-á, in. megrázhatlan. Nesdrăvan-ă, m. természetfeletti

erővel biró.Nesdrobit-a, in. törhetlen, mór-

zsolatlan, össze nem tiport.; Nesecerat-a, in. aratatlan. Neséversit-á, m. tökéletlen. Nesferşit-ă, m. végtelen. Nesilit-ă, ni. nem kényszeritve. Nesimţiciune, f . érzéketlenség.

, Nesimţire-î, f . érzéketlenség.: Nesimţit-ă, m. észrevétlen, ér­

zéketlen.; Nesimţitor-óre, in. érzéketlen,

észrevétlen.: Nesleit-á, m. kimeritetlen, össze

nem aludt, nem vastagodott í meg.; Neslutit-ă, m. nyomorítatlan,

el nem nyomorított. Nesmerenie-i, f . szerénytelen-

■ ség.Nesmerit-á, m. szerénytelen. Nesmălţuit-ă, m. zománcznél-

küli. [tévedés.Nesocotélá-elí, /. gondatlanság,

Nesocoti-esc-it, i. számba nem venni, megvetni.

Nesocotit-á, m. gondatlan.Nesoţial-ă, m. társadalom elleni,

t. kerülő.Nespart-ă, m. el nem tört.Nespurcat-ă, m. fertőztetlen,

szeplőtlen.Nespus-ă, m. kimondhatlan.Nestatornic-ă, m. állhatatlan,

hfítelen, változó.Nestatornicie-i .állhatatlanság.Nesters-érsa, m. eltöríilhetlen.Nestins-á, m. kiolthatlan.Nestrăbătut-ă, in. áthatolhat-

lan, járatlan.Nestrămutare-ărî, f . változhat-

lanság, visszavonhatlanság.Nestrămutat-ă, m. megváltoz-

hatlan.Nestrâns ă, m. nem szorított.Nestătător-ore, m. állhatatlan.Nestricare-ărî, f . romlatlanság.Nestricat-a, in. romlatlan.Nestricaciune, f . romlatlanság.Nestropit-ă, m. nem precskelt,

nem öntözött.Nestrujit-ă, m. el nem nyomó­

dott, nem kopott.Nesuferire-i, /*. türelmetlenség.Nesuferit-a, ni. el nem tőrt,

töretlen.Nesuferitor-óre, m. türelmetlen.Nesulemenit -ă, m. be nem

kendőzött, festetlen.Nesupunere-i, f . alá nem ren­

delés, engedetlenség.Netăcut-ă, m. nem halgatag.Netăgăduit-ă, m. tagadatlan.Netăinuit-ă, m. eltitkolhatlan.Netălcuit-ă, m. megmagyaráz-

hatlan.

96 Netălmăcit-a — Nomol-uri-óle.

Netălmăcit-ă, ni.. lefordíthatlan.Neted-ă, m. sima, tiszta, ki­

festett, kopasz.Netedéla-eli, f . simítás, tisztítás.Netedi-esc-it, i. simítani.Netedire-i /. simítás.Netenciuit - ă , m. meszeletlen,

vakolatlan.Netipărit-ă, m. nyomatlan.Netocmit-ă, m. be nem sze­

gődött, javítatlan.Netopit-á m. olvasztbatlan.Netors-órsa, in. fonatlan.Netrainic-a, m, nem tartós.Netrebnic-ă, m. haszontalan.Netrebnicie-i,/. haszontalanság.Netrebuinţă-i, f . hasznavehetet­

lenség.Netrupesc-ésca, m. testnélküli,

testetlen.Netuns-a, m. nyiratlan.Neudat-ă, ni. öntözhetlen, nem

áztatva.Neuitat-a, elfelejthetlen.Neumblat-ă', in. járatlan.Neunire - i , f . egyenetlenség,

egyesiiletlenség.Neunit-a, in. egyenetlen, egye­

sületien. [teni.Neutraliza-ez-at, i. semlegesi-Neutralizaţie, f . pártatlanság,

semlegesítés.Neutru-ă, ni. semleges.Nevastá-neveste, f . menyecske,

asszony, feleség, ifjúasszony.Nevăstuică-î, f . menyét ; me­

nyecske.Nevătămat-ă, m. sértetlen.Nevătămător-ore, m. sértetlen.Nevendut-ă, ni. eladatlan, [lan.Nevinovat-ă, m. ártatlan, hibát-Nevinovăţie-i f . ártatlanság.

Nevoi-esc-it, ?'. igyekezni, fárad­ni, iparkodni.

Nevoie-i, f . baj, szerencsétlen­ség, veszély, szükség, bánat.

Nevoios-ósa, m. szegény, nya­valyás. [iparkodás.

Nevoinţă - e , f . akaratlanság ; Nevolnic-ă, m. akaratlan. Nevolnicie-e, f . akaratosság,

dacz. [méltatlan.Nevrednic-ă, in. érdemeden, Nevrednicie-i, f . méltatlanság. Nésiparie-i, /. porondoshely.

I Nësip-urï, f . porond.I Nésipos-ósa, m. porondos. Nicairï-a, h. sehol, sehová. Nici, k. sem.Nicovalá-eli, f . üllő. Nimeri-esc-it, czélt találni. Nimfă-e, f. tündér, nimfa. Nimic-uri,/. semmi, semmiség. Nimic, n. semmi.Nimici-esc-it, i. megsemmisiteni. Nimicire-i, f . 'megsemmisítés. Ninge-ns, ?\ havazni. Ninsóre-ori, f . havozás. Nitrărie-i, f . sziksógyár. Nitric-ă, in. sziksós.Nitru, /. sziksó.Nópte-d, f . éjjel, éjszak. Noatin-ï, f . egy éves kós, egy

éves csikó.Noatină-e, f . egy éves juh. Nobil-ă, m. nemes.Nobilime-i, /. nemesség NobléÇa-e, f . nemesség. Nod-urï, /. bog.Noda-at, ?, bogozni.Noemvrie, f . november. Nojiţă-e, f . bocskorzsinor. Nomol-urí-óle, f . iszapos hely>

mocsár.

Nomolos-ósa — Obadă-obede. 9 7

Nomolos-ósa, m. mocsáros, iszapos.

Noră-nurorî, /. menye.Norcă-î, f . mocsáros vidra. Norisor-óre, /. felkőcske. Normal-a, m. rendes, szabályos. Noroc, f . szerencse. Noroci-esc-it, i. szerencséltetni. Norocire-i, /. szerencséltetés. Norocit-a, m. szerencsés. Norocos-ósá, m. szerencsés. Norod-óde, /. nép.Noroiü-óie, /. iszap. Nostalgie-i, /. honvágy. Nostru-nóstrá, n. miénk. Notă-e, /. jegy, jegyzék. Notiţâ-e, /. kisjegy, jegyzék. Noú-nóua, m. új.Noué, sz. kilencz.Nouëdëcï, sz. kilenczven. Néuëdëcile, sz. kilenczvenedik. Nouëspredece, sz. tizenkilencz. Nouële-noua, sz. kilenczedik. Nouëspredecelea, sz. tizenki-

lenczedik.Nour-í, f . felhő.Nourat-á, m. felhős. Noutate-ăţI,/.újság, [nemcsak. Nu, h. nem; —numai, nem többé,

o.Oie-oi, f . birka, juh.Oches-á, m. barna.Ólá-e, /. fazék.Órá-e, /. óra.Oră-orî, h. — szer, szőr, szór,

pl. ântâia órá, először, a treia óra, harmadszor ; de

r patru orï, négyszer.Ore, h. vajon.

£3uc-ï, /. diófa.Nuca-ï, /. dió.Nucet-urï, f . diós, dióerdő. Nucsórá-e, f . diócska. Nucular-ă, m. diótartalmií. Nuia-ele, /. vessző.Nula-e, /. nulla, semmi.Numaï, h. csak ; nu — , nem­

csak ; nu — , ci şi, le. nem­csak, hanem is; — de cât, tüstént, gyorsan.

Nume-e, /. név, hir. Numera-at, i, számlálni, szá­

molni. [lálás.Numerare-ărî, f . számolás szám- Numeraţie-i, f . számozás. Numerátor-óre, m. számláló. Numi-esc-it, i. nevezni. Numire-i, /. nevezés.Numër-ï, /. szám.Nun-á, f . násznagy, — nő. Nuntas-ï,/. lakadalmazó. [ző. Nunta-e,/.lakadalom,mennyeg- Nur-ï, /. báj, szépség.Nurliü-e, m. bájos, szép. Nutreţ-urî, f . takarmány. Nutri-esc-it, i. táplálni. [lás. Nutrire-ï, /. táplálkozás, táplá- Nutritor-, m. tápláló.

(ó).Óre când, h. valamikor.Óre cât, sz. bármennyi.Őre ce, n. valami.Ore cine, n. valaki.Óre cum, h. valamikép. Ospe-ţî, /. vendég.Óste-stí, f . had, sereg, csapat. Obadă-obede, f . keréktalp, ka­

lácsfa.7

98 Obagiü-ï — Ocean-uri.

Obagiü-ï, f . jobbágy.Obăgie-i, /. jobbágyság.Obedar-ï, /. keréktalpcsináló.Obedi-esc-it, i. szomorkodni.Obedire = obidare,-ărî, f . ké-

sergés, fájdalom, szomorúság.Obelisc-urï,/. obelisk, kőoszlop.Obelos-ósá, m. kapczás, ron­

gyos.Obială-elî, /. kapcza.Obiceiü-urï, /. szokás.Obicïnuire-ï, /. megszokás.Obicînuit-ă, m. megszokott.Obidat-ă, m. szomorú, bánatos.Obidă-e,/. bánat, lehangoltság.Obida-at, i. fájlalni, keseregni.Obîrşă-î, /. völgy, völgyszoros.Oblădui-esc-it, j. igazgatni, kor­

mányozni.Oblăduire-î,/.hatóság, hatalom.Oblăduitor-óre, in. igazgató,

kormányzó.Oblăjală-elî, /. borogatás, be­

kötés.Oblaji-esc-it, i. borogatni.Oblăjire-î, /. borogatásObli-esc-it, egyenesíteni.Obligaţie-iune, /. kötlevél, kö­

telezettség.Oblon-óne, /. ablaktábla.Oblu-óblá, m. egyenes.Oblu, h. egyenesen.Obor-uri, /. vásártér.Oboséla-elï, /. fáradság, bá-

gyadtság, kimerültség, lehan­goltság.

Obosi-esc-it, i. fárasztani ; a se — , fáradni, kimerülni.

Obosire-i, /. fáradozás, kime­rülés.

Obraz-un, /. arcz, pofa ; fără — , szégyentelen, arczátlan.

Obraznic -ă, m. szégyentelen, arczátlan, szemtelen.

Obrăznicie-i, /. arczátlanság, szégyentelenség, szemtelen- ség. ^

Obrintélâ-elï, /. gyuladás (a sebnél).

Obrinti-esc-it, i. a se — , meg- gyuladni.

Obroc-óce, /. veder. [bár.Obron-óne,/. mozogható hám-Observa-ez-at, i. észrevenni,

figyelni, megjegyezni.Observare-ărî, /. megjegyzés.Observaţie-iune, /. figyelés.Observător-î,/. figyelő; csillag­

vizsgáló torony.Obşte-î, /. közönység ; de — ,

közönséges, nyilvános, álta­lános.

Obştesc - éscá, m. nyilvános, közönséges. [detni.

Obsti-esc-it, i. közzétenni, hir-Obstire-i, /. hirdetés, nyilvá­

nosság. [dás.Obuz-urï, /. sokaság, tolako-Oca-le, /. óka (2^4 fi), pint,

kupa ; o — de vin, egy pint (kupa) bor.

Ocară-ărî, /. csúfolás, szégyen sértés, szidás.

Ocasie-i-(iune), /. alkalom.Ocăcăi-esc-it, i. kvakogni.Ocăcăire-irî, /. kvakogás.Ocărî-esc-it, i. csúfolni, szidni.Ocărîre-î, /. csúfolás, szidás.Ocărît-ă, m. szidott, sértett.Ocarmuí-esc-it, i. kormányozni.Ocârmuire-ï,/. kormány, ható-

sag.Ocârmuitor-ï, /. kormányzó.Ocean-urí, /. tenger, oczeán.

Oceania — Ólai. 9 9

Oceania, f . világtenger.Oceanic-ă, m. tengeri.Ochean-urï, /. távcső.Ochelari, f . szemüveg.Ochi-esc-it, i. czélozni.Ochişor-î, /. szemecske.Ochiu-î, f . szem; — boului,

ökörszem (madárJ ; coda ochului, szemszeg.

Ocnă-e, /. akna, sóbánya.Ocol-óle-uri, /. kerület, kerülő

út, terület, udvar.Ocoli-esc-it, i. kerülni, görbe

utón járni; a — o cetate, egy várost ostromolni.

Ocolire-ï,/.kerülés, körülfogás.Ocolis-un, /. kerülő ut ; kétér­

telműség.Ocrotélá-eli, /. védnökség.Ocroti-esc-it, i. védni, óvni,

gyámolitani.Ocrotire-ï, f . védnökség.Ocrotitor-óre, m. védő, óvó.Ocrotitor-ï, /. védnök.Octomvrie, /. október.Ocular-á, m. szemes.Oculist-sti, f . szemorvos.Odaie-ăî, f . szoba.Odajdie-i, f . miseruha.Odaliscă, /. a Szultán kegyelt

neje.Odată, sz. egyszer; de odată,

egyszerre ; câte — , néha ; nicï — , soha.

Odată, k. hajdan, egykor.Odăiaş-î, f . szobainas.Odăiţă-e, f . szobáczka.Odihnă, h. pihenés, nyugalom.Odihni-esc-it, i. pihenni, nyu­

godni.Odihnire, f . pihenés.Odinioră, h. egykor, hajdan.

Odor-odoré,/, drágaság, kincs. Odos-ósá, m. üres zab, vad zab. Odrasla-e, f . sarj, inda, gally. Odrăsli-esc-it, i. sarjadni. Odràslire-ï, f . sarjadás, ki­

hajtás.Oer-ï, /. juhász, juhgazda. Oficer-ï, tiszt, katonatiszt. Oficial-i, f . hivatalnok. Oiicial-ă, m. hivatalos. Oficios-ósa, m. félhivatalos. Oficiu-ï, /. hivatal.Oíili-esc-it, i. sápadni, fonyadni. Ofilire-ï, /. fonyadás.Ofilit-ă, m. fonyadt.Ofta-ez-at, 1 . sóhajtani, nyögni. Oftalmie, f . szemfájás. Oftare-ări, f . sóhajtás.Oftică-î, /. sorvadás. Ofticos-osă, m. sorvadásos. Ogar-i, /. agár.Ogarcă-e, f . agárnöstény. Oglindar - ï, f . tükörgyáros ;

tükörkereskedő.Oglinda-dí, f . tükör. Oglindărie-i,/. tükörárú, tükör­

kereskedés.Ogor-óré, f . ugar, szántóföld. Ogorí-esc-it, ?. ugarolni, mive-

lés nélkül hagyni a földet, vagy az első szántás alá venni.

Ogradă-ădî,/. kert, kerített rét, udvar.

Ogrinjl, /. takarmány maradék. Oiste-í, /. szekérrud.Oiţă-e, /. juhocska, kis birka. Olac-e, /. postaszekér.Olan-e, /. csatornatégla. Olar-i, f . fazékas.Olăi == olălăi-esc-it, i. jajgatni,

sírni.

100 Olanar-ésa — Orbire-Ï.

Olănar-esă, /. téglavető, — nő. Olărie-î, f . fazékasműhely. Oligarchie-ï, f . oligarkia. Olimpiadă-e, f . olimpiada (4

évi időszak).Olimpic-ă, ni- olimpikns. Olog-óga, on. béna. Ologi-esc-it, i. megbénitni, meg­

bénulni.Ologire-ï, f . bénitás.Oltar-e, /. = altar-e, f . oltár. Oltean-ă, m. oltföldi lakos. Om-ômenï, f . ember, férfi. Omenesc-ésca, m. emberi. Omenesce, h. emberiesen. Omeni-esc-it, i. tisztelni, be­

csülni. [emberség.Omenie, f . tisztelet, becsület, Omenime-ï, f . emberiség. Omët-ëturï, f . hó, hótömeg. Omidă-e, f . hernyó kukacz. Omidi-esc-it, i. hernyózni. Omogen-ena, on. hasonnemíi. Omonim-á, m. hasonnevű. Omor-ur!, f . gyilkosság, gyil­

kos halál.Omori-it, i.gyilkolni, agyonütni. Omorire-ï, f . gyilkolás, ölés. Omoritor-óre, m. gyilkoló, gyil­

kos, emberölő.

Onor } f ' tisztelet, becsület.Onorabil-á, m. tisztelt, becsü­

letes; tekintetes.Ontologie, f . léttan.Opac-ă, m. át nem látszó. Opal-urî, f . opal (drágakő). Opáci-esc-it, i. feltartóztatni. Opari-esc-it, i. forrázni, per­

zselni.

Operă-e, f . dalmű, opera.Opincar-ï, f . bocskoros.Opincă-!, f . bocskor.Opintéla-elï, f . megerőltetés,

fáradozás.Opinti-esc-it, i. megerőltetni,

kémény munkát végezni.Oposiţie-iune,/. ellenzék, ellent-

állás.Oprélá-el!, /. tiltakozás, tar-

tóztatás ; fogság.Opri-esc-it, i. tiltakozni, tartóz­

tatni, megtiltani; akadályozni, bedugni ; a -— sângele, a vért megállitani.

Oprire-!, f . tiltás, tiltakozás, tartóztatás. [bor.

Opritóre-or!, f . kerékláncz, ala-Opritor-óre, m tartóztató.Opt, sz. nyolcz.Optdec!, sz. nyolczvan.Optdecile, sz. nyolczvanadik.Optspredece, sz. tizennyolcz.Optspredecele, sz. tizennyolcza-

dik.Optule, sz. nyolczadik.Oracol-e, /. jóslat, jósda.Orar-e, /. imaruha, stola.Orator-ï, /. szónok.Oras-e, f . város. [polgár-Orăşan-enî, f . városi lakos,Orăşană-e, f . városi nő.Orăşel-ele, f . várocska.Orasënesc-ésca, m. városi.Orb-órbá, m. vak.Orbesce, h. vakon.Orbi-esc-it, i. vakítni, vakulni,

megvakulni.Orbime, f . vakság, a vakok

összessége.Orbire-ï, f . megvakitás, meg'

vakulás.

Ordin-urï — Oţetărie 101

Ordin-urï, /. rendelet, paran­csolat.

Ordinar-ă, m. rendes, közön­séges, alávaló.

Ordonanţă-e,/. rendelet, paran­csolat.

Orez-urï, /. árpa.Orêndui-esc-it, i. rendezni, ren­

delni. [zés.Orênduéla-elï, /. rend, rende-Orênduire-ï, /. rendezés.Orenduit-ă, rendezett.Orfan-a, m. árva.Organ-e, f . szerv, érzékszerv ;

közeg; orgona.Organic-a, m. szerves.Organiza - ez - at, i. szervezni,

rendezni.Organisaţie-iune, f . szervezés,

testalkat.Organism, /. szervezés.Organist-stí, f . orgonajátszó,

orgonista.Orgeat, f . árpaital.Orgol-urï, f góg, büszkeség.Orí, k. vagy ; orï-orï, vagy-

vagy.Orí cine, n bárki.— ce, n. bármi.— când, h. bármikor.— unde, h. bárhol bárhová.— cât, h. bármennyi, bár­

mekkora.Original-á, m. eredeti, sajátos.Originá-e, f. eredet, forrás.Ornitologie-i, /. madártan.Ortodox-á, m. igazhitű.Ortodoxie-i. /. igazhitüség.Ortografie-i, f . helyesírás.Os-óse, f . csont.Osebi-esc-it, i. megkülömböz-

tetni.

Osendi-esc-it, i. elitélni, át­kozni, megbüntetni.

Osendá-e, /. büntetés vezeklés. Osie-i, /. tengely.Osos-óse, m. csontos. Ospeta-ez-at, i. megvendégelni,

lakmározni.Ospeţ-eţe, f . lakoma, vendég­

lés, lakadalmi lakzi. Ospitalitate-ăţî, f . vendégsze­

retet.Ostaş-î, f . harczos, katona. Ostasesc-éscá, m. katonai, har­

czos. [erőlködés.Ostënélâ-elï, f. fáradság,munka, Osteni-esc-it, fáradni, fárasz­

tani. [ság.Ostenire-i, /. fárasztás, farad- Ostenitor-óre, m. fárasztó, ki­

merítő.Osteografie, f csontleirás. Ostrov-óve, f . sziget. Osti-esc-it, /. harczra készülni. Ostire-ï, hadsereg.Otavă-ăvî, /. sarju.Otavi-esc-it, i. sarjuzni. Otoman-ă, m. török. Otomaná-e, török kánápé ; tö­

rök nő.Otravă-ăvî, /. méreg. Otravi-esc-it, i. megmérgezni. Otrăvire-î, /. mérgezés. Otrávitor-óre, m. mérgező. Oţel, /. aczél.Otelărie, /. aczélgyártás. Oţele, f . puskalakat.Oţelire-î, /. aczélosodás. Oţeli-esc-it, i. aczélozni ; ed­

zeni, erősödni.Oţelos-osă, aczélos.Oţet-urî, /. eczet.Oţetărie, /. eczetföződe.

102 Oţeti-esc-it. — Paradox-a.

Oţeti-esc-it, i. eczetesedni. Oţetire, /. ecsetesedés. Oţetos-osă, eczetes.Oű-óué, /. tojás; — clocit,

záptajás.Oua-at, ?*. tojni.Ouare, f . tojni. [deklő.Ouşor-ore, m. tajáska, nyel- Oval-ă, m. tojásdad.

Ovar-e, f tejástartó.Ovipar-ä, m. tojó.Ovreesc-ă, m. zsidói.Ovreesce h. zsidóul. O/reică-cî, f . szidónő. Ovreiü-eï, f . zsidó.Oxid-e, f . sav. [nyezni.Oxida-ez-at, i. oxidálni, éle- Oxigen, /. éleny.

P.Pace-păcî, /. béke, nyugalom. Pacinic-ă, m. békés, csendes. Pacoste-i, /. szerencsétlenség,

veszély, zavar.Padiment-urï, /. padló. Pafta-ale, f . ajtósark, csatt. Pagină-e, f . oldal, lap. Pagubá-e, f . kár, hátrány. Paiü-e, f . szalma, szál.Pajeră = Pajură-e, f . czimer. Palabră-e, palavră f . hazugság,

dicsekvés.Palat-urï, f . palota.Palatih-ï, f . nádor.Palatinat, /. országos grófi

méltóság, nádori hivatal. Palavragiü-ï, f. dicsekvő, fe­

csegő, hazug.Palavri-esc-it, i. dicsekedni, fe­

csegni, hazudni.Paleografie, /. régi irásisme. Palmă-e, tenyér, arasz ; poff. Paloş-e, f . pallós, kard. Paltin-i, f . rezgő silfa. Pambrin-i, /. merinói juh. Panachidă-e, f . irótábla. Pană-pene, /. toll.Pancovă-e, f . fánk, rátota.

Pandecte, f . pandekta (romai törvény gyűjtemény.)

Pandur-i, f . pandúr. Pantalon-i, f . nadrág. Panteon,/, panthéon, (az összes

pogány istenek temploma). Pantof-ï,/. czipő, papucs, topán. Pantofar-ï, /. czipész, varga. Pantofărie-î. f . czipészmfíhely- Papagal-ï, /. kajdás, pápágáj. Papal-ă, m. pápai.Papă-i, /. pápa.Papié, /. pápaság. [kus.Papistaş-î, /. papista, katholi- Paprica-e = ardeiü, f . paprika. Papură-î, f . káka.Par-ï, /. karó, dorong, czölöp. Para-ale, /. pénz, krajczár ; a

lua la trei — , csúfolni, űzőbe venni, verni.

Parabolă-e, /. példabeszéd. Paraclis-e-urí,/. imakönyv, ima,

könyörgés, imaház. Paradisier-Ï, /. egyházfi. Paradă-clî, f dísz, pompa. Paradigmă-e, /. minta, terv. Paradox-ă, m. ellenmondásos,

I különös, meglepő.

Parafulger — Patrudecí. 1 0 3

Parafulger, /. villámhárító.Paragraf-ï, f . czikkely, §.Paralaxă-e, /. parallaxa, csont­

törés.Paralel-ă, m. egyenközű.Paralelogram-e /. egyenközű

négyszög.Parasol-óle, f . napernyő.Paratoner-e, /. villámhárító.Paravan-e, /. spanyol fal.Pară-e, f . körte.Pară de foc, /. tűzláng.Parc-urï, /. park, kéj kert.Parchet-urï, /. fakoczkázat.Pardosélâ-elï,/. kövezet, parké-

tirozás-Pardosi-esc-it, i. padolni, decz-

kázni, kövezni, koczkázni.Parip-ï, /. paripa, nyerges ló.Parlament-e, /. parlament, or­

szággyűlés.Parlamenta-ez-at, i. tárgyalni

(béke iránt, háború idején).Parlamentar-i, /. béke iránt

tárgyaló tiszt; követ, dele­gátus.

Parodie ï, f parodia, gúnyvers (utánzat). [letszó.

Parolă-e, f . szó, Ígéret, becsü-Paroxisin-e, f . paroxismus, be­

tegség, szenvedély kitörése.Parte-ţî, f- rész, oldal, táj ; la

o — , félre; de o — , egy részről. [névi igenév.

Particip-e, f . részesülő, mellek-Particular-ï, /. magánember.Particular-á, m. sajátos, külö­

nös, titkos.Partidă-e, f . párt, rész.Partie-ï, f . vállalat, porczió.Partisan-Ï, f pártos, pártütő.Pas-urí,/. szoros, hegyi út, lépés.

Pasaport-urí, /. útlevél.Pasca-ï, /. hiisvéti kenyér.Pasere-ï, /. madár.Pastramă-e, f . páczolt, szárí­

tott hús.Pasalic-urï, f . egy basának já­

rása, közigazgatási köre.Pasaport-uri, f . útlevél.Paşă-î, /. pasa, basa.Pasce-ut, ?. legelni.Pasc!, /- húsvét.Paştetă-te, f . pástétom.Pat-urï, /. ágy, meder.Pată, pétâ-pete, /. folt, szé­

gyenfolt.Patentă-e, f . patent, diploma,

oklevél, rendelvény.Patentăr-î, f . patentás, kiszol­

gált katona.Patimă-î, /. szenvedés, beteg­

ség, szenvedély.Patrafir-e, f . stola, (templomi

ruhadarab).Patriarch-i, /. érsek, patriarcha,

egyházfő (a keleti egyház­ban).

Patriarchal-ă, m. patriarchalis.Patriarchat-e, f . egyházfőmél­

tóság. [tóság.Patriarchie-i,/. patriarchai mél-Patrician-ï, f . patrícius.Patrie-!, f haza, hon.Patriot-ă, m. hazai, honi.Patriot-ţî, f . hazafi, honfi.Patriotism, f . hazaszeretet.Patrirem-ï, /. négy evezői hajó.Patron-ï, f . védnök, patronus,

kurátor, őrangyal.Patróná-óne. f . pátron, töltés.Patrontas-e, f . töltéstarisnya.Patru, sz. négy.Patrudeci, sz. negyven.

104 Patrudecile — Părinte-ţî.

Patrudecile, sz. negyvenedik.Patrule, sz. negyedik.Patr’unghiü, /. négyszög.Patruspredece, sz. tizennégy.Patruspredecele, sz. tizenne­

gyedik.Pavëzâ-e, f . vért, pajzs.Pavilon-óne, /. pavillon, nyári

lak, nyaraló, kolna.Pază-î, f . őrzés, felügyelet.Paznic-ă, m. vigyázó, őrző.Păcal-ă, m. bolond, tréfás,

bohocz.Păcăli-esc-it, i. kigúnyolni, meg­

csalni, kitréfálni.Păcălitură-î, /. kitréfálás, meg­

csalás, kicsúfolás.Pácat-e, f . bűn, hiba. [rult.Păcătos-osă, m. bűnös, nyomo-Păcătui-esc-it, i. vétkezni, bűnt

követni. [gyáros.Păcurar-!, f . juhász ; kátrán-Păduche-î, /. tetü.Paduchi-esc-it, i. tetüt fogni ;

a se păduchea, tetvészni.P^duchios-osă, m. tetves.Psducel-ei, f. lábviszketegség.Pădurar-!, f . erdősz, erdővéd.Pădure-!, f . erdő, erdőség.Pädurean - en!, f . erdőlakos,

erdőlaki.Pădureţ-âţă, m. erdei vad.Pădurice-!, f . erdőcske.Păgân-!, f . pogány.Păgânătate-ăţî,/. pogány, nép-

ség, pogányország.Págánesc-éscá, m. pogány.Păgâni-esc-it, a se — , po­

gány lenni.Pagânie-ï, f . pogányság.Păgânime, f . pogányság.Păgânism, f . pogány tan.

Păhar-e, f . pohár.Păhăruţ-e, f . pohárka.Păiangen-î, f . pok.Păiş-urî, f . szalma.Paiste-ï, f . szalmadomb, szal­

matrágya.Pălămidă-e, f . szamár bogáncs.Pălărie-!, /. kalap.Pălărier-î, f . kalapos.Păli-esc-it, i. ütni, találni, égetni

üszköt kap, (gabnavetések- ről). [főt osztogatni.

Pălmui-esc-it, i. pofot adni, po-Pămătuf-urî, f. meszelő, ecset.Păment-urî, f . föld. [honos.Pămentean-enî, f . földi lakos,Pámentesc-éscá, m. földi, világi.Pămentos-osă, m. földes.Pănă, v. — ig; — mâne,

holnapig.Păpară-ărî, f . tojásétel, rátota.Păpădie-!, f . czikorja (vad).Păpuc-î, /. török íélpapucs.Păpucar-î, f papucskészitő.Păpurişte-î, f . sáskabokor.Papuşă-î, f . buba.Păpuşică-î, /. kis buba.Părăsi-esc-it, i. elhagyni, fel-

hagni, feladni, abbahagyni.Părăsire-!, f . elhagyás.Páré-ut, i. tetszeni, vélekedni,

látszani; mi se pare, úgy tetszik, látszit ; im! pare bine, örvendek. [san.

Păreche-î, f . pár ; cu — , páro-Părere-!, f . vélemény; părere

de rëü, sajnálás.Păresemî, f . húsvét előtti böjt,

nagy böjt.Părete-ţî, /'. fal.Páiéü-aie, f . patak, csermely*Părinte-ţî, /. atya ; szülők, pap*

Párintesc-ésca — Pe. 105

Părintesc-escă, m. atyai, anyai, szülői.

Părintesce, h. atyailag.Părtaş-ă, m. résztvevő.Părticică-ï,/. kis rész, részecske.Părtini - esc - it , i. támogatni,; pártolni.Pártinitor-óre, m. pártfogó, tá­

mogató ; részrehajló.Părui-esc-it, i. hajat tépni, ve-

rekeszni ; karozni.Păs-urî, f . baj, bánat, gond,

szükség, ügy.Păsa-at, i. bánni, megbánni ;

nu-mi pasă, nem bánom.Păscut-urî, /. legelői jog.Pâsérar-ï, /. madarász.Páseresc-éscá, m. madári.Páséresce, h. madár módon.Pâsërica-ï, /. madárka.Păstărnac-ci, /. pásztérnak.Păstor-î, /. bojtár, őrző, juhász.Pástorésc-éscá, m. bojtári, pász­

tori ; lelkészi. [nő.Păstoriţă-e, /. juhásznő, bojtár-Păstra-ez-at, i. eltartani, megő­

rizni, megtartani, takarékos­kodni ; a se — , magát kímélni.

Păstrare-ărî, /. kímélés, eltar­tás, takarékosság.

Păstrător-ore, m. takarékos­kodó, kimélő.

Păstrav-î, pisztráng.Păşi-esc-it, i. lépni, lépést tenni.Păşire-!, f . lépés.Păşune-Î, /. legelő.Păşună-ez-at, i. legelni. [ni.Păta-at, i. beszennyezni, foltoz-Pătat-ă, m. foltos, szennyes.Pătimaş-ă, m. szenvedő, beteg.Pătimi-esc-it, i. szenvedni, tűrni,

kiáltani.

Pátimire-!, /. szenvedés.Pătlăgea-ele, f . paradicsom al­

maféle.Pătrar-e, /. negyed.Pătrat-ă, m. négyszögii.Pătrunde-ns, i. áthatolni, hatni,

kifürkészni.Pătrundere-!, f . áthatolás, be­

hatolás, éles ész. [eszü.Pátrundétor-óre, m. átható, élesPătrunjel-eî, f . petrezselyem.Pătură-!, /. gyapjas, szőnyeg,

posztó.Păţi-esc-it, i. szenvedni, tapasz­

talni ; am păţit’o, megjártam.Păţit-ă, m. tapasztalt, okos.Păun-î, f. páva.Păunar-Î, /. pávász.Păuniţă-e, /. pávatyúk.Păzi-esc-it, őrizni, gondozni,

vigyázni ; a se — , őrizkedni.Pázitor-óre, m . f . őrző, őr, védő,

ügyelő.Pâclă-e, /’. nagy hőség.Pâclos-osă,m. zavaros, beborult.Pângări-esc-it, i. megfertőztetni,

bepiszkítni, szentségteleai- teni, rágalmazni, szégyení- teni.

Pângărire-î, f . megfertőztetés.Pândar-ï, őr, vigyázó.Pândă-e, /. lésés, őrzés.Pândi-esc-it, i. leskelődni, őrt

állani.Pântece-!, /. has, also test.Pârgă, f. első gyümölcs, első

gabna. [rúd.Pârghie-! = lăstar-e, /. emelőPârgui-esc-it, i. a se — , meg­

érni, az érés kezdete.Pârîü-ae, /. patak.Pe = pre, v. -on, -en, ön; -rá,

1 0 6 Pe mine — Peristil-urï.

-re; pl. pe masă, az aszta­lon, az asztalra.

Pe mine, -tine, -el, -ea;— noï, -voï, -eï, ele ; engem,

téged, őt; minket, titeket, önöket, őket ; pe lună, hóra, havonta, havi ; holdvilágnál ; pe furiş, lopozva.

Péná-pene, f . penna, toll.Pétrá-i, /. kő, kőzet.Pecând, k. midőn, mialatt.Pecete-ţî, f . pecsét.Pecetlui-esc-it, i. pecsételni.Pecingine-Ï, /. fejkorpa.Peşches-uri, f . adomány.Peschir-e, f . kendő, törölköző.Peste-i, /. hal.Peşteră-î, f . barlang.Pedant-ă, m. szőrszálhasogató,

pedáns, merev.Pedépsá-e,/'. büntetés, fenyités.Pe-de-desupt, h. alulról.Pe-de-laturi, h. oldalról.Pe dinainte, h. elölről.Pedepsi-esc-it, i. büntetni, fe-

nyiteni. [tés.Pedepsire-i, /. büntetés, fenyi-Pedestraş-î, /. gyalogos, gyalog

katona.Pedestrime, f . gyalogság.Pedestru, h. gyalogosan.Pe dinafară, h. kivíilről ; konyv-

nélkül.Pe dincóce, h. innenső oldalról.Pe dincolo, h. túlsó oldalról.Pe dinjos, h. alulról.Pe dinsus, h. felülről.Pe dós, h. bal fél; fonák.Peire = perire-ï, /. elpusztúlás,

vesztés, veszély.Peisaj-urï,/. tájkép, [mavirág.Pejină, pejmă, /. pézsma, pezs-

Pelângă, prelângă, k. a mellett.Pelican-ï, /. pelikán, gödény.Pelin-ï, /. üröm, ürmös bor.Peliţă-e, /. hártya, finom bőr.Pe loc, h. rögtön, mindjárt.Peltic-ă, m. selypő. [szegni.Pelticăi-esc-it, i. selypeni, szi-Peninsulă-e, f . félsziget.Pensie-iune, f . nyugdíj, [dék.Pensionar-i, /. benlakó növen-Pensionat-e, f. benlakással, el­

látott nővelő intézet, nővelde; nyugdíjas.

Pentagon-óne, /. ötszög.Pentru, v. -ért, iránt; — ce,

miért. — că, mert ; cât — mine, a mi engem illet ; — hatîrul tëu, a te kedvedért; — Ddeu ! az istenért !

— aceea, azért.Pepene-ï, /. dínye; — verde,

görögdínye; — galbin, czu- kor dínye.

Pepenet-uri, f . dínyés.Pepeniste-i, f . dínyés.Pepinerie-i, /. dínyés hely.Perde-ut, veszteni, veszíteni.Perdea-ele, függöny.Perdevară-î, f . naplopó.Perênd, h. rendszerint.Peri-it, i. pusztulni, eltűnni.Perie-í, /. kefe.Pericol-óle, f . veszély.Periculos-osă, m. veszélyes.Periferie-i, /. körvonal.Perifras-e, /. körülirás.Perigeü-ï, f . a bolgók földkö­

zelsége. [körmondat.Periodă-e,/. periódus, korszak,Periodic-ă, m. korszáki, kör-

mandati.Peristil-urï, /. oszlopfolyosó.

Perişoră-e — Picura-ez-at. 1 0 7

Perişoră-e, /. körtecske.I Perişor-!, /. körtefácska.

Periuţă-e, f . kefécske.I Pernă-e, f . párna, vánkos.

! Persian-ă, m. perzsiai.Personă-e, /. személy.

[ Personaj-urï, /. személyzet. Personal-ă, m. személyi. Personiiicaţie-iune, f . szemé­

ly lyesités.; Perspectivă-e, /. kilátás. Perucar-î, f . fodrász.

\ Pesca, pescui-esc-it, i. halászni. J Pescar-!, f . halász.

K Pescărie-!, h. halászat, [lászat. R Pescărit-ur!, /. halászati jog, ha- I Pescurt, h. röviden, szóval.B Pesmet-ţî, f . kétszersült.B Peste, h. keresztül, rajta, azon­

felül ; de — an, éven át, peste drum, átellenben ; —

I tot, egészben; — putinţă, lehetetlen.

\ Pestriţ-ă, m. tarka.Pestriţat-ă, m. tarkázott.

m Pestruiü-e, m. tarkázott, szeplős.

Iţ Peşteră-!, f . barlang. [szál. ! Petélá = betélá-el!, f . szövő ; Petec-e, f . folt, darab; a-s! da

in petece, tönkre tenni ma- I gát, tönkre menni, i Petiţie-iune, f . kérelem, folya-

( modvány, beadvány.1 Petrecanie-!, | /. kiséret, mu-

J Petrecere-!, / latás.B Petrece-ut, i. kisérni ; a se — ,

mulatni, elkelni. [denhol. ! Petutindinea, h. mindenütt, min- ! Peţi-esc-it, ?'. háztuzt látni; le­

ánykérőbe menni. m Peţitor-!, /. leánykérő.■ Pe unde, h. merre.

Pe urmă, h. végre, asztán.Pezenchiű, pezevenchiü, f. kéj-

szerző, lélekvásárló,kupleros.Peră-e, /. per.Perăi-esc-it, i. ropogni.Perăitură-î, / . ropogás.Percălab-î, /. adótárnok.Perci-esc-it, i. cziczerélni, pá­

rosodni, megpetélni; cocoşul percesce găina, a kakas a tyúkot megpetéli.

Pêrî-esc-it, i. perelni.Pêrîs-ï, f . perelő, felperes.Perît-ă, m. perelt, beperelt.Perítor-óre, rn. peres, perelő,

árulkodó, feladó.Perjol-óle, f . tűz, tűzvész.Pêriolire-ï, f. égetés.Perlă-e, f. \ , , ,Perlău-e,"/. | Parol°'Pêrléz-az-urï, f . átjáró (a sö-

vénykeritésen).Perli-esc-it, i. égetni, perzselni.Perlit-ă, m. perzselt, füstölt.Pësat-urï, /. köles, kása.Peslă-e, /. durva gyapjú, postó,

szövet.Piatra-ï, /. kő, — acră, timsó,

— de vin, borkő.Piaţă-e, /. piacz.Piază-e, f előjel; jósló.Pic-urí, /. csep, darab.Pic-cï, f . zöldharkály.Pica-at, i. esni, csepegni, cse-

peregni.Picătură-!, /. csep.Picior-óre, /. láb.Piciorang-e, f . faláb.Picnic-uri, f . piknik, társas,

batyu tánczmulatság.Piculină-e, f. piccola, fuvola.Picura-ez-at, i. cseperegni.

1 0 8 Piedică-e — Pişcătore-Î.

Piedică-e, f . akadály.Pielar-î, /. tímár.Pielărie-î, /. timárság. Piept-urî, f . mell.Pieptar-e, f . mellény. Piepten-e, /. fésű. [gyarató. — de postăvar, kárt, gyapjú- Pieptena-at, i. fésülni; a — lâ­

nă, gyapjút gyaratni, kártani. Pieptenas-e, f . kis fésű. Pierde-ut, i. veszteni ; a se — ,

magát veszteni, tévedni. Pierdere-!, f . vesztés. Pierdevară, f . naplopó. Pieri-it, /. elveszni, meghalni,

eltűnni.Piersic-ï, f . baraczkfa. Piersică-î, f . baraczk.Pietrar-i, /. kövező, kőmives,

kőfaragó.Pietrărie-î, f . kőbánya. Pietros-osă, m. köves, kőnemű. Pierzare-ărî, f . vesztés ; loc de

— , vesztőhely (a hol az akasztófa van).

Pierzător-!, /. vesztő, veszítő. Pierzător-ore, m. vészhozó, át­

kozott.Pieziş, h. ferdén, harántosan. Piezisa-ez-at, i. ferdén járni,

kerülő utakat tenni. [nya. Piftie-ï, /. kocsonya, halkocso- Pil-urí, /. ostor, knuta. Pilar-pilav-uri, /. rizsétel. [da. Pilă-e, f . ráspoly, reszelő ; lab- Pildă-e, példa.Pildui-esc-it, i. példálózni. Pili-esc-it, i. reszelni; lopni. Pilire-ï, f . lereszelés, lopás. Pilitură-î, f . ráspolás.Pilug-i, f . törő, mozsártörő. Pingea-ele, /. féltalp.

Pingelui-esc-it, i. féltalpalni ;hazudni, csalni.

Pintene-ï, f . sarkantyú ; a da — , serkenteni. [ló.

Pintenog-ogă, m. fehér lábfoltos Pipă-e, f . pipa. [teni.Pipăi-esc-it, i. tapogatni, érin- Pipăire-î, f . tapogatás. Pipăit-ă, m. tapogatott.Piper, f bors.Pipera-ez-at, i. borsozni. Piperniţă-e, /. borsSzelencze. Pir, útifű.Piramidă-e, f . gúla.Piron-óne, f . nagy szeg. Pironi-esc-it, i. szegezni, fe­

szíteni. [kétségtan.Pironism,/. kétségesség vágya, Pirpiriü-e, rn. vékony, gyenge

testalkotásu.Pirulă-e, f . pirula, labdacs. Pisa-ez-at, i. törni, szétzúzni. Pisare-àrï, f . szétzúzás, össze­

törés.Pisălug-î, /'. mozsártörő. Pisătură-î, f . morzsa, össze­

tört por.Pisc-urí, /. magaslat, szikla. Pisic-ă, f . kandúr, macska. Pisicuţă-e, /. kis macska. Pismaş-ă, m. irigy, rosszakaratú,

alatomos. [ság.Pismä-e, /. irigység, alattomos- Pismui-esc-it, ?. irigyelni, bos­

szantani.Pistol-óle, /. pistoly. [seini. Pişa-at, i. hugyozni, pisilni, pe- Pişare-ărî, /. peselés, hugyozás. Pisat-urí, f . hugy.Pişător-ore, m. hugyozó. Pişca-at, i. csípni, viszketni. Pişcătore-î, /. hugyozási hely*

Pişcătură-!, — Plic-urï, 1 0 9

Pişcătură-î, /. csípés.Pişolcă, pişotcă-e, f húgyos. Pitar-!, /. kenyérsütő, (nemesi

czím) pitár.Pită-e, /. kenyér.Pitic-ă, m. törpe, kismajom. Pitpalac-cí, /. fürj.Pitula-at, i. elrejteni, elbújni. Pitulice-!, /. ökörszem, (madár). Pitulus-e, /. rejtély, bujdoska. Piţigoiu-î, f . czinke, czinege. Piuar-ï, /. kallós. [lómalom. Piuă-e, f . kallómalom, ványo- Piui-esc-it, i. törni, zúzni; csi­

cseregni.Piuliţă- e,/. mozsár, anyacsavar. Pivniţă-e, /. píncze.Plac-un, /. tetszés, Ízlés. Placă-plăci, /. tábla. [rajz. Plan-uri,/. terv, szándék, alap- Planetar-ă, m. bolygós. Planetă-e, /. bolygó. Plapomă-e, /. ágytakaró. Plasă-plese, /. háló ; ételnem. Plasă -plăşî, /. kör, megye,

járás.Plastograf-!, f . iráshamisító. Plată-plăţi, f . fizetés, bér, ju­

talom.Plácé-ut, i. tetszeni, szeretni. Plăcere-!, f . tetszés, öröm. Plăcintă-e, f . palacsinta. Plăcut-ă, m. kellemetes, ör­

vendetes.Plăiaş-î, f . határőr. PlămăddÎă-elî, /. kovász, éle­

sítő, erjedő.Plămădi-esc-it, i. forrni, kelni,

megkelni, savanyítni. Plămădire-!, /. pezsgés, forrás,

kelés.Plămână-î, f . tüdő.

Plăpând-ă, m. gyöngéd, finom.Plăsea-ele, /. nyél, kés nyelv.Plăti-esc-it, ?. fizetni.Plătire-î, /. fizetés.Plăvuică-e = plăvuscă-e, /. fia­

tal sóshal.Plánge-ns, i- sírni, panaszolni.Plângere-!, /. sírás, panasz.Plâns-urï, f . sírás, könyezés.Plánsóre-i, f . sírás, kérelem.Plésna-plesne, f . ostorvég, os­

torhegy.Pléscá-c!,/. rósz kucsma, sapka.Plétá-plete, f . hajfonat.Plévá-pleve, f . polyva.Plebeian-ï — plebeiü-ï, f ple-

beius, csőcselék.Pleca-at, indulni, elmenni ;

hajolni; a se — , hajolni, haj­tani magát, alávetni magát.

Plecare-ári, f. elindulás, eluta­zás ; hajolás, alárendelés.

Plecat-ă, m. hajolt, hajlandó, alázatos ; elindult.

Plecátóre-or!, f . anyajuh.Pleonasm-!, f . szófölösleg.Pleopă-e, f. szempilla, szemszőr.Pleosti-esc-it, i. csűggeszteni,

leereszteni.Plesni-esc-it, i. csattintani (os­

torral) repedni, szétpukkanni.Plesnire-ï, f . csattintás, repe­

dés, pukkanás.Plesnit-ă, m. megrepedezett,

csattintott.Plesnitură-!, f . csattanás, repe­

dés, pukkanás.Pleşuv-ă, m. kopasz.Pleşuvi-esc-it, i. kopaszodni.Plesuvie-ï, \ /. ,Pleşuvire-i, f f ' koPaszsag-Plic-urI, /. levél, levélboriték.

110 Plimba-at — Podvadă.

Plimba-at, = primbla, i. sé­tálni.

Plimbare-ărî, sétálás.Plin-ă, m. tele, telitett, töltött;

de — , teljesen.Plisc-urï, f . csőr.Plivi-esc-it, gyomlálni.Plivire-ï, f . gyomlálás.Plivitóre-orí, f . gyomláló.Plivitură-î, f . gyomlált rész.Plocon - óné, f . ajándék, ado­

mány.Plod-urí, /. (állati) mag.Plóie-i, /. eső.Ploios-ósá, m. esős.Piop-ï, f . nyárfa.Plopis-ï, f . nyárfaerdő.Ploscă-î, f . fapalaczk, palaczk.Ploşniţă-e, f . poloska.Plotog-óge, /. folt, bőrdarab.Plotogi-esc-it, i. foltozni.Ploton-óne,/.gombolya; csapat.Ploua-at, i. (eső) esni.Plug-urí, f . eke.Plugar-ï, /- földmives, szántó­

vető ember.Plugări-esc-it, i. földmivelést

folytatni, szántani. [vetés.Plugărit-urî, f . szántás, szántás-Plumb-urï, f . olom ; golyó.Plumbagiü-e, /. olomolvasztó,

olommunkás. [hely.Plumbărie-î, /. olomolvasztó-Plumbatóre-i, f . olmositó gép,

olmozó eszköz.Plumbos-ósa, m. olomtartó,

olomnemu.Plumbui-esc-it, i. ólmozni, ólom­

mal bevonni.Plumbuire-ï, olmozás.Plutá-e, f . tutaj, uszófa; je­

genyefa, dugaszfa.

Pluti-esc-it, i. úszni, a vizen hajtani.

Plutire-i, f . úszás, hajózás.Plutitor-óre, m. úszó, úsztató.Pneumatic-á, m. léghuzó, ma­

şină — , léghuzó gép.Pneunomie, f . tüdőgyuladás.Póla-e, /. szegély, öl; — de

munte, hegyláb.Pómá-e, f . gyümölcs.Pórta-e, f . kapu.Póte, h. tán, talán, talántán.Pocăi-esc-it, i. vezekelni, meg­

bánni. [dés.Pocăinţă-e, f . vezeklés, bűnhö-Poci-esc-it,/.rögtön, gyorsan be­

teg lenni, szerencsétlen lenni.Pocitură-î, f . rögtöni betegség,

szerencsétlenség beállása.Pociump =pocimp-ï,/. czölöp.Pocni-esc-it, i. csattani, szét­

pattanni. [nás.Pocnire-í,/.csattanás, szétpatta-Pocniturá-I, f . csattanás, patta­

nás, dörgés.Pocílti-esc-it, i. biczenni, a se

— de fóme, oly éhes, hogy biczenik.

Pod-urf, /. híd, padlás.Podar-ï, /. hídvám szedő,Podărit-uri, f . hídpénz, hídvám.Podéla-eli, /. padolás, padló.Podi-esc-it, i. padolni.Podidi-esc-it, i. (könybe) ki­

törni, kifakadni; rohanni, elorohanni.

Podina-e, f . padló, deczka.Podire-i, f . padlás, padolás.Podisor-óre, /. kis híd.Podobă-e, f . dísz, czifraság.Podvadă, f . jobbágymunka,

robot.

Poesie-I — Popie-!. 111

Poesie-ï, /. költészet.Poet-ţî, /. költő.Poetic-ă, m. költői.Poetica, f . költézettan.Pofidă-e, /. ürügy.Poíil-e, /. farkszijű (a ló szer­

számnál). [étvágy.Poftă-e,/. vágy, kívánság, kedv,Pofti-esc-it, i. kívánni, köve­

telni, vágyni, tetszeni.Poftire-!,/. kívánság, meghívás.Pogon-óne, /. holdföld.Pogoniciü-ï, f . ökörhajtó, ve­

zető béres.Pogori-esc-it, ?. lemenni, lej­

teni, leszármazni, levinni.Pogorîre-ï, /. leeveszkedés, le-

menés.Pogoriş-urî, /. lejtés, hajlás.Poiană-enî, f . liget, nyílt hely

az erdőben.Poimáne, h. holnapután.Pojar-uri, f . apró himlő, köles

himlő. [juhbőr.Pojghiţă-e, f . bőrecske, vékonyPol-ur!, /. sark, pplul nord, éj­

szaki sark, polul sud, déli sark.Pol-ï, f . napoleonarany.Polar-a, m. sarki.Polcovnic-!,/, ezredparancsnok,

ezredes. [tezni, simítani.Polei -esc-it, i. aranyozni, ezüs-Poleire-ï, f politirozás, ezüs-

tezés, fénymázolás.Poleitură-î, /. aranyozás.Poleiü-urí, f . síkjég, síkonka.Policioră-e, /. kis polcz.Poligam-!, /. soknejű ember.Poligamie-!, /. soknejüség.Poligon-óne,/. sokszög, [ség.Polinom,/. sokszoros mennyi-Polisilabă-e, /. sokszótagú.

PolitéÇâ-e, /. udvariasság, ille­delmesség.

Politeism, /. sokistenség.Politic-a, m. politikus, ravasz.Politică, /. állambölcsesség.Politicos-ósá,w. udvarias, finom,

illedelmes.Poliţaiu-î, /. rendőr.Poliţă-e, /. váltó, polcz.Poliţie-!, /. rendőrség.Polog-óge,/. fűbarázda, posztó,

bőrfolt. [gyelnő.Poloncz-eză, /. lengyel, len-Polonesc-éscá, m. lengyel.Polonesce, h. lengyelesen.Pom-ï, /. gyümölcsfa.Pomadă-dî, /. hajkenőcs.Pomană-eni, f . halotti tor, ala-

mizsma; de — , ingyen.Pomeni-esc-it, említeni ; a se

— , emlékezni, véletlenül ta­lálkozni. [zés.

Pomenire-!, /. említés, emléke-Pomenit-ă, m. említett.Pomet-ur!, /. gyümölcsös.Pompă-e, /. dísz, pompa.Pompier-!, /. tűzoltó.Pompos-osă, m. pompás, díszes,

nagyszerű, fenhéjázó.Ponciş ă, m. bandzsi, bandzsal,

sanda, kancsal.Ponevos-ósá, m. beteges, gyen-

ge, gyenge látású.Ponos-urf, f. panasz.Ponoslui-esc-it, i. panaszolni.Popă-î, f pap, lelkész.Popesc-éscá, m. papi, lelkészi.Popesce, h. paposán.Popi-esc-it, i. pappá felszentel­

ni, tenni.Popică-cï, /. tekebáb. [ság.Popie-ï, /. papság, papi méltó-

112 Popor-óre — Potrivă.

Popor-orë, /. nép.Poporaş-e, /. néptörzs, népecs-

ke, kis nép. [tömeg.Poporime-ï, /. népesség, nép- Poposi-esc-it, i. maradni, pi­

henni, állomást tartani. Popri-esc-it, i. visszatartani,

megtiltani, megakadályozni. Poprire-!, f . megakadályozás. Popritor-óre, m. tiltó, aka­

dályozó.Populaţie-î, f . népesség. Por-!,/', bőrlikacs, [gazember. Porc-!, /. disznó ; — de cáne, Porcar-ï, /. disznópásztor, ka­

nász, kondás. [kosság.Porcărie-!, f . disznóság, pisz- Porecla-e, /. vezetéknév. Porecli-esc-it, i. vezeték nevet

adni, csúfolni,Porfir-e, f poríirkő. Pornélá-el!, /. indulat, hajlam. Porni-esc-it, i. indulni, elmen­

ni, hajolni.Pornire-ï, /. elindulás, hajlam. Poros-ósá. m. likacsos. Port-ur!, /. kikötő,,! menedék­

hely, öltözet. [nő.Portar-arésá, f . kapus, kapus- Portativ-ă, m. hordható. Portfol-ur!, /. levéltárcza. Portiţă-e, /. kis kapu, ajtó. Portocal-ï, /. narancsfa. Portocalá-e, f . narancs. [let. Porüon-óne, f . adag, rész, rész- Porumb-ï, f . galamb ; kuko-

ricza.Porumbar-!, /. galambkereske­

dő, galambdúcz, törökbuza- kas. [kökénybokor.

Porumbel-eï, /. kis galamb, Porumbiţă-e, f . kis galamb.

Porunca-ï, f . parancs.Porunci-esc-it, i. parancsolni,

meghagyni, uralkodni, intéz­kedni ; izenni. [intéző.

Poruncitor-óre, m. parancsoló,Posac-a, m. bánatos, sötét, mor­

mogó, álnok.Posná-e, /. tréfa, bolondság.Posomorí-esc-it, i ; a se — , szo­

morú lenni, sötét, daczos arczot mutatni.

Posomorire-ï, f . szomorúság, lehangoltság.

Post-uri, /. bojt ; di de — , boj­tos nap ; állás, szolgálat.

Postav-uri, f . posztó.Postă-e, f . posta ; nagy serét ;

két mérföldi távolság.Postelnic-ï, f . államtitkár.Posti-esc-it, i. bőjtölni, bojtos

étellel élni.Postire-ï, /. böjtölés.Potaşă-e, f . sziksó.Potcapiü-i, f . papi sipka, szer­

zetesi sipka.Potcă, f. baj, bántás, veszély-Potcóva-e, f . patkó.Potcovi-esc-it, i. patkolni.Poteca-icï, f . ösvény, hegyi út.Poteraş-î, /. haramia.Poticni-esc-it, ?. ballépést tenni,

esni, lábát ficzamitni. [tés.Poticnire-ï, f . esés, veszélyezte-Potir-e, /. kehely.Potoli-esc-it, i. csendesíteni,

nyugtatni. [seklés.Potolire-!, /. csendesítés mér-Potop-ur!, /. vizár, özönvíz-Potopenie-i, f . pusztulás, víz*

áradás, istenosztor, v e s z é l y -

Potrivă, deopotrivă/, összeül0» hasonló.

Potrivi-esc-it — Preface-ut. 1 1 3

Potrivi-esc-it, i. összeilleszteni, hasonlítani, kiegyenlíteni.

Potrivire-ï, /. összeillesztés, kiegyenlítés. [étel.

Potrócá-e, /. túlságosan sós Poturniche-ï,/. fogoly (madár). Pradă-dî, f . préda, zsákmány. Praf-uri, f . por, — de puşcă,

puskapor.Prag-urï,/. küszöb, ajtóküszöb. Prapur-ï, f . templomi zászló. Pravilá-e, f . törvény, igazság,

törvénykönyv.Pravilnic-á, m. törvényes. Pravoslavnic-ă, m. igazhitű. Pravoslavie-ï, /. igazhitüség. Praz-i, f . párhagyma.Praznic-e, /. ünnep.Prăda-at, i. zsákmányolni. Prădare-ărî, /. zsákmányolás. Prăji-esc-it, i. sütni, perzselni. Prăjină-î, f . rúd, pozna, vessző. Prăjit-ă, m. sütött, perzselt. Prăjitură-î,/. párolás, sütemény. Prăpastie-î, f . örvény. Prăpădenie-i,/. pusztulás, meg­

semmisülés, veszély. Prăpădi-esc-it, i. pusztulni. Prăpădire-î, /. pusztulás. Prăpăditor-0re,m. pazarló, pusz­

tító, rontó.Prăsi-esc-it, i. gyarapitni, te­

nyészteni.Prăsilă-î, f . sarjadék, poronty,

ivadék.Prăvăliaş-î, /. boltos.Prăvălie-î, f . bolt.Prăvăli-esc-it, i. hengergetni,

gurulni, összeomolni. Prăvos-0să, m. poros. Prăvui-esc-it, i. porozni. Prăvuire-î, /. porozás.

L a z á r i c i ü , Dicţionar Romái

Prăvusi-esc-it, ?. porrá ziízni ; a se — , megsemmisülni.

Praznui-esc-it, ünnepelni.Prăznuire-î, f . ünneplés.Prânz-urï, /. ebéd.Pránzi-esc-it, i. ebédelni.Prânzuleţ-ţe, f . kis ebéd.Pre = pe.Prea, h. igen, nagyon, erősen;— bine, nagyon jól ; — mult,

igen sok.Preacurvar-ï, f . kurafi, kurvás.Preacurvărie-î, f . kurváskodás.Preacurvi-esc-it, i. kurváskodni,

paráználkodni, [környéken.Préj ma-e,/, kör, környék; ín—, aPrecât, h. a mennyiben.Preeepator-óre, m. értő,avatott.Precepe-ut, i. érteni, felfogni,

észre venni.Precepere-ï, /. értelem.Preceput-a, m. okos, értelmes.Precugeta-at, i. előre, számítni,

megfontolni. [szándék.Precugetare-ărî, f . előgondolat,Precum, k. valamint.Precurma-ez-at, i. megszakítni,

megszüntetni, végezni.Precurmare-arï, f . beszüntetés,

megszakítás. [vezetés.Precuventare-ărî, /. előszó, be-Preda-at, i. átadni, szállítani.Predare-ăn, /. átadás.Predomni-esc-it, i. uralni.Predomnire-ï, f . főuralom.Predomnitor-óre, m. főuraló.Pre drept, h. igazság, szerint.Predice-dis, i. előre mondani,

jósolni.Preface-ut, i. átváltozni, átdol­

gozni, újra csinálni; a se — , tétetni magát, színlelni.

i-Magyar. g

114 Prefacere-! — Preţuire-î.

Prefacere-!, /. tettetés, átdol­gozás.

Prefaţă-eţe,/. előszó, bevezetés.Prefăcut-ă, m. tettetett, színlelt.Prefect-ţî, /. főispán.Prefectură-!, /. főispáni hiva­

tal, főhivatal.Pregăti-esc-it, i. előkészíteni ;

a se — előkészülni.Pregătire-!, /. előkészület.Preget-e, f . szünet, állás.Pregeta-at, szűnni, engedni,

megszüntetni.Pregetare-ărî, /. megszűnés.Prejudeca-at, ?. előitélni.Prejudecare-ărî, f . előitélés.Prejudecată-ăţî, f . előítélet ;

előleges Ítélet.Prelângă, v. a mellett, mellé.Prelinge-ns, i. folyni, kifolyni,

kifutni. [bítani.Prelungi-esc-it, i. meghosszab-Prelungire - !, f . meghosszab­

bítás.Premenélá-elí, f . tisztát venni

(fehérnemű).Premenire-ï, f . fehér gúnya

váltás.Prenoi-esc-it, i. újítani.Prenoire-ï, f . újítás.Prenumerarez-at, i. előfizetni.Prenumeraţie-î, f . előfizetés.Preot-ţî, f . lelkész, pap.Preotésá-ese, f . papné.Preotesc-éscá, m. papi, lelkészi.Preoţie-!, /. lelkészi hivatal,

papság, lelkészi méltóság, lelkészi állás.

Prepastie-ï, f . örvény.Prepeliţă-e, f . fürj.Prepositie-ï, f . előlálló szó, vi­

szonyszó, viszonyrag.

! Prepune-us, i. feltenni, gyanú­sítani. [sítás.

Prepunere-ï, f . feltevés, gyanú- Prepus-ur!, f . feltevés, gyanú. Prepus-ă, m. gyanúsított.

I Prerogativă-e, f . előny, előjog. Prescrie-is, előírni, tisztázni. Prescriere-ï, f . előírás, tisztázás. Prescritor-óre, m. előíró. Prescris-ă, m. elévült, előirt. Prescură-!, f . áldozati kenyér. Prescurta-ez-at, i. rövidíteni,

megrövidítni.Prescurtare-!, f . rövidítés. Presentie-ï, /. jelenlét, lélek-

jelenet.Presera-ez-at, i. szórni, hinteni. Presërare-ï, f . szórás, hintés. Preserat-ă, in. hintett szórt. Presimţi-esc-it, i. előre érezni,

sejteni. [lem.Presimţire-!, f előérzés, sejte- Preşedinte-ţî, f . előlülő, elnök. Preste = peste, v. felől, felul. Prestol-óle, f . áldozati asztal. Presus, h. magasan, magasz­

tosan.Pretenţie-!, i. igény, követelés. Pretenţios-0să, m. igénylő, kö­

vetelő, képzelődő. Pretinde-ns, ?. igényelni, köve­

telni, igényt támasztani, állí­tani, akarni. [telés.

Pretindere-ï, f . igénylés, köve- Pretor-ï, f . szolgabiró. Pretură-!, /. szolgabirói hivatal. Pretutindine, h. mindenütt. Preţ-urî, /. ár, becs. [drága. Preţios-osă, m. becses, értékes, Preţui-esc-it, m. becsülni, érte­

ket meghatározni.Preţuire-!, f . becslés, tiszteles.

Preţuitor-ore — Pripas-urï. 1 1 5

Preţuitor-ore, m. megbecsülő. Preumbla-at, i. a se ■— sétálni. Preumblare-ărî, /. sétálás. Preursi-esc-it, előre határozni. Preursire-î, f . előre határozás. Prevedé-dut, i. előre látni. Prevedere-erï, /. előrelátás, I elővigyázat.Prevesti-esc-it, előre hirdetni, I jósolni.Prevëdëtor-ôre, m. előre látó. Pribég-égá, m. vándorló, té-

bolygó. [bolygás.Pribegire-ï, /. vándorlás, té- Price-ï, f. veszekedés, czivako-

dás, per ; de — , peres. Pricepator-óre, m. könyen értő,

j szakavatott.Pricepe-ut, i. felfogni, érteni. Pricepere-!, f . felfogás, érte­

lem, belátás.Priceput-á, m. felfogott, értett,

megért ; — , érthető, felfog­ható. [veszekedés.

Pricină-!, f . ok, alap, indok ; Pricinui-esc-it, ?. okozni, alkal­

mat venni.: Pricinuitor-óre, m. okozó, per­

kezdő, ürügy támasztó.I Pricoliciü-ï, f . prikolics.; Pridvor-óre, f . pitvar.IPrier-ï, /. áprilhó.Prietin-ă, f . barát, barátnő. Prietinesc-éscá, m. barátságos. Prietinesce, h. barátságosan. Prietinie-i, f . barátság. Prigóná-e, czivakodás, vesze­

kedés, izgatás.Prigóre-orí, f . sármány. Prigoni-esc-it, i. kergetni, haj­

tani, űzni.Prigonire-!, f . űzés, kergetés.

Prigonitor-óre, m. kergető.Prihană-e, /. hiba, folt, bűn.Prii-esc-it, ?'. jól esni, sikerülni,

kedvezni, gyarapodni.Priincios-ósa, m. kedvező, elő­

nyös. [kegyesség.Priinţă,/. kedvezés, eredmény,Prilej-ur!, /. alkalom.Primavara-ërï, f . tavasz.Primăvăros-osă, m. tavaszi.Primejdie-!, f . veszély, vesze­

delem, szerencsétlenség.Primejdios-ósa, m. veszélyes.Primejdui-esc-it, i. veszélyez­

tetni.Primenélá-eli, f . tiszta fehér­

neművel átöltözködés.Primeni-esc-it, i. a se — , tiszta

fehérneműt felvenni.Primi-esc-it, i. kapni, elfogadni,

felvenni, beleegyezni.Primire-!, /. elfogadás, bele­

egyezés.Primitor-óre, m. elfogadó.Prin, v. át, által.Princip-iï, /. elv, alapeszme.Principe-!, /. fejedelem.Principésá-e, f . fejedelemnő.Prinde-ns, ?. fogni, kapni, meg­

fogni; a se — cu cineva, valakivel fogadni.

Prindere-!, /. fogás ; om cu — , vagyonos ember.

Prinos-óse, /. szentelt kenyér.Prins-ă, m. fogott. [dás.Prinsóre-or!, f . fogság; foga-Printre, v. közt, között, közé.Prinţ-!, /. herczeg, fejedelem.Prinţdsă-ese, f . herczegné.Prinţipat-e, /. fejedelemség.Prinţişor-î, f . fejedelmecske.Pripas-urï, /. úrnélkiili ló.

8*

1 1 6 Pripă-e Pronunţiaţie-î.

Pripă*e, /'. gyorsaság, sietség; în — , gyorsan.

Pripăşi-esc-it, i. előre menni, letelepedni. [kodás.

Pripelă-elî, /. sietség, elhamar-Pripi-esc-it, f . sietni ; a se — ,

sietni, hamarkodni.Pripire-ï, f sietés, siettetés.Pripon - óné, /'. gátló kötél ;

domb, meredek út.Priponi-esc-it, i. megkötni,

akadályozni. [oldal.Pripor-óre, f . meredek hegy-Prisos-uri, f . bőség, áradás,

kiömlés. [kedés.Prisosélá-elí, f . bőség, bővel-Prisosi-esc-it, ?. bővelkedni.Prisosinţă-e, /. bőség.Prisosire-i, f bővelkedés.Pristol-óle, f . áldozati asztal.Pritoci-esc-it, i. átöntözni, át­

tölteni.Privat-a, m. magán.Pivélâ-elï, /. pillantás, látás,

tűnés.Priveghere-!, f . őrzés, felügye-

lés, virrasztás.Priveghetor-óre, m. őrző, fel­

ügyelő, őrködő.Priveghia-ez-at, ?. őrizni, vi­

gyázni, felügyelni,virrasztani.Privelişte-!, f . kilátás.Privi-esc-it, i. látni, nézni.Privighetóre-ori, f . csallogány.Privilegiat-á, m. szabadalmazott.Privilegiü-ur!, f szabadalom.Privinţă-e, f . tekintet.Privire-!, f . tekintés.Privitor-óre, m. tekintő, néző.Problematic-á, m. kétes, két­

séges, kérdéses.Problemá-e, f . feladvány.

Proclama-ez-at, /. felkiáltani, felszólítani.

Proclet-tă, m. átkozott, isten­telen, rossz, /. gazember.

Proconsul-!, f . alkonzul.Proconsulat-uri, f . prokonsuli

hivatal.Procopséla-el!, f . tapasztalás.Procopsi-esc-it, a se —- ta­

pasztalni , tapasztalást sze­rezni ; meggazdagodni.

Procopsit-á, m. tapasztalt.Procurator-!, f . ügyész, ügy­

véd, felhatalmazott.Prodncator-óre, m. termő, elő­

állító, szerző.Produce-us, i. termelni, elő­

állítani , termeszteni, ered­ményezni.

Producere-!, f . előállítás, ter­melés, termesztés ; fellépés.

Product-e, f . termény; ered­mény.

Profesiune-!, f . üzlet, ipar, állás.Profesor-!, f . tanár, tanitó.Profesoral-ă, m. tanári.Profesură-î, f tanárság.Profund-ă, f . mély.Profunditate, f . mélység.Programá-e,/. programm, terv,

tartalomjegyzék. [netel-Progres-ur!, f . haladás, élőmé-Proiect-e, f . terv, plán.Prolog-ur!, f. előszó, megnyi­

tó beszéd.Pronie, /. gondviselés.Pronume, /. névmás.Pronunţa-ez-at, i. kimondani,

kiejteni, véleményt mondani ; a se — , nyilatkozni.

Pronunţare-ărî, \ f . kimondás,Pronunţiaţie-î- / kiejtés.

Pronunţie-Î — Publicist-şti. 117

Pronuhţie-î, /.kimondás, kiejtés. Proporţie-iune, /. viszony, ha- [ sonlat, összmérték, arány. Proporţiona-ez-at, hasonlíta- ■ ni, viszanyítni, más tárgyhoz [ mérni, arányba hozni. Proporţionalitate-ăţi, f . viszo­

nyítás, arányosság. Propovedui-esc-it, i. hirdetni,

prédikálni.Propoveduire-ï, /. hirdetés. Propoveduitor-óre, m. hirdető. Propretor-i, f . alhelytartó; (a

Romaiaknál).Proprietar-ï, /. birtokos. Proprietate-ăţî, i. birtok. Propriü-e, m. sajátos, sajátsá­

gos, tulajdon.Propti-esc-it, támasztani, tá­

mogatni.Proptia-ele, f . támasz. Proptire-ï, /. támagatás. Propune-us, előadni, indítani,

indítványozni, szándékozni. Propunere-í, /. előadás, indít­

vány.Proroc-i, f . próféta, jósló. Proroci-esc-it, ?. jósolni, jöven­

dőt mondani, jósolni. Prorocie-i, f . jóslat. [széd. Prosă, f . próza, kötetlen be- Proslávi-esc-it, ?. dicsőíteni. Proslavire-ï, f . dicsőítés. Prosodie-ï, _/'. szótagtan, sz(

tagméréstan.Prosopopee-ï, f . személyedtés. Prospect-e-un, /. áttekintés,

kilátás.Prost-próstá, vi. durva, ostoba,

bolond, közönséges, egy­ügyű paraszt.

Prosti-esc-it, ?. bolondítani ; a

se — , bolondulni, megté- bolyodni, elparasztosodni.

Prostie-ï, f . parasztság, bo­londság.

Prostime, f . paraszt nép, kö­zönséges nép.

Prostire-ï, /. bolondítás.Protest-uri, /. óvás.Protesta-ez-at, i. óvást tenni,

emelni; vissza utasítani.Protestant-ţî, f . protestáns.Protivnic-ă, m. ellenséges, ellen­

tétes.Protivă = potrivă, f . ellentét ;

din potrivă, ellenben.Protocol-óle, f . jegyzőkönyv,

jegyzék. [beírni.Protocola-ez-at, i. bejegyezni,Protopop-i, f . esperes.Protopopésa-e, f . esperesné.Protopopesc-éscá, m. esperesi.Protopopie-I, f . esperesség.Proţap-urî, f. riidtartó, iga-

tartó, (a szekérnél).Prun-ï, f . szilvafa.Prună-e, /. szilva.Prunc-I, f . gyerek, fiú.Pruncie-í, /. gyermekkor.Prund-uri, /. porondos part.Prunet-urí, /. szilvakert.Pruntăraş-î, f. tengeri fecske.Psalm-i, /. zsoltár.Psalmist-sti, f . zsoltáros.Psaltichie, /. zsoltárének.Psáltire-i, f . zsoltárkönyv.Public-ă, m. nyilvános, közön­

séges.Publica-at, i. közzétenni, hir­

detni, nyilvánosságra hozni.Publicaţie-iune, f . hirdetés.Publicist-şti, /. l^rmondó, újság­

író, kiadó.

1 1 8 Puciósá-e — Putredi-esc-it,

Puciósá-e, f . kátrán, kén. Pucios-ósá, m. kátrányos, kénes. Puf-uri, /. pelyhes toll. [hes. Pufos-ósa, m lágy, puha, pely- Pufái-esc-it, i. lihegni.Pugilat, f . ökölharcz.Puiü-i, f . fioka, kölyök. Pulbere, f . por.Pulberos-ósa, m. poros. Pulpat-á, m. izmos, lábikrás,

vastaglábii.Pulpă-e, f. lábikra.Puls -urî, f . ütéríités.Pumn-i, f . ököl, pof. Pumnar-e, f . pallos.Punciü, /. puncs.Punct-e, /. pont.Punctuire-i, f . pontozás. Pune-pus, /. tenni, tölteni, fel­

tenni; a pune bine, eltenni, a-şi pune în gând, feltenni ; a pune mâna pe cineva, valakire kezet tenni, meg­fogni, megcsípni ; a — foc, fel­gyújtani.

Punere-i, f . tevés, ültetés. Pungaş-i, /. zsebvágó. Pungă-gi, f . erszény zseb. Pungui-esc-it, ?. zsebelni, lopni. Punguliţă-e, /. kis erszény zse-

becske.Punt-uri, f . font.Punte-ţi, /. palló, hid.Pupa-at, i. csókolni.Pupăză-e, f. búbos banka. Pur-á, m. tiszta. [ni-Purcede-es, i. eljárni, származ- Purcel-ea, f . malacz.Purece-i, /. balha.Purga-ez-at, i. tisztítni, gyomort

hajtani.Purgator-óre, /. tisztító hely.

Puroiű-óe, /. geny.Purpură-e, f . bíbor.Purta-at, /. vinni, hordani, vi­

selni; a — de grijă, gon­doskodni ; a se — bine, rëu, jól, roszitl viselni magát.

Purtare-ăn, f . magatartás, ma­gaviselet, öltözet.

Purtăreţ-âţă, m. hordozható, vezethető. [vivő.

Purtator-óre, m. hordó, viselő, Pusdare-ărî, /. pozdorja. Pustie-i, f . puszta, sivatag. Pustietate-ăţi, f . puszta hely. Pustii-esc-it, i. pusztítni, ron­

tani ; a se — , pusztulni. Pustiire-i, f. pusztítás, pusztulás. Pustiitor-óre, m. pusztító. Pustiü-e, m. puszta, üres. Pustnic-i, /. remete. Pustnicie-i, f . remete élet. Puşcă-i, f . puska, fegyver. Puscar-i, /. puskamüvész. Puşcărie, f fogház, tömlöcz. Puşcaş-i, f . vadász.Puşculiţă-e, f . kis puska. Puşlău-ăî, f. tébolgó, rest

ember.Puté-ut, ?. tehetni; a se —■>

lehetséges.Putere-i, f . erő hatalom. Puternic-ă, m. erős, hatalmas- Puternicie-i, /. erősség, hatal­

masság.Putină-e, /. edény, kanna. Putineü-ei, f . vajedény. Putinţă-e, f. tehetség. [szag- Putóre-i, f . bíidösség, büdös Putred-ă, m. rothadt. Putredélá-eli, f . rothadás. Putredi-esc-it, i. rothadás, erje­dés.

Putrediciune-i — Răgăitură-î. 1 1 9

Putrediciune-i, /. rothadás. Putregaiü-e, /. rothadt farot­

hadás.Puturos-ósa, m. büdös. Puţi-esc-it, i. szaglik, büdös

szagot terjeszteni.

Puţin-ă, m. kevés.Puţintel-ea, m. \ ,Puţintic-ă, rn. / veves'Puţ-úri, /. kút, meritdkút,

forrás.

R.Rabin-í, f . rabbi (zsidó tör­

vénytudó).Rac-i, f . rák.Rachiticos-ósá, m. angol beteg-

ségü.Rachitis, /. angol betegség. Rachiü, f . pálinka.Rade-ras, ?. vakarni, levakarni,

lereszelni; borotválni. Radical-á, m. gyökeres. Radä-e, /. sugár.Raft-ur!,/. állvány, bojt, csipke. Rage-i, bőgni.Ram-uri, f . gally, ág. Ramurá-í, f . gally.Raná-ram, /. seb. [polcz. Rang-url, f . rang, társadalmi Rapiţă-e, f . rep.cze.Raport-urï, f . jelentés, hír, elő­

adás ; viszony.Rapsodie-ï, f . rapszódia.Rar-ă, m. ritka ; a rare orï,

ritkán, néha.Ras-á, m. borotválva, lenyírva. Rasă-e, f . nem, törzs, faj. Rasol-urï, /. mártás (étel). Rasoli-esc-it, ?. falat bevakolni. Rassa-e, f . szerzetési ruha. Rast-un, /'. gyomor baj, gyo­

mor fájdalom.Raţă-e, /. récze, kácsa.

Razem-uri, f . támasz.Rábda-at, i. szenvedni, tűrni,

kiáltani.Răbdare-ărî, f. szenvedés, tűrés.Rabdátor-óre, m. türelmes.Racnet-uri, f . kiáltás, orditás.Racni-esc-it, i. ordítni, kiábálni,

bőgni.Rácnitor-óre, m. ordító, kiáltó.Răcore-î, /. hűvesség, friss le­

vegő.Rácorélá-elí, f . felfrisűlés, fel-

frisítés, iidítés.Răcori-esc-it, ?. felfrisítni, — a

se — , felfrisűlni ; hűteni.Răcorire-î, /. felfrisűlés.Racoritor-óre, m. felfrisítő, fel-

frisűlő, hűsítő, hűtő.Rădăcină-î, /. gyökér.Rádácinos-ósa, m. gyökérdűsRădiche-î, /. rétég.Rădvan-enî, f . régi hintó.Ráfui-esc-it, i. nyugtázni, le­

fizetni, kiegyenlíteni, szaba- dítni. [lítés.

Răfuială-elî,/. fizetés, kiegyen-Răgace-ăcî, f . szarvasbogár.Răgaz, /. idő ; n’am răgaz,

nincs időm.Răgăi-esc-it, i. bokákogni.Răgăitură-î, /. bokágogás.

120 Ràgusélâ-elï — Reparatură-Î.

Răguselă-elî, f . rekettség. Răguşi-esc-it, i. berekedni. Răguşire-î, f . berekedés, re­

kettség.Răni-esc-it, ?. sebezni.Rănit-ă; m. sebzett.Rănuţă-e, /. kis seb. Răpcig-ciugă, f . takonykór. Răpcigos-0să, m. takonykóros. Răpi-esc-it, i. rabolni, ragadni. Râpire-ï, f . rablás, szöktetés,

kirablás.Rápitor-óre, m. rabló, ragadó. Răpitură-î, f. rabolt tárgy,

megragadott tárgy, [szólni. Ráporta-ez-at, jelenteni, elbe- Răposa-ez-at, i. kiszenvedni, el-

szenderedni, kimúlni, meg­halni.

Răposat-ă, m. kimúlt. Rări-esc-it, i. ritkítni, a se — ,

ritkúlni.Rărire-î, f . ritkítás, ritkulás. Rárunchiű-i, /. vese. Răşni-esc-it, i. Őrölni. [lő. Râşniţă-e,/. kézmalom, kávéor- Răţea-ele, f . háló.Răţoi-esc-it, i. ; a se — , ma­

gát felpuffadni, feldúzzadni, büszke lenni.

Răţoiu-î, /. gácsér.Răvaş-e, /. rovás, levél. Răvăşel-e, f . levélke. Razor-óré, f . ravatka. Răzămare-ărî, f . támogatás. Răzămă-at, i. támogatni, tá­

masztani.Răzătore-orî, f . reszelő. Rázui-esc-it, i. reszelni. Răzuitore-î, f . reszelő. Răzuitură-î, /. reszelés.Rebel-ï, f . lázitó, lázadó.

Recăştiga-at, visszaszerezni, visszanyerni.

Rece, m. hideg.Recélá-elí, f hidegség.Recetă-e, f . rendelvény, recept.Reci-esc-it, i. meghfíteni, a se

— , meghűlni.Reciproc-óca, m. kölcsönös.Reciprocitate-ăţi, f . kölcsönös­

ség.Reda-at, i. visszaadni.Redactor-ï, f . szerkesztő.Redacţie-î, f . szerkesztőség.Reforma-ez-at, i. reformálni,

átalakítni. [átalakítás.Reformare-ărî, f . átalakulás,Reformaţie-iune, /. reformatio

vallásátalakulás.Reformator-ï, f . átalakító.Refusa-ez-at, ?. megtagadni.Refuta-ez-at, ?. megczáfolni.Regal-ă, m. királyi.Rege-i, f . király.Regent-tï, f . uralkodó.Regenţă, f . uralkodás.Regină-e, f . királyné.Registru-e, /'. lajstrom, jegyzék.Regula- ez-at, i. rendszabályozni,

rendezni.Regulament-e, /. szabály ren­

delet, alapszabály, szenvezeti alaptörvény.

Regulă-e, f . szabály, rend.Reínvia-ez-at, /. újra feltámadni,

felelevenedni, felélelni.Reînviere-ï, f . felelevenedés,

felélés, feltámadás.Religie-iune, f . vallás.Religios-ósa, m. vallásos, [ni*Repara-at, i, javítani, kiigazíta-Reparatură-î, f . javitás, kiiga­

zítás-

Repartiţie-iune — Resturnare-ărî. 121

Repartiţie-iune,/. rovatai.Rëpaus, /. nyugalom, pihenés.Repede, m. gyors, lejtő; h.

gyorsan, hamar.Repedi-esc-it, i . gyorsan indítni,

hajtani, a se — , rohanni, ráugorni, szaladni.

Repediciune-I, f gyorsaság, meredekség.

Repedis-urí, f meredekség.Repegiune-I, f . gyorsaság.Repeta-ez-at, /. ismételni.Repetitor-óre, m. ismétlő.Repetiţie-iune, /. ismétlés.Representa-ez-at, i. előadni,

képviselni, helyettesítni.Representant-ţî, f . képviselő,

helytartó. [képviselés.Representaţie-iune, f . előadás,Resad-urI, f . ültetvény, plánta.Resádi-esc-it, ?. átültetni.Resádire-I, f . átültetés.Resări-esc-it, /.kikelni, feljönni.Resárit-urí, f . kikelet, kelet,

keleti világ.Resáritéan-I, keleti (ember).Resbate-üt, /. átjárni, átutazni,

áthatni.Resbatere-I, f . áthatolás.Resbi-esc-it, /. áthatolni, győz­

ni ; a — printre, utat törni.Resbire-i, f . áthatolás, gyoze-

delem. [szék, osztováta.Resboiü-óe, /. háború ; szovő-Resbuna-at, i. megboszúlni.Resbunare-ărî, f . bosszú.Rescólá-e, f . lázadás.Rescruce-ï, f . keresztét.Rescula-at, i. fellázadni.Resculare-arï, f . felkelés, Iá- j

zadás. [lázadó. |Resculátor-óre, m. felkelő, fel-

Rescumpera-at, /. visszavenni, visszavásárolni, menteni.

Rescumperare-ărî, f . vissza­szerzés, megmentés.

Rescumpérátor-óre, m. meg­mentő, visszaszerző.

Resfăţat-ă, m. elkényesztetett, om — , romlott ember ; copil — , neveletlen, könyelmü gyermek.

RësfëÇa-at, /. elkényesztetni, beczéztetni, dédelgetni.

Resfránge-nt, /. visszatörni.Resfrângere-ï, /. visszatörés,

sugártörés. [nyesztetni.Resgăia-at, /. dédelgetni, ké-Resmiriţă-e, /. lázadás, bel-

háborű. [széjjelmenni.Respandi-esc-it, i. terjeszteni,Respánte, keresztét,

j Respecta-ez-at, /. becsülni, tisz­telni. [talom.

I Resplată-ăţî, f . kárpótlás, ju- ! Resplati-esc-it, ?. kárpótolni,

jutalmazni ; megboszúlni. j Resplătire-î, /. visszafizetés,

kártalanítás, megbuszulás. i Respunde-ns, i. felelni.I Respundere-í, /. felelet, fele­

lőség.Respundátor-óre, m. felelős.Respuns-ur!, f . felelet, válasz.Rest-urí, f . maradék, darab.Restatornici-esc-it, /. vissza­

állítani.! Restóca-e, /. örvény (a vízben).Restrişte - şti, /. rossz sors,

végzet.Resturna-at, i. feldönteni, ron­

tani, ledobni, feldönteni ; a se — , feldőlni.

; Resturnare-ări, /. feldöntés.

122 Resturnat-ă — Rîs-urï.

Resturnat-ă, m. felfordult. Resturniş-e,/. lejtős hely. [ni. Resuci-esc-it, facsarni, pödör- Resucit-ă, m. facsart, furfangos. Resucitor-óre,m.facsaró, pödrő. Resufla-at, i. lehelni, kipihenni. Resuflare-ărî, f . lehelés, nyu­

galom, kipihenés.Resuna-at, i. visszhangzani. Resunare-ărî, f . visszhangzás. Resunet-e, f echó, visszhang. Resunator-óre, m. visszhangzó. Resvrăti-esc-it, I. fellázadni. Resvrátitor-óre, m. fellázadó. Reşedinţă-e, /. székhely. Reteza-at, i. nyírni, levágni. Retor-i, f . szónok.Retoric-ă, m. szónoki. Retorică-î, /. szónoklattan. Retrage-as,?. visszavonni, vissza­

venni; a se— , vissza vonulni. Retragere-i, f . visszavonulás,

elvonultságban élni, nyuga­lomban élni.

Reumă, /. nátha, hűl és. Reumatism, f . csonthűlés. Reuni-esc-it, visszaegyeztetni,

egyletet alkotni.Reuniune-i- f . egylet. Revede-dut, viszontlátni. Revedere-ï, f . visszontlátás. Revenélá-el!, /. nedvesség. Reveni-it, ?’. visszajönni. Revérsa-at, ?. önteni, öntegetni.

árasztani kiáradni. Revërsare, f . kiöntés. Revisie-iune, /. felülvizsgálat,

felügyelet.Revisor-l, f . felügyelő. Revisui-esc-it, i. felülvizsgálni,

átnézni.Revoluţie-iune, f . lázadás ; a

bolygok keringése a nap körül.

Rênd-urï, f . rend, sor ; de -—, rendes, közönységes, un — de haine, egy rend ruha.

Rendea-ele, f . gyalu.Rênduélâ-elï,/. rend, rendelet.Rendui-esc-it, ?. rendezni, ren­

delni. [dező.Renduitor-óre, m. rendelő, ren-Richită-ţî, f törpe fűzfa, kosár

fűzfa, rekettye.Ridica-at, i. emelni, felállítni;

a se -7—, felkelni, lázadni.Ridiché-i, f i retek.Rigóre, f . szigor. [kemény.Rigoros-ósá, f . szigorú, erős,Runichiü-ï, f . vese.Rincheza-at, ?. nyerítni.Rinchezare-ărî, f . nyerítés.Risipi-esc-it, ?. elhinteni, el­

szórni, elosztatni.Rit-uri, /. egyházi, szokás.Ritm-uri, /. ritmus.Rîcăi-esc-it, ?. kaparni.Ríde-ris, i. nevetni, kaczagni.Rídica-at, ?. emelni.Riie, /. rűh.Ríios-ósa, m. rühes.Ríma-ez-at, ?. tűrni.Ríma-e, /. giliszta.Rímator-óre, m. túrós.Rímni-esc-it, i. megldvánni.Rmced-á, m. avas.Rîncezală-elî, f . avas szallona.Rínji-esc it, i. vicsorogni.Rînză-e, f gyomor, oltó.Rípa-e, /. hegyoldal, part, sza-

kadék. [oldal.Rípos-ósa, ni. meredek, hegy-Rís-urí, f . nevetés, kaczagás,

hiúz.

Rîu-urï — Rugăminte. 1 2 3

Rîu-urï, f . folyó, patak. Rîuri-esc-it, f. folyni, befolyni. Rîvnă, vágy, buzgalom, igye­

kezet.Róbá-e, f . rabszolganő ; taliga. Róde-ros, >. rágni.Rótá-e, /. kerék.Rouă, f . harmat.Rob-i, f . rab, rabszolga. Robi-esc-it, i. leigázni, rab­

szolgaságba tenni.Robie-i, f . rabszo]gaság. Robină = rovină-e, f . mocsár. Rochie-ï, f . szoknya. Rochiţă-e, f . kis szoknya. Rocoină-e,/. tyúkhúr (növény). Rod-urí, /. gyümölcs. Rodi-esc-it, i. gyümölcsözni. Rodire-ï, f . termés, bőtermés. Roditor-óre, ni. bőtermésű. Rogoz-óze, /. rogoszfű. Rogojină-e, /. gyékény. Roi-esc-it, i. rajzani (a méhek-

ről).Roib-ă, m. és f vörössárga ló. Roibă, f . pirosító büzér. Roire-i, f . rajzás.Roiü-ï, f . raj, méhraj. Roman-a, m. romai. Romanţ-urî, f . regény. Romanţă-e,/. románcz, dalrege. Român-ă, ni. román, oláh. Románesc-ésca,?m román, oláh. Românesce, h. románul, oláhul. Rondunea = rondurea-ele, /.

fecske. [fecske.Rondunicä = rondurica, f . kis Ros-rósá, m. kapott, elhasznált. Roscoli-esc-it, i. széjjel dobni,

széjjelhányni, turkálni. Rosmarin-i, f . roszmaring (nö­

vény).

Rost-urí, f . száj ; a szövőszék járata; de — , szóbelileg, könyvnélkül; a-şî da ín rost, magához jönni, egészséges lenni.

Rosti-esc-it, i. beszélni, szólni, kiejteni, kimondani, kifejezni.

Rostogoli-esc-it, ?. hengeríteni, hengergetni ; a se — hen- geredni.

Rostogolire-ï, f . hengergetésRostopasta-e, f . gódircz (nö­

vény). [rosság.Roşală-elî, f . veres festék, pi-Roşetic-ă, m. piros, veres.Rosi-esc-it, ?. pirosítani; a se

— megpirulni.Rosior-óra, m. vereses; romá­

niai lovag, piros nadrággal.Rosire-i, pirulás.Rosiű-e, ni. piros, veres.Rotar-ï, /. szekeresmester.Rotilă-e, /. kis kerék.Rotiţă-e, /. kis kerék. [ded.Rotogol-óla, m. kerek, kerek-Rotund-ă, m. kerek.Rotundi-esc-it, i. levágni, ki-

kerekiteni. [nyos hely.Roviná-i, /. mocsár, ingová-Rubin-ï, /. rubinkő.Rubinos-ósa, m. rubinos.Rudă-e, /. rúd; rokon.Rudenie-í, f . rokonság.Rufarie-i, f . fehérnemű keres­

kedés, — áru, — kamra.Rufe, (pl.) fehérnemű ruha.Ruga-at, i. kérni, esedezni,

folyamodni.•Rugă-i, f . kérelem, kérés.Rugăminte = rugăciune-î, , f .

kérés, könyörgés, ima, folya­modvány.

1 2 4 Rugină-e — Sardea-ele.

Rugină-e, f . rozsda.Rugini-esc-it, rozsdásodni.Ruginos-ă, m. rozsdás.Rumân-ă, m. román, oláh.Rumega-at, rágni, kerődzni,

meggondolni. [gondolás.Rumegare-ărî,/. kérődzés, meg-Rumegátor-óre, ni. kérődző.Rumenélá-eli, f . kendőzés, pi­

ros festék.Rumeni-esc-it, i. pirosítani ; a

se — , magát pirosra ken­dőzni ; elpirulni.

Rumenos-ósá, ni. veres, piros, friss, virágzó.

Rupe-pt, ?. törni, rongyósitani, szakítani ; abia — vorba, alig dadog, alig töri a szót.

Sa-sale, n. övé; -ja, -je. pl. mumă-sa, anyja, cărţile sale, könyvei, a sa, az övé ; aie sale, az övék.

Sabeism, f . szabeismus, csillag és tűz imádás.

Sabie-i, f . kard.Sac-i, /. zsák.Saca-ale, /. vízhordó, víztaliga.Sacagiü-i, f . vízhordó ember.Sad-urï, f . ültetvény, plánta.Sală-e, f . terem, szálon.Salam-i, f . szalámi.Salata-ţî, f . saláta.Salatieră-e, f . salátatál.Salbă-e, f . nyakravaló szallag

pénzzel befűzve.Salbie-ï, f zsálya.Salcăm-î, f . akáczfa.

Rupt-ă, m. tört, törve ; cu ruptul, átaljában, nagyjában.

Ruptură-î, f . repedés, törés, lyuk.

Rus-a, m. és f. orosz, orosznő.Rusesc-escă, ni. orosz.Rusesce, h. oroszul.Rusina-ez-at, szégyeníteni ;

a se — , szégyenleni.Ruşinare-ărî, f . szégyen, szé­

gyenlés.Ruşinat-ă, m. szégyenített.Rusine-i, f. szégyen, szégyen­

folt ; mi-e ruşine, szégyen­lem magam; a face de — , szégyeníteni.

Ruşinos-ósa, m. szégyenlős,együgyü-

Salcie-ï, /. fűzfa.Salon-óne, /. terem, nagy szoba. Salop-nrí, f . női bunda. Saltea-ele, f . mátrácz. Samaníű-e, f . sápadt, sárga. Sames-i, f . adótárnok. Samovar-i, f . teaüst.Samur-i, f . ezoboly.Samsal-ï, f . pénzváltó, szénzál. Sandal-e, f . szánd alfa. Sandalá-e, f . bocskor, saru. Sandarac-i, f . boróka gyanta,

fennyii gyanta.Sanie-i, /. szán, szánka. Santinelă-e, f . őr, őrállás. Sapă-e, f . kapa. [súly-Sarcină-î, f . nehészség, teher Sarcofag-e, f . koporsó. Sardea-ele, f . szárdela.

Sare-sărurî — Săsesc-escă. 125

Sare-sărurî, /'. só.Sarică-î, f . szűr, mente. Sarma-ele, f . húshaluska szőlő­

levélben gyöngyölitve. Sas-sasóica, f . szász, szásznő. wSaschiü-ï, f . télizöld.Sat-e, f . falu, község.Satana, /’. sátán, ördög. Satanic-ă, m. ördögös,Satira-e, gúny, gúnydal. Satrap-í, f . satrápa.Saturnale, f . szaturnalia. Saţ-urî, f . telítés, jóllakás.Saü = Seaü, k. vagy.Săbier-Î, f . kardtisztitó, — csi­

náló.Sabor-óre, f . gyűlés zsinat. Sábornicesc-éscá, m. zsinati. Săculeţ-e, f . kis zsák. Sadi-esc-it, i. ültetni, plántálni. Sâdire-Ï, /. ültetés.Săditor-î, f . ültető, kertész. Sageta-ez - a t, i. nyíllal lőni,

nyílalni.Săgâţă-eţî, f . nyíl.Săgetar-î, f . nyílgyártos. Sălas-urî, f . szállás. Sălăşlui-esc-it, /. elszállásolni. Sălăşluire-î, f. elszállásolás, el-

szállásoltatás.Salcet-uri, f . fűzfaerdő. Salciű-e, m. Íztelen, fanyar. Sălta-ez-at, i. ugorni, felugor-

ni, szökni. [cselés.Săltare-ărî, f . ugrás, szökdé- Saltátor-óre, m. ugró, szökő,

szökdécselő.Sănătate-ţî, f egészség. Sănătos-osă, m. egészséges. Săniea-ez-at, i. szánkázni. Săniere-î, f . szánkázni.Săpa-at, i. ásni.

Săpare-ărî, f . ásás.Săpaş-Î, f . kapáló.Săpător-Î, f . véső.Săpător-ore, m. kapáló. Săpătură-î, f . kapálás. Sápoiü-óie, f kétágú kapa. Săpun-urî, /. szappan. Sapünar-i, f . szappanfőző. Săpunărie-î, f . szappanfőződé. Săpunăriţă-e, | f . szappannö- Sapunel-eí, / vény. Săra-ez-at, i. sózni, besózni. Sărac-ă, m. szegény. Sarácesc-éscá, m. szegényes. Sărâcesce, h. szegényes módon. Sărăci-esc-it, i. elszegényedni. Sărăcie, f . szegénység. Sărăcime, /. szegénység, sze­

gény néposztály.Sărăcire-î, /. elszegényedés. Sărăcit-ă, m. elszegényedett. Sărăcustă-e, f . halotti ima. Sărăcuţ-ă, m. szegényecske. Sărat-ă, m. sós, besózott. Sărătură-Î, /. sózott árú, sós

hely.Sărăţel-ică, m. sótartalmú. Sărba-ez-at, i. ünnepelni. Sărbătore-orî, f . ünnep, ünne-

pély.Sărbători-esc-it, ?. ünnepelni. Sárbezélá-í, /. savanyúság, fa­

nyarság.Sărbezi-esc-it, i. savanyodni. Sărdar î, /. szárdár (nemes). Sări-it, i. ugorni, szökni. Săricică, /. mireny.Sărire-î, \Säriturä-i, f / ' uSras- Săruta-at, i. csókolni. Sărutare-ărî, f . csókolás, csók. Sásesc-éscá, m. szász.

1 2 6 Săsesce — Scăricică-i.

Săsesce, h, szászul.Sătean-î, f . falusi.Sătul-ă, m. jóllakott. [gelni.Sătura-at, jóllakni, megelé-Săturate-ărî, f . jóllakás, meg-

elégelés.Sătuţ = satuleţ-e, f . kis falii,

falucska.Sâmbëtà-e, /. szombat.Sânge, f . vér. [rezni.Sângera-ez-at, i. vérezni, elvé-Sângeratic-ă, m. vérmes; vér­

kolbász.Sangeros-ósa, m. véres, telivér.Sanginiu-e, ni. vérveres.Sbanţ-urî, f . vasgyűrü (botnál).Sbate-ut, ?. átjárni, átviszgálni ;

a se — , magát keresztül tolni, átfurakodni. [tál).

Sbántui-esc-it, i. vasalni (pánt-Sberci-esc-it, i. .összevonni, re­

dőzni, ránczosodni.Sbêrcire-ï, f . ránczosodás, re-

dőzés, összevonás.Sbêrcitura-ï, f ráncz, redő.Sberciü-urí, f . ráncz.Sbêrli-esc-it, i. ; a se — , fel­

borzadni, hegyibe állani, ko- czos lenni.

Sbernăi-esc-it, i. zümmögni, dongani, zsongani. [bőgni.

Sbiera-at, ?. kiáltani, ordítani,Sbierat-e, f . ordítás, bőgés.Sbierătură-î, f . ordítás, bőgés,

kiáltás.Sbici-esc-it. i. szárítni ; a se

— , száradni.Sbir-ï, f . pandúr, foglár.Sbor-urï, f . repülés, lendület.Sbura-at, i. repülni.Sburdalnic-á, m. könyelmü, víg,

nyugtalan.

Sburátor-óre, m: repülő.Sburaturá-í,/. repülés ; hajítófa.Scadron-óne, f . század (a lo­

vasságnál).Scaete-eţî, f . bogáncs.Scaiü-í, f . takácsbogáncs.Scaldă-e, /. fürdő.Scama-e, /. tépés.Scară-ărî, f . létra, lépcső.Scatulcă-e, f skatulya, doboz.Scaun-e, f . szék.Scádé-dut, 2 . apadni, kevés-

bedni, leszálni.Scădere-î, f . apadás, apasztás.Scâdëmênt-urï, f . apadás,

apasztás, rabat, levonás, el­engedés. [sarkot.

Scălcia-ez-at, i. félre taposni aScálda-at, fiiredni, fürdeni,

fűreszteni. [tés.Scăldare-ărî, f fürdés, füresz-Scăldat-ă, m. füresztett, fürdött.Scăldătore-orî, /. fürdőhely.Scalimba-at, i. fintorgatni.Scălimbare-ărî, f . fintorgatás.Scălimbăi-esc-it, i. majmolni.Scălimbăire-î, f . majmolás.Scăluş-î, f peczeg, szájpeczeg-Scamos-ósá, m. szálas, rostos.Scămuţă-e, f . szálacska, tépés.Scăpa-at, i. szabadítni, szaba­

dulni, megmenteni, mene­külni ; kereket oldani.

Scăpare - arï, f . megmentés, menekülés, szabadulás.

Scăpăra-at, i. tűzet verni (a kovából).

Scăpărăt0re-orî, f . tűzeszköz.Scăpărătură-î, f . tűzverés.Scăpătat-ă, m. hanyatlott, sze­

gény, vagyontalan.Scăricică-î, f létra, kis lépcső.

Scărişoră-e — Sçormoni-esc-it. 127

Scărisoră-e, f . létra, kis lépcső. Scărîmbă-e, f . faforgács. Scărmăna-at, i. tépni. Scărmănătore-orî, gyapjúfésű. Scărmănătură-î, /'. fésűit, tépett

gyapjú.Scărpina-at, vakarni. Scărpinare-ărî, f . vakarás. Scărşni-esc-it, i. csikorgatni,

vicsorogni. [csorogás.Scărşnire-Î, f . csikorgatás, vi- Scăunaş-e, f . 1 lábszék, padocs- Scăunel-e, f . f ka.Scândură-!, f . deszka. Scândurea-ele, /. kis deszka. Scântea-ele, f . szikra. Scânteiţă-e, f . szikrácska. Scârb-ă, m. undor; mi-e — ,

undorodom.Scârnav-ă, m. undorító. Scârnă-e,/. szar, trágya, ürülék. Scărnărie-Î, /. disznóság, pisz­

kosság.Scârţăi-esc-it, ?. nyikorogni. Scârţăire-î, f. nyikorgás. Scârţăit-ă, m. nyikorgóit. Sceptru-!, f . kormánybot. Schelă-e, f . kikötő.Schelet-e, f . csontváz. Schidólá-e,/. nyomorék, szörny. Schidoli-esc-it, ?. nyomorítni ;

a se -— , nyomorékká lenni. Schimb-urf,/. csere, fehérnemű. Schimba-at, i. cserélni, váltani,

változtatni.Schimbare-ărî, f . cserélés, vál­

tozás, átváltozás. Schimbátor-óre, m. váltó, át­

változó, változtató. Schimonosi-esc-it, ?. íintorgatni. Schimonosire-!, /. arczfintor-

gatás.

Schiptru-ï, f . uralkodói pálcza, kormánybót.

Schit-uri, i. zárda. Schmteia-ez-at, i. szikrázni. Schínteie-ei, /. szikra. Schînteire-ï, f . szikrázás. Schînteiţă-e, /. szikrácska. Schínteitor-óre, m. szikrázó. Sclipélá-el!, /. fény, csillámlás,

pislogás.Sclipi-esc-it, i. fényleni, czillám-

lani, pislogni.Sclipire-!, /. fényeskedés. Scliviséla-elï, /, simítás. Sclivisi-esc-it, i . fenyesíteni,

politírozni. [sítése.Sclivisire-ï, /. a fémek fénye- Scóbá-e, /. kapocs. Scóciorí-esc-it, ?. kikeresni. Scólá-e, f . iskola.Scorţă-e, /. kéreg, tábla. Scóte-scos, i. kihúzni, kivenni ;

kitenni, kilökni, kiütni ; scóte ochii, kivájja a szemet.

Scótere-!,/. kiűzés, kikergetés, kihúzás.

Scobar-ï, /. márna, rózsahal. Scobi-esc-it, i. kivágni, pisz­

kálni, kivésni.Scobitóre-orí,/. véső, piszkáló. Scobitor-!, /. kőmetsző. Scobitură-!, /. kivájt hely. Scoc-urï, /. csatorna.Scoică-e, /. kagyló.Şcolar-!, /. tanuló.Scop-urï, /. czél. [tani.Scorbi-esc-it, i. kivájni, odvasí- Scorbură-î, /. odú. Scorburi-esc-it, i. odvasitani. Scorburos-ósá, m. odvas. Scorbut-e,/. skorbut, betegség. Scormoni-esc-it, i. túrni.

1 2 8 Scorni-esc-it — Sdrobitură-î.

Scorni-esc-it, i. kitalálni, ki­gondolni ; a scorni un svon, lármát űzni.

Scornire-ï, f . kitalálás. Scornitor-óre, m. feltaláló. Scorpie-ï, /. skorpió. Scorţisoră-î, f . fahéj. Scortişor-î, /. fahéjfa. Scortos-ósa, m. kérges. Scovardë-dï, /. palacsinta. Scrémát-e,/. nyomás, kiürülés. Screme-ut, i. ; a se — nyögni,

nyomni.Scremere, /. nyögés, nyomás. Scrie-scris, i. írni.Scriitor-óre, m. iró, irónö. Scrinti-esc-it, ?. kificzamodni. Scrintire-ï, /. kificzamodás. Scrintitóre-ori, f . adonisrózsa. Scrintitură-î, /. kificzamodás. Scripete-ţî, f . abroncshúzó. Scripeţar-î, /. abroncshuzó-

mester.Scriptură-î, /. írás.Scris-á, m. írott, ín — , írásilag. Scris-urï, f . írás, írat. Scrisóre-i, /. írás, levél. Scrivi-esc-it, i. sírni, pityeregni. Scrobélá-elí, f . keményítő. Scrobi-esc-it, i. keményítni. Scrobire-ï, /. keményítés. Scrófa-e, /. kocza.Scrofulara-e, f . fakó godircz. Scrofula-e, f . görvély. wScrofulos-ósa, m. skrofulás, gör-

vélykóros.Scufá-e, f . főkötő.Scufie-i, f . halásipka.Scuipa-at, i. köpni. Scuipare-ărî, f . köpés, kiköpés. Scuipat-urï, f . nyál. Scuipátor-óre, m. köpögető.

vScuipátóre-i, f köpöláda. Scuipătură-î, f . köpés, pöke-

delem.Scula-at, ?. felállani, felébredni,

fellázadni. [folyás.Sculament-e, f . tripper, le- Sculare-árl, f . felállás, felébre­

dés.Sculá-e, f . drága, eszköz. Sculpta-ez-at, i. kifaragni. Sculptor-ï, f . kőfaragó. Scultură-î, f . faragás.Scump-á, m. drága.Scumpete, /. drágaság. Scumpi-esc-it, i. drágítni. Scumpie-ï, f . orgonafa. Scumpire-ï, f . drágulás. Scumpetăţe, /. pontosság. Scurge-rs, i. kifolyni, kimerit-

ni, kimerülni. [lés-Scurgere-ï, /. kifolyás, kimerü. Scursóre-orí, f . női lefolyás. Scurt-ă, m. rövid.Scurta-ez-at, ?. rövidítni. Scurtare-árí, /. rövidítés. Scurteica-ï; /. rövid kabát. Scutéla-eli, f . kiváltság. Scuti-esc-it, i. kiváltani. Scutire-ï, /. kiváltás.Scutit-á, 7ii. kivált.Scutura-at, i. rázni, rengetni. Scuturare-ărî, f . rázás.Scuţ-î, f . jégcsap.Sdranţă-e, f . rongy, foncsika. Sdravăn-ă, m. erős, derék. Sdrănţos-osă, m. rongyos. Sdrănţuros-osă, m. rongyos. Sdrobi - esc - i t , i . összezúzni»

széjjeltörni.Sdrobire-I, f . összezúzás, össze­

törés, megsemmisítés. Sdrobitură-î,/. összetört darab-

Sdruncina-ez-at — Semăna-at. 129

Sdruncina-ez-at, i. összetörni.Sdruncinătură-î, f . összetört

darab, morzsalék.Se, n. magát ; se cade, illik ;

se cuvine, illik ; se aude, hallszik ; se preface, teszi magát ; se îmbracă, (öltez- teti magát, vagy) öltözködik.

Séma, /. figyelem, számadás; felelős ; la — , bagă de — , figyelj, vigyázz! a da — , fe­lelni, számadást tenni ; pe — mea, számomra; de bună — , bizonyosan ; mai cu -— , különösen.

Sérâ-serï, f . este; bună séra! jó estét! de— , estére; cătră — , de cătră sérá, este felé ; séra, este.

Sérbád-á, m. kesernyés, erős; sápadt.

Sec-sécá, m. száraz, üres.Seca-at, i. elszivárogni, üritni,

száradni.Secară-î, f . rozs.Secătură-î, /. bosszantás; cse­

kélység, együgytiség, haszon- talanság.

Secera-at, i. aratni.Secerátor-óre, f . arató.Secere-i, /. sarló.Seceriş-urî, /. aratás.Secetă-e, f . szárazság.Secret-e-uri, f . titok.Secretar-i, /. titkár, Íróasztal,

iróhely.Secretariat-e, f . titkárság.Secs-uri, /. nem.Sectă-e, /. szekta.Secţie-iune, f . fejezet, átmet­

szet; osztály, bizottság; fel- bonczolás.

Secunda-e, /. másodpercz.Secure-ï, f . fejsze.Sein-ă, m. sötétkék.Semeţ-âţă, m. kihívó, merész,

gőgös.Semeţie-î, f . gőg, büszkeség,

merészség.Sémi, fél; — deü, félisten, —

lună, félhold, — ton, félhang.Seminar-e, f . seminarium.Seminţie-iî,/. törzs, nem, nem­

zetség.Semn-e, f . jel, ismertető jel,

intés, előjel; cu semne de vérsat, himlő helyes ; pe semne, úgy látszik.

Senat-uri, tanács. *Senator-ï, f . tanácsos. • [ság.Senatorie-í, f . tanácsosi méltó-Senin-ă, m. derült, világos tiszta.Seninos-osă, m. tiszta; derült

világos.Sentiment-e,/. érzelem, kedély ;

vélemény. [mentalis.Sentimental-ă,m. érzelgő, szenti-Sentinţă-e, f. bölcsmondás, Íté­

let, válasz.Septemvrie, /. szeptember.Seraiü-uri, /. török palota, a

hol a nők tartózkodnak, és ezek társasága.

Serba-ez-at, i. ünnepelni, [pély.Serbare-ărî, /. ünneplés, ünne-Serbezéla-eli, f . savanyúság,

savósodása a tejnek.Sergent-ţî, /. altiszt, hivatal-

szolga.Serios-ósá, m. komoly, fontos.Serv-ï, f . szolga.Servitor-óre,/. szolga, szolgáló.Sete, f . szomjúság.Sémána-at, i. vetni ; hasonlítni.

9L á z á r i ci ü, Dicţionar Román-Magyar.

1 3 0 Semănare-ărî — Siguranţă-e.

Sëmanare-ârï, f . vetés, hason­lítás.

Sëmânator-ore, m. vető. Sëmui-esc-it, i. hasonlitni. Sëü-urï, /. fagygyii.Sfadâ-dï, f . veszekedés. Sfădi-esc-it, i. veszekedni, czi-

vakódni. [bolni.Sfărima-at, i. zúzni, törni, rom- Sfărimare-ărî, /. zúzás, rombo­

lás. [zsalék.Sfărimatură-î. /. töredék, mor- Sfăşie-at, i. széttépni, szaggatni. Sfăşiere-î, f . szaggatás. Sfátos-ósa, m. dicsekedő, gőgös­

ködő, tndákos. [tanácskozni. Sfatui-esc-ity i. tanácsolni; a se—, Sfătuire-i, f . tanácskozás. Sfátuitor-óre, m. tanácsadó. Sfânt-ă, m. szent.Sfânt-ţî, f . szent. [győzniSfârăi-esc-it, i. forrni, gyön- Sfârâire-ï, f . forrás.Sfârc-urï, f . ostorvég, — de

tiţă, szömölcské. [ben.Sfarli-esc-it, i. forogni a kör- Sfârlire-ï, f forgás. Sfârlitôre-ï, f . szélzászló. Sfârşi-esc-it, i. végezni, teljesí­

teni, léjárni, halni. Sfârşit-uri, /. kimenetel, vég. Sfartica-at, «.széttörni, széttépni. Sfârticare-ï, f . széttépés. Sfeclă-e, f . czékla.Sferă-e, /. teke, föld.Sferic-a, m. tekealaku, légköri. Sferoid-i, f . hosszúkás teke. Sferometru-i, tekemérő. Sfeti-esc-it, i. kártyát mutátni. Sfeşnic-e, f . gyertyatartó. Sfială-î /. aggodalom. Síii-esc-it, i. aggódni.

Sfinţenie, f . szentség. Sfinţi-esc-it, i. szentelni. Sfinţire-î, f . szentelés.Sfinţit-ă, m. megszentelt, f . nap­

lemenet, áldozás.Síita-e, /. miseruha. vSfórá-e, f . kötél.Sfornăi-esc-it, i. = sforăi, hor­

kolni álmában.Sfornăire, f . horkolás. Sfredel-e, /. fúró. Sfredeli-esc-it, i. fúrni. Sfredelus-e, /. kis fúró. [teg. Sgaibă-e,/. daganat, hólyag, kii- Sgardă-e,-/. kőtő, csatlószíj. Sgai-esc-it, i. mereszteni a sze­

meket, erősen nyitni. Sgaria-ez-at, i. karmolni, kar-

czolni. [czolás.Sgăriare-erî, f . karmolás, kar- Sgáriitor-óre, m. karmoló. Sgăriitură-î, /. karmolás. Sgai-esc-it, i. a se — , bámész­

kodni, szemet mereszteni. Sgârcenie-ï, /. fösvénység, fu­

karság.Sgarci-esc-it, i. fukarkodni fős-

vénykedni ; a se — , magát összehúzni, özszezsugorodni-

Sgârcire-ï, /. összeszugorodás. Sgarcit-a, m. összezsugorodott,

fösvény. [vénység.Sgârcitură-î, /.’ összehúzás, fős- Sghiab-uri, /. szikla ; csatorna. Sgomot-urï, /. zugás, lárma. Sgură,/. salak (fémolvasztásnál)* Sicriü-e, /. koporsó.Sighilie = singhilie, /. paP*

oklevél, kinevezési okmány. Sigur-ă, m. biztos, bizonyos. _ Siguranţă-e, f . biztonság, bi­

zonyosság, biztosíték.

Siguritate-ăţî — Slăi-esc-it. 131

Siguritate-ăţî,/. biztonság, félel- metlenség.

Silabă-e, /. szótag.Silă, /. kényszer.Sili-esc-it, i. kényszeritni ; a se

— , iparkodni, törekedni szor­galmas lenni.

Silinţă-e,/. igyekezet, kényszer; a-şî da — , igyekezni.

Silitor-óre, m. igyekező.Silitră = salítrá, /. salétrom.Silogism, /. következtetés.Silui-esc-it, i. erőszakolni.Siluire-Ï, /. erőszakolás, kény­

szerítés.Simbol-uri, /. jelkép.Simbolic-ă, m. jelképes.Simbrias-í, /. béres.Simbrie-i, / bér, napszám.Simbure-í, /. mag.Simfonie-ï, /. sympbonia, sok-

hangu zenedarab.Simpatie-í, /. rokonszenv.Simplicitate, /. egyszerűség.Simplu-ă, m. egyszerű, együgyű,

balga ; k. csak.Simptomă-e,/. simptom, beteg­

ségi előjel.Simţ-urî, /. érzék ; sunt cinci

simţuri, van öt érzék, vödül, audul, mirosul, gustul, pipăi­tul, látás, hallás, szaglás, Íz­lés, tapintás.

Simţi-esc-it, i. érezni, nyomozni, szimatolni, észre venni.

Simţiciune-î, /. érzékenység.Simţire-î, /. érzés, érzélem.Simtitor-óre, m. érzékeny.Sincer-ă, m. őszinte.Sinceritate-ăţî, /. őszinteség.Sindic-cí, f . szószóló, ügyvivő.Sindicat-e, f . ügyvivői hivatal.

Sine, n. magát; de sine se în­ţelege, magától értetődig.

Sinet-uri, /. okmány.Singur-ă, m. egyedül, egyetlen,

egyenként.Singuratic-ă, m. magányos.Singurătate-ăţî,/. magányosság.Singurel-ea, m. egyes egyedül.Singurit-ă, m. egyes szám.Sinie-í, /. tácza, teadészka.Sinod-óde-urí, /. szinat, egy­

házi gyűlés.Sinonim-ă, m. rokonértelmű.Sintaxă-e, /. mondattan.Sinteză-e, /. összetevés, össze­

kötés.Sinucide-cis, i ; a se — , öngyil­

kolni, meggyilkolni magát.Sinucidere - ï , /. öngyilkolás,

öngyilkoság.Sipet-uri, /. úti tarisnya.Sir, /. ur, kegyelmes ur.Siriac-ă, m. sziriai.Siroc, /’. délkeleti szél, szirokkó.Sistematic - ă, m. rendszeres,

tudományos.Sistemă-e, /. rendszer.Sită-e, /. szita.Situaţie-iune, /. fekvés, állás.Slab-ă, m. sovány, aszú, gyenge.Slavă, f . dicsőség, tisztelet ;

— domnului, hál’ istennek!Slăbănog-ogă, m. béna, gyáva.Slăbănogi-esc-it, i; a se — ,

gyengülni. [ság.Slăbănogie-î,/.gyengeség,béna-Slăbiciune - ï , / gyengeség,

gyávaság.Slăbi-esc-it, i. gyengülni, erő-

telenedni; gyengítni.Slăi-esc-it, kimerülni, vasta-

gódni (tejről, zsírról).9 *

1 3 2 Slăire-î — Sofragerie-Î.

Slăire-î, f. vastagodás, kime­rülés.

Slănină-!, /. szallona.Slăvi-esc-it, ?. dicsőíteni, [lás. Slăvire-!,/, dicsőítés, magaszta- SLobod-ă, ra. szabad, nyílt,

tolakodó.Slobozenie-!, /. szabadság. Slobozi-esc-it, i. szabadítni, en­

gedni, a se — , szabadulni. Slobozire-!, /. szabaditás. Sloiú-ur!, f . jégdarab, jégcsap. Slovă-e, /. = literă, betű. Slugă-!, /. szolga, béres cseléd. Slugări-esc-it, i. szolgálni. Slugărime, f . cselédség. Slugărie-î, /. szolgaság. Slujbaş-!, /. hivatalnok, állam­

szolga.Slujbă-e, /. szolgálat. Sluji-esc-it, i. szolgálni. Slujitor-!, /. szolga.Slujnică-e, /. szolgáló.Slut-ă, m. csonka, nyomorék. Sluti-esc-it, i. csonkítni, nyo-

morítni.Smalţ-urî, /. zománcz. Smaragd = smarald-ur!,/.szma-

ragd (drága kő). Smăcina-at, i. aggódni, nyug­

talankodni, várni kínozni. Smălţui-esc-it, i. zománczozni. Smălţuire-î, /. zománczozás. Smălţuitor-î, /. zománczozó. Smălţuitură-!,/.zomânczmunka. Smântână-!, /. tejfel.Smerenie, /. szerénység. Smeri-esc-it, i. a se — , sze­

rénykedni, alázni.Smerit-ă, m. szerény, alázatos. Smeu-ï, /. sárkány ; ördög. Smeur-ï, /. málnacserje.

Smeură, /. málna.Smicea-ele, f . vessző. Smintélá-el!, /. hiba, tévedés. Sminti-esc-it,f. hibázni, tévedni,

zavarni.Smintire-!, /. zavarás, tévedés. Smintire-ï, f . hiba, zavar, té­

vedés.Smintit-ă, m. bolond, zavart ;

—- de minte, bolondos. Smirnă, /. mirha.Smíci-esc-it, i. rázni, lökni. Smolă, /. szurok, gyanta. Smochin-!, /. fügefa. Smochină-e, /. fuge. Smoli-esc-it, i. szurokkal, be­

mázolni.Smulci-esc-it, i. lökni, kihúzni. Smulge-ls, i. kihúzni, tépni,

nyűni (kendert).Smulgere-!, /. nyüvés, kihúzás. Snop-ï, /. kéve.Socră-e, /. anyós, napa. Sórbe-it, i. szörpölni, szopni. Sóre-sor!, /. nap.Sórte = sortă-e, /. sors. Sobă-e, /. kályha, fiittő. Sobol-ï, f . vakond.Soc-ï, /. bodza.Societate-ăţî, /. társaság. Socios-ósá, m. társaság. Socotélá-el!, /. számadás. Socoti-esc-it, i. számolni, sejte­

ni, meggondolni, vélekedni- Socotinţă-e, /. megfontolás, vi­

gyázat, okosság.Socotire-!, /. számolás.Socru-ï, /. após. [tés*Sofism-e, /. csalfa következte- Sofist-sti, /. szofista.Sofra-ale, /. ebédlő asztal. Sofragerie-ï, /. ebédlő terem-

Sofragiù-e — Speria-at. 1 3 3

Sofragiü-e, /. asztalterítő.Soiü-urï, f . faj, fajta, nem.Sol-ï, /. küldöncz, követ.Soldat-ţî, f . katona.Solie-ï, /. izenet, küldöttség.Solniţă-e, /. sótartó.Solstiţiu-e, /. napfordulás.Solz-ï, f . pikkely.Solzos-ósá, m. pikkelyes.Somn-uri, /. álom ; mi-e somn,

álmos vagyok.Somnişor, /. rövid álom.Somnoros-ósa, m. álmos.Sonată-e, f . szonáta (zenemű).Soră-surorî,/. nővér; — dulce,

édes nővér; — vitréga = maşteră, mostoha nővér.

Sorbi-it, i. szörpölni.Sorióra-e, /. növérecske.Soroc-óce-uri, f . idézés, elna­

polás, női tisztulás.Soroci-esc-it, i. megidézni.Sorocire-ï, /. megidézés.Sos-uri, f . mártás.Sosi-esc-it, i. megérkezni.Sosire-i, f . megérkezés.Soţ-ţi, f . társ, házas társ, pár ;

cu — , páros; fără — , pá­ratlan.

Soţial-ă, ni. társadalmi.Soţie-î, f . társ, hitves feleség,

férjes nő.Spadă-e, /. kard.Spaimă-e, /. ijedség, rémülés,

szörnyülködés.Spalt-uri, /. földszurok.Spanat = spinat, f . spenat.Sparangel-ei, f . spárga.Sparge-rs, i. törni, betörni, fel­

törni, felpattanni.Spargere-i, /. törés, betörés,

felpattanás.

Spasm-uri, f . görcs.Spasmaticos-ósá, m. görcsös.Spată-e, f . borda (a szövőszék­

nél) ; hátlapoczka ; spate, hát, hátgerincz.

Spăimenta-ez-at, i. megrémül­ni, megijedni, ijeszteni, meg­borzadni.

Spăla-at, i. mosni, mosatni ; a se — , mosdani.

Spălare-ărî, /. mosás, mosatás, mosdás.

Spălător-dsă, /. mosó, mosóné.Spălătorie-î, /. mosókonyha.Spătar-î, /. tábornok, szövő,

bordacsináló.Spatárésá-e, /. bordacsinálóné.Spân-ă, m. szakálnélküli, arcz-

szörnélkiili.Spânatic-ă, m. tejszakálos.

} f - hunyo r (n ö vé n y)-Spanzura-at, i. felakasztani.Spânzurat-ă, m. felakasztod,

/. gazember, semmirevaló.Spânzurătore-orî, f . akasztófa.Special-ă, m. különös.Specialitate-ăţî, /. különleges­

ség, különösség.Specula-ez-at, i. nyerészkedni,

kémkedni, hasznot kémlelni; elmében forgatni.

Speculant-ţi, /. haszonkémlő, nyerészkedő, hoszonra gon­doló.

Speculaţie = speculă.Speculă-e, f . vállalat, vizsgáló­

dás , nyerészségi kémkedés.Spera-ez-at, i. remélni.Speranţă-e, f . remény.Speria-at, i, megijeszteni ; a

se — , megijedni.

1 3 4 Sperios-ósa — Stală-e.

Sperios-osă, m. ijedős, félénk. Spetézá-eze, f . küllő, kerék­

sugár.Speti-esc-it, i. bénavéknyu,

bénaágyéku.Spetire-i, f . bénitás, sántitás,

bénulás.Spetit-a, m. béna, sánta. Spetitura-ï, f bénaság. Speţial-â, m. különös. Spic-e-urí, f . kalász. Spicui-esc-it, kalászt szedni. Spin-i, /. tövis.Spinare-ări, /. hát. [sítani. Spinteca-at, i. hasítani, felha- Spintecare-ărî, f . hasítás. Spion, i. kém.Spiona-ez-at, i. kémkedni. Spiral-ă, m. csigaszerüleg össze­

hajtva. [eszüség.Spirit-e, f . szellem, ész, éles- Spirt-uri, /. szesz.Spital-uri, /. kórház.Spiţă-e, /. faj, törzs, nem, csa­

lád, küllő.Spiţer-î, f . gyógyszerész. Spiţerie-!, f . gyógyszertár. Splina-e, /. lép.Spoi-esc-it, i. meszelni. Spoire-i, f . meszelés, olmozás. Spoitor-óre, f . meszelő, ecset. Spoitură-î, /; meszelés. Spor-uri, f . haladás, eredmény. Spori-esc-it, i. gyarapodni, nőni,

haladni.Sporiş-e, f . galambócz. Spovedi-esc-it, i. gyónni. Spovedire-ï, f . gyónás.Spre, v. -ra. -re ; -on, -en, -ön ;

felé, pl. spre deal, hegyre, hegy felé; spre casă, haza féle.

Sprencéna-ene, /. szemöldök.Sprencenat-a, m. dús szemöl­

dökkel ellátott.Sprijin-uri, f . támasz.Sprijini-esc-it, i. támasztani,

támogatni.Sprijinitor-óre, m. támogató.Sprinten-á, m. gyors, sebes,

könnyű.Sprintenie-ï,/. gyorsaság, köny-

nyüség, sebesség.Spulbera-at, i. a port felverni,

elfujni.Spuma-ez-at, i. habozni.Spumar-i, f . habzó kalán.Spumă-e, f . hab.Spumatóre-ori, f . habzókalán.Spumegos-ósá, m. habzó.Spune-spus, i. mondani.Spunere-í, f . mondás.Spurc-uri, f . ágyas asszony

tisztulása.Spurca-at, ?. fertőztetni, be-

piszkítni, szentségteleníteni-Spurcare-ari, f . fertőztetés.Spurcat-a, m. fertőztetett, be­

piszkított, szentségtelen.Spurcăciune-î,/. piszoksár, szar,

tisztátalanság, var.Spuza-e, f . forró hamú.Spuzéla-eli, /. bőrkiütés.Sta-stat, stătut, i. állni, meg-

állani, várni,Stacoj-ï, f . tengeri rák.Stacojíü-e, m. rákveres.Stadiü-i, f . időszak, tér.Stafetă-e, f . gyorshír, staféta.Stafidă-e, f . malozsa.Stafie-ï, /. lidércz.Stală-e, f . rekesztett ülőhely

(a templomban a kanono­kok részére).

Stampă-e — Stoicism. 1 3 5

Stampá-e, /. bélyegző. Stare-ărî, /. állás, állapot. Stariţ-ţî, /. apát, zárdafőnök. Staroste-ştî, /. ügynökségi hi­

vatalnok.Starostie-i, /. ügynökség. Stat-uri, /. állam.Statornic-ă, m. állhatatos, ál­

landó, maradandó, hu. Statornici-esc-it, i. megállapitni,

kitűzni.Statornicie-ï, /. állhatatosság. Statuá-e, /. oszlop, emlékkő. Statut-e, /. alapszabály. Staţie-iune, /. állomás. Staul-uri, f . marha ol.Stavá-e, /. lócsorda, ménes. Stăpân-ă, /. úr, úrnő, gazda. Stăpâni-esc-it, i. bírni, kor­

mányozni.Stăpânire - Ï , /. kormányzás,

felsőbbség, hatóság. Stăpânitor - ï , /. kormányzó,

uralkodó.Stărnuta = strănuta. Stărnutare, f . prüszenés. Stărui-esc-it, iparkodni, igye­

kezni , törekedni, buzgol- kodni.

Stăruinţă-e, f . kitartás, sürge­tés, szorgalom.

Stăruire-î, f . sürgetés. Stăruitor-ore, m. sürgető. Stâlp-ï, /. oszlop, támasz. Stână-î, /. esztena, sajtoló. Stâncă-Î, f . szikla.Stâng-ă, m. bal.Stangaciü-e, m. balog. [ni. Stângări-esc-it, i. ügyetlenked- vStânjin-ï, /. öl.Stanjini-esc-it, i. akadályozni. Stea-ele, /. csillag.

Stegar-i, f . zászlós.Stelniţă-e, f . poloska.Stelos-osă, m. csillagos.Stenograf-i, f . gyorsíró.Stenografie-ï, /. gyorsírás.Sterp-érpá, m. meddő, rideg,

terméketlen. [ni.Sterpi-esc-it, i. kiirtani, pusztítSterpiciune-i, /. terméketlen­

ség, ridegség, irtás.Stêrv-urï, /'. dög.Stêrc-ï, f . gém. [ni.Sterni-esc-it, i. izgatni, piszkál-Stêrnire-ï, /. piszkálás, izgatás.Sternitor-óre, m. piszkáló, iz­

gága.Sticlar-i, f . üveges.Sticlă-e, f . üveg.Sticlărie-î, /. üveghuta, üveg­

gyár, üvegárus.Sticlos-ósá, m. üveges ; fényes.Sticluţă-e, f . üvegecske.Stiglete-ţî, f . tengelicz.Stil-urï, f . irály, időszámitás,

modor.Stimă-e, /. tisztelet, becsülés.Stingheri-esc-it, i. hiányozni,

félre állni, jelen nem lenni.Stinge-stins, i. oltani, kioltani,

elpusztítni, megsemmisülni.Stingere-ï, /. oltás, pusztulás,

megsemmisülés.Stirpi = sterpi.Stih-urï, f . vers.Stórce-stors, i. facsarni, saj­

tolni, kicsikarni.Storcere-ï, f . facsarás, sajtolás.Stog-uri, f . asztag.Stoic-ă, vi. stoikus; állhatatos,

szigorú.Stoicism, f . állhatatosság, érzé­

ketlenség, egy bölcseleti elv.

1 3 6 Stolnic-ï — Scricare-ărî.

Stolnic-ï, f . kulcsár.Stolnicésa-e, f . kulcsárné.Stoiriac-e, /. gyomor.Strachină-e, f . tál, lábos.Stradă-e, f. utcza, út.Straiu-e, /. pokrócz.Strajă-ăji, f . őr, őrjárat.Strajnic-á, m. szigorú, kemény,

borzasztó, éles.Strajnicie-ï, f . szigorúság, ke­

ménység.Strat-urí, f . rétég, alja, ágyás>Strábate-ut, i. hatolni, átjárni.Strabun-ï, f . ős, ősapa, előd.Stradanie-í, f. szorgalom, ipar-

kodás, buzgalom.Străin-ă, m. idegen.Străinătate-ăţî, f . idegenség.Strajar-ï, f . őr, éjjeli őr.Străjui-esc-it, i. őrt állni, őr­

ködni,. őrizni.Străjuire-î, f . .őrködés, őrizés.Strálucéla-elí, f . fény, pompa.Straluci-esc-it, i. fényleni, vi-

lágítrii. [lágitás.Stralucire-ï, f . fényeskedés, vi-Strămoş-î,/. ős, ősapa, dédapa.Strămoşesc-e'scă, m. ősi.Stramuta-at, i. áttenni, áthe­

lyezni, változni.Strămutare-ărî, f . változás, át­

helyezés.Strănepot-oţî, /. dédunoka.Strămătură-î, f . szines, pamut,

gyapjú, fejtő. [ni.Stranuta-at, i. tüszenni, prüszen-Strătenie-î, f . gyertyaszentelő

ünnep (febr. 2).Strâmb-ă, m. görbe, hajlott;

rossz, csalfa, nem igaz.Stramba-at, i. görbítni, arcz-

fintorgatni.

Strâmbătate-ăţî, f. igazságta­lanság, csalfaság.

Strâmbatură-î, /. görbítés.Strâmt-ă, irt. keskeny.Strâmta - ez - at, i. keskennyé

tenni, szorítani ; a se, szo­rulni.

Strámtóre-orí, f . keskeny ú:, útszoros.

Strâmtorare-ări, /. korlátozás, megszorítás.

Strángator-óre, m. takarékos, szerző, kaparitó.

Stránge-ns, i. összeszedni, gyűj­teni, erősen kötni.

Strângere-ï, f . szoritás, erős kötés, gyűjtés.

Strâns-ă, m. összeszedett, össze­gyűjtött ; szilárd.

Stransóre-ori, /. szoritás. szo­ros kötés, gyomorgörcs, kolika.

Streche-ï, /. bögöly, lólégy.Strechia-ez-at, i. bögöly szú­

rástól futni; menekülni.Strecura-ez-at, i. szitálni, szűr­

ni ; a se — , elosonni, el­illanni.

Strecurare-ârï, f átszűrés.Strecuratóre - orí, /. átszűrő,

szűrő, szita. [féreg, szú.Strepede-di, f . túró és szallonaStrepedélá-elí, /. fogeltompu-

lás, foghosszabbitás (pl. sa­vanyú alma után).

Strepedi-esc-it, i. vásni tom­pulni (a fogakról).

Streşină-e, /. eresz, tető.Strica-at, i. elrontani, szétrom­

bolni, károsítani; elcsábítani-Scricare-arï, f . rontás, rombo­

lás, károsítás.

Stricat-ă — Suiş-urî. 1 3 7

Stricat-ä, m. rontott, romlott;elkényesztetett, tört.

Stricăciune-î, /. kár, rombolás. Stricátor-óre, m. rontó, ár­

talmas.Stridie-i,./. osztriga.Striga-at, i. kiáltani, a — pris-

tav, nyilvánosan kihirdetni. Strigare-ărî, /. kiáltás. Strighe-i, /. mézlé. [pir.Strigoiü-i, /. boszorkány, vám- Strivélá-eli, /. zúzás. Strivi-esc-it, i. zúzni. Strivitura-í, /. zúzás.Strofă-e, f . versszak.Strop-urí, f . csep ; kevés. Stropi-esc-it, i. öntözni. Stropire-i, f . öntözés. Stropitóre-on,/. öntöző kanna. Stropitură-î, f . fecskendezés,

precskelés, besározás. Stropsélá-eli, /. nyavalyatörés. Stropşi-esc-it, i. összetörni, nya-

valyáskodni.Strug-ï, f . eszterga szék. Strugar-ï, f . esztergályos. Strugur (e)-ï, f szőlőgerezd. Strugurar-i, f . szőlőárus. Struna*e, — córda, f . hegedű,

húr. [összezúzni.Struncina-ez-at, ?. összetörni, Strungá-i,/. fejési ól (juhoknál). Stuf-ï, /. nád.Stufos-ósá,??i. nádas, terebélyes. Stup-ï, /. méhkas, köpű. Stupar-i, /. méhesgazda. Stupă, f . szösz. [szét.Stupărit = albinărit, /. méhé- Stupină-Î, /. méheskert, méhes

pajta.Sturz-i, /. szürke rigó. Subjuga-at, i. leigázni.

Subîmpărţire-i, f . mellékosztás. Subscrie-is, i. aláirní. Sitbsuoră-e, f . hóna alatt.Subt = sub, v. alatt, alá. Subtoiü-óe, f . alapzat, alap. Subţie-ez-at, i. vékonyítni. Subţirel-ea, m. vékony.Subţire, m. vékony, [bolyító. Sucală-ălî, f . matolla, gom- Suci-esc-it, pödörni, tekerni. Sucire-ï. f . pödrés, tekerés. Suda = asuda-at, i. izzadni. Sudalmă-e, f . káronkodás,

csúfszó.Sudit-ţî, f . alattvaló. Sudóre-orl, f . izzadság, verej­

ték, kigőzölgés.Sudui-it, i. káronkodni, szidni. Suferi-it, i. szenvedni, tűrni,

megengedni.Suferinţă-e, f . tűrés, türelem. Suferire-i, f . szenvedés. Sufla-at, i. fújni, szuszogni, li­

hegni, lehelni.Suflare-ári, f . lehelés, fuj ás. Suflet-e, f lélek, om fără — ,

lelketlen ember. Sufletesc-ésca, m. lelki. Sufleţel-eî, f . angyalom, szivem

(biralmas).Sugaciü-e, f . v. szopós Sugător-ore, m. szopós. Suge-pt, szopni. Sughiţa-ez-at, ?. csuklani, zo­

kogni; fuldokolni. Sugin-sugel, i. f . körömgyülés. Sugruma-at, i. elfojtani.Sui-it, i. mászni, kúszni, felfelé

menni, megmászni, hágni. Suire-ï, f . hagás, mászás, Suiş-urî, f . hágó, emelkedés,

fölmenet.

1 3 8 Sul-ï — Şeptelea.

Sul-ï, f . henger, orsó, tekercs.Sulă-e, f . árr.Suliman-urï, f . arczfesték.Sulimănit-ă, m. kendőzött, meg­

festett.Suliţă-e, f . dárda, lándza.Sultan-ï, /. Szultán (török csá­

szár).Suman = sucman-ï, f . felső

kabát, köpeny.Suma-e,/. összeg, [harangozni.Suna-at, i. hangozni, csengetni,Sunată = sonată.Sunătore-orî, f . Sz. János fű,

tarajos czinzor.Sunător-ore, m. hangzó.Sunet-e, f . hang, nesz.Supera-at, i. megbántani, meg­

keseríteni, boszantanijSzomo- rítni, a se — , bosszankodni.

Superare-ărî,/. bosszantás, bos- szankodás, bánat. [rított-

Superat-ă, m. szomorú, szomo-Superator-óre, m. bosszantó.Superacios-osă, m. boszszan-

kodó, bosszantó.Superstiţie-î, f . babona.Supune-us, i. alávetni, legyőzni.Supunere-ï, f . alávetés, alá­

rendelés.Supus-ă, m. alázatos.Supus-sï, f . alattvaló.Sur-ă, ra. szürke.Surată-e, f . barátné.Surcea-ele, /. inda, forgács.Surd-ă, 7Yi. süket.Surda, h. de a — , hiába.Surdatic-ă, m. nehéz hallású.Surduc-i, f . fémgömb ; süket

ember.Surghiun-i, f . száműzött.Surioră-e, f . növérecske.

Surlă-e, f . kunyhó, pipaszár. Surlóiü-óe, f . szárcsont. Surpa-at, i. lebontani, leo­

molni. [szítás.Surpare-ărî, f . leomlás, leta- Surtuc-i, f . kabát.Surugiü-i,/. kocsis, postakocsis. Sus, h. magas, fennt.Susaiü-e, f . csorbóka. Suspin-uri, f . sóhajtás. Suspina-at, i. sóhajtani. Suspinare-ărî, f . sóhajtozás. Sută-e, sz. száz.Suveică-e, f . takácshaj ócska. Suvenir-uri, f . emlék.Sa-ele, /. nyereg.Sac-urí, /. sák.Şagă-e, f . tréfa.Şaică-î, /. ladik, csolnok. Şalău-î, f . sügér (hal).Şale (pl.) keresztcsont, csipőhát. Şandramă-e === şatră-e,/*. vásár­

bódé, sátor.Şanţ-urî, /. árok.Şapcă-e, /. sapka. wŞaradă-e, /. szótagtalány. Şarlă-e, /. maros kutya. Şatră-e, f . vásárbódé, sátor. Şănţui-esc-it, i. árkot húzni, ásni. Sede-dut, i. ülni, lakni ; nu

şede bine, nem illik jól. Sedere-i, /. ülés, semmittevés. Sedut-urí, f . űlőrész, seg. Şef-î, /. főnök.Şeic-cî, /. seik (arab tudós). Selar-í, f . nyerges.Şelărie-i, /. nyerges ipar. Şele-(pl) /. hat, csipő.Şepte, sz. hét.Şeptedecî, sz. hetven.Şeptele, sz. hetedik.Şeptelea, sz. hetedik.

Şeptespredece — Talie-iï. 1 3 9

Şeptespredece, sz. tizenhét. Şeptespredecelea, sz. tizen­

hetedik.Şerbet-urî, /. serbet (ital). Şerpe-î, /. kígyó.Şerpuleţ-ţî, /. kis kígyó. Şerpunel-eî, démutka. Şervet-urî, f . asztalkendő. Şes-urî, f . lapály, sík.Şi, k. és ; de — , habár. Şic-urî, f . aranylemez.Şină-e, /. sin, vassín. [dely. Şindilă = şindrilă-e, /. zsen- Sinor-óre, sinor.Şir-urî, /. sor.Siret-étá, m. ravasz, csalfa. Şiret-urî, f . ravasz, gazember. Şişcă-e, f . boszorkány. Şofran-urî, /. sáfrány. Soricel-eï, f . egérke. [nél). Stab-urï, f . törzskar (a tisztek- Ştergar-e, f . törölközőStergátor-óre, / kendő. Şterge-rs, i. törülni, törleszteni. Ştergere-î,/. törülés, törlesztés. Ştersură-î, f . törlés, törlesztés. Steve-ï, f . = steghe-ï, /. lórom,

sóslórom.

T.Ta-tale, n. tied, tieid; a ta,

a tied, ale taie, a tieid ; cartea ta, könyved, cărţile tale, könyveid.

Tabără-e, /. tábor.Tablă-e, f . tábla.Tacâm-urï, f . evőeszköz. Tact-urï, f . ütem, versméret. Tactică-e, f . haditudomány.

Şti = sciü-ut, ?. tudni.Ştiinţă = şciinţă-î,/. tudomány. Ştir-urî, f . bársonyvirág. Ştirb-ă, m. csorba.Ştirbi-esc-it, i. csorbítani. Ştirbit-ă, ni. csorbított. Ştirbitură-î, f . csorbítás. Ştire-î, f . hir, tudomás. Stiucă-î, f . csuka.Ştiut-ă, m. ismeretes. Ştreang-urî, f . kötél. Strengar-ï, akasztóiéra való. Ştulete-ţî, f . törökbuza cső. Şubret-e'tă, f . törekény gyenge. Şuera-at, ?. fütyülni, sípolni. Şuerătură-î, f . fütyülés. Sugui-esc-it, i. tréfálni, bos­

szantani.Suguire-i, f . tréfa. [karcsú.

Suiii-e, m. gyenge, hoszszu, Şuncă-î, f . sodar, sonka. Surar-i, f . csurmunkás. Şurţ-urî, f . kötény.Surup-urï, f . sróf, csavar. Surupui-esc-it. i. csavarni. Sura-ï, f . csűr.Şuşui-esc-it = şopti, i: sugui. Şuştar-e, f . sajtár.

(ţ).Taftă-e, /. tafota.Taică-î, /. atya, apa.Taicuţă-i, f . atyácskám. Tainic-ă, m. titkos.Talaz-urï, f . ár, áramlat. Taler-!, f . talér (pénz). Taler-e, f . tányér.Talie-iï, f . növés, termet, sza­

bás, alak.

140 Talpă-tălpî — Termometru-i.

Talpă-tălpî, /. talp. Tamarişcă-e, f . tamarindfa. Tambură-î, f . kézi dob. Tarabă-e,/. bolţi hosszú asztal. Tarcăn-0ne, f . tarhony. Tare,m. erős, szilárd, kemény,

h. nagyon.Targă-î, f . tolós taliga. Tarifă-e, f . árlajstrom.Tată-ţî, f . atya, apa. Tatină-î,/. sebfű, nyúlszapuka. Taur-ï, f . bika.Tábac-urí, f . dohány, burnot. Tăbăcar-î, f . cserző, dohányzó. Tăbăchiere-î, /. dohány tartó. Tăbăci-esc-it, i. czerzeni (bőrt). Táeriü-e, f . tányér. Táetor-óre, f . vágó, a favá­

gásnál alátett vastag fa. Tăetură-î, f . vágás; egy pászta

az erdőben, melyről a fát kivágták..

Tăeţel-eî, /. tésztametélt. Tălaz-urî, f . ár, hullám. Tămâie, f . tömjén.T ăpţan-urî,/. hegyoldal, halom. Tărie, f . erő, erőség.Tăvan-e, f . padlás. Tăvăli-esc-it, i. hengergetni,

fetrengeni. [ember.Tan dală, f . gyáva, egyíigyü Tândăli-esc-it, i. ügyetlenkedni,

időt veszteni babrálással. Técá-i, f . tok.Téfer-â, m. erős, egészséges. Ténc-urï, /. nagy halmaz, nagy

csomag, garmada.Tésc-urï, f . sajtó.Teatru-e, f . szinház.Teatral-ă, szinházi.Technic-á, m. művészi.Teist-ă, m. egyisten imádó.

Teiş-uri, /. hársfaerdő.Teiü-ei, f . hársfa.Tejghie = tărabă, f . keres­

kedői hosszú asztal.Telégá-e, /. kiskerekű taliga.Telegar-i, /. igás ló, hámló.Telegraf-ï, /. távirász.Telegrafie-i, f . távirda.Telescop-uri, f . távcső.Temátor-óre, m. félénk, félő,

aggó'dó.Teme-ut, i. a se — , félni, ijedni,

tartani valamitől, a teme pe cineva, valakit félteni.

Temeinic-ă, m. alapos, biztos, indokolt.

Temeiü-uri, f . alap, alapzat.Temelie-i, f . ala-p, alapfal,

alapzat. [kenység.Temere-i,/. félsz, ijedség ; félté-Temniţă-e, /. tömlöcz.Templar-i, f . asztalos.Templu-e, f . templom.Tencui-esc-it, i. vakolni.Tencuială-î, f . vakolat.Tencuire-ï, f . vakolás.Tenor-i, f . tenor (hang).Teogonie-ï, f . a pogány iste­

nek származásának tana.Teocraţie, f . theocraţia (vallá­

sos kormányzás).Teolog-i,/. vallástudós. [gia.Teologie-i, f . vallástan, theolo-Teologic-ă, m. vallástani, theo-

logiai.Teoremă-e, f . tantétel.Teorie-i, f . elmélet. [tető.Terasă-e, f. főldlépcső, sík ház-Termin-urï, f . kitűzött, idő­

pont; műkifejezés.Terminologie-i, /. műnyelv.Termometru-i, f . hőmérő.

Terpentin-urï — Tonti-esc-it. 1 4 1

Terpentin-urï, /. terpentin, ká­trányolaj.

Tescar-ï, /. sajtoló (ember). Tescui-esc-it, i. sajtolni. Tescuire-ï, /. sajtolás. Tescuvină = treve, /. seprő,

törköly, maláta.Teslar-ï, /. ács.Teslă-e,/. bárd, véső. [pítni. Tesi-esc-it, i. szégyenleni, tom- Ticălos-dsă, m. nyomorult, szá­

nalmas, boldogtalan ; nyo.- morúlt; hitvány.

Ticăloşi-esc-it, i. ; a se— , nyo- morúlni, hitványosodni.

Ticăloşie-î, /. nyomorúság. Tigae-ăî, f serpenyő, vastepszi. Tigăiţă-e, /. kis serpenyő. Tigna-e, /. békés élvezet. Tigni-esc-it, i. izleni, jól esni. Tilinca-i, f tilinkó.Timp-urf, /. idő, időszak. Timpan-e, f . vágódészka, czim-

balom.Timpana-e, f . dobhártya. Timpuriü-e, m. korai.Tină, /. sár, piszok.Tindă-e, f . pitvar, előszoba. Tinerel-ea-ică, m. fiatal, ifjú. Tinerime-i, f ifjúság, fiatalság. Tinichea-ele, /. bádog, Tinicher-i, f . bádogos.Tip-urï, f . kép, őskép. Tipar-uri,/. nyomás, nyomtatás. Tipari-esc-it, i. nyomni, nyom­

tatni.Tiparire-ï, /. nyomtatás. Tipograf-i, f . nyomdász. Tipografie-i, f . nyomda. Tipsie-i, f . tácza, tálcza. [len. Tiptil-ă, m. incognito, ismeret- Tirân-ï, f . zsarnok.

Tiranic-a, m. zsarnoki.Tirănie, f . zsarnokság.Tisa-e, f . tiszafa.Tist-uri = oficer, f . tiszt. Titirez-ï, f . hajtócsiga. Titlu-uri, f . czim. [zetes. Titular-ă, m. tiszteletbeli, czim- Tivi-esc-it, i. szegélyezni. Tivire-i, f . szegélyezés. Tivitura-i, f . szegélyezés.Tiz-ï, f . pajtás.Tócá-toci, f . tóka, kelepelő. Tómna-e, f . ősz, őszi évszak. Tórce-rs, ?. fonni.Tórcere-i, /. fonás, fonat. Tórtá-e, /. fogantyú, fül. Tóta-e, f . n. mind, egész, k.

cu — că, ámbár, habár, cu — acestea, mindazon, által.

Toc-urï = tioc, /. tok.Toca-at, i. kelepelni.Tocană-ănî, /. pörkölt. Tocătură-î, f. vagdalt, hús. Toci-esc-it, i. kopni, vásni, tom­

pulni, köszörülni.Tocilă-e, köszörülő kő. Tocire-i,/.köszörülés, tompítás. Tocitóre-i, /. lugkád, mosókád. Tocma = tocmai, h. éppen.

hasonlókép, eppen úgy. Tocmélá-eli, /. alkudozás, vá­

sárlás. [ződni.Tocmi-esc-it, /.beszegődni, szer- Tolbaş-î^/. házaló.Tolbă-e, /. zseb, zsák, csomag. Tom-urf, /. kötet, rész. Tomnal-ă, m. őszi.Ton-uri, /. hang, illedelmes

magaviselet.Tont-tontă, m. ostoba, tök­

kel ütött.Tonti-esc-it, i. megostobásodni.

142 Topélá-el! — Trébá-eb!.

Topélâ-elï, /. olvadás, olvasz­tás, megrozsdásodás (a ken­derről).

Topi-esc-it, i. olvasztani, meg- rozsdásitni ; a se — , olvadni, megroszdásodni. [hely.

Topilă-e, /. kenderroszdásitóTopor-órá, /. fejsze, bárd.Toporas-e, /. kis fejsze.Toptan, cu — , nagyjában, en

gros. [kedés.Toptangerie-i, f . nagy keres-Toptangiü-i,/. nagykereskedő.Tors-torsá, m. font.Tort-urí, /. fonat.Torsura-i, /. fonás.Tot-totă, n. mind, mindnyájan,

mindenik.Tot, h. ámbár, mindazonáltal,

k. — de una, mindig; — una, mindegy, ugyanaz ; — aşa, éppen úgy ; de — , egé­szen ; cu — , egészen.

Tot-totul, /. az egész, az összeg.Totuşi, k. mégis.Tovarăş-!, /. társ, bajtárs.Tovărăşie-i, /. társaság.Tozluc-i, /. lábtyu, (gámás).Tracta-ez-at, tárgyalni, bánni,Tractat-urí, /. tárgyalás, érte­

kezés, szerződvény.Tradiţie-iune, /. hagyomány.Traduce-us, i. lefordítni.Traducţie-i, /. lefordítás.Trage-tras, i. huzni, vonszalni,

hurczolni, terelni ; a — tu­tun, dohányozni, a — tabac, portubakot szívni ; a — clo­potul, a harangot huzni ; a — în judecată, törvényszék elé idézni ; a se — , származni.

Tragere-i, /. húzás, származás.

Trainic-a, rti. tartós, erős.Traistá-e, /. tarisnya.Traiü-urí, /. élet, életmód.T randafir-i,/.rózsa, rózsabokor.Transparent-ă, m. átlátszó, át­

tetsző.Transparenţă, /. átlátszóság.Transport-uri, f . szállítás, át­

vitel, átvezetés.Transporta-ez-at, i. áttenni, át­

vinni, átvezetni.Transportaţie, /. átvitel, át-

hordozás. [tenni.Transpune-us, i. áthelyezni, át-Transpunere, /. áthelyezés.Trăda-ez-at, i. elárulni.Trădare-ărî, /. árulás.Trádátor-óre, m. áruló.Trăi-esc-it, i. élni, táplálkozni.Trăinicie,/.élhetőség,tartósság.Trăncăni-esc-it, i. csevegni,

lármázni. [nás, tollvonás.Trăsătură-!, /. vonás, arczvo-Trăsnet-urî, /. dörgés.Trăsni-esc-it, i. dörögni.Trăsnire-îj /. dörgés.Trásnitor-óre, m. dörgő.Trăsură-!, /. szekér, kocsi.Trâmbiţaş-î, /. trombitás.Trâmbiţă-e, /. trombita.Trândav-ă, m. rest, lusta.Trândăvie, /. restség, lustaság.Trânjï (pl) /. aranyér, salak,

ülepedék, iszap.Trántélá-elí, /. viaskodás, ve­

rés, földreterítés.Tránti-esc-it, i. földre teríteni ;

a se — , viaskodni.Trântor-!, /. here.Trébá-eb!, /. üzlet, dolog ügyi

om de — , derék ember, becsületes ember.

Tmnţă-e — Trupesc-éscá. 1 4 3

Trenţâ-e, /. rongy. [rang.Tréptá-e, f . lépcső, osztály,Trépát, f . trab (lójárás).Tréz-á, m. éber.Trebui-esc-it, i. kelleni szüksé­

ges lenni; trebue se, kell hogy.Trebuincios-ósá, m. szükséges.Trebuinţă-e,/. szükséglet, szük­

ségesség ; a fi de — , szük­séges lenni.

Trecator-ï, f . vándorló, lítazó, arra menő ; — óre, m. mú­landó.

Trece-ut, i. haladni, arra menni, járni ; múlni, átmenni, megjár; a se •— , elfogyni, elkelni.

Trecere-i, /. kelendőség, ha­ladás, lejárás.

Treiera^at, i. taposni, csépelni.Treierare-ï, 1 ~Treierat-uri, K ' CSePlés'Treierator-ï, f . cséplő.Treierătură-î, i. cséplés.Trei, sz. három.Treideci, sz. harmincz.Treidecile, sz. harminczadik.Treile-treilea, treia, sz. a har­

madik.Treispredece, sz. tizenhárom.Tremă, f . félsz, zavarodás.Tremura-at, i. reszketni, bor­

zadni.Tremurare-ărî, f . reszketés.Tremurător-ore, f . reszkető.Tremurând, h. reszketvén.Trenţuros-osă, m. rongyos.Trepăda-ez-at, i. fáradni, járni,

taposni. [gyen fárasztás.Trépádare-árí, /. fáradság, in-Tribun-ï, f . tribun.Tribunal-uri, f . törvényszék.Tribună-e, f . szószék.

Tribut-uri,/. adó, vám adósság. Tridinte-ţî, f . háromágú villa. Trifoiü, f . lóhere. [tan.Trigonometrie, f . háromszög- Trimestru-i, f . háromhavi, év-

negyedes időszak. Trimete-es, i. küldeni,Trimiş-î, f . követ, küldöncz. Trimite-is, i. küldeni. Trímitere-i, f . elküldés. Trio-uri, f . 3hangú zenedarab. Trirem-e, f . három sor eve­

zővel ellátott hajó.Trist-ă, m. szomorú. Triumvir-i, f . triumvir. Triumvirat-e, f . triumvirátus. Triunghiü-uri, f . háromszög. Triunghiular-ă, m. háromszögű. Trocă-ocî, f . tekenyő, válu. Trognă-e, f . nátha.Troc-urí = trocă, /. tekenyő. Troian-e, f . hógörgeteg ; calea

lui troian, tejút.Troiţă-e, f . háromság. Tron-uri, f . trónus, díszszék. Trop-ï, f . szónoki képlet. Tropăi-esc-it, i. trappogni. Tropic-e, f . forró égövi. Tropot-e, f . trappogás. Tropoti-esc-it, i. trappogni,

taposni.Trudă-dî, f . kín, vesződség. Trudi-esc-it, i. kínozni, fáradni,

nyomorogni, fárasztani. Trudit-ă, m. kínozott, nyo­

mott, kimerült.Trufaş-ă, m. büszke, gőgös. Trufie-i, /. gőg, büszkeség. Trunchiü-uri, f . törzs, tönk. Trup-uri, f . test, törzs. Trupă-e, f . csapat. Trupesc-éscá, m. testi, érzéki.

144 Trupesce — Ţăplie-î.

Trupesce, h. testileg. Trupos-ósa, ni. testes, erős,

vastag.Trupuleţ-e, /. testecske.Tu, n. te.Tuciű-urí, f . öntött vas. Tufan-î, f . bokros cserfa. Tufă-e, /. bokor, cserje. Tufiş-urî, /. csalit, bokros erdő. T ulaü =tuleü-ï,/. kukuriczacső. Tulbă-e, /. tegez. [dam.Tuli-esc-it, i. futni, kereket ol- Tulipan-ï, f . tulipán.Tulpan-i, f . fejkendő, muszlin. Tulpină-e, /. törzs, szár, tönk. Tulumbagiü-í,/! szivattyú, fecs­

kendő készítő. [kendő. Tulumba-e, /. szivattyú, fecs- Tumbá-e, f. kesckebuka.Tun-urî, f . ágyú.Tuna-at, i. dörögni (erdelyiesen:

bemenni).Tunar-í, f . tüzér.Tunătură-î, /. ágyúzás, dörgés. Tunde-ns, i. nyírni.Tundere-í, /. nyírás. [gés. Tunet-e, f . dörgés, menydör- Tundétor-óre, f . nyíré.Tuns-a, m. nyírott.Tuns-urí, /. nyírás, egy juh

gyapja.Tunsură-î, f . nyírás (a kath.

papok fejeik tetején). Turbura-at, i. zavarni; a se

— , megzavarodni. Turburare-ărî, f . zavarás, za-

varodás, rendetlenség. Turburator-óre, m. zavaró buj-

togató.Turbure, m. zavarós, sötét. Turc-í, /. török.Turcesc-ésca, m. török.

Turcesce, h. törökösen.Turci-esc-it, ?. törökösítni; a

se — , törökösödni.Turcóica-e, /. töröknő.Turéc-ecí, f . csizmaszár.Turiţă-e, /. párló, sérffí.Turlac-á, m. ittas, részeg.Turmac-í, /. egy éves bivaly

borjú.Turmă-e, f . nyáj, csorda.Turna-at, i. önteni, tölteni,

okádni, kiönteni ; a túrna metalurf, fémeket olvasztani.

Turnare-í, J . olvasztás, öntés, okádás.

Turta-e, /. torta, pogácsa.Turti-esc-it, i. meglapítani,

összezúzni, összenyomni.Turtire-í, f . összezúzás, össze-

lapitás. [gácsa.Turtisórá-e, f . kis torta, kis po-Turturea-ele, ) f . gerle, ger-Turturică-î, / licze.Turturoiü-í, /. gerlehim.Tusă-e, /. hurút, köhögés.Tuş-urî, f . tús, zuhany.Tusi-esc-it, i. köhögni.Tutui-esc-it, i. tegezés.Tutun-urí, /. dohány.Tutunărit, f . dohányadó.Tutungerie-í. f . dohánytőzsde.Tutungiu-í, f . dohányáruló.Ţanc-urî, f . merőpálcza, hite-

lesitő pálcza.Ţandără-î, f . szálka.Tapă-ţepî, szálka, hárs; a

trage in — , felhársalni.Ţară-ţerî, f . ország, vidék, táj,

szárazföld.Tariná-ő, f . szántóföld, a szán­

tók keritése. [tövis.Ţaplie-î == tapurnă-e, f . szalka,

Ţăpus-î — Ţuţura-at. 1 4 5

Ţăpus-î, /. szurkáló.Ţăran-că, /. pór, pórnő. Tărenesc-escă, m. vidéki. Ţărenesce, h. parasztosan. Ţărină, /. föld, por. Ţărinos-osă, m. poros, földes. Ţărm = Çërm.Tépá = ţapa.Tépan-á, m. erős, erőteljes,

tartós, vaskos. [lér.Ţelină-!, /. gyep, tarlóföld, cze- Ţelinos-osă, m. gyepes. Ţeremonial-ă, m. szertartásos. Ţeremonie-!,/. szertartás, ünne­

pélyesség, pompa. Ţerimonios-0să, m. szertartá­

sos, ünnepélyes.Ţerm = ţărm-uri, f . part. Ţermuros-osă, m. partos. Ţesală-el!,/. vakaró (lovaknál). Tese-ut, ?. szőni.Tesela-at, i. vakarni (a lovat). Tesetor-óre, m. szövő, takács. Test-uri, f . sütőharang, teknő

(a békánál).Ţ0setură-î, /. szövet. [géni. Ţengăni-esc-it, ».csengeni, pen- Ţichire-î, /. szotyor, szatyor. Ţigaie-ăî, finom gyapjús juh. Tiganesce-ésca, m. czigány. Tiganesce, h. czigányosan. Ţigare-î, f . szivar.Tiitóre-ori, f . ágyas, törvény­

telen asszony.Ţiitor-ore, m. tartó.Tiné-ut, ?. tartani, megtartani,

őrizni, a — faţa, szint tartani.

Ţinere-!,/, tartás, megtartás, — aminte, emlékezetbe tartás.

Ţintă-e, /. czél.Tinti-esc-it, i. czélozni, a —

ochii, a szemeket mereszteni.Ţintire-!, /. czélzás.Tintui-esc-it, i. beszegezni.Ţinut-urî, f terület, kerület,

táj, vidék.Ţipa-at, i. hangosan, kiáltani,

sikoltani; hajigálni.Ţipar-î, f . angolna.Ţipătură-î, f . sikoltás, kiáltás.Ţipirig, /. hugyansó.Ţir-ă, m. karcsú, sovány, kevés.Ţişni-esc-it, i. kifakadni, precs-

kelni, pezsegni.Ţiţă-e, /. csecse.Ţiţăi-esc-it, ?. reszketni.Ţiţină-î, /. ajtósark..Ţiui-esc-it, i. csengeni, zúgni,

pezsegni, süvölteni.Ţiuire-î, /. csengés, zúgás.Ţîfnă, f , pipsz (madárkór).Ţîntar-î, /. szúnyog.Tóle, (pl.) holmik, ruhanemű.Tol-urï, f. ponyva, takaró.Ţucal-e, /. éjjeli edény.Ţuică, /. gyenge pálinka.Ţurcan-î, /. közönséges júh.Turcă, f . czurka (felcziczomá-

zott alak jár tánczolva ka- rácsonkor).

Ţuţui-esc-it, i. hegyesíteni.Ţuţura-at, i. az itstököt meg­

rázni.

L ă z ă ri c i ü , Dicţionar Román-Magyar. 10

146 Ucaz-urï — Unflătură-î.

U.Ucaz-urï, f. ukáz, rendelet,

parancs.Ucenic-I, / . tanuló, tanoncz. Ucenicä-e, / . tanoncznő. Ucenicie-I, / . tanonczidő. Ucide-ucis, / . gyilkolni. Ucidere-I, / . gyilkolás. Ucigaş-!, f . gyilkos.Ucigator-ï, / . gyilkoló.Ud-á, m. nedves, vizes.Ud-uri, j ■ hugy, vizelet. Uda-at, i. nedvesíteni, Vizezni,

öntözni. [zés, vizezés.Udare-ärl, / . nedvesítés,, öntö- Udat-ä, m. nedvesített, vize­

zett, öntözött.Uger-e, f . tőgy.Uidiü-I, f lárma, kiáltás. Uet-urI, / . lárma, hajtás. Uimă-e, / . mirigy daganat. Uimi-esc-it, i. bâţnuln^ áthatni. Uifa-at, i. a-ş! — , felejteni, fe­

ledni ; a se — , nézni, látni. Uitare, f . feledés ; látás. Uititor-óre, m. feledő. Ulcea-ele, / . bögre, kis fazék. Ulcior-óre, f . korsó.Uleiü-urï, f . olaj.Uliciórá-e, / . kis utcza. Uliţâ-e, f . utcza.Uliü-I, f . ölyv.U l m - i ,s í l f a .Ulmet-uri,/. sílfaerdő. [tégla. Ulucá-c!, f . zsendély, dészka, Ului-esc-it, s. zavarni, a se — ,

megzavaródni, hibázni, té­vedni. . [hiba.

Uluialä-ell, f . megzavarodás, Uluiu = uliü.

Umbla-at, i. járni.Umblare-ărî, / . járás, mozgás. Umblat-ä, m .járatos, látogatott. Umblátóre-orI, / . árnyékszék. UmbIátor-óre,m.járatos, mozgó. Umblet-urI, / . járás, kelés. Umbrar-e, / . napernyő, arnyé-

kqs hely.Umbrä-e, f . árnyék. Umbrelä-ele, / . napernyő. Umbri-esc-it, i. árnyékolni. Umbros-ósá, m. árnyékos. Umed-dá, m. nedves,Umeral-ä, m. válhoz tartozó. Umere-i, / . vál.Umeros-ósa, m. széles v á lj . Umili-esc-it, i. alázni, leala-

esonyítni ; a se —, megalázni. Umilinţă, / . alázatosság. Umilire-I, / . alázás.Umple-ut, i. tölteni, kitölteni. Umpleturä-I, / ’. töltés. Umplut-ä, m. töltött, betöltött. Un-una-u, az. egy. [ember. Unchiaş-i, / . agg, öreg, vén Unchiü-Ï, / . nagybátya. Unda-at, i. áradni.Undä-e, / . ár, hullám.Unde, h.' hol, hová.— va, valahol,— şi — , imitt-amott.Unditä-e, f horog.Undrea-ele, / . árr, vargaárr. Unéltá-e, / . eszköz. Unelti-esc-it, i. ármánykodni. , Uneltire-!, / . ármány, fogas. Uneori, h. néha.Unfla-at, i. feldagadni. Unflătură-I, / . daganat.

Unge-uns — Ursitâ-e. 147

Unge-uns, i. kenni, megkenni. Ungere-!, / . kenés, kenet. Unghie-!, / . köröm. Unghiü-urï, / . szöglet, sark. Unghisórá-e, f . kis köröm. Unghisor-óre, / . kis szögelet. Unghiţă-e, / . horog. [nő. Ungur-öicä,/. magyar, magyar- Ungurean-ä, m. magyarországi. Unguresc-ésca, m. magyar. Unguresce, h. magyarul. Uni-esc-it, i. egyesítni ; a se

— , egyesülni.Unic-á, ni. egyetlen, egyedüli. Uniformă-e, / . egyenruha. Unime-ï, / . egység.Unire-ï, / . egyesülés, összeke-

lés, egyetértés.Unit-á, m. egyesült.Unitar-ă, m. unitárius. Univers-ur!,/. mindenség, világ. Universal-ă, m.. egyetemes. Universalitate-ăţî, / . általános­

ság, összesség. Universitate-ăţî, / . egyetem. Uns-ä,w.kent, megkent, fölkent. Unsóre-orí, f . zsír, háj. Unspredece, sz. tizenegy. Unspredecele, — decea, sz. ti­

zenegyedik.Unsură-î, / . kenés, háj, zsir. Unt-urï, / . vaj, — próspet,

irós vaj. [halzsír.Untură-!, / . háj ; — de peste, Ura ! hurra 1 hajra !Ura-ez-at, i. kívánni, kérni. Uranisc-urï,/". hordózható men­

nyezet.Uranögrafie, f . égleirás. Uranologie, / . csillagos égtan. Urare-ărî, f . szerencsekivánat. Ură, / . gyűlölet.

Urca-at, i. felhúzni, felmenni, emelkedni, felmászni, [dés.

Urcare-ăr!,/. felemelés, emelke- Urcior-óre, / . korsó ; — la

ochiü, szemölcs.Urcioras-e, / . kis korsó. Urda-e, f . édes sajt, orda. Urdinare-ârï, f . hasmenés. Urdóre-ori, / . csipa. Urduros-ósá, m. csipás. Urdiala-el!, / . szövőszálak. Ureche-T, / . fül.Urgie-ï, / . utálás, nyomorúság. Urgisi-esc-it, i. utálni. Urgisire-Í, / . utálás.Uriaş-!, / . óriás.Uriaş-ă, m. óriási. Urichelniţă-e, / . fülbemászó. Urioc-óce, m. felesleg, beto*

lás a szövésnél.Urí-esc-it, i. gyűlölni ; a se — ,

unatkozni. [undorító.Urícios-ósá, m. kiállhatatlan, Uriciune-!,/. rútság, csúnyaság. Urít-á, m. csúnya,' csúf, rút. Urla-at, i. ordítani.Urlare-ărî, 1 * , , , , , .. ,Urlet-e, ) f ' ordltas’ bo£és- Urloiü-óie, / . kémény. Urma-ez-at, i. követni, üldözni. Urmare-ărî, / . következés, el­

járás; prin — , következés­képpen.

Urină-e, / . következés, nyom, vég ; cél de pe — , a végső.

Urmátor-óre, m. következő, utód.

Urs-şî, / . medve. [rozniUrsi-esc-it, i. sorsot előre hatá- Ursire-ï, f . sorsmeghatározás. Ursită-e, / . előre meghatáro­

zott sors.

1 0 *

148 Ursitele — Vărgat-ă.

Ursitele, 1 , , , ,,U rsitó re le ,K ' a Parkak- Ursóicá-e, / . nőstény medve. Ursos-ösä, m. medvetermésze-

tü, nyers. [a szállakat. Urzi-esc-it, i. szövésre feszíteni Urzícá-t, / . csalány. [tés. Urzîre-I, f . a szövésre előkészi- Urzîtor-dre, m. szövő, takács. Urzîtură-t, / . a bocskor orra. Usca-at, ». szárítani; a se — .

megszáradni.Uscat-ä, m. száraz. Uscäciune-I, / . szárazság. Uscätiv-ä, f . szovány, aszott.

•Uscätdre-I, f . száritd.Uscäturä-I, / . száraz, aprd fa.Ustunoiu, / . foghagyma.Ustura-at, i. égni, égetni, fájni,

csípni, marni.Usturoiü-óie, / . foghagyma.Uşar-î, / . ajtónálló.Usá-e, / . ajtó.Uşcior-dră, f . ajtófélfa.Uşor-dră, m. könnyű.Uşurare-I, / . könnyűség.Uşurel - e a , m. könnyecske,

könnyelmű.Uşurinţă-e, / . könnyebbülés,

könnyelműség.

V .Vacant-á, m. üres, szünetes. Vacanţâ-S, / . szünet, üresedés. Vacá-I, / . tehén. [folyón. Vad-uri, / . kom p, átjáró a Vadrá-vedrej / . veder. Vaet-url, / . jajkiáltás.Vai ! jaj ! vai de tine, jaj neked ! Val-urt,/.vég (vászon) ; hullám. Vale-váf, / . völgy; patak; la

— , de — , lefelé hegyen le. Valerianá-e, / . gyökünké. Valma, dea — , össze-vissza. Vals-urI, / . válczér (táncz)-. Vamä-e, j ■ vám, vámhivatal. Vames-I, / . vámszedő, vámhi­

vatalnok.Vanilá-e, / . vanillia. Vapor-óre, f . gőz, gőzhajó. Var-urí, f . mész.Vará-verI, / . nyár.Vará-vare, / . unoka nővér. Vargá-vérgl, / . vessző, pálcza.

Vamiţă-e, / . mészgödör, mész- kemencze.

Varzá-verze, f . káposzta. Vas-urI, f . edény, hajó. Vată-e, / . vatta, bélésgyapat. Vatră-vetre, / . tűzhely. Vácar-I,/. tehénypásztor. [ri. Vácáresc-éscá, m. tehénypászto- Vácárie-i, f . tehénakol. Vácárit-uri, / . tehénadó.V áita-at, i. jajgatni, rimánkodni. Vălătuc-e, / . henger. Vâlâü-auë, /v yáj^ .^ Jkocsk a. Válcea-eíe, f völgyecske, pata- Vămaşi-esc-it, í.\ vámolni, vám- Vámui-esc-it, ». / jegyezni. Väpae-äl, / . láng, tűz. Vápsea-ele, / . festék.Vár-vert, f . unokaöcse.Várar-I, / . mészégető. Várárie-I, / . meszkemencze. Várgat-á, m. csikós, sávos.

Vărui-esc-it — Veste-ştî. 149

Vârui-esc-it, ?. meszelni.Vărzărie-î, f . káposztás, ká­

posztás kamara.Vátaf-é, / . felügyelő, kezelő;

— de agie, rendőri igazga­tó ; — de apfozí, hivatal­szolgái felügyelő, — de curte, házmester.

Vătală-e, / . ollómalom. [tás.Vătămare-ări, / . sértés, kárósi-Vátámátor-óre, m. sértő, sérves.Vătâmătură-l, / . sérv.Vătăşel-şei, / . alfelügyelő.Vatőma-at, i. sérteni, ártani.Veac-urí, / . század.Vecernie, f . vecsernye.Vechîl-Ï, / . ügyész, ügynök.Vechîlet-urï, / . felhatalmazás.Vechime-ï, / . régi idő, ókor.Vechitură-!, / . régi rongy.Vechiu-e, / . régi, vén, ó.Vecï, ín ved, h. örökké, din

— , örök idők óta.Vecin-á, f . szomszéd, — nő.Vecinătate-ăţî, f . szomszédság,

közelség.Vecinic-ă, m. örökös.Vecinicie-í, f . örökkévalóság.Vedé-dut, i. látni, nézni.Vedenie-í, / . tünemény, álom.Vedere-í, / . látás, nézés.V ederat-ă^^^m ldheto, nyílt,

Vedi-bine; K. térmefSg jg, per­sze, magától értheroT^>!

Vegeta-ez-at, i. tengődni, te- nyész életet élni. [gő.

Vegetal-ă, m. növényéletű, ten-Vegetaţie'-I, f . tengélet.Vegetator-óre, m. tenyész életű.Velinţar-î, f szövetkereskedő,

szönyegárús.

Velinţă-e, / . szőnyeg. [czei Venetic-ä, m. jövevény, velen- Veni-it, ?. jönni, érkezni, kö­

zeledni, a-ï — bine, jól esni. Venin-urï, / . méreg, epe. Veninos-osă, m. mérges. Venire-ï, / . jövés, érkezés. Venit-uri,/. jövedelem, jövedék. Verb-url, / . ige.Verbal-ä, m. szóval, szóbeli. Verde, m. zöld.Verdeţuri, / . zöldség. Verdi-esc-it, ?. zöldülni, a vorbi

— şi uscate, beszélni semmi­séget, üres szalmát csépelni.

Vergea-ele,/. pálcza,csibukszár. Verl-óre, k. vagy.— cáré, w. bármely.— ce, n. bármi.— cine, n. bárki.Verigă-!, f . gyűrű, karika. Verisor-órá, f . unokatestvér. Vermános-ósá, m. férges. Verme-1, f . féreg. Vermui-esc-it, i. nyüzsögni. Vers-urï, / . vers, ének, dal. Versui-esc-it, verselni, verset

csinálni. [lés.Versuire = versificare,/, verse* Versuitor-óre, f . verscsináló. Vertebru-e, / . gerinczcsont. Vesel-ă, m. vég , örömteljes,

jókedvű.Veseli-esc-it, i. örvendeni, mu­

latni, vigadni. [kedvüség. Veselie-!, / . öröm, vígság, jó- Vespe-ï, / . darázs.Vest, / . nyugat. [lag.Vesta, / . vesztaszűz, vesztacsil* Vestă-e, / . mellény.Veste-sti,/ . hír, jelentés ; fără

— , fără de — , észrevétlenül,

150 Vesti-esc-it — Vinovata.

rögtön; a da de — , jelezni, tudtul adni.

Vesti-esc-it, ?. tudatni, jelezni, hirdetni, hirül adni.

Vestire-l, / . hirdetés ; buna — , gyümölcsoltó boldogasszony (márcz. 25).

Vestit-ä, m. híres, hírhedt. Vestitor-óre, m. hirdető. Vestmént-inte, / . ruha, öltöny. Vestmént-inte, f . öltöny, ruha. Veşted-ă, m. fonnyadt, elvirág-

zött, hervadt.Veştejâlă-ell, / . fonnyadás, el*

száradás, hervadás. [vadni. Veşteji-esc-it,f.elfonnyadnr, her- Veştejire-î,/ . elfonnyadás, her­

vadás.Veveriţă-e, / . mókus.Vezir-í, / . török tábornok. Véduv-á, m .f . özvegy, özvegy-

no. [élni ; özvegyeskedni. Véduvi-esc-it, i. Özvegy módra Vërsa-at, i. önteni, okádni. Vérsare-árí, f . öntés, okádás. Vérsat-url,/. himlő; apróhimlő. Vena-ez-at, i. vadászni. Vênat-urï, f . vadászat ; vad. Véná-vine, f . visszér. Venátóre-orí, / . vadászat. Vênâtor-ï, / . vadász.Vênet-â, m. kék.Vénisórá-e, / . kis visszér. Vénjos-ósá, m. hajlékony. Vênjosie-ï, / . hajlékonyság.Vénos-ósá, m. eres, hatalmas. Vént-url, / . szél."Ventui-esc-it, i. szeleim. Ventuleţ-e, / . kis szél. Véntura-at, i. szelelni. Vênturâtôre-orï, / . szélkalán. Vêrcolac-Ï, / . Iidércz.

Vêrf-urï, / . csúcs, hegy. Vérstá-e, / . kor, életkor. Verstui-esc-it, i. nagykorusítni. Vêrtej-urï,/. forgatag, fergeteg. Vértos-ósá, m. erős, kemény. Viaţă-vieţî, / . élet.Vice, v. al; — prefect, alispán,— consul, alkonzul,— preşident, alelnök. Viclean-ä, m. ravasz. Vicleni-esc-it, i. félrevezetni. Viclenie-I, f . ravaszság. Viclesug-url, ravaszság, csalás. Vidrá-e, f . vidra.Vie-ï, / . szőlőkért.Viea-ez-at, i. élni, eleven lenni. Vier-í, / . kandisznó. .Vier-ï, f . vinczellér, szőlő őr. Vieţui-esc-it, i. élni. Vieţuitor-ore, m. élő lény. Vifor-óre, f . vihar, szélvész. Viforos-ósá, w. viharos. Viitor-óre, m. jövő, jövendő. Viitorime-I, / . utó világ. Vijelie-ï, f . vihar, szélvész. Vin-urï, / . bor.Viná-e, / . bűn, hiba. Vinárit-url,/. boradó, borméré-

si jog, borral való foglalkozás. Vinde-ut, i. eladni, árulni. Vindeca-at, i. gyógyítni; a se

— ,meggyógyulni,behegedni. Vindecare-ári, f . gyógyítás,

gyógyúlás.Vindecator-óre, vt. gyógyító. Vindeeăcios-dsă, m. gyógyít­

ható.Vineri, / . péntek.Vinometru-l, f . bormérő. Vinos-ósá, m. borgazdag, bor­

dás ; borszagá.Vinovat-á, vi. bűnös, hibás.

Vinovăţie-î Vorbitură-î. J 5 1

Vinovăţie-!, / . bűnösség.Vintră-e, / . lágyékhajlás, sze­

méremgát.Viórá-e, / . hegedű.'Vioiciune, f. elevenség.Vioiü-e, ni. eleven, fürge, cse­

lekvő, gyors.Viorea-ele, / . viola.Virgulă-e, f. vessző (írásjel).Virtuos-ósá, m. erényes, er­

kölcsös.Virtuos-sï, / . langész a művé­

szetben.Virtute-ţî, / . erény.Vis-urí, / . álom, álmodozás.Visa-ez-at, i. álmodozni, álmod­

ni, gondolatban elmerülni, merengeni.

Viscol-óle, / . zivatar, szélvész, hózivatar. [ügyér.

Vistier-ï, / . kincstárnok, pénz-Vistierie-ï, kincstár.Vişin-!, / . megygyfa.Vişină-e, / , megygy.Visiniü-e, ni. megygyszinü.Vitá-e, / . marha ; — cu corne,

szarvas marha.Viteaz-í, / . vitéz, hős.Vitejie-!, / . bátorság.Vetreg-egă = vitrig-ă, m. mos­

toha ; tată — , mostoha atya; mamă vitregă, mostoha anya, frate — , mostoha fivér, soră — , mostoha nővér

Viţă-e, f. inda, sarjadék, törzs, család, származás ; — de vie szőlővenyige, szőlőtő, —de sădit, dugvány.

Viţea-ele, / . tehénborju.Viţel-eî, / . ökörborju.Viţelar-!, f . borjupásztor.Viţion-one, f . hajfürt.

Viçiü-e, f . bűn, hiba.Viü-e, m. élő, eleven, víg.Vizită-e, / . látogatás.Vizitiu-!, / . kocsis.Vizuină-e, / . vadállati lakás.Víri-esc-it, i. bedugni, bele­

illeszteni ; a se — , tolakodni.Vislaş-î, / . vitorlázó, hajós.Vîslă-e, f . vitorla.Vlădică-!, / . püspök.Vlâdicesc-éscâ, m. püspöki.Vlădicie-î, / . püspökség.Vlástar-e, / . sarjadék, hajtás,

magzat, csemete.Vocabular-e, f . szótár.Vocal*ă, m. hangzó; musicá

vocală, ének.Vocativ-!, / . hívó (eset).Voi-esc-it, i. akarni, kívánni;

(segéd ige) ; voü, vei, va, vom, veţi vor, fogok, fogsz, fog, fogunk, fogtok, fognak.

Voie-ï, f . akarat ; a da voie, szahadítni, szabadságod adni; voie bună, jó kedv. [derék.

Voinic-ă, m. vitéz, bátor, erős,Voinţă-e, / . akarat, tetszés.Voios-ósa, m. jókedvű, ke­

délyes víg.Voire-í, / . akarás.Volum-ur!, / . kötet, térfogat.Voluminos-ósá, m. terjedelmes,

vastag, nagy.Voluntar-ă, m. önkéntes.Vorbă-e, f . szó, kifejezés, —

de ocară, szidás, csúfolás.Vorbi-esc-it, i. beszélni, mon­

dani, szólani; a — de clacă (prisos), hiába beszélni ; a — aiurea, félre beszélni.

Vorbire-!, / . beszéd, szólás.Vorbitură-î, / . csevegés, lárma.

152 Vornic-Ï — Zapciü-Ï.

Vornic-!, / . vornik, (méltóság, tiszt), — al poliţiei, községi tanács elnök; marele — , belügyminiszter.

Vornicésá-e, / . vorníkné.V ornicie-!,/ rendőri méltóság,

rendőri tisztség.Vostru-vóstrá, n. a tiétek ; re­

gele —\ a ti királyotok.Vostri-vóstre, n. a tieitek ; pl.

miniştri — , a ti miniszte­reitek.

Vot-ur!, / . votum, szavazat.Votá-ez-at, ?. szavazni.Votare-ărî, / . , szavazás.Vrabie-vrăbiî, f . veréb.Vraf-urï, / . rakás.Vrajă-ăjî, / . .boszorkányosság,

büvőség, babonaság.Vrajbá-é, / . czivakodás, vesze­

kedés, izgatás, lárma.Vrană-ănî, / . lyuk, száj, hor-

dószáj.Vraniţă-e, / . kapu, csolnok.Vrăjbi-esc-it, i. csivakodni, ve­

szekedni, ingerkedni. [ni.Vráji-esc-it, i. babonázni, büvöl-

Za-zalá-e, / . lánczszem, zablya. Zace-zăcut, i. feküdni, fekünni. Zadar = zădar, k. hiába. Zadarnic-ă, m. hiába való, hiú,

üres, semmis, haszontalan. Zaharea-ele, / . czukorárú. Zahari-esc-it, ?. czukrozni. Zaharicală-e, / . . czukorféle sü­

temény.Zaharniţă-e, / . czukortartó.

Vrăjire-!,/, büvölés, kuruzsolás.Vrájitor-óre, / . bűvölő, kuru-

zsoló.Vrăjmaş-!,’/ , ellenség.Vrâjmâsesc-ésca, m. ellenségi.Vre, h. körülbelül, — odată, kö­

rülbelül egyszer, valamikor.Vrea-vrut = voi, i. akarni.Vrednic-ă, m . méltó, érdemes,

vrednic de ceva, valamire méltó. [messég.

Vrednicie-!, / . méltóság, érde-Vrej-ur!, / . (á gyümölcs) szára.Vremg-I, / . idő, időjárás ; de

— ce, 1c. mint hogy.Vremelnic-ă, m. ideig, ideig­

lenes; múlandó.Vulcan-ï, / . tűzokádó hegy.Vulcanic-a, m. tűzokádó.Vulpe-ï, / . róka.Vulpui-esc-jt, ?. ravaszságot al­

kalmazni, rokászni.Vulpuire-i, / . ravaszság, roká-

szás.Vulpşoră-orî, kis róka, fiatal

róka.Vultur-!, / . sas.

Zahăr = zăhar-urî, / . ezukor. Zahăros-0să, m. ezukros.Zaif-ă, m. beteges, gyengél­

kedő, gyógyuló félben. Zalhana-le, / . vágóhíd. Zamâ-zămî, / leves, lé. Zambilä-e, / . jáczint.Zanfir = zafír, / . zafir (kék

drágakő).Zapciü-I, / . szolgabiró.

Zapis-urï — Zidări-esc-it. 15B

Zapis-urï, / . irat okmány.Z a r a f i , / , pénzváltó, bankár.Zară-e, / . tejvíz, savó.Zare, / . világosság, tisztaság,

látszat (a levegőben), [vés.Zarif-a, m. csinos, finom, ked-Zariflic-uri, / . dísz, pipere.Zarvă-e, / . lárma, zúgás.Zarzavat-urí, / . zöldség.Zasc-urï, / . (a bordók) alapzata.Zaveră-erî, / . lázadás, felkelés,

rémidő.Zavistie-ï, / . paráználkodás,

bujaság, fajtalankodás; ár­mány.

Zavistui-esc-it, i. fajtalankodni, ármánykodni.

Zavistuire-Ï, / . paráználkodás, fajtalankodás, ármánykodás.

Zabalá-e, / . zablya. [tás.Zabavá-é,/. késedelem, haloga-Zăbavnic-ă, m. késedelmeskedő,

csüggedő, lassií.Zablae, / . szekérponyva.Zăblău-ae, / . abrak, zab.Zábovi-esc-it, i. késedelmes-

kedni, tartózkodni.Zăbovire-!, / . késlelkedés.Zăbovit-ă, m. késleltetett.Zăbranic-!, / . gyászflor.Zäbrea-ele, / . rostély.Zăbun-î, / . zubbony.Zâbunar-ï, / . mátráczkészitő,

gyapjuárus. 'Zădări-esc-it, i. megrázni, iz­

gatni, uszítni.Zădărire-î, / . izgatás, uszítás.Zădărnicie-!, / . hiábavalóság.Zăduf-urî, / . tikkadt levegő,

nyomasztó hőség.Zăgaz-urî, / . vizgát, malomá­

rok, vízcsatorna.

Zăhar-urî, / . czukor. Zăhăros-osă, m. czukros. Zălog-oge, / . zálog, tűz. Zălogi-esc-it, i. zálogolni. Zamisli-esc-it, i. fogamzani, te­

herbe jutni (a nőről), [zás. Zămislire-!,/.fogantatás, fogam- Zămos-osă, m. leves. Zămurcă-e, / . híg lé. Zâpadă-edi, / . hó.Zăpăcelă-elî, / . zavarodás, va-

kulás, szórakozottság, figyel­metlenség.

Zăpăci-esc-it, i. zavarni, a se — , zavarodni, szórakozni.

Zări-esc-it, i. mesziről, meg­pillantani, észrevenni.

Zăros-osă, m. sávos. [tolni. Zarvui-esc-it, ?. lármázni, zaka- Zarvuire-í, / . lárma, zakatolás. Zárvuitor-óre, m. zakatoló. Zătigni-esc-it, i. zavarba hozni,

háborgatni, megakadályozni. Zătignelă-elî, / ’. háborgatás,

megakadás. [kutya.Zavod-d!,/. szelindék, mészáros Zăvor-oră,/. zárópánt, tolóvas. Zebra-e, f . zebra.Zeche-ï, / . czondra, zeke. Zefir-!, / , zefir, nyugoti csendes

meleg szellő.Zeiţă-e, / . istennő, tündér. Zenit-e, / . tetőpont.Zer-urï,/ . savó; semmi. Zeros-ósá, m. savós.Zestre-Í, / hozomány menny-

asszonyi kelengye.Zéú-zei, / . isten.Zi-le, / . nappal.Zid-urï, / . kőfal.Zidar-ï, / . kőmives. Zidári-esc-it, i. építni.

154 Zidărie-I —-

Zidärie-I, / . kőmíves, mesterség. Zidi-esc-it, i. épitni, teremteni. Zidire-ï, / . építés, építmény,

épitőmunka ; zidirea lumii, a világ teremtése.

Ziditor-I, = creator,/, teremtő. Ziditor-óre, m. épitő. Zidui-esc-it, ». befalazni. Ziduire-I, / . befalazás. Zimbi-esc-it, i- mosolyogni. Zimbre-zimbrí, / . kanyaró. Zimbru-I, / . bölöny.Ziná-e, f . tündér.Zinc, f . czink, horgany. Zinganélá-ell, / . zsuzsá, zengés,

pengés.Zímbet-urI, / . mosolygás. Zímbi-esc.it, i. mosolyogni. Zírm-I, f . csucsor, zolna. Zlot-ţl, f . forint.

Zurui-ese-it. J

Zmeur-I = smeur, f . málna. 1 cserje, malnainda.

Zmeurá = smeUrä, / . málna. Zodiac-I, / . állatőv (égen). Zodiacal ă, m. állatővi.Zodie-I, / . csillagászati jegy

(az égen).Zonä-e, / . földön.Zoografie-I, / . állatleirás. Zoolog-gl, f . állattudós. Zöologie-I, / . állattan.Zor-urI, f . gyorsaság, sietség,

sürgetés.Zori-esc-it, i, sürgetni. [let. Zori = ziorl, / . reggeli szürkü- Zugraf-I, / . festő.Zugrâvélâ-ell, / . festés. Zugravi-eSÉ it, i. festeni.Zuluf-I, / . hajfürt.Zurui-esc-it, i. zörögni,

I