495354 ANUL II. ÉVFOLYAM

CENS. S U C I U

15 AUGUST 1928.

O R D I N E A APARE DE DOUA ORI PE LUNA A REND MEGJELENIK

HAVONTA KÉTSZER

ABONAMENTUL PENTRU ÎNTREPRINDERI Lei 1000 PARTICULARI „ 500 PERSOANELOR FARĂ AVERE G R A T U I T

ELŐFIZETÉSI DIJ VÁLLALATOKNAK 1000 LEI MAGÁNOSOKNAK 500 LEI VAGYONTALANOKNAK I N G Y E N

S U M A R U L A s a s i n a r e a su f l e t e lor în R u s i a S o v i e t i c ă — — — — — P a g . 1 S c i s o a r e dela V i e n a despre t o v a r ă ş i i lui Be la K u h n — — — „ 3 In înch i sor i l e s o v i e t i c e — n 5 S e p lânge M. O. P . P . — - — - - - - - „ T Libertatea prese i ş i comuni smul — — — — — — ( ) 9 Munca Lige i A n t i i m p e a r i a l i s t e în China — — — - ~ „ 11 Ş a s e î n v ă ţ ă t o a r e în haremul unui funţ ionar s o v i e t i c — — „ 13 S i t u a ţ i a mişcăr i lor c o m u n i s t e — — — — — — — ( f 14

TARTALOMJEGYZÉK L é l e k g y i l k o l á s a Szovje tá l lamban — — — — — — olda l 17 Bécs i l evé l K u n Béla munkatársa i ró l — — — — — M 19 A b o l s e v i k i e k bör tönében — — — — — — — ( l 26 P a n a s z k o d i k a M. O. P . R. — — - - - - - „ 23 S a j t ó s z a b a d s á g é s k o m m u n i z m u s — — — — — — „ 2 4 A z A n t i i m p e r i á l i s t a L i g a munkája Kínában — — „ 26 T a n í t ó n ő k e g y s z o v j e t - t i s z t v i s e l ő h á r e m é t e n — — — — „ 28 A k o m m u u i s t a - m o z g a l o m h e l y z e t k é p e [-- — — — — » 30

REDACŢIA Şl ADMINISTRAŢIA S Z E R K E S Z T Ő S É G ÉS K I A D Ó H I V A T A L

CLUJ, STR. CLEMENCEAU 5.

Asasinarea sufletelor în Rusia Sovietică.

Apostol i i roşi ştiu foarte bine ©a domnia' lor nu' poate i i de l u n g ă durata, ş i din cauza, aceasta ei îşi joacă pe fată toate cărţ i le , -Ei caută să salbă tăceaseă cât mai mult massele populate şi să strice t ineretul , pentrucă ştiu foarte bine că din rândurile unu i tine­ret imoral vor .putea recrtutia eele m a i valoroase ele­mente comuniste. Eţin cauza aceasta ei caută s ă otră-vască t inerele .suflete încă în fragedă tinereţă, por­nind o campanie împotr iva sentimentelor mora le ale părinţilor. Păr inţ i i imorali furnizează cele m a i bune elemente pentru comunism. Ext irparea sent imentului rel igios este n u m a i un mij loc pentru at ingerea sco­pului! V a trebui desfi inţată şi inst i tut iunea căsăto­riei, pentruca creşterea copiilor să ajungă î n între­g ime în măini le călăilor roşii. V i a t a famil iară este cetatea cea mai puternică împotr iva comunismului . Orice propagandă sovietică tinzând, ápre s lăbirea ba­zelor inst i tuţ iunei căsătoriei, î n real i tate t inde spre desfiinţarea acestei cetăţi.

Tovarăşul care nu-şi schimbă de pe o zi pe a l t a so­ţii le este tjaxat „prost" de către colegi. Sovietele expun femeea cu totul bunulu i plac a l bărbatului . E l o ooate părăsi oricând, cont inuând traiul eu altă femee. Copiii născuţ i din aceste căsători i de durată scurtă a jung pe stradă şi devin haimanale. N u este adevărat că î i creşte Statul . E i col indă oasele cer­şind ca câinii, a lungaţ i — se întrunesc apoi în cete şi

se susţ in din furturi şi spargeri . Ceice în vârstă de abia câteva luni a u fost duşi în azile de Stat, l a vârsta de 10 ani sunt deja ha imanale ca şi ceilalţi» pentrucă Sovietele la această vârstă fragedă î i arun­că pe drum să-şi câşt ige s inguri existenta.

I n t impul reg imului bolşevist din Ungar ia , ca şi î n E u s i a Soviet ică, copii de 14—16 ani se căsătoreau şi divorţau. Toate se făceau foarte s implu. Atât căsăto­r ia cât şi divorţul trebuiau anunţate pur şi s implu.

Comunişti i astăzi atacă ma i ales în Austr ia mstit'u-ţiunea căsătoriei. O serie în treagă de societăţi de tot felul a fost înf i inţată şi l a noi şi funcţionează in mod clandestin. Socităţ i le acestea se numesc: , ,căsătoria roşie" „amorul liber, „gândirea liberă".

Copii din Rus ia nu au vo ie să se gândească nic i l a părinţi , n ic i la Dumnezeu. E i trebue să asculte nu­mai de conducătorii Sitatului Soviet ic .

Organizaţ ia şcolară soviet ică distruge încetul cu în­cetul sentimentul drag ostiei de părinţi din copii, cari sunt învăţa ţ i că un s ingur Dumnezeu există şi acesta este conducerea Statului roşu. E x i s t ă scoale speciale la Moscova, în cari aceşti copii imoral i sunt apoi crescuţi pentru rolul de propagandişt i , ori terorişti sovietici , v i i tori conducători ai Statului roşu» I n U n ­garia un astfel de băeţandru de 22 ani a fost şeful unui servic iu din minis terul instrucţiunei , iar (sub­st i tuiţ i i lui erau copii de 17—18 ani, toţ i . având sa­larii mari . I n asitfel de împrejurări n u m a i este de mirare dacă o profesoară care astăzi în România are un oarecare rol în societatea minoritară, spunea odini­oară următoarele fetitelor nevârstnice: „Vă puteţi da oricând bărbaţilor. Dacă nu vreţi să faceţi copii, veţi face aşa şi aşa. Dar dacă veţi năşite copii, să nu vă spăriaţi. Statul proletar se îngrijeşte de ei. Eu trâesc la fel!" ... - '

L a i n s t i t u ţ i u n e a N o t r e D a m e de Sion de la B u d a ­pes ta adesea i n t r a u g a r d i ş t i i roş i i . C o n d u c ă t o r u l lor î n t r u n e a fetele t i ne re î n sa l a fes t ivă şi le ţ i n e a dis­c u r s u r i despre problemele cele m a i e l emen ta r e şi m a i d ras t i ce a le v ie ţe i sexua le . I n t r e a l te le el s p u n e a fe­t e l o r să p ă r ă s e a s c ă m ă n ă s t i r e a şi să nască copi i pen­t r u s t a t u l p ro le t a r . N u este i m p o r t a n t d a c ă aceşt i copii se na sc d i n căsă to r i e sau nu . L i se a r ă t a u feti­te lor femei şi b ă r b a ţ i d e s b r ă c a ţ i şi p e n t r u a le dis­t r u g e t o t a l s e n t i m e n t u l de p u d o a r e , li se e x p l i c a u şi a r ă t a u difer i te le o rgane . F e t i ţ e de 14—16 a n i p r i m e a u ches t ionare . I n t r e cele 20 de î n t r e b ă r i pe c a r i le con­ţ i n e a u aceste ches t iona re e r a şi aceea : Când a u a v u t p r i m u l con tac t cu b ă r b a ţ i ? B ă e ţ i i a semenea t r e b u i a u să î n sc r i e î n ches t iona re c â n d a u a v u t de a face p r i ­m a d a t ă eu femei? I n fe lu l aces ta v r o i a u să-ş i asi­g u r e domnia i m o r a l ă Sovie te le d i n U n g a r i a . Ace laş l u c r u î l î n c e a r c ă a c u m l a noi p r o p a g a n d a sov ie t i că c l andes t ină . Soc ie ta tea n o a s t r ă să b a g e de s e a m ă .

Doc t r ine l e i m o r a l e şi pes t i l en ţ ioase r ă s p â n d i t e de Sovie te î n t o a t ă l u m e a suruti s e m ă n a t e şi l a no i . Să c ă u t ă m a d i s t r u g e s ă m â n ţ a , î n a i n t e ca ea să dea r o a d e . . .

Scrisoare dela Viena despre tovarăşii lui Bela Kuhn.

Conducător i i par t idu lu i sooal-democrait dela Viena neaga cu mul t ă hotărâre că ar avea legături cu Mos­cova. Cu toate că par t idul s'a spart în două, .grupările lui Dr. Bauer şi Dr. R e n n e r nut resc sent imente foarte bune Moscovei şi colaborarea lor ou Sovietele n ic i nu este u n lucru nou.

In a n u l 1919, când la guve rnu l Austriei se găseau

socialiştii, emisar i i Sovietici se p l i m b a u pe străzile Vieniei ca la ei acasă. Comuniş t i i au încercat în a n u l aceş t i d e două ori ca să p â n ă mânia pe putere . Repri ­marea încercăr i lor comunis te a costat v ia ta alor 5 oameni , iar alti 7 au fost grav răn i ţ i .

In l u n a Augus t toţi conducător i i conaunismutui ma­g i i » s 'au refugiat la Viena, Şeful guve rnu lu i de pe v remur i , Rennier, n u n u m a i că mu i-a p u s în impos i ­bili tate de a-şi cont inua opera de dis t rugere, da r ma i mul ţ i dinltre ei au fost admiş i în pa r t i du l sociai-demo-crat unde ei şi azi îndepl inesc funcţiunii b ine re t r ibu i te .

Kunfi Zsigmond, comisar al poporu lu i în r epub l i ca lui Bela K u h n este u n u l d in t re oei ma i b ine văzuţi colaboratori ai z ia ru lu i „Arbei ter-Zei tung" dela Viena. Cei ma i mu l ţ i cititori ai acestui ziar nici n u şt iu ca Kunfi îna in te cu" 10 an i era încă inamic d e moar te al social-democraţi lor. In 15 Octombrie 1918 el ia declara t d in cuvân t în cuvân t u rmă toa re l e : „Nu n e voim opr i până n u vom înfi inţa republ ica Sovietică şi pen t ru aceasta n u a v e m nevoie de altceva decât de t i m p " .

Bbhm Vilmos fostul m in i s t ru die război roşu este şi el m e m b r u al pa r t idu lu i social-deimoerat d in Viena. In î n t run i r i pub l ice el astăzi t ine d iscursur i pen t ru so­cialişti.

Lézer Lajos fostul comisar al poporu lu i astăzi se s imte foarte b ine în tovărăş ia socialiştilor. El este sub­stituitul şefului de d e p a r t a m e n t al păr ţ i lor anexa te Austr iei d in Unga r i a de V e s t

IUI Igmac chelner şi fost comisar al poporu lu i este consil ier de depiadlament al păr ţ i lor anexate d in Un­gar ia de Vest şi conduce pa r t idu l social-democrat el r eg iune ! amin t i t e .

Wallisch Kálmán fost comisa r şi agent secret co­m u n i s t azi este m e m b r u a l adunarea depa r t amen tu lu i Ştirici şi în pa r t idu l socialist are rol conducător .

Dr. Otto Neurath fostul conducător al r e g i m u l u i bol­şevist din Bavar ia astăzi este d i rectorul expoziţi i lor dela Vieria social-demoorată şi are .salar p r inc ia r .

A m putiea a cont inua l is ta coloane î n t r e b i Cele două g r u p ă r i astăzi se înţeleg .tot atât d e b ine oa şi in 1919. Elemente le bu rgheae şt iu foairte b ine că Beta K u h n nu a fost t r imis la Viena p e n t r u a conduce ac ţ iunea co-mimis l â din Ungar ia , ci pen t ru a forţa lucrur i le , ca Aust r ia dela siiarea ei const i tu ţ ională de azi să treacă la fo rma de republ ică Sovietică.

In închisorile sovietice. A m a v u t ocaziune să ne ocupăm odată cu îngrozi­

toarea închisoare sovietică de pe insu la Solo-wsJai. In­su la aceasta se găseşte în golful Oniega din Marea. Albă şi a r e o întindirae ele 266 !k)m. .pătraţi. T i m p de secole întregi in su la a fost uin loc de pe le r ina j , undie cete de credincioşi se r u g a u cu evlavie Sfântei Fecioare făcă­toare de m i n u n i . In mănăs t i r e a m a r e de pe insulă locuiau că lugăr i milostivi cari aşi petreceau t i m p u l în rugăc iun i , l u p t â n d cu ge ru l cumpl i t care ciraoteruzieazâ această r eg iune nordică . In cete 6 biserici a l e insulei z iua şi noaptea se făcea serviciu rel igios p e n t r u pele­rinii. Din această insulă paoiinAcă Sovietele au făcut un loc de deportare , unde t r i m i t mi i le de bungbeizi şi so-cial-democraţi , cari nu s u n t îndea juns ele ag rea ţ i de către Soviete.

Despre această insu lă prefăcută în i n su l a groazei Raymond Duguet, uin scr i i tor írlainceiz' înltr'o carte re­centă iscirie luc ru r i înspă imântă toa re .

Dugu i t însuşi a fost a res ta t de către Soviete şi depor ta t pe aceas tă groaznică insulă , pe oare a petne-

out 9 l u n i şi a scăpat laibia în luina Mar t ie a acestui a n . I n l u n a aceasta, în m o m e n t u l ce el a scăpat, soriiitorul s p u n e că i n s u l a aveia 15.000 de ţ inu ţ i . Cea m a i m a r e pante a lor: erlau deportaţ i d i n mot ive politice. Azi însă. ei n u s u n t lăsaţi l iberi, ci în temni ţa ţ i a n i d e a r â n d u l fără să fie judecaţ i . Este in t e resan t de no t a t că d in oei ares ta ţ i n u m a i 5% s u n t intelectuali . 65% s u n t m u n ­citori social-dernoorati. Restul de 30% sie c o m p u n e d in h a i m a n a l e şi prost i tuate , ca r i s u n t implicate î n difer i te procese politice ori de spionaj . Manea major i t a te a in­telectualilor s u n t preoţi .

In c l ima aceea a sp ră de n o r d , nenoroci ţ i i îşi fac sin­gur i colibele de l e m n . In biserici şi î n mănăs t i r e s u n t plasaţ i păzi tor i i şi conducător i i insulei . Trei s fer tur i din an c l ima este a s p r ă polară , adesea lun i dearâindiul fr igul este de 30 grade . Deţ inuţ i i în acest frig înigtrozi-tor s u n t nevoiţi a do rmi pe lavi ţe înguste, făcute din-t r ' o scândură , d o r m i n d fără a avea cu ce să se acopere , extenuaţ i de m u n c a an imal ică l a care sun t supuş i . Fie­care d iminea ţa , ch ia r dacă viscolul este cât de m a r e r

ei s u n t m â n a ţ i cu biciul în p ă d u r e şi nenoroci ţ i i îm­brăcaţ i în zdrenţe muncesc pâină seiara. Cei ce n u şi-au făcut polrtia de l u c r u până seara , muncesc şi noap tea . Cea ce lucrează înCelt, obosiţ i şi slăbiţ i , s u n t bă tu ţ i ca an imale le . N u m a i aceia sun t scutiţi de a inunci , cari an len ipera lură dle paste 39 grade. Gei ce se dec la ră bolnavi şi n u muncesc , ia r t e m p e r a t u r a lor n u a t inge 39 (grade, s u n t împuşcaţ i .

In a n u l 1924 oonducătorlul inisülei a făcut ou deţ i ­nu ţ i 1000 mormin te , fiind s igur că cont ingentul de abia 5000 deţ inuţ i va da 1000 de mor ţ i . Câţi vor fi m u r i n d oa re azi, când n u m ă r u l pr izonier i lor este în­t rei t şi t ra t iamentul lor şi m a i neomenios.

Al imenta rea deţ inuţ i lor se face în felul u rmă to r : d i ­minea ţ a p r imesc o jumă ta t e de cană de zeamă neagră ,

«ăre ia i se zice că ar fi cafea. La aaniaiz 150 g r a m e de ceai şi 150 g r a m e peşte aifumat. Seama 200 gtrame zeama ele ovăz şi zilnic 600 griaime pâine neagră . Nici uinfairă, nici oarlnie n u pr imesc .

Iată r e g i m u l pe oare îl r e c o m a n d ă m pen t ru comu­niş t i i d i n sfatele targ<he£e. Ar fi r eg imu l sovietic, îm­pot r iva căru ia ei mici u n drep t mu ar a v e a să se p lângă .

Se plânge M. 0. P. R. A m a r ă t a t cit i tori lor cu ce mij loace ciaută „Mejdo-

nintkolas Obehestvo Pomoitdhi Revolutsioinier", prescur­t a t M. O. P. R. să se in t roducă în ţările, oairi a u opri t p r o p a g a n d a comunis tă . In u l t i m u l t i m p organiza ţ ia aceasta înfi inţează asociaţi i de tot felul cari i a apa ren tă s u n t cele ma i nevinovate şi siub m a s c a acestora caută să cont inue ac ţ iunea ei c r imina lă în diferitele sfcate burlgneae.

P l anu r i l e acestea ale organizaţ ie i M. O. P . R. însă nu da t fa l iment complect în toate părţile, pent rucă servic iul de imformatiuni excelent al Antanítei Inteirna-t ionaîe contra In ternaţ ionale i a I l I -a comunis tă a făcut atente d i n b u n ă v reme toate ţările a s u p r a per icolului iminent , încă d in t impu l când p l a n u l bolşevicilor nu era încă pus în apl icare .

De a tuncia M. O. P . R. t ine noul şi nou i conigtfese la Moscova şi se p lânge împottmva „teroarei a lbe" .

Şi c iudat lucru , că aceia, cari se p l âng împotr iva „ teroarei a l b e " ' s u n t tocmai oei ce au asas ina t mişeleşte ma i b ine de două mil ioane de .oameni pen t ru s implu l motiv că au fost denun ţa ţ i de oarecare proletar, că „ar fi periculoşi pen t ru statul comunis t " .

Agenţi i speciali <ai M. O. P . R.-ului a/u n ă p ă d i t d in nou l u m e a t o c m i i în m o m e n t u l când se aud aceste voci p lângătoare dela Moscova, i n F r a n ţ a a u fost ares­tate 4 persoane, cari voiau să revoluţ ioneze reg iun i le de pe R in ocupate . Toti e rau t r imiş i i organizaţ ie i M. O, P. R. Evident că M. O. P . R, auz ind de ares tarea agenţ i i lor lui , protestează s u s şi ta re sus ţ inând că F r a n ţ a p r i n arestarea lor a violat dreptur i le şi conştiin­ţa o m u l u i . . .

Pe urană diferitele organizaţ i i de ajutor munci toresc , cari se înfi inţează pr in s t ră inăta te şi d in t r e cari unele au încercat să se in t roducă şi la noi în ţară, toate s tau în serviciul M. O. P . R.-ului . Scopul lor eiste ca să se a t ragă la conducerea acestor asocaţii oameni cu îna l tă situaţie socială cari însă fie că s u n t na iv i , fie că în tond sun t e lemente subversive, pent ruca sub masca loir c o m u n i s m u l să poată con t inua recrutarea de m e m ­bri i no ui . încetul ou încetul asociaţiile acestea u r m a u să «întrunească toate elementele comunis te , u r m â n d ca ma i târizliu aceşti coimumişti să î m p u n ă organizaţ ie i di­rectivele împuse de împre ju ră r i . In tot cazul dacă în R o m â n i a organiza ţ i i le acestea n u au pu tu t rea l iza mici un rezul ta t , aceasta n u s 'a făcut pen t ruca la moi n u s 'ar fi pus pe l uc ru agenţ i i M. O. P. R.-ului, d a r vigi lenţa autor i tă ţ i lor noas t re a zădăţiţlîftit p l anur i l e lor.

In statele burgheze emisar i i M. O. P. R.-ului u n u l după albul au fost arestaţi şi a runca ţ i în închisoare , Dar m â n a Sovietelor se în t inde departe şi m a i a les ba­nu l lor corupe tot pe u n d e a junge. P e n t r u pune rea în l iber ta te a agenţ i lor M. O. P . R.-ului deci sunit sacri­ficate fonduri imense, din cari îndeosebi (anumită p r e ­sa consumă m u l t de tot. Dar în lup ta aceas ta M. O. P . R. va m a i avea de înregis t ra t încă mul te surpr ize ne­plăcute, pen t ruca societatea bu rgheză înţelege să se apere cu toată îndâr j i rea împot r iva per icolului roşu.

Libertatea presei şi comunismul. Măsur i le de politie re la t ive la presă, puise în apli­

care de cătee s tatele bu rgheze au provocat o agitaţ ie foarte vie în r ândur i l e comuniş t i lor , cari consideră aceste măsu r i oa • îngrăd i r i ale l iber tăţ i i convingeri lor , cari împiedică orice p rog res şi se bazează n u m a i pe forţa statelor feudale-aristooratioe, c u m le zic comu­nişt i i . Dar aceşti simpatii ci indivizi n u judecă la' fel când este vorba de măsu r i l e luate de către Soviete faţă de presă. Ori la ei acasă te roarea aplicată faţă de p resă este înspă imântă toa re , lucru care nu le place să li se a r u n c e în faţă. Şi pen t ruca să ne mai s lăbească N

d o m n i i comuniş t i cu mora la , să vedem cari suint liber­tăţ i le de presă în Rus ia Sovietică.

După revoluţ ie p r i m u l luc ru pe oare l 'au făcut co­misa r i i poporu lu i a fost că ei au desfiinţat libertatea presei. P r i n decretul din 17 Octoimbrie 1917 se iau mă­suri ex t rem die a sp re faţă de puesă, i a r în liinia Noem-br ie dnepltiul de a - edita ziare a fosit cleclariat monopol * de stat. In l u n a Decembrie apoi a fost înf i inţat Tribu­nalul revoluţionar extraordinar pentru delictele de presă. Această epocă a revoluţiei ruseş t i Maxim Gorki foarte b ine o caracterizează, n u m i n d u - o „per ioada de­cretelor".

In l u n a Mar t ie a anu lu i u r m ă t o r apoi toate înfrac-ţ iuni le în mate r ie de presă au fost' predate comipeitinţei t r ibuna le lo r o rd ina re , car i au s t r âns de gâ t orice li­ber tate de conşti inţă.

In l u n a Octombr ie a aceluiaş a n a fost op r i t ă apa­r i ţ ia t u t u r o r ziarelor, în afară de o r g a n u l oficial bol-şevist. Nu a existat nici gazetă zilnică, nici revis tă li­te ra ră or i de specialitate, care să fi servit a l t scop decât pe acela al bolşevismului . Biurocraţ ia sovietică a p r o d u s un n o u organ pen t ru admin i s t r a rea produ-

selor de presă, aşa, zisul „Gossondarstvermoie Izdafelsl-vor", fără de )a cărei 'autorizaţie şi cenzură n ic i o pub l i -oaţiune nai poate apă rea în Rus i a Sovietică.

Art icolul 18 din Const i tuţ ia sovietică spune dealtfel: „proletar ia tul îşi înfi inţează presa lui împotr iva capi­taliştilor, oari pe ter i tor iul s ta tului Sovietic n u von putea ed i ta n ic i u n ie i de impr ima t " . In consecinţă ei nici n u se pot a p ă r a . .

La 6 Iun ie 192.2 aparte u n n o u decret relat iv la presă. Prim acesta se tafumŞeateă direcţiuinieia căr ţ i lor şi împr i -matielor, aşa mumita „Glavneia Li t te ra" siau p r e s c u r t a t „Glavlit". Dela această dată cenzura t u tu ro r i m p r i m a ­telor o face acest „Glavlit" ' , oare în t re ţ ine legă tur i foarte s t rânse cu pol i ţ ia sieoretăJsOvi>etică, G. P. U.-ul înspă imântă tor .

Centrul instatuţ iunei este la Moscova şi dispumle de 125 funcţ ionar i . R e g u l a m e n t u l u i Glavlit-uîui l a a r t 2 spune u rmă toa re l e despre felul c u m are să-şi îndepli­nească afc ibuţ iuni le :

„Dispune referi tor la n imic i rea produse lor de presă c şi a sup r imăre i părer i lo r cari sun t indezirabi le din

punc t de vedere al Sovietelor", în tocmeşte imdexuî presei străinie a/ntibolşeviste şi a cărţ i lor potr ivnice in­tereselor comunis te , a căror in t r a re în tjară este opr i tă . Este demin de r e m a r c a t deal tfel cum înţelege să-şi exer­cite funcţ iunea Iui Glavlit-ul şi pen t ru aceasta r e l evăm ord inu l oe i 'a da t l a 27 Iun ie 1924, p r i n oare opreş te ca să se p u n ă în vânzare a l t e fotografii sau statue ale Iui Leinin, diecât acelea öari s eamănă perfect cu cele făcute de Soviete.

După toate acestea când comuniş t i i noş t r i vin, să re -proşezie g u v e r n u l u i măsur i l e lua te fată de presă, să n u ui te a-şi îndrep ta ma i întâi pr ivir i le a s u p r a s i tua­ţiei din Rus ia Sovietică. Ar fi de dor i t oa ei să a ibă •atâta b u n s imţ să n u ceară m a i mu l t statelor b u r g h e z e

•decât dă s ta tu l Sovietic. I a r când este constatat că sta­te le burgheze s u n t nteasiemăniait ma i generoase ohiiair ou presa comunis tă , atumcia bolşevicii noş t r i a r face bine dacă ar a b a n d o n a c in i smul şi ar adopta o a t i tudine ceva m a i cinsti tă.

Munca Ligei Antiimperialiste în China. Nu n u m a i publicişt i i , d a r nici ch ia r ziarişt i i cari

pre lucrează mate r ia lu l informat iv telegrafic al agen­ţ i i lor telegrafice mondia le n u cunosc îndea juns amă­nunte le evenimentelor sângeroase d i n Ghinia şi moti­vele pen t ru cari au fost puse faţă în fată mil ioanele de o a m e n i în această tară îndepăr ta tă . Din conglomera tu l a tât de încurca t al evenimente lor d i n China, cit i torul d e z iare n u se m a i poate or ienta . Tsang--Tsolini, Tsang-Kai-Tsek, 'armata de Sud sau de Nord, inf luenta en­gleză, japoneză, amer icană sau sovietică formează un

-complect haos, î n oare or ientarea piane imposibi lă . In real i ta te şi în China se dă l u p t a între c o m u n i s m

:şi între forma de s tat t r ad i ţ iona lă chineză. Luptele mai au apoi diferite scopur i la terale , lup ta cea mare se dă însă în t re aceste două pr incipi i .

Diferendul a fost î nven ina t în h a l u l de azi de către Soviete. Ele a u început m u n c a de revolu ţ ionare în Ch ina p r i n înf i inţarea „Ligiei Ant i imper ia l i s te pen t ru lupta de independentă na ţ iona lă" . Preşedinte le ligei a fost desemna t de către Soviete Lihoun-Tsang , i a r vice­p reşed in te l e ei Liao'-Han-Tsin. Arab i s u n t vechi pro­pagand i ş t i ai c o m u n i s m u l u i şi formează în C h i n a Kuo-Min-Tang-ul , secţia chineză a comitetului executiv al

. 'Kominter/iului dela Moscova. Dintre colaboratori i lor a m i n t i m pe : Sen, fost m i n i s t r u de ex te rne l a Kanton, d-na Sun-Yat-Sen, Lipui -Hing, Lenhsiel is , Oupaoy, .Lin 11c şi Wouu ipu t son .

Organiza ţ ia aceasta a căuta t să pregătească revoluţ ia din Ch 'na n u p r i n p r o p a g a n d a ideilor comunis te , ci p r in uleea libert fi ţ i i pa tu r i lo r munc i toa re d in i n d u s t r ' e şi agr icul tură , deşi în fond aceste idei n u erau decât mijloace p r in cari să se a j u n g ă la revolut ionarea Chinei .

Kuo-Min-Taing-ul a reuşi t să se in t roducă şi în cercur i mi l i ta re . Cu bani el au reuş i t să a t ragă pen t ru scopu­rile Moscovei pe t ână ru l genera l Tsang-Kai-Tsefc, care î m p r e u n ă cu eltementele cari au iăcuit şcoala de pro­pagandiş t i i coimuniştii peintru or ient l a Moscova a or­ganizat a rma ta de Sud. La spatele a rmate lo r acestui general găs im Sovietele şi fonduri le lor.

Armate le de Nord apără t radi ţ i i le vechi ale Chine i . Tsaing-Tso-Liin a declarat în m o d repetat, că mu va de­p u n e a r m a până ce n u va decapita şi pe u l t i m u l co-mumilst d in Chinla .Dintre general i i lui ma i mu l ţ i ş i -au dus în t a b ă r ă cosciugurile, fiind pregăti ţ i la moar te , pen t ru oaizul că a r fi învinş i .

A r m a m e n t u l a n u a l e l o r de S u d este defectuos, da r le stau l a disipoizitie fonduri nesecate. In s c h i m b a rma te l e de Nord au 7000 de t u n u r i , menumăratie mi t ra l ie re şi muni ţ i i , astfel că ele a s igură fără doar şi poate victoria. In s ch imb a r m a t a aceasta n u p rea a re ban i , n e a v â n d la spate fonduri le a rma te i dela Sud.

P e n t r u l u m i n a r e a t rupe lo r d e sud ou isenitiment naţio­nal pu te rn ic a început p ropaganda . Aceasta esite ou atât mai necesară , în t rucâ t masse întrebi ale poporu lu i chinez au fost înduse în eroare pr in lozince false. In u r m a acestea coinitriapropagande îna in ta rea a rmate lo r de S u d a fost deja oprită. In China dealtfel Sovietele fac acelaş joc cu populaţ ia , pe care îl făceau od in ioa ră •Be'la K u h n şi tovarăşii lui în Ungar ia , Se pare însă că în China succesul ' lor este m u l t ma i greu decât a fost în Ungar ia .

Şase învăţătoare în haremul unui func­ţionar sovietic.

In ul t imul t imp sosesc tot ma i multe p lângeri din toate părţile Rusie i Soviet ice la centrul soviet ic dela Moscova, prin cari se denunţă slujbaşii tovarăşi i că ei se folosesc de puterea lor oficială pentru cele mai mârşave scopuri. In u r m a acestor excese numeroşi s lujbaşi sovietici au fotsit destituiţi , fiind dovedit că duceau v iata desfrânată până la bestial itate sau erau beţ iv i incorigibil i .

Mai ales în Siberia sunt în pr iv inţa aceasta stări îngrozitoare. I n gubernia Kusnec din Siberia Sovie­tele an fost nevoite să s pedepsească până şi mulţi conducători soviet ici înal ţ i pentrucă ei au delapidat banii cari li s'au încredinţat spre administrare, din cari duceau apoi v ia ţă desfrânată şi făceau lux nebun.

Asupra acestor stări Sovietiele dela Moscova au fost informate printr'un denunţ făcut împotriva slujbaşilor abuzivi de către o femee muncitoare, care nu primise o recompensă destul de grasă dela sluj­başul cu care avusese legături amoroase. D u p ă ce s'a făcut denunţul împotr iva femeii s'au încercat mai multe atentate, căutând să fie înlăturată î n felul acesta; dupăce ea s'a adresat autorităţi i centrale, fi indcă denunţurile ei la autorităţi le locale a u rămas fără nici un răsunet.

Cazul acesta a fost publicat de către „Sovjetskaja Sibjrj" organul sovietelor din Siberia, care cere mă­suri^ aspre împotriva slujbaşilor sovietici abuzivi, cari administrează această provincie în mod tălliă-resc. S i tuaţ ia nenorocită î n care se găseşte provincia, este caracterizata printr'o serie întreacă de exemple.

Intre altele se arată că slujbaşii Soviet ic i asaltează

învăţătoarele eu ofertele lor de dragoste. Conducă­torii constrâng fetele să trăiască ca prostituate, alt­fel sunt urmărite şi aruncate din posturi.

In unele locuri nenorocitele de învăţătoare găsesc foarte natural ca să se prostitueze şi fac acest lucru dela început, pentruoa în felul acesta să scape de ve­xaţ iuni le cărora se expun în caz că ar refuza pe vre-un tovarăş drăgăstos.

Se arată pe urmă că în gubernia Tomsk a fos# gă­sit un înalt slujbaş sovietic, care avea u n harem în­treg, ţ inând la el şase învăţătoare. Asociaţ ia învăţă­torilor a făcut o anchetă în pr iv inţa aceasta, consta­tând că într'adevăr lucruri le sunt adevărate. D e alt­fel învăţătoarele primesc u n salar atât de mic , întru­cât le este imposibil să trăiască din el şi pentru a duce u n trai mai omenesc, ele se aruncă în braţele prostituţiei .

Ia tă sfiatul proletar, iată c u m este interpretată mo­ral i tatea la Moscova ! Aceste principii ar v r e a să l e impună tovarăşi i roşi şi în statele burgheze. Soviete le ar vrea ca toate femeile din Rus ia Soviet ică să de­v ină prostituate, căutând apoi să arunce ş i statele burgheze în această stare josnică şi ruşinoasă.

Situaţia mişcărilor comuniste. GRECIA. Propagandiş t i i sovietici d in Grecia au început să facă

propagandă pentru reluarea tratativelor greco-sovietice privitor la încheierea unui tratat comercial . Presa d in Grecia însă atacă foarte violent pe îndrumători i invizibi l i ai acestei propagande, avert izând guvernul să n u se lasă sedus de propagandişt i i sovietici , cari în real itate urmă­resc scopuri mesch ine şi n u meri tă ca s& se stee de vorbă cu ei.

BULGARIA- — í In Bulgar ia Sovietele au început să facă o propagandă 1

foarte c ircumspectă şi ele caută să Introducă germeni i bolşevismului în toate organizaţi i le , înf i inţând în acelaş t imp diferite inst i tuţiuni , cari la aparenţă au scopurile cele mai nobile, în realitate însă sunt periculoase cuiburi de bolşevism. A ş a a fost înf i inţat „Cercul Esperantişt" şi „Liga Antialcoolistă", în cari bolşevicii ş i-au as igurat direc­tiva. P r o p a g a n d a comunis tă a fost oprită în B u l g a r i a deja din anul 1924. Observându-se că cele două organizaţ i i sunt în s trânsă l egătură cu comunişt i i , guvernul în trecutul apropiat le-a disolvat pe ambele. Cele două organizaţi i aveau deja 20.000 membri .

MONGOLIA. In Asia cele m a i remarcabi le rezultate le-au obţinut so­

vietele în Mongolia. Adunarea naţ ională a Mongoliei , „Huruldan"-ul în major i tatea lui se compune d i n comu­nişti , cari seduc populaţ ia cu principii democrat ice naţio­naliste , t inzând în realitate spre comunism.

INDIILE OLANDEZE. Sovietele au început o propagandă foarte vie pe insulele

coloniale olandeze. Pe i n u s l a Celebes a avut loc o răsvră-tire serioasă, căreia trupele generalului Swart i-au pu& însă capăt în m o d energic . , Relativ la propaganda bolse­vista guvernul olandez a dat instrucţ iuni speciale în co­lonii şi agitatori i bolşevici sunt executaţi imediat .

STATELE UNITE. Societatea Statelor Uni te r ă m â n e consecventă principiu­

lui ce şi a pus: „nici o l egătură cu Sovietele I" Astăzi există în Statele Unite 38 asociaţ i i de tot felul c u m a i binaj de 8 mi l ioane membri, cari luptă împotriva idei lor des-tructive răspândite de către Soviete. In felul aces ta propa­ganda comunis tă din Statele Unite se dovedeşte a fi zadar­nică faţă de obstacolul pe care îl i m p u n e propagandei or­ganizaţ ia puternică a elementelor burgheze şi social-demo-

erate. N u încape îndoială că în scurtă vreme Soviete le ,vor fi nevoite să-şi recunoască eşecul formidabil suferit în Sta­tele Unite .

CEHOSLOVACIA. Guvernul a fost nevoit să ia măsuri foarte energice im-

polr iva propagandei comuniste devenită tot m a i intesivă, şi a junsă periculoasă prin faptul că au fost atraşi spre bolşevism şi înalţ i s lujbaşi de stat. Funcţ ionari i publici dovediţi a fi comunişt i au fost destituiţ i d in serviciu. După datele stat ist ice ale organizaţ i i lor social-democrate însă în u l t imul t imp, până în luna Iunie n u m ă r u l membri lor part idului comunis t a scăzut cu 1790.

POLONIA. La Varşovia poliţ ia a făcut perchiziţie la Organizaţ ia

Tineretului Rutenilor Albi din Orient, care a organizat o conspiraţ ie pentru răsturnarea ordinei const i tuţ ionale d i n Polonia . Din datele pe cari a pus m â n a poliţ ia cu această ocaziune s.a constatat că asociaţ ia întreţ inea contact cu Moscova. Organizaţ ia t ineri lor ruteni a primit dela Mos­cova în anul acesta 175,000 ruble pentru pregăt irea revo­luţiei din Polonia.

ANGLIA. Ziarul „Daily Mail" publică date arătând că agenţi i so­

vietici printr'o m u n c ă s i s temat ică organizează aşa zisa „armată roşie" din Angl ia . Membrii înscrişi în armata se­cretă roşie ţin exerciţii mi l i tare în toată regula şi coman­damente le lor se găsesc în Liverpool, Manchester şi Glas­gow. Guvernul a luat măsur i le dictate de împrejurări .

INDIILÉ. Lucrători i fabricilor textile din Indii au intrat în grevă.

iQshi preşedintele organizaţiei muncitoreşt i a declarat câ ş'a primit din partea sovietelor o contribuţie de 21.000 rupii pentru a ajuta pe grevişti . Centrul de propaganda bolsevista dela Berl in „Rote Hilfe" a ajutat pe grevişti cu 15.000 rupii.

Lélekgyilkolás a Szovjetál lamban. A vörös szovjet apostolai tudják, hogy vérbirödal-

m u k nem lehet hosszuéletü sehol s azért m inden t egyetlen l a p r a tesznek föl. A tömegek el vad itá s á r i ala­pí t ják miniden számí tásuka t s mi hiszik, h a el tudják ron tan i a ma i ifjúságot, akikor a játékot is megnyer­ték, mer t egy elrontott i f júságból é rdemes ' u tódoka t ne­velhetnek a marx i s ta -á l l am .részére. A gyermekiek lel­két m á r a bölcsőben megmételyezik azzal, hogy had­járatot indítanak a szülők erkölcsi érzése ellen. Az er­kölcstelen felfogású szülők szállítják a legjobb gyer­mekanyago t a k o m m u n i s t á k részére. A val lásos érzés kipuszt í tása csak eszköz a cél elérésére. El kel l pusz-t i taniok a házasság intézményét is, hogy a gyermek-nevelés teljesen a sízovjeithobérok kezébe kerü l jön . A családi élet a legerősebb bástya a k o m m u n i z m u s ellen. M i n d e n propaganda , 'amely a Kommunis t ák részéről a háziasság in tézménye és a családi élet k ö r ü l jelent­kezik ennek az erősségnek a meginga tásá t célozza. Az?, az elvtársat, aki nem egyre -másra váltogatja a felesé­geit, a többielk „töikfilikómak" mondják . A szovjetállam íz asszonyt teljesen kiszolgáltat ja a férj kénye-kedvé nek. A férfi b á r m i k o r e lhagyhat ja a niőt és m á s as»-i-'zonnyal á l l i that be hází&özösséget. Az ilyen rövidéletű házasságokból származó gyermekek kikerülnek az Ut­cára. Csavargókká válnak. Nem igaz, hogy az állam felneveli őket. Min t a k iver t ku tyák — házrói-házira j á rnak , csoportokba verődnek! s lopással, betöréssel

ta r t ják feinin magukalt. Azok, ak ik néhány hónapos k o -rukbain állaimi gyerniekmeníhelyekbe ke rak iek , 12 éves* ko rukban m á r szirtben az u tcáka t róják, m e r t csak ed­dig alz é le tha tár ig gondo lkod ik nevel te tésükről a szov­j e t A kiommunisfa-urálom aiaftli Magyarórazágoaa is, ép úgy, m i n t a ma i proszoirszágbain, 14—16 éves gyer­mekek kötöttek már házasságot és váltak el. Egysze­rűen m e n t m i n d e n . Az egybekelésit, ma jd a szétválást csak be kellett je lenteni . M a kü lönösen Ausz t r i ában intézwek tömeges t á m a d á s t a házasság i'rttéziménye ellen a kiommunistóik. Egy sereg egyesület" k ü z d a lel­kek megrioinitá'sáérl. Ná lunk is mega laku l t ak m á r s egé­szen t i tokban működnek . Eziek a z egyesületek : a ,.Vö-rösházlasság", a , .Szabadszeretem", a „Szabadgondolko­dás" egyesületei . Oroszországban a gyreimekíaknelk n e m szabad se az> Istenre, se a szü lőkre gtondoJiniofc. Meg^ tiltják n e k i k a szülők iránibi engedelmességet . Csak a vörös-ál lam vezetőire szabad balllgatná. Az iskolák rendszere fokról-fokra kiöli a gyermekekből a szülői érzés melegét s csak egy Istent tainitanak, de ezt „vö­rös-szervezet"-nek hívják. Moszkvában, kiülön isikölák vannak, amelyek ezekből a megmételyezet t l e lkű gyer­mekekből vörös propagandistáiklat, vörös álilamvezető-ket faragnak. Magyarországon egy ilyen 22 éves kölyök-ember közoktatásügyi osztályfőnök volt s 17—18 éves kölykök voltak helyettesei, ak ik valamennyiem -súlyos fizetéseket húztak . Ilyein k ö r ü l m é n y e k mellleifet nem csoda, h a az egyik leányiskolában a tanárnő, aki ma Romániában él s a magyar kisebbség társadalmában bizonyos szerepet játszik, ezeket m o n d t a egyezer ser­dület len leányitaniitványainiak: „Ti bármikor odaad­hatjátok magatokat a férfiaknak. Ha nem. akarjátok, hogy gyermekeitek legyenek, ezt és ezt tegyétek. Ha azonban gyermekek születnek, ne essetek kétségbe. A proletár-állam gondoskodik róluk. Én is igy élek!" A

Notre Dame de Sión budapes t i apácazárdában gyakran megjelentek a vörös gárdistáik. Vezetőjük összegyűj­tötte a növendékeket a nagy t e r embe és előadást tartott nekik a nemi élet legegyszerűbb és leg drasztikusabb problémáiról. Többek 1 közöt t felvilágositotta őket, hogy el kell hágyniiok a zá rdá t és szül jenek gyermekeket a p ro le tá r -á l l amnak . E tekin te tben — ú g y m o n d — nem fontos, váj jon házasságot kötinek-e, vagy sem. A leány­k á k n a k meztelen asszonyokat és meztelen férfimkat mu­tattak és szégyenérzetük kiölésére valamennyiük előtt megmagyarázták az egyes testrészeket. 12 é s 14 éves leányok kérdőiveket k a p t a k . A 20 kérdés közöt t volt az is, hogy mikor háltak el férfiúval először. A fiuk­n a k i s b e kel let t inni ok pontosan a kérdőívbe, hogy mi­kor telitek eleget elsőizben ía j fentar tás i kötelezetitségeilk-nek. így aka r t a biztosí tani a m a g a dögletes u r a l m á t a szovjet Magyarországon. Ezt kisérl i m e g mos t t i tokban n á l u n k ás a vörös p ropaganda . Legyen résen a 'társa­da lom. A szovjet szemét-eszméi m á r ter jednek Romá­n iában s á tha tó szaguk h a m a r a leikékhez j u t h a t . .

Bécsi levél Kun Béla munkatársairól. A bécsi szociá ldemokrata pár t vezetői á l lhata tosan

tagadják, hogy összeköttetésük l enne Moszkvával . De dacára a pár t kattészlafcidásániafc, dr . Rauer és dr. lteri ne r csoportjai érzelmi közösséglükben mégis közös cé­lokat követnek Moszkva felé. Bécs és Moszkva együtt­m ű k ö d é s e nagyon régi keletű.

1919-ban, a m i k o r a k o r m á n y h a t a l m a t a szociálde­m o k r a t á k gyikforoiMk, a magyar és orosz k o m m u ­nista-vezetők, m i n t igazi törzsvendégek já r tak Bécs ut­cá in . Ebben az évben kétszer is megkiséreltték, hogy

kezükbe kapar in t sák a hata lmai t Öt halot t és harminc, súlyosan sebesült polgár vérébe kerü l t a két k ísér le t visszaverése.

Augusz tusban az orosz-magyar ' koimmunista-vezietők Bécsbe menekülteik. R e n n e r kormányeíLnöki nem fo­gat ta le őket, sőt többeket toözülök felvettek a szociál­demokra ta pár tba, ahol m a is jól fizetett t isztségeket töltenek be.

Kunfi Zs igmond, Kun Béla köz tá rsaságának népbiz­tosa, a bécsi „Arbedter-Zeitung" legbefolyásosabb mur i katársa. A legtöbb munkáso ivasó nem is tudja, hogy Kunf i 10 évvel, ezelőtt halá los ellensége volt a szociál­demokra ták pártjánlak s 1918 október 15-én szöszertint kijelentette, hogy: „Nem á l l unk meg, aimijg m e g n e m teremtjük a szovjet-köztársaságot. Nincs ehhez m á s r a szükségünk, csak időre, i d ő r e ! . . . "

Böhm. Vilmos, a volt vörös hadügyminiisztier, szintén tagja a bécsi szociáldemoktfatla pá r tnak s m i n t népgyű­lések szónoka küzd a szociáldemokráciáér t .

Lázár Lajos volt magya r népbiztos m a jól megfér a becsi szociáldernokratákkial s az Ausz t r iához csatolt nyugatmagyarorszájgli részek helyettes t a r tománykap i -tánya.

Till J g n á c p incér és voilt népbiztos vezetője a nyu-gatmagyarországi résziek szociá ldemokrata pá r t j ának és ugyanot t t a r tományi tanácsos.

Wallisch Ká lmán volt biztos ós t i tkos ü)gtyinök m a Stájerország tari tománygyülésének tagja s a szociálde-mofcnata pá r tban ve>zetősz;arepe van.

Dr. Neurath Ottó, a m ü n c h e n i bolsevifci urá loni volt szocializáló népbiztosa m a a szociá ldemokrata Bécsnek kiál l í tási igazigatója és fejedelmi jövedelme van.

Fo ly ta tha tnók a listát hasábokon keresz tü l . A ké l pá r tá rnya la t ma is éppen olyan jól megért i egymást ,

m i n t 1919-ben s az ausztr ia i polgár i t á r sada lom tudja , hogy K u n Bélált nem a magyarországi akcióért küldték Bécsbe, h a n e m azért, hogy előkészítse a m a i osztrák á l l amformának szovjetrendszerré való. kierőszakolását .

A bolsevikiek börtönében. M á r i r tunk a proletár-ál lam borza lmas 'börtönérők

amely Soiovslki (Solowezk) szigetét teszi nevezetessé. Ez a sziget a Fehér- tenger egyik öblében, az Onyega-öbölben van s min tegy 266 négyzetki lométer kiterje­désű. Évszázadokon keresz tü l áh í ta tos zárandoksiere-gek j á r t ák a sziget földjét, hogy i rga lmat könyörögje­nek a solovsklii csodatevő Madonnátó l . A sziget hatal­m a s kolos torában az égha j la t mos tohaságaiva l dacoló ájtatos bará tok l ak tak s h a t t e m p l o m b a n szlaikadatlanul tar to t tak .az istenitisizteleibek, Ebből a békés szigetvilág­ból cs inál ták m e g a bolsevisták a pro le tár -á l lam depor-tációs területiét, mer t a polgári és szociáldemokrata e lemek tömeges letar tóztatásával az ország börtönei, és-fegyintézetei m á r tú l ságosan kevésnek bizonyul tak . A borza lmak szigetévé változitalHák ezt a terüle te t a bolse­visták, amelyről Duguel Raymond francia iro ijesztő dolgokat ír mos t megjelent könyvében. D u g u e t m a g a is el volt fogva s ki lenc hónlapot töl töt t ezen a szigeten,, a h o n n a n ez évi márc ius végén szabadul t meg . Március havában 15.000 letartóztatottja volt a szigetnek. A leg­több fogoly pol i t ikai gyanuofook m i a t t k e r ü l letartóz­ta tásba. Itt azonban n e m foocsájtrjáki őkelt szabadon s hadibirósgok, h a n e m fogságban tartják őket évek hosz-száig minden Ítélet nélkül. F igye lemremél tó körül-, mény, hogy a le tar tóztatot taknak csak 5%-a tar tozik az, ér telmi osztályhoz. 61%-a a szociáldemokrata munkás.

A fanmaradó 30% csavargókból és prost i tuál takból áll, ak ik különféle poli t ikai és kémkedés i ügyekbein Vettek részt. Az intelektüellefc nagyrésze pap. Kisebb része a régi ar isztokráciából ke rü l t k i . A ret tenetes észiak-sarki k l í m á b a n a letartóztatottak nyomorúságos favis-kókat épí tenek m a g u k n a k . A t emp lomokba és a kolos­torba az őrszemélyzet és a sziget vezetői he lyezkednek el. Az éghaj la t az év há romnegyed részéiben kemény sarkvidéki tél s a h ideg n é h a hóinapokiig 30 fokon zéró .alatt álll. Keskeny deszkapadokom, mindenfé le t akaró jtélikül hevernek egymás mel le t t a foglyok s tel jesen k i ­merí t i őket a sziget erdőiben végzett állatiasan, nehéz kényszerimunka,. A legborzialmiasabb hóv iha rokban ir­g a l m a t l a n kaincsukázások alat t vonubnafc k i m i n d e n reggel a íogolycsapaitok az; e rdőbe s egyilk-másikon alig van egy-két vászondarab , amive l a testét beburkol ja . Késő esllig tant a m u n k a és ak i a nek i k iado t t részi estig e l n e m végzi, o t t kell ma radn i a , a m í g csak' készen n incs a munká j áva l . A k imerü lőke t [kíanosulkávál ser kén t ik uj m u n k á r a az, őrök s csak azokat a betegeket mentes í t ik a m u n k a alól, a k i k n e k hőmérsékle te a 39 fokot eléri. Aki betegnek vall ja magá t s hőmérsékle te nem üti m e g a 39 fokot és nem megy dolgozni, azt egy szerűen agyonlövik. 1924-ben a sziget ko rmányzó i 1000 sír t ásat tak meg a foglyokkal a b b a n a biztos tuda tban , hogy ennyi ember b izonyára e lpusztul azi év folyamán. Pediig: a k k o r a foglyok száma m é g csak 5000 volt. A foglyok élelmezése a következőkből á l l : reggel egy fél csésze barma levet kapnak , a m i r e az t mondják!, hogy feketekávé. Délben másfél dieci tea, 15 deka, füstölt hal . Este 2 deci ziablé s naponta 600 g r a m fekete kenyér . S e m m i zsír, s emmi hus . így kellene e lbánni a polgár i á l l amok k o m m u n i s t á i v a l is.

Panaszkodik a M. 0. P. R. Olvasóink tudják, hogy a Mejdanirotkoas Obchestvo*

Pomotchi Revolútsioner, röviden M. O. P. R., mályettt eszlköziökkiei igyekszik befuriakodini azokba az álilaimok-ba, amelyek! n e m engedik m e g területeikéin a 'kommiv nistau-pröipagtaindát. A M. O. P. R. uj egyesületeiket ala­ki t klevésbbé i smerős eimekíkel, d e egyazon céilkiitüzlés-sel és aztán ezeknek az egyesületeknek a leple alat t kezdi mieg a védekezés ha rcá t folytlató polgári, államofc-ban a maiga sízieirvezkedését. ,

A M. O. P. R.-niak ez » szándéka és terve azoniban m i n d e n ü t t hajótörést szenvedett, m e r t a I I I . Inifceilnla' cionálé Ellen Alakul t Nemzietközii An tan t nagyszerű hírszolgálata, m á r akkor figyeilmeBsé tette a polgár i áí-lamolklat a készülő afcniaimunikára, amiko r a terv még; csak csirájában volt.

Azóta a M. Ö. P. R. ú j r a s ü r ü n gyűlésezik Moszjklvá-ban és paniasizfcbdik a „fehér te r ror" ellen. Panaszko­dik a fehér t e r ro r ellen, amikor a szovjet-állata szervei a G. P. U. és a Cséka több mint kétmillió embert gyil­koltak le, m e r t niem vetették alá magulklat a szovjet akara tának , vagy mer t egyszerű proletár-feljelentésre az: „ á l a m közbiztonságát veszélyeztették".

A M. O. P. R. renidkivüli ügynökei éppen m o s t árasz­tot ták .el m e g i n t a világot, amikor uj moszkvai pana­szok hangzaniak felénk. Franc iaországban letartóztat­tak mégy embert , akik a megszál lot t ra jnai részeklet aka r ták forrladalmositani. M i n d a négy a M. O. P. R. küldött je volt. A le tar tóztatásokra . te rmésze tesen aizt mond ja a M. 0 . P. R., hogy sértik az ember i jogot ós. az ember i öntudatot .

Azok a mindenféle munkás-segélyegyleteik, amelyek, most vannak 1 mega laku lóban hangza tos o imek alatt és-amelyekinek egyik-másiká t hoizizánkl i s be takarták lopni ,

rn ind a M. O. P. R. szolgála tában á l lanak . E n n e k az akciónak -az a célja, hogy befolyásos emberek magmye résével és a t i tkos célú egyesületeik' élére való állítá­sával megkönnyí t sék az erők összegyűjtésének m u n ­ká já t és egyesületekbe való tömörülését . Ezekbe az egyesületekbe beírat ják szép lassan a tiszta- bolsevista gondolkozású elemeket, afcilk alkalomadtán olyan irányt szabtak volna az egyesület részére, amilyent a, bolsevista célok megkövetelnek. Nem a M. O. P. R. em­bere in mul t , hogy akciójuk edd ig semmiféle ered­mény t n e m tudot t R o m á n i á b a n elérni.

. A polgár i á l l amok termésaetesen ezt az a k n a m u n k á t i s kivédik s a t i tkos megbizot takat , ak ik fennen han gozbatják, hqgy nem a M. 0 . P . R. emberei , egymás­u tán vetik fogságba. A M. O. P . R. keze messze nyúl ik s a bolsevista emisszár iusok ellein fellépő i r ányza t el­intézését a t i tkos propagandapéniziek és a lapok forrásait szürcsölgető lapokra szeretnék bizni? Ebben a ha r cban nrég a lka lma lesz panaszkodni a M. 0 . P . R. jna|k, mer t a véddkezők sorfalában m i n d e n k ibuko t t harcos helyé­be uj ke rü l s polgári részről a harcot senkii nem adja fel.

Sajtószabadság és kommunizmus. . A polgári á l lamok saj tórendőri intézkedései nagy felháborodást ke l tenek a k o m m u n i s t á k köretben s a feudál-arisztokraitikus polgári t á r sada lom m i n d e n „em­i e r i ha ladás t" k igúnyoló önkényének mond ják a véle­ményszabadság sajtó ut ján való megnyi la tkozásának korlátozását . Ezek a jeles emberek csakl akkor í télik ineg ilyen szemüvegem keresztül a saj tórendőri korlá­tozásokat, ha azokat a polgár i á l lamok hatóságai ren-

delik el. De ha a saját bőrükről van szó, ugy a lege'i-képzelhetobb polgár/i t e r ro rná l is súlyosabb megfélem ütéssel fe|kiüsznek reá a saj tóm.

E tekinte tben beszédes példákat nyúj t n e k ü n k m a g a a pmoletár^állam, Szovjet-Oroszország:. -

Az oroszországi forradalom után a népbiz tos u rak első ténykedése az volt, hogy megölték a sajtószabad^ ságot. 1917 október 18-án kei t r ende le tükke l megtor ló mtédkedésiekelt tettek az akkor i sajtó ellen. November­ben az ú jságkiadás jogiát állami monopóliumna<k dek­larál ták. Decemberben Mállitoifefcák a sajtóügyekben Ítélkező forradalmi törvényszéket.- Az orosz forrada­l o m n a k ezt caz idejét Gorkij a „dekré t izmus" korának nevezte el.

1918 márc iu sában m á r m i n d e n sajtóvétséget rendes forradalmi törvényszékek elé utal tak. Eziek a törvény­székek végezték ki a polgár i vé leményszabadságot

Ugy&inezen év októberében mindenféle lapnak a meg'-jelenését beszüntették a k o r m á n y hivatalos l ap ja in kí­vül. Nem volt se szaklap, se napi lap , vagy folyóirat, amely m á s célt szolgálhatot t volna á k o r m á n y céljato k ívül . A szovjet-bürokrácia ped ig egy uj szervet ter­mel t ki, az á l l ami k iadványok szervét, az úgynevezet t „Gossoudarstvennoie Izdafelstvor"-\ amelynek enge­délye és cenzúrája né lkü l Oroszországban semmiféle saj tótermék n e m láthatót!, napvi lágot .

A szovjelballikoitjmány 18. pontja ped ig k imondja , hogy a , prole tárok megte remt ik saj tójukat a tőkés érdekek ellen, amelyek semmiféle n y o m t a t v á n y t a Szovjetál lam területén nem adbafcnak k i " . • - -

Tehá t nem is védek ezih^ének. 1922 j ú n i u s 6-án uj rende le t je lenik meg. Ez a rende­

let megszervezi a könyvek é s k i adványok vezérigazga; tósáigát, a „Glavneia Lit terát", vagy röviden, a- „Glav-iil"-eL Azóta m i n d e n nyomta tvány cenzúrájá t ez a

szerv végzi, amely szoros összeköttetésben áll az á l lam pol i t ikai rendőrségévei , a ret tegett G. P . U-val. A „Glav­li t" központ ja Moszkvában székel , s 125 tisztviselője van. A „Glavli t" szervezeti szabá lyza tának 2. pontja, ezekben ir ja le a gyakor landó kötelességeik! egy ré­

s zé t : „Rendelkezik azoknak a nyomdai termékeknek megsemmisítése és azoknak a véleményeknek elfojtása tekintetében, amelyek a szovjet-állam érdekeit sértik". Indexen tar t ja a szovjetelilenes külföldi lapoikat és könyveket , amelyeket nem enged be az országba s ha­táskörének mula t ságos kiterjesztése mellet t biaoinyit -az a rendelkezés is, amelyet 1924 m á r c u s 27-én boosájtatt k i és amely bünte tendő cse lekménynek m o n d j a azt, h a valaki olyan Lenin -képet, vagy szobrot hoz forgalomba, amely ik n e m hasonl í t a „hivatalosan kiadott Lenin-ké­pekhez, vagy szobrokhoz".

' A m i k o r a m i k o m m u n i s t á i n k a r o m á n á l l am szük­ségintézkedései ellen panaszkodnak s az á tmenet i in­tézkedésiek védekező jellegét a természet jogok elfojtá­sának mondják , n e felejtkezzenek m e g „ideál is" ál­l amfo rmá juk zsarnoki önkényéről , amely megöl i x szabad véleménynyilvánátás lege lemibb megnyi la tko­zását is. Zsarnokibb , e lnyomóbb eszközöket n e m i smer a v i lág a sajtószlatoadság kipuszt i tására , m i n t a prole­tár-álam intézkedései. Hallgassainiak há t el a nai kom­m u n i s t á i n k s gondol janak ideál is á l l amformájuk ideá­lis eszközeire, amelyeket nagyon h a m a r á tvehe tnek vé­dekezési h a r c u k b a n a polgár i á l l amok is.

A z Antiimperiálista Liga munkája Kínában. Nemcsak az újságolvasók, h a n e m a vi lág távira t i

i r odá inak jelentéséit feldolgozó újságírók közül is ke­vesen ér t ik és i smer ik a n n a k a véres sz injá téknak a

céljait, amely m a a kantai b i roda lom embermllilióit á l ­lítja szíembe egymással . Tsangttsolin, Tsanigtsiung/bsalng, Tsaingtoaisek, diéli hadsereg, északi hadsereg', Pekling, Nanfcing, anjgiofl befolyás, orosz befolyás stb. zűrzavaros egyvelegéből n e m t u d k ibontakozni az olvasó. A m e ­nyei b i roda lom barizlalmas hairömezőim mos t ké t pol i ; t ikai átfatmaait világáitalLakiiitó .küzdelme folyik. A kom­m u n i z m u s é s a halgyományolkl sz iklá i ra épített ariszto-kra ta -á l lameszme, a m e l y kész m e g a d n i hontpolgárai-nak a demokra t ikus á ta laku lás lehetőségeit — k ü z d ott egymással .

A harco t a szovjet p ropagandá j a lobbantot ta fel. A szovjet a kainái foirrádailimosiltó p ropagandá t a „Nem­zetek szabadságáér t küzdő ant i imper iá l i s ta L iga" k ina i osztá lyának megszervezésével vezette be. A l i g a elnö­kévé LiböUíngtsangöt, aieinöíkévé ped ig Liaiobansunt rendel te k i a szovjet. Mindke t t en régi p ropagandis tá i a k o m m u n i z m u s n a k s a Kuo-Min-Tiangnak, ajmöly mia a k o m m u n i s t a pár t végriehajtóbizotibságániak kiinai része. Mellet tük, m i n t m u n k a t á r s a k , a kö'velbfce'zők tűn­tek k i : Sem, vol t kiaatoini ktülüigyminisztef, Sun ja t sen asszony, Lipuihing - , Lenbsields, Oupaoy, L i n h o és Wompu l son .

Az osztály n e m a k o m m u n i z m u s eszméivel, h a n e m a gazdálkodó és föMmives-nauinklásoisztály felszJabadiitiá-sának jelszavaival igyekleziett a Ikinlai for radalmat elő-v készáihenli, jóllehet, hogy ez az i rányzat csak eszköz volt a kiommuníista-céilok elérésére.

A p r o p a g a n d á n a k s ikerül t befurakodnia katonai körökbe is s a poli t ikai szovjet-ügynökök megnyeritek cél ja iknak — azt mondják , rengeteg arány árián. — Tsangkaisek tábornokot, akii a déli t a r t o m á n y o k ifjabb s moszkvai propágámdá-isfaoiiát já r t elemeivel megszer­vezte a déli haderöTtíet. Tsangka i sek seregeinek há ta mögöt t Moszkva atfaiiya és pol i t ikája áll.

Az északii haderőik Kinia ősi hagyománya i t védik. Tsang tso l ih i smétel ten ki jelenítette, hogy n e m teszi le a fegyvert addig , a m i g K í n á b a n az utolsó k o m m u n i s t á t le nem fejeztette. Tábornoka i közül többen, m a g u k k a l hozták a koporsóikat is, amivel ' a z t akar ják ka toná ik előtt b izonyí tani , hogy ebben a küzde lemben vagy győznek, vagy megha lnak . ' A déli hadse reg felszerelése hiányos, de k iapadha­

ta t lan pénzkészleteik á l lanak rendelkezésére. Viszont az északi hadsereg 700 ágyuja, megszámlá lha ta t l an gép­fegyvere s municiókiészlelteii feltétlenül biztosít ják a végső győzelmet. Pénze azonban nincs s anyagi erőfor­rása i tó l el van vágva.

A déli hadsereg erősen nemzet i érzésű csapata inak felvilágosítására m á r m e g i n d u l t az e l lenpropaganda ."A tömegek h a m i s je lszavakkal t i sz tán bolsevista célokat szolgálnak. Az ellenprapaigainda h a t á s a a la t t azonban a déliek e lőnyomulása m á r i s megá l lo t t K ínában t a k o m m u n i s t á k ugyanaz t a já tékot űzik a tömegekkel , melyet a nemzet i céloktól ihevitett m a g y a r po lgárokkal űz tek K u n Béiláék. De K í n á b a n n e m lesz olyan k ö n n y ű a sikerük, m i n t Maigiyairoirsziágoin volt.

Tanítónők egy szovjet-t isztviselő háremében Az utóbbi idők óta, í r ják a moszkvai laptudósitásofc

—- niap-niap u tán panaszok érkeznek a központi kor­ma nyziaitlhoiz olyan sziovjet-tisztviselők ellen, ak ik állá­suka t a l egdurvább és legaljiasiabb célokra használ j á|k ki . A központ i h iva ta loknak több tisztviselőt ikelilett el-bocsáj taniok nemi kícsopngások ós isziákosság miat t .

Különösen a szibériai viszonyok elrémitöek e tekin­tetben. A szibériai Kuszinee t a r t ományban a legszámot­tevőbb pártvezetőket, közöt tük több igazgatót is meg-

bünte te t t a központi kormányzat , m e r t elsikkasztották a gondja ikra bizott pénzeket s fényűző életmódot ren­deztek be a m a g u k számára . A visszaélésekre egy fel­jelentés hívta fel a központ i vezetőik figyelmét. Ezt a feljelentést az i f jumunkásnők szervezetének egyik tag­ja tette meg boszuból, m e r t a szerelmi viszonyt nem bővítette k i , kel lő anyagi alappal a hevülékeny szivü vezető elvtárs. A vezetők köziül többen merénylete t is követ tek el a leány ellen s a helyi ha tóságokhoz inté­zett panaszai m i n d i g e redmény te lének voltak.

Ezt az esetet a központi ko rmányza t szibériai hivata­los lapja-, a „Soyjetskaja Sibi r j" hozta nyi lvánosság elé, ho|gy a szibériai ál lapotok mia t t végre komoly in­te lmet iniézzen a ko rmányhoz . A lap a t a r tha ta t l an helyzetet egész sereg példával i l iuszrálja. Főleg azt pa­naszolja fel, hogy a tanítónők állandó ostromnak van­nak kitéve a kommunista pátrvezetők részéről. A párt­vezetők ar ra kényszeriftilí őket, hogy prost i tuál t életet él jenek velük és azoklkial, akik befolyással bá rnak a központiban.

Egyes helyeken m á r egészen természetesnek tartják ezt és sok tan í tónő önkén t odadobja magá t a prosti tú­ciónak, csakhogy jobb helyzetet biztosítson magának .

Felemlí t i a lap, hogy Tomszk vidékén egy kerület i vezető szovjet-tisztviselő egy etfész háremet rendezett be magának s hat tanítónőt tart el ebben a háremben. A taní tók szakszervezete e leleplezések a lapján vizsgá­latot indított a megnevezet t tan í tónők ellen és megálla­pí tot ta a vádak igaz voltát. A taní tónők kétségbeejtő helyzetiben v a n n a k s a megdöbbentően kis fizetés, a m i t kapnak , rákényszer í t i őket arra , hogy a tisztességtelen a jánla tokat elfogadják.

í m e a proletár-ál lam, íme a proletár-erkölcs mosz­kvai értelmezése. Ilyen felfogást aka rnak e lh in teni ezek az elvtársak a ma i polgár i t á r sada lomban . A proletar-

állaim beszüntet i a prosti túciót, m e r t va l amenny i nőjét prost i tuál t tá 'akarja sülyeszitienii s a pros t i túc iónak ezt a fajtáját h iva ta losan el akar ja i smerte tni á psrOileitár-rendre és erkölcsre esküvő e lvakul takkal . Le aka r j a r án tan i a polgár i t á r sada lma t abba a mélységbe, ame ly ­ben ő fetreng s a kétségbeesettek gúnyjával és faoiyar mocolyával áll m e g a mi po lgá r i felfogásunk előtt. Ez a felfogás azonban m é g m a JS az erős suda ru fához hasonlít , amelyet a moszkvai erkölcsök hernyója sz>3' retne benyálazni . begyünk résen, hogy ez m e g ne tör­ténhessék.

A kommunista-mozgalom helyzetképe. GÖRÖGORSZÁG:

A szovjet-kormány görögországi propagandistá i mozga l ­m a t inditottak a megszakadt orosz-görög kereskedelmi tár­gyalások felvétele céljából. A görög sajtó éles h a n g o n tá­m a d a mozga lom láthatat lan irányi tó ira s arra inti a kor­mányt , h o g y teljesen zárkózzék el a szovjet készsége elől, amely a lat tomos terveket leplez a kereskedelmi tárgya lá ­sok iránt mutatkozó egyezkedésével .

BULGÁRIA :

A szovjet ügynökei Bulgár iában is megalaki tot ták az úgynevezett „Eszperantó-kört" és az „Antialkoholista Li­gát". Miután Bulgár ia már 1923-ban betiltotta a k o m m u ­nista-alakulatokat , Moszkva hivei emberbaráti és más* semleges je l legű egyesületekkel akarják folytatni az or­szágban betiltott propagandájukat . Ilyen t i tkos bolseviki intézmény a fenti két egyesület is, amelynek működését most szintén beszüntette egy kormányrendelet . A két egye­sületnek már -20.000 tagja volt.

MONGOLIA:

Ázsiában a legnagyobb sikerrel Mongolország területén •dolgozott és dolgozik a k o m m u n i z m u s . A mongo l nemzet­gyűlésnek, a huriddán-nák többsége k o m m u n i s t a . A kom« munista-vezetők a t ö m e g e k e t ' nemzet i -demokrata jelsza­vakkal ámítják.

HOLLAND-INDIA:

N a g y eréllyel kezdték m e g a k o m m u n i s t á k Holland-Indiában a propagandájukat s Celebesz sz igetén komoly zavargások is voltak, amelyeket S w a r t tábornok csa.patai íoj lottak el. A kormány a gyarmatokra külön antiboise­vista rendeleteket bocsa jtott ki *s a tetten ért propagan­d i s tákka l a katonai hatóságok végeznek.

EGYESÜLT-ÁLLAMOK :

Az északamerikai Egyesül t -Ál lamok társada lma általá­n o s s á tette a je l szót : „Semmi közösség a szovjette l !" Har­mincnégy társadalmi egyesült nyolcmillió tagja küzd a k o m m u n i z m u s eszméi el len s~a szovjet-propagandistákkal az utca bánik el. A m o z g a l o m a polgári és szociáldemo­krata erők elszánt védőgátját n e m tudja áttörni. Ameri­kából h a m a r o s a n teljes vereséggel kel l k ivonuln ia a szov-"-» Jet-propagandának.

CSEHSZLOVÁKIA:

A k o r m á n y kénytelen volt erélyes intézkedéseket t é n m a terjedő szovjet-propagandával szemben, a m e l y már ma-gasá l l á su á l lami tisztviselőkhöz i s hozzáfért. Ezeket u k o m m u n i s t a tisztviselőket elbocsájtották a szolgálatból. A szoc iá ldemokrata szervezetek h ivata los k i m u t a t á s a szerint ez évi június hó végéig a k o m m u n i s t a szakszervezetek lét­s z á m a 1790 tagga l csökkent.

LENGYELORSZÁG:

Varsóban a rendőrség házkutatás t tartott a Keleti-Fehér-Rutének Ifjúsági Szervezetében, amely összeesküvést ké­szített elő a lengyel á l lamforma megdöntésére. A lefoglalt adatokból ny i lvánvalóvá vált a szervezet összeköttetése. Moszkvával. A Fehér-Rutén-If júság ebben az évben 175.000 dollárt 1 kapott a lengyelországi forradalom előkészítő munkála ta ira .

ANGLIA :

A Daily Mail adatokat közöl arról, hogy Angolországban a szovjet ügynökei rendszeres m u n k á v a l kiépít ik a titkos „vörös hadsereget". Az angol t i tkos vörös hadseregbe be­sorozott egyének rendes katonai gyakorlatokat tartanak s Liverpoolban, Manchesterben és Glasgowban v a n a pa­rancsnokságuk. A kormány megtette a szükséges el len­intézkedéseket.

A magántulajdon államrendjének hívei terjesz-szék, olvassák a kommunizmus ellen küzdő egyet­

len romániai szak-folyóiratot az

„A REND"-e t .

CLUJ „ C A R T E A R O M A N E A S C A "

10889.