Caleidoscop monografic al comunei Diosig.

1

ArgumentAceastă lucrare se doreşte a fi un scurt calei-

doscop monografic al comunei Diosig.O contribuţie mai mare sau mai mică în rea-

lizarea lui au avut-o elevii Şcolii Gimnaziale Nr.1 Diosig, îndrumaţi de câteva cadre didactice şi de bibliotecara şcolii. Cu toate că forma finală a lu-crării este departe de a fi una completă, dorim să vă împărtăşim cât de mult ne-am îmbogăţit spi-ritual pe parcursul colectării datelor şi redactării materialului prezent. Sarcinile diverse au însem-nat o oportunitate pentru elevii care s-au oferit vo-luntar. Au intrat în pielea unor cărturari, au deve-nit reporteri, au făcut poze şi studii de cercetare a opiniei publice. Bazându-se pe relaţiile personale, au adunat fotografii şi date de la locuitorii în vâr-stă (şi nu numai). Au fost mişcaţi de vraja unor meşteşuguri vechi, au cotrobăit prin muzee pri-vate prăfuite şi au cunoscut oameni valoroşi. Au folosit reportofonul şi aparatul de fotografiat, dar, prelucrând materialele adunate, s-au perfecționat şi în utilizarea calculatorului.

Datele au fost verificate de specialişti, iar în domeniile în care elevii şi îndrumătorii lor au ezi-tat, au fost sprijiniţi şi sfătuiți prieteneşte.

Viața unei comunități este complexă, iar tim-pul acordat cercetărilor în cadrul proiectului a fost scurt; prin urmare, nu am reuşit să adunăm toa-te informațiile posibile. De aceea, îi îndemnăm pe toți cititorii noştri să contribuie la îmbogățirea colecției cu date şi poze vechi sau, eventual, cu o părere.

Echipa de redactare

IndoklásA jelen kiadvány egyféle színes rövid mono-

gráfiája a községnek.A kiadvány anyagának összegyűjtésében sze-

rep jutott a helyi iskola tanulóinak is, akik néhány tanár és a könyvtáros vezetésével dolgoztak. Bár munkánk korántsem teljes, elmondhatjuk, hogy a kiadvány anyagának összegyűjtése és megszer-kesztése során kis csapatunk sokat gazdagodott. A különféle feladatok az önként jelentkező tanu-lók számára kiváló tanulási, tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtottak. Kipróbálhatták magukat kutatóként, riporterként, fényképészként, közvé-lemény-kutatóként, ugyanakkor személyes kap-csolataikat igénybe véve, a letűnt időkre vonat-kozó történeteket, régi fényképeket is gyűjtöttek ismerőseiktől. Megérintette őket a régi mestersé-gek varázsa, és kutattak poros magánmúzeumok-ban. Használtak hangrögzítőt és fényképezőgé-pet, de a számítógép- felhasználás tekintetében is fejlődtek.

Az adatokat szakemberek ellenőrizték, és azokon a területeken, ahol tanulók és irányítók egyaránt ingoványos talajra tévedtek, barátaink jó tanácsa és segítsége könnyítette meg munkán-kat.

Egy közösség élete bonyolult, és a projekt ke-retében a kutatásra szánt idő rövid volt, így a tel-jesség igénye nélkül jelentkezünk kiadványunk-kal, arra biztatva olvasóinkat, hogy az esetleg rendelkezésükre álló adatokkal, fényképekkel vegyenek részt gyűjteményünk gyarapításában.

A szerkesztők

BihardiószegBihardiószeg

2

Bihardiószeg

3

A község bemutatása

A község bemutatása Prezentarea comunei

Prezentarea comunei

Útjelző táblaIndicator la intrarea în localitate

Útjelző táblaIndicator

Diószeg látképPeisaj cu localitatea

Látkép a szőlőhegyrőlPrivelişte a localităţii văzută de pe deal

Kéri Andrea tanuló rajza - Asszonysziget legendájaDesen care ilustrează legenda Insula Femeilor

Megyében való elhelyezkedésSituarea în judeţ a localităţii

Bihardiószeg Bihar megye észak-nyugati ré-szén 9004,61 hektár területen fekszik, és 7001 la-kosával a megye egyik legnagyobb településének számít. A községen átmegy a DN 19 számú ország-út, a DC 39. számú községi út és az E 671 számú nemzetközi útvonal. A megyeszékhely Nagyvárad mindössze 32 km-re van. Az Erdélyi-szigethegy-ség északi részén, az Érmellék tájegység részeként a helység a sík- és a dombvidék jellemzőit viseli magán. A községhez tartozik faluként Jankafalva és utcaként Kisjanka.

A község változatosan szép helyeket kínál az ide látogatóknak. A dombvidék találkozása az al-földdel ez a hely, erdőkkel régi pincékkel a domb-oldalba ásva. Két duzzasztógát által kialakított ha-lastó és az Ér völgye várja egyelőre kiaknázatlan turisztikai lehetőségeivel az érdeklődőket.

A község nevének eredetét több legenda magyarázza, melyek kiegészítik a tudományos

magyarázatot. A legenda szerint a térség mocsár-világának egyik szigetén egy diófa állt, melybe szeget vertek, hogy a pihenni vágyó vándorok rá-akaszthassák tarisznyájukat. A „dió-szeg” környé-kén később település alakult. Egy másik legenda szerint a szomszédos Egyed monostorának lakói a törökök vagy tatárok elől egy diófával benőtt „szegletbe” menekültek, és itt új települést hoztak létre. A név etimológiája is diós szegre, zugra utal. A helység román megnevezése a magyarból szár-mazik. (Diosig).

Minden magyar iskolában tananyag a község-hez fűződő Asszonysziget legendája, amely a török hódoltság ideje alatt hősiesen ellenálló asszonyok-nak emel emléket. A legenda szerint a mocsárvilág egy szigetére menekült asszonyok, öregek és gyer-mekek gólyalábakra állva, testesebb lopótökből készült töklámpásokkal, ijesztették el a babonás törököket.

Comuna Diosig se află în partea de nord-vest a județului Bihor. Are o suprafața totală de 9004,61 ha şi o populaţie de 7001 locuitori - este una din-tre cele mai mari comune din judeţ. Comuna este străbătută de DN19, de drumul comunal DC39 şi de drumul european E671 şi se află la 32 km de Municipiul Oradea. Localitatea are caracteristicile zonei de câmpie şi deal, fiind parte a Câmpiei şi Dealurilor de Vest. Din structura comunei fac parte Ianca Mare - sat şi Ianca Mică - stradă.

Comuna oferă vizitatorilor un peisaj cu pri-velişti frumoase. Este o zonă de deal şi câmpie, cu păduri, pivniţe vechi, cu două baraje. De asemenea, putem aminti Valea Ierului, un loc cu un potenţi-al turistic ridicat, dar încă neexploatat. Avem şi un castel vechi din anul 1810 care face parte din istoria de veacuri a comunei.

Numele comunei are mai multe explicaţii po-pulare şi ştiinţifice care se completează reciproc:

Conform legendei, pe o insulă, între mlaştinile din zonă, într-un nuc era bătut un cui. În acest cui îşi agăţau drumeţii traista; cu timpul, aici s-a format o aşezare.

O altă legendă spune că, fugind din faţa turcilor sau a tătarilor, locuitorii din oraşul (sau mănăstirea) Egyed s-au refugiat într-un loc plin cu nuci şi au în-fiinţat o nouă aşezare. Etimologia numelui trimite la un loc (în maghiară: szeg, szegelet) plin cu nuci (în maghiară: dió) - dió+szeg= Diószeg. Denumi-rea în limba română provine din cea maghiară.

În clasele cu predare în limba maghiară, legen-da Insula femeilor face parte din textele studiate la ora de limbă maternă. În vremea turcilor femeile, copiii şi bătrânii s-au refugiat pe o insulă aflată între mlaştini. Deoarece erau atacaţi de turci, femeile au recurs la un şiretlic: au alungat turcii superstiţioşi urcându-se pe picioroange şi ţinând în mână lămpi din dovleci (tigve). Turcii s-au speriat şi au fugit.


4

Bihardiószeg

5

Iskolatörténet évszámokban

Iskolatörténet évszámokban

Istoria învăţământului local în date

A református iskola I-II. osztálya 1931-bőlGrupă de elevi din clasele I-II la Şcoala Reformată

Új iskolaClădirea nouă a Şcolii

Katolikus leányiskola 1940-es évekbenO grupă de eleve de la Şcoala Catolică de fete în 1940

SportcsarnokSala de sport

Az új nagyiskolaClădirea Şcolii

A nagy iskola bejárataIntrarea principală în Şcoală

Istoria învăţământului local în date

re gyarapodott. A XIX század közepére rendre katolikus iskola, román nyelvű ortodox felekezeti iskola és zsidó „zugiskola” alakul. 1885–ben 500 forintos alapítvány létesül 80-100 gyermek óvodai oktatásáért, szakképzett óvónővel. A XIX. század végétől a lányok számára 4, a fiúk számára pedig 6 osztály volt kötelező. A 1920 –as évekig két állami iskola alakult (Jankafalván és Diószegen) 1948-ban betiltották a felekezeti iskolákat, a községben 3 állami iskola maradt, amik idővel egyesültek. 1958-tól hét, 1964-től pedig nyolc osztály volt kö-telező úgy a fiúk, mint a lányok számára. 1964-ben és 2004-ben új iskolák épültek, időközben pedig leaszfaltozták a sportpályát és fedett sportcsarnok is épült. Az 1969-1970-es iskolai évtől IX. és X. osztályok létesültek. 1990 óta a községben I-VIII osztály működik. Ugyanezen évtől a tanulók VIII. osztály végén országos tesztet írnak.

Jelenleg a Bihardiószegi 1. számú Általános Iskola 6 különböző épületben működik román és magyar tannyelvű osztályokkal illetve óvodai cso-portokkal. A 728 tanulót és 230 óvodást 55 szak-képzett pedagógus tanítja.

A helyi iskola több száz éves múltra tekint vissza. A reformáció előtt az iskola a parókia mel-lett működött, és az egyedi monostorban vagy a váradi káptalan iskolájában lehetett továbbtanul-ni. A XV. századból már adatok vannak három diószegi peregrinus diákról, akik külföldi egye-temeken tanultak. A Református Egyház meg-alakulása után az oktatás nagyobb méreteket öl-tött. A református iskola a Debreceni Kollégium filiájaként működött. Egy 1690- es vers a diószegi iskolát Magyarország legjobb 15 református isko-lája között említi. A XVII.- XIX. században a fiúk számára sorra három iskolát alapítottak a város különböző részein. A lányok kezdetben otthoni iskolában tanultak, majd 1761-ben és 1794- ben két leányiskola is alakult. 1785–ben Diószegen 526 iskoláskorú gyermek volt, akikből 208-an nem jártak iskolába. 1829–től a presbitérium dön-tése alapján a konfirmáció időpontjáig (vagyis kb. 12 éves korig) minden gyermek iskolaköteles volt. („Különben nem eskettetnek meg”). 1823–ban említik először az iskola „bibliothécáját”. A könyv-tár 1885-ben 300 kötetet számlál, 1964-ben 3012-t, mára pedig a könyvtári könyvek száma 13542-

Învăţământul local are o istorie de sute de ani. Înaintea reformei, şcoala a funcţionat pe lân-

gă parohie, tinerii putând să-şi continue studiile în mănăstirea din Egyed sau în Şcoala Capitulului din Oradea. În secolul al XV-lea existau trei pe-regrini din Diosig care studiau la universități din străinătate. După înfiinţarea Bisericii Reformate, învăţământul a luat amploare. Şcoala reformată a funcţionat ca filială a Colegiului din Debreţin. O poezie din 1690 menţionează şcoala din Diosig ca fiind între cele mai bune cincisprezece şcoli re-formate din Ungaria. În secolele XVII-XIX , s-au înfiinţat, pe rând, trei şcoli pentru băieţi în diferite părţi ale localităţii. La început, fetele învăţau în şcoli de casă. În 1761 şi în 1794 s-au înfiinţat două şcoli de fete. În 1785 existau 526 copii de vârstă şcolară, dintre care 208 nu frecventau cursurile. În 1829 o hotărâre presbiteriană a decis ca şcoala să fie obligatorie până la confirmare, adică până la vârsta de 12 ani. (“Altfel nu vor fi cununaţi“). În 1823 s-a pomenit pentru prima dată despre „bi-blioteca” şcolii. Aceasta număra 300 de volume în 1885, 3012 volume în 1964, iar în prezent numără 13542 volume. Până la mijlocul secolului al XIX-

lea s-au înființat mai multe şcoli: una catolică, una cu predare în limba română, una evreiască “clan-destină” şi una ortodoxă. În 1885 a luat ființă o fundaţie care susţinea o grădiniţă cu 80-100 de copii şi cu educatoare calificată. De la sfârşitul se-colului al XIX-lea, fetele au urmat 4 clase, iar bă-ieţii 6, în mod obligatoriu. Până în anii 1920 s-au înfiinţat şi două şcoli de stat (Ianca Mare, Diosig).. În 1948 s-au interzis şcolile confesionale, în Dio-sig funcţionând 3 şcoli de stat. Din 1958 au fost obligatorii 7 clase, iar din 1964 - 8 clase. În 1964 şi în 2004 s-au construit două corpuri de clădire noi, s-a asfaltat terenul de sport şi s-a clădit o sală modernă de sport. În anul şcolar 1969-1970 s-au înființat clasele a IX-a şi a X-a. Din 1990, Şcoala din Diosig funcţionează doar cu clasele I-VIII. Începând din anul 1999 elevii susţin examene naționale la sfârşitul clasei a VIII-a.

În prezent Şcoala Gimnazială nr. 1 Comuna Diosig funcţionează în şase clădiri diferite, cu clase de predare în limba română şi maghiară, respectiv cu grupe de grădiniţă. Cei 728 de elevi şi 230 de preşcolari sunt instruiţi de 55 de cadre didactice.


6

Bihardiószeg

7

A mezőgazdaság rövid története

A mezőgazdaság rövid története

Scurtă istorie a agriculturii locale

Aratás a 1960-as évekbenSeceriş în anii 60

DinnyeszedésRecoltă de lebeniţă

Aratók a 60-as évekbenOameni la seceriş în anii 60

Modern tengeriszedésRecoltarea modernă a porumbului

Barackos a kommunizmus idejénPiersicărie de pe vremea comunistă

Búzamező aratás utánLan de grâu după seceriş

A mindenkori politikai érdekeknek megfele-lően Diószeg különböző főurak birtokát képezte, akik minél nagyobb hasznot akartak megvalósíta-ni. Ilyenformán a török időkben Diószeg “vakuf ”, vagyis kivételezett birtok volt, a Habsburgok idejében pedig a község a környék legnagyobb gazdasági hatalmává nőtte ki magát. 1801–ben a községben 765 családfő volt, 1851-ben pedig 296 jobbágy 246 zsellér, 138 nemes, 118 kézműves és 4 kereskedő. Egy törvény kényszere alatt Zichy gróf 1857-ben kb. 7774 hold földet osztott ki a parasztok között. A város összesen 12809 hold földön gazdálkodott, amiből 664 hold szőlős, 722 hold erdő, 1445 hold legelő és 6912 hold szántó volt. 1884–ben Diószegen a lakosok tulajdonában 1014 ház, 3940 hold szántó, 947 hold kaszáló és 379 hold szőlős volt. 1922–ben Zichy Tivadar gróf földjeit kiosztották a parasztok között. 1951 után a kollektivizálás fokozatosan és csak részben ment végbe, 39 család nem lépett be. Több gazda ma-

gántársulásba tömörült, a kezdetben létrehozott termelői szövetkezetek pedig idővel Mezőgaz-dasági Termelő Szövetkezetekké alakultak, majd egyesültek. Főleg a gyümölcs- és zöldségtermesz-tésre, valamint a szeszesital gyártásra fektettek nagy hangsúlyt, de működött például egy gyógy-növény termelő és átvevő központ is.

A Diószegi MTSZ 4520 hektáron gazdálko-dott, ebből 4000 hektáron gabonát és ipari nö-vényeket, 200 hektáron takarmányt, 20 hektáron zöldséget, 120 hektáron gyümölcsöt és 180 hek-táron szőlőt termesztettek. Bár ez a lakosságnak munkalehetőséget és bőséges jövedelmet jelent, a község szellemi és kulturális lendülete megtörik. 1990 után megkezdődött a jogtalanul államosított földek visszamérése, ami mai napig sem fejeződött be. Pillanatnyilag Diószegen 7 mezőgazdasági tár-sulás működik, és a lakók többsége számára a me-zőgazdaság fő- vagy kiegészítő jövedelemforrás.

Conform intereselor politice din trecut, Diosigul se afla în proprietatea unor moşieri care s-au străduit să obţină venituri cât mai mari. Ast-fel, Diosigul a fost o moşie privilegiată („vakuf ”) în vremea turcilor, iar în vremea Habsburgilor a devenit cea mai mare putere economică din zonă. În 1801 oraşul avea 765 “capi” de familie. În 1851 erau 296 iobagi, 246 jeleri, 138 nobili, 118 artizani, 4 comercianți. Forţat de o lege, în 1857 contele Zichy a împărţit între locuitori circa 7774 iugăre de pământ. Oraşul avea o suprafaţă totală de 12809 jugăre, din care 664 jugăre de vie, 722 jugăre de pădure, 1445 jugăre de păşune şi 6912 jugăre de teren arabil. În 1884 Diosigul număra 1014 case, locuitorii deţinând 3940 hectare de teren arabil, 947 hectare de fâneţe şi 379 ha de vie. În 1922 pă-mânturile contelui Zichy Tivadar au fost împărţite între ţărani. După 1951 colectivizarea s-a realizat treptat şi parțial, 39 capi de familie n-au intrat

niciodată în CAP. Cooperativele de producție înființate initial s-au transformat în C.A.P.-uri, care apoi s-au unit. În anul 1962 s-a înfiinţat o piersicărie care a dobândit mai târziu un renume mondial. Accentul s-a pus pe producția de legu-me, fructe şi băuturi spirtoase, dar în acelaşi timp, în comună a funcționat şi un centru de cultivare şi preluare a plantelor medicinale.

C.A.P.-ul Diosig a cultivat 4520 ha: cereale şi plante tehnice pe 4000 ha, furaje pe 200 ha, legu-me pe 20 ha, pomi fructiferi pe 120 ha şi viță de vie pe 180 ha. Locuitorii aveau, aşadar, locuri de muncă şi venituri suficiente.

Din 1990 a început retrocedarea pământuri-lor, dar această procedură nu este finalizată nici până azi. În prezent, funcționează şapte asociații agricole şi majoritatea locuitorilor au ca ocupație principală ori ca sursă de venit suplimentară agri-cultura.

Scurtă istorie a agriculturii locale


8

Bihardiószeg

9

A szőlészet rövid története

A szőlészet rövid története

Scurtă istorie a viticulturii

Agronómus ház a Zichy kastélybanCasa Agronomului cu sediul în Castelul Zichy

Diószegi pincesor Petrucz József alkotásaŞirul pivniţelor pictat de Petrucz József

Az egyedi Riparia-telep, 1950.07.19Plantaţia de Riparia din Egyed 1950

Új telepítésPlantaţie nouă

A 700 hl– es nagyhordó a Zichy pincéből 1935-bőlButoiul de 700 hl din pivnițele contelui Zichy din 1935

Borkészítéshez használt eszközökUnelte pentru prelucrarea strugurilor

Scurtă istorie a viticulturii

A XIII. században az Érmelléken a ferences és Benedek rendi szerzetesek telepítették az első sző-lőültetvényeket. A XV. században a község lako-sainak többsége szőlészettel foglalkozott. Diószeg szőlészetéről az első adat a XVI. századból van. 1665–ben a váradi pasa megtiltja a diószegieknek, hogy hídpénzt szedjenek azon debreceni lakosok-tól, akiknek szőlősük van a városban. Tény, hogy a debreceni polgárok méltóságát nagyban emelte egy érmelléki szőlős, és hogy szüret napján a civis város közhivatalai mind bezártak.

A XVIII. században Diószeg a Donath Heissler, Johann Bronckhorst Gronsveld, Dietrichstein és Sternberg családok tulajdona, majd 1810-1822 között-ben a Zichy család szerezte meg. 1864-ben Zichy Ferenc gróf európai hírű szőlőst létesített. 1873-ban a diószegi szőlősök Erdélyben a har-madik helyet foglalták el terület szempontjából. 1870-ben alapította IX. Zichy Ferenc gróf a Királyi Vincellérképezdét, ami egészen 1961-ig működött, amikor is Szilágysomlyóra telepítették. 1878-ban a párizsi világkiállításon a diószegi bor második he-lyezett lett. 1884-től egy több, mint 10 éven át tartó filoxérajárvány végzetesen megpecsételte a diószegi szőlőtermesztés sorsát. A XX. század elején állami

kezdeményezésre és a gróf közreműködésével meg-épült a MAT pinceként ismert épület, ami sokáig a bortermelés bástyája lesz. Az 1922-es földreform után a grófi szőlős egy részét kiosztották a lako-sok között. Más részét az állam a Szőlészeti Iskola rendelkezésére bocsátotta. A kollektivizálás (1951) után több, mint 180 hektár szőlős a Diószegi MTSZ birtokába került. Az 1989-es forradalom után a visszaosztott szőlősöket a tulajdonosok jobbára kivágták a tapasztalat hiánya és a kilátástalanság miatt. A község szőlősei eredeti méretük tizedére csökkentek. 1992-ben a gróf hagyományait követve újraindult a Zichy Gazdakör, melynek legnagyobb érdeme Diószeg hivatalos borvidékként való meg-erősítése és az évente megszervezett nemzetközi borverseny. 2010–es statisztikai adatok szerint a községben pillanatnyilag 43 hektárnyi szőlős van. Az utóbbi időben a szőlészet ismét az érdeklődés középpontjába került, több új ültetvény is létesült, ezekről azonban nincsenek konkrét hivatalos ada-tok. A szőlészek nemcsak a nagyhozamú fajtákat termesztik, hanem a jobb minőségű, de kisebb hozamú fajtákat is (pl. bakator) megpróbálják újra-telepíteni.

Călugării benedicteni şi franciscani au înfiinţat primele plantaţii de vie în secolul al XIII-lea pe valea Ierului. Ceva mai târziu, în secolul al XV-lea majori-tatea locuitorilor din Diosig se ocupau cu viticultura. Prima atestare a viticulturii în Diosig datează din se-colul al XVI-lea. În 1665 paşa din Oradea a interzis colectarea taxei de vamă de la acei locuitori ai oraşului Debreţin care aveau plantaţii de vie în Diosig. Pre-stigiul locuitorilor din oraş creştea odată cu achiziţia unei plantaţii de vie în valea Ierului. În perioada re-coltării viţei de vie în Debreţin se închideau până şi instituţiile publice.

În secolul al XVIII-lea Diosig a fost, pe rând, în proprietatea familiilor Donath Heissler, Johann Bronckhorst Gronsveld, Dietrichstein şi Sternberg, iar între 1810-1822 familia Zichy a intrat în posesia co-munei. Contele Zichy Francisc al IX-lea a înfiinţat aici o plantaţie de vie de renume european în anul 1864. În 1873 viile din Diosig ocupau locul al treilea ca întin-dere în Ardeal. În 1870 contele Zichy a înfiinţat Şcoala Viticolă Regală care a fost mutată la Şimleul Silvaniei în 1961. În 1878 vinul de Diosig a luat premiul II la expoziţia mondială din Paris. Epidemia de filoxeră din 1884 a distrus o mare parte a viilor din comună. La

începutul secolului al XX-lea, la iniţiativa statului şi cu ajutorul contelui, s-a construit clădirea cunoscută drept “pivniţa MAT”, devenită pentru multă vreme fortăreaţa producţiei locale de vin. După 1922, viile din proprietatea Zichy au fost, în parte, împărţite lo-cuitorilor. O altă parte a fost pusă la dispoziţia şcolii de vieri. După colectivizare (1951), peste 180 de ha de vie au intrat în proprietatea C.A.P. Diosig. După Re-voluţia din 1989, lipsa de perspectivă şi de experienţă a dus la scăderea suprafeţei cultivate la o zecime faţă de cea iniţială. În 1992 s-a reînfiinţat Cercul gazdelor, purtând numele contelui care l-a iniţiat. Cele mai de seamă merite ale cercului sunt înscrierea Diosigului printre zonele viticole recunoscute ale României şi or-ganizarea anuală a unui concurs de vin internaţional. Conform datelor statistice ale anului 2010, suprafaţa cultivată cu viţă de vie este de 43 ha. Atenţia agricul-torilor s-a îndreptat în ultima vreme asupra acestei ramuri a agriculturii concretizându-se prin extinderea suprafeţelor cultivate ; în privinţa acestor suprafeţe nu avem însă deocamdată date concrete. Viticultorii pro-movează nu doar soiurile productive, şi pe cele cu pro-ducţie mai mică, dar superioare calitativ (ex. rujița).


10

Bihardiószeg

11

A községkép alakulása

A községkép alakulása

Imaginea comunei în date

Megérkezett a tavasz a szőlőhegyreA sosit primavara pe deal

Műemlék kút a Polgármesteri Hivatal előttFântâna arteziană din faţa Primăriei

A színjátszó csoport 1960 körülTrupă de teatru din anii 60

Széchenyi HuszárezredTrupa Husarilor din Diosig

A templomtér 1941-benParcul din faţa Bisericii Reformate în 1941

A főtér maCentrul localităţii în zilele noastre

Imaginea comunei în date

Az első, 1278-as említés után Diószeg sorban különböző magyarországi illetve erdélyi főnemesi csa-ládok birtokát képezte. 1333-tól vásártartási joggal ren-delkezett, tehát mezőváros rangja volt. A XVII. százatól török uralom következett: a város a váradi basának, az erdélyi fejedelemnek és Tököly Imre kurucainak adózik. 1661 rendre az erdélyi fejedelem és osztrák főnemesek birtoka. A XVIII. század első felében megalakul 4 nagy céh, 1715-1730 között pedig egyre több román család telepedik le a Románfaluban. 1795 – 1798 között em-legetik a Medgyessy Pál nyomdáját, ahol kinyomtatták a debreceni református püspök munkáit is. 1810 után a Zichy család birtokaként kivirágzik a város mezőgaz-dasága: a gróf nemzetközi hírű szőlőst telepít (1864), vincellérképző iskolát alapít (1870), és mintagazda-ságot hoz létre. A diószegi bor által a párizsi világkiál-lításon elnyert II. díj, és a kínai császár borrendelése egyaránt arról árulkodik, hogy a város fénykorát éli. Az 1884-ben kezdődő filoxéra-vész sajnos derékba törte ezt a felfelé ívelő pályát. Ennek ellenére tudjuk, hogy a községnek 1900 körül pezsgő kulturális élete van: úri kaszinó, népkör, temetkezési és kiházasítási egyesület, takarékpénztár, hitelszövetkezet működik itt, valamint egy ipartestület, 3 gőzmalom, 3 olajütő, egy téglagyár és egy kénes vizű termálfürdő. 1910 -től viseli a község a Bihardiószeg nevet. A Zichy család birtokában levő föl-deket 1922 után kiosztották a diószegi parasztoknak. A sikertörténetet még az 1951 utáni kollektivizálás sem

töri meg, hiszen az államosított földeken nemzetközi hírű barackos és szőlős működött, és a sokféle képpen hasznosított hatalmas területeken nemcsak a helybeliek, hanem a környékbeliek is munkát találtak.

Az 1989-es forradalom után visszaszolgáltatott föl-deken levő ültetvényeket a tapasztalatlan régi/új tulajdo-nosok nem tudták kihasználni igy kivágták a szőlősöket, gyümölcsfákat. A hangsúly ismét a gabona- és zöld-ségtermesztésre tevődött, sőt, fontos termény lett a la-kosság által csak a XX. század második felére kikísérle-tezett dinnye is.

A község lakói igyekeznek megfelelni a mai kor kihívásainak is. Különösen a fiatalok esetében érezhető egy nyitás a modernebb szakmák felé. Ez új kihívás elé állítja a község felelős vezetőit: lehetőségeket kell terem-teni fiataljainknak, hogy ne menjenek el.

Az ittlétet vonzóvá teszi a sokrétű kulturális aján-lat is, ami napról napra bővül. A gyermekek számára színjátszó kör, sportkörök és többféle tánckör működik a különböző intézmények keretén belül. A református egyház kórusa, a Széchenyi István Hagyományörző Hu-szárszázad, az Európai Borlovagrend Érmelléki Legá-tusának megalakulása, a testvérkapcsolatok, az évente megrendezett borverseny és a rengeteg eseményt felölelő Diószegi napok mind azt mutatják, hogy a község keresi helyét a nagyvilágban, és nyitott mindenféle együttmű-ködésre.

La prima atestare documentară, în 1278, Diosigul se afla în proprietatea unor familii de nobili din Ungaria sau Transilvania. În 1333 Diosigul a primit dreptul de a orga-niza târguri, adică a devenit oraş. Din secolul al XVII-lea a urmat supremaţia turcească: oraşul plătea tribut paşei din Oradea, principelui Transilvaniei şi curuţilor lui Tököly Emeric. După 1661 Diosigul a fost, pe rând, în proprie-tatea principelui Transilvaniei şi a unor nobili austrieci. În prima jumătate a secolului al XVIII-lea s-au înființat patru bresle mari, iar între 1715-1730 pe teritoriul satului român de azi s-au stabilit din ce în ce mai multe familii de români. Între 1795 – 1798 în tipografia din Diosig a lui Medgyessy Pal s-au tipărit şi lucrările episcopului re-format din Debreţin. După 1810, oraşul aflat în posesia contelui Zichy, a înflorit: se înfiinţează o plantaţie de vie de renume europeană (1864), o Şcoala Viticolă (1870) şi o fermă model. Comanda de vin a împăratului Chinei şi premiul al II-lea obţinut de vinul de Diosig la expoziţia mondială din Paris demonstrează că oraşul îşi trăia epoca de glorie. Din păcate, epidemia de filoxeră din 1884 a pus capăt dezvoltării. Cu toate acestea, ştim că în jurul anului 1900 aici exista o viaţă culturală înfloritoare: au apărut un cazinou nobiliar, un cerc popular, o asociaţie de înmor-mântare şi de căsătorie, o casă de economii, o cooperativă de credit, o societate de mici meseriaşi, trei mori cu aburi, trei mori de ulei, o fabrică de cărămidă şi o baie termală cu apă sulfuroasă. În 1910 comuna a preluat numele de Bihardiószeg/Diosig, Bihor. După 1922 pământurile mo-

şiereşti au fost împărţite țăranilor. Progresul comunei n-a încetinit nici după colectivizarea de după 1951. Pe terenu-rile colectivizate s-a înfiinţat o piersicărie şi o vie de renu-me mondial, iar pe terenurile exploatate variat locuitorii şi-au găsit locuri de muncă.

După revoluţia din 1989 pământurile au fost retro-cedate proprietarilor. Plantaţiile de piersici şi de vie au scăzut la o zecime faţă de suprafaţa iniţială din cauza lip-sei de perspectivă şi de experienţă. Interesul s-a orientat spre producţia de cereale şi de legume. Un rol important a dobândit şi pepenele cultivat de locuitori abia din a doua parte a secolului XX.

Locuitorii comunei încearcă să facă faţă şi cerinţelor vremurilor de azi. Se observă o deschidere către meserii-le moderne, mai ales în rândul tinerilor. Acest fapt este o provocare pentru conducătorii comunei: trebuie să ofere oportunităţi pentru a împiedica plecarea acestora.

Viaţa în comună a devenit mai atrăgătoare datorită preocupărilor culturale multiple, diversificate pe zi ce trece. În cadrul diferitelor instituţii funcţionează cer-curi de artă dramatică, sportive şi de dans pentru copii. Această comună îşi caută locul în lume şi este deschisă colaborărilor, fapt demonstrat de organizaţiile şi activi-tăţile socio-culturale precum Corul Bisericii Reformate, Regimentul de Husari „Széchenyi István”, Cavalerii Vi-nului, legăturile de parteneriat cu diferite ţări, concursul de vin organizat anual, precum şi Zilele Diosigului şi un şir de alte evenimente culturale .


12

Bihardiószeg

13

Akikre büszkék vagyunk

Akikre büszkék vagyunk

Cu cine ne putem mândri?

Petrucz József festménye Bocskai István fejedelemről Pictură cu Bocskai István, realizată de Petrucz József

Adrian AncaSzéchenyi emléktábla a Polgármesteri hivatal falán Placă memorială a lui Széchenyi Istvan

Radu IgazsagSimonyi Óbester emléktáblaPlaca memorială a lui Simonyi Óbester

Pater Teodor- Viorel

Cu cine ne putem mândri?

Bocskai István erdélyi fejedelem 1604-ben győztes csatát ví-vott a Diószeg melletti Nyúzóvölgyben a Habsburg hadsereg ellen.

Diószegi Kis István 1635-ben született Diószegen aki 1668-93 között helyi református lelkipásztor majd 1693-tól a tiszántúli ke-rület püspöke lesz.

Kovács Meléciusz 1707-ben született a Makedóniai Neryustán az első ismert görögkatolikus pap Diószegen, 1748-ban az unitusok (görög katolikusok) első püspöke lesz.

Diószegen katonáskodott 1817-18 között Simonyi óbester a legendás hírű huszártiszt.

Széchenyi István gróf, a IV. Hessen-Homburg Huszárezred hadnagya a mai polgármesteri hivatal épületében levő kaszárnyá-ban élt 1821-1825 között.

Egy pince falára vagy a hegyaljai temető egyik sírjánál írta 1843 október 11-31 között itt szinészkedő Petőfi Sándor a „Kisfu-rulyám szomorúfűz ága” című versét.

Diószegen keresztelték 1820 körül Irinyi Jánost, a biztonsági gyufa feltalálóját és Irinyi Józsefet a márciusi 12 pont fogalmazóját.

1809-ben Bihardiószegen született Kis Pál a szabadságharc egyik vitéz tábornoka. Leininngen–Westerburg Károly dandár parancsnokkal való párbajáról mintázta Jókai a Baradlay fivérek párbaját.

1836 körül itt született Dobos Gábor, az Érmellék félelmetes hírű betyárja.

Erdőháti Géza (1910 Nagyvárad-2003 Diószeg) évtizedekig diószeg fényképésze.

1917 szeptember 27-én Bihardiószegen született Mikecs Lász-ló, a híres csángókutató.

IX. Zichy Ferenc gróf 1922 előtt európai hírű mintagazdasá-got hozott létre Diószegen

Boieriu Romulus 1931-től a Diószegi Szőlészeti Iskola általá-

nos műveltség tanára volt.Naghi Martin 1934 után a Román utcai ortodox templom plé-

bánosa. Az 1940. szeptember 4-i fegyveres konfliktusban megvédte a község lakóit.

Bogdan Gavril (szül. 1891) tanító és iskolaigazgató volt. A szőlészet szerelmeseként megkapott 8 holdat a Zichy család szőlőjéből.

Horváth Júlia (szül. 1933) újságírónő az Előre napilap főszer-kesztő-helyettese volt, majd a külpolitikai rovat munkatársa.

Az 1945-ben született Pater Teodor Viorel ma is élő szob-rász, a Romániai Képzőművészek Egyesületének tagja. Díjai kö-zül érdemes kiemelni az Elnöki Hivatal által odaítélt Kulturális Érdemrendet.

Vorzsák Álmos (szül. 1945) közgazdász, a Iaşi-i Műegyetem adjunktusa volt, most a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegye-tem tanára.

Tolnai István (szül. 1948) a temesvári Műszaki Főiskola ad-junktusa volt, most a Királyhágómelléki Református Egyházke-rület tanügyi előadó-tanácsosa, az egyházkerületben különböző funkciókat tölt be.

Radu Vasile Igazsag (szül. 1953) képzőművész, rajzfilmkészí-tő, filmrendező és fényképész. A Bukaresti Művészeti Egyetem taná-ra, a Romániai Képzőművészek Egyesületének és a Román Filmesek Egyesületének tagja.

Itt töltötte gyermekéveit Márkus János (1955 Szilágyzovány) zenész, zeneszerző, szövegíró, hangszerkészítő és a régi hangszerek európa rangú szakértője.

Dr.Szabó József (szül.1974) újszülött-gyógyász szakorvos, amatőr helytörténész

Adrian Anca (szül.1976) a kolozsvári CFR focicsapatának kapitánya volt, mikor a csapat 2008-ban elnyerte a bajnoki címet.

Dintre personalităţile care fac cinste localităţii amintim câteva:În anul 1604 Principele Transilvaniei, Bocskai István a

purtat o bătălie victorioasă împotriva armatei habsburgice, lângă Diosig.

Diószegi Kis István (n. 1635) a fost preot reformat la Diosig, apoi episcop al Eparhiei Reformate de peste Tisa.

Kovács Meléciusz (n. 1707 Neryusta, Macedonia) a fost primul preot greco-catolic cunoscut al Diosigului și primul episcop al greco-catolicilor.

Între 1817-1818 la Diosig şi-a făcut serviciul militar legendarul general Simonyi József, „cel mai curajos husar”.

Contele Szécsenyi István, locotenent major al celui de-al IV-lea Regiment de Husari Hessen-Homburg a activat în garnizoana din clădirea de azi a Primăriei.între anii 1821-1825.

În 1843 poetul Petőfi Sándor, membrul unei trupe de actori, a scris o poezie pe peretele unei pivniţe din localitate.

Aici au fost botezați în jurul anului 1820 Irinyi Janos, inventatorul chibritului cu aprindere sigură și Irinyi József, redactorul Proclamaţiei în 12 puncte din martie 1848.

În 1809 s-a născut aici Kis Pál, viteazul general din revoluția din 1848.

Tot aici s-a născut în jurul anului 1836 Dobos Gábor, legendarul haiduc din Valea Ierului.

Erdőháti Géza (1910-2003) a fost fotograful Diosigului timp de mai multe decenii.

Mikecs László, născut în Diosig în anul 1917., a cercetat viața și istoria ceangăilor.

Contele Zichy Francisc al IX-lea a înfiinţat aici o gospodărie-model de renume european (înainte de 1922).

Boieriu Romulus a fost profesor de cultură generală al Şcolii Viticole din Diosig începând cu anul 1931.

Naghi Martin a fost preot paroh al Bisericii Ortodoxe din Strada Înfrăţirii din anul 1934. A salvat viaţa locuitorilor comunei în incidentul armat care a avut loc în 4 septembrie 1940.

Bogdan Gavril (n.1891) a fost învăţător şi director de şcoală. Fiind pasionat de viticultură, a primit din proprietatea Zichy 8 jugăre de vie.

Ziarista Horváth Júlia (n.1933) a fost redactorul- şef -adjunct al ziarului Előre, apoi colaborator la rubrica „politică externă”.

Pater Teodor Viorel (n.1945) este sculptor, membru al Uniunii Artiştilor Plastici din România. A obţinut mai multe premii printre care Medalia Meritul Cultural conferit de Preşedinţia României.

Economistul Vorzsák Álmos (n.1945) este autor de cărţi de specialitate, profesor al Universităţii Babeş-Bolyai din Cluj Napoca.

Tolnai István (n.1948) a fost lector al Universităţii Politehnice din Timişoara. În prezent este conferenţiar-consilier al Episcopiei Reformate de pe lângă Piatra Craiului, deţinând diferite funcţii.

Radu Vasile Igazsag (n.1953) este artist plastic, regizor de filme de animaţie, fotograf. Predă la Academia de Arte Bucureşti şi este membru al Uniunii Artiştilor Plastici din România şi al Uniunii Cineaştilor din România.

Aici a copilărit Márkus János (n. 1955) muzician, compozitor, lutier și specialist de rang european în instrumentelor muzicale vechi.

Dr. Szabó József (n. 1974) este medic neonatolog, pasionat de istoria locală.

Adrian Anca (n.1976) a fost căpitanul echipei de fotbal CFR Cluj, formaţie cu care a obţinut titlul de „Campion al României” în 2008.


14

Bihardiószeg

15

Foglalkozások, mesterségek

Foglalkozások, mesterségek

Meserii şi ocupaţii

A malom épülete 1912-benClădirea Morii în 1912

Vályogtégla készítésProducerea de vaiogă

A szövetkezet boltjaiMagazinele Cooperaţiei

Varroda a kommunizmus idejénSecţie de croitorie în perioada comunistă

A szövetkezet cukrászati laboratóriumaLaboratorul cofetăriei

Az első cukrászda 1960-as évek második felePrima cofetărie din localitate în anii ‘60

Meserii şi ocupaţii

După ce secole de-a rândul Diosigul a con-stituit proprietate a unor moşieri din agricultură, în prima parte a secolului al XVIII-lea au apărut breslele – croitorii, cizmarii, blănarii şi negustorii greci, ca urmare a dezvoltărilor tehnologice şi in-dustriale. Avem date despre tipografia din Diosig încă din 1785, iar din 1857 se ştie că au existat 70 de meseriaşi care erau membri ai breslei şi 48 care nu erau. În jurul anului 1900 funcţionau în oraş: o societate de mici meseriaşi, trei mori cu abur, trei mori de ulei şi o fabrică de cărămidă.

În epoca comunistă a existat o cooperativă de consum care a cuprins mai multe ramuri econo-mice. Industria a fost reprezentată prin ateliere de croitorie, de textile şi de încălţăminte. Comerţul

era reprezentat prin magazine mixte sau speciali-zate. Locuitorii s-au putut bucura de servicii pre-cum: coafură şi frizerie, atelier foto, ceasornicărie etc.

În prezent, în comună funcţionează două fabrici de încălţăminte, o fabrică de mobilă şi o croitorie. Majoritatea locuitorilor lucrează în agri-cultură (ca activitate principală sau ca o sursă de venit suplimentară). Mulţi dintre locuitori fac na-veta în municipiul Oradea. Din cauza moderniză-rii economiei, ocupaţiile tradiţionale au fost aban-donate, fiind practicate doar de unele persoane în vârstă, mai mult ca hobby. Se mai confecţionează butoaie, mături şi gârtene. Cărămida nearsă este produsă mai ales de către rromi.

Miután évszázadokon át a mezőgazdaság volt Diószeg legfőbb jövedelmi forrása, a XVIII. szá-zadban bekövetkezett technikai és ipari fejlődés folyományaként megalakult a cipészek, szabók, szűcsök és görög kereskedők céhe. 1785-ből a község nyomdájáról van adat, egy 1857-es adat szerint pedig a községben 70 céhes és 48 kontár iparos volt. 1900 körül a városban volt ipartestü-let, ezen kívül pedig 3 gőzmalom, 3 olajütő gyár és egy téglagyár.

A kommunizmus ideje alatt a különböző gaz-dasági ágak fogyasztói szövetkezetbe tömörültek. Az ipart a szabóműhelyek, varrodák és cipőgyárak képviselték, a kereskedelem pedig vegyes üzletek-

ben valamint szaküzletekben folyt. A szolgáltatá-sokat borbélyműhely és fodrászat, fényképész-sza-lon, órás stb. képviselte.

Jelenleg a községben két cipőgyár, egy bútor-gyár és egy varroda működik. A lakosok többsége fő- vagy mellékfoglalkozásként mezőgazdasággal foglalkozik. Nagy százaléka a lakosoknak Nagy-váradra ingázik. A gazdaság modernizálódása mi-att egyre jobban visszaszorulnak a hagyományos mesterségek, többnyire hobbi szinten gyakorolják idős emberek. Akad még hordókészítő, seprűkötő és csigacsináló. A lincselés (padlótapasztás) és az agyagtégla készítés is él még, jobbára a roma la-kosság körében.


16

Bihardiószeg

17

Kulturális élet

Kulturális élet

Viaţa culturală

Emlékszikla a csata helyszinénStâncă comemorativă la locul Bătăliei lui Bocskai

Szömörce néptáncegyüttesTrupa de dans Szömörce

A román tánccsoportAnsamblu folcloric românesc

Nemzetközi bográcsfőző versenyConcurs internaţional de ceaune

Boné András kurucezredTrupa soldaţilor Boné András

Fogathajtó verseny Concurs de atelaje

Viaţa culturală

Bihardiószeg lakói számára mindig fontos volt a kultúra. Már a XIX. században létezett színjátszó kör, népkör és úri kaszinó. Napjainkban nyilván-valóan szerteágazóbb a kulturális érdeklődés. Az események legtöbbje magánkezdeményezésből nőtte ki magát. A borverseny és a szüreti bál a lakosok életmódjához kötődő hagyományok. Várdai József és Rittner Tibor kezdeményezésére a szőlősgazdák egy része csatlakozott az Európai Borlovagrend Érmelléki Legátusához. Emellett évente megrendezik a Diószegi napokat, változa-tos kulturális és sporteseményekkel, köztük a fo-gathajtó verseny, a motorkerékpár verseny, külön-böző sportvetélkedők, a helyi művészek kiállítása, helyi tehetségek bemutatkozása, népzenei és pop/rock koncertek, bográcsfőző verseny. Mindezt le-

nyűgöző tűzijáték zárja.A református egyház 2012-ben heted-

szerre rendezte meg Bocskay István fejedelem 1604 október 15-i habsburgok elleni győztes nyúzóvölgyi vallási- művelődési- történeti nép-ünnepélyt. Szintén a református egyház kereté-ben működik az Asók István kórus és a Mazsola amatőr színtársulat, a baptista közösség pedig fúvószenekart és pengetős zenekart működtet. A Szömörce néptáncegyüttes 2012-ben ünnepel-te fennállásának 20. évfordulóját. A Széchenyi István Hagyományörző Huszárszázad, Gellért Gyula református lelkész kezdeményezésével 2010-ben alakult. A fiatalok számára emellett re-mek lehetőséget jelent a Tini Dance Center és a román Néptáncegyüttes.

Cultura a fost dintotdeauna o preocupare im-portantă a locuitorilor din Diosig. Încă din secolul al XIX-lea a existat o trupă de teatru, un cerc po-pular şi un cazinou nobiliar.

În prezent, preocupările culturale s-au diver-sificat. La baza celor mai multe evenimente cultu-rale stau iniţiative individuale. Concursul de vin şi Balul strugurilor se leagă de modul de viaţă al locuitorilor şi se organizează anual. La iniţiativa domnilor Várdai József şi Rittner Tibor, o mare parte a viticultorilor s-a alăturat Ordinului Euro-pean al Cavalerilor Vinului.

Anual se organizează Zilele Diosigului, o serie de activităţi culturale şi sportive. Se organi-zează expoziţii ale artiştilor plastici amatori locali, prezentarea talentelor locale, interpreţi de muzică populară şi pop/rock, concerte. Apoi, se desfăşoa-

ră concursul de atelaje, de motociclete, competiţii sportive, concurs de ceaune. Totul se încheie cu un impresionant foc de artificii.

Biserica Reformată a organizat în 2012 a VII-a ediţie a reconstituirii bătăliei din valea Nyúzó în amintirea bătăliei victorioase purtate de Bocskay Istvan împotriva Habsburgilor în 15 octombrie 1604. În cadrul bisericii reformate funcţionează un cor şi o trupă de teatru, iar biserica baptistă are fanfară şi orchestră de mandoline.

Trupa de dansuri populare Szömörce a împli-nit 20 de ani de existenţă în 2012. În anul 2010 s-a înfiinţat detaşamentul de husari Széchenyi István la inițiativa preotului reformat Gellért Gyula. Pen-tru tineret există trupa de dansuri moderne Tini Dance Center şi Ansamblul Folcloric Românesc.


18

Bihardiószeg

19

Templomok és műemlékek

Templomok és műemlékek

Biserici şi monumente

Református templomBiserica Reformată

Pünkösdista templomBiserica Penticostală

Horea utcai ortodox templomBiserica Ortodoxă de pe strada Horea

Înfrățirii utcai ortodox templom és feszületBiserica Ortodoxă din strada Înfrăţirii şi troiţa

Katolikus templomBiserica Romano-Catolică

Baptista imaházBiserica Baptistă

Biserici şi monumente

A református templom 1609-ben épült, a gyüle-kezet 1340 aktív tagot számlál. A templom belső falain emléktáblákat helyeztek el Diószegi Kis István püspök, illetve az 1604-es nyúzóvölgyi győztes csata tiszteletére. Szintén a csata tiszteletére 2003-ban a templom udvarán kopjafát állítottak. Ugyanitt található Bocskay István 2004-ben készítet bronz mellszobra, az 1848-1849-es szabadságharc áldozatai emlékére 1990-ben állítot kop-jafa, és a születés szabadságáért 2011-ben állított kopjafa. A templom előtt második világháborús emlékmű talál-ható, valamint Kossuth Lajosnak az 1896-ban Gerenday Béla által készített mellszobra, ami első volt Erdélyben a maga nemében.

A „román falusi” ortodox templom 1781-ben épült. A templomhoz 1824-ben tornyot építettek. A templom legértékesebb kegytárgyai a festett ikonokkal díszített oltár és a faragott székek. A templom udvarán, egy 2010-ben emelt feszület található, a közelében pe-dig az 1940. szeptember 4-i fegyveres incidensben hősi halált halt katona emlékére emelt emlékkereszt látható.

A római katolikus templom 1936-ban épült. Az 1725-ből datált, majd eredeti jellegét megőrizve 1770-ben, 1895-ben és 1965-ben felújított plébánia a templom mellett található. A gyülekezeti tagok száma 340. A plé-bánia belső falain Simonyi József (2005) és Mikecs Lász-ló (2003) tiszteletére elhelyezett emléktáblák találhatók.

A Horea utcai ortodox templom A Mihai Viteazul nevét viselő ortodox templom falai 1938-1940 között épültek fel, de ekkor a gyülekezeti tagok Dél-Erdélybe való kitoloncolása miatt a munkálatok leálltak. Ma a templom a román nemzeti önérzet legméltóságteljesebb műemlék értékű kifejezője. 2004-ben fekete márvány-ból műemléket emeltek az „1940-1945-ös észak-erdélyi hősök és menekültek tiszteletére”. A műemlékkel Lazăr Dumitru hadnagy emléke előtt is tisztelegnek.

A román pünkösdista templom 1955-ben épült és ugyanazon évben, december 16-án szentelték fel. Az évek során az épületet restaurálták és megnagyobbí-tották. Jelenleg a pünkösdista közösség 200 felnőttből és 100 gyerekből áll. A közösség a szokásos istentisz-teleteken kívül evangelizációs találkozásokat, ifjúsági foglalkozásokat, fiataloknak való keresztény táborokat is szervez. Ezen kívül Moldvába és Ukrajnába utaznak evangelizációs misszióba.

A magyar baptista templom 1906-ban épült, ak-kor Közép-Európa legnagyobb baptista imaháza volt. A közösség pillanatnyilag 100 tagot számlál, akik a község egyetlen fúvószenekarát éltetik.

A Hetednapot Ünneplő Adventista Gyülekezet temploma. Az adventista gyülekezet 1940 óta létezik, pillanatnyilag 307 tagot számlál.

Biserica Reformată a fost construită în anul 1609. Pe pereţii interiori ai bisericii se găsesc plăci comemo-rative ale episcopului Diószegi Kiss István şi ale bătăliei din Diosig şi Álmosd (1604). În anul 2003 s-a ridicat în curte un stâlp funerar dedicat memoriei aceleiaşi bă-tălii. Tot aici se află bustul lui Bocskay István, realizat în 2004, stâlpul funerar al eroilor din războiul pentru independență din 1848-1849, realizat din lemn în 1990 şi un stâlp-memento pentru dreptul de a (se) naşte. În faţa bisericii se află monumentul soldaţilor căzuţi în al doilea război mondial şi bustul lui Kossuth Lajos realizat de Gerenday Béla în 1896. Comunitatea reformată nu-mără 1340 de enoriaşi activi.

Biserica Ortodoxă din strada Înfrăţirii a fost con-struită în 1781. În 1824 aceastei noi biserici i s-a adăugat un turn. Obiectele de valoare din biserică sunt iconostasul cu toate icoanele pictate pe placaj şi scaunele de lemn sculptat. În curte se află o troiţă ridicată în 2010, iar în apropierea acestei biserici se află o cruce comemorativă a soldaţilor români morţi în incidentul armat din 4 septembrie 1940. Biserica are un număr de 376 de enoriaşi.

Biserica Romano-Catolică a fost construită în anul 1936, având plebania în vecinătatea bisericii. Construită din anul 1725, plebania a fost renovată în anii 1770,1895 şi în 1965, conservându-se forma originală. Pe pereţii interiori ai plebaniei se găsesc plăci comemorative ale lui

Simonyi József (2005) şi Mikecs László (2003). Are un număr de 340 enoriaşi.

Biserica Ortodoxă Mihai Viteazul (din strada Horea) s-a construit între 1938-1940. Lucrările au fost întrerupte în perioada 1940-1945, când familiile de români au fost deportate din comună. Astăzi, biserica se prezintă ca cel mai măreţ monument ce s-a ridicat aici de la înfăptuirea idealului naţional. În 2004 s-a ridicat „Monumentul eroilor şi refugiaţilor din Ardealul de Nord, 1940-1945”. Acesta este din marmură neagră şi îl comemorează pe ofiţerul român căzut la datorie, Lazăr Dumitru.

Biserica Penticostală Română construită şi inagurată în 1955, a fost a fost restaurată şi mărită de-a lungul anilor. În prezent, comunitatea acestei biserici numără aproxima-tiv 200 membri majori şi 100 de copii. Dintre preocupările comunităţii amintim organizarea serviciilor obişnuite din timpul şi de la sfârşitul săptămânii, organizarea unor ser-vicii de evanghelizare, întâlniri de tineret, tabere creştine pentru tineri şi copii precum şi misiuni de evanghelizare în Moldova şi Ucraina.

Biserica Baptistă Maghiară a fost construită în 1906. Comunitatea numără 100 de enoriaşi. În localitate, este sin-gura biserică cu fanfară.

Biserica Adventistă de ziua a Şaptea din strada Mi-hai Viteazul. Comunitatea adventistă există din 1940 în Diosig. În prezent are 307 membri.


20

Bihardiószeg

21

Partnerkapcsolatok

Partnerkapcsolatok

Parteneriate

Diós települések találkozója / Întâlnirea cu localităţile care au structura dio in denumire

Rékási és diószegi gazdákRecăşenii la Diosig

Diószeg standja a Diós települések találkozójánStandul reprezentativ al Diosigului

Szlovákiai Diószeg Sladkoviciovo

Felvonulás Fontenay utcáinMarş al delegaţiei reprezentative la Fontenay

Sladkoviciovo - szlovákiai DiószegParteneriatul cu slovacii Sladkoviciovo-Diosig

Parteneriate

Az 1989-es forradalom után községünk is, ki-tekintve a nagyvilágba, partnerkapcsolatokat ala-kított ki Európa több helységével. Legfontosabb és leghosszabb mind közül a francia Fontenay-le-Comte településsel való testvérkapcsolat, ami 1990-ben kezdődött. A kapcsolat kezdetben a francia részről felajánlott és ideszállított segélycsomagok átvételéből állott, de időközben elmélyült, tapasz-talatcserévé fejlődött, melynek keretében gazdasági és kulturális jellegű találkozások, sportvetélkedők is szerveződtek. A két település vezetősége évente megszervezi egymás kölcsönös meglátogatását, ál-talában a befogadó helység jeles eseményein esemé-nyein, ami az utóbbi időben francia részről jelentős anyagi támogatasokban nyilvánult meg az iskola fejlesztését illetően. Ilyenformán ez a kapcsolat al-kalmat szül valóban tartalmas és hasznos személyes

és közösségi kapcsolatok kialakítására, hatalmas elégtételt jelentve így mindkét fél számára.

Partnerkapcsolat alakult ki a névrokonság alapján a szlovákiai Diószeggel (Sládkovičovo), valamint a néhány kilométerre fekvő magyaror-szági Álmosddal és Létavértessel. A kapcsolat többnyire a helységek ünnepnapján megszervezett közös tevékenységekben áll, de a szomszédos ma-gyarországi településekkel több határon átnyúló együttműködési programban is részt veszünk. A legfrissebb parterkapcsolatunk a Temes megyei Rékás várossal köttetett egy szőlősgazdáknak szó-ló pályázat eredményeként.

Különlegesebb kulturális partnerség alakult ki Közép- és Délkelet-Európa többségükben magya-rok lakta Diós előnevű települései között, melyek évente más-más helyszínnel szerveznek találkozót.

După Revoluţia din 1989, localitatea noastră a dezvoltat parteneriate cu mai multe localităţi din ţările Europei. Cel mai important şi mai îndelungat este parteneriatul cu localitatea franceză Fontenay-le-Comte, care a început în 1990. Dacă la început, contactul consta doar în oferirea şi aducerea unor ajutoare de către partea franceză, pe parcurs, relaţiile s-au aprofundat, creându-se adevărate schimburi de experienţă şi întâlniri cultural-sportive. În fiecare an au fost realizate diferite vizite reciproce alternative din partea celor două părţi, prilejuite în special de sărbătorirea zilelor localităţilor respective sau de alte evenimente (festivaluri internaţionale în Franţa), culminând in ultima perioada cu importante investiţii materiale ale părţii franceze în infrastructura şcolară a Diosigului. Aşadar, parteneriatul Diosig-Fontenay-le-Comte este un prilej de interacţiune şi dezvoltare interpersonală

din care ambele părţi au multe de câştigat. Celelalte parteneriate s-au desfăşurat între

comuna noastră şi localităţile Sládkovičovo din Slovacia, Álmosd şi Létavértes din Ungaria. Şi acestea au la bază principiul interacţiunii şi al înfrăţirii şi constau, în principal, în activităţi comune desfăşurate cu ocazia zilelor acestor localităţi. De asemenea, între cele două localităţi învecinate din Ungaria şi localitatea noastră se derulează mai multe proiecte comune în cadrul unui Program de Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România. Cel mai recent parteneriat îl avem cu oraşul Recaş din Judeţul Timiş.

Un parteneriat cultural inedit se desfăşoară anual între zece localităţi cu populaţie majoritară maghiară din Europa centrală şi de sud-est, care au în comun particula dio- ( magh. dio= nucă) în denumirea localităţii.


22

Bihardiószeg

23

A Pro Diosig Egyesület

A Pro Diosig Egyesület

Asociaţia Pro Diosig

Delegația pentru Franța din 2010A Francia országba induló delegáció 2010-ből

Európai körútExcursie prin Europa

Tánccsoport FranciaországbanTrupa de dans în Franţa

Napköziotthonos óvodaGrădiniţă cu program prelungit

Talalkozó Fontenay vezetőségévelÎntâlnire oficială la Fontenay

Francia nyelvkurzusCurs de limba franceză

Asociaţia Pro Diosig

A Pro Diosig Egyesület 2001-ben alakult. Az egyesület célkitűzései között szerepel a község infrastruktúrájának fejlesztése, az Európai Unió által finanszírozott programok keretében meg-szerzett támogatásokból, szponzorizálásokból és adományokból létrehozott anyagi bázisból. Ha-sonlóan fontos cél a kulturális és sportesemények szervezése, anyagi bázis megteremtése a szociális problémák enyhítésére, a szociális problémával küszködő fiatalok és családok segítése, az egyesü-let alaptevékenységének megfelelő bel- és külföldi tevékenységek szervezése, együttműködés más bel- és külföldi civil szervezetekkel, karitatív tevé-kenységek megszervezése. Az egyesületnek célja hozzájárulni a község fejlődéséhez minden téren, az anyagi lehetőségei által megengedett mérték-ben.

Az egyesület tartja a hagyományos kapcso-latot francia testvérvárosunkkal, Fontenay-le-Comte-tal. Ez a kapcsolat Diószegre irányítja Európa figyelmét azáltal, hogy keretében európai közpénzekből finanszírozott nemzetközi kulturá-

Asociaţia Pro Diosig a fost fondată în 2001. Printre obiectivele Asociației se numără asi-gurarea bazei materiale prin obţinerea de fonduri din sponsorizări, donaţii, programe finanţate de către Uniunea Europeană în vederea creării unei baze materiale pentru dezvoltarea infrastructurii comunei, organizarea de spectacole şi activităţi cultural-sportive, crearea unei baze materiale în vederea ameliorării problemelor sociale, ajutora-rea familiilor şi a tinerilor cu probleme sociale, organizarea unor activităţi interne, internaţionale şi colaborarea cu alte formaţiuni civile din ţară şi de peste hotare pe teme de interes comun specific activității de bază a asociaţiei, organizarea unor acţiuni de caritate. Asociaţia încearcă să-şi aducă aportul la dezvoltarea localităţii sub toate aspecte-le ei, în limita pe care o impune disponibilitatea ei financiară .

Asociaţia realizează menţinerea relaţiei tradiţionale care există între Diosig şi oraşul fran-cez înfrăţit Fontenay le Comte, relaţie care eviden-ţiază Diosigul pe harta Europei prin participarea la festivaluri internaţionale cultural- sportive rea-

lis és sporteseményeken veszünk részt. A helyi iskolával kötött egyezség értelmében az

egyesület külföldi alapokból nagy összegű anyagi befektetéseket eszközölt az iskolai infrastruktúra és saját anyagi bázisának fejlesztésére (hosszabbí-tott programú óvoda beindítása). A vakációkban nemzetközi kirándulásokat, francia nyelvkurzust és néptáncműhelyt szervez, valamint lehetősé-get biztosít francia nemzetközi táborokban való részvételre. Az egyesület anyagilag támogatja a magyarországi nemzetközi kiállításokon való részvételt. Ilyen célra befolyt külföldi (francia) ala-pokból támogatja az anyagilag hátrányos helyzetű tanulókat, fogadja a külországi (Franciaország, Magyarország) hivatalos küldöttségeket, elősegíti a kulturális cserét a partnertelepülések és a község lakói között. Támogatja a Diószegi napok kultu-rális rendezvénysorozatot, illetve szponzorizálja az évente megszervezett, hagyománnyá nemesült borversenyt, ami a község egyik legjelentősebb népszerűsítési lehetősége.

lizate prin proiecte cu finanţare europeană. Prin acordul de parteneriat încheiat cu

Şcoala din Diosig asociaţia aduce şcolii şi comu-nităţii importante investiţii materiale din fonduri externe în infrastructura şcolară (dotarea materi-ala a Grădiniţei cu program prelungit), în dotări materiale din fondurile asociaţiei, în organizarea de excursii internaţionale şi ansambluri folclorice pentru copii şi tineri, cursuri de limba franceză în perioada vacanţei, posibilitatea de a participa la tabere internaţionale de vară în Franţa etc. Mai putem adăuga sprijinul pentru participarea la ex-poziţii internaţionale în Ungaria, sprijin material extern (Franţa) rezultat din programe de solida-ritate pentru categorii de elevi defavorizaţi din punct de vedere material, primirea de delegaţii străine (Franţa ,Ungaria) şi favorizarea schimbu-rilor culturale cu localnicii din Diosig, sprijin în organizarea festivalului „Zilele Diosigului”, spon-sorizarea evenimentului de promovare a localităţii prin Concursul de vinuri, devenit o tradiţie pen-tru specificul local.

24

Balogh Julianna PatriciaBanu Georgian Amelian

Blaj BiancaBodó Judit

Böszörményi Krisztina Copos CristinaCotuțiu Larisa

Covaci Alexandru BeniaminDaróczi AlexandraDávid Bernadett Dume AndreeaFazekas Mátyás

Fodor Tamás Füzesi Henrietta

Glița LaviniaGlita ValentinaGulyás Anita

Gulyás Melitta Hendre Patricia

Ilica TeodoraIojiban MateiKéri Andrea

Krasznai CsabaLaza Tamara Meleg Nóra

Mészáros Boglárka Mihuț Teodora

Monenciu AndreeaMurgu Angéla Nicoleta

Nagy Blanka Eszter Nagy Krisztina Pavel Roxana

Rațiu Nadina RékaReştea Gabriela

Sándor Hajnalka Scurt DaianaȘereş AlinaȘtiube Ionuț

Takács Andrea Tiliță Mădălina

Tirluța OanaTóth Sándor

Varga Dorottya

A szerkesztői csapat tagjai Membrii echipei de redacţie

Magyar szöveg / Versiunea în limba maghiară::

Román szöveg / Versiunea în limba română:

Fényképek / Fotografii:

A munkában részt vevő tanulók névsora / Lista elevilor din echipă:

Durkó Irén, Dr. Szabó József, Zsidó Piroska

Negoiţă Veronica Codruţa, Olah Mirela

Fehér Arthur, Dr. Szabó József digitális fotóarchívuma / Arhiva digitală personală a Dr. Szabó József

MulţumiriAdresăm mulţumiri pe această cale tuturor celor care

s-au implicat în realizarea materialului de faţă:

• Instituţiilor care ne-au sprijinit cu locaţii, consilie-re de specialitate şi contribuții financiare cum ar fi Primăria Comunei Diosig şi primarul Mados Attila, Consiliul Județean Bihor, Şcoala Gimnazială Nr 1., comuna Diosig, Asociatia Pro-Diosig şi Biblioteca Judeţeană Gheorghe Şincai, Oradea.

• Specialiştilor din diferite domenii cu care am avut tangenţă, care ne-au susţinut pentru a aduce ma-terialul adunat de elevi la un standard calitativ corespunzător: doamnei director Borbáth Gizella-Gyöngyvér pentru sfaturile privind redactarea şi design-ul materialului; doamnei profesoare Nagy Katalin pentru informaţiile despre folclorul local; domnului profesor Bancsik Barnabás pentru îndru-mări; viticultorului Dávid György, artiştilor plastici locali Olah Daniel şi Petrucz József.

• Tuturor celor care, sacrificându-şi timpul liber ne-au ajutat, precum şi celor care au avut amabilitatea de a acorda interviuri elevilor din echipa noastră.

KöszönetnyilvánításEz úton szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek,

aki hozzájárult a jelen kiadvány létrehozásához:

• Azon intézményeknek, melyek szaktanácsadással, hellyel, eszközökkel és anyagi hozzájáruással se-gítették munkánkat: Bihardiószeg Polgármesteri Hivatalának és Mados Attila polgármester úrnak, a Bihar Megyei Tanácsnak, a Bihardiószegi 1. számú Általános Iskolának, a Pro-Diosig Egyesületnek és a nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtárnak.

• Azon szakembereknek, akik önzetlenül segítettek abban, hogy a többnyire tanulók által összegyűjtött anyagot megfelelő szakmai színvonalra emelhessük: Borbáth Gizella Gyöngyvér iskolaigazgató-nőnek szerkesztői tapasztalatainak megosztásáért; Nagy Katalin nyugdíjas tanárnőnek a helyi folklórról szol-gáltatott információkért; Bancsik Barnabás nyugdí-jas tanárúrnak útbaizagításaiért; Dávid György sző-lésznek, valamint Oláh Dániel és Petrucz József helyi képzőművészeknek.

• Mindazoknak, akik szabadidejüket feláldozva baráti segítséget nyújtottak és akik interjút adtak a csapa-tunkba tartozó diákoknak.

Caleidoscop monografic al comunei Diosig.

Documents

Transcript of Caleidoscop monografic al comunei Diosig.